Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-27 / 122. szám

Ünnepi könyvhét: 1962 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 122. szám ÁRA: 60 FILLÉR 1962. május 27., vasárnap VILAfi PRO! FT4RJAI. EOYESÖÍ.ÍETEK! „A kitörő napfény” jegyében „Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek, S a kitörő napfény nem terem áltudományt...” (Vörösmarty: A Gutenberg-albumba) A költő egyben vátesz is: a jövőbe lát. A romantikus század fia, Vörösmarty 1839-ben a mi korunkról, az intel­lektuális századról álmodik. S miért jut most eszembe ez a klasszikus két sor? Éppen a könyvnapok idején? Azért, mert az Értelem uralkodik korunkon, azé az Érte­lemé, amely a társadalomban rendet akar teremteni és rendet is teremt. És az Értelemnek, ennek a korokat és nemzeteket rendező hatalomnak egyik legnagyobb erős­sége a Könyv. A Könyv szellemet áraszt, erőket mozdít és alakit át. Nemcsak azért, mert sokasodása az eszmék széles rétegekhez való eljuttatását biztosítja, hanem azért is, mert fegyverként használható minden jó könyv a ha­ladásért vívott küzdelemben. | A Vörösmarty által megjósolt kor — úgy hisszük — J elérkezett. A könyvek és azok tartalma helyükre kerül- ( tek. Hatnak a leírt gondolatok, érzések, történetek, tudó- [ mányos tételek. Az emberekben új világot építenek ’ a könyvekből áradó tanítások. A könyv soha ilyen meny- j nyiségben és soha ilyen izgalmasan nem töltötte be hiva- f tását, mint napjainkban. Nem is olyan régen tűntek le korok, amikor a könyv és a művelődés kevesek kivált- j sága lehetett csupán. Ma gyárak és falvak dolgozói épp­úgy megveszik és olvassák a könyvet, mint az értelmi­ségiek, mert a rohanó kor vonatáról senki nem akar lemaradni. Miért kell a könyvet ünnepelni egy álló hétig? Csak propagandából? Csak azért, hogy a kiadott alkotásokat eladhassák? Ugyan, ki gondol erre?! A napokban olvas­tunk egy hírt, hogy Magyarországon manapság több, mint kétmillió gyermek és felnőtt tanul. Egyre-másra jelennek meg nagy példányszámban és napok alatt el­kapkodják a klasszikus latin és görög irodalom magyarra fii tetett remekeit. A perzsa époszok és a mai nyugati írók művei — nem beszélünk most a hazai és szocialista országok irodalmának bő terméséről —, regények, drá­mák, versek, novellák egymást sürgetik a megjelenésben. Könyv könyvet ér a boltokban, sorozatok követik a már régebben indult szériákat, mert a közönség igényli a könyvet. Petőfit, Adyt, József Attilát, Móriczot, Mik- száthot nem lehet elégszer és elegendő példányban ki­adni, hogy újabb piac ne támadjon. A könyv és a tudás, az irodalom és a művészet hatalma meg- és legyőzte azokat a milliókat Magyarországon, akik a felszabadu­lásig vajmi keveset tudtak erről a csodálatos hatalomról. A könyv, az alkotás azonban eredmény. Benne és általa ünnepeljük az írókat, a regények és versek_ álmo­déit, a tudományok szorgalmas és elhivatott művelőit, akik életükkel, gondolataikkal, eszméikkel, történeteik­kel, sorsaikkal elénk vetítik ezt az alakuló szocialista világot. Az új hittel és próbált eszmékkel, új világot te­remteni, kész embereket rajzolják az írók az olvasóknak, mert előbb ők szenvedték végig a teremtés és a vajúdás napjait—hónapjait, gyönyörűségét és izgalmát. Nem min­den író egyenlő hévvel, azonos magaslatról, de vitatha­tatlanul azonos, magas erkölcsi szintről kíván szólni az alakuló világban az alakuló, irányt kereső emberekhez. Mert az igazi író lelkiismerete érzékenyebb a legfino­mabb patikamérlegnél. Ezen az idei könyvhéten százon alul van ugyan a magyar szerzők száma, akik új műveikkel jelentkeznek a könyvesboltok és sátrak asztalainál. Uj vonás az idei ünnepben az is, hogy kitüntetett íróink, Kossuth-díja- saink, József Attila-díjasaink korábbi munkáit — éppen azokat, amelyekért a díjakat kapták — újra kiadták, ezzel is igazolva azt az elvi megállapítást, amit Kállai Gyula az írószövetség idei közgyűlésén az írók közmeg­becsüléséről és tekintélyéről mondott: „Az irodalom tár­sadalmi jelentősége, ezzel együtt az író társadalmi súlya és felelőssége állandóan növekedik. Az író közéleti sze­mély, aki műveivel részt vesz az élet alakításában.” Ezért ünnepeljük íróinkat is a könyvhéten. Ünnepeljük az olvasók sokmilliós táborát, a dolgozó népet is, mert munkájával lehetővé teszi, hogy a magyar szellemi élet értékeket, komoly, az életet alakító alkotá­sokat hozzon létre. De nemcsak ezért kell az olvasókat ünnepelni! Dicsérni kell azért, mert a könyvet birtokba veszi, gazdagszik általa. Élményt szerez a regényekből és a drámákból, a tudomány területeit ostromolja a köny­vek vértezetével és önmagát erősíti az új feladatok el­végzéséhez, a tudás, a művészet, élmények által. Az iro­dalom segíti a kor haladó erőinek győzelmét, de csak akkor, ha az olvasók eszmevilágában, lelkében az írás hatóerővé válik. Ennek a mélyreható kultúrforradalom- nak jeleit látjuk megyénkben is. Nemcsak azért, _ mert hivatalos szerveink fontos célul tűzték ki — különösen a Hazafias Népfront és a művelődésügyi szervek — a könyvekkel kötött szoros barátság ápolását, hanem azért is, mert a Heves megyei városokban és falvakban évről évre gyarapszik a könyvvásárlók és az olvasók száma. Ha az ünnepi napokban Gutenberg, vagy éppen Vörösmarty, vagy Móricz Zsigmond végigtekinthetne a magyar könyvpiacokon, hitetlenkedve látnák a meny- nyiséget és a minőséget, a tartalmat és a szándékot, s a Szózat költője bólintana egyet idézett versének máso­dik sorára, valahogyan így „kitört a napfény”. Farkas András Szalay István: NAGY TETTEK IDEJÉN.„ . ★ Cs. Adám Éva: MAGASODJ. HATÁRKŐ! ★ BIRTOKBA VETTÉK AZ EGRI KELTETŐ- ÁLLOMÁST TULAJDONOSAIK ★ Gyurkó Géza: VALLOMÁS A KÖNYVRŐL ★ Márkusz László: „AZOK A MAI GYEREKEK!” ★ A NÉPÚJSÁG IRODALMI MELLÉKLETE ★ Kata! Gábor: AZ EGRI SZMT KULTÚROTTHON RAJZKŐRÉNEK KIÁLLÍTÁSA ★ A BARÁTSÁG SEREGSZEMLÉI Levelekben, táviratokban nagy szeretettel köszöntik az ország dolgozói Kádár Jánost 50. születésnapja alkalmából Magyarország dolgozó népe szeretettel köszönti Kádár Já­nost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkárát, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökét 50. születés­napja alkalmából, őszinte jó­kívánságok fejezik ki azt az óhajt, hogy Kádár elvtárs még sok-sok évig jó erőben, egészségben folytassa munká­ját a szocializmus építéséért, hazánk, népünk és az egész nemzetközi munkásmozgalom javára. Az elmúlt két napon az ország minden részéből a kö­szöntő táviratok ezrei érkeztek a parlamentbe, a pártközpont­ba Kádár elvtárs címére. Levelekben, táviratokban köszöntötték a párt első titká­rát az MSZMP megyei bizott­ságai. A Baranya megyei párt- bizottság és pártszervezetek nevében Pápai Gyula fejezte ki jókívánságait. Üdvözölte Ká­dár elvtársat a Bács-Kiskun megyei pártbizottság. Az MSZMP békés megyei bizott­sága nevében Klaukó Mátyás küldött levelet, a borsodi párt- szervezetek jókívánságait Cse- terki Lajos tolmácsolta. Táv­iratot küldött az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottsága és az MSZMP szege­di városi pártbizottsága. A Fe­jér megyei dolgozók jókíván­ságait tükröző levelet a megyei bizottság titkárai írták alá, élü­kön Juhász Jánossal, a Győr megyeiek üdvözletét Lombos Ferenc továbbította Kádár elv­társnak, sok boldogságot, sok sikert kívánnak a munkában, a harcban, az alkotásban a Komárom megyei, a Nógrád megyei, a Pest megyei, a So­mogy megyei kommunisták. A köszöntő sorokat Nemeslaki Ti­vadar, Jakab Sándor, Horváth András és Németh Ferenc, a megyei bizottságok első titká­rai írták alá. Üdvözlő táviratot küldött a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság és levél­ben köszöntötte Kádár elvtár­sat Csáki István, a Szolnok megyei, Soczó József a Tolna megyei és Varga Gyula a Zala megyei pártbizottság titkára. Jó erőt, egészséget, szép ered­ményeket kívánunk Kádár elv­társnak további életút ján — hangsúlyozzák a budapesti ke­rületek pártbizottságaitól ka­pott levelek, táviratok. Hasonló módon fejezték ki szeretetüket és jókívánságaikat a járási és városi pártbizottságok vezetői és dolgozói is üdvözlő soraik­ban. A fővárosi tanács végre­hajtó bizottságának jókívánsá­gait Veres József vb-elnök le­vélben tolmácsolta. Meleg han­gú táviratot küldött a Baranya megyei és a Komárom megyei tanács végrehajtó bizottsága. Felkeresték üdvözlő levelük­kel Kádár elvtársat a Magyar Szocialista Munkáspárt pártfő­iskolájának tanárai, dolgozói és hallgatói. Számos távirat érkezett a főhatóságok vezetőitől, dolgo­zóitól. Üdvözölték Kádár elv­társat a Nehézipari Miniszté­rium, a Munkaügyi Miniszté­rium, a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság, a Legfelsőbb Bíróság, a Központi Statiszti­kai Hivatal, a Magyar Rádió és Televízió vezetői és dolgozói. A magyar fiatalok százezrei­nek szeretetét tolmácsolta kö­szöntésében Pullai Árpád, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. — A magyar munkásosztály hűséges és bátor fiát köszönt­jük — hangsúlyozták a magyar szervezett munkások nevében írt levelükben Somogyi Miklós, a SZOT elnöke és Brutyó Já­nos, a SZOT főtitkára. Forró, baráti szeretettel kö­szöntötte Kádár elvtársat 50. születésnapján a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöksége és titkársága. A jókívánságokat tartalmazó le­velet a népfront országos szer­vének vezetői írták alá, élü­kön Kállai Gyulával és Ortu- tay Gyulával, az Országos Ta­nács elnökével, illetve főtit­kárával. Köszöntötte Kádár elvtársat a Magyar Nők Országos Taná­csa, a Magyar Partizán Szö­vetség országos központja, a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség országos elnök­sége. További sikereket kívánva a szocializmus építésében, a nép- hatalom megszilárdításában, köszöntötte Kádár elvtársat a munkásőrség nevében Papp Árpád, országos parancsnok. Rengeteg távirat érkezett már pénteken és szombaton az ország minden részéből, üze­mekből, termelőszövetkeze­tekből, különféle társadalmi szervezetektől, intézmények­től, egyénektől. A táviratok a jókívánságokon kívül hangsú­lyozzák, hogy dolgozó népünk széles tömegei továbbra is mind nagyobb mértékben kí­vánnak hozzájárulni a közös cél, a szocializmus mielőbbi felépítéséhez. Köszöntő soro­kat küldtek Kádár elvtársnak a Ganz-MÁVAG, a Székesfe­hérvári Könnyűfémmű, a S- tarjáni Acélárugyár, a Salgó­tarjáni Üveggyár, az Akkumu­látor- és Szárazelemgyár, a Pécsi Porcelángyár, a Csepel Autógyár, az Orion Rádió- és Televíziógyár, a Vörös Októ­ber Férfiruhagyár, a Pécsi Szénbányászati Tröszt, a Zagyvapálfalvi Üveggyár, a Magyar Optikai Művek, a Du­na Cipőgyár, a Kalibergyár, a Zalaszentgróti Téglagyár, a Nagykanizsai Vasúti Csomó­pont, a MÁV Rákos-rendező állomás, az Alumíniumgyár, a Nagykanizsai Sörgyár dolgozói. Sok szocialista brigád kül­dött külön üdvözletei, így pél­dául a mizserfai bányaüzem­ből Domonkos István, Kos- suth-díjas vájár szocialista brigádja, Letenyéről a 22. párt- kongresszus szocialista brigád. Érkeztek levelek, táviratok a falvakból is. Szeretettel kö­szöntik Kádár elvtársat a kus- tányi Zala Völgye Termelő- szövetkezet, a Türjei Gépállo­más, a zalaszentgróti Űj Ba­rázda Termelőszövetkezet, a nógrádkövesdi Állami Gazda­ság, az erdőkürti November 7. Termelőszövetkezet dolgozói. Kedves színfolt a táviratok so­kaságában az iskolák, kisdiá­kok jókívánságai. Távirat ér­kezett a nagvkállói gimnázi­umból, a borsodiaki általános iskolából, a zalaegerszegi Dó­zsa György úttörő-csapattól, az ecseri általános iskolából. Táviratot küldtek a Pé­csi Orvostudományi Egyetem dolgozói és hallgatói, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem tanácsa és párt- bizottsága, Szombathely postás dolgozói. Köszöntötte Kádár elvtársat a Magyar Írók Szö­vetségének elnöksége, a Ma­gyar Filmhíradó, a Népszava, a Figyelő szerkesztősége, a Ma­gyar Sakkszövetség elnöksége. Üdvözlő sorokat küldött Ba­bies Antal Kossuth-díjas aka­démikus, Fodor József Kos­suth-díjas költő, Dr. Harrer Ferenc országgyűlési képviselő, Kisfaludi-Strobl Zsigmond, Kossuth-díjas szobrászművésa. (MTU

Next

/
Oldalképek
Tartalom