Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-03 / 258. szám

1962. november 3., szombat NRPCJMO 3 HHESZ-vita Egerben Javaslatok Eger közüli forgalmának újabb szabályozáséra 1983. január 1-én — mint is­meretes — életbe lépnek a közlekedés rendjének új sza­bályai. A KRESZ erős korsze­rűsítésre szorult az elmúlt évek során tapasztalt forga­lomnövekedés és a nemzetközi tapasztalatok alapján is, Az új rendelkezés ennek értelmében készült, s egy sor feladat meg­oldását rótta a szűk, korsze­rűtlen utcákkal rendelkező Eger közúti forgalmának irá­nyításával, balesetelhárításával foglalkozó szakemberekre, A megyei balesetelhárítási tanács forgalomrendezési albizottsága e feladatok megoldására és megbeszélésére ült össze pén­teken délelőtt a városi tanács kistanácstermében. — A közúti forgalom lebo­nyolításának korszerűsítése, gyorsítása Egerre is vonatko­zik — hangoztatták a szakem­berek —, így a javaslatoknak is egy céljuk lehet: meg kell könnyíteniök a jövőben a me­gyeszékhely forgalmának le­bonyolítását. Az első javaslat így hangzott: a várost ketté­szelő útvonal, a Lenin út, a Szabadság tér, Széchenyi utca, a Ráckapu tér, a Rákóczi út, a Felnémeti út egészen a TÜZÉP-telep északi sarkáig legyen ezentúl főútvonal a legmagasabb rendű útvona­lon haladó járművek számára biztosítható összes előnnyel. Az Egerbakta felől érkező gép­járművek forgalmának szabá­lyozására a baktai utat, a Vö­rösmarty utcát, a Somogyi Bé­la utat, a Vorosilov teret és a Szabadság teret, az Egerszalók felől érkező gépjárművek el­sőbbségének biztosítására a Szalóki utat, a Szovjet Hadse­reg útját, a Mártírok terét, a Makiár felől érkező gépkocsik előnyének biztosítására Tíha- mért, a Makiári utat, a Szarvas teret, az Almagyar ut­cát, a Kossuth Lajos utcát, a Bogács Jelöl befutó úton köz­lekedők biztonságának érdeké­ben a Vécsey-völgy utcát, a Gárdonyi Géza utca egy részét, a Bástya utcát, a Mekcsey ut­cát, ezenkívül a Sas utat, a Csiky Sándor utca, Beloiannisz utcát, a Tűzoltó teret, a Kné­zich utcát, a Markhót Ferenc utcát, a Zalár utcát, a Dobó teret és a Bajcsy-Zsilinszky ut­cát olyan utakká kell nyilvá­nítani, amelyeken a gépjármű­vek áthaladási elsőbbséget él­veznek. Eger város többi útvonala az albizottság javaslata szerint egyenrangú mellékűtvonalnak számítandó. Az új KRESZ sza­bályai, valamint az út korsze­rűsítések szükségessé és lehe­tővé tették, hogy a Széchenyi utca egyirányú forgalma az ed­diginél kisebb területre korlá­tozódjék. így a bizottság javas­lata szerint már november 15-én a Felnémet felől érkező forgal­mat a Knézich Károly utca, de főleg a Zalár József utca tehermentesítésére —, be lehet engedni egészen a Csiky Sán­dor utca sarkáig, ezáltal a Szé­chenyi utcán a Csiky Sándor utca és a Tűzoltó tér között is* * mét kétirányú forgalmat bo­nyolíthatnak le a járművek. A Csiky Sándor utcáig bejövő járművek a Csiky Sándor ut­cán, a korszerűsített Beloian­nisz utcán, a Vorosilov téren és a Szabadság téren keresztül kapcsolódhatnak be ismét a fő­útvonal forgalmába. Javaslatot fogadott el a bi­zottság a Széchenyi utca, Bajcsy-Zsiltnszky út és Csiky Sándor utca közötti szakaszán lebonyolódó forgalom szabá' lyozására is. Ezek szerint hét­köznap reggel 8-tól este 8 Órá­ig továbbra is érvényben ma­rad az egyirányú forgalom biztosítására hozott rendelke^ zés. Lovas kocsiknak a Szé­chenyi utcán megtiltják az át­menőforgalmat. Vasárnap azonban a Széche nyi utca egész hosszúságában, mindkét irányban közlekedhet- nek a jövőben a jármüvek. Ez azt jelenti, hogy megszűnik a vasárnapi főutcai korzó, amely­nek létezése már hosszú ideje amúgy sem volt indokolt. A további javaslatok alapján .megszűnik a Dobó téren a kör­forgalom. Erre azért var, szük­ség, mert a Zalár utca nagyobb járműforgalma mindeddig hát­rányban volt a körforgalmú Dobó térrel szemben. A tér egyirányú utcává változtatása lévén ismét megnyílik a for­galom mindkét irányban a Do­bó téri patakhidon, Ezzel egy időben a Fanakoszta-ház mel­lett fel lehet hajtani a Dobó utcára, amely továbbra is két­irányú forgalmat bonyolít le, A forgalom gyorsítása és biztonságosabbá tétele érdeké­ben az Egerbakta felől érkező járművek a Mártírok terénél, a Kossuth Lajos utca felől érke­ző járművek pedig a Tanár­képző Főiskolánál kötelesek az áthaladási elsőbbséget biztosí­tani a főútvonalon közlekedő járművek számára. A Bajcsy- Zsilinszky utca keskeny szaka­szán az új KRESZ értelmében egyszer s mindenkorra meg­szűnik a gépjárművek parkíro­zást lehetősége. A megállni tilos jelzőtábla vonatkozik a jövőben a Papír- és Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalat lerakatához érkező járművekre is. A nehézgépjár­művek forgalmának elterelésé­re is született javaslat, ennek érvényesítése azonban a váro­si tanács végrehajtó bizottsá­gának hozzájárulásától és anya­gi támogatásától is függ, A forgalomszabályozással kapcso­latban utolsó javaslatként fo­gadta el az albizottság a kö­vetkezőt: január 1-től a főút­vonalon, — tehát a gépállo­mástól a TÜZÉP-telepig — ti­los o gépjármüvek számára a kürt használata. A forgalomszabályozási ja­vaslatok megtárgyalása után az albizottság még több fontos határozatot hozott. Ezek a kö­vetkezők: a Tűzoltó tér és a Katona István- tér között új patakparti útimmal megnyitá­sának terveit jövő év közepéig el kell készíteni, Legrövidebb időn beiül ki kell telepíteni a városból a Bajcsy-Zsilinszky utcai vasbolt udvari raktárát, a Papír- és Irodaszer Nagyke­reskedelmi Vállalat 1 ©rakatat, a vágóhíd feldolgozó üzemét, a Gyógyszertár Vállalat megyei raktárát, a Vas- és Fémipari Ktez Maczky Valér utcai, Dobó utcai, Hibay Károly utcai. Fog­lár utcai üzemegységeit, a Kő­bányai Sörgyár lerakatát, a MEG YE V ILL Zalár utcai köz­pontját, a VOSZK pincét — vagy annak egy' épületi-észét — a Finommechanikai Vállalat autó- és gumíjavító részlegét, a Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség gépkocsitelepét, az Er­dőgazdasági Szállitó Vállalat Klapka utcai telepét. Meg kell vizsgálni a keleti terelő üt Szarvas tér és minaret közötti szakaszának kiépítési lehetősé­gét. Véglegessé kell tenni az új autóbuszállomás helyki jelölé. sét, parkírozóhelyeket kell létesíteni a Petőíitéren, a Tanárképző Főiskola északi részén, a Gár­donyi Géza Színház mellett, a Hadnagy utcában és Barkóczi utcában — a strand hátsó be­járatánál — a Telekessy utca felső részén, a Kracker János utcában, az új szálló mellett, bővíteni kell a Knézich utcai parkírozóhelyet, a későbbiek során pedig ugyancsak parkí­rozóhelyet kell létesíteni a tu­ristaszállóval szemben, s meg kell oldani a vár alatti gépko­csiparkírozás gondjait is. Az elhangzott javaslatokat; és a bizottság által elfogadott határozatokat a városi tanács végrehajtó bizottsága elé ter­jesztik végleges elfogadásra. A forgalomszabályozási tervekkel kapcsolatban azonban a forga­lom, rendezési albizottság várja a nagyközönség véleményét is. Az esetleges észrevételeket, módosítási javaslatokat, vagy újszerű elképzeléseket a bal­esetelhárítási bizottság forga­lomrendezési albizottságához (Eger, Kossuth Lajos utca 2.) kell beküldeni. . (W. L.) Éj ssakiixlettel gazdagodott Hatvan A Horváth Mihály úton, a volt vegyes ruházati bolt he­lyén nyílt meg a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat 29. sz. gyermekruházati szaküzlete. A város és a járás dolgozóinak régi kívánsága tel­jesült ezzel, hiszen most már egy helyen vásárolhatják meg bő választékból 16 éven aluli gyermekeiknek a szükséges alsó- és felsőruházati cikkeket. A kirakatokból színes kép tárul a vásárló elé. A polcokon és a raktárban mintegy két­millió forint értékű árukészlet várja a vásárlókat. Az új üzlet már megnyitása után is nagy forgalmat bonyo­lított le. A vevők egymásnak adták át a kilincset, s szívesen válogattak a kiváló minőségű fehérneműk, felsőruhák és kö­töttáruk között, A kismamák ebben az üzletben válthatják be babakelengye-utalványai- kat is. Sajnos, egyelőre nem lehe­tett megoldani, hogy ebben az üzletben vásárolhassák meg a szülők gyermekeik részére a cipőféleségeket is, de remél­jük, hogy idővel erre is lehe­tőség nyílik majd, (r) Intézkedjék a MÁVAUT! 1962. augusztus 21-én, este fél nyolckor a budapesti MÁVAUT utasszállító autó­busza beleszaladt Gyöngyö­sön a Vöröshadsereg u. 87. sz. házba. Ezzel kezdődött a tör­ténet. Szerencsésnek mond­ható, hogy a karambol em­beréletet nem követelt, sőt még súlyosabb sérülés sem történt, A Tóth János gyöngyösi la­kos tulajdonát képező házat azonban alapjaiban rengette meg az összeütközés. A vá­lyogépület sarka leszakadt, a falak megrepedeztek- Egy szoba teljes egészében lakha­tatlanná vált. A budapesti MAVAUT kiküldöttei a hely­színi szemlét megtartották és vállalták az okozott kár meg­térítését. Néhány nappal ké­sőbb levélben felszólították a háztulajdonost, hogy készít­tessen költségvetést. A költségvetés elkészült. Az okozott kár helyrehozatalá­hoz 34 SCO forint szükséges. A költségvetés adatait egyéb­ként a budapesti MÁVAUT szakértője és Tóth László, a Heves megyei Építőipari Vál­lalat mérnöke is felülvizsgál­ták. Együttesen is elismerték a feltüntetett munkák szük­ségességét­Három héttel ezelőtt meg­látogatta Tóth Jánost a buda­pesti MÁVAUT igazgatója és annak helyettese. Túlzottnak találták a költségvetésben feltüntetett összeget, és 20 ezer forintot Ígértek kész­pénzben az okozott kárért Tóth János az összeget nem fogadta el, mivel 14 800 fo­rinttal drágábban vállalták az épület újjáépítését. Eddig a történet, amely még a nyáron kezdődött. De ma már ősz van, és hideg szél süvít át Tóth Jánosék házán. Eddig csupán a szél keringett a falak között, de a hosszú, őszi esős időszak is megérkezett már. És a tető is megrongálódott. Az oko­zott kár még fokozódhat, sőt az elázott falak veszélyeztet­hetik a lakók életbiztonságát. Ne csak ígérjenek, intéz­kedjenek is a budapesti MÁVAUT vezetői. Laczik János 1..» II mi né Ahol már 120 százalékra teljesítették az áruértékesítési tervet NEM NAGY GAZDASÄG a makiári Űj Élet Tsz, inkább csak közepesnek mondható, mégis a járás vezetői büszkék rá, hiszen fennállásának három éve alatt soha sem volt külö­nösebb baj, probléma vele. Ruzsinczki László elnöktől arról kérdezősködöm: ml a tit­ka annak, hogy ebben a szö­vetkezetben a megalakulás után minden különösebb zök­kenő nélkül tudták a munká­kat megszervezni, s a tagság maradéktalanul igyekszik munkáját elvégezni. Az elnök — aki túl van már az ötvenen — csak mosolyogó* úgy válaszol: — Szorgalmasak a tagjaink. Ennyi az egész... Később fejből sorolja a szá­mokat, adatokat, amelyek a sikert bizonyítják. így tudom meg, hogy az Új Elet Tsz már az első év végén 43 forintot osztott egy munkaegységre, je­lentős mértékben gyarapította vagyonát, teljesítette áruérté­kesítési tervét, megteremtette állatállományát. Tavaly is hasonló volt a helyzet, igaz, a szárazság jelen­tős kieséseket okozott, de fgy is megvolt a 35 forint — És az idén? — A pusztító aszály ellenére is elérjük a 43 forintot, vála­szolja határozottan az elnök. EZEK A SZAMOK minden ékes szónál jobban bizonyíta­nak. Azt igazolják, hogy való­ban jól dolgoztak, jól tervez­tek a szövetkezeti gazdák. Áru­értékesítési tervüket már ez ideig 120 százalékra teljesítet­ték, év végére azonban a 130 százalékot is elérik. Ehhez meg­van minden lehetőségük és teljesítik is, hiszen pártunk közelgő kongresszusának tisz­teletére tették a felajánlást. Azt is el kell mondani a makiári Űj Élet Tsz-ről, hogy az idei sikerük egyik titka ép­pen a szocialista munkaver­senyben rejlik. Versenyben . állnak a brigádok egymás kö­zött, de versenyben van a tsz a falu másik két szövetkezeté­vel, valamint a nagytályai Vi­harsarok Tsz-szel is. A versenyt értékelik, figye­lemmel kísérik, s ez olyan ösz­tönző erővei hat, hogy min­denki becsületbeli ügyének te­kinti a munkák gyors és jó elvégzését. A versenynek kö­szönhető, hogy a cukorrépát négyszer kapálták meg, a ku­koricát háromszor, és ráadásul még négyszer lóekézték is. Az őszi betakarítással, szántással, vetéssel végeztek,, most már néhány hold van ' csak hátra, amit mélyszántani kell: szőlő alá. — Nálunk a vezetőség min­den tervét megvitatja a tagság­gal —- magyarázza az elnök. — így mindenki tudja, mit aka­runk és az emberek is érde­keltek a munkában. Ök maguk is azon vannak, mielőbb meg­valósuljon az, amit közösen terveztünk. Az idén átlagban 12 000 forint jövedelemnek kell jutnia egy-egy tagra és ez meg is lesz, mert a tagok ismerték a célt, és úgy dolgoztak, hogy valóra váljanak a szép elgon­dolások. Húsz hold kertésze­tünk egymillió forintot hozott. így mondja az elnök, és sza­vából jogos büszkeség árad. Három év alatt gazdaságilag megerősödött a tsz, közelebb kerültek egymáshoz az embe­rek, jó kapcsolat alakult ki a vezetőség és a tagság között. A tagok szorgalmát bizonyítja* hogy Birinyi Lajos 450, Her- czeg Ferenc 370, Kovács Orbán 400, Hídvégi Lajosné 200, Né­meth András 460, Szecskó Ist­ván 470 körül járnak már mun­kaegységeik számával. A MAKLARI ÜJ ÉLET Tsz tagjai, de a másik két makiá­ri szövetkezet is bebizonyította az idén, hogy az emberi szor­galom, szaktudás képes ered­ményesen harcolni, még a mos­toha időjárással is. Fazekas István \ tia egy pillantást vetünk az elmúlt század hazai forradalmi mozgalmaira, töb­bek között annak lehetünk ta­núi, hogy forradalmi mozgal­mainkban nagy szerepet ját­szottak a fiatal forradalmárok. A köztudatban elsősorban a márciusi ifjúság emléke él, de ha fellapozzuk a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság tör­ténetét, itt is azt tapasztaljuk, hogy a forradalmi események­ben a fiatalabb nemzedéknek fontos szerepe volt. Találunk erre szép példákat megyénk történetében is. Álljon itt ta­nulságul a mának egy rokon­szenves fiatal forradalmár, Nemecz József élete. 1890. április 4-én született Bihar megyében, Berettyószép- lakon. Apja kőműves volt. Ti­zenegyen voltak testvérek, de közülük hét a nyomorúságos életmód miatt már kiskorában meghalt. Nemecz József — anyagiak híján, s apja korai halála miatt — a gimnáziumot magánúton végezte el, miköz­ben mint kőművesinas dolgo­zott, s a szakmát is kitanulta. A gimnázium elvégzése után két évet töltött a nagybányai festőiskolában, ahonnan bátyja segítségével Pestre került, a Felső Építőipari Iskolába. Ki­tűnő, tehetséges tanuló volt. Pesten kapcsolódott be a mun­kásmozgalomba. Felveszi a kapcsolatot az Építők Szak- szervezetével, megismerkedik Bokányi Dezsővel, akinek ré­vén közelebb kerül a szocia­lizmus eszméihez. Mint az épí- t^gz-ifjúság diákvezetője, szak- szervezeti gyűléseken vesz részt. 1911-ben egy építészkül­döttség vezetőjeként részt vett az építőszakszervezet gyűlésén, amit huligán elemek megtá­madtak. A fiatal diák gyorsan in­tézkedett és rövid időn ■ belül egy diák-gárda vonult be a terembe, akik a ezakszerve­0 Idetiik példakép NEMECZ JÓZSEF i . zeti munkásokkal közösen ki- i verték a támadókat. A rend­• őrségi vizsgálat után az iskola \ igazgatója intézkedni akart Ne- : mecz Józsefnek mint „politi- ; kailag gyanús elem”-nek a ki- ; zárásáról. Ezt elvtársainak szo- \ lidaritása akadályozta meg. Az , építő ipariskola elvégzése után beiratkozott a Szépművészeti ; Főiskolára és a műegyetemre. ■ Anyagilag azonban nem tudta fedezni a tanulást, ezért külön* * böző építészeti irodákhoz szer- 1 ződött mint rajzoló. ' 1914-ben mint sorkötelest a 62. közös gyalogezredbe vonul­tatták be. A fronton megsebe- , sült az uzsoki szorosnál, s hosz- szabb időt töltött kórházban, majd 1917-ben a Gyöngyös új­jáépítésére alakított kormány­■ biztossághoz osztották be. Gyöngyösön azonnal felvette a kapcsolatot a szociáldemok- t rata párt helyi vezetőivel. A gyöngyösi szociáldemokrata 1 párt jegyzőjévé is megválasz­■ tóttá. Személyes kapcsolatot . épített ki később Kun Bélával és Szamuely Tiborral. A SZDP-n belül mint a baloldal 1 vezetője állandó harcot folyta­■ tott az opportunista vezetők el- E len. Rendkívül sokat tanult, gazdag marxista ismeretekre tett szert. Nem véletlen forradalmi múltjából következik az, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltása 5 után Gyöngyös politikai ve- ’ zetó személyisége lett. Közvet­lenül a Tanácsköztársaság ki- ’ kiáltása után a városi direktó­rium közélelmezési biztosnak nevezte ki. Március 26-án a ' belügyi népbiztos (Landler Je- j nő) a városi vörös őrség pa* - rancenokává nevezte ki­Ugyanezen a napon elnökölt Nemecz a tanítók gyöngyösi szakszervezete alakuló gyűlé­sén is. A vörös őrség vezetése alatt híven teljesítette felada­tát. Mint városparancsnok, s egyéb tisztségek viselője, kér­lelhetetlen volt az ellenséggel szemben. Még az egyik elfo­gultsággal igazán nem vádolha­tó történész is megjegyzi róla: Nemecz József „a Tanácsköz­társaság méltó képviselőjének bizonyult... jaj azoknak, akik a proletárhatalom ellen for­dulnak, mert egy proletár éle­tért — mint mondta —, száz burzsuj vére fog folyni.” Jfeményen fellépett a már­cius végén lefolyó, a fe­rences kolostori leltározásnál az ellenség részéről kiinduló provokáció ellen- is. Az 1919. áp­rilis 7-én tartott választások alapján tagja lesz a városi munkástanácsnak és a három­tagú intéző bizottságnak. A május elsejei ünnepség alkal­mából ő tartja az ünnepi be­szédet. A május elsejei ünnepséget megzavarta egy ellenforradal­mi összeesküvés kitörése. Az ellenforradalmi lázadás leveré­sében oroszlánrésze volt Ne­mecz Józsefnek, aki Gödöllő­ről hozott segítséget a lázadás megfékezésére. így sikerült a lázadást elfojtani, s május 5-én Gyöngyösön ismét helyre­állt a proletárdiktatúra rendje. A proletárdiktatúrát a gyön­gyösi vezetők eszmeileg is igyekeztek megszilárdítani. Ezt célozták az ekkor szervezett propaganda-előadások is. Ezek­ből az előadásokból Nemecz József is kivette rés^pt. Egyik előadója volt a „Kapitalista és szocialista gazdaság” című té­mának. Nem hátrált meg Nemecz a proletáruralom utolsó napjai­ban sem. Egy június 23-1 gyű­lésen gyöngyösi és járási mun­kászászlóalj felállítását java­solta. Közben vaskézzel fojtott el minden olyan kísérletet, amely a proletárdiktatúra el­len irányult. Amikor augusztus elején a várost román támadás fenyegette, kezébe vette az el­lenállás irányítását, de már a védekező erők elégtelensége miatt tényleges ellenállásira nem tudott vállalkozni. Bátor­ságát mutatja, hogy menekü­lésire az utolsó pillanatban sem gondolt. Mindvégig a vá­ros védelmén tevékenykedett. T etartóztatása után bör- tönbe került. Az egri ötös tanács 1920 nyarán halál­ra ítélte és 1920. július 29-én. az egri fogház udvarán kivé­gezték. Utolsó perceinek történetét Jaekwerth Ede, volt egri kor­mányzótanácsosi biztos így írja le: .. utolsó - kívánsága az volt, hogy tőlem (Jaekwerth Edétől) és öccsétől elbúcsúz­hasson. öt perccel halála előtt megengedték a tőlem való bú­csút. A búcsú megható volt, Én vigasztalni akartam, és ő ezt mondta a halála előtt: „Jaekwerth elvtárs, én tu­dom, hogy pár perc múlva meghalok és tudom, hogy áldo­zat nélkül nincs eredmény. Én úgy képzelem, mint viharban a förgeteg megy előre és egv porszem visszamarad és az én vagyok. A párt, az elnyomott nép megy előre és a jövő a tiétek...” Utolsó szavaiban is a Tanácsköztársaságot éltette. Testét az egri Hatvani te­mető árkában hántolták el, jel­telenül. 1945-ben végre elégté­telt kapott. Egerbén díszsírhe­lyet adományoztak neki. Szecska Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom