Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-13 / 10. szám
1963. január 13., vasárnap NÉPOJSAG 3 Bizalmatlanok: magukkal szemben — Micsoda államhatalom az, ahol a párttagok kisebbségben vannak ... — így az egyik. — Hát végtére is, a tanács a proletárdiktatúra eszköze, s vajon hogyan lehet biztosítani ezt a diktatúrát, ha éppen a tanácsokban vannak többségben a pártonkívüliek... — így a másik, vagy éppen a harmadik. Mindig, s újra, valahányszor életünk egy-egy területén gyakorlati formában is felvetődik a párt népi. nemzeti politikájánál!; egy-egy elvi problémája, magasra csap az értetlenség, a jószándékú, de rossz vágányra siklott aggódás a proletár hatalomért, a munkásosztály védelméért, a szocializmusért. Most, a tanácsválasztások idején, azon és azért aggódnak egyesek, hogy a Hazafias Népfront jelöltjei között milyen nagy számban, sőt a községi tanácsokban többségében pár- tonkívülieket jelöl a Népfront, s ezzel a jelöléssel ráadásul még egyet is ért a párt. Hogyan lehet ez és egyáltalán helyes-e mindez? Hová vezethet. hogy a párt „kiengedi” kezéből a vezetést a községi, járási tanácsoknál, s micsoda szocializmus építés az, ahol a pártonkívüliek szava dönt majd többségben a szocializmus eszméjét meghirdető párt, s ezért az eszméért lassan már két évtizede, vagy még több ideje harcoló kommunisták mellett? Nehéz megszokni az újat, s úgy látszik, még nehezebb egyesek számára észrevenni azt, amiért pedig harcoltak: a párt ereje és igazsága minden „létszámnál” erősebb és minden számszerűségnél jobban biztosítja a néphatalmat. Mert vajon azt jelenti-e a párt vezetése, hogy minden fórumon, minden szervnél kommunista legyen a vezető, s a kommunisták legyenek számszerűen is túlsúlyban? Vajon azt jelenti-e a párt vezetése, hogy a párt tervez, s a pártonkívüliek végrehajtják ezt a tervezést' minden vita, gondolkodás nélkül? Semmiképpen sem! Az eltelt évek, a párt politikája, a nagyszerű célok népünk döntő többségét felsorakoztatta a szocializmus nagy eszméje mellé. Gondoljunk vissza jó néhány évre: ma sok olyan pártonkívüli van, akinek öntudata, lelkesedése különb, mint annak idején nem is kevés párttagunké volt. Ez baj? Ez jó! A párt nem valamiféle kiválasztottak gyülekezete, a kommunisták nem valamiféle különleges szekta tagjai, hanem élharcosok, az öntudatosak legöntudatosabbjai... Azért dolgoztak és dolgoznak a kommunisták, hogy mind több és több embert győzzenek meg igazukról, hogy mind több és több ember legyen kész, szívvel és lélekkel küzdeni a békéért és a szocializmusért. Ez a gondolat tartotta a lelket a kommunistákban az illegalitás éveiben, ez állította talpra az ellenforradalom után az országot. s egy olyan időszak után, amikor erről csak fecsegtek, de érte nem tettek, ez az egyedül igaz és helyes elv teremtett alkotó, teremtő légkört ebben az országban. És most egyesek rosszul értelmezett féltésből éppen saját munkájuk, helytállásuk eredményét akarják kétségbevonni. Bizalmatlanok saját magukkal szemben? Megfogalmazatlanul ugyan, de éppen erről van szó. S mi, ezt a bizalmatlanságot, saját munkánk eredményeinek, nevelésünk sikereinek lebecsülését sem vagyunk hajlandó elfogadni... Ez azonban még mindig csak az érem egyik oldala. Mert vajon kiknek épül a szocializmus? Négyszázezer kommunistának, vagy tízmillió magyar honpolgárnak? Vajon a szocializmusba való belépéshez párttagsági könyv szükségeltetik, s ha valaki a kapu előtt nem tudja felmutatni a piros könyvecskét, kint a helye, legjobb esetben a népi demokrácia, vagy, hogy inkább talán a kapitalizmusban? Nevetséges? Természetes, hogy az. Mindenki, álmából felkeltve is kész elfújni a leckét: a szocializmusba a párt vezetésével az egész dolgozó nép együtt halad. És érdekes, ezt a leckét a gyakorlatban már ismét sokan elfelejtik... A tanács államhatalmi szerv, s a tanács nem a párt, minthogy a párt nem az állam. Az állam: mi vagyunk. Párttagok és pártonkívüliek, nők, férfiak, szövetkezeti gazdák, bányászok, orvosok, kisiparosok, művészek, tisztviselők — mindenki. S ennek a „mindenkinek” kell tükröződnie az államhatalmi szerveit összetételében, a tanácstagok pártállásában is. Micsoda demokrácia lenne az, ahol csak a párttagok dönthetnek, a pártonkívüliek- nek csak dolgozni szabad a szocializmusért, de gondolkodni, tervezni, vitatkozni érte nfár tilos... Micsoda demokrácia lenne az, ahol nem bíznánk az emberek alkotó erejében, becsületes szándékában, tervezőkészségében, hitében — bizalmában. A párt vezető szerepe és ereje elsősorban politikájánál! bölcsességében, elvének nagy- szerűségében, a céljai mögé felsorakozott milliókban és tagjainak következetességében, példaadásában, elvi szilárdságában rejlik. Nem paradoxon: a sok az lehet kevés is; és a kevés lehet sok is. Volt idő, amikor ebben az országban annyi volt a párttagok száma, mint a főváros lakossága. De vajon mennyi volt benne a kommunisták száma? Most még a félmilliót is alig éri el a kommunisták száma, de vajon ki állíthatja, hogy kevesen vannak? Aki így véli, azt több mint fél évtized cáfolja már és cáfolja az a tény, hogy e „kevés” ember munkája nyomán ma annyi értékes, becsületes, odaadó pártonkívüli dolgozik ebben az országban, hogy senkinek sem kell aggódnia, mert a tanácsokban ők vannak többségben. Az ő többségük, a kommunisták „többsége”! A pártot és a szocializmus eszméjét nem félteni kell, de erősíteni. A helyes, a bevált politika gyakorlati alkalmazásával, a bizalommal, a megértéssel és a következetességgel. A mostani választásokra való készülődés éppen ennek alapján lehet és lesz is a népi, nemzeti egység nagyszerű kohója! Gyurkó Géza szagban, ahol a munkásosztály szervezettsége, valamint befolyása a néptömegek állásfoglalásának alakításéban különösen jelentős, minden választást megelőzően ismételten felmerül az uralkodó osztályok politikáját képviselő kormányzat részéről a választási rendszer felülvizsgálása és egyes részletekben való úgynevezett „tökéletesítése”. Ez érthető is, mert olyan választási rendszer kialakításában érdekeltek, amely szerint minél több korlátozással szűkíthetik a dolgozó tömegek választójogosultságát, akadályozhatják a választásokon való részvételét, nem utolsósorban semmisnek tekinthetik a baloldali képviselőkre — elsősorban a kommunistákra — jutó szavazatok jelentős részét. (Lásd az 1962-es francia és osztrák választásokat.) A burzsoá politikusok és elméleti szakemberek a választások úgynevezett többségi rendszerének alkalmazásáért lépnek síkra. Nem is titkolják, hogy ebben a választási rendszerben nem a választásokról kapott szavazatok arányúnak megfelelően történik a parlamenti képviselet elosztása. A többségi rendszer alkalmazásának elve a burzsoá országokban ellentétben van az állampolgárok egyenlő választójogának elvével. L. S. Amery ismert angol államjogász, élesen ellenezte az arányossági elven felépülő választási rendszert, kijelentette, kogy egyáltalán nem kötelező a választók tömegei közötti ilyen, vagy olyan mennyiségi erőviszonyok helyes visszatükröződése. SOOO birka — egy szavazati jog — Egyes burzsoá országokban a dolgozók választójogának korlátozásai mellett, mint a választások befolyásolásának fontos eszköze, ma is érvényben van a vagyonos osztályok tagjainak többszörös választójoga. így például Űj- Zélandban a választásokról 1953-ban kiadott törvény nemcsak vagyoni feltételeket szab meg a választójogosultság előfeltételeként, hanem egyenesen meg is mondja, hogy ezer fontsterling adó alá eső vagyonnal rendelkező személyt egy szavazati joggal, a 2000 fontsterling adó alá eső vagyonnal rendelkező személy pedig két szavazati joggal rendelkezik. Ha a vagyon értéke a kétezer fontsterlinget meghaladja három szavazati joga van a tulajdonosnak. Az állattenyésztő járásokban a szavazati jog a nyáj, illetve a csorda nagyságától függ. így például az 5000 birkát számláló nyáj tulajdonosának egy szavazati joga van. A bárányok számának növekedésével növekszik a tulajdonos szavazati jogának száma is. A 30 000, vagy ennél több báránnyal rendelkező tulajdonosnak már öt szavazati joga van. Számos kapitalista országban funkciók szerint is különbséget tesznek a választásra jogosultságban, így annak, akik egyes területen, vagy városban vezető funkciót töltenek be hatékonyabb a szavazata, vagy több szavazati joggal rendelkezik, mint az egyszerű polgár. Feltűnően szembeszökő különbséget tesznek a lakosság nemek közötti megosztódásá- ban. Számos nyugati kapitalista országban a nők csak férjhezmenésük után, vagy a férfiaknál magasabb kor elérésével kapnak szavazati jogot. Svájcban például még ma sem rendelkeznek szavazati joggal a nők. A választhatóságnál még kirívóbb a helyzet. A nők arányszáma a jelöltek körében még ott is minimális, ahol egyébként a választási listára történő felvételnél azonos elbírálásban részesülnek a férfiakkal. Az Egyesült Államokban például 1962. november 6-án lezajlott választásokon 1123 jelölt indult és közöttük mindössze 27 nő. A nyugati kapitalista körök választásáról alkotott véleményét talán leghívebben összegezi Adenauer nyugatnémet kancellárnak nyilatkozata. Szerinte: „a választójog — elméleti tudomány. Gyengén igazodom el benne ... Számomra a lényeges — győzni a választásokon, a választójogról, majd azután is beszélgethetünk.'’ (Folyt at jók A A jelölő gyűlésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) vait jellemezni kellene, azt mondanám tömör és rövid megfogalmazásban: így kellene beszélni minden falusi párttitkárnak. Őszintén, saját szavaival, mindennapi életünk valóságaival érvelt, oly bölcsen, mintha legalábbis tegnap szerezte volna egyetemi' diplomáját. Nem mondott új dolgokat a választók előtt a jelölő gyűlésen. csupán összefoglalta, summázta az elmúlt esztendők eredményeit. Néhányat említenék a fontosabbak közül: öt és fél kilométer hosszú járda épült a faluban. A három termelőszövetkezetnek 14 saját erőgépe van már, és mindhárom gazdaságban — a rossz időjárás ellenére is — negyven forint felett lesz a munkaegységérték. A szövetkezetek erejét, életképességét jelzi, hogy 1962-ben Makiár község 24 vagon búst adott el az államnak. A kultúrát terjeszti a faluban a 38 televízió, a 821 rádió, a könyvtár, a mozi is. Makiárról ötven gyermek jár közép-, vagy felsőbb iskolába. Ezek az eredmények és sikerek a falu eredményei, s ezeket kötötte csokorba a község párttitkára. A jelölő gyűlésen a Hazafias Népfront részéről három jelölés hangzott el. Polonkai Lajost, a Béke Termelőszövetkezet elnökét megyei, Kása Lajos vb-elnököt, Kellner Emil, járási mezőgazdasági osztályvezetőt pedig járási tanácstagnak javasolták. A javaslatokkal kapcsolatban többen felszólaltak és valamennyi felszólaló a dicséret és elismerés hangján nyilatkozott a jelöltekről. A nagy taps, az ’ ..éljen, éljén” felkiáltások után került sor az egyhangú szavazásra, amely megmutatta, hogy a község dolgozói egyetértenek a népfront javaslatával. A makiári jelölő gyűlésen szép . számmal voltak asszonyok, fiatalok is, akik láthatóan, érdeklődtek a jelöltek iránt, és figyelmesen hallgatlak minden felszólalást. SZ 4rra törekszünk, hogy tovább növekedjen a néphaiaSoni tekintélye Pénteken este zsúfolásig új, nyolctantermes iskola épül, többek között felszólaló Feke- megtelt a verpeléti pártház körülbelül 4 millió forintos be- te gyár Endre, Csorba István, nagyterme: jelölő gyűlésre jöt- ruházással. Szavait azzal a ké- Körösi János és még többen tek össze a helybeliek, hogy réssel fejezte be, hogy a vá- mások elmondották vélemé- országgyűlési pótképviselőt, lasztópolgárok, felmérve az el- nyűket a Hazafias Népfront egy-egy megyei, járási és köz- múlt négy esztendő eredmé- javaslatáról, majd a gyűlés Do- ségi tanácstagot jelöljenek a nyeit, értsenek egyet a Haza- bős István személyénél két február 24-i választásokra. fias Népfront jelöltjeivel, s a tartózkodással, a többieknél Szecskó Kálmán községi választások napján szavazza- egyhangúlag a jelölő-listára párttitkár megnyitó szavai nak rájuk. való felvétel mellett döntött, után Gubán Dezső elvtárs, az egri járási pártbizottság titkára tartott rövid beszámolót a választó polgárok előtt, mérlegre téve az elmúlt négy esztendő munkájának eredményeit, szólva azokról a feladatokról, amelyek a község, az ország népe előtt állnak. — Arra törekszünk — mondotta többek között —, hogy a választási kampány során to- vább növekedjék a párt, a kormány, a tanácsok, a néphatalom tekintélye. Arra törekszünk, hogy olyan képviselőket, tanácstagokat válasszunk, akik méltóak a nép bizalmára, akik alkalmasak arra, hogy munkájukkal hozzájáruljanak a szocializmus teljes felépítésének sikeréhez. A továbbiakban részletes számadatokkal illusztrálta Hevés megye, s ezen belül Verpe- lét község fejlődését, azt a hatalmas anyagi és erkölcsi támogatást, amelyet népi államunk nyújtott a megye mező- gazdaságának, iparának, s amelynek nyomán jelentősen emelkedett egész népünk élet- színvonala. Szólt a kulturális, az egészségügyi ellátottság fejlődéséről is, s többek között elmondotta, hogy Verpeléten A jelölő gyűlés részvevői előadó beszámolóját. Ezután Horváth Miklós, a Népfront nevében javaslatot tett Dobos István személyében országgyűlési pótképviselőre, megyei tanácstagnak Csuhaj Ferencet, a megyei tanács megbízott elnökét, járási tanácstagnak Gubán Dezsőt, községi tanácstagnak Körösi Jánost javasolta. A jelölő gyűlésen nagy figyelemmel kísérik az Á jelöltek nevében Csuhaj Ferenc mondott köszönetét az előlegezett bizalomért és tett ígéretét arra, hogyha február 24-én a Hazafias Népfront jelöltjeire adja le a község népe szavazatát, odaadó munkával méltóak lesznek valamennyien erre a megbízatásra. (gy-.-é) Köszönet Az elmúlt év beruházásaiból a gyöngyösieknek Budapestről Január 10-én kézbesítette a posta a Gyöngyösi Városi Tanács művelődésügyi osztályának a budapesti Táncsics Mihály Fiúotthon igazgatójának levelét. Idézzük: „December 27. és 30. között mátrai kirándulást terveztünk Gyöngyös székhellyel. Gyermekeink szép és gazdag élményekkel megrakodva jöttek vissza. Az V. sz. iskolában szeretettel, meleg baráti és testvéri érzéssel, szinte ünnepélyesen jogadtak bennünket. Minden kívánságunkat, kérésünket azonnal teljesítették. Gyermekeinket a Zalka Máté Úttörőcsapat tagjai és azok szülei olyan meleg szeretettel fogadták és látták vendégül három éjszakán keresztül, hogy az még az én számomra is szinte könnycsalogató volt. Az úttörők és azok szülei úgy viselkedtek, hogy azt példaként lehet állítani mindenki elé.’’ A Táncsics Mihály Fiúotthonban 140 árva, félárva, arra rászorult gyermek él. Az épület a Ferencváros közepén van, üzemek, gyárak közvetlen szomszédságában, minden szabad terület nélkül. A mátrai kirándulás a fenti körülmények miatt is nagy élményt jelentett az intézet lakóihak. Hogy a természet szépsége mellett az emberi szív melegét is élvezhették, az egy életre nyújtott szép emléket a fiúknak. A gyöngyösiek pedig megér, demlik, hogy Fittár Béla igazgató szavait nyilvánosan is el- . juttassuk; hozzájuk, • -kr Egész éven át nagy ütemben épült Szászhalombattán a Dunai Hőerőmű. 200 millió forintos beruházással megkezdtük az AIsőzsoI« eai- Épületelemgyár építését. Szovjet tudósol a Hold belsejénc GORKIJ (TASZSZ) Szovjet tudósok kiszámították, hogy a Hold belsejének hőmérséklete 50—60 kilométer mélységben mintegy 1000 Celsius fok. A gorkiji rádiófizikai intézetben végzett kísérletek alapjául a Hold által kisugárzott rádióhullámok mérése szolgált. Az 1,5-től 50 centiméterig terjedő hullámhosszú sugárzások erősségét vizsgálva a tudósok megállapították, hogy a Hold kőzetének hőmérséklete 15—20 méter mélységben 25 k kiszámították ik hőmérsékletét Celsius fokkal nagyobb, mint a Hold felszínén. A hőmérséklet emelkedése és a hullámhossz növekedése közti összefüggés alapján megfelelő következtetések vonhatók le, amelyek lehetővé teszik a Hold belseje hőmérsékletének 50—60 kilométeres mélységben történő meghatározását is. A gorkiji tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a Hold felszíne 15—20 méteres mélységig csupán likacsos, habkőszerű anyagból állhat. (MTI)
