Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-21 / 68. szám

VÉPÜJS ÄG 1961. március 21., kedd trust Majd én nézem! Nagymama már nem fiatal, A szeme is gyöngül, de vasár­nap délután a kisunokája egy­re nyaggatja: — Nagymami! Olvasd el az egeres mesét! — Nem látom én már, kis­fiam! — simogatja rúeg a ma­mi. — Nem baj! Majd én nézem, te csak olvasd! — oldja meg a kérdést az alig ötesztendős fiúcska. (á) — A MIKÓFALVI Kossuth Termelőszövetkezetben az idén ötvagoncs — kőlábakon álló — kukoricagórét építe­nek. A kőlábakhoz szükséges kőmennyiség kitermelését a móncsbéli kőbányában, a szö­vetkezetét patronáló Borsod- Heves megyei Téglagyári Egyesülés dolgozói végezték ek — AZ ELMÚLT hét pénte­kén Egerben a TÜZÉP-kultúr- ház helyiségében tanácstagi beszámolót tartott László Ber- nát tanácstag, a 97-es körzet választóinak. — PRÉSHAZAT kap az ábasári Rákóczi Tsz. A gépi berendezéseket a Szőlészeti Kutatóintézet szállítja majd a kísérleti jelleggel működő présházhoz. A présház órán­ként 100 métermázsa szőlő feldolgozására lesz alkalmas. — AZ ELMÚLT évben 23 kataszteri holdon telepítettek szőlőt a gyöngyösoroszi Feb­ruár 24 Termelőszövetkezet­ben, az idei tervek "szerint 31 holdon telepítenek ismét sző­lőt A telepítéshez szükséges oltványok közül már 120 000 darabot beszereztek. — A GYÖNGYÖSSOLY- MOSI Mátra Termelőszövet­kezetben naponta rendszere­sen 150—160 fő vészi a szőlők metszését. A tőkék 70—80 százalékát már megmetszet­ték. — IFJÚVÁ AVATÓ ünnep­séget rendeznek szerdán dél­előtt a terpesi kultúrotthon- ban, ahol a környékben lakó 16 évesek megkapják a sze­mélyi igazolványukat. — AZ ABASÄRI Rákóczi Tsz-ben a szőlők első mély­kapálását a terület 15 száza­lékán már elvégezték. A mélykapálás befejeztével ke­rül sor a karók helyreigazítá­sára s a szőlőföldek műtrá­gyázására. — A TANÁCSKÖZTÁRSA­SÁG kikiáltása évfordulójának előestéjén, tegnap ünnepséget rendeztek a pétervásári járási kultúrotthonban, ahol Maruzs János, a Hazafias Népfront járási titkára tartott ünnepi beszédet. Utána a kiszisták rövid kultúrműsort mutattak be. — MA DÉLELŐTT 9 órai kezdettel járási TIT-közgyü- lést tartanak Pétervásárán, a járási kultúrotthonban. Tervekkel a tervekért a hatvani művelődési hasban 5GRI VÖRÖS CSILLAG Tűz a Dunán SGRI BRÖDY Az elvarázsolt herceg GYÖNGYÖSI PUSKIN Szép Laurette SYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szent Péter esernyője HATVANI VÖRÖS CSILLAG Számíthatsz rám HATVANI KOSSUTH A megfelelő ember HEVES A 13. sz. kedvenc PÉTBR VÁSÁRA Lányok tavasza FÜZESABONY Szomjúság műsora erben este 7 órakor: FÜREDI KOMÉDIÁSOK (Petőfi-bérlet) tervásárán este 7 órakor: KÜLÖNLEGES VILÁGNAP időn este fél 8 órakor: KILÓG A LÓLÁB ÉRDEKES emberi dolog az, hogy ha valahová új vezető kerül, attól mindig többet, de legalábbis újat várnak. Hat­vanban, a művelődési ház élé­re alig egy hónapja került új vezető, Chikán Melitonné sze­mélyében. Hogy mit várnak tőle? Talán izgalmasabb kér­dés az, hogy ő mit vár saját magától és munkájától? — Jó tervvel és jó gárdával, jó segítőtársakkal indulok. A tervet még elődöm készítette, és ez a terv pontos, mindenre kiterjedő, most inkább azon van a hangsúly, hogy mindezt hogyan tudom megvalósítani. Első ténykedésem az volt, hogy külsőségeiben rendbehozattam a művelődési házat. Asszony vagyok, és tudom azt, hogy az emberek sokkal szívesebben mennek olyan helyre — le­gyen az iroda, vagy klubszoba, — ahol rend, tisztaság fogadja őket. A másik oldala ennek a dolognak az, hogy akkor job­ban is ügyelnek a helyiség, a bútorok megóvására. A tisz­taság és a rend — kötelez. Most minden igyekezetem ar­ra irányul, hogy — remélem, mire a cikk megjelenik, már el is intéződik! — a két helyi­ségünket lefoglaló röntgen ki­költözzék az épületből. Ezzel ugyanis megoldódna a TIT kérdése is, mert jelenleg nincs klubjuk. Ez volt az. És ha már erről esett szó, azt is elmond­hatom, hogy a TIT-tel jó a kapcsolatunk és ha ők itt dol­goznak, az nekünk is jó. — Hogyan képzeli el a város összes kulturális szerveinek együttműködését? — Már nem elképzelés, már meg is valósítottuk. Ez volt az első lépés. A BESZÉLGETÉSNÉL vélet­lenül jelen volt Dienes Tibor, a megyei művelődésügyi osz­tály főelőadója, aki a követke­zőket mondotta ezzel kapcso­latban: Kultúrbizottsági ülésen vet­tem részt éppen az elrhúlt es­te. Örvendetes és lényeges elő­rehaladást jelent a kultúrbi- zottság határozata, amely ezen az ülésen összehangolta a ter­veket, s ezeket úgy állították be, hogy a vetélkedést és a pénzszerzésre irányuló egyetlen célt felváltotta az a nemes cél, hogy közösen adja­nak jót és művészit a vári» lakosságának. Most már mé­lyebben és lényegrehatóbban nyúl a városi pártbizottság is ezekhez a dolgokhoz, s a ter­vekben érezhető a párt irányí­tása. — A városi művelődési ház kiadja a városi művelődési szervek közös kulturális prog­ramját, amelynek az a pozití­vuma, hogy jó kulturális ellá­tottságra törekszünk — veszi át. ismét a szót Chikán Meli­tonné. — A kapcsolatunk oly­annyira jó, hogy szinte napon­ta találkozunk szakkörvezetők­kel, TIT-előadókkal, ' sőt ér­deklődők is megfordulnak az irodában, hogy „lesz-e vala­mi?” Aztán még nagyon sokáig beszélgettünk. Szóba kerültek a soron következő rendezvé­nyek, a fiatalokkal való foglal­kozás kérdése is és mindebből arra következtethettünk, hogy jó kezekbe került a művelődé­si ház irányítása. Asszony ke­zében van, aki élete folya­mán már megmutatta, hogy helyt tud állni vezető be­osztásban. Szervezőkészsége és ügyszeretete meghozza a várt eredményt. Egyébként Hatvani György elvtárs, a városi tanács elnöke is ilyenformán nyilatkozott eb­ben az ügyben. — Mit várunk a művelődési háztól? Azt, ami máris kibon­takozóban van: a kulturális élet koordinálását. Ehhez -a vezető elvtársnőnek sok segít­ségre van szüksége, egyrészt a munkatársaitól, másrészt a párt és az állami szervek ré­széről. Mi a magunk posztján mindent megteszünk azért, hogy éz a művelődési ház tel­jesíteni tudja szocialista kül­detését. Mert azt hiszem, az ma már mindenki előtt világos, hogy egy városi művelődési ház­nak milyen nagy jelentősége van abban, hogyan alakul a város politikai hangulata, ho­gyan fejlődik szocialista arcu­lata. A hatvaniak szeretik a művészeteket, szeretik a kul­turális eseményekét. Éppen ezért azt várjuk a művelődési háztól, hogy ezek a művészeti és kulturális rendezvények olyanok legyenek, amelyek megfelelnek a szocializmust építő, átalakulóban levő embe­rek igényeinek, s amelyik fel­tétlenül hozzájárul ahhoz, hogy adjon valamit a hallgatóknak ahhoz, hogy önművelésükön keresztül elérjenek egy bizo­nyos általános műveltségi fo­kot. AZ AZ ÉRZÉSEM, hogy Hatvani elvtárs mindent el­mondott, ami jellemzője lehet egy jól működő művelődési háznak, Most már rajtuk a sor, a művelődési ház dolgo­zóin, hogy megvalósítsák mindazt, amit elterveztek és mindazt, amit várnak' tőlük. Erre van remény, mert ahogy Chikán Molitonné mondotta: „jó terv és jó gárda” áll ren­delkezésére, „most már csak a tervek végrehajtása jöhet!” Cs. Ádám Éva 25 évvel ezelőtt, 1936. március 21- én halt meg ALEKSZANDR GLA­ZUNOV orosz zeneszerző. Műveiben a szláv zenei elemeket nyugat­európai keretekbe illesztette. Szimfonikus költeményeket, kon­certeket írt, művei közül Karneval című nyitánya, a Tenger, az Erdő című zenekari fantáziái és' Szteny- ka, Kazin című szimfonikus költe­ménye emelkednek ki. 1919. március 21-én jutott hata­lomra Magyarországon először a proletárdiktatúra és e napon kiál­tották ki a TANÁCS KÖZTÁRSA­SAGOT. ALEKSZANDR GLAZUNOV 40 évvel ezelőtt, 1921-ben a Szov­jetunió. Kommunista (bolsevik) Pártja X. kongresszusán Lenin e napon jelentette be az új gaz­dasági politika, a . NÉP, kezdetét. 1957. március 21-én alakult meg a KOMMUNISTA IFJÜSAGI SZÖVETSÉG. 1961-ben több ezer baromfit nevel fel a besenyőtelki Szabad Föld Termelőszövetkezet A besenyőtelki Szabad Föld Termelőszövetkezet az 1960. évben jelentős bevételt kapott az értékesített baromfi után. Ebben az évben is elhatároz­ták, hogy több ezer baromfira Kötnek szerződést. Már ren­delkeznek egy 550 darabos magyar kendermagos törzs­könyvezett állománnyal is, ami az elkövetkezendő időkben biztosítani fogja a baromfiál­lomány további szaporodását. Februárban kaptak 4000 kis- csibét, amit 90—120 dekagram­mos élősúlyban fognak átadni az értékesítő szerveknek. A 4000 darab növedékcsirkét 4 asszony, kezeli a termelőszö­vetkezetben. A csirkék igen jól fejlődnek. Megfelelő helyüket a termelőszövetkezet saját erőből építette át egy régi épü­let átalakításával és ezt ren­dezték be a kiscsibék részére. iVTég ebben az évben szeretné­nek a 4000 csibén felül több ezret beállítani és kellő, súly­ra felnevelve értékesíteni, hogy ezzel is teljesítsék a ter­melőszövetkezet értékesítési tervét, hozzájáruljanak az or­szág ellátáshoz, valamint az exportkötelezettségeink mara­déktalan teljesítéséhez. N. L 1LM: Szilyeszterpuncs Vidám verseny folyik a sport- és kultúrbrigád között. A Szilveszter esti nagyszabású jégrevün egymásra talál két sze­relmespár. A Szilveszterpuncs című színes, zenés, táncos, NDK filmvígjátékot a hatvani Vörös Csillag Filmszínház mutatja be március 23—28-ig. Üzemátszervezés —- KISZ-védnokséggel A Budapesti Hajtóműgyár fejezik. Ennek érdekében vál­egri telepének KlSZ-szerveze- te védnökséget vállalt az üzem átszervezése fölött. A lelkes fiatalok elhatározták, hogy az átszervezési munkálatokat a határidő előtt két nappal be­lalták, hogy ezer óra társadal­mi munkát végeznek. Vállalá­suk sikerült, mert a tervbe vett ötödiké előtt már március 2-án az utolsó gép is végleges helyére került. fíold* fernes '•I (7.) — Ügy van. Én nem hivat­kozhattam nyomorra, szerelmi csalódásra, Bár ezzel sem vé­dekezhet senki. Miért? Ha iszik attól még nem lesz hűsé­gesebb a felesége, s a nyomor nem szűnik meg. A bajra bajt tetéz! Az alkoholista akarat- gyenge. S az akaratgyengeség szüli a jellemgyengeséget is. Csalás, lopás, sikkasztás, ke­resd a bort! A mámort! — De apa, vannak megha- sonlott emberek... — Csak nem azt akarod mondani, hogy te is közéjük tartozol? — Nem! Semmi különösebb bajom! Csak éppen jó az a kis mámor, meg az ördög tud­ja, szeretek éjjel csatangolni.­— Csatangolj józanul, fiam. Vagy ahogy mondod, kis má­morral! A kis mámor még nem részegség! — Igen, de a barátoki — Ez elcsépelt fogás, fiam. önmagadat mentegeted! Te hivatkozol a társaságra, a ba­rátokra! A másik „szesztest­vér” hivatkozik rád! Kettőtök közül melyik a hibás. Minden részeges ember, alkoholista, önmagában felelős, nem hi­vatkozhat senkire és semmi­re! Különösen ma! Nem búj­hattok az asszony hűtlensége mögé. A társadalom azt mond­ja: ha nem bírsz vele élni, válj el! — És ha szereti az asszonyt? — Egy hűtlen asszonyt, vagy férjet nem lehet, nem szabad szeretni, önmagát alázza meg az az ember, aki a rossztól nem tud szabadulni. É ; itt is­mét az akarat lőtérbe. Akarom, hogy em ren­deződjék, akart.,i, hogy el­hagyjam az én érzelmeimre méltatlan valakit, akarom, mert kötelességem egészséges, épeszű embernek maradni, a ma társadalma ezt kívánja. , — Ne haragudjék meg, apa, ez mind szép, de az ember na­gyon bonyolult valami. Ki így — ki úgy reagál az események­re, s nem egyformán adagolták az akaraterőt! — Igazad van! Am éppen a gyengébb akaratúakért folyik a küzdelem. Néha szelídebben, néha radikálisabban. Neked kell tudnod a legjobban, hogy a tiszta, emberi élet, a mocsok­mentes emberi önérzeten ala­puló élet; a legerősebb funda­mentum egy társadalom szá­mára! S ha ma erős kézzel próbálunk belemarkolni ebbe a kérdésbe, az nem azért tör­ténik, mert nálunk annyira katasztrofális lenne ezen a téren a helyzet. Nem! Elejét akarják venni! Felszámolni a múít egyik visszataszító örök­ségét, megakadályozni és redu­kálni a hülyén, alkoholmá­morban fogant gyermekek szá­mát! Erős, tiszta nemzedéket akarnak, új nemzedéket, akik nagy tettekre képesek! Meg akarják őrizni a családi élet tisztaságát! S ha már itt tar­tunk, hadd mondjam még el mielőtt be nem jönnek az asz- szonyok, hogy három hónapja, mióta itt laksz köztünk, fiam, kikezdték bennünket. — Hadd fecsegjen a sok vén­asszony! — Nem egészen úgy van! Látják, hogy részegen tánto­rogsz haza. Te, a fiatal mér­nök! Intelligens ember! Ez na­gyon feltűnő! És hála isten­nek, hogy feltűnő, mert a ma képezte mérnökgenerációra ez nem jellemző. — Ügy beszél, apa, mintha mindennap részeg lennék. — Ne háborogj, fiam! Té­nyekből indulok ki! — Túl erős következtetéseket tetszik levonni. Akaratom ne­kem is vari! — Minden embernek van hi­bája. Az enyém ez! Ez azon­ban még nem jelenti azt, hogy elveszett ember lennék! Nem vagyok gyerek! Tudom meddig mehetek... — Éppen ezt nem tudod. Es ez aggaszt. A lányom sorsa aggaszt, fiam. Nem akarom, hogy végigszenvedje, amit a feleségem. Nem akarok köny- nyet látni ebben a házban. Ami pedig a bárbeli tartozást illeti, még holnap rendezni kell! Ha nincs pénzetek, adunk mi. Remélem, ez volt az utol­só eset! Károly nem válaszolt. Rá­gyújtott. Az apósával még so­ha nem beszélt ennyi ideig, s meglepődött. Ki hitte volna, hogy ennyire mélyen tud ko­torászni. Majdnem filozofált. S bármennyire is kellemetlen, nem is rosszul. Sok újat nem mondott, de mégis ... valahol meg kell állni. Csak ez az át­kozott szomjúság ne gyötörné, az ital emlegetése izgalomba hozza? Szimptoma? Talán. Va­lóban ő is ott állna már, ahol valamikor az öreg? Ah, félre ezekkel az ijesztő gondolatok­kal! Különben is, igenis, van akarata! Megmutatja! ★ A presszóban kellemes me­leg van. A kék, piros, sárga selyemmel borított hangulat­lámpák alatt halk, diszkrét csevegés folyik. A városka egyik úgynevezett elit helye, főként a feketekávé „rabjai” keresik fel. A pincér halk és udvarias, nesztelen léptekkel siklik a szőnyeggel borított padlón. Majd minden vendé­get ismer — kissé talán fölé­nyes is, a szelíd zsongásból ki­bontakozó pletykák hatására. Károly cukrot dob a fekete­kávéba, megkavarja, s egy hajtásra kiissza. Karórájára néz — fél négy, még tizenöt perce van a buszindulásig. Kabátját sem vetette le, s ha nem lenne odakinn olyan der­mesztő hideg, be sem jön. Bár butaság, az emberek nem egé­szen olyanok, mint az após mondja. Ha feketét iszik, nem foghatják rá, hogy részeg, eh­hez mázsányi rosszindulat kell. És nem mindenben ért egyet az öreggel. Tegnapelőtt esti be­szélgetése után, mielőtt lefe­küdtek volna, még azt mond­ta: „Radikálisan, máról holnap­ra hagyd abba az alkoholt. . Legalább fél évig ne igyál még egy kor­tyot sem!” Teg­nap is volt egy vitájuk, az ör­dögbe is, kezd az idegeire menni ez az I ,, egész játék. Az öreg megpen­dítette előtte az elvonókúrát! Rá akarta be­szélni. — Nézd — mondta az öreg —, ha önakara- todböl nem megy, végső fokon ott az el­vonókúra. Nem fontos dobra ütni, azt mond­juk, -szanatóri­umba mentél. Emlékszik rá, elég ingerülten válaszolt: — Ugyan, apa, még nem tartok ott. S az sem biztos! A Dunántúlon volt egy gyerek­kori orvosismerősöm, azt mondta: az elvonókúra nem minden. Az csak mankó, a be­tegség leküzdéséhez. Egy aka­rat nélküli embernél, az elvo­nókúra igen kis százalékban sikeres. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom