Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-06 / 4. szám

4

N ß P 0 J S A G

1962. január 6., seombat

Szója...

Olvastam valahol, valamilyen tudományos szaklapban, hogy micsoda értékes növény a szója. Tápláló, egészséges. ízletes, hosszú életet ad. Megkívántam! S elhatároztam, hogy félredobom a liba-, malac-, csirke- és egyéb húsokat, és veszek egy kiló szóját és kitombolom magam...

Ó, én szerencsétlen! Miért nem 1945-ben olvastam' ezt a cikket? Naponta ötször megcsókoltam volna a kenőmájast szójából... így csak naponta j ötször kiköptem...: a tápiáié- < kot, az egészséget, az ízletest és a hosszú életet. ,

(—6)

— JANUÁR 2-ÁN. 3-án és;

4-én egy-egy kilencven főt j számlaló szovjet vendégcso-! port látogatott el Egerbe. Az | egynapos itt-tartózkodásuk j ideje alatt a vendégek körsétát tettek a városban, megtekintették a történelmi nevezetességeket, majd üzemi és tsz-latogatáson vettek részt.

— EZER számosállata van az egyesült Adácsi Győzelem Termelőszövetkezetnek. E nagy létszámú állatállomány ellenére, azonban biztosítva van a jószágok téli takarmányellátása, sőt még takarmányfelesleggel is rendelkeztek. Éppen ezért az elmúlt napokban 46 vemhes üszőt vásároltak — terven felül —, s így már azzal az állatlétszámmal „nyithatták'’ az új évet, amivel zárni kellene az 1962-es esztendőt.

— „A MODERN tudományok és a valias7’ címmel tartott előadást Darvas Andor, az Egri Pedagógiai Főiskola igazgatóhelyettese a Budapesti Hajtónnigyár egri telepének munkásakadémiáján.- EBBEN a hónapban mernénk területén 201 mezőgazdasági, és egy halász termelő- szövetkezetben készítenek zárszámadást. Előreláthatóan megyei szinten egy-egy munkaegység értéke meghaladja majd a 30 forintot.

— A HEVES MEGYEI ismeretterjesztő előadások vezetői a héten háromnapos továbbképző előadáson vettek részt Egerben a Városi Művelődési Házban. A továbbképzés utolsó napján Kormos Sándor, az Egri Városi Tanács művelődésügyi osztályá- : nak népművelési előadója j Dunának, Oltnak egy a hang- | ja címmel tartott előadást.- LEGUTÓBB 75 hízott sertést adott át az államnak az egri Dobó István Tsz. Ezzel a j közös gazdaságnak sikerült áruértékesítési tervét 100 szá- j zalékra teljésítenie.

— CSÜTÖRTÖK délután a budapesl—miskolci főútvonalon, a vécsi elágazó közelében, súlyos közlekedési baleset történt. összeütközött egy teher- és egy személy- gépkocsi.- A GYÖNGYÖZŐ KOSZI Ércbánya Vállalatnál csütörtök délután pártvezetőségi gyűlést tartottak. A munkaügyi osztály vezetőjét számoltatták be a bér- és létszámgazdálkodásról, a norma-, illetve a szak- mányteljesítésekről és a balesetek alakulásáról. Két tag- felvételi kérelmet is tárgyaltak.

— AZ EGRI Lakatosáru- gyár az előzetes számítások szerint 102 százalékra teljesítette 1961. éves termelési tervét. Az év végi feszített munkatempóban kiemelkedő teljesítményeket nyújtott az egyesített Kármán Árpád és Bőgős József brigád, de elismerés és dicséret illeti Vass István brigádját is.

Egerben este 7 órakor:

Juanita csókja

(Madácli-bérlet)

Gyöngyösön este 7 órakor:

A tisztességtudó utcalány Gyöngyöspatán este 7 órakor: A lampionok ünnepe

1963. JANUAR 6., SZOMBAT:

BOLDIZSÁR

PETZVAL JÓZSEF

Quijote-jét látta el rajzaival).

130 évvel ezelőtt. 1832-ben e napon született GUSTAVE DÓRÉ francia rajzmüvész. Világhírt szerzett a nagy klasszikusok műveihez készített illusztrációval (Dante: Isteni szín játékát. Cervantes: Don Később a fametszeteihez a fényképátvitel módszerét használta, az újítással várt festői hatás azonban idegen volt a fametszetek jellegétől, így ezzel sikert nem aratott.

110 évvel ezelőtt. 1852-ben e napon halt meg LOl£íS BRAILLE francia tanító, alá 1829-ben a vakírást a 2 pontnyi szélességű és 3 pontnyi magasságból álló 6 pontos kombinációval feltalálta. E. rendszeren alapszik a vakok hangjegyírása, az írógépeik beosztása, sőt a telefontárcsák számozása is. A vakírással írt sajtótermékeket keménypapírba nyomják (MraillGtipia).

Ma 65 éves VERES PÉTER író.

ARGENTÍNA KOMMUNISTA PÁRTJA 1918. január 6-án alakult meg.

155 évvel ezelőtt, 1807. január 6-án született PETZVAL JÓZSEF

fizikus és matematikus, a pesti, majd a bécsi egyetem matematika tanára, aki főleg a differenciálegyenletekkel foglalkozott és a fényképezés történetében nagy je- entőségű tárgylencséket terve- ett. Ö készítette az első modern ortré-objektívet, amelynek egy- gy példányát a bécsi és a prágai cchnikai múzeumban őrzik.

így, év elején szokás a | számadás, ezért most mi is I beszámolunk néhány szóban a | színház munkájáról. A szeptemberi szezonkezdéstől napjainkig hét produkciót vittek közönség elé az egri Gárdonyi Géza Színház művészei. A megye községeiben 130 táj előadást és hetven kis színpadi előadást tartottaík. Egerben a színház- . épület alakítása miatt csupán harminc előadásra került sor. A vidéki előadásokon főleg a Tartuffe, a Montmartrei ibolya, s a Sliakespeare-vígjáték aratott sikert.

★

Az elmúlt napoikban értékelték a színház vezetői a tájelőadások eredményeit. Ezek szerint a siroki kultúrházban Kun Istvánná és Dévényi László, Hevesen Gulyás Ferenc, Karácsondon Dán Gyula,

Gyöngyössolymoson CsiMilc Bálint, Bátorban Vcrasztó János. Egerbocson Hossó Árpád és Szederkénypusztán Kit« István kultúrotthon-igazgatók adják a legnagyobb segítséget * színház munkájához és sokoldalú szervező munkával biztosítják a közönséget, s jó feltételeket teremtenek a színészek számára is.

★

Egerben február 2-án tartja a színház a következő premiert. Műsoron: Párizsi vendég Operett három felvonásban. Szigligeti Ede Bajusz című vígjátéka nyomán írta Tabi íjászló, zenéjét Vincze Ottó szerezte. Az operettben Konto Máriát, Romváry Gizit, Füzessy Ottót, Olgyai Magdát, Szegő Zsuzsát, Pálffy Györgyöt, Kanalas Lászlót és Antal Lászlót láthatja a közönség,”

Rendező: Horváth Árpád.

30000000000000000U00000000000000300000000000CXXX

GUI! MIHÁLYKAROLY

39.

Az üzlet előtt szétnézett, nincs-e légiós a közelben, aztán villámgyorsan belépett. A pult mögött egy idősebb vietnami kereskedő állt, aki elég tűrhető francia kiejtéssel üdvözölte Gazsót, majd mielőtt az megszólalhatott volna, feltárt egy tapétaajtót és intett neki, hogy kövesse.

Gazsó első pillanatban nem tudta mit tegyen, de aztán _ a kereskedő után ment. Szíve valamivel hangosabban dobogott a szokottnál. Egy keskeny folyosón mentek keresztül, amely elég gyéren volt világítva, majd egy ízlésesen berendezett szobába értek. Gazsó a félhomály ellenére egy pillanat töredéke alatt körülhordozta tekintetét. A szobában senki nem volt. A kereskedő mélyen meghajolt a légionista előtt, bocsánatot kért és elment... Az nézte, mint távolodik az ősz hajú ember alakja a sötét folyosón és nem tudta, mit tegyen. Legszívesebben a kereskedő után ment volna ő is...

Abban a pillanatban egy kéz érintette meg vállát. Vil- lá gyorsan megfordult, olyan sebességgel, hogy majdnem | elütötte a mögötte álló Titit.

| Altkor nyugodott csak meg valamennyire, amikor a lány mosolyogva nyújtotta kezét. Végignézett Ti-tin. Fehér ru- j ha volt rajta, de nem az, ame- j lyet eddig hordott, hanem sokkal szebb. Hajában ékszerek : csillogtak, két szép fülbevalója gyémántként ragyogott a 1 félhomályé szobában. Nyakában pedig ott szerénykedett a fiútól kapott ezüstlánc.

Kéz a kézben álltak néhány pillanatig, aztán Ti-ti Gazsó kezeire borult, többször egymás után megcsókolta, közben folytak könnyei.

— Tudtam, hogy eljössz... tudtam, hogy eljössz — zokogta.

Aztán megindult az ajtó felé, s maga után húzta az ámu- ló fiút. Néhány méternyire egy pincelejárat vált láthatóvá. A mintegy tíz lépcsőn leérve, egy kisebbfajta helyiségbe jutottak. Néhány láda, három üres hordó hevert szerteszéjjel és egy összetört szekrény. Gazsó még szét sem nézett jóformán, amikor az összetört szekrény mellett megnyílt a fal. Talán 20—30 centimétemyire távolodott el egymástól, amikor Ti-ti belépett, s maga után húzta a fiút is.

Egy tágas terembe jutottak, amelyben több ágy, s rendes bútorok voltak. Gazsó azonnal észrevette, hogy az egyik ágyon fekszik valaki. Ti-ti odahúzta a fiút, aztán mindkét szeméből megeredtek könnyei és keservesen sírt. Gazsónak szívébe markolt a látvány.

— Édesapám — mutatott zokogás közben a fekvő álakra Ti-ti.

— Mi történt vele? — kérdezte fojtottan Gazsó.

A lány óvatosan felhajtotta édesapja lábáról a takarót. A beteg bal felső combja vastagon be volt bugyolálva. Ti-ti azonnal lefejtette a ruhadarabokat. Gazsó háta meg borsódzott. Igen csúnya, elhanyagolt, gyulladásos lőtt seb vált láthatóvá. A seb annyira súlyos volt, hogy Ti-ti apja többet volt eszméletlen állapotban, mint nem.

Gazsó megtörölte verejtékező homlokát és a lányra nézett. Az pedig az ő tekintetét kereste.

— Takard be — rendelkezett a fiú.

A lány ráterítette apjára a takarót és kérdően nézett Ga— Apám a körzet szabadságharcosainak parancsnoka — válaszolta határozottan Ti-ti.

Gazsó egy pillanatra meg- tántorodott. Űristen! Mibe csöppent bele?! A kijárat felé tekingetett... Mintha egy türelmetlen hang azt súgta volna; el, el innen, minél mesz- szebbre!... Rohanj, vissza se nézz többé!... De belülről visszatartotta egy másik hang: várj!... itt életről-halálról van szó... lelkiismeretes ember hírében állsz... A becsület kötelez... Nem hagyhatod elpusztulni embertársadat... Tégy valamit... tégy valamit!... De azonnal, mert lehet, hogy holnap már késő lesz...

A lány aggódó arcára nézett, aztán halkan, de határozottan mondotta.

— Tegyél fel tiszta vizet mezsora.

— Mi lesz véle? — kérdezte halkan. — Tovább nem szállíthatjuk ...

— Hol sebesült meg? — kérdezett vissza Gazsó, bár úgyis sejtette a választ.

legedni! Engem pedig vezess fel az üzletbe... Hamarosan visszajövök a szükséges szerekkel ..4

Amint az üzletbe ért, á kereskedő egy selyempapírba csomagolt kicsiny valamit nyomott a markába.

— Fogja uram — mondotta meghajolva —, még szüksége

lehet rá.

Gazsó a kórházba sietett, megköszönte Szálai segítségét* aki azonnal szobájába sietett* s lefeküdt aludni. Általában a kora délutáni órákban nún- denki pihent az erődben, a betegek is csendben szunyó« káttali, s ez kedvezett Gazsó- nak. A gyógyszerszekrényből többféle gyógyszert, injekciót, kötözőszert, csipeszt rejtett él zsebében, aztán sietve visszafelé indult.

Ti-ti már izgatottan várta. Gazsó bemosakodott, aztán megkezdte a szörnyű seb kitisztítását. Az idősebb ember arcán a fájdalom legkülönbözőbb árnyalatai suhan tak végig, olykor-olykor egész teste megrándult, de szó nélkül tűrt... Egy jajszó nem hagyta!, el ajkát...

Gazsó kimosta, fertőtlenítette a sebet, majd bekötözte. Fájdalomcsillapító injekciót adott a betegnek. Ti-tinek pedig többféle csillapítót, nyugtatót és altatót adott át, pontosan megmagyarázva, hogy miből mikor és mennyit keli beadnia.

Ti-ti apja az injekció hatására és mivel nagyon kimerítette a műtét elaludt. Egyenletesen szedte a levegőt, látszólag nyugodtan aludt, pedig még mindig magas láza volt.

Gazsó halkan súgta a lánynak.

— Ne félj ... Minden rendbe jön ... Most mennem kell, várnak a kórházban, de holnap ilyenkor ismét elnézek ...

Ti-ti a folyosóig kísérte. Ott elébe állt.

— Tudod mire vállalkoztál? — kérdezte halkan.

A fiú bólintott.

— Nagyon vigyázz — szorította meg kezét Ti-ti. — Az életeddel játszol!...

(Folytatj

l/r/fn/prOm

AZ ÍGÉRET FÖLDIÉ

Új magyar íilm

jegyezzem még meg, hogy magyar filmen ritkán találkozunk két fiatal szerelmének ilyen reális és költői ábrázolásával, így tetszett a befejezés, happv-end nélkül.

SZÓLNI szeretnék röviden a film hibáiról is. Az embernek olyan érzése van, mintha túl sokat markoltak volna az alkotók. Sok mindent akartak elmondani egy film keretében. A kelleténél több gondolatot, problémát hordoz a film, s ezek közül egynéhány csupán kérdésfeltevés maradt. Ilyen az egyéni és a közösségi érdek kapcsolata, a hiúság határa, és még néhány olyan konfliktus, amelyet csupán felvillant a film, de nem mélyít el. Egyes jelenetek mintha nem lennének befejezve, a film hőse egyik szituációból a másikba esik, s a közönség csupán néhány részlettel később .érti meg az események menetét.

A főszereplő Gencsi Jani megformálásában Sztankai István érdekes, sokoldalú alakítást nyújt. A fiatal színész számára kőmoly fejlődést jelent ez a szerep. Vívódásai, fiatalos kivagyisága, s kedves, szerelmi jelenetei tehetségről tanúskodnak. A film többi szereplői közül elsősorban Tö- rőcsik Marit, Pécsi Sándort, Szabó Gyulát, Németh Lajost, Dávid Kis Ferencet és a kis Tibsit alakító Herceg Attilát kell dicsérni.

Herczenik Miklós, a film operatőre, ügyesen alkalmazkodott a film légköréhez. Nem dolgozott nagy, harsány fogásokkal, premierplánokkal, kissé sötétes képeivel szinte tartalmi funkciót szolgált, egy épülő város hangulatát adta, ahol még nem minden csillogás. Hajnali felvételei a sétáló szerelmespárról költőiek.

ISMÉT született egy új, magyar film. Ez esetben egy érdekes, izgalmas, igaz, nem hibamentes alkotás. Művészi színvonala, igényessége s nem kevésbé témája állja a vitát. S nem lehetetlen, hogy filmgyártásunk felfelé ívelésének egyik jelentős határköve lesz

Az ígéret földje:------Márkusz László

senek egy-egy mozzanatai mondja el nagy pátosszal, s dicsérendő művészi igényességgel. Gencsi Jani nem valamiféle gáncs nélküli lovag, telve van ő hibákkal, túlságosan kihangsúlyozza önmagát, makacs, hirtelen természetű, de ha bizalmat érez maga körül, igazi bányászmódra dolgozik, szervez és szárnyaltat ad egy kialakuló mozgalomnak. Mert ilyen is van a filmben, munkaverseny, aknák, vágatok, robbantás, viták a tervekről, de ezeken csupán villanásnyit időzik a felvevőgép, s helyette feltör a szabadba, a „tiszta levegőre” és az igazi főszereplőkre, az emberekre irányítja tekintetét.

A filmben nem szerepéi nagy „e” betűvel jelzett ellenség, de vannak műszakiak, akik nem egyforma megértéssel szemlélik a fiatalok munkáját, vannak edzett szakemberek, akik ugyancsalt bizalmatlanok, s vezetők, ifjúsági funkcionáriusok, akik elhamarkodva ítélkeznek.

És ezekkel az emberekkel épült a város, amelynek falai között otthonra találtak s az évek során változtak az emberek, a munkások és a vezetők egyaránt. Bizalmat leltek egymásban. A film a múlt hibáiról is beszél — igaz, nem nagy felkiáltójellel —, de azért nem temeti az elmúlt éveket. Mintha azt mondaná: munkánk nem veszett kárba, a hibákból pedig levonjuk a tanulságot. ,

Bizonyára sokak által vitatott a film befejezése is. Jani elkeseredésében ..kirúg a hámból”, s nem megy le a bányába. Lenn, a fejtésnél véletlen szerencsétlenség történik, a brigád legfiatalabb tagját, a Ids, árva Tibsit halálra zúzza egy beomlás. Gencsi Janit nem hagyja nyugodni az önvád, hibásnak érzi magát a szerencsétlenségért, s bár már minden a városhoz köti, a barátai, a brigád, a munkája, s nem kevésbé szerelme, Ica, a kőműves lányból lett ifjúsági vezető, mégis búcsú nélkül. „távozáfe a városból. Sokan happy-endet vártak ettől a szerelemtől, amelyről hadd

BEVEZETŐÜL engedtessék meg egy kijelentés: azoknak is, akiknek nem tetszik ez az új magyar film, el kell ismerniük, hogy valami újat, érdekeset, izgalmasat láttak a filmszínházban.

Üj magyar film, fiatalokról, s egyik szocialista városunk, Komló építéséről, annak tízéves közelmúltjáról szól. A filmnek vannak erényei, hibái, lehet s érdemes is vitázni felette. Egy azonban bizonyos, új, megtisztult légkör, alkotói szabadság árad a film kockáiról. Ahogyan egy évtizedes múltunkat elénk vetíti minden szépítgetés, lakkozás, de ugyanakkor eredményeink tiszteletben tartásával, a hibák felnagyítása nélkül, látásmódjával, egyes dramaturgiai megoldásaival a nemrég játszott Tiszta égbolt című szovjet filmet juttatja eszünkbe. Félreértés he essék, távol áll tőlem, hogy új, nem hibátlan filmünket a nagyszerű Csuhraj-filmhez hasonlítsam. Nem, erről szó sincs, de van valami igaz és biztató ebben a filmben, amely arra enged következtetni, hogy „olvadóban a jég” a magyar filmművészet berkeiben is.

Hegedűs Zoltán írta, ljíészá- ros Gyula rendezte a filmet. Elsősorban az ő számlájukra írandók az eredmények és hibák egyaránt. A film legfőbb érdeme őszintesége mellett, hogy az épülő bányaváros színhely csupán, s a film az emberekről szól, főleg a fia- lalokról, munkásokról, vezetőkről, s funkcionáriusokról, akik az ország minden részéből magukkal hozott hibákkal, jő tulajdonságokkal. éltek, dolgoztak, szerettek az épülő városban.

KEZDETBEN nagyon rowszak a körülmények, az emberek nyersek, gorombák, ital, kártya, nők, és késhegyre is mennek, ha alkalom kínálkozik rá, s nem mindig van helyén sem az eszük, sem a szívük. Így érkezett tíz évvel ezelőtt a sártengerbe Gencsi Jani is, teli ambícióval, bár hiú, de nagyszerű tervekkel. _A film tulajdonképpen Jani történetét, harcait, jéUemfejlődé-