Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-14 / 241. szám

1982. október 14., vasárnap NÉPtJSÍO 5 Ki a felelős? Lapunk május 20-1 számá­ban „Állvány- és jegyzőkönyv­erdő” címmel közölt írásunk­ban bíráltuk az egri Líceum felújítási munkálatait. Szóvá tettük az Országos Műemléki Felügyelőség, a tervezők, a be­ruházók és a kivitelező válla­latok között hónapokig tartó, időt és pénzt rabló, meddő vi­tát. Szóvá tettük, hogy mint­egy 300 köbméter gömbfából, több mint egymillió forintos költséggel „állványerdőt” épí­tettek, de hónapokon keresztül csak vitáztak, az építkezésen nem dolgoztak, pedig az ere­deti tervek szerint a torony felújítását 1961. november 30- ra be kellett volna fejezni. Hol tartunk most, közel egy évvel az eredeti határidő után? Bárki meggyőződhet róla, hogy alig halad ez a munka, eddig egynyolcada sem készült el. Az ÉM Kőfaragó és Épület- szobrászati Vállalat csak ez év augusztus 22-én kezdte el a munkát — két dolgozóval. Szeptember elején „már” négy emberük dolgozott. Egy pár napja érkezett még egy, tehát jelenleg öt munkás található az .állványerdőben”, öt em­ber bont három mázsás köve­ket, faragják, görgőzik, emel­getik, liften le- és felszállítják a köveket. Igaz, Budapestről is kapnak faragott köveket. Ez­zel a módszerrel mikor fejezik be a munkát? Erre nem kap­tunk határozott választ. Az ÉM Heves megyei Állami Épí­tőipari Vállalat (generál-kivi­telező) emberei végzik azt a munkát, amit éppen lehet. Sürgették az alvállalkozót, hogy több kőfaragót küldjön, de eredmény nélkül. És mit tett a közös főható­ság? Az Építésügyi Miniszté­rium újabban 1963. július 31- re állapította meg a torony felújításának befejezését. Mennyi költségtöbbletet je­lent az építkezés elhúzódása? Körülbelül félmillió forintot tesz ki csupán az állvány túl- használati díja. De ki győzné felszámítani az anyagok őrzé­sével, rongálódásával és az építkezés elhúzódásával kap­csolatos többletköltségeket? És lehet-e forinttal mérni mind­azt a károsodást, amit az épít­kezés zaja, felfordulása okoz a főiskola oktató munkájában? Hiányos vo*lt a több milliós felújítási munka előkészítése, programozása, műszaki és egyéb szempontokat nem mér­legelték eléggé, az Országos Műemléki Felügyelőség, a ter­vezők, a beruházók, a fő- és al­vállalkozók között nem volt és nincs meg a kellő és kötelező összhang. Vajon elmondhatjuk, hogy a figyelmeztetések és a népi el­lenőrök vizsgálata lényeges változást, kielégítő eredménye­ket hozott? Ezt nem állíthat­juk. Jóval több kőfaragóra van szükség, az érdekeltek jobb együttműködése szükséges, hogy az elvesztegetett időt to­vábbi késedelemmel ne tetőz­zék. Ismételten szóvá kell tenni, hogy nem okultak, nem szol­gált elég tanulsággal az eddigi történet. Ugyanis 1961. évi kez­désre és 1962. évi befejezésre ütemezték a tetőfedés felújítá­sát. De 1962. augusztus 21-1 kezdésre és 1963. június 30-i befejezési határidőre kötöttek szerződést. Tehát már a szer­ződés-kötésnél egyévi késedel­met állapíthatunk meg. De a tetőfedéssel kapcsolatosan kő­pótlási és kőfaragó munkák je­lentkeznek és egyes jelek már­is arra mutatnak, hogy elölről kezdik a „kővitát”. És ha min­den marad a régiben, újra kez­dődik a vita — ki tudja med­dig tart —, hogy a lebontott palatető használható darabjait hová, miként rakják vissza, a hiányt milyen és hol gyártott palával pótolják? • A meddő viták és huza­vonák közben folyik a pénz, mindnyájunk pénze. Erre az évre hárommillió forintot irá­nyoztak elő a Líceum tatarozá­sára. Ezért szükséges és idő­szerű, hogy az arra illetékesek az egyéni felelősséget kibogoz­zák. Csak így vehetik elejét az újabb mulasztásoknak és ba­joknak. Dr. Fazekas László Megjegyzés egy szakszervezeti gyűléshez Tegnap délben fél tizenket­tőkor Szakszervezeti értekez­letet hívott össze az egri me­gyei kórház szakszervezeti bi­zottsága a rendelőintézetben. Megtárgyalták a kongresszusi irányelveket, amúgy röviden, kevés idő alatt, majd néhány egyéb dolog ismertetése után különböző továbbképzési, be­szerzési és más szakszervezeti segítséget igénylő hozzászó­lás következett. Fél egykor még tartott az értekezlet. A folyosókon, lenn, fenn, összeszámoltam, hetvenkilenc beteg ember ült, és várta, hogy a kiírás szerint egy, il­letve fél kettőig beengedjék. Azonban minden szakrende­lés zárva, az orvosok, asz- szisztensek a főorvosi szobá­ban szakszervezeti értekezle­tet hallgattak. Alig fértek, s akik kint álltak az előszobá­ban, nem is hallottak semmit. Az a véleményünk, hogy sem a hely, sem az időpont nem volt megfelelő az egri rendelőintézetben arra, hogy ezt a gyűlést megtartsák. Nem volt arra sem szükség, hogy a betegeket éppen szom­baton megvárakoztassák. Ha a kórházi szakszervezet olyan fontosságot tulajdoní­tott volna az irányelvek is­mertetésének, amilyen a té­mát megilleti, megfelelőbb időpontban rendezi meg az értekezletet. Ez esetben a be­tegek nem háborodtak volna fel, joggal, és nem mondhat­ták volna: a szakszervezeti gyűlést most az egyszer mun­kaidőn kívül is összehívhat­ták volna a rendelőintézet­ben. (á) VAJON MELYIK A SZEBB VIRÁG? (Kiss Béla felvétele) Magyar gyógyszer megmentette egy francia beteg életét PÁRIZS (MTI): A francia la­pok nagy cikkekben számolnak be arról, hogyan mentették meg francia és magyar rádió­Végetért az üzemi főorvosok országos tanácskozása Szombaton az egészségügyi minisztériumban véget ért az üzemi főorvosok kétnapos or­szágos tanácskozása. Dr. Boda István, Győr-Sopron megye üzemi főorvosa előadásában rámutatott, hogy a táppénzes betegek egy része könnyebb munkakörben még keresőképes lehet, ezt azonban megnyugta­tóan csak az üzemi orvos tud­ja eldönteni, aki ismeri az üzem viszonyait. Az előadást követő vitában dr. Szabó Kristóf, a Dunai Vasmű üzemi főorvosa arról számolt be, hogy a vasmű dol­gozóinak igen kedvező meg­betegedési százalékában az üzem technikai fejlettségén kívül nagy szerepe van az egészséges kollektív szellem­nek, valamint a munkás-orvos találkozóknak. Dr. Borsányi Gdborné, az Özdi Kohászati Üzemek főorvosa az alkoholiz­mus ellen folytatott eredmé­nyes küzdelemről számolt be. Felszólalt a vitában dr. Ko­vács Jenő, a SZOT egészség- ügyi osztályának vezetője is. Az értekezlet végül foglalko­zott az üzemi-körzeti orvosok és a táppénzbevételre jogosult üzemegészségügyi szolgálat munkájával. (MTI) Injekció ultrahanggal Az „Orvosi gyakorlat" című szaklap jelentése szerint J■ E. Griffin, amerikai vegyésznek sikerült olyan módszert kidol­goznia, melynek segítségével injekcióstü közbeiktatása nél­kül' orvosságot lehet bejuttatni a bőrön át a szervezetbe. A ke­nőcs formájában elkészített preparátumot a bőrre kenik és ultrahang segítségével viszik be a szervezetbe. amatőrök egy francia beteg életét. A grenoblei kórház egyik betegének állapota válságosra fordult. Az orvosoknak az volt a véleménye, hogy csak egy or­vosság, a Degranol nevű ma­gyar, Chinoin-gyári készít­mény háríthatja el a kataszt­rófát- Ezt a gyógyszert Fran­ciaországban nem gyártják. A beteg egyik rádióamatőr barátja az éter hullámain kért segítséget. Claude Crépin, Amiens-i rádióamatőr felfogta és erősebb készülékén továb­bította az S. O. S. felhívást. Budapesten a késő esti órák­ban egy magyar rádióamatőr meghallotta a segélykérést, s a Magyar Vöröskereszt útján a gyógyszer órákon belül repülő­géppel Brüsszelbe érkezett, ahonnan Grenoble-be továbbí­tották. Dr. Lacomte, a grenoblei kórház főorvosa csütörtökön kijelentette: a magyar gyógy­szer hatásosnak bizonyult, a beteg túl van az életveszélyen. A kórház igazgatósága és a beteg levélben köszönte meg a Magyar Vöröskereszt segítsé­gét. (MTI) / pünk zömét, ezek jelentik a harcostársakat, a szocializmus végleges győzelméért vívott küzdelemben, még akkor is, ha rossz fegyverért nyúlnak, vagy rosszat tartanak kezük­ben.- A vita nem bizalmatlan­ságot jelent, mint ahogy a bi­zalom nem k zárja, de éppen­séggel feltételezi a vitát. Vajon a tarnaőrsi Dózss Termelőszövetkezetben a veze tők nem bíztak a tagságban! De keményen vitatkoztak is velük! Éppen a bizalom miatt És egy év alatt a rossz szövet­kezetből jól dolgozó, becsüle­tes megélhetést nyújtó parasz ti társulás, tudatformáló kö zösség lett. A vita é's a bizalou egysége alapján. Ha találomra fellapozzuk í párt téziseinek bármely pont­ját, amely beszéljen akár a: eredményekről, amiket ed dig elértünk, akár a feladatok ról, amelyeket elérni nagysze­rű dolog — mindenütt erm bizalom kicsend ülésénél jeleivel találkozunk. De mái magában az a tény, hogy a bi­zalom ezernyi jelével gazda; irányelveket vitára bocsátott; a párt, igazolja, hogy a mi vi tárak nem a bizalmatlaraságo' és a mi bizalmunk nem a: elvtelen és céltalan hallgatás jelenti. Bízunk népünkben, : bízunk érveink, a párt politi kájának igazságában. Vitatko zunk, hogy még többen, mine többen jussanak ed az égés; megértésén túl a részletei felfogásáig is, vitatkozunk, i ha szükséges, kétfelé is — s realitás határáig —, mert ; közös célok közös és egyetért« erőfeszítéseket követelnek. Tegnap meggyőztünk ezret holnap tízezret: a bizalom é a vi/ba alapján! Gyurkó Géza a pártonkívüllekkel is, azok­kal is, akik az alapvető kérdé­sekben egyetértenek, de az esz­közökben, módszerekben ta­máskodnak, bizalmatlankod­nak, vagy csak egyszerűen nem találják meg azokat. Em­berekkel vitatkozunk és ebben a vitában néha kemények, né­ha túlságosan határozottak va­gyunk, de nem az emberekkel, hanem a hibás nézetekkel szemben. Voltam olyan meg­beszélésen, ahol a vitapartner­nek érvei — minden jó szán­dékuk és egyet akarásuk elle­nére — meglehetősen jobbra kanyarodtak a párt politikájá­tól, ahol a népi egységre való törekvést a liberalizmussal, az elmúlt évek marxista érté­kelését a szubjektív megítélé­sekkel próbálták felcserélni.. . S csodák, csodája, rá egy napra olyan megbeszélésen vettem részt, ahol a vitapart­nerek érvei túlságosan is radi­kálisak voltak ahhoz, mintsem hogy azonosítani lehetne azo­kat a realitással, túlságosan is komformisták, mintsem hogy marxi—lenini elveknek lehe­tett' volna elismerni. Vettem részt olyan pártértekezleten, ahol a hévtől kissé elragadtat­va, ismét valamiféle ellenség után szimatolt a felszólaló, mert egyesek kifogásolják, hogy kevés a krumpli, vagy a bab. Nos, ezekben a vitákban megalkudni, udvariaskodni, egyet jelent az elvtelenséggel. Nem az a helyes, ha hallga­tunk, hanem az, ha vitatko­zunk. De nem az a helyes, ha úgy vitatkozunk, hogy közben megfeledkezünk a bizalomról! Világos; csak azokkal érdemes vitatkoznunk, akikben bízunk, akikkel és akikért érdeme^ vi­tatkozni. S ezek vannak a többségben, ezek jelentik né­Az elmúlt hetekben, napok­ban számos értekezleten, meg­beszélésen vettem részt, sok­kal inkább hivatásom, mint­sem az értekezletek iránti olt- hatatlan vágyam miatt. Mit ta­gadjam: nem szeretek értekez­letekre járni. Mégis, most, ahogy visszagondolok ezekre a megbeszélésekre, önkirikát kell gyakorolnom, szeretem, nem szeretem, hasznosak, tanulsá­gosak voltak, s akadt olyan is, amely élményekben sem fu­karkodott. Napjaink legfonto­sabb kérdéseiről, a holnap fel­adatairól, az emberek tervei­ről folyt a vita, bátran és őszintén belenézve közben ab­ba a tükörbe is, amely, a teg­napi tetteket vetítette vissza, minden kozmetikázás nélkül, a holnap tervezői számára. Vitatkozó nemzet lettünk! — kellett újra és újra leszűrnöm az egyébként valóban nem új megállapítást. Vitatkozunk és nem a vita, de a cél kedvéért, érvelünk, meggyőzni igyek­szünk, nem a győzelemért ma­gáért, hanem a közös tervek valóra váltásáért. Hogy nehéz dolog vitatkozni? Hogy köny- nyebb volt talán egyeseknek abban az időszakban, amikor nem az érvek, hanem a funk­ció döntötte el, kinek van iga­za? Ez kétségtelen. Nincs an­nál könnyebb, mint hatalmi szóval elintézni dolgokat, de nincs annál veszélyesebb, ér­telmetlenebb sem. S nincs annál nehezebb, mint mikor a józan ész, a felkészültség, a tudás fegyvereit, a párt tézi­seit, a marxizmus elvét sora­koztatva fel, kell meggyőzni vitapartnerünket a ml igazsá­gunkról —, de nincs ennél ér­demesebb, sikeresebb tett sem. A párt, a kommunisták most Vitatkoznak. Egymással is, de Bizalom és vita 4z egyhetes tanfolyam végén Gyöngyösön fPeJbmjez. 3/útid, az Egri Dohánygyár küldötte y ^ Amikor édesapja eltűnt, ki- fencéves lehetett. Támasz nél- |kül maradt a család... « — Beteges édesanyám járt 2 ki a földre dolgozni. Vártuk, y, hogy apa egyszer hazajön... ^De nem jött... ^ A dohánygyár gépeinek ^zümmögése adta a zened alá­festést a visszaemlékezés sza­rvaihoz. Petrucz Ilona pillantá­ssá végigsimogatja az erős fala- lkat. 5 — Anya nem bírta sókáig í ezt a nehéz munkát, s nekem 7 abba kellett hagynom a tanú- fást. Hat elemit végezhettem fsak el, dolgozni kellett, r öt évig végezte munkáját r egy egri magán-cukrásznál, fgy próbált segíteni beteg 2 édesanyján. Tanulásra nem is «gondolhatott. ? Amikor az Egri Dohánygyár ^kapuja kinyílott előtte, egy regészen új világ tárult elé. r — Eddig mindig egyedül r voltam, társait, barátok nél- íkül éltem. S csak most, amikor 2 ide kerültem, vettem észre, 2 hogy mennyire hiányoznak az ? emberek... Megismertem és ^megszerettem a közösségi éle­dtet. Talán ezért történt, hogy «kezdettől fogva, a munkám ^mellett (gépi szivarkészítő va- í gyök), résat vettetni minden rendezvényben, megmozdulás­ban. Az akkori ifjúsági szer­vezetben', a DISZ-ben kulturá­lis munkát végeztem. A törékeny termetű, de erős akaratú Petrucz Ilonát meg­szerették munkatársai, ami pedig a legnagyobb elismerést jelenti egy ember számára. Megismerte a kommunista mozgalom jelentőségét, és meg­ér tetfe azt a harcot, amit a jö­vőért vívunk. 1954-ben lépett be a pártba, s ott különösen agitáció« munkát fejtett ki. Ezért a pártmunkájáért több* szőr részesült kitüntetésben is) Tavaly választották meg ve« ■etőségi tagnak. — „Nőfelelős1' zagyok — teszi! hozzá moso* lyogva. — Ez perstze már ko molyabb munkát jelent, hiszen a dohánygyár többsége nő... Az a feladatom, hogy a gyár nőtanácsának munkáját segít­sem. Hozzám fordulnak külön« böző problémákkal, elgondolá­sokkal, s ami erőmből telik; segítek. Ehhez persae szüksé­ges a kölcsönös bizalom és megértés, and nálunk, úgy hi- ázem: meg is van. A mozgalmi munka, és a termelőmunka nem válik kü­lön egymástól. Ezt bizonyítja* hogy Petrucz Iloná, amióta az Egri Dohánygyár dolgozója, már háromszor kapott kiváló dolgozó kitüntetést, s több­ször részesült pénzjutalomban! Nem véletlen hát, hogy a gyár küldöttválasztó taggyűlé­sén a megválasztott küldöttek között az ő neve is szerepelt. — Nagy megtiszteltetés ez számomra, hogy ón is képvi­selhetem a városi pártbizott­ság küldöttértekezletén dolgtx zóinkat. Remélem, hogy mun« kámmal továbbra is kiérdem- lem dolgozótársaim bizalmát.,, (kátaii tékesek voltak. Az egy hét azonban kevésnek bizonyult. Az anyag nagy, csak saját jegyzeteinkre támaszkodhat­tunk, s rögtön hozzátehetem: az SZMT helyesen tenné, ha a jövőben biztosítaná a megta­nulandó anyagot. A hallgatók nagyon öntudatosan viselked­tek. Jól összeszoktunk. Az ér* deklődés és az aktivitás mér­téke ellen senkinek sem lehel kifogása. A nagyobb üzemek küldöttei saját módszereiké! ismertették, amikből a kisebt üzemek felelősei sokat tanul­hattak. Dr. Tóth István még hozzá­tette az előbbiekhez: — A tanfolyamtól azt várjuk hogy az üzemekben megjavul­jon a társadalombiztosítássá kapcsolatos munka. A gyöngyösi szakmaközi székházban szeptemberber rendezték meg az első bent­lakásos tanfolyamot, amit méf további hét követ majd már­ciusig. Ezenkívül a helybeliek részére esti tanfolyamokat i; tartanak. Mindezt a szakszer­vezeti munka továbbfejlesztés« céljából. (gmf) Mintegy harminc üzemből és több mint tizenhárom helység­ből érkeztek Gyöngyösre egy héttel ezelőtt a társadalmi biz­tosítási tanács elnökei, felelő­sei, hogy az SZMT szervezésé­ben megrendezett tanfolyamon részt vegyenek. Dr. Tóth István, az SZMT megyei titkára most, a tanfo­lyam végén ezt mondja: — Az volt a célunk, hogy a hallgatók megismerjék a tár­sadalombiztosítás szervezeti felépítését és az ügyintézést. Csak így tudják munkájukat a jövőben eredményesebbé ten­ni. — Milyen módszereket al­kalmaztak a tanfolyamon? — Naponta két előadást tar­tottunk, amit vita és konzul­táció követett. Előadókat az SZMT-től, illetve az egri és a gyöngyösi SZTK-tól kértünk. A gyakorlatból vett példákon mutattuk meg a helyes tenni­valókat. A tanfolyam bizalmija, Kor- ponai Lászlóné, az Egri Élel­miszer Kisker dolgozója a hallgatók nevében mond véle­ményt. — Az előadások nagyon ér-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom