Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-15 / 62. szám

1962. március 15., csütörtök NEFÜJSAG 3 Uj évet írnak Abasáron UJ EVET I írnak Abasáron, I a Rákóczi Tsz tagjai. Közös gazdálkodásuk második esztendejét jegyzik az elmúlt hét szombatjától, tervtárgyaló közgyűlésük nap­jától új krónikába, ismét tet­teikkel. Nem sokkal több, mint egy esztendeje a sebtében tsz-irodá nak kinevezett épület egyik szobájában a néhány napja megérkezett elnök, Tóth De­zső vázolta az első év gazda­sági feladatait. Január vége volt, a földeken ilyenkor egy embert sem találni, az el­nök, a vezetőség tehát nem tudta pontosan kitől mit vár­hatnak, mert közösségi mun­kában a tagság addig nem vett részt. Mégis, olyan lelke­sedéssel beszéltek az 1961-es év várható eredményeiről, hogy optimizmusuk teljesen átragadt rám, s azt írtam ak­kor: az abasári emberek alá­írták a tsz-be lépésről nyilat­kozatukat. Jeles vizsgát tettek haladó gondolkodásukról, fel­világosul tságukról. Később azt hittem, amikor kezembe került ismét ez az írás, hogy elsiettem a dolgot, mert vizsgáról általában az első közösen végiggazdálkodott év után szokás írni. Ám még­sem tévedtem, mert az abasá- riak az első évben nem tanu­lókként, hanem felnőtt, ta­pasztalt, megfontolt emberek­ként gazdálkodtak már. — Negyvenöt forintot és öt forint prémiumot osztottunk zárszámadáskor egy munka­egységre — mondja az elnök —, s tartalékoltunk is, majd hárommillió forintot. DE E2 CSAK eredmény, amely nem mond el mindent, például azt, hogy a reális ala­pokon való gazdálkodás a kö­rültekintő tevékenység olyan haszonnal is járt, hogy az első gazdasági év végén 128 új be­lépő kérte felvételét a fsz-be. Olyanok akarnak a jövőben a Rákóczi Tsz-ben dolgozni, akik nem sokkal több, mint egy éve elmentek üzembe a közös elől, vagy megkötötték magukat annak idején, s nem írták alá a belépési nyilatko­zatot. Indokuk ennyi: — Jobb itt. S igazuk van. Az első év jól sikerült, s most a második is annak ígérkezik. Nem azért, mert csodákat akarnak mű­velni itt a tsz vezetői. Ez nem j áll szándékukban, csupán az ' elmúlt évben lerakott alapo­kat kívánják megerősíteni 1962- ben, hogy majd később, 1963- ban is biztos talajon lép­hessenek előbbre. A tsz elnöke, Tóth Dezső és Zarándi Vilmos főkönyvelő, egy ilyen nagy tsz-hez viszo­nyítva szinte kis számokat mond. — 1962-ben 100 holdon tele­pítünk szőlőt, 40 hold ebből új nagyüzemi telepítésű lesz, 60 holdon meg a foghíjakat pótoljuk. Az oltványterme- lést négy és félmillióról'’nyolc­millióra emeljük, hétmillió vesszőt gyökereztetünk. Ezen­kívül megkezdjük a későbbi terveink érdekében a Sárhegy és a Cibike dűlő talajvédelmi, vízrendezési és rekonstrukciós tervéinek készítését. Ebben az évben 50 holdon el is végez­zük e munkákat, kezdeteként a következő évek nagy hegyi szőlőtelepítési tevékenységé­nek. — Beruházásaink 1962-ben nem túlságosan nagyok. A 100 hold szőlőtelepítéshez há­rom és félmillió forint hitelt kaptunk, a többi beruházás sa_ ját erőből megy, mintegy más- félmillió forint értékben. Eb­ből elsősorban egy Mannes­man típusú, percenként 3600 liter vizet adó öntözőgép cso­portot vásárolunk, amely a száz holdnyi és 37 méter szint- különbségű oltványtelepünkre 1700 méter távolságra is eljut» tatja a vizet. A beruházási tervben szere­pel traktorainkhoz munkagé­pek vásárlása és még ebben a hónapban egy komplex mű­hely építésének, felszerelésé­nek befejezése. tervről is így A beszélgetés azonban min­dig egy témához kanyarodott vissza a sok felsorolás után is: ezt az évet elsősorban a gaz­dasági és politikai megszilár­dításnak szentelik. öntu­A SZOCIALISTA A TÖBBI _____________ ilyen röviden es ett szó. Éppen csak megem­lítették, hogy a 410 darabos anyajuh és kosállományt 600- ra egészítik ki, a lóállomány­ban minőségi cserékre kerül sor, s ebben az évben egy 35 darabos törzs vásárlásával megteremtik a szarvasmarha­tenyésztés alapjait is. £jzó volt még a gombapince 6—800 négyzetméteres nagyságúra nö_ veléséről, a 25 holdas halastó létesítéséről — ha a leendő bá­nyaművelés nem akadályozza —, mert így a víztárolást is megoldanák az öntözéshez. ____________________dat nö velésével kapcsolatban any- nyit, hogy szeretnénk minden­kivel elbeszélgetni. Meg akar­juk értetni a tsz valamennyi tagjával, hogy a közös érdek segítése juttatja el valameny- nyíüket az egyéni boldogulás­hoz. Ehhez az is kell, hogy a tagság a területnek ne csak gazdája, hanem egyben tár­sadalmi ellenőre is legyen. Meg kell szűnnie a „ne szólj szám, nem fáj fejem” elmélet­nek, mert csak a teljes őszin­teség segíti az egyén és a tsz előbbrelépését, boldogulását az új esztendőben is. Weidinger László bunkerok figyelmeztetnek Kitűnő tanulók Robogott velünk a vonat Lengyelországtól hazafelé a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságon át. Néztük a tájat, a gyorsan fejlődő városokat, lenyűgöző ipartelepeket, és mikor már közel értünk a magyar határhoz, a második világháborúból visszamaradt, félig lerombolt erődrendszer hívta fel magára a figyelmet. A golyóütötte betonfa'akat imitt-amott már benőtte a fű, de még most is jól kive­hetők a nagy pusztítás nyo­mai, az erődsor környékén. Még ott horpadoznak az egy­kori lövészárok nyomai, ame­lyek önkéntelenül is annak a napnak emlékét idézik, ami­kor a német fasiszta hadigé­pezet óriási túlerőben levő hadosztályai elő-öntötték Csehszövákiát. Több mint két évtizede ennek, de a há­borús emlékek, az egykori erődsor ma is komoly figyel­meztetést küld Európa népei számára. A német militariz-í mus ma is nyíltan követeli a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egykori, német­lakta területeinek vls zacsa-' tolását, a revansis.'ák ma is afelé az államok felé tekin­getnek, amelyet egykoron el­sők között tiportak le, az eu rópai nagyhatalmak hallgató­lagos jóváhagyásával. A csehszlovák népnek sok szenvedést, nagy károkat okoztak a német megszállást követő háborús évek, s nem felejtették el a több mint 20 évvel ezelőtti nap borzalma-' it. Ma is erre emlékeztetik' őket az itt-ott még fellelhető1 háborús romck, de figyelmez­tetik ezek a világ békeszere­tő népeit is, időben le kell fcgni a háborús kalandorok revansisták kezét, hogy soha; , Mária I/a. osztályos ne kelljen emlékezni hasonló > ' •’ gyászos évfordulókra. <, tanuló pedagógusnak készül. (KE) ? Újítók mányozott „kiváló újító” című kitüntetés arany fokozatával jutalmazták. Néhány soros rövid hír. De mennyi munka, lelkesedés, az új, a jobb és a műszakilag tö­kéletesebb szenvedélyes kere­sése után jutott el az elisme­rést és köszönetét kifejező ki­tüntetés átvételéig. Záray Géza igazgató az erőmű újítóit se­gíti tanácsokkal, buzdítással és a műszaki-anyagi feltétek biztosításával. És főleg szemé­lyes példamutatásával segíti az újító mozgalmat. Legna­gyobb jelentőségű a Mátravi­Szalai Ferenc a Mátravidéki Erőmű technikusa. Az igazgató újítótársa, a kiváló újító kitün­tetés aranyfokozatának már régebbi tulajdonosa. Szenvedé­lyesen szereti szakmáját. Min­den tudásával, kitartó szorgal­mával a technikai haladás ügyét szolgálja. Suba Anna, IU/a, osztályos Czáztizennépr évvel ez- ‘“t előtt, március elsején érkezett el a francia forrada­lom híre Pozsonyba, ahol a magyar rendi országgyűlés ta­nácskozott. Egyszerre nagy izgalom lett úrrá az országgyűlés részvevő­in, mindenki érezte, hogy az ország nagy események előtt áll. A forradalomtól való félel­met Kossuth és társai reform- terveik keresztülvitelére akar­ták kihasználni. Kétnapos tanácskozás után Kossuth áll a szószékre. És beszél. Beszédében már ott sü­vít a forradalom szele, érzi, hogy most van itt az alkalom, hogy politikáját sikerre vigye, vagy jóvátehetetlenül lekésik a kormányrajutástól. Kossuth éles szavakkal bí­rálja a „bécsi bürokratikus kormányrendszert” és a kiváló szónok hangja úgy kondul, mint egy korszak vészharang­ja. De azért még nem hirdet forradalmat, csak megelőzésé­ről beszél, a dinasztia és az or­szág érdekében sürgeti a refor­mokat, nehogy nagyobb bajok­ba sodródjanak. Kimondja azonban a Habs- burg-birodalomra a végzetes ítéletet is, amikor látnoki szemmel meglátja, hogy/ csak a dunai népek békés, szabad egyesülése lehetne itt egy egy­séges állam alapja: és beter­jeszti az indítványát, amely­ben a reformokat és a függet­len, felelős magyar miniszté­riumot követeli. Széchenyi István — aki tar­tott Kossuthtól — félt a forra­dalomtól, ezen a napon a kö­vetkezőket jegyzi be naplójá­ba: MÁRCIUS IDUSA „Március 4„ országos ülés — a jó gondolatok későn jönnek — Wirknernél; hátha én telj­hatalommal!? Feltételeim: 10 000 forint tüstént, 5000 fo­rint havonként. Folyókiadá­sok. Szent István nagy kereszt. Általam fogalmazott Handbil- let, melyben teljhatalom és ga­rancia. Kinevezhetik, akit akarnak. Mindnyájan engedel­meskedjenek nekem. Katona­ság.. Semmi ellenparancs, mi­előtt visszahívatom. Titok. Hat hónapra országgyűlés. De- zavuálhatnak. Biztosítékok: fe­jem, családom, javaim. Ellen­zéki Kör, s minden politikai klub feloszlattatik”. Czéchenyi ezek szerint Metternich bizalmi em­berénél, Wirknernél, diktátor­nak ajánlkozott. Nem fogad­ták él, vagy nem látták olyan veszedelmesnek a helyzetet, vagy nem tartották jónak Szé­chenyi ötletét. De így kezdődött. Kossuth első kirohanása után minden megakadt. Této­vázás, töprengés és huzavona, és a halasztgatások napjai kö­vetkeztek. A főrendek nem ültek össze, hogy ne kelljen Kossuth javaslatait tárgyalni.- Inkább Becsből kérik a taná­csokat. Március 8-án Kossuth azzal fenyegetőzik, hogy a hagyomá­nyos formák megkerülésével, a főrendek mellőzésével közvet­lenül a királyhoz fordulnak. A főrendek passzív ellen­állása csak akkor ér véget, amikor Bécsben, március 13-án este kitört a forradalom és el­söpri Metternich kormány- rendszerét. Ekkor nagy sietve összeülnek és elfogadják a fel­iratot, amelyben felelős mi­nisztériumot, vallásszabadsá­got, sajtószabadságot és es­küdtszéket követelnek. Kül­döttséget küldenek Bécsbe, amely átadja az országgyűlés kívánságait az uralkodónak. Ugyancsak kimondják — nagy ijedtségükben — az általános, egyenlő adókötelezettséget. Ezalatt Pozsonyban olyan hírek keltek szárnyra, hogy már egyesek parasztlázadástól való félelmükben a külföldre menekülés gondolatával fog­lalkoztak. Keveslik az ország­ban állomásozó 15 000 főnyi hadsereget. Március 10-én már az a hír járta, hogy Pestnél, Rákoson — úgy mint Dózsa idején — fegyveres jobbágyak gyülekeznek. Állítólag, lengyel tisztek vezetik, szervezik a pa­raszt-hadsereget és csak Kos­suth parancsát várják, hogy elinduljanak. Kossuth viszont maga is visaolyog a forrada­lomtól és minden igyekezete az, hogy a maga kezébe ma­radjon az irányítás és minden szál a maga kezébe fusson. ILI ás hírek arról szólnak, hogy Petőfi Sándor 40 000 paraszttal Rákoson ta­nyázik. Petőfi valóban a forra­dalmat, a köztársaságot, a ra­dikális társadalmi reformot je­lentette. Ezért küldi Kossuth a megbízható Irányi Dánielt Pestre, hogy ott fékezze az ese­ményeket. Ezután már gyors egymás­utánban történnek az esemé­nyek. Miután az országgyűlés 72 tagú küldöttsége gőzhajón Bécsbe utazott és a Burgban másfél napon át lesték, hogy mikor nyernek bebocsátást a királyhoz, Pesten Petőfi és ba­rátai megcsinálták a forradal­mat. A „tízek” társasága Petőfi vezetésével a francia forradal­mi eszmékért lelkesedik, míg a másik csoport az Ellenzéki Kör Klauzál Gábor és Nyári Pál vezetésével a radikális re­formok követelői. A két cso­port vezetői megegyeznek ab­ban, március 14-én népgyűlést tartanak, öttagú bizottságot választanak. Tagjai: Bulyov- szky Gyula, Irinyi József, Jó­kai Mór, Petőfi Sándor és Vas­vári Pál. Megszövegezik a hí­res 12 pontot. A kitűzött na­pon a népgyűlést megtartják és a 12 pontot el is fogadják. Még azon este hét órakor megétkezik a bécsi l1ia jó és ve­le együtt a bécsi forradalom híre. Erre minden felfordul. Az ifjúság vezérei a Pilvax-kávé- házban újabb gyűlést rögtö­nöznek. Klauzál ide siet, hogy valami halasztó megoldást fogadtasson el, de alig néhá- nyan hallgatják csak meg. El­határozzák, hogy másnap tün­Szűcs Anna, II á. osztályos tanuló, az osztály legjobbja. ★ tetóst tartanak és követelik a; 12 pont azonnali életbe lépte-; tését. Ekkor még a követelések; közé iktatják az államfoglyok; kiszabadítására vonatkozó; részt is. ; Másnap, március 15-én,' havas, esős időben in­dul a forradalom. A 12 pontot kézírásos nagy plakáton kifüg-; gesztik az Űri utca és Kígyó’ utca sarkán. Titkos rendőrök; igyekeznek beavatkozni, de az; állandóan növekvő tömeg elta-; nácsolja őket. Az ifjúság gyű-; lést rögtönöz a Pilvax-kávé-; házban. Jókai terjeszti be a 12; pontot, majd Petőfi olvassa fel; az erre a napra írt Nemzeti; dalt. ; A tömeg áthömpölyög az or-; vosi egyetem udvarára. Jókai; beszél, Petőfi szaval és a halJ-I gatóságot megesketi, hogy ,.ra-; bök tovább nem leszünk”; Ez-! alatt'a budai vár tüzérsége! már parancsot kapott és ágyú-! csöveit Pestre irányította, de a! katonai hatóságok nem mertek! cselekedni. Ezután a Länderer! és Heckenast nyomdához tó-! dúlt a tömeg és engedély nél­kül kinyomtatják a 12 pontot! és a Nemzeti dalt. Délután há-í romkor a Nemzeti Múzeum^ előtt újabb gyűlés. Itt van a< legnagyobb tüntetés, hogy az-j után innen bevonuljanak a; városházára * Ps még sok szép, emléke- < ■LJ zetes eseménye van azt 1848—49-es forradalomnak és> a szabadságharcnak, amely, hat elbukott is, mégis azt mutat- > ta,_ hogy micsoda hatalmast erők rejlettek a társadalomi méhében. 5 Okos Miklós 5 Bozlók Mihály, IV/b. osztá­lyos tanuló, 12 éve csak ki­tűnő bizonyítványt visz haza. Orvosnak készül, (Foto: Kiss Béla.) Kennedyné bemutatta a Fehér Házat az amerikai televízióban A CBS amerikai televíziós társaság 255 ezer dolláros költ­séggel riportműsort készített, melyben az elnök felesége be­mutatja a washingtoni Fehér Ház helyiségeit és különböző érdekességeit. A műsorban Kennedyné többek között megmutatta a televízió nézőinek az ún. „ke­leti szobát”, amely valaha ré­gen, sok bosszúságot akozott Lincolnnak. A puritán gondol­kodású amerikai elnök ugyan­is kifogásolta, hogy felesége túl drága szőnyeget vásárolt ebbe a szobába. A Fehér Ház „kulisszatitkai” közül Kenne­dyné elmondotta azt is, hogy Wilson elnök annyira útálta a kitömött állatfejeket, amelyek elődjétől, Tehodore Roosevelt- től származtak,. hogy a Fehér Ház ebédlőjében mindig háttal ült nekik. A televíziós műsorban Ken- nedyhé finom célzásokkal utalt arra, hogy a Fehér Háznak juttatott adományok mekkora megbecsülésben részesülnek. Rámutatott, hogy az „ajándé­kozók nevét egy könyvecské­ben kinyomatják és mindenki számára látható helyen kiállít­ják!” déki Erőmű tápvizének gázta- lanítása alkalmával eddig ve­szendőbe menő hőenergia hasznosítására tett javaslata. Több mint kétmillió forint ter­melési költségcsökkentéssel jár ez az egyetlen újítás, és jelen­tős mértékben javította az üze­meltetés technológiai színvo­nalát. Záray Géza igazgatót a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa, a Nehézipari Miniszté­rium és az Országos Találmá­nyi Hivatal által közösen adó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom