Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-24 / 19. szám

4 NÉPÚJSÁG 1963. január 24., csütörtök És az osztálykönyvek... Tűz ütött ki az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban. A kéményből kihullott szikra a tanári szoba parkettjét gyúj­totta meg, innen a lángok át­terjedtek a fából készült fal­burkolatra, s a bútorokra. Mire észrevették, több mint 30 000 forintos kár keletkezett. A tü­zet az egri tűzoltók oltották el. A hír gyors szárnyon járt, hamar értesültek róla az iskola tanulói- is. Ezt bizonyítja, hogy tegnap elég sűrűn csengett a tűzoltóság telefonja, s izgatott leányhangok érdeklődtek: tes­sék mondani, az osztályköny­vek is elégtek? (—d.) — AZ EGRI filmbarátok köre ma fél 6 órai kezdettel A némafilmek nagy korsza­ka címmel tart előadást. Dr, Magyar Bálint, a Filmtudo­mányi Intézet munkatársá­nak bevezető előadása után a Faust című filmet vetítik. — MEGRENDELŐ LÁDÁKAT létesítettek egyes földműves- szövetkezetek a községi áru- dákban. A vásárló asszonyok reggel bedobják a megrende­lést tartalmazó leveleket, s es­te várakozás nélkül megkapják az összeállított csomagokat. Ä kezdeményezés a falusi asszo­nyok munkáját hivatott meg­könnyíteni. — HOLNAP, pénteken délután 4 órai kezdettel a TIT klubhelyiségében a mű­szaki fejlesztés vállalati kap­csolatairól tart előadást Já­nosi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsága állam­gazdasági osztályának mun­katársa. — MEZŐGAZDASÁGI könyv­hónapot előkészítő bizottság alakult Hevesen. Az alakuló ülésen megbeszélték a könyv­hónap részletes programját. A könyvhónapot Hevesen nyitják meg február 4-én, s többek kö­zött Tiszanánán és Erdőtelken író—olvasó találkozót rendez­nek. — AZ EGERCSEHI Bá­nyaüzem 600 tonna szenet ajánlott fel terven felül. Az első negyedévben ezzel segí­tik a rendkívüli időjárás ál­tal okozott szénhiány megol­dását. — 2 171 000 FORINTRA nö­vekedett 1962-ben az egri Nagy József Termelőszövetkezet fel nem osztható közös alapja. 1961-hez viszonyítva, ez a szám közel 800 000 forintos növeke­dést mutat. őehilLei h a DON CARLOS pénteken este mutatja be *■ az egri Gárdonyi Géza Színház Schiller Don Carlos cí­mű drámáját. Ebből az alka­lomból Schillerről és nagy drá­májáról akarok — nem tudomá­nyos értekezést, csak a zseniá­lis mű előtt meghajló szemlélő hangulatával — szólni néhány gondolatnyi rövidséggel. Schiller Marbachban, Würt- ■ tembergben, a Jura vidéki „Svábországban” született, a hétéves háború idején, 1759- ben. Gyermekkorát, itt töltötte, ahol — a délnémet protestan­tizmus fellegvárában — a her­ceg egész kis Wersailles-t épít­tetett és szultánként élt ke- gyencekkel, kegyencnőkkel és vadászkutyákkal körülvéve, mialatt a parasztoknak se va­gyona, se élete nem volt bizton­ságban. A württembergi had­seregben szolgáló seborvos atyja papnak szánta, de Schil­ler mégis kénytelen a hercegi rezidencia ludwigsburgi hiva­talnoki, katonai Karlsschule-ba — Károlyi iskolába — költöz­ni. Itt írta a herceg kegyenc­nőit magasztaló első költemé­nyeit, és itt írta első színmű­vét, a Haramiákat, a „Vihar és lendület” (Sturm und Drang), a német klasszicizmust közvet­lenül megelőző korszakának je­lentős művét, az új német iro­dalom első remekművével: Les­sing Emíliájával és Nathanjá- val, Goethe Goetz-ével és Werther-jével egy időben. A Rajnán túl ekkoriban készítik elő a francia forradalmat, s a francia konvent Schillert 1792- ben díszpolgárrá választja. A Haramiák (Die Räuber) után Schillernek menekülnie kellett a herceg haragja elől Württembergből. .Vándorlása közben írja az ismert Ármány és szerelem című drámáját. Vándorélete Weimarba való ér­kezéséig, sőt azon túi, jénai ta­nári kinevezéséig tart, ahol végre egyenesbe jut, megnősül, s megkezdi csodálatos művészi pályafutását a kor legnagyobb zsenijének, Goethének barát­sága és vele való versengése útján. Lapokat szerkeszt. Ek­kor írja „Lied an die Freude” („Örömhöz”) című ódáját, ame­lyet Beethoven IX. szimfóniá­ja foglalt méltó és halhatatlan zenei keretbe. I f júkori drámái közt ott ta- láljuk a már versben írt halhatatlan művét, nagy drámá­ját, a Don Carlost, Schiller drámai jambusainak első, át­meneti példáját, amely mutat­ja, adja az átmenetet a Sturm und Drang korszakból a klasz- szicizáló korszakba. A darab cselekményéből adódó témát — Don Carlos spanyol király fiá­nak őrjöngő szerelmét mosto­haanyja iránt — rendkívül erő­vel motiválja és ki is téríti útjából igaz barátjának, Posa márkinak, a „világpolgárnak” (Ich bin ein Weltbürger!”) sze­repe, magatartása. A márki az akkori spanyol világhatalom könyörtelen és zsarnoki ural­kodójával való első találkozása alkalmával mindent egy lapra tesz fel, hogy rádöbbentse az akkori világ zsarnoki hatalmas­ságát arra, hogy ez a „meg­dönthetetlen hatalom” és félel- metesség a múlt, — legfeljebb a jelen nagyhatalmú uralmá­nak kétségtelen szédületes energiájú képviselete, de a jö­vő humanizmusa és korszerű módszere ott él már a történe­lemben. A felvetett kérdés tu­lajdonképpen a történelem elő- igazolása, amely sohasem is­meri el a zsarnokot és követe­lőén számon kéri az „embert”. És ez adja meg a mű halha­A televízió 1963. január 24., csütörtök: 10.00: Ravasz róka Szovjet rajzfilm. 10.10: A kis kecske. Szovjet rajzfilm. 10.25: Az öt­koronás. Csehszlovák rajzfilm. 10.40: Barkács Jani kalandjai. Szovjet kisfilm. 10.50: Cimbo­rák. Magyar film. 18.10: Hí­rek. 18.15: Beszélgessünk oro­szul. Nyelvlecke haladóknak. 18.35: Kicsinyek műsora: 1. Hans Fallada: Ugri-bugri. ho­vá lettél? 2. Óvodások énékel­tatlan értékét, aktualitását is. Don Carlos szerelmének tisz­tasága, őszinte rajongása és tragikus drámaisága, Posa márki tudatos, intellektuális korszerűsége és küzdelme, együtt: a németalföldi nép sza­badságának és szeretetének, a zsarnokságtól való megmentése gondolata és küzdelme a jövő magasabbrendűségébe vetett hit és humanizmus alapján, adja ennek a drámának azt a jelentőséget, amely döbbenetes erővel ragadja ínagával a né­zőt, művészt egyaránt úgy, ahogy Schiller, az író is akarta. > Schillernek ez a nagy, ro­mantikus drámája, erős voná­sokkal rajzolt történelmi alak­jai miatt, nemes veretű, tiszta, hajlékony jambusaiért. s egy- egy filozófiai gondolat preg­náns, tömör kifejezéséért iga­zán népszerű; s egy-két meg­állapítása közmondássá, sőt egy-kettő közhellyé vált. Cchillerről egy helyütt azt írja Gyergyai Albert: „Alig van a világirodalomnak, s főképp a modem világiroda­lomnak, talán Hölderlint kivé­ve, Schillernél fennköltebb, vagyis szellemben, formában, erkölcsben és emberségben, a nyelv kitartott emelkedettségé­ben magasabbrendű költője...” „ ... ezzel a nyelvvel és érzü­lettel lett népének és századá­nak egyik legnagyobb nevelő­jévé ...” Sz. Gy. műsora nék, játszanak. 19.05: Tele­sport. 19.30: Tv-híradó. 19.45: A jövő hét műsora. 19.50: A tv mesekönyve. 19.55: A tudo­mány világából. 20.20: Gyil­kosság Gataway-ben. II. Ma­gyarul beszélő NDK tv-film. 14 éven aluliaknak nem ajánl­juk! 21.15: Margaret Tynes énekel. 21.35: Hírek. Tv-hír- adó ismétlése. (MTI) Időjárásjelentés EGRI VÖRÖS CSILLAG Keserű szerelem EGRI BEKE Éva aludni akar GYÖNGYÖSI FUSION Kertes házak utcája GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Münchhausen báró kalandjai HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szórakozott professzor HATVANI KOSSUTH Bolondos halászfala Várható időjárás csütörtök estig: Az erős hideg kissé mér­séklődik. Felhős, párás idő, többfelé kisebb havazás. Mér­sékelt, a Dunántúlon élénkebb északnyugati, északi szél. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet: mínusz 3— mínusz 7 fok között, várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet: mínusz 9—mínusz 14 fok között. (MTI) 1963. JANUAR 24., CSÜTÖRTÖK: TIMGT 115 évvel ezelőtt, 1848. január 24-én született VASZILIJ SZURI- KOV orosz festő. Nagyszabású történelmi kompozíciói, amelye­ken megrázó erővel elevenítette meg az- orosz nép jellegzetes alak­jait, a realista történelmi festészet legnagyobb mesterévé teszik. Első műveivel I. Péter ellentmondások­kal teli korát ábrázolta (A Sztre- lecek kivégzésének hajnala, Meny- sikov száműzetésben). Szibériai tartózkodásának idején, készitette a Jermák meghódítja Szibériát és Szuvorov átkelése az Alpokon cí­mű műveit, fö művének a társa­dalmi osztályok éles kontrasztját kihangsúlyozó Morozova bojárnő (1882) címűt tekintjük. Yaszilij Szurikov 130 évvel ezelőtt, 1833-ban e na­pon született LINA RAMANN német zenei írónő, aki megírta LISZT FERENC életrajzát. 80 évvel ezelőtt, 1883-ban e napon halt meg FRIEDRICH FLO- TOW német zeneszerző. Mintegy 40 operát írt a ffancia vígope- rálc könnyed, dallamokkal teli stílusában és ezeket gyakran élén­kítette népies motívumokkal. Közülük a nálunk is nagy siker­rel bemutatott MARTA (1841) című opera emelkedik ki. 505 évvel ezelőtt, 1458 januárjában a főrendek a budai várban királyválasztó országgyűlésre ültek össze. Ide vonult 15 ezernyi csapatával Szilágyi Mihály is. Amig a főrendek tanácskoztak, a Duna jegén összegyűlt köznemesség január 24-én egyhangúlag királlyá választotta a' 15 éves HUNYADI MÁTYÁST. FILM - FILM — FILM - FILM — FILM Á szórakozott professzor Ned Brainard professzornak, a Medfield Kollégium tanárá­nak és Betsy Carlisle kisasz- szonynak esküvőjét harmad­szorra is kitűzték, mivel a szó­rakozott professzor a két elsőn nem jelent meg. Rengeteg bo­nyodalom után, végre negyed- szerre megtarthatják esküvő­jüket. A szórakozott professzor cí­mű amerikai filmet a hatvani Vörös Csillag Filmszínház ja­nuár 24—27-ig, a gyöngyösi Pus­kin Filmszínház január 31-től február 3-ig tűzte műsorára. Felhívás Értesítjük a kedves szülő- jelentek meg, 1963. január hé kei, hogy azon gyermekek ré- 25-én (pénteken) délelőtt 9-től szére, akik 1959. október hó 12-ig és délután 4-től 6-ig pót- 1.—1962. október hó 1. között oltást tartunk, az Eger Városi születtek és valamilyen oknál Tanács VB Egészségügyi Osz- fogva a Sabin oltáson még nem tályán. — 40 EZER FORINTOS beruházással mosoda épül. Hevesen. A földművesszövet­kezet e beruházásával a he­vesi asszonyok második mű­szakjának könnyítéséhez akar hozzájárulni. — 300 VAGON abraktakar­mányt kapott eddig Heves me­gye a központi készletekből. Ezt a takarmánymennyiséget elsősorban azok a termelőszö­vetkezetek kapják, ahol a leg­nagyobb problémát okoz az át- teleltetés. — A FIATALKORÚAK bűnözésének okai címmel is­meretterjesztő előadást tart ma délután 6 órai kezdettel dr. Török László ügyész Egerben a UI-as számú isko­lában. Leveleinkből VÁRAKOZÁSON FELÜLI sikerrel mutatták be a csányi színjátszók a Mágnás Miska című háromfelvonásos operet­tet. A közönség sok tapssal fo­gadta ifj. Bánki Ede, Berényi István, Bugyi Sándor, Józsa Katalin, Szabó Magdi, Mészá­ros Levente szereplését. A színjátszók legközelebb a Csá­nyi Állami Gazdaságban, majd Ecséden lépnek fel. (Bánky Ede.) NAGYMAMÁK TALÁLKO­ZÓJÁT rendezték meg Petőfi- bányán. Az immár hagyomá­nyossá váló találkozón meg­ajándékoztak a legidősebb és a legfiatalabb nagymamát. A ta­lálkozót kedves, műsoros ün­nepség tette színesebbé. (Rom- Aányi Borbála.) 30. És amikor azok hárman fut­va odaérkeztek: — Gazember! Bitang! Átko­zott kutya! Senkiházi! Piszkos dög! Suhov szintén ordít: — Átkozott kutya! Bizony, ez nem tréfa: ötszáz embertől ellopott fél-fél órát! Behúzza a fejét és fut, akár az egér. — Állj! — kiált rá az egyik őr. És felírja: KA 460. — Hol voltál? Feléje indul és megfordítja fegyverét, hogy a „puskatus­sal ...” A tömegből szüntelenül or­dítoznak: — Gazember! Dög! De elhallgatnak, mihelyt azt látták, hogy az őr ütésre eme­li fegyverét. A moldvai hallgat, leszegi a fejét, igyekszik meglógni az őr elől. A harmincketteseik brigadé- ros-helyettese élőre lép: — Felmászott a dög a vako­lóállványra, hogy elbújjon elő­lem és ott fönn, a melegben elaludt. öklével a nyakába sóz. És a hátába! ( Ezzel egyben eltaszította az őr elől. A moldvai meginog, ugyan­akkor kiugrik a harminckette­sek közül egy magyar és fené­ken rúgja, még egyszer fené­ken rúgja. Nem úgy van ez, mint ami­kor kémkedsz. Kémkedni a bolond is tud. A kém vígan él. De próbálja meg itt a tábor­ban! Az őr leeresztette a fegyve­rét. .Az őrségparancsnak ordít: — El a kaputól! Ötösével sorakozz! Még egyszer számlálnak a kutyák! Mi a fenének számol­nak mégegyszer, ha anélkül is világos a helyzet. A rabok zú­golódnak. Zúgolódnak és nem mozdulnak a kaputól. — Mi ütött belétek?! — or­dít az őrségparancsnok. — A hóba akartok feküdni, mi? Majd mindjárt lefektetlek benneteket. Akkor reggelig itt maradtok! Amilyen bolond, még majd meg is teszi. Hányszor tették már meg! Megparancsolták: „Feküdj!” A rabok tudják, hogy ilyen már megtörtént és lassan-lassan elmozdulnak a kaputól. ’ — Vissza! Vissza! — sürgeti őket az őrség. — Mi a fenének ragadtok a kapuhoz?! — mordulnak a hát­só sorokból az elől állókra. A hold teljes fénnyel ra­gyog. Világosabb lett, vöröses fénye eltűnt. Már jó magasra emelkedett az égen. A mai es­te elveszett. Atkozott moldvai! Átkozott őrség! Atkozott élet! Az elől állók, akiket már megszámláltak, visszafordul­nák és lábujjhegyre állnak, hogy lássák: ketten, vagy hár­man maradnak-e az utolsó ötös csoport után. Most ettől függ minden. SuhoVnak úgy tűnik, hogy négyen maradnak az utolsó csoportban: maid kővé vált a rémülettől: eggyel többen van­nak! Üjabb számlálás! De ki­derült, hogy Fetjukov, az a sakál csikket koldult a kapi­tánytól, elbámészkodott, , nem csatlakozott idejében a cso­portjához és ezért látszottak többnek. A parancsnok-helyettes a nyakába sózott ’ Fetjukovnak. — Jól tette! Hárman maradtak az utolsó csoportban. Hála neked, uram, istenem! — Félre a kaputól! — ordí­tozik újra az őrség. De a rabok ezúttal nem zú­golódnak. Látják, a többi őr kijön az őrházból és kört al­kot a kapu túlsó felén. Vagyis, kiengedik őket. Tizedes, szabados, előmun- kás nincs köztük. Azok fát visznek. Tágra nyitják a kaput. A ka­pufélfa mellett ott áll az őrség­parancsnok és az ellenőr. Üjra számolnak: — Egy, kettő, három... Ha most is egyezik, lehívják az őröket a toronyból. Bizony, van mit futni az építőhely körül elhelyezett őr­tornyokból! Csak amikor már az utolsó rab is átlépett a ka­pun, és a szám egyezik, csali akkor telefonálnak az őrtor­nyokba: jöhettek! Ha okos em­ber a parancsnok, rögtön in­dulnak is, mert tudja, hogy a raboknak nincs hová, merre szökniük és a toronyőrök gyor­san útólérik a menetet. Ám, ha ostoba az őrségnarancsnok, at­tól tart. hogy nem lesz ele­gendő katonája a rabokkal szemben és bevárja a torony­őröket. A mai parancsnok az ilyen ostoba alakok közé tartozik. Vár. A rabok egész nap dermesz­tő hidegben voltak, kész halál* annyira átfáztak. Mégsem a hideg bántja őket, mint in­kább a méreg: elveszett, tönk­rement a mai este. A táborban már semmit sem tudsz elintéz­ni. — És honnan ismeri . olyan jól az angol flotta életét? — kérdik a kapitányt a szomszé­dos ötös csoportból. — Tudjátok, én majd egy hónapig egy angol cirkálón él­tem, külön kabinom is volt. Konvojt kísértünk. Összekötő tiszt voltam náluk. És képzel­jétek csali, a háború után aján­dékot küldött az angol tenger­nagy. ..Köszönetéin jeléül”. Akkor nagyon örültem — most örökké átkozom.,. Most itt vagyok ezekkel egy rakáson... Bizony, nem nagy öröm együtt lenni a benderelikel. Körös-körül a puszta sztyep­pe, elhagyott épületek, hold­fényen szikrázó hó. A kísérő őrség már félsora­kozott — tíz lépésnyire egy­mástól, lövésre ^kész fegyver­rel. A rabok nagy, fekete se­reget alkotnak, . és köztük ugyanolyan fekete zubbonyban az SCS—311-es, a fregattkapi­tány, aki csak arany rangjel­zésekkel tudta elképzelni az életet, angol tengernaggyal ba­rátkozott, most ■ pedig téglát cipel Fetjukowal. Az embert fordíthatod erre .is, meg arra is... Az őrség összegyűlt. Minden nekifohászkodás nélkül, köz­vetlenül: — Előre, indulj! Gyorsab­ban! (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom