Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-03 / 231. szám
r y 1962. október 3., szerda NÉPOJSAG Bevált a „premiuitireiidszer44 Tarnamérán ' nem sok idő és I EGY ESZTENDŐ mégis jelentős változást hozhat egy termelőszövetkezet életében. Egy évvel ezelőtt jártam Tarnamérán, az Ezüstkalász Termelőszövetkezetben és akkor — meg keü vallanom — nem a legjobb benyomásokkal térhettem haza. A terület jelentős részét nem sikerült felosztani a tagok között, a családtagok zöme nem vett részt a közös munkában és akadt jó néhány hold olyan kukorica, amely egyszer se látott kapát, nem is szólva arról, hogy egyszer, legfeljebb kétszer kapálták a többit is. Akkoriban baj volt a munkaszervezéssel és az volt az ember benyomása; hogy kedvtelenül, szív nélkül végzik munkájukat a tagok. Most újra Tarnamérán jártam, az Ezüstkalász Termelő- szövetkezetben és az ezúttal elmondottaknak éppen a fordítottja az igaz. Hangya szorgalommal dolgoznak az emberek, a százhatvan szövetkezeti gazda mellett ugyanannyi családtag végzi a munkát, a betakarítást. Juhász Jenő tsz-elnök, Csintalan József tanácselnök és Vereb István növénytermesztési brigádvezető egyaránt elégedetten szólnak a gazdaságról. Mindhármuk véleménye, hogy a gyors változás oka, hogy a gazdaságban sikerült jól megoldani a premizálást, hivatalosan szólva: ez évben már eredményesen valósították meg az anyagi érdekeltség elvét. A területeket teljes egészében családokra bontották le és kidolgozták a premizálás részletes és mindenre kiterjedő rendszerét, amelynek eredményeképpen megjött a tagok munkakedve, és most nem az a. probléma, hogy nincs munkaerő, hanem sokkal inkább az, hogy milyen munkát adjanak a dolgozni , akaró embereknek. Ezt a változást egyetlen mondattal fejezik ki Tarnamérán a szövetkezeti gazdák: ■— Dolgozunk, mert megéri, mert érdemes dolgozni! azered___________ ______ mények is. A gazdaság kukoricája a rendkívüli aszály ellenére is szép eredményt hoz. Három- szor-négyszer kapáltak az emberek, mert tudták, hogy a premizálási, illetve a százalékos rendszer szerint, ha egy holdon 16 mázsa csöves kukoricát termelnek, akkor megkapják a munkaegységet-1-10 százalékát a termésnek, viszont, ha holdanként 22 mázsa, vagy ennél több a termés, akkor a többlet 30 százaléka a tagoké. Sokan vannak olyanok, mint Juhász Jánosné, aki 26 mázsa csöves kukoricát termelt egy holdon és egész évben azon iparkodott, hogy minél nagyobb hasznot hozzanak a földek. A premizálás vonatkozik a mákra, a cukorrépára és általában mindenre. Nem egy olyan gazda van már, aki az idén 3600—4000 forint prémiumot kapott. Eddig prémium címén 45 ezer forintot fizettek ki a tagoknak, s még kifizetnek az év végéig körülbelül 35 ezret. A prémium kétszeresen jelent hasznot, mert nemcsak a szövetkezeti gazdák jövedelmét növeli, de lényegesen gyarapítja a közös jövedelmet, a munkaegység értékét is. A. prémiumrendszernek köszönhető, hogy olyan emberek, akik a múlt évben hallani sem akartak területvállalásról, most szorgalmasan dolgoznak ^vállalt területeiken, családtagjaikkal együtt. A vezetők megemlítik Keresztesi Sándor, Kakák József nevét, akik most, ellentétben a múlt évvel, szép eredményeket értek el vállalt területükön. Es a jók közül is a legjob- bakról beszél a brigádvezető, azokról, akik igazán maguknak érzik a szövetkezetét és mindent megtesznek a. közös EZT MUTATJÁK boldogulásért. Molnár András, Kiss Mihály, Kovács Ferencné, Polgár József né, Várkonyi Mátyás a legszorgalmasabbak. A falu, a termelőszövetkezel vezetői örömmel szólnak arról is, hogy az Ezüstkalász Tsz- ben jól haladnak az őszi munkákkal, a szántással, vetéssel. Elvetettek eddig nyolcvan hold őszi árpát, 120 hold őszi búzát, és ami szintén megnyugtató, 700 köbméter silójuk van már készen a huszonhárom vagon takarmányon kívül, amely már kazalban van. száraz számoK CSAK LÁTSZÓLAG ezek, de valójában tükrözik a termelőszövetkezet fejlődését, eredményeit. És ha valaki az emberekkel, a tagokkal beszél, akkor még inkább meggyőződik arról, hogy a tarnamérai Ezüstkalász Tsz-ben sok minden másképpen van már, mint egy esztendővel ezelőtt. Az emberek sajátjuknak érzik a szövetkezetét és pontosan tudják, mennyit kereshetnek, mennyi jövedelmet várhatnak. Ha számba vesszük azt is. hogy a múlt évi 30 forinttal szemben az idén 37 forintot is meghaladja majd egy munkaegység értéke, akkor bizonyítottnak láthatjuk, hogy Tarnamérán nemcsak bevált a prémiumrendszer, de motorja lett a munkának, lelkesíti az embereket, a gazdákat,. akik már a jövő terveit forgatják fejükben. Ezek a tervek pedig nagyobbak az idei esztendő eredményeinél, de megvalósulásukban ma már senki sem kételkedik a hevesi járásban. Szalay István Üzemszervezési bemutatót rendeznek a ludasi í j Élet Tsz*ben Október negyedikén, délelőtt 10 órai kezdettel a ludasi Uj Elet Termelőszövetkezetben üzemszervezési tapasztalatcsere-értekezletet és bemutatót rendez a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztálya, a megyei tanács mező- gazdasági osztálya és a KISZ megyei bizottsága mellett működő fiatal agrárértelmiségiek tanácsának üzemszervezési szekciója. Az egésznapos bemutató programjában szerepel Szabó Istvánnak, a ludasi Üj Elet Tsz elnökének vitaindító előadása A szocialista mezőgazdásági üzemszervezés ' gyakorlati alkalmazása a termelőszövetkezeti gazdaságokban címmel, majd az értekezlet részvevői megtekintik a komplex betakarítást, a talajelőkészítési és vetési munkák gépi bemutatóját a termelőszövetkezet területén. Gyors segítség Az elmúlt héten a hatvani járás termelőszövetkezeteit patronáló ipari üzemek vezetői megbeszélést tartottak a Mátra vidéki Erőműben. Az a feladat, hogy az üzemek traktorosokat adjanak, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szocialista brigádjai segítsenek az őszi betakarítási verseny szervezésében. Előzőleg a járási pártbizottság és a járási tanács-" megvizsgálta, hogy hol, milyen segítségre van leginkább szükség. Ezt vették sorra a múltkori megbeszéléseken és egyöntetű határozat született: így már helyes a kezdeményezés, sorjában mind meg lehet valósítani. Hol tartanak az ígéretek valóra váltásában? Hétfőn 28 ipari munkás traktorosnak állt és nap mint nap újabbak jelentkeznek a horti és a tar- naszentmiklósi' gépállomásra, hogy több műszakban dolgozhassanak a traktorok és maradéktalanul, határidőre teljesítsék az őszi mélyszántás tervét. Ez gyors segítség volt és joggal remélhetjük, hogy a többi sem marad el. A gyár igazgatóját súlyos hibák miatt leváltották. A hibák olyan súlyosak voltak, hogy a pártból is kizárták. A gyár igazgatója most szerényebb beosztásban egy másik üzemben dolgozik —, immáron évek óta. Belátható időn belül aligha lesz még egyszer felelős vezetője, akár egy kisebb üzemnek is. Helyes ez? Feltétlen! Az italbolt gebines vezetőjét, hogy úgy mondjam — leváltották. A hibák olyan súlyosak voltak, hogy kilenc hónapra a társadalomból is kizárták és bezárták. Most ismét egy italbolt vezetője. Helyes ez? Hát, hogy is mondjam: egy nem eléggé öntudatos dolgozónak módot kell adni, hogy bebizonyítsa tévedését... Nem igaz? (—6) Szép, modern vonalú modelleket terveztek a Nemrégiben mutatták be a kereskedelemnek a cipőgyárak új modelljeiket. Olyan nagy választékot, annyi változatos, szép modellt mutattak be, amiből igazán nehéz volt a választás. A Minőségi és a vele egyesült Divat Cipőgyár szép női cipőkkel, a szombathelyi, szegedi gyárak ugyancsak női cipőikkel, a Duna Cipőgyár női balerina-, férfi- és gyermekcipő modelljeikkel remekeltek, de férficipőkben a szombat- helyi cipőgyár is kitett magáért. Ma már sem a kereskedelem, sem a vásárlók nem panaszkodhatnak, mert a magyar cipőgyárak a legmodernebb fazonokat tervezik és gyártják mind női-, mind férficipőkben. Természetesen bemutattak konzervatívabb, az idősebb korosztálynak való cipőket is, de javarészt hosszí- tott, hegyes és vágott orrú fazonokat terveztek, amelyek minden ízlést kielégítenek. A nőieipők magas tűsarkú és törpe tűsarkú kivitelben, a színek és díszítések ízléses harmóniájában kerültek bemutatásra, de nem maradtak el a leheletkönnyű balerinacipők CIPŐGYÁRAK JANKÓT A kaszinó termeit sápadt fény borítja. A játékosok ide- oda sétálnak, megállnak, beszélgetnek, koktélokat isznak a sarokban elhelyezett bárnál, körülveszik az asztalt és szemeikkel némán követik a játékot. Itt már mindent szemet- vakító fény borít. A magas székeken a szerencse lovagjai kuporognak vagy izgatottan álldogálnak, de mind a számokat figyelik. Ruletteznek. Átmegyünk egy másik asztalhoz, ahol kockával a Black Jack-nevű játékot játsszák. Egy kifürkészhetetlen arcú játékos rendszeresen 30, vagy 50 dollárt tesz, de csaknem minden alkalommal veszt. Továbbmegyek, itt kártyával a huszonegyhez hasonló kártyajátékot játsszák. Egy 30 év körüli férfi 10 perc alatt feleségével együtt több mint 200 dollárt veszt, majd mérgesen a szomszéd teremben levő bárhoz mennek. Ezeket a kaszinókat mind a gengszterek rendezték be. Amikor a nyeréstől, vagy vesztéstől eltorzult arcú emberekkel zsúfolt kaszinót elhagyom, eszembe jut a The Nation ci- mű New York-i Jiberális politikai hetilap egyik Különszáma, amely hasábos címmel jelent meg: GAMBLING INC. treasure Chest of the Under- Vo rid. * Azaz magyarul: „Szerencse- játék Rt. — az alvilág kincses ládája”. A szerző alapos szakértelemmel elemzi .a hetilap 58 oldalán, amely 116 rendes könyvoldalnak felel meg, a Szerencsejáték-tröszt titkos hatalmát és mindenhatóságát. A cikk írója Fred J. Cook, >az egyik New York-i napilap sztár-riportere, a bűnügyi esetek szakértője. Játékkaszinók paradicsoma Az USA 50 állama közül 49- ben a szerencsejáték be van tiltva. Az egyetlen kivétel Nevada, Kalifornia nyugati szomszédos állama. Ez az állam áll az élen a bűneseteket tekintve. Nevada legismertebb városában, Renoban, a játékkaszinók paradicsomában több gyilkosság, útonállás é9 betörés történik, mint az USA más, sokkal nagyobb létszámú városában. A lakosság arányát figyelembe véve, Renoban több csalást követnek el, többet gyilkolnak és többet rabolnak, mint az USA bármely más államában. Volt olyan év, amikor az öngyilkosok száma magában a ..kaszinóvárosban” magasabb volt. mint az egész országban. " De Nevadában a törvény engedi a játékot! Minden lelki- ismereti aggály nélkül játszanak a fényűzően berendezett szállodák kaszinóiban. De itt is csak épp úgy játszanak, mint az USA többi államában, ahol a szerencsejáték tilos. 1 dollár kenyérre — 2 dollár rulettre Massachausetts államban (az Atlanti-óceán partján) 1957- ben szenátusi bizottságot küldtek ki a szerencsejáték elterjedésének felülvizsgálására és a játékkaszinók igazi tulajdonosainak kiderítésére. A bizottság megállapította, hogy egyedül ebben az államban a játékbarlangokat fenntartó bandák évi jövedelme meghaladja a kétmilliárd dollárt. Ugyanebben az időszakban az állam összes élelmiszer-kereskedésének bruttó bevétele mindössze 1 ‘Anmlliárd doilárt tett ki. Kereken számolva: Massachausetts lakosai ha egy dollárért élelmiszert vettek, akkor két dollárt elruletteztek. Ez csupán az USA egyetlen állama, ahol a szerencsejáték be van tiltva, de az alvilág mindent a kezében tart, és így évi kétmilliárd dollárt keresnek évente. Az amerikai titkosrendőrség főnöke, az őskonzervatív és ős-reakciós Hoover, aki az FBI közreműködésével a haladó írók és tudósok tucatjait helyeztette feketelistára, a titkos játékbarlangokat uraló bandák felett nem tud úrrá lenni. Hoover maga évi 22 milliárd dollárra becsüli a gengek évi hasznát, ami szerencsejátékból, kábítószercsempészésből, zsarolásból és hasonlókból tevődik össze. Két évvel ezelőtt az amerikai igazságügyminiszter vizsgáló bizottságot küldött ki a „szervezett bűnözés” felderítő adatainak összegyűjtésére. Wessel államügyész, aki a bizottságot vezette, azt jelentette, hogy az USA lakossága évente 47 milliárd dollárt ad ki a szerencsejáték különböző formáira: Ez az összeg háromszor olyan magas, mint az USA művelődésügyi költség- vetése. A jövedelem illegális, mind az alvilág vezetőinek zsebébe vándorol. Munkanélküliek centjei Két kérdés merül fel: mit csinálnak a milliárdokkal és miért játszanak az amerikaiak, mintha megszállottak lennének? Olyan sok a pénzük? Néhány ezreléknek valóban sok pénze van szerencsejátékokra, de a többségnek... Néhány hónappal ezelőtt az egyik bizottság kihallgatta a 22 éves Barbara Lous Hartzog asszonyt Buffalóból, 4 gyermek anyját. Mrs. Hartzog egy sajátságos lottóról mesétt, ahol az illegális fogadási iroda vezetői elvileg: 1:1000 arányban1 fizették a nyereményeket, de a gyakorlatban a kifizetéseket- különböző fenyegetésekkel, zsarolásokkal 1:660, sőt: 1:380 arányban lecsökkentet-1 ték. Az is előfordult, ha valaki, mint például Mrs. Hart-1 zog nagyobb összeget nyert,! akkor a nyeremény kifizetését egyszerűen megtagadták. Amikor a tanút megkérdezték, hogy a rossz nyerési lehetőségek ellenére miért játszanak, akkor a következőképpen válaszolt: — Meg vagyok róla győződve, hogy sem ismerőseim, sem szomszédaim nem rendelkeztek elegendő pénzzel, hogy a minimális életszínvonalat elérjék. Mindenki úgy próbált pénzt szerezni, ahogyan tudott. Kiegészítésként hozzáfűzte, hogy még akkor is 60—70 centet eljátszott naponta, amikor a férje munka nélkül volt. A szegények nincstelenségük miatt játszanak, a paraziták, mert sok a pénzük, de csak a háttérben meghúzódók nyernek. A legszegényebbek szerencsejátéka, 5 és 10 centes pénzdarabokkal, a „nickel-and- dime operation” (ami a mi fej vagy írás játékunknak felel meg), egyedül Miami városában évi 5 millió dollár hasznot hoz a játékbarlangok tulajdonosainak. A szerencsejátékosok országa, de egyben a vesztesek országa is. És ki nyer? (Folytatjuk) Irta: Max Scheer Fordította: Szentirmai László ;.sem, amelyeket annyira meg- •'kedveltek a vásárlók. £ A bemutatott és gyártásra i*került modellek, érdekességei i'hogy nálunk is előtérbe kerül- :• tek a könnyű, ragasztott tech- í'nológiájú női- és férficipők, a •Iműtalpak, amelyek nemcsak [•tartósak, hanem kevésbé ereszeik át a vizet is. A magyar ter- l’vező művészek követik a diva- :‘tot, törekednek a könnyű, vál- i-tozatos modellek kialakításáéra. Az elmúlt években általáéban a cipők masszív, nehéz ••voltát kifogásolták a vásárlók; •’amelyek a régi hagyományokénak megfelelően, évtizedes jl hordásra készültek. Az utolsó [•két évben nálunk is a cipők !*divatjellege került előtérbe, a j. könnyű, kényelmes fazonok, | amelyek esztétikailag is lobiban megfelelnek a mai igényeknek. > Ma már a magyar cipők ki- £vitel, divatos fazon szempontújából felveszik a versenyt a {•legmodernebb nyugati gyárak Ú termékeivel, az olasz cipőkkel •Ms, amit bizonyít, hogy számláján országba exportáljuk, Dél- ••Amerikától Szudánig, a Szovjetuniótól Belgiumig. Minde- jjínütt keresett cikk a szép fazo- 5*nú, kiváló kivitelű magyar cipő. Női cipőkben már a keresek ed e! em a legkényesebb igényt fis képes kielégíteni, férficipok- *nél is több a modern fazon, de •lezen a területen még jobban 5-kellene gondoskodnia a kcres- fkedelemnek a fiatalokról, a {•modern öltözködést, cipódiva- •'tot kedvelőkről. % Remélhető, hogy a női ci- Úpőknél bekövetkezett örvendetes változást rövidesen a •iférficipők nagyobb és modernebb választéka követi, hogy fa „teremtés koronáinak’’ se {•legyen okuk panaszra. > Máté Béla
