Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-23 / 95. szám
-• - ■ m'• - ^pp^m .................. yip > w.**.-,4 NÉPÚJS ÁG 1961. április 23., vasárnap Péntek este mutatták be ax egri Gárdonyi Géxa Színház művészei Burghard TŰZIJÁTÉK című darabját Cirkuszigazgató: FÜZESI OTTÖ A rendező: VAS KAROLY Iduna: SXEFANIK IRÉN Kati: OLGYAI MAGDA Anna: ROMVÁRI GIZI Albert Oberholzer: HEKÉDI GYULA Cflmfórum Négyen az árban Szélesvásznú magyar film, jó alapötlettel, remek felvételekkel, de általánosságban véve sok pedagógiai baklövéssel, sok úttörő álromantikával. Röviden a tartalomról: Jeges ár hömpölyög, 1956. március 10-én a Duna mohácsi szakaszán válságosra fordult a helyzet. Autók, menekültek kocsijai kavarognak a kisváros utcáin. Az úttörők, csapatvezetőjükkel együtt részt vesznek az ország nagy bajának enyhítésében úgy, ahogyan tudnak: iskolájukba fogadják a menekülteket. A gyerekek között vannak — Berek Laci és Farkas Péter, no meg Karcsi, a Laci öccse — akik kalandos vállalkozásra szánják el magukat — meg akarják menteni Katit, és a csapat felszerelését egy erdészházból. El is mennek a gyerekek és rendkívül sok viszontagság után — hála a felnőttek összefogásának — megmenekülnek. Nem volt szándékomban megmondani, hogy mi lesz a vége, de arra gondoltam — elég volt nekem fölöslegesen izgulni a négy gyerek sorsáért. Mert hogy fölösleges volt és erőltetett „érdekfeszítővé” tenni a négy gyermek sorsát, az vitathatatlan. örsi Ferenc igen jó alapötletből indult ki. Feltehető, hogy azt akarta bemutatni, milyen hősiességre képes az az úttörő, akit már évekig az úttörőszervezet formál és nevel. Meg kívánta mutatni talán a helytelen nevelésből eredő, a gyerekre káros kimenetelű szülői elgondolások hibáit. Talán még az is meggondolkodtatta az írót, hogy bemutassa, milyen heroikus küzdelemre képesek nálunk a felnőttek azért, hogy négy gyermeket megmentsenek a végső katasztrófától. Fő baja a filmnek, hogy mindenben túlzásba esik. Első és legfontosabb túlzása az, hogy a 10—14 évesek számára nélkülözhetetlen romantikát olyan küzdelembe, olyan környezetbe állítja, amelyben csak tizedrangú h elvet foglalhat el ez a probléma. A nagy árvíz milliós károkat okozott, életeket követelt, s ez -a film leszűkíti az egészet a négy gvermek küzdelmére, amelvet álromantikus meggondolatlansággal indítanak el. Ha ez a film felnőttek számára készült, akkor kevés és sok helyen hihetetlen, gyerekes dolog. Ha — amint azt a MOKÉP prospektusa is igazolja — a serdülő ifjúság számára készült, akkor nem is kell hozzá pedagógusnak lenni, hogy kijelenthessük: álromantikus, a gyermekekre feltétlenül rossz irányban ható filmet készített a magyar filmgyártás. Olyan kedves, szemtelen kis hősök ezek a gyerekek, akikre csak feltekinthet a saját korosztálya. Márpedig semmi romantikus nincs abban, hogy az egész ország aggódva figyeli a Duna alsó szakaszán folyó küzdelmet, várják, hogy a jég zajlását megindítsa a katonaság bombazápora, különben még ezrek élete és milliós károk forognak kockán, és akkor a négy gyerek miatt órákig áll a küzdelem, mert mindenki természetesnek tartja, hogy meg kell menteni a gyerekeket. Ez az egész történet olyan, hogy a nézőtéren ülő felnőttnek viszont viszket a tenyere, szeretné alaposan elfenekelni azt a négy haszontalan gyereket, aki végül is megmenekül, szerencsére az árvíz is „rendbe jön”. De gondoljunk arra, mi történik, ha ezt a filmet szerte az országban megnézik a 14 évesek! Egy sem fogja pajtásait azzal vádolni, hogy meggondolatlanok, hanem azt fogják mondani: „Ez igen! Ezek aztán klassz srácok!” És a következmény? Törekedni hasonlóan „érdekfeszítő” cselekedetekre. Nem felesleges óvatosság erről beszélni. S azért kellett inkább ezt elmondani, mert éppen a szereplők nagyon jó játékából is fakad az előbbi eredmény. A négy gyerek játéka körülbelül egy szinten mozog — jó. Kedves arcocskájuk, természetes játékuk a néző szívébe lopta a négy nevet: Nagy Géza: Laci, Markos György: Péter, Makkal Erzsébet: Kati és Bognár Karcsi: Karcsi — alakítását. Felnőttek itt csaknem mind epizódszerepékbe szorultak, de a kiváló művészgárda: Komlós Juci, Mádi Szabó Gábor, Sinkovits Imre, Pethes Ferenc és a többiek jó kiegészítői voltak a négy központi alaknak. Bágya András zenéje néhol teljesen átveszi a hangulat irányítását, és ez jó, mert a zene egyike azoknak a művészeteknek, amelyek az ember fantáziájára támaszkodva adnak alaphangulatot a cselekménynek. Révész György rendezése — kivéve a vásári rumlihoz hasonló sürgés-forgást — jól fogta egységbe a darabot. Egy helyen nyújtotta nagyon és fölöslegesen a „zárójelet”, amikor a telefonfülkében ábrándozó gyerek teljes gondolatsorát közölte. Ez sok, zavaró és felesleges volt. Egyébként kitűnő érzékkel mozgatta a hallatlanul szétágazó pillanatképeket. Forgács Ottó operatőri munkájának fő motívuma az volt, hogy nagyon lényeg- rehatóan dolgozott. Nem merült el a vonzó filmeznivalók- ban, s annyit hozott vászonra, az „érdekfeszítésből” is, amennyi feltétlenül szükséges volt. Neki köszönhető, hogy néhány fantasztikus dolog mégis súrolta a megtörténhe- tőség határát. Újra csinálni már nem lehet. Mégis megjegyzem azt, hogy ha ez a film úgy indul, hogy a négy gyerek valóban bennreked, s nem belerohan saját szerencsétlenségébe, s úgy alakul ki az egymást menteni akaró bátorság és hősiesség képe, a magát mindenütt feltaláló kamasz jellegzetessége, ha így indul értük, velük, küzdelem — akkor megérdemelné, hogy valóban a fiatalság nevelését szolgáló film legyen. Cs. Adám Éva ~ Gyerünk, apafej, mutassa meg, hogyan kell, — ha maga jobban tudja ... 1961. ÁPRILIS 23., VASÁRNAP: BÉLA 345 évvel ezelőtt, 1616. április 23- án halt meg WILLIAM SHAKESPEARE angol költő, drámaíró és színész. Témái változatossága, tragikus és komikus jellemei gazdag-, sága a világirodalom legnagyobb művészévé teszik. 36 darabot írt, melyet London színházaiban mint színész és rendező maga adta elő. Néhány’, ma is állandó műsoron levő művét ’ idézzük. Vígjátékok közül: Szentivánéji álom, Sok hűhó semmiért, tragédiák közül: Julius caesar, Hamlet, Othello, Lear király, III. Richard, Macbeth, regényes színmű: Téli rege. Utolsó műve a Vihar volt, melynek megírása után teljesen visszavonult, világhírűek szerelmes szonettjei is. Ma 50 éves JOZEF CYRANKIEVICZ, a lengyel minisztertanács elnöke, a lengyel munkásmozgalom egyik vezetője. 1941-ben Krakkóban a német megszállók elleni, majd a koncentrációs táborokban (Auschwitz, Mauthausen) a foglyok ellenállásának szervezője. Hazája felszabadulása után vezető pártfunkcionárius, 1947-től kezdve miniszterelnök. 125 évvel ezelőtt, 1836-ban jelent meg a SZOVREMENNYIK (a „Kortárs”) című irodalomkritikai és politikai lap első száma. Az orosz irodalom szempontjából jelentős lapnak munkatársai voltak Csernyisevszkij, Dobroljubov és Puskin. 1960. április 23-án független lett TRINIDAD, a Nyugat-Indiai Államszövetség tagja. WILLIAM SHAKESPEARE FILM: Napjainkban történt Megkapó filmalkotás, a szovjet fiatalok életéről, problémáiról szól. A filmet az egri Bródy Filmszínház mutatja be április 25—26-án. Raxxia egy New York-i bálteremben A közelmúltban a New York-i Palladium báltermében rendezett mulatságot különös közjáték zavarta meg. A 800 személyes táncmulatságon egyszerre kialudt a villany és hangosbeszélőn át felszólították a táncolókat: őrizzék meg nyugalmukat, a fendőrség kábítószerek után kutat! Mondanunk sem kell, hogy a közönség egyáltalán nem őrizte meg nyugalmát. A jelenlevők nagy része pánikszerűen menekült a kijáratok felé, ahol egyenruhás rendőrök fogadták Őket. A razzia eredményeképpen a 800 vendég közül 26-ot letartóztattak, hét csomag heroint, 22 marihuána-cigerat.tát, 1 pisztolyt, két kést és egy gumibotot koboztak el. (5.) A németek ardennesi támadása súlyos helyzetbe hozta az angolokat és az amerikaiakat, miként ezt a hadi jelentések sejtetni engedik. Annyira azonban nem, hogy Hitler leverése kétségessé válna. Ez a koncentrált német támadás nem várt hevességével az angolszászok terveit összekeverte és Eisenhower időbeosztását is megzavarta. Nagyobb csapatáthelyezések váltak szükségessé, hogy a német támadást felfoghassák. A háború jelentős elhúzódásával és a veszteségek megnövekedésével lehet számolni, ha Hitlert nem tudják arra kényszeríteni, hogy feladja erőinek további ösz- szevonását. A nyugati szövetségesek tekintélye is kockán forog, mert a nyugati főhadiszállás mindig azt közölte, hogy jelentős német ellentámadással nem kell számolni. A német vezérkar a támadást a hírszerző osztály vezetőjének analízise alapján készítette elő, melyben Gehlen azt állította, hogy a Visztula túlsó partján álló szovjet csapatok felvonulása miatt nagyobb támadásra az év második feléig nem lehet számíta- Amiről Gehlen nem tudott, január 6-án Churchill angol miniszterelnök segélyt kérő táviratot küldött Sztálinnak: „Nyugaton a helyzet igen nehéz, s a szövetséges főparancsnokságtól minden pillanatban döntő jelentőségű elhatározás várható, ön a saját helyzetéből tudja, hogy milyen kényes az a helyzet, ha egy túl széles frontszakaszon bizonyos időveszteség után a kezdeményezés elvesztése miatt védekezni kell. Eisenhower tábornoknak nagy kívánsága és követelése az, hogy körvonalaiban tudjuk meg, mik az ön szándékai, mert mindezt figyelembe kell venni döntésünk meghozatalakor. Nagyon hálás lennék önnek, ha közölni tudná velem, hogy január folyamán számíthatunk-e nagyobb szovjet offenzívára a Visztula-fronton, vagy a front bármely más szakaszán ...” Huszonnégy órával később már a brit miniszterelnök kezében van Sztálin válasza, „Egy nagyobb támadást készítünk elő, de az időjárás a jelen pillanatban nem kedvez a támadásnak. Tekintettel azonban a nyugati szövetségeseink helyzetére, a vöröshadsereg főparancsnoksága úgy határozott, hogy az előkészületeket gyorsabb ütemben befejezik és tekintet nélkül az időjárásra, a németek elleni támadást az egész középső frontszakaszon megindítják, legkésőbb január második felében.” Visszafelé hömpölyög A szovjet hadsereg betartotta szavát, s az eredetileg január 20-ra tervezett támadást január 12-re hozták előre. Január 12-én éjjel a front teljes szélességében, a Kárpátoktól a Keleti-tengerig mindenütt megdördültek a szovjet nehéztüzérség ágyúi, 150 szovjet hadosztály töri át tüzérségi és légi támogatással a németek állásait, kilométerről kilométerre nyomulnak előre, öt nappal később Hitler a nyugati frontról elvonja az 5. és a 6. páncélos hadsereget sok más egységgel együtt és keletre dobja, hogy feltartóztassák a szovjet előnyomulást. A nyugati német támadás visszavonulással végződik. Keletről olyan katonák támadtak, akik száz és száz kilométereken keresztül a németek által elpusztított és kirabolt hazájukon keresztül vonulva érték el azt a földet, ahonnan négy évvel ezelőtt rájukszakadt a pusztulás és barbárság árja. Most visszafelé hömpölyög a háború hulláma ... Az egy héttel előrehozott szovjet offenzíva annyira váratlanul érintette a német hadvezetőséget, hógy az egyébként máskor oly rugalmas propagandagépezetük átalakítására sem volt- idejük, hogy állást foglaljanak az új helyzetben. A pártfunkcionáriusok tömege, akik már régen értelmetlenné vált hivatalukban még mindig tevékenykedtek, mintha a nácirendszer percei nem lennének megszámlálva, létüket azzal próbálták bizonygatni, hogy fontoskodó rendeletek tömkelegét gyártották, papírosháborút vezettek. A hadfelszerelési miniszter például rendeletet hozott, amelyben megtiltotta töltőtollak és azok alkatrészeinek gyártását. A Birodalmi Idegenforgalmi Csoport utasítja a vendéglősöket, hogy helyiségeiket melegedőként bocsássák azok rendelkezésére, akik elvesztették otthonaikat és tüzelőjüket. ' A pipadohány ára A mezőgazdasági és élelmezési miniszter terjengős rendeletben szabja meg a 71-es élelmiszer jegy szelvényére szóló sajtadagot. Az ármegállapítás birodalmi biztosa egységesen szabályozta a pipadohány árát azzal, hogy az árkülönbözetet a hadsereg javára utalják át. Dr. Ritter von Halt, a birodalmi sportügyek felügyelője a sportszervekhez intéz felhívást, hogy felszereléseik felajánlásával segítsék a nemzeti szocialista államot. Miközben Konyev marsall páncélosai a Visztulán keresztül feltartóztathatatlanul törnek nyűgat felé, Goebbeis propagandaszónoka és államtitkára, Naumann, Posenben ezer főnyi hallgatóság előtt kijelenti: „A keleti front semmi körülmények között nem fog meghátrálni és felbomla- ni. Uj fegyverek és »új hadsereg kezeskedik a német győzelemért.” Ügy látszik fogalma sincs arról, hogy január 12-én, a délutáni órákban Ba- ranow mellett a német hadosztályok arcvonalát már áttörték az előretörő szovjet csapatok. A vezér menekül A szovjet csapatok támadásáról érkezett hír bombaként hat a Führer zeigenbergi főhadiszállásán. A „minden idők legnagyobb hadvezére” eszelősen a térképasztalhoz rohan és mint igazán első és legzseniálisabb ellenhúzást, rádión leadatja, hogy „a keleti front minden katonája állását rend- díthetetlen fanatizmussal köteles megtartani. Egy lépést se vissza!” Majd csoportok áthelyezését rendeli el. Schörner vezérezredest Kurlandból Lengyel- országba rendeli, azzal a kimondott paranccsal, hogy az ..A” hadseregcsoportban az árulókat és a gyávákat kíméletlenül irtsa ki és az oroszokat állítsa meg. (Folytatjuk.)
