Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-18 / 244. szám

2 NÉPÚJSÁG 1962. október 18., csütörtök A lenini párt zászlaja alatt MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda szerdai száma vezér­cikkben emlékezik meg az SZKP XXII. kongresszusának első évfordulójáról. A dolgozó nép mindig hitt abban — írja a lap —, hogy a rabságot és kizsákmányolást, az önkényt és nélkülözést, a viszályt és a háborúkat olyan társadalom váltja fel, amely­ben béke és munka, egyenlőség és testvériség uralkodik. A proletariátus vezérei. Marx, Engels és Lenin megalapítot­ták a tudományos kommuniz­mus elméletét. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom a szocializmus teljes és végleges győzelme a Szovjetunióban, a gazdasági, valamint a társa­dalmi-politikai életben végbe­ment hatalmas változások le­hetővé tették, hogy országunk a világon elsőnek lépjen a kommunizmus általánosan ki­bontakozó építésének szaka­szába. A Pravda a kommunista épí­tés programjáról szólva hang­súlyozza, hogy napjaink kom­munista kiáltványának felbe­csülhetetlen jelentősége van a szocialista világrendszer, az egész nemzetközi kommunista és nemzeti-felszabadító moz­galom fejlődése szempontjából. E program az emberiség szá­mára világítótoronyként mu­tatja meg azt az utat, amelyet követve, minden ember meg­szabadul a társadalmi ' egyen­lőtlenségtől. elnyomástól, ki­zsákmányolástól és a háborúk borzalmaitól és béke, munka, szabadság, egyenlőség, testvé­riség, boldogság lesz a Földön. Az SZKP új programja kí­A Pravda vezércikke emelkedő elméleti és politikai okmány, amely a forradalmi elmélet fejlődésének új szaka­szát jelenti. Minden sorát át­hatja a nagy Lenin tiszta szel­leme. Világos feleletet ad a kommunista elmélet és gya­korlat valamennyi életbevágó kérdésére, a jelenlegi világ­fejlődés legfontosabb problé­máira. A párt és Központi Bizottsá­ga — mutat rá a vezércikk — rögtön a kongresszus után, ha­talmas szervező és politikai munkába kezdett, hogy valóra váltsa a XXII. kongresszus ha­tározatait, az SZKP program­ját, egyidejűleg hozzákezdett az egymással szorosan össze­függő feladatok megvalósítá­sához: a kommunizmus anyagi és műszaki alapjainak megte­remtéséhez, a társadalmi vi­szonyok tökéletesítéséhez és az új ember neveléséhez. Az évforduló jelentőségét méltató vezércikk ezután ké­pet ad a szovjet népgazdaság tudomány és kultúra egyéves eredményeiről, majd így foly­tatja: A kommunizmus hazája fel­felé ívelő szakaszon halad. A húszéves hatalmas út első sza­kaszának eredményei jelentő­sek, örömmel és lelkesedéssel «töltenek el. Bonyolult és nagyszerű célok állnak előt­tünk. A párt arra hív fel. hogy bátran oldjuk meg az előttünk álló feladatokat, küzdjük le a nehézségeket. A nép egész ere­jét a kommunizmus anyagi és műszaki alapjának megterem­tésére, az üzemek, kolhozok és szovhozok belső tartalékainak és gazdag lehetőségeinek ki­használására kell összpontosí­tani. Meg kell gyorsítani a technikai fejlődést, sokkal áll- hatatosabban kell növelni a munka termelékenységét, ja­vítani a termékek minőségét. Az SZKP XXII. kongresszu­sának eszméi — állapítja meg a Pravda — előítéleteket és so­rompókat ledöntve terjednek az egész világon, meghódítják az emberek eszét és szívét, le­győzhetetlen erővé válnak. Pártunk programja nagy ha­tást gyakorol a világtörténe­lem egész menetére. Ma a vi­lág kommunista mozgalma, amelyet a marxista—leninista pártok vezetnek, a legbefolyá­sosabb politikai erő, amely át­alakítja és megújítja a világot. A kapitalizmusnak nincs jövője, leélte korát. A történe­lem világméretekben tűzte na­pirendre azt a kérdést, hogy a kapitalista rendszert a szocia­lista rendszernek kell felvál­tania. A halódó imperializ­mus provokációkhoz folyamo­dik, atomháborúval fenyegető­zik. Az emberiség elháríthatja és el is kell hárítania a hábo­rút. Vannak ma a világon olyan erők, amelyek bármilyen agresszort észhez téríthetnek. A kommunizmus győzedel­meskedik — állapítja meg vé­gezetül a Pravda. — Fényes napjához a népet igaz lenini úton, valamennyi győzelmünk bátor megszervezője, a kom­munista párt vezeti. És ma emberek milliói mondják fenn­hangon: Éljen a Lenin alkotta dicsőséges párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja! (MTI) fl Szovjetunió sikeres rakétakisérletet hajtott végre MOSZKVA (TASZSZ): A Szovjetunióból kozmikus repülőtestek újfajtájú, több­lépcsős hordozórakétájának több példányát lőtték ki sike­resen a Csendes-óceán közép- ső részébö. A rakéták több mint 12 000 kilométer utat tettek meg. ,A repülés a kitűzött prsgramnak megfelelően zajlott le, a hor­dozórakéták utolsó előtti lép­csőinek makettjei az óceán vízfelületét a kijelölt célpont közvetlen közelében érték el. Az eseményről a TASZSZ a következő jelentést adta ki: „Október 16-án és 17-én a , Szovjetunióban sikeresen lőt­ték ki a több mint 12 000 ki­lométer távolságra a Csendes­óceán középső részébe kozmi­kus repülőtestek újfajta több­lépcsős hordozórakétájának több példányát. A rakéták a kitűzött prog­ramnak megfelelően tették meg útjukat és valamennyi lépcső ennek megfelelően mű­ködött. A hordozórakéták utolsó előtti lépcsőinek makettjei az óceán vízfelületét a kijelölt célpont közvetlen közelében érték el. A kísérletek sikeres lefolyta­tásával kapcsolatban a TASZSZ-t felhatalmazták an­nak közlésére, hogy október 18-tól kezdve a TASZSZ 1962. október 16-i közleményében megadott koordinátákkal kö­rülhatárolt első körzet további értesítésig ideiglenesen sza­baddá válik a tengeri hajózás és a repülők számára. (MTI) Schröder tanácskozásai Washingtonban WASHINGTON (MTI): Schröder nyugatnémet kül­ügyminiszter szerdán megbe­szélést folytat Kennedy elnök­kel, miután a legutóbbi na­pokban Rusk külügy- és Mcnamara hadügyminiszterrel tanácskozott Washingtonban. A Kennedy—Schröder találkozóra 15 órakor kerül sor a Fehér Házban. Szerdán délután egyébként Schröder tanácskozik Bundy- uaí, Kennedy külpolitikai ta­nácsadójával is. Este viszont Rusk külügyminiszterrel ta­lálkozót, ,,munkavacsorán”. Schröder és Mcnamara had­ügyminiszter keddi megbeszé­lése másfél óra hosszat tar­tott. Jcil értesült források állí­tása szerint a tárgyaló felek között megállapodás jött ■ létre a berlini kérdés néhány rész­letében. Ismét elhalasztották CAPS CANAVERAL (MTI): Az Egyesült Államok Országos Űrhajózási Hivatala bejelen­tette, hogy a rossz időjárási Vi­szonyokra való tekintettel is­mét elhalasztják a Ranger—5. amerikai holdrakéta fellövését. A kísérletet eredetileg keddre tervezték, majd bizonyos mű­szaki hibák miatt egy nappal elhalasztották. Most már egy­hónapos halasztásra van szük­ség, mert a Hold csak novem­ber közepén kerül megint megfelelő helyzetbe. Elutasítják az amerikai követelést LONDON (TASZSZ): A Nem­zetközi Hajózási Kamara ked­den kijelentette, nem hajlandó megtiltani, hogy hajói árut szállítsanak a Kubai Köztársa­ságnak­A Kamara állandó bizottsá­ga L.ondónban megtartott ked­di ülésén „rendkívül komoly aggodalmát” fejezte ki amiatt, mert az Egyesült Államok kor­mánya intézkedéseket erősza­kol ki a Kubával kereskedelmi forgalmat lebonyolító hajók ellen. (MTI) Ki az úr? Most már legalább világo­san látunk: a Time című amerikai hetilap ugyanis hosszú elmefuttatást közöl korunk nyilván egyik legége­tőbb problémájáról, hogy a korszerű követelményeknek megfelelően kik tartoznak az előkelő nyugati társadalom legfőbb szintjéhez. A részle­tes fejtegetés során ismert és kevésbé ismert nevek merül­tek fel, szemléltető példa­ként. A felső tízezer hang­adói között első helyen szere­pel Thyssen báró, a nyugat­német fegyvergyáros, aki kü­lönösen népszerűvé vált, ami­kor egy elegáns gesztussal barátnőjének több briliáns nyakéket, egy élő párducot és egy egész szigetet ajándéko­zott. Öt követi Asperno Co­lon na herceg, aki azzal ala­pozta meg hírnevét, hogy ró­mai kastélyában olyan káp­rázatos fogadást rendezett, ami még Erzsébet angol ki­rálynőt is gondolkodóba ej­tette: ezek után vendégül lát­hatja-e a herceget „szerény” buckinghami palotájában? A Time fejtegetése szerint álta­lában előkelőnek számít min­denki, akinek nagy vagyona van és azt minél feltűnőbben tudja felesleges dolgokra el­költeni. Ezen túlmenően pe­dig feltétel nélkül megnyílik a felső tízezer kapuja a ma­gas rangú gyarmati katona­tisztek előtt, akik „erős kéz­zel örködnek posztjaikon a nyugati világ érdekei felett”. Talán nem is olyan csodád latra méltó, hogy éppen az amerikai hetilap feledkezett meg az előkelőségek felsoro­lásánál a tudomány, a művé­szet és a haladás kiváló kép­viselőiről. A kérdés csak az, hogy hová sorolja vajon ilyen mérce felállítása mellett a Time, mondjuk Einsteint, vagy a fajüldözés elleni küz­delem nagy harcosát, Lincoln elnököt. Legjobb tudomásunk szerint ugyanis gyarmati kér­désekben egyik sem osztotta a Rockefeller tröszthöz kö­zelálló lap álláspontját, sőt, uram bocsáss, még csak pár­ducokat sem ajándékozgattak hölgyismerőseiknek. S—i. Az Izvesztyija célokból MOSZKVA (TASZSZ): Nyi- kolaj Poljanov, az Izvesztyija szemleírója, cikkében foglalko­zik a New York Times októ­ber 15-i szálfában megjelent koholmánnyal. A New York Times — írja Poljanov — azzal a közle­ménnyel lepte meg a nyilvá­nosságot, hogy a Szovjetunió állítólag „alkut kínált az Egye­sült Államoknak a kubai és a nyugat-berlini válsággal kap­csolatban”. Mint ahogy az ilyen esetekben lenni szokott — folytatja Poljanov —, a lap ködösen hivatkozott valami­lyen „megbízható forrásra”, megemlítette, hogy az illető közeli kapcsolatban van „a nem kommunista országok ENSZ-küldöttségeivel”. „Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének küldötteit — hangzik a New York Times koholmánya — tájékoztatták arról, hogy a Szovjetunió hajlandó mérsé­keltebb politikát folytatni Ku­bával kapcsolatban, ha az Egyesült Államok enyhíti a nyugat-berlini kérdésben el­foglalt álláspontját.” A szemleíró rámutat, hogy az adott esetben nem egysze­rű kitalálásról van szó, hanem provokációról, amelyben meg­található a rosszindulatú ha­zugság minden ismérve. „Ez kommentárja egy provokációs kiagyalt koholmányról esetben még a politikában já­ratlan ember előtt is világos, hogy nem a New York Times sajátos öntevékenységéről van szó, hanem az amerikai diplo­mácia vezérkarának előre el­készített, provokációs fondor­latáról.” — Jellemző — jegyzi meg Poljanov —, hogy már más­nap, október 16-án ez a hivatal intézkedéseket tett annak ér­dekében, hogy fantazmagóriá­ját mintegy állami szintre emelje. Ez pedig a következő formá­ban történt: zajosan megcá­folták azokat a híresztelése­ket, amelyeket Washington maga fabrikált. Lincoln Whi­te, az Egyesült Államok kül­ügyminisztériumának főnöke sajtóértekezleten kijelentette: „az ENSZ-ben levő szovjet diplomaták” nem tettek sem­miféle javaslatot az alkura. A szemleíró hangsúlyozza, hogy Washington kettőé célt akart elérni a mesék világához tartozó szovjet javaslat híresz­telésével. Először, be akarta feketíteni a Szovjetuniót a vi­lág közvéleménye, mindenek• előtt pedig a latin-amerikai lé­pek előtt. Másodszor, a nem lé­tező javaslat hivatalos megcá­folásával akarta felszítani m pszichózist mind a Karib-ten- ger térségében, mind Közép- Európában. Lehetséges — jegyzi meg a szemleíró —, hogy az Egyesült Államokban egyesek gigászi vásárnak tekintik a nemzetkö­zi porondot, ahol áru helyett politikai problémákkal keres­kednék és lelkiismeret az ap* rópénz. „A Szovjetunió soha­sem adta fel és sohasem adja fel politikai elveit, akár a Ku­bával való testvéri barátságról legyen szó, akár arról a törek­vésről, hogy véget vessen Eu­rópában a második világhábo­rú maradványainak, vagy bár­milyen már kérdésről. A né­pek jól tudják ezt és sohasem hagyják magukat elnémítani az amerikai provokátoroktól” — írja befejezésül Poljanov. Ulbricht és Gomulka beszéde a hallei Leuna Művekben rendezett nagygyűlésen SCHWED A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsá­nak 1959. évi döntése alap­ján Csehszlová­kia, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Magyar or­szág állandóan növekvő kő­olajszükségleté­nek biztosítása érdekében meg­építik a kere­ken 4000 km hosszú „Barát­ság Kőolajveze- ték”-et. A Föld leg­hosszabb csőve­zetéke a Szov­jetunió „máso­dik Bakujából”, az Ural—Volga közti kőolajme­zőről indul ki, s Dél-Belorusz- sziában Mozir __ városánál észa­ki, valamint déli irányban ága­zik el. Az északi ágon a Német De­mokratikus Köztársaságban az Odera parti Schwedt városá­nál, Lengyelországban a Visz­tula partján fekvő Pock-nál, a déli ágon Csehszlovákiában a Duna menti Bratislavánál, ha­zánkban pedig ugyancsak a Duna partján Százhalombattá­nál épül kőolajfinomító. Az . építés alatt álló, illetőleg már részben működő olajfinomítók évi kapacitása jelenleg 9 mil­lió tonna, teljes kiépítésük iÉitf A~MTRATSÄ fi MkM. AJJWMflfJK után pedig 18 millió tonna kö­rül lesz. A csővezeték, teljes kiépítése után — a szükségle­tek szerint — évente 15—19 mil­lió tonna kőolajat juttat el a négy baráti ország fentebb fel­sorolt olajfinomítóihoz. A schwedti, illetőleg a plocki finomítók első, jelen­leg építés alatt álló egysége 1,5, illetőleg 2 millió tonna ka­pacitású. Mindkét finomító teljes kiépítése után évi 4—i millió tonna kőolajat dolgoz­hat fel. A déli ág végállomásánál a bratislavai finomító kombinát első egysége — 3 millió tonna évi kapacitással — már rész­ben működik is. E kőolajfino­mító összesen 6 millió tonna kapacitásra bővíthető ki. Magyarországon, mint is­meretes, Százhalombattán épül hazánk legnagyobb kőolajfi­nomítója, mely mintegy 2,5— 3 millió tonna kapacitással működik majd, de évi mint­egy 4 millió tonna kőolaj fel­dolgozására bővíthető. A „Barátság Kőolajveze- ték”-en hazánkba az első szov­jet kőolaj szeptember második felében érlcezett meg, a kápol- násnyéki ideiglenes elosztóba, ahonnan egy régebben megépí­tett csővezetéken a kibővített és rekonstruált szőmyi olajfino­mítóba juttatják el. A Barátság Kőolajvezetéh felépítésével az olaj szállítási költsége jelentős mértékben le­csökkent. E jelentős gazdasági kihatás mellett a négy baráti- országban, valamint a Szovjet­unióban sok tízezer gördülő olajtartálykocsi kapacitása sza­badul fel. ' HALLE (ADN): Az NDK-ban tartózkodó len­gyel párt- és kormányküldött­ség szerdán Jenába látogatott és megtekintette a világhírű Zeiss-Műveket. Az üzem dol­gozói őszinte barátsággal és nagy lelkesedéssel üdvözölték a lengyel vendégeket. Szerdán délután Halle-ban, a Leuna Művekben nagygyű­lést rendeztek a lengyel párt- és kormányküldöttség tiszte­letére. A nagygyűlésen beszé­det mondott Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának első titkára, az NDK államta­nácsának elnöke és Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt' Központi Bizott­ságának első titkára. Külpolitikai . kérdésekről szólva Walter Ulbricht han­goztatta, itt az ideje, hogy a nyugati hatalmak is a megér­tés és a békés együttélés poli­tikájának útjára lépjenek. Megismételte a Közpónti Bi­zottság 17. plénumán tett ki­jelentését és hangsúlyozta, hogy Nyugat-Berlin nem tar­tozik a Német Szövetségi Köz­társasághoz és a jövőben sem fog hozzá tartozni. Az államtanács elnöke a to­vábbiakban nyomatékosan utalt arra, hogy elképzelhetet­len a békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini kérdés megoldása az NDK részvétele nélkül. Ugyanígy nem képzel­hető el, hogy az NDK közre­működése nélkül bármilyen nyugat-berlini státust szava­toljanak, vagy rendezzék a Nyugat-Berlinbe vezető közle­kedési útvonalak kérdését. Ulbricht megismételte az NDK kormányának azt a ja­vaslatát, hogy mindkét német állam mondjon le az atom­fegyverek birtoklásáról és ne helyezzenek el atomfegyvere­ket Németország területén. Űjból javasolta, mindkét né­met állam kötelezze magát arra, hogy elősegíti az általá­nos és teljes leszerelés megva­lósítását. Wladyslaw Gomulka beszé­dében az NDK és Lengyelor­szág baráti kapcsolatait mél­tatta. Hangoztatta, hogy a len­gyelek az egész német nép igazi érdekeinek képviselőjét látják az NDK-ban. A nemzetközi helyzetről szólva Gomulka nyomatékosan rámutatott, a Szovjetunió, Lengyelország, az NDK és a többi szocialista ország nagy türelméről tesz tanúbizonysá­got, de legfőbb ideje, hogy a nyugati hatalmak is a realitá­sok talajára alapozzák politi­kájukat, tudomást vegyenek olyan tényekről, mint a két német állam létezése és Né­metországnak a második vi­lágháború után kialakult ha­tárai. Gomulka végül kijelentette, oly módon kell megoldani a nyugat-berlini problémát, hogy megszűnjék ez a tűzfé­szek Európa szívében. Rámutatott: semmi sem in­dokolhatja a nyugat-berlini megszállási rendszer meg­hosszabbítását és Nyugat-Ber­lini semleoes, demilitarize It várossá kell változtatni. A Nyugat-Berlinbe vezető közle­kedési útvonalak szabadságát minden orszáf számára bizto­sítani lehet a nagyhatalmak megfelelő megállapodása alap­ján, de csakis azzal a feltétel­lel, hogy tiszteletben tartják az NDK szuverenitását — mondotta. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom