Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-30 / 304. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, ÉGI ES ÉLJ ETEK! S zahl fka -oűlqi/i phzirátuyek MAI Magyar államférfiak üdvözlő táviratai román államférfiaknak XIII. évfolyam, 304. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1963. december 30., vasárnap fe/jyzidüiih A Recski Ércbányában ma 22 embernek felmonda­nak. Rövid, pársoros írás­sal adják tudtukra, hogy munkájukra többé nincs szükség, számoljanak le, a kétheti felmondási időre járó pénzt felvehetik... A felmondás oka: átszer­vezés. Egyesült a Gyöngyö­si Ércbánya, a Recski Érc­bánya és a Mátrai Ásvány­bánya Vállalat. Ez célszerű és szükséges. Ezt a minisz­tériumi és a helyi vezetők munkásgyűlésen magya­rázták Gyöngyösön és Recs- ken is. Az emberek megér­tették, hogy a nagyobb vál­lalat nagyobb lehetőséget ad a jobb vezetésre, a gé­pek, a termelőerők jobb ki­használására. Már a no­vemberi megbeszéléseken szó esett arról is. hogy az egyesített, . új vállalatnál kisebb „alkalmazotti” lét­számra lesz szükség. Miért? Az egyesítés után nem kell három helyen a teljes lét­számú karbantartó és kise­gítő üzemet fenntartani, kevesebb ügyintéző kell az irodákban. Akkor, novem­berben, ígéretek hangzot­tak el, hogy a recski bányá­nál feleslegessé váló embe­rekről gondoskodnak, a le­hetőséghez képest minden­kit elhelyeznek. Azt is mondták — magas beosztá­sú minisztériumi vezetők állitották —, hogy az átszer­vezés a munkásokat nem érinti, állás és kereset nél­kül egy munkás sem ma­rad. Ma 'mégis 22 felmondó- levelet adnak ki. A legna­gyobb bizonytalanságban, kereset nélkül marad 22 ember, nagyrészt munká­sok: csillés, lakatos, kom­presszorkezelő, segédmun­kás és gépkocsivezető. Mindennek közvetlenül nem is az átszervezés az oka. Jövőre nem lesz beru­házás, megszűnik a kutatás, illetve nem Recskről kell ehhez embert adni. Nem várható termelési felfutás, munka nélkül nem tarthat­ják az embereket, ebben igazuk van a vezetőknek.,. Az is helyes, hogy amitár a dolgozók sorsáról, továb­bi munkájukról döntöttek, szociális szempontokat és vállalati érdekeket mérle­geltek. Bizonyára lelkiisme­retes, alapos vita után ke­rült a listára a 22 név. Azt is elhisszük, hogy a környe­ző gyárakban és üzemek­ben megpróbálták elhelyez­ni az emberelcet. De miért húzták az utol­só percig a döntést? Miért nem beszéltek egyenként, őszinte szóval és idejében az emberekkel? Kényelmet­len volt, féltek a könnyek­től és szitkoktól? Ha más beosztást, sem áthelyezést nem adhattak, miért von­ták meg a szép szót is a 22 embertől? Mi úgy véljük, hogy sem a Recski Ércbánya, sem az új vállalat vezetői nem menthetik fel önmagukat a felelősség alól. Ultimátum­mal a 22 ember sorsát nem intézték el. Törődni kell velük, segíteni kell rajtuk. F. L. V. _____________> AZ MSZMP HEVES MEG VEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke és Do­bi István, az Elnöki Tanács elnöke, a Román Népköztársa­ság kikiáltásának 15. évfordu­lója alkalmából üdvözlő táv­iratot küldött Gheorghe Ghe- orghiu-Dejnek, a Román Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Román Népköztársaság Államtanácsa? elnökének és Ion Gheorghe ? Maurernek, a Román Népköz-? társaság Minisztertanácsa el- ? nőkének. ? Péter János külügyminiszter, < a Román Népköztársaság ki-< kiáltásának 15. évfordulója ai- i kaiméból táviratban üdvözöl- < te Cornelia Manescut, a Román < Népköztársaság külügyminisz- > terét. (MTI) Ünnepi ülés Bukarestben a népköztársaság kikiáltásának 15. évfordulója alkalmából A Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése a köztár­saság kikiáltásának 15. évfor­dulója alkalmából szombaton délelőtt a Népköztársaság Pa­lotájának kongresszusi termé­ben ünnepi ülést tartott. Stefan Vojtec-nek. a nagy nemzetgyűlés elnökének rövid megnyitó szavai után Gheor- ghiu-Dej, a Román Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács el­nöke mondott ünnepi beszédet. Beszéde elején hangsúlyozta, hogy az ország lakossága a szo­cializmus győzelmének jegyé­ben ünnepli meg a népköztár­saság kikiáltásának 15. évfor­dulóját. Visszapillantást vetett a tőkés földesúri rendszer sö­tét éveire, majd hosszan fog­lalkozott az elmúlt 15 év ered­ményeivel. Gheorghiu-Dej elmondotta, hogy Románia ipari összter­melése 1962-ben nyolcszorosán felülmúlta az 1948. évi színvo­nalat. A Román Népköztársa­ság dolgozói hét nappal határ­idő előtt teljesítették ez évi össztermelési tervüket Hang­súlyozta, hogy az 1900—1962. közötti időszakban, a hatéves terv első felében az ipari ter­melés 55 százalékkal növek­szik. A mezőgazdaságról szólva Gheorghiu-Dej hangsúlyozta: a román nép ez év tavaszán; nagyszerű győzelmet aratott, ! befejeződött a mezőgazdaság $ szocialista átszervezése, s ezzel; a szocializmus végleges gyözel- < met aratott a városon és falun. $ A külpolitikáról szólva a< szónok a többi között hangsú-; lyozta: A Román Népköztársaság J állhatatos és következetes hé- í kepolitikát folytat. Eltökélten ( küzd a nemzetközi enyhülésért < és a nemzetközi élet normali­zálásáért. az új világháború 5 veszélyének elhárításáért A < Román Népköztársaság sikra- száll az összes országok közötti; gazdasági kapcsolatok fejlesz­téséért, minden megkülönböz­tetés és mesterséges korlátok nélkül. A Román Népiköztársa­ság kormánya különleges fi­gyelmet fordított és fordít a földrajzi övezetében fekvő or­szágokkal való jó viszony ki­alakítására. Ezt a célt szolgál­ták ismert javaslatai a balkáni béke megszilárdítására és a jó­szomszédi viszony megvalósí­tására. Mint a 18 hatalmi le- | szerelési bizottság tagja, a ro­mán konnány széles körű te­vékenységet fejt ki az általá­nos és teljes leszerelési szer­ződés létrehozásáért A nagy nemzetgyűlés ülés­szaka az ünnepi üléssel befeje­ződött (MTI) .. Ezekben a hetekben kerül sor a pisztrángivadékok mesterséges megtermékenyítésére. Képünkön Simon Károly erdész, a pisztrángok „atyja”, mesterségesen megtermékenyíti a petéket. A mesterséges megtermékenyítés nagy gondot, még több szakértelmet és nagy kö­rültekintést igénylő munka.- (Riport a 3. oldalon.) (Foto: Kiss Béla.) flz Építésügyi Minisztérium túlteljesítette a Minisztertanács által előirányzott idei lakásátadási tervét Az Építésügyi Miniszté­rium három építőipari igazga­tóságának vállalatai az idén azért versenyeztek, hogy már november végéig átadják az 1962. évre előirányzott új la­kásokat. Az 1-es és a 3-as szá­mú igazgatóság vállalatának dolgozói teljesítették ezt a fel­ajánlást, sőt, ebben a hónap­ban már terven felüli munká­val segítették a 2-es igazgató­ság adósságának pótlását is. December 20-ig így összesen Nagyon sokan ismerik Gyön­gyösön Racskó Józseféket. Ügy tartották őket számon eddig, mint jómódú egyéni paraszto­kat. Életük ázonban új sza­kaszhoz érkezett. Egy aláírás jelenti a fordulópontot. Tegnap került a név a belépési nyilat­kozat aljára, ami most már a Dimitrov Tsz tagságát jelenti. Tegnap? Csak tegnap? Igen. Bár nem ők az egyet­lenek, akik a legutóbbi napok­ban gondolták meg magukat. — A földem Gyöngyöspatán van — mondatta Racskó Jó- zsefné —, és elég terhes dolog volt kijárni oda Gyöngyösről. Egyszerűbb lesz így. Mi sem látszik világosabb- j nak, mint ez az érvelés. Pedig j az elhatározás nem született j meg ilyen egyszerűen. Erről! már hármasban, a férjjel! együtt beszélgetünk. — Még a karácsonyi ünne­pek előtt jártak nálunk — em­lékezik vissza Racskó József. — A belépésről volt szó akkor is. Nem húzódoztunk, de kel­lett néhány nap ahhoz, hogy a szövetkezetben megegyezzünk. Melyik lenne a jobb? Hol van több ismerősünk? így jutott a választásunk a Dimitrov Tsz- re. Nem hagy nyugton a kérdés, megfogalmazom tehát: mi vit­te őket az elhatározásra? — Az ember megérti az idők szavát — ezt Racskómé mond­ja. A férj hallgat egy kicsit, megfontolja a szavakat. — Sokat gondolkoztunk raj­ta. A föld a feleségem nevén van, én csak tanácsot tudtam adni.- Nem volt könnyű, de azt hiszem, helyesen döntöttünk. A többi már sokkal gyorsab­ban ment. Racskó József be­ment a Dimitrov Tsz-be, hozta magával az elnököt, Kiss Fe­rencet, a papír az asztalra ke­rült, a tsz-elnök nyújtotta a tollat, s Racskóné odaírta a ne­vét a belépési nyilatkozatra. Nem voltam ott, de el tudom képzelni ezt a pillanatot. A toll egy pillanatra még megállt Racskóné kezében, aztán meg- jnetoR a papíron, határozottan sietség nélkül. Négy hold 500 négyszögöl szőlővel lett nagyobb a Dimit­rov Tsz közös területe ezzel az aláírással. De ami ettől sokkal fontosabb: új taggal növeke­dett a tsz-tagság. — Nem tudom milyen lesz a jövő — mondta beszélgetés közben Racskó Józsefné —, de bízom benne. Most még kicsit szokatlan a gondolat, hogy tsz- tag lettem. A férj mosolyog. — Minden újjal így szokott lenni az ember — fűzi saját gondolatát az előbbihez. Majd megkérdi: — Megkínálhatom egy pohár borral, egy kis disz­nósajttal? Nem szeretnék túlzott követ­keztetéseket levonni ebből az eseményből, de nem állhatom meg, hogy a véleményem hoz­zá ne fűzzem: Racskó Józsefék elhatározását a jövő biztonsá­gának tudata szülte. És Racskóék példája nem is az egyetlen mostanában Gyön­gyösön, g. molnár) 17 382 lakást adtak át az or­szágban az ÉM vállalatai. Ek­kor már 112 új otthon átadá­sával túlteljesítették a köz­ponti lakásépítési keretben előírt — a Minisztertanács ál­tal jóváhagyott — hivatalos át­adási tervüket. De a különböző beruházókkal kötött szerződé­sekben nagyobb feladatot vál­laltak, s ennek a kötelezett­ségnek a valóra váltásából még mindig hiányzott 92 lakás. Az épületek azonban elkészül­tek, csak a műszaki átvételi eljárás késett néhány napot, így a 2-es igazgatóság szomba­ton már közölte,, hogy időköz­ben átadott még száznál több új lakást, s ezzel az Építés­ügyi Minisztérium már teljes lakásátadási kötelezettségének eleget tett. A vállalatok az idén sokkal egyenletesebben dolgoztak, mint az előző években. Nagy fejlődést értek el a vállalatok az építkezések kor­szerűsítésében. Ebben az év­ben már minden harmadik la­kás korszerű épületszerkezet segítségével, blokkos, paneles, vagy öntött építési eljárással készült el. Az idén átlagosan tíz hóna­pot irányoztak elő a lakóházak felépítésére, s az előzetes szá­mítások szerint általában ti­zenegy hónapig dolgoztak az építkezéseken. Ez azonban mégis nagy eredménynek szá­mít, mivel a váratlan márciu­si hidegek miatt keletkező nagy kiesések ellenére is csak az idén sikerült először elérni, hogy egyik évről a másikra mindjárt, átlagosan három hó­nappal csökkenjen a lakóház­építési munkák ideje. A jövő évben több mint 20 ezer lakást kell felépíteni az országban az ÉM-vállalatok dolgozóinak. Üjabb nagy fel­adatot jelent, hogy 1963-ban a lakóházak építése már nem tarthat tovább kilenc hónap­nál és a munka meggyorsítá­sával egyidejűleg, tovább kell csökkenteni a minőségi hibá­kat is. Ezért jelentősen kiter­jesztik a fejlett építési mód­szereket. Több száz új géppel segítik az építkezéseket, s jö­vőre az előirányzott lakások­nak körülbelül a felét korsze­rű éoiiletszerkezetből építik fel. (MTI) Délről már jön az enyhülés A korai tél második hideg­hulláma pénteken érte el mélypontját, de még szomba­ton is tovább „hizlalta” a fo­lyók jegét. Most már nemcsak a keleti országrészekben, hanem a Du­nántúlon is befagytak a fo­lyók és kisebb zajló szakaszok­tól eltekintve, megállt a jég a Rábán, a Sión és a Dráván is A Balaton és a Velencei-tó jégpáncélja az utóbbi napok­ban két-három centiméterrí-1 vastagodott. A Duna legfelső szakaszán Engelhartszell ig több mint 50 kilométeres összefüg­gő jégpáncél borítja a folyót. |A Meteorológiai Intézet elő­rejelzése szerint most már vé- I geszakadt a hideg egyedural­mának. Délről jön az enyhülés és már vasárnap érezteti hatá­sát. A változás havazást, ha­vasesőt és előreláthatólag az olvadáspont fölé emelkedik majd a hőmérséklet. (MTI) tegnap Irta alá Egy tsz-tagság története

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom