Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-15 / 111. szám

NÉPÜJSÁG 1962. május 15.. kedd bírni x Uigunysóhaj A higanyszál kétségbeeset­ten megkapaszkodott a 14 Cel- zius foknál, s míg görcsösen szorította a hőmérő üvegfalát, hogy lejjebb ne csússzon, ek- kép panaszkodott:-i“* Ennyit nem estem egész élétemben. Képzeljék el. Egyik nap: feltekeredek egész a pla- foriip, másnap reggelre megint a hőmérő alján csücsülök. A nadrágom egész elkopott a sok csúszkálásban. Egyszer 31 fok, másszor mínusz 7, aztán plusz 5, s néhány óra múlva megint 25 __Ki győzi ezt az ingado­zá st követni? — sóhajtott ke­serveset, s görcsösen kapasz­kodó kezei elengedték a hő­mérő üvegfalát, s a higanyszál meg sem állt a 9-es beosztás­ig■ }■■■< Hja, strapás dolga van ma­napság a higanynak. Csak azt nem tudom, mi­ként bírják ezt az emberek ... K. E. — A HÄMÄM KATÓ kul­turális szemle füzesabonyi já­rási bemutatójára május 20- án, vasárnap kerül sor a já­rási művelődési házban, míg a gyöngyösi városi bemutatót a városi művelődési házban rendezi meg a művelődési osztály és a KISZ. — EGER VÁROS Tanácsá­nak végrehajtó bizottsága ha­tározatot hozott, hogy az Eger patakot alkalmas helyen kissé felduzzaszt ják, szivattyúval emelik ki a vizet és locsoló- autóval öntözik a parkokat és tzükség esetén naponta több­ször is locsolják az utcákat. — MÁJUS 20-ÄN járási színjátszó hét kezdődik Pe- tőfibányán, amelyen részt vesznek a hatvani járás leg­jobban szerepelt csoportjai, s estéről estére szórakoztatják a bányatelep lakóit. — A GYÖNGYÖSOROSZI Ércbánya Vállalatnál minden szocialista brigádnak van mű­szaki beosztású patronáló ja, ezenkívül 9 főből álló műszaki brigád működik. A gyakorlat és az elmúlt időszak azt iga­zolja, hogy ez a rendszer jól bevált, a műszakiak különö­sen munkaszervezési és újítá­si ügyekben sok segítséget nyújtanak a brigádoknak. — MINT MÁR KÖZÖL­TÜK, az elmúlt napokban tűz pusztított az ivádi Dózsa Tsz tanyáján. A tüzet — mint azóta megállapították — Csa­bai Ede ötéves permek já­téka okozta. A kár pontos ér­téke: 291 981 forint. — AZ EGRI Városgondozá­si Vállalat az első negyedév­ben 240 ezer forint értékű vi­rágot értékesített. A virágker­tészet kétszeresére teljesítette termelési tervét, mert a telep szakszerű vezetésével elérték, hogy kellő választékú szép vi­rágokat küldenek az üzletbe és jóleső érzés, hogy az egriek szeretik a virágot és telik is virágra. — A VERPELÉTI Dózsa Termelőszövetkezet még áp­rilisban elültette 30 hold bur­gonyáját, amely azóta szépen ki is kelt. A közös gazdaság életében az idén fordult elő­ször elő, hogy az összes bur­gonyát géppel vetették el. Ez­által nagy munkaegységmeg­takarítást tudtak elérni. — A KIOSZ megyei vá­lasztmányi ülést tartott május 14-én, tegnap délelőtt 9 órai kezdettel Egerben, a Széchenyi u. 32. számú helyiségben. A vezetőség beszámolója után megvitatták a soron követke­ző feladatokat, kiegészítették a megyei választmányt, majd ju­talmakat osztottak ki. — A FÜZESABONYI MÁV Villamos Vonalfelügyelőség­nél éz ideig csak a Tóth-bri- gád nevezett be a szocialista brigád cím elnyeréséért in­dított mozgalomba. A napok­ban termelési tanácskozást tartottak a vonaleflügyelő- ségnél, ahol még két brigád dolgozói is úgy döntöttek, hogy követik Tóth László brigádját, és ők is versenyez­nek majd a szocialista brigád cím elnyeréséért. Sikerrel mutatta be a Cirkuszhercegnőt az egri színház Pénteken mutatta be az eg­ri Gárdonyi Géza Színház, Kál­mán Imre Cirkuszhercegnő című háromfelvonáso® nagy­operettjét. A csaknem telt ház, az egyes számoltat megismétel­tető tapsok arra vallanak, hogy a bemutatott Kálmán-operett- nek — talán a Bál a Savoyban című Abrahám-operett emlé­kezetes sikerét megismételve — sokáig örül majd az egri kö­zönség. Néhány szót az operett szö­vegkönyvéről. Mit csinál egy mesterember, pl. egy szabó olyan darabbal, ruhával, amely kiment a divatból, de anyagá­nak egy része értékes és még használható. Addig töri a fejét, amíg a régiségből megmenti, korszerűvé — ha úgy tetszik — divatossá teszi azt, ami hordható az új ízlés szerint. Ebben az operettben a zene, Kálmán Imre fülbemá­szó és szívetmelengető meló­diái érdemesek arra, hogy ma is gyakran felhangozzanak. Ebből a muzsikából árad a jó értelemben vett magyar virtus, Kálmán szenvedélyes lelkének, lobogásának tüze átfűti az ava- tag és néhol bárgyúságba sza­ladó szöveget is. A librettó ér­dektelen meséjével, seszinű és sok-sok operettből ismert, el­használt romantikájával, ter­helt nagyhercegével, cikusz- porondra szédült, szerelmes kapitányával, színésznőből her­cegnővé vedlett nagy- és félvi­lági dámájával, cári tisztjei­vel és bécsi szerelmespárral számunkra már édeskeveset mond. A plakát azt állítja, hogy Brammer és Grünwald szövegkönyvét és verseit Sze­dő Lajos és Szécsi Lajos átdol­gozták, sajnos, nem úgy, aho­gyan azt várhattuk volna: csak a kiszólások nyelvezetét tettéli maivá, de jóformán semmit nem változtattak a librettó avas tartalmán. A szövegkönyv átdolgozóinak itt tovább kel­lett volna menniök, s ötvözni az operett meséjét és szövegét olyan mai anyaggal, vagy a mai szemléletből adódó szati­rikus hanggal, amely fölényes játékká nemesíti a régi ope­rettnek már a maga idejében is letűnt „igazsemvolt” roman­tikáját. Véleményem szerint ezen a ponton vétett a rendező, Ko- zaróczy József is. Jó szándék­kal, lelkiismeretességgel és nagy szorgalommal ültette át a szövegkönyvet a színpadra, de nem parancsolt rá a színé­szekre, hogy játsszanak, túloz­zanak, figurázzanak annyit, amennyi csak a nem túl feszes operett-dramaturgia szerint három órán keresztül megen­gedhető. Kozaróczy részletről részletre megszervezte-szer­EGRI VÖRÖS CSILLAG A három testőr EGRI BRODY Ferrara hosszú éjszakája EGRI KERTMOZI Az esőcsináló GYÖNGYÖSI PUSKIN Meglepetés a cirkuszban GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fiatalok voltunk HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szeretlek, élet HATVANI KOSSUTH Túléltem a halálom HEVES A kobra-akció pétervasara A vak muzsikus FÜZESABONY Az ígéret földje késztette az operettet, néhol nehézkesen drámát adott, ott, ahol csak szituáció van. A har­madik felvonás bécsi kocsme- jelenete Poldi bácsival, az ő tragikusan félreértett vergődé­sével indul, mert a színészek nem játszanak, hanem drá­mát színlelve dolgoznak a színpadon. A három cári tiszt csakhogy bele nem szakad az udvarlás kínjaiba, pedig a pa­ródia ezeknél a meg sem fogal­mazott embereknél két kézzel kínálja a könnyedséget, a játé­kosságot. Sokkal pergőbb leit volna az előadás és valóban csak három órányi lett volna három és fél helyett, ha a szö­vegkönyv lompos romantikájá­ból a rendező kiemeli a színé­szeket és megcsipkedve- gú­nyolva a librettót is, meg az akkori figurákat is, s a színé­szek nevetnek egymáson, így szórakoztatva el a közönséget két zeneszám között. Kozaró- czynak a librettót úgy kellet* volna hangszerelnie, hogy e pa­noptikumon felszabadultan ne­vethessünk. Az operettnek — szerencsé­re! — nemcsak szövegkönyve van. A zenét és az abba ágya­zott táncokat élvezi a közönség, Somoss István karmesteri pál­cája nyomán életre kelnek a közikinccsé vált melódiák, s ami még nagyobb öröm az eg­ri közönség számára, a koreog­ráfus, Somoss Zsuzsa, a meg­erősített és egy kicsi Ámorral megfiatalított tánckar olyan jól komponált és forró lírai hangulatot árasztó kompozí­cióval lepi meg a közönséget mint a virágtánc. Két vendégművész lépett fel az egri színpadon. Palinszka Fedorát Bajtai Gabriella éne­kelte. Ez a feladat a nagy kul­túrájú és komoly sikerekre visszatekintő művésznőnek nem okozott gondot. Mégis az az érzésünk, — éppen egyénisé­géből folyóan talán — hogy a figura kétarcú sorsát és lelkét, a színésznőét és a hercegnőét nem választotta ketté játéká­ban. A másik vendég, Csizmadia László, kellemes tenorjával be­lopta magát az egri közönség szivébe. Mister X. azonban markánsabb egyéniség lehetett — ha egyáltalán volt, mint az akit Csizmadia László alakí­tott. A nagyherceget Kanalas László játszotta. Az operettnek ez a bárgyú, terhelt figurája központi alak, akire sok hely­zet épül, és akit a szövegkönyv mindenütt megoldásként alkal­maz. Kanalas ismert ábrázoló eszközeivel jól formált, bár mondókájának néhány részle­tét húzni kellett volna az is­métlések miatt. Játszott a ra- aggatott hercegi ruhában és ruhával. Fonyó István szélhámos és szerelmes Slukk Tónija eleven. Bűrös Gyöngyivel, Mabei ala­kítójával együtt a szerelemért és szerelemben élő-haló fia­talságot hirdette, néhol melo- dramatikus ízzel. Fonyó figu­rája ebben a darabban még nem érett meg. Lenkei Edit Slukknéja előbb őrmesteri éllel harsogott, de Lenkei a Mister X-szel való találkozásnál bizonyította, hogy árnyaltan is tud formálni. Csapó János Poldi bácsija kilóg az operettből, drámát játszik. Úgy segít a fiatalok cselszövé­seiben, hogy a néző még a har­madik felvonásnak befejezést és jó véget váró hangulatá­ban sem hiszi el Poldi bácsi egyetlen szavát sem. A három gárdatiszt meg sem formált alakját Dánffy Sándor, Hor­váth Ottó és Szilágyi István hordozza, ötleteiket csak néha koronázza siker. Fekete Alajos Brasovszky kapitánya nagy darab ember, nem mindig tud gazdája tük­re lenni. A szerepben kitűnő játéklehetőség rejlik. Némán is lehetne szatírát teremteni, ép­pen az ő arcával, ha iróniánk lereagálná a nagyherceg bár- gyúságát. Sásdi Jenő a cirkuszigazg'a- tó. Pinelli manezsmestert Hor­váth Géza, míg a pikollót Má- tyus Emilia játssza. Szólótáncaikért dicséretet ér­demelnek Farkas Viola, Szilá­gyi István, de a cirkusz igazi hangulatát az akrobatikus ügyességű Farkas Vilmától kapjuk. A kicsi Ámort Szől- lősi Baba táncolta. Komoly ré­szese a sikernek a tánckar: Bak Mária, Bukucs Edit, Ju­hász Irén, Tolnai Katalin, Vil­lányi Ági, Kalmár Gábor, Ku- csa Mihály és Valastyán György is. Ezúttal az elismerés hangján kell szólnunk a díszlettervező, Székely Lászlóról, aki a tarka cirkuszi világhoz és a Kálmán- melódiákhoz élénk hatású kompozíciókat hozott. A jelmezek ezúttal is Rácz Ilona és Nádassy Géza munkáját dicsérik. A Kálmán-zene, az arra épült szellemes koreográfia si­kerre viszi ezt a bemutatót is. Farkas András 1962. MÁJUS 15., KEDD: ZSÓFIA 395 évvel ezelőtt, 1567. május 15-én született CLAUDIO MONTE­VERDI olasz zeneszerző. Művei a késői reneszánszból a barokk korba való átmenetet jelentették. Első nagyszerű műve az Orfeo (1607) című opera, amelyben az érzelmek és indulatok kifejezésére az ún. „monódiát” (egyszólamú, beszélő ének) alkalmazta. További operái (Ulisse hazatérése — 1641; Poppea megkoronázása — 1642), szerzőjüket az operaművészet leg­nagyobbjai közé emelik. Kiemel­kedő alkotásai továbbá a 8 kötet­ben fennmaradt madrigáljai. CLAUDIO MONTEVERDI 235 éve, 1727 májusában született THOMAS GAINSBOROUGH angol festő; elsősorban arcképeket alkotott. Leghíresebb képei: Kék­ruhás fiú, Mrs. Robinson (Perdita). Későbbi művei a tájképfes­tészet szempontjából jelentősek (ökrök az Hatónál, Taligán ülő vásárosok). 100 évvel ezelőtt, 1862. május hó 15-én született ARTHUR SCHNITZLER osztrák író. Kora társadalmi kérdéseivel foglal­kozó művei (Üt a szabadba, Casanova hazatérése, Anatol, Kör­tánc) a polgárság erotikus és pszichológiai problémáit tárgyal­ják. Békenagygyűlés Káiban A Hazafias Népfront káli bizottsága a MÁV-dolgozók szakszervezetével karöltve bé­kenagygyűlést rendez május 17-én délután 5 órai kezdettel a káli művelődési otthon he­lyiségében. A nagygyűlésen részt vesznek a káli termelő- szövetkezti tagok és a környé­ken dolgozó vasutasok. Ezen­kívül részvételüket bejelentet­ték már Eger és Gyöngyös vá­ros MÁV dolgozói is, valamint Tölgyesi Lajos MÁV főigazga­tó, a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium szakosztályveze­tője. (gaál) FILM: Amíg holnap lesz Szélesvásznú magyar Ilim A film története napjainkban játszódik, s a most formá­lódó, vajúdó új élet különböző típusú embereit állítja a néző elé fordulatos, izgalmas történet során. A filmet Keleti Már­ton rendezte, a felvételeket Hegyi Barnabás készítette. A fő­szerepeket ismert, népszerű színészek játsszák: Sinkovits Im­re, Ruttkai Éva, Mészáros Ági, Agárdi Gábor. A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínházban mutatják be május 17-től 21-ig. * '0<_.'COOCOOOCOOOCiOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOCOCOOOOOOCOOOOOOOOO Ünnepi hangversennyel zárultak a főiskolai napok műsora Egerben este 19,30-kor: Cirkuszhercegnő (Bérletszünet) Noszvajon este- Nyomozás (Tudósítónktól) Vasárnap este, a főiskola dísztermében zajlott le a főis­kolai napok záróünnepsége. Dr. Szántó Imre főiskolai igaz­gató ünnepi beszédében össze­foglalta a három nap esemé­nyeit Kiemelte a tudományos ülésszak jelentőségét, azt a tényt, hogy az ülésszak ered­ményesen vitatta meg a felső- oktatási reform néhány fontos kérdését. Visszapillantást adott az Eger vár védelmének 410. évfordulójával kapcsolatos programról, amely nyitánya az ilyen irányú egri ünnepségek­nek. Beszámolt a spartakiád nemes versengéséről, ahol kü­lönösen a szegediek tüntették ki magukat eredményeikkel, elsősorban az atlétikában, míg tornában a pécsi lányok jeles­kedtek. Érintette az ünnepi szónok azokat a határozatokat is, amelyeket a főiskolák tu­dományos bizottságának ta­pasztalatcseréjén hoztak a kö­zös publikációk lehetőségéről, a tudományos munka terén el­mélyítendő kapcsolatokról. Az ünnepi műsort Ady End­re Űj tavaszi seregszemle című versével Cseh Imre főiskolai hallgató vezette be. A hang­verseny gerincét a főiskola leánykara adta. Alter Gyula vezetésével háromszor léptek dobogóra a lányok. A közönség lelkesen tapsolt a produkciók­nak. S megérdemelten, mert az elhangzott kórusművekben nemcsak egy csiszolt és kultu­rált «gyaäes vcőfcozatos rrtúso­Az egri főiskolai napok keretében megren­dezett tudományos ülésszakon korreferátumot tartott Lovász Tibor docens, a Budapesti Gyógy­pedagógiai Tanárképző Főiskola igazgatóhelyet­tese. rát kaptuk, ha­nem többet is ennél: a gazdag anyagból — ki­lenc számot ad­tak elő — áradt a hangulat, a kedély és köny- nyedén oldot­tak meg olyan bravúrt is, mint amit Karai Tavaszi köszön­tője kíván. Kár, hogy ez alka­lommal na­gyobb léleg­zetű mű bemu­tatására nem vállalkoztak. Heincz Irén főiskolai tanár­segéd, Ary Ti­bor főiskolai ta­nársegéd zongo­rakíséretével a műsor első felé­ben két Mozart- művet (Chloe- hoz, Az ibolya), a második rész­ben magyar szerzők mű­veiből adott elő. Kellemes szopránján a mindig derűs mozarti világ mosolygása áradt el, hűen tolmácsolta a zeneköltő örök­ifjú érzelmeit, míg a második részben a mar­kánsabb magyar dallamokkal aratott sikert. A főiskola tánckara a Tár- kányi páros táncot, majd a Pinceszerező címen össze­foglalt és egy egységes kom­pozícióba sűrített Heves megyei táncokat mutatta be. A kar vezetője, dr. Kalmár La- josné főiskolai docens, elisme­résre méltó munkát végzett: fegyelmezett együttes táncolt a színpadon, az egyes motívu­mok mindenütt dramaturgiai- lag is a helyükön voltak és azt a hatást keltették, amit a mon­danivaló, ez esetben a táncol- nivaló megszabott. A Tárkányi páros táncnál a játékosságot, a Pinceszerező bővérűbb fogal­mazásánál a humort kell elis­meréssel jutalmaznunk. A műsor második részét Jó­zsef Attila A Dunánál című versével vezette be Balázs Va­léria főiskolai hallgató. A nagy gondolatokat görgető verset helyes drámaisággal adta elő, fokozni tudta a szenvedélyes szavak hatását a befejező so­rokig. Az est műsorát László Mária főiskolai hallgató konferálta. Az ünnepi műsoron részt vettek a főiskolai napok ven­dégei, a társfőiskolák tanári küldöttségei és hallgatói is. A találkozó fehér asztalnál feje­ződött be, míg a fiatalság han­gulatos bált rendezett a főis­kola dísztermében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom