Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-24 / 301. szám

2

NÉPÚJSÁG

1962. december 24., hétfő

As 1963. évi népgastlasági terv

A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Amint arról a sajtó már korábban hírt adott, a Minisztertanács legutóbbi ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az 1963. évi népgazdasági tervet.

A kormány megállapította: a népgazdaság az idén is számottevően fejlődött. Az ipari termelés a tervezettnek megfelelően emelkedett, a mező- gazdasági termelés — az aszály ellenére — kis mértékben nőtt. Előnyösen éreztette hatását a szocialista országok nemzetközi együttműködésének fejlesztésére irányuló törekvés. Különösen örvendetes, hogy a népgazdaság fejlődésével összhangban jelentősen javult a termelés tervszerűsége: tervtúlteljesítésekre — a korábbi évekkel ellentétben — általában csak olyan területeken és olyan mértékben került sor, ahol és amennyire ezt a tényleges szükségletek megszabták. A népgazdaság fejlődése még gyorsabb lett volna, ha a két egymást követő aszályos év nem hatott volna kedvezőtlenül a mezőgazdasági termelésre.

Az ipari termelés színvonala

— előzetes adatok szerint — az 1961. évinél kb. 88 százalékkal lesz magasabb. Az ipar szerkezeti átalakítása az ötéves tervben meghatározott irányban haladt: a termelés a népgazdaság fejlődése szempontjából legfontosabb iparágakban az átlagosnál gyorsabban nőtt. Jelentősen emelkedett a termelékenység, az ötéves terv céljaival összhangban a termelés emelkedésének csaknem kétharmada a termelékenység növekedéséből származott

A mezőgazdaság össztermelése felülmúlta az előző két év színvonalát, de a rossz időjárás miatt nem érte el a tervezettet Emelkedett a mezőgazdasági idénycikkek ára. Ezzel függ össze, hogy az életszínvonal emelkedésének üteme nem érte el a korábbi évek fejlődésének ütemét-•A- termelőszövetkezetek- “és

az állami gazdaságok többsége

— dolgozóik fegyelmezett munkájának eredményeként

— jól hasznosította a mező- gazdaság növekvő anyagi-műszaki támogatásából eredő lehetőségeket. A kedvezőtlen időjárás takarmányellátási problémákat is okozott, ennek ellenére viszonylag kedvezőek az állattenyésztésben elért eredmények. Az állatállomány átteleltetése a hazai termésből és takarmánybehozatallal az idén is biztosítva van. Jelentősen nőtt az állati termékek termelése.

A teljes külkereskedelmi áruforgalom várható teljesítése a tervezettnél valamelyest kedvezőbben alakul, főként azért, mert az ipari export a tervezettnél gyorsabban emelkedett. Bővül kereskedelmi forgalmunk a szocialista országokkal. Tovább nőtt export- és importforgalmunk a gyarmati sorból nemrég felszabadult országokkal, valamint a gazdaságilag fejlett tőkés országokkal is.

1962-ben a népgazdasági beruházások összege 12 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Eredménnyel jártak a folyamatban levő beruházások meggyorsítására, a beruházási eszközök célszerűbb, koncentráltabb felhasználására tett erőfeszítések.

★

A népgazdaság 1963. évi tervezett fejlődését az ötéves terv céljainak megfelelően az alábbi fontos adatok jellemzik:

Ipar:

Az ipari termelés az 1962. évihez képest mintegy 8 százalékkal nő, belső szerkezete megfelel az ötéves tervben kialakított fejlesztési irányoknak. Ennek megfelelően az átlagos fejlődésnél gyorsabban nő a termelés a vegyiparban (16 százalékkal) és a gépipariján (9,5 százalékkal). A gén- iparon belül különösen jelentős lesz a termelés felfutása a híradástechnikában (18 százalék), valamint a forgácsoló- és különleges szerszámgépgyártásban (14 százalék).

Az élelmiszeripar termelése 3,5, a könnyűiparé 5 százalékkal emelkedik.

A terv nagy súlyt helyez a műszaki fejlesztésnek és a modern technológia bevezetésének meggyorsítására, a gyártmányok korszerűsítésére, a minőség javítására. Fontos érdek, hogy növekedjék a termelés gazdaságossága, s a KGST keretében tovább folytatódjék a nemzetközi szakosítás. A minisztériumi iparban a termelési költségeket mintegy 1,3 százalékkal kell csökkenteni. Továbbra is biztosítani kell, hogy a termelés összhangban álljon a belföldi szükségletekkel, s a külkereskedelem igényeivel. Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében is, hogy a gyártmány-kibocsátás az eddiginél egyenletesebben történjék.

Az ipar. a kül- és a belkereskedelem szerveinek jelentős feladata, hogy jól együttműködjenek, s hozzá iárulianak a vásárlók igényeinek minél tökéletesebb kielégítéséhez.

Az ötéves terv céljainak megfelelően 1963-ban is törekedni kell arra, hogy az ipari termelés emelkedésének mintegy kétharmada a termelékenység növekedéséből származzék. Ez csak úgy valósítható meg, ha egyes üzemekben illetve iparágakban a termelékenység az országos átlagnál gyorsabban növekszik.

Mezőgazdaság :

A mezőgazdasági termelés 1963-ban az előirányzatok szerint 12—14 százalékkal haladja meg az 1962 évit. A növény- termelési terv az idei termésátlagokat figyelembe véve jelentős, mégis reálisan elérhető növekedéssel számol.

A terv biztosítja az anyagi feltételeket a mezőgazdasági termelés növeléséhez, ezen belül ahhoz, hogy a termésátlag Jaúzából 12,4*..jsukpricái>ól „ J5, burgonyából 66 mázsa legyen kát holdanként. Jövőre — az ötéves tervben eredetileg előirányzott 330 ezer kát. hold helyett — 514 ezer hold lesz az öntözött terület, vagyis 148 ezer holddal több, mint az idén. A mezőgazdaság 1963- ban 1 358 000, tonna műtrágyát, az ezévinél tíz százalékkal többet kap. Jelentősen nő a mezőgazdaság gépellátása. 5230 darab új traktort és 1170 darab új kombájnt állítanak munkába. Az ország búzavetésterületének több mint a felét nagy hozamú búzafajtákkal vetjük be. Üj szőlőt és gyümölcsöst az idei 36 ezer hold helyett 49 ezer holdon telepítünk.

A mezőgazdaság terméseredményeivel összhangban a felvásárlás 12 százalékkal történő emelését irányozza elő a terv. 1963-ban a felvásárlásnak már 94 százaléka származik majd a szocialista szektorból.

Közlekedés:

A közlekedés áruszállítási teljesítménye jövőre mintegy 6 százalékkal, a személyszállítási ennél valamivel nagyobb arányban emelkedik. Kiterjesztik az autóbuszközlekedést, ez lehetővé teszi a munkásjáratok sűrítését, a vidéki városok közlekedésének megjavítását és újabb községek bekapcsolását a rendszeres közúti forgalomba.

Külkereskedelem:

Az 1963. évi terv előirányzatai szerint külkereskedelmi forgalmunk csaknem 10 százalékkal nő.

A forgalom 70—71 százalékát a szocialista országokkal bonyolítjuk le. Jelentősen — 13 százalékkal — bővíteni kívánjuk a nem szocialista országokkal folytatott forgalmunkat is. A termelő minisztériumoknak és vállalatoknak minél több korszerű, a külföldi piacokon versenyképes és gazdaságos terméket kell a külkereskedelem rendelkezésére bocsáta- niok. Minden területen javítani kell a termékek minőségét, exportképességét. Fokozott figyelmet kell fordítani az importanyagokkal való takarékosságra.

Beruházás:

A népgazdasági terv 1963-ra 39,4 milliárd forint — az ez évinél mintegy 14 százalékkal magasabb — beruházást ír elő. A beruházásokon belül emelkedik a mezőgazdaság, valamint a kulturális, szociális és kommunális beruházások aránya. Elsőrendű fontosságú feladat a beruházások további koncentrálása. Erre tekintettel, a meghatározott értékhatárt meghaladó ipari beruházások előirányzatának 82 százaléka a már megkezdett létesítmények befejezését szolgálja. A terv

1963-ban csak olyan beruházások megkezdését engedélvezi, amelyek műszakilag megfelelően elő vannak készítve. A beruházások kivitelezésénél is érvényesíteni kell a terv előírásait.

1963-ban a többi között tovább épül a Százhalombattai Olajfinomító, valamint a 600 megawatt teljesítményre tervezett új Dunamenti Hőerőmű. Folytatódik a Fécsi Hőerőmű és a Tiszavidéki Vegyi Kombinát nitrogénműtrágya gyárának építkezése, az Ózdi Kohászati Üzemek rekonstrukciója és a Nyíregyházi Konzervgyár építése. A Dunai Cement- és Mészmű megkezdi termelését.

A jövő év folyamán befejezünk több jelentős ipari beruházást. Felépül az új 200 megawatt teljesítményű Oroszlányi Hőerőmű, a Szolnoki Kénsav- gvár, a Csepeli Hidegszalag- Hengermű és a Berentei Vegyi Művek PVC-üzeme, amely évente 6000 tonna PVC-t fog termelni. Befejezik a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár bővítését is.

1963-ban megkezdődik a Bánhidai Hőerőmű, valamint a Szegedi Textilművek bővítése. Elkezdődnek a Borsodi Vegyi Kombinát kaprolaktám-üzemének és a magyar Viszkózagyár danulon-selyem üzemének építkezései, valamint a Lenin Kohászati Művek mintegy 600

munkálatai, amelyek során megteremtjük a korszerű kohászati féltermék-gyártás feltételeit.

Az állóalapok felújítására a terv mintegy 18 milliárd forintot irányoz elő. Ebből az összegből a közlekedéssel ösz- szefüggő felújításokra 6 milliárd forintot, az állami lakóházak javítására 1,6 milliárd forintot fordítunk.

A beruházásokkal és felújításokkal összhangban az építőipar építési-szervezési tevékenysége több mint 10 százalékkal nő. Előrehaladás történik a korszerű építési módok alkalmazásában.

Életszínvonal, belkereskedelem, szociális—kulturális ellátás:

A terv azzal számol, hogy I 1963-ban a nemzeti jövedelem az ezévihez képest kb. 7—8 ' százalékkal nő, ezzel összefüggésben a lakosság fogyasztási alapjának 5,4 százalékos, a bérből élő lakosság egy főre jutó jövedelmének 5,6 százalékos, a parasztság egy főre eső reálfogyasztásának 2.7 százalékos emelkedését irányozza elő.

A kiskereskedelmi áruforgalom terve 5,3 százalékkal nagyobb, mint 1962-ben. Az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek forgalma az átlagosnál gyorsabban nő. A legfontosabb élelmiszerek közül nyershúsból 3,4 százalékkal, tojásból 6,7 százalékkal, vajból 9 százalékkal, sajtból 14 százalékkal, tejből 7 százalékkal több kerül forgalomba, mint az idén. Jelentősen emelkedik a konzervfélék, a déligyümölcsök, valamint a zöldség- és gyümölcsáruk forgalma.

Tartós fogyasztási cikkekből is több áll majd a vásárlók rendelkezésére, mint ebben az évben. Mosógépből 21 százalékkal. hűtőszekrényből 46 százalékkal, televízióból 27 százalékkal. bútorból 15 százalékkal nagyobb forgalmat tervezünk az időinél. Több mint 15 ezer személyautót hozunk be. Intézkedések történtek a kereskedelem fejlesztésére, az önkiszolgáló és önkiválasztó üzletek hálózatának bővítésére, az áruválaszték növelésére. Javul a közétkeztetés minősége, jélentősen emelkedhetne e szolgáltatás igénybevevőinek a száma.

Állami és magánerőből több mint 50 000 lakás épül. Nö vekszik a közművel ellátott la kások részaránya. Az új laka sok mind nagyobb részében lesz beépített bútor és központi fűtés. 1963-ban újabb 24 000 lakást kapcsolnak be a gázellátásba, s mintegy 250 000-rel többen kapnak a közművektől vizet, mint ebben az évben. A

jövő év folyamán már nűnden faluban lesz villanyvilágítás 2500-zal nő a kórházi ágyak, 550-nel a szociális intézetben elhelyezhető személyek, 6000- rel az óvodai helyek száma.

A jövő évi terv számol az oktatási reform végrehajtásálból adódó feladatokkal. Az er- jre a célra fordított jelentős | összegekből a többi között befejezik 710 általános iskolai tanterem építését és megkezdik 457 tanterem építését. Az 1962. évi 52-vel szemben a jövő évben 299 középiskolai tanterem épül, s 269 újabb tanterem építését kezdik el. Tovább bővül a felsőfokú technikumok és szakiskolák hálózata.

A Minisztertanács határozat Iában kötelezte a mi üsztériu- mokat, hogy mielőbb dolgozzák ki a terv sikeres végrehajtásához szükséges intézkedéseket, a kormány felkéri a társadalmi szerveket: ismertessék a dolgozókkal a terv célkitűzéseit, s állítsák a szocialista munkaversenyt a terv megvalósításának szolgálatába.

Az 1963. évi terv teljesítése jelentős mértékben növeli hazánk gazdasági erejét, előmozdítja népünk anyagi és kulturális színvonalának további emelkedését. (MTI)

Intézkedések a szociális és egészségügyi ellátás javítására

keretében a kórházi ápolásra szoruló dolgozót időbeli korlátozás nélkül kell ingyenes kórházi ápolásban részesíteni. A nyugdíjasok és igényjogosult családtagjaik — az eddigi 30 nap helyett — évenként 90 napon át jogosultak díjtalan kórházi ápolásra.

A gyógyászati segédeszközökért jelenleg 150 forint értékhatárig az ár 15 százalékát, azon felül pedig 25 százalékát kell fizetni a biztosítottnak. Január 1-től a térítés mértéke a gyógyászati segédeszköz árától függetlenül, egységesen 15 százalék. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai és családtagjaik eddig a biztosítás keretében nem kaptak kedvezménye^ áron gyógyászati segédeszközöket; az új intézkedés értelmében fogpótlás kivételével — 15 százalékos térítés ellenében szintén jogosultak gyógyászati segédeszközökre.

További jelentős, új intézkedés az, amely kimondja, hogy minden dolgozó nő — akinek eltartásra szoruló hozzátartozója van — kórházi ápolásának időtartama alatt az eddigi 50, százalék helyett

~M Jóiul «uu^úlu£uá< i

táppénzének 80 százalékát kapja.

Amennyiben a rokkantsági nyugdíjas dolgozik, évente csak 90 napon át, az ipari idénymunkás pedig évente csak 75 napon át volt eddig táppénzre jogosult Az új intézkedés e korlátozásokat megszünteti, ugyanolyan időtartamon át részesülhetne^ táppénzben, mint a többi dolgozóik.

A kormányrendelet felemeli a háziipari dolgozók táppénzalapjának felső határát, valamint a háztartási alkalmazottak táppénzének, továbbá terhességi, gyermekágyi segélyének napi összegét is.

Az intézkedések 1963. január 1-ével lépnek hatályba.

★

A NYUGDÍJ-FOLYÓSÍTÓ

SZERVEK KÖZLEMÉNYE

A Magyar Távirati Iroda érdeklődésére a nyugdíj-fblyósító szervek közölték, hogy az özvegyi nyugdíjak felemelését hivatalból hajtják végre, tehát az érdekelt özvegyeknek kérelmet beküldeniök nem kell.

(wm,

A TASZSZ ismertetése Tito elnök pályaudvari beszédéről

BELGRAD (TASZSZ)

Mint már jelentettük, Tito jugoszláv elnök hazaérkezésekor a belgrádi pályaudvaron rövid beszédet mondott. Tito beszédét a TASZSZ a következőkben ismerteti:

A MAGYAR KORKJÁNYKÜLDÖITSEO _____AFRIKAI ÚTVONALA

19

62. december 1-én Kállai Gyula miniszterelnök-helyettes vezetésével magyar kormány- küldöttség indult Afrikába, hogy az utóbbi években függetlenné vált afrikai országok közül Guineában, Maliban, Da- homeyban, Ghánában, Nigériában, Marokkóban és Algériában látogatást tegyen.

A magyar kormányküldöttség közel egy hónapos afrikai

útját, az egyes országokban történő látogatások időpotjá- val, mellékelt térképünk ábrázolja. A magyar küldöttség az egyes országok közötti utat az IL—18-as mintájú repülőgépen teszi meg. Az afrikai látogatás útvonalának hossza — az egyes országokon belül megtett utat nem számítva — mintegy 14 000 kilométer.

Mi a szovjet kormány és személyesen Hruscsov elvtárs meghívására látogattunk a Szovjetunióba — jelentette ki Tito, — meg kell egyben mondanom, hogy a vendégszeretet, amellyel ott fogadtak minket, felülmúlt minden várakozást, magától értetődik — folytatta Tito —, hogy pihenésünket beszélgetésekre is felhasználtuk. E beszélgetések során különféle problémákat tekintettünk át. Nagyon könnyen megegyeztünk a nemzetközi politikát és a béke fenntartását érintő valamennyi fontos kérdésben.

Ezzel kapcsolatban meg kell mondanom, hogy minket, akik láttuk a hatalmas fellendülést és a szovjet emberek lelkesedését, egyáltalán nem lepett meg, hogy olyan szenvedélyesen akarják megőrizni a békét, és ho"v a szovjet kormány, a szovjet vezetők olyan határozottan állnak nemzetközi síkon a béke megszilárdításának álláspontján, erről nyilatkoztunk is. A Legfelső Tanácsban mondott beszédemben nyíltan elmondtam, mennyire mélységesen értékeljük a szovjet kormány bátorságát, élén Nyikita Szergejevics Hruscsov- val, amikor a karibi válságról volt szó. Ez a bátorság nagy megkönnyebbülést hozott a világ minden országában, minden békeszerető embernek.

Azt, hogy mi a szovjet emberek véleménye országunkról — mondotta a továbbiakban Tito —, azt önök Nyikita Szergejevics Hruscsov szavaiból már hallhatták: Jugoszlávia a szocializmust építi, Jugoszlávia minden fontos nemzetközi kérdésben ugyanolyan, vagy hasonló álláspontot foglal el, mint a Szovjetunió.

Van még, igaz — elismerjük ezt — néhány dolog, amiben eltértünk egymástól, ezeket azonban a gyakorlat minden különösebb erőlködés nélkül meg fogja szüntetni. (MTI)

A Magyar Közlöny hétfői számában megjelenő több jogszabály a lakosság szociális- és egészségügyi ellátásának javításáról intézkedik.

A dolgozó nőket jelenleg 12 hét szülési szabadság illeti meg. Az új jogszabály a szülési szabadság időtartamát 20 hétre emeli, hogy az anyák hosszabb időn át gondoskodhassanak újszülött gyermekük ápolásáról. Rendellenes szülés esetén a szülési szabadság — hatósági orvos javaslatára — 4 héttel meghosszabbítható. A szülési szabadságból négy hetet a szülés előtt kell kiadni. A dolgozó nő kérelmére azonban meg kell engedni, hogy a teljes szabadságot a szülést követő időben vegye igénybe, ha ez — orvosi vélemény szerint — saját és születendő gyermeke egészségére veszélyt nem jelent.

A dolgozó nő kérelmére a vállalat (intézmény) vezetője a szülési szabadság letelte után a szoptatás, illetőleg a gondozás biztosítására a gyermek harmadik életévének betöltéséig fizetésnélküli szabadságot köteles engedélyezni.

Egy másik rendelet a munkások és az alkalmazottak özvegyeinek, valamint a hadiözvegyeknek 500 forintnál alacsonyabb összegű özvegyi nyugellátását emeli fel. Ennek a rendelkezésnek nyomán évente csaknem 180 millió forinttal nő az özvegyek számára folyósított nyugdíjait összege.

Az új jogszabályok több vonatkozásban kiterjesztik és fejlesztik a betegségi biztosítás szolgáltatásait. Az eddigiekkel szemben a betegségi biztosítás