Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-15 / 88. szám

4 NEPOJS ÄO 1962. április 15., vasárnap-iiimjr Sertésgondosó Erken Seribe: EGY POHÁR VÍZ — Premier az egri Gárdonyi Géza Színházban — A képen látható KIRCHNER JANOS, az er ki Üj Barázda Ter­melőszövetkezet sertéseinek egyik gondozója. Munkájára, eredmé­nyeire büszke az egész közös gaz­daság, ami nem is csodálatos, ha az ö és társainak gondozása alatt levő 590 hízót, süldőt, vagy kisma- i lacot valaki megnézi. Kirchner János az elmúlt eszten­dőben 492 munkaegységet szerzett, s ennél is több lesz az idén, mert naponta általában 14—15 órát tölt kedvenc jószágai között. (Kiss Béla felvétel — A HATVANI Városi és Járási Úttörőelnökség és a KISZ végrehajtó bizottsága közös megbeszélést tartott, amelyen megtárgyalták az ál­talános iskolát befejező ta­nulók ünnepélyes felvételét j a KISZ-be. Az értekezleten, — amelyen Zeke Sándor, a járási pártbizottság agitációs j és propagandatitkára is részt vett — Sándor András, a já­rási úttörő titkár tartott be­számolót. — VASÁRNAP az egri járás két községében tartanak kul­turális beTnutatót a Hámán Ka­tó kulturális seregszemlére be­nevezett csoportok. Nagytályán k nagytályai úttörők és KISZ- fiatalok találkoznak a makiári és andornaktályai fiatalokká'. Mikófplván pedig a helyi ifjú­ság és a bekölcei, balatoni, va­lamint bükkszentmártoni kul- túrgárdisták vetélkedőjére ke­rül sor. műsora Egerben du. fél 4 és este 7 órakor: 1 Egy pohár víz (bérletszünet) ©rokon este 7 órakor: Gyertyafénykeringő A vígjáték címe nem sokat mond, s aki azt reméli, hogy a darab pótolja ezt, abból megismer valamit a XVIII. századi Angliából, az is csa­lódik. Scribenek, több mint félezer színpadi mű sikeres szerzőjének nem is ez volt a célja; ugyanis az 1710-ben ját­szódó darab néhány név, ter­minus módosításával akár öt­ven—száz évvel később is megtörténhetne. Az egy pohár víz minden különösebb vál­toztatás nélkül akkor is be- töltené jelenlegi szerepét: mu­lattatná, jól szórakoztatná a közönséget. Seribe nem tartozik a drá­mairodalom halhatatlanjai kö­zé, s aki elolvassa — nem lát­ja, elolvassa! — darabjait meg is érti, hogy miért. Az Egy po­hár víz is nagyon harmadran­gú irodalmi élményt jelent elolvasva, s ha a művészek csak azt teszik amit az író jelez, abból elég sivár előadás kerekedik. A rendezőnek, s a színészeknek itt arra kell vál- lalkozniok, hogy a sikerért mindazt megtegyék, amit Seri­be kifejezetten nem tilt meg. (Esetleg néhány rögtönzés is megengedett.) A vígjáték fi­guráit néhány szellemes éle tartja életben, ez oldja fel, te­szi nemcsak elviselhetővé, ha­nem szórakoztatóvá is jelle­mek statikus egyhangúságát. A darab cselekménye két mondatban összefoglalható: Abigail, a szép elárusítónő és Masham, a vidékről felkerült katonatiszt szeretik egymást és Bolingbroke segítségével boldogok lesznek. Közben Bo­lingbroke megbuktatja a whig-párti kormányt, a főud- varmesternőt és Marlborough herceget, s megteremti a bé­ke feltételeit. A nem túl bő­vérű cselekmény ű vígjáték mindhárom felvonása ugyan­ott, egyhelyütt, a londoni St. James palotában történik. — Persze, „hagyományos érte­lemben” nincs is cselekménye a darabnak, hiszen minden a színpadon kívül történik: a színpad, a palota, az ellenfe­lek eszmecseréinek színhelye, a figurák itt játsszák ki azokat az adukat, amelyeket már előbb megszereztek. Ez a mód­szer, valamint a szóbanforgó „küzdelem” jellege (ha ma történne, úgy nevezhetnénk: fúrás) nem alkalmas arra, hogy a hősök jellemfejlődését bemutassa. De mindegyikük így, „megállapodottan” is ér­dekes, jellegzetes figura. Tu­lajdonságaik nem is annyira a korral, mint inkább bizo­| nyos embertípusokkal azono- 1 síthatjuk őket, nem a kor, ha­nem emberi jó és rossz tu­lajdonságok gyermekei, kife­jezői. A darabot Vass Károly ren­dezte. Szuverén alkotóként nyúlt a vígjátékhoz, s jó rit­musú, gördülékeny előadást hozott színre. A darab proble­matikája nem kívánt tőle tö­mörítést, inkább azt, hogy a szöveget megtoldja kissé: gesz­tusokkal, mozgással, dialógu­sokon túli tartalommal. Néha a színpadon megkezdett pár­beszéd, valahol „kinn” folyta­tódik, csak az egyik replikázó marad a színen, máshol a sze­replők kissé öncélúnak tűnő mozgatása fokozza a darab — szerző által megspórolt — di­namikáját. A szereplők közül kiemel­kedik Kovács Mária (főudvar- mesternő) és Szoboszlay Sán­dor (Bolingbroke). Méltó el­lenfelei egymásnak, nemcsak a szövegkönyvben, színpadon is. Minden szóváltásuk él­mény. Mikor az udvarmester­nő és Bolingbroke társalog, a néző megfeledkezik arról, hogy a fiatalok boldogságára „megy a játék” — élvezi a dialóguso­kat. Kovács Mária hihetően, élet­telién eleveníti meg az agya­fúrt marsallnét: hanghordozá­sa (nagyszerű szinkronban arcmimikával) méltóságteljes mozgása vérbeli intrikus asz- szonyt, szoknyás, de komédia­béli „Jágót” kelt életre. Szo­boszlay Sándor az élcek s az egyébként ártatlannak tűnő megjegyzések poentírozásával arat sikert. Mozgékony „ideg­ember”: de mértékkel ilyen, hiszen viselkedése azért eti- kettszerüen komoly maradt. Megtalálta azt a középutat, amely egyformán elkerüli mindkét végletet: az élette­lenné merevedést csakúgy, mint a túlzott s „korhű” poli­tikusokhoz méltatlan virgonc­kodást. A darab többi szereplője jóval alacsonyabb régiókban mozgott, ami az alakítást il­leti, Büros Gyöngyi királynő­je migrénes pszihopata. Erő­sen túljátssza szerepét, pedig a közönségnek nem kellene annyira szájába rágnia, hogy ki is, milyen is az a királynő. Túlzottan didaktikusán fogja fel szerepét,1 s a Seribe darab­ba túl „sikeresen” mentette át a Római vakáció uralkodónő­jének „felséges magárahagya- tottságát”, királyi elesettségét. Ez még akkor is megmutatko­zik, mikor a szerep — mégha túlkompenzáltan is, vagy ta­lán csak így! — uralkodói pó­zokat követelne, hatásosabb királynői allűröket. Zakariás Klára „belecsöp­pent” a darabba. Nem sokkal a premier előtt, s a folyamatos aprómunka, a részletes szerep­kidolgozás hiánya meg is lát­szik az alakításon. Szöveg- mondása néhol prelegálássze- rűen elnagyolt, legtöbb he­lyen azonban fontoskodó, ma­gyarázó. Paláncz Ferenc Masham hadnagya igyekszik érzékeltet­ni a még félszeg, társaságban járatlan katona szögletessé­gét, de ezt maszkja, mely kis­sé merev és élettelen, túlzot­tan kihangsúlyozza. Kovács Jenő és Herédy Gyula alakí­totta a komornyikot, illetve a francia követet. Az előadás, a vígjáték han­gulatához jól illeszkedő dísz­let Vass Jenő munkáját di­cséri. Befejezésül néhány szó a sikerről. Az egri premier a tizenegyedik előadás volt a megyében. Mindenütt sikert aratott ez a darab, és az egri nézők sem távoztak csalódás­sal a színházból. Gyakran fel­csattant a taps. Akik a sem­mitmondó cím (s a szolid standfotók ...) ellenére is el­jöttek a színházba — kelleme­sen szórakoztak. Krajczár Imre EGRI VÖRÖS CSILLAG 15: Megszállottak EGRI BRÖDY 15—16: Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN 15—16: Egy asszony, meg a lánya GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 15: Áprilisi riadó 16: A lelkiismeret lázadása HATVANI VÖRÖS CSILLAG 15: Lányok tavasza 16: Akinek meg kell halnia HATVANI KOSSUTH 15: Fiatalok voltunk 16: Nincs előadás FÜZESABONY 15: Kenyér és rózsák 16: Alomrevü HEVES 15: Én és a tábornok petervasara 15: Ludas Matyi 16: Nincs előadás EGRI BEKE 15—16: Tiszta égbolt 1962. ÁPRILIS 15., VASÁRNAP: ANASZTÁZIA Április 15-ét az ázsiai és afrikai országok szolidaritási taná­csa SZABAD AFRIKA NAPJÁNAK nyilvánította. Az utolso év­tizedben az imperialista gyarmatosítók vereségét legjobban e föld­rész története bizonyítja: 1951 óta 19 millió négyzetkilométer te­rületen, 125 millió lakossal, összesen 24 új, független állam ala­kult itt, ezek közül 16 állam 1960-ban érte el a felszabadulasat. KiM IR-SZEN, a koreai munkásmozgalom vezető egyénisége,- ma 50 éves. Egyike volt a Koreai Munkapárt alapítóinak, majd a forradalmi hadsereg hadvezére, 1948-tól a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság miniszterelnöke. Az imperialisták 1950—53-as koreai háborúja idején ő irányította a nép honvédő harcát. 190 évvel ezelőtt, 1772-ben e napon született ÉTIENNE GEOFF- ROY SAINT-HILAIRE francia zoológus, Darwin egyik előfutára, aki leszármazási elméletével az összehasonlító fejlődéstan egyik megalapozója volt. A fajfejlődés szempontjából a környezet ha­tását kutatta (geoffroyizmus) és az élő szervezetek egysegének elméletével a fajok változatlanságát hirdető elmélet ellen harcolt. 130 évvel ezelőtt, 1832-ben e napon született WILHELM BUSCH német rajzoló, festő és író. Humoros rajzait, melyeket bravúro­san rímelő verseivel jelentetett meg, élénk társadalombírálat jel­lemzett. A Max és Móric (1858) című, a gyermekek számára irt közismert képeskönyve. ___________ 150 éve 1812-ben született THEODORE ROUSSEAU francia festő. Csak tájképeket festett, közülük fantáziadús őserdő-motí­vumai emelkednek ki. _ ___ , 70 éve, 1892-ben e napon halt meg BUDENZ JÓZSEF nyel­vész, ő mutatta ki a finn—ugor nyelvek összetartozásának és nyelvünk finn—ugor eredetét. 35 éve, 1927-ben halt meg GASTON LEROUX francia író. Ko­rában népszerűek voltak detektív- és fantasztikus regényei (Sár­ga szóba titka, Az operaház fantomja). Az ifjúsági munkabrigádok feladatairól tanácskoztak a mátraalji tsz-ek fiataljai Pénteken tanácskozáson vet­tek részt Gyöngyösön, a mátra­alji termelőszövetkezetekben dolgozó ifjúsági munkabrigá­dok vezetői. Ott voltak azok a fiatal agronómusok és agrár­mérnökök is, akik a járási KISZ-bizottság megbízásából patronálják az ifjúsági mun­kabrigádokat. Fülöp Andor, járási KISZ- titkár ismertette a tanácsko­záson a falusi KlSZ-szerveze- tek feladatait és az ifjúsági munkabrigádok tennivalóit a soron következő munkákban. Elmondotta, hogy a gyöngyösi járásban jelenleg 17 ifjúsági brigád dolgozik a szocialista címért. Az ifjúsági munkabrigádok életéről szólva az előadó el­mondotta, hogy a járási KISZ­bizottság sokrétű programot biztosít a tsz-ekben dolgozó fiatalok részére. A brigádok közös mozilátogatáson vesznek részt, szakmai megbeszéléseket tartanak és tapasztalatcsere lá­togatásokat szerveznek az eredményes módszerek elsajá­títására. Ezen kívül számtalan kulturális és szórakozási lehe­tőség is biztosítva van, a fia­talok részére. Jelenleg a járás hat községében folyik új k'il- túrház építése. A tanácskozás részvevői úgy határoztak, hogy ebben az év­ben az ifjúsági munkacsapatok tagjai részt vesznek az ezüst- kalászos gazdatanfolyamokon, bővítik soraikat, s mindent el­követnek a nagyobb termés­eredmények eléréséért, (ka) Ég és föld között Most kél a nap. Sugarai vé­gigszántják a szürkén höm­pölygő Dunát, a pesti háztető­ket és a hidakat. Fent a ma­gasban repülőgép köröz, mél­tóságteljesen, aztán belevész a felhőgomolyokba. Lent, egy bérház tetőteraszán, önfeled­ten zuhanyozik egy szőke lány, s a szomszédos erkélyen magas, barna fiú pengeti lá­gyan a gitár húrjait és énekel a terasz felé; niaiiBiia!iaiiaiiBifaiiaiiaiiaiiaiir.iiiiai<iiiiiipwfiiafii<!i(MiiiiuhiiiiiiiiftiiiBiiii»iMtivt!iiiiiifitiiiflHi i!i«iiiiiiiiiiiaiiinaiiiiiiMiMiniiiiiiftia(iiiaHBi*iiatiaiia!itT'anBtiiiiaiiaiiiMaiiiiiaiiai(aiit lann aui « • •><••.ai »iia>taiiaiiaiiaii«iiiiiaii« iaiiaiiiiii;iaiianBtiiiiaitBiiBiia — Dalolok egy lányról, ki felrepült a légbe, S nem tudta hol éljen, ,ég és föld között... Ezzel a lírai képsorral kez­dődik az Ég és a föld között című, ejtőernyős fiatalokról készült sportfilm, amelynek a napokban került sor sajtó­bemutatójára, s amelynek lé­gifelvételeit a filmezés közben tragikus körülmények között meghalt Gyulai György ejtő­ernyős készítette. 30. —A pincébe! — visszhang­zott mindenünnen, a lépcsőház­ból máris hallatszott a léptek zaja. Voltak, akik felöltözve várták a szokásos riadót — a gyerekek felnyögtek, első ál­mukból ébredve. Krugerék is rohantak a pin­ce felé, félúton jutott eszébe az asszonynak a csodálatos ró­mai bőrönd. — A koffer! — sikoltotta, és vissza akart fordulni. — Maradj! — süvített Kru­ger hangja és Hilde nem te­hetett mást, minthogy a pincé­ben, magában imádkozott, há­zuk és a bőrönd csodálatos megmeneküléséért. A próbákkal Schellenberg is elégedett volt. Ügy érezte, most már érdemes belekapcsolódni az ügybe és a babérokat le­aratni. — A fontok beválthatók — jelentette a Mészárosnak, majd hozzátette: — Ügy gondolom, teljesíthet­nénk azt a korábbi elhatározá­sunkat, hogy Krugert őmagy- gyá léptetjük elő. Amúgy is esedékes már. Igazán ügyes émber és nem is rendelkezik laBönösébb koncepcióval, de a technikai részleteket kielégí­tően oldotta meg. A javasla­tom, azt hiszem bevált. Kaltenbrunner helyeslőén bó­lintott. Schellenberg elégedet­ten gondolt arra, ebben kevés követője akadt: úgy dicsérni egy embert, hogy tulajdonkép­pen saját magát tolja előtérbe. Részletesen beszámolt a Mé­szárosnak a berlini és a római bankügyletek eredményeiről, aki ismét csak bólintott. Gon­dolkodott egy keveset, aztán megjegyezte: — Az ügyet felterjeszteni a legmagasabb vezetés elé, de ja­vasolnék még egy próbát. Va­lamelyik semleges országban. — Nagy szellemek, ha talál­koznak — mosolygott Schellen­berg — most várjuk a választ a stockholmi és zürichi ban­koktól. Ittak, a beszélgetés más té­mákra terelődött, és Schellen­berg legalább két órája időz­hetett már Kaltenbrunner szo­bájában, amikor kihívatták. Másodpercek múlva már visz- sza is tért: — Stockholmtól Zürichig, a bankocskák haraptak. — Akkor javasolhatjuk a so­rozatgyártást. A font-ügjc.'Sihe rére — emelte fel Rajna-vidé- kivel teli poharát Kaltenbrun­ner és cinikusan jegyezte meg: — A Bernhard-akcióra. A mi akciónkra. A 19-es barakk deszkakapu­ja egyre ritkábban nyílt meg. A motorzúgás a falon kívül, az autó fékezése mindig külö­nös izgalommal töltötte el a bent élőket. Különösen, ha a beszűrődő zajokat azonnali so­rakozó követte. Azon a reggelen — Gütig naptára szerint július utolsó hetében kellett járniok — egy őrnagy lépett be a kapun, de régi ismerős —, volt százado­suk. Mögötte egy altiszt, kisebb csomagot tartott a kezében. A sor előtt Kruger beszélt: — Akciónk egy része siker­rel járt. Holnaptól kezdve gé-" peink ontani fogják a bankje­gyeket. Ne felejtsük el, még egyszer: csak a tisztességes munka vezethet a szabadság­hoz. Mondottam: Arbeit macht frei. Bs, hogy erre a napra emlékezzenek, az ebédhez két káló j utalom-kolbászt utalt ki a tábor-vezetőség. Kruger végignézett a felso- rabcaotUffil emberen, a hatást várta, azután intett az altiszt­nek, aki letette a csomagot a földre. Valamit mondani akart, gondolkodott, azután még egy­szer végigjhordozta tekintetét a sorokon: — Osszák el igazságosan ... Villa a tengerparton rogva távolodott vagy húsz centit az íróasztaltól. Ezután kinyújtott lábát előretolta és kényesen, csaknem fekvőhely­zetbe ereszkedett a székbe. Hurkás tarkóját a támla tete­jének támasztotta, lehunyta a szemét. Ez volt a kedvenc pó­za. — Kurt! — Parancs! — Kéresse hozzám ma 17 órára Schellenber Obersturm- bannführert és Kruger őrna­gyot. — Értettem. Kaltenbrunner magántitkára, az óvatos Schellenberg „vil­lámhárítója^ beidegzett nesz- telenséggel tette be maga után az ajtót. A Mészáros talpát a parkettának feszítette és elru­gaszkodott: karosszéke csdko­Nála alacsonyabb rangú lá­togatók jelenlétében is megtet­te ezt, ha erősen gondolko­dott. Ha vállveregető hangu­latban volt néha, még elnézést is kért. — Hiába. Csak így tudok koncentrálni. Most is így koncentrált a koncentrációs táborok ura — mozdulatlanul egy kakaós uzsonnáról ál­modó gyermek arckifejezésé­vel. így találta őt a pontosan 17 órakor belé­pő Schellen- berg. — Heil, Hit­ler, Főnök! — lendült előre a külföldi osztály vezetőjének a karja. Kalten­brunner csu­kott szemmel helyet intett és a visszaköszö- nést mellőzve, belevágott a do­log közepébe. — Krugerék most jutottak el addig, hogy megkezdhetik a tömegyártást. A tömeggyártást, érted, Walter, és ez új problé­mát vet fel. (Folytatjukj A filmnek tulajdonképpen nincs sok mondanivalója, s propaganda-céljai sincsenetc. Az egész nem más, mint a bá­torság csodálatos attitűdje, néhány filmművészeti főisko­lás, s néhány MHS-ejtőemyős szép alkotása. A remek kísérő­zene is amatőr muzsikus, egy pesti festőművész szerzemé­nye — mégis, magával ragadó, mély benyomásokat keltő. Az ember e néhány, röpke perc alatt szinte együtt él a repülőgépben némán ülő ejtő­ernyősökkel, velük ugrik ki a gépből, s zuhan kilőtt nyíl módjára a barna foltnak ható távoli föld felé. Velük együtt könnyebbül meg, amikor óriá­si, mesebeli gomba módjára kinyílik a selyememyő... ... Lent, a virágokba borult mezőn, hanyatt fekve énekel egy fiú, lágyan pengenek a gi­tár húrjai. — Dalolok egy lányról... aki nem tudta hol éljen, ég és föld között... És a gépből utolsónak kiug­ró szőke lány már csak néhány méternyire lebeg a fiútól, ami­kor utolsót pendül a gitár húr­ja... Eddig filmezett Gyulai György, aki néhány másodperc múlva halálra zúzta magát a virágos mezőn... Ügy érezzük, hogy ez a rö­vid kis film — amely egyéb­ként a nizzai filmfesztiválra készül, és csak utána mutat­ják be a nagyközönségnek — erősebben megőrzi Gyulai György emlékét, mint a teme­tői sírkereszt... — sotnody — l

Next

/
Oldalképek
Tartalom