Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-14 / 266. szám
4 NEPOJSAG 1962. november 14., szerda 153 millió forint Ennyit szántak a kulturális feladatok megoldására a megyei tanács 1963. évi költség- vetésében. Több mint 17 százalékkal több ez az összeg az ideinél. De több a tanulni[, művelődni vágyó ember is. Ha a 153 millió forinthoz hozzászámítjuk az emberek akaratát és igyekeztét, ha az eddiginél jobban kihasználjuk lehetőségeinket, akkor ismét nagyot léphetünk előre: — 70 EZER pulykát nevelnek fel a tervek szerint 1963- ban a termelőszövetkezetek. A pulykát tartó tsz-ek tapasztalatai igen jók, és így minél több közös gazdaságnak érdemes pulykatenyésztéssel foglalkoznia. — PÖTFELAJÄNLÄST tett a Selypi Cementművek legutóbbi kibővített pártvezetőségi ülésén az Ocskó karbantartó lakatosbrigád. A kongresszus tiszteletére vállalták, hogy a termékre eső 1818 karbantartási órát 1,5 százalékkal csökkentik, a vállalt munkát határidő előtt két héttel teljesítik. — 3300 VAGON kenyérgabonát és 90 vagon rizst vásároltunk fel eddig a megyében, előreláthatólag a kenyérgabona felvásárlási tervet az év végére maradéktalanul teljesíteni tudjuk. — 200 000 FORINTOT fordítanak Egerben a városi tanács végrehajtó bizottságának 1963. évi költségvetési terve alapján a város területén lévő esővízcsatornák karbantartására, valamint az aknák fedőlapjának kicserélésére. — 41 VAGON lucernamagot termeltek az idén termelőszövetkezeteink. A kedvezőtlen időjárás ellenére számos közös gazdaságnak szép jövedelmet biztosított az aprómag-ter- mesztés. A televízió műsora 9,30: Tv-híradó. Ism. 9,45: Falu járó Kamera. Ism. 10,05: A Duna ékszerei. Ism. 10,20: Fedezzük fel Pestet! Ism. Utána: Hírek. 17,00: Mezőgazd. műsor. 18,00: Orosz nyelvlecke kezdőknek. 18,20: Munkásvédelem. Filmösszeállítás. — 18,50: A Magyar Hirdető műsora. 19,00: Mindennek dal a vége. Francia kisfilm. 19,30: Tv- világhíradó. — 19,45: A Tv Mesekönyve. 19,50: Betörők, bírák, bűvészek és társaik ... Szatirikus irodalmi műsor. Ism. 21,10: Hírek. Tv-világ- híradó. Ism. Idő járásjelentés Várható időjárás szerda estig: Felhős, párás, az évszakhoz képest enyhe idő. Több helyen kisebb eső, mérsékelt szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 7—14 fok, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 4— 8 fok között. EGRI VÖRÖS CSILLAG: Iván gyermekkora. EGRI BRÖDY: Igazság a hazugságról. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Csak ketten játszhatták. HATVANI KOSSUTH: A nagy olimpia. HEVES: Hintónjáró szerelem: PÉTER VAS ARA: A kápő. FÜZESABONY: Angyalok íöldje. Egerben este 7 órakor: HAMLETNEK NINCS IGAZA j (Jókai-bérlet) Hatvanban este 7 órakor: CSACSIFOGAT Hamletnek nincs igaza Gáspár Margit színműve az egri Gárdonyi Géza Színházban „Alkotni annyi, mint ítélőszéket tartani önmagunk felett” — bizonyára ezt a mély igazságot rejtő ibseni mondást választotta mottóul Gáspár Margit Hamletnek nincs igaza című színművének megírásához. Gáspár Margit az 1957 —58-as években írta színművét, s egy családi dráma keretében keresi a feleletet a közelmúlt embertpróbáló, viharokkal, s ellentmondásokkal teli eseményeire. Az írónőnek módszere a gyors reagálás. 1947-ben találkoztam a felszabadulás utáni első színdarabjával, amely az Üj isten Thé- bában címet viselte, s ókori görög miliőben Zeusz és Prométheusz harcának. tükrében válaszolt új korszakunk problémáira. Akkor a fény és a tűz isteneit hívta segítségül, egy évtized múltával pedig Shakespeare Hamletját vonja be a játékba, s ügyes, célratörő írói fogással, e visszájára fordított helyzetben mutatja be, hogyan viselkedik korunk Hamletje, s tulajdonképpen miért nincs igaza. Gáspár Margit drámája érdekes, izgalmas, s dramatur- giailag is jó írói munka. A történet 1955 őszén kezdődik, a nagy koncepciós perek rehabilitációinak idején. így kerül vissza az életbe — öt évi börtön után — Mike Gábor is, akit a legjobb barátja, s egykori harcostársa, Tárnok István ítél halálra. Az igazságnak hátat fordító, csak az aktákba temetkező bíró már nem jelenik meg a színen — nem tudta elviselni bírói „tévedéseit”, s a halálba menekül. Mégis főszerepet játszik a drámában. Miként a helsingőri várban a dán királyfit atyja szelleme irányítja vívódásában, igazságkereső útján, úgy uralkodik a meghalt Tárnok István szelleme az egész családon, de légióként Gabi, a modem Hamlet felett. Olyan ez a színmű, mint egy nagy tárgyalás, amelyben mindenki vallomást tesz önmagáról, s az író szinte szembesíti hőseit ellentmondásos pillanatokkal, tragikus felismerésekkel. A Hamletnek nincs-igaza vívódásokkal telített, ' lelkiismereti dráma, amely nagyon jól hasznosítja a haladó polgári drámaszerkesztés Priestly-től ismert módszereit (Váratlan vendég és a Veszélyes forduló című drámáit játszották Egerben is), de megtölti azt korunk égető, izgalmas problémáival foglalkozó szocialista tartalommal. Nem tudni mi okból, még Budapesten is csak 1962 tavaszán került színpadra ez a dráma. Megírása óta eltelt néhány esztendő. Vannak, akik úgy vélekednek, nem aktuális ma már ez a téma, régen túl vagyunk ezen. Ha a dráma csak egy történetet mondana el, ha csupán arra adna választ, miért nincs igaza Hamletnek, akkor jogos a kétkedés. Jóllehet, az író egy történetet mondat el hőseivel, s válaszol a nagy kérdésre is — a modern Hamletnek azért nincs igaza, mert a szellem rossz útra, a szakadék szélére irányítja az ifjú Gábort, de nem lehet igaza azért sem, mert a bálványnak, az apának, Tárnok Istvánnak, tehát a szellemnek sem volt igaza — de mindezeken túl olyan általános érvényű kérdésekről mond véleményt a dráma, amely aktuális, sőt az lesz még évek múltával is. Ilyenek a tömegekbe vetett bizalom, a féligazságok veszedelme, és az egyetlen személy csalhatatlan- ságának bírálata. S mindezt olyan hőfokon, olyan szenvedéllyel, amely feltétlenül elismerést érdemel, nem beszélve arról, hogy a helyzetekből, a jól szerkesztett, szellemes aforizmákkal tűzdelt dialógusokból szinte átsüt a határozott írói vélemény: a tévedések, a vétkes hibák nem. a forradalom természetéből következnek, attól idegenek, elkerülhetők. Az elismerő szavak nem azt jelentik, hogy teljesen hiba nélküli Gáspár Margit színműve. Erényei között említettem a gyors reagálást, azt, hogy művét az 57—58-as években írta. Ez a frisseség a dráma hibáinak, korlátainak egyik alapja. Elsősorban arra gondolok, hogy az író bizonyos fokig ellentmondásba került hőseivel, s önmagával'is. Mike Gábor mondja: „A féligazság rosszabb a hazugságnál!” Ez így igaz, de akkor miért nem vallja az író egyértelműen Tárnok István bűnösségét, hiszen a „bűnös is, meg becsületes is” magyarázat, féligazság csupán, ennél még a bíró is tovább jutott búcsúlevelében. . Vitázni kell az íróval a búcsúlevél miatt is, és Nemcsak azért, mert ez a Deus ex ma- china-megoldás nem a legszerencsésebb, hanem elsősorban azért, mert Gabi atyjától jön a levél. Az egész drámából nagyszerűen kicsendül az egy személy csalhatatlanságának bírálata. Gabit sem az anyjS, sem a körülötte élő emberek, de még a tények sem tudják meggyőzni az igazságról. Ismét csak egyetlenegy ember szava, illetve levele a döntő, az elfogadható magyarázat, az apjáé. Akinek nem volt igaza! Hibául kell felróni azt is, hogy ebben a szenvedélyekkel teli, lelkiismeretvizsgáló drámába disszonáns hangok is vegyülnek. Bizonyos direkt módszer, túlzott magyarázás, publicisztikai stílus érződik az egyes jeleneteken. Az egri Gárdonyi Géza Színház előadását vendégként Nagy György, a Szegedi Nemzeti Színház művésze rendezte. A rendezés igyekezett megmutatni a kor bonyolultságát, jól hangsúlyozta a dráma igazságait és az írói szándéknak megfelelően világos, egyértelmű előadást produkált. Különösen a második felvonás, s annak is főleg zárójelenetén érződött igazán a rendezői hozzáértés. A szenvedéllyel azonban adósunk maradt a rendezés. Mintha nem ragadt volna át az iró lelkesedése, a dráma pátosza, az igazságkeresés bonyolult izgalmai. Kissé leegyszerűsítette a játékot, nem használta ki eléggé a színpadtér lehetőségét. Egyes jelenetekből asztal körül ülő társalgási játék született, lelkiismereti dráma helyett. A színmű publicisztikai ízét a harsány szövegmondással még jobban hangsúlyozta a rendezés. Az első felvonás induló jelenetében például Miké Gábor goromba nyomozó módjára viselkedik, segíteni akaró jó barát helyett. A harmadik felvonás zárójelenetében nem sikerült kiaknázni a szöveg és a helyzet adta lehetőségeket. Ennek a jelenetnek nem a levelet olvasó anya, hanem Gabi és Mike a főszereplője. Kettőjük arcán, játékukon kell tükröződnie a levél tartalmának. Mielőtt a szereplőkről szólnék, egy megjegyzés csupán: egy-egy színész jó alakításának dicséretében a rendezés elismerése is bentfoglaltatik, mint ahogyan a gyengébben sikerült alakítások is magukban hordozzák a rendező hibáit. Annát, Tárnok István özvegyét Kovács Mária alakította. A nagy szerepek után nem jelentett nagyobb nehézséget özvegy Tárnokné színpadra vitele. Igaz, az anya sokrétű, ösz- szetett jellem, aki tiszteli férje emlékét, rajongásig szereti fiát, s ugyanakkor vonzódik régi harcostársa, ifjúkori szerelme, Mike Gábor iránt. Kovács Mária jól érzékeltette ezeket a bonyolult .érzelmeket, s eljátszotta azt is, hogy hallgatásával ő is hibát követett el. Kissé visszafogott szöveg- mondása jól illett a drámához, egy-egy félig játszott gesztusa jelenete — amikor fiától búcsúzik, vallomása, amelyben felfedi az igazságot — sokáig emlékezetes marad. Kár, hogy az utolsó jelenet, a levél felolvasása nem hozta a kellő hatást. Gabi szerepét Huszár László játszotta. A főiskola elvégzése után jött Egerbe, s ez az első nagyobb szerepe. Ha nem is tudta maradék nélkül megformálni az író elképzelését, néhány jól sikerült jelenetéből is kitűnik a fiatal színész tehetsége, egyénisége. Neki jutott a a legnehezebb szerep: a fiatal, érzékeny lelkületű művészember, aki töpreng, vívódik, keresi az igazságot, s közben szembekerül anyjával, a világgal, s önmagával is. Ezt a lelki- állapotot Huszár László jól érzékeltette. Elhittük gyöngédségét, önmarcangoló tépelődéseit. Kár, hogy hangvétele harsányabbra sikerült a kelleténél, még tüdőlövéssel is hangoskodott, sőt anyjára is rákiált. Gabi nem kiabál, ő afféle finom, gyöngéd lélek, aki még szerelmes is. Ennek a Lia iránti vonzalomnak az ábrázolásával adós maradt Gabi alakítója. Ha a hangját visszafogja, a haragot keserűséggel váltja, sokkal árnyaltabb lesz alakítása. Az író, mintha kissé mostohán bánt volna Mike Gáborral. Ö a harcedzett, sokat szenvedett, ártatlanul elítélt kommunista, aki segít az igazság kiderítésében, de közben önmaga is hibát vét. Ö is — aki oly szenvedéllyel harcol a halott szelleme ellen — pontosan végrehajtja Tárnok István önző akaratát. A vázlatosan megírt szerepet Dariday Róbert állította színpadra. Szép, tiszta szövegmondása elismerést érdemel, de meg kell mondani, nem így képzeltük Mike Gábort. Ideges, hangos volt Dariday Mike Gábora, hiányzott belőle a nyugalom, a magabiztosság, a szuggesztív erő, voltak jelenetei, amikor úgy éreztük, számon kérni jött és nem segíteni (az első felvonás kezdő jelenetei). A börtönről, a régi harcokról úgy kell beszélnie, hogy szinte a színpadra varázsolja élményeit. A korszak égjük jellegzetes figuráját, a jól helyezkedő titkárnőt, Kalotai Lilit, Lenkei Edit játszotta, őszinte eszközökkel, s főleg a harmadik felvonásban dicsérendő mérték- tartással. Vallomása fia haláláról, szép színészi teljesítmény, s az előadás egyik legsikerültebb jelenete. Az első felvonásban fölényesebb, gunyorosabb fellépés hitelesebbé tenné a figurát. Az előadás egyik legegységesebb alakítását Frici szerepében Fonyó István produkálta. Második esztendeje játszik az egri színháznál ez a fiatal, igen tehetséges színész, aki egymás után jobbnál jobb alakításokkal örvendezteti meg a közönséget. Elég, ha csupán az irodalmi színpadon játszott Tisza István szerepére és a Sa- lacrou-dráma nagyszerű Cognac alakítására utalunk. Frici szerepében Fonyó István fő erénye, hogy a cinizmusa mellett mindvégig szimpatikus tudott maradni, teli emberi érzésekkel (ahogyan az anyjáról beszél). Áldozat volt ő egy vargabetűs korszak végnapjaiban, akit — amikor a halálhírét hozták — őszintén sajnáltunk. A mértéktartó, a lényeget jól kifejező alakításához gratulálunk. Nem könnyű feladat tegnap még a Gül baba Leiláját énekelni, táncolni, ma pedig megformálni egy magyar dráma felszínesen megrajzolt alakját. Ennek ellenére Bürös Gyöngyi Lia alakítása elismerést érdemel. Lényegében jól vitte színpadra a kor vonalaskodó, sok funkciót betöltő egyetemistáját. összecsapása Fricivel, jelenetei Annával., tetszettek. Csupán Gabival szemben nem tudott felengedni, nem éreztük, hogy szereti a fiút. Érdekes epizódszerep jutott Paláncz Ferencnek, aki Sümegi Nagy Balázst játszotta. Rövid néhány perces jelenetében hiteles portrét rajzolt a letűnt társadalom egyik gyűlöletes figúrájáról. A színpadképet Vass Jenő tervezte. A modem vonalú díszlet és a berendezés kissé szegényesen hat. A Tárnok- kép elhelyezése a közönséggel szemben ügyes megoldás, szinte uralta az egész nézőteret A jelmezeket Nádassi Géza állította össze. Jó lett volna Anna öltözködésén is érzékeltetni a kiújuló szerelmet, hiszen ő nemcsak anya, nő is, és szerelmes. Gáspár Margit a hibák és ellentmondások ellenére érdekes, izgalmas drámát alkotott, amelyben sürítve adja a közelmúlt viharos eseményeit, s feleletet keres és ad sorsdöntő kérdésekre. Az egri Gárdonyi Géza Színház, ha nem is tudta teljes egészében átvenni az író izzó szenvedélyét, ha mérsékeltebb hőfokon tálalja is az előadást, a közönség egy izgalmas magyar dráma, egy dicséretes előadás, s néhány igen jó színészi alakítás élményével lesz gazdagabb. Márkusz László;. 1962. november 14., szerda: KLEMENTINA 100 évvel ezelőtt, 1862-ben szerkesztette meg C L É M E NT ADER francia mechanikus a mai kerékpár ősét, a VELOCIPE- DET. A magas első kerekű jármű meghajtása pedállal, közvetlenül történt, kormányozni az első kerék elf ordításával lehetett. ADER velocipédje. Foto: Művészetek és Párizs. Mesterségek múzeuma 355 évvel ezelőtt, 1607 novemberében született MADELEINE DE SCUDÉRY francia írónő. Az élő személyeket mintázó ún, „kulcsregényekben” élesen bírálta kortársait. Szalonja a párizsi irodalmi élét központja volt. 165 évvel ezelőtt, 1797. novemberében született CHARLES LYELL angol természettudós, aki 1832-ben kiadott munkájával megcáfolta Cuvier addigi, a Föld felületének kialakulására elfogadott „katasztrófa-elméletét” és bebizonyította, , hogy a Föld múltjában is ugyanazok az erők működtek, mint napjainkban. Ma 75 éves ÁPRILY LAJOS költő. Műveit a formai tökéletesség és az impresszionisztikus természetábrázolás jellemzi. (A lathatatlan Írás, Abel Füstje.) Jelentősek cizellált nyelvezetű műfordításai (Shelley, Ibsen, Puskin, Nyekraszov, Turgenyev műveiből). 5 évvel ezelőtt, 1957. november 14-én a szovjet fővárosban ülésező 12 szocialista orzág kommunista és munkáspártjainak közös deklarációját, a békéért való küzdelem egyik fontos dokumentumát, a MOSZKVAI NYILATKOZATOT tették közzé. FILM: Candide Voltaire nagy műve alapján készült, magyarul beszélő, szellemes francia filmszatíra, A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház mutatja be, november 15—21-ig. A tbc ellen a gyöngyösi járásban A Vöröskereszt járási-városi szervezetének társadalmi bizottsága ülést tartott Gyöngyösön, amelyen a tbc elleni küzdelem eredményeiről, és feladatairól dr. Feisthamel Frigyes, a tüdőgondozó intézet főorvosa számolt be. A betegség felkutatására végzett különböző szűrések, vizsgálatok száma az elmúlt évhez viszonyítva lényegesen emelkedett. A röntgenfelvétel például 238 százalékkal, a tuberkulin szűrés 51 százalékkal, a globális arány pedig 29 százalékkal. A munka minőségének eredménye is minden kétséget kizáróan megállapítható, amiben lényeges része van az ernyőképszűrés alkalmazásának. Egyetlen számot ezzel kapcsolatban: még ebben az évben további 13 000 ernyőkép készítését végzik el. A minőségi mutatót igazolja, hogy az idén már 114 kezelt beteget nyilváníthattak gyó- gyultnak, ami a tavalyi eredményhez képest 81 százalékos javulást mutat. A tbc elleni küzdelemben az állam áldozatvállalását az a több mint négymillió * forintos ráfordítás igazolja, amit csupán a gyöngyösi járás területén igényelt a gyógykezelés, s a betegséggel együtt járó egyéb költség. Az intézet munkáját azonban akadályok is nehezítik. I Nem tudták a tervezett szű- j rést Nagyrédén, Gyöngyöshalászon, Gyöngyössolymoson és Gyöngyösorosziban elvégezni, de a gyöngyöstarjáni szűrést is abba kellett hagyni, mert a gép elromlott. A javítással több hét esett ki. A fenti okok miatt a megye új képszűrő berendezést szerzett be, amivel szeptember elején folytathatták a szűrést: Márkáz, Domoszló, Kisnána, Abasár, Adács és Atkár községekben, majdnem százszázalékos eredménnyel. A kiemelkedő segítségért Abasár és Atkár községi tanácsa érdemel elismerést. Az intézetben levő stabil er- nyőkép-berendezést még mindig nem tudják használni, mivel a villamos tápvezeték kicserélése vált szükségessé. Közben folyik az új röntgengép beszerelése is, ami újabb lehetőséget ad majd a beteg- forgalom és a vizsgálat gyorsítására. Jövőre az intézet befejezi a járás egyszeri teljes, úgynevezett alapszűrését, mintegy 40 ezer ernyőkép további elkészítésével. Az 1963-as évi tervezett vizsgálatok száma 75 000. Ha ehhez hozzáteszik, hogy azonos orvosi létszám mellett 1955-ben csak 25 000 vizsgálatot végeztek, világossá válik: feltétlenül szükséges egjt új orvosi állás szervezése. (gmf)
