Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-24 / 303. szám
4 KÉPÚJSÁG 1960. december 24.. sióm bat ISTBeIf Az „Iszkra“ 60. évfordulójára Ennivaló . . , Peti — Péterék legkisebb fiúgyermeke — esténként korán fekszik le, mert nemcsak a szervezete szokta meg, a szülői parancs is így rendelkezik. De, mint minden hozzá hasonló gyerek, ö is a lefekvés előtt jeleneteket rendez. Tegnap, hogji jól kisírta magát, régi szokásához híven, mint egy „jól szitu ált” fiatalember, felült az asztalra. Az apja dühbe gurult. Kezét ütésre felemelve, szigorúan szólt rá: — Peti! Nem megmondtuk már néked ezerszer, hogy nem szabad az asztalra ülni, hiszen oda az ennivalót szoktuk rakni!? — De azt is megmondtátok a Gabi bácsinak — felelt a gyerek szipogva —. hogy én is ennivaló vagyok, az pedig az asztalra való...-f. i.— SOK EMBER BESZÉLT már arról, hogy az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumra is ráférne egy kis tatarozás. A megyei tanács döntése alapján hamarosan eljön ennek az ideje, mert a tervek szerint 1961-ben 340 000 forintos költségből felújítják az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumot. . — A HEVES megyei Mészmú Vállalat szilvásváron üzemegysége esedékes, 1960. évi tervét december 20-val befejezte. Az év hátralevő időszakában mészégetési tervüket 1000 mázsával. ipari célra történő kő- szállítási tervüket 5200 mázsával fogják túlteljesíteni. — 1961-BEN A NAGYÜTI Kossuth Termelőszövetkezetben 120 férőhelyes hizlaldát építenek 81000 forintos beruházásból. — BOCONAD községben egymillió forintos költséggel teljesen felújítják a villanyhálózatot. Hatszázezer forintot a Nehézipari Minisztérium, négy- százezer forintot pedig a község teremtett elő a munkálatokra. A munkálatokat a Heves megyei Villany- és Épületszerelő Vállalat munkásai végzik. — SARUDON, A HALADÁS Termelőszövetkezet tagsága is eldöntötte már, hogy jövőre milyen építményekkel gazdagítják a közös vagyont. Tervük szerint 6 kh-s dohánypajtát. 120 férőhelyes hizlaldát, 300 férőhelyes juh- hodályt építenek 426 000 forintból.- PÉLDAMUTATÓ munkát végeznek a füzesabonyi vasutas kommunista fiatalok a szolgálat ellátása terén. Különösen Csanádi László, Nagy Imre és Molnár Ferenc fiatalok értek el kimagasló eredményeket. — 650 000 FORINTOS költségből felújítják a gyöngyösi kórházat. A munkák elvégzésére 1961-ben kerül sor.- AZ ELKÖVETKEZŐ hónapokban a pedagógusok ateista nevelése érdekében új előadássorozat indul járási szinten, amelynek előadója dr. Földi Pál, a Marxista-Leninista Esti Egyetem vezetője lesz. — TEGNAP tartotta meg a karácsonyfa-ünnepélyt a „legkisebb tagok” számára az erdőtelki Üj Élet Termelőszövetkezet KISZ-szervezete. A gyerekek, a tsz-tagok gyermekei, nagyon örültek a szép ünnepélynek, főleg a csomagokat fogadták szívesen! — AZ EGERCSEHI Bányaüzemben megtárgyalták a jövő évi terveket, a tervteljesítéssel kapcsolatos tennivalókat. 1961- ben 260 ezer tonna szenet kell adniok a népgazdaság számára a bányászoknak. Ez a mennyiség csaknem százezer tonnával több, mint az ez évi tervük volt. — A KISZ első kongresz- szusának tiszteletére a füzesabonyi vasutas KISZ-fiatalok a szihalmi Petőfi Termelőszövetkezetben 10 hold kukoricát törtek le. A XIX. század legvégén v Nyugat-Európában erőteljes gazdasági válság bontakozott ki. E válság hamarosan átterjedt Oroszországra is. A válság idején megnövekedett a munkanélküliek száma. A Do- nyec-medence némely üzemeinél például a munkásoknak több mint felét elbocsátották A megnövekedett munkanélküliség következtében romlottak a munkaviszonyok. A vállalkozók arra használták fel a válságot, hogy megfosszák a munkásokat azoktól az engedményektől, amelyeket az ipari fellendülés éveiben kicsikartak maguknak. Mindenütt leszállították a szerződéses béreket és felemelték a munkaidőt. A felnőtt munkásokat serdülőkkel, vagy gyerekekkel helyettesítették, akiknek ugyanazért a munkáért csak fél-, vagy harmadrésznyi bért adtak. A külföldi bankok felvásárolták az orosz gyárak és bankok részvényeit, melyeknek ára a válság idején jelentősen j lezuhant. Német, holland, fran- | cia, stb. tőkések szerezték meg az orosz üzemek tulajdonjogát. Ez még inkább foltozta az orosz kapitalizmus függését a nyugat-európai imperializmustól. Az oroszországi válság meggyorsította a munkásosztály politikai ébredését. A munkások jogfosztottsága, nyomorúságos élete, a rendőrség által támogatott vállalkozók önkénye, a cári hatóságok elnyomása arra kényszerítette a munkásokat, hogy szervezkedjenek és keressék a kivezető utat. A munkásosztály politikai nevelésében és az önkény- uralom elleni harcának megszervezésében hatalmas szerepet játszott a Lenin által alapított oroszországi szociáldemokrata újság, az „Iszkra”. T enin már szibériai szám- űzetésében kidolgozta egy proletárújság tervét, hogy annak segítségével létrehozza a forradalmi szociáldemokrata pártot. Ilyen párt nélkül a proletariátus nem harcolhatott felszabadításáért. Lenin 1900. január 29-én hagyta el Susenszkoje szibériai falvacskát, száműzetésének színhelyét. Lenin az egész 1900-as évet az összoroszországi lap megszervezéséhez szükséges munkának szentelte. Ilyen lapot a rendőri üldözés miatt nem lehetett Oroszországban kiadni, ezért Lenin elhatározta, hogy külföldön fogja kiadni az újságot. Ehhez azonban kapcsolatot kellett teremtenie az oroszországi szociáldemokrata szervezetekkel, meg kellett nyerni támogatásukat, ki kellett jelölni a lap jövendőbeli munkatársait, levelezőit, meg kellett szervezni a szükséges anyagi eszközöket Lenint — viszatérve száműzetéséből — kitiltották Oroszország valamennyi ipari központjából, az egyetemi városokból, Pétervárról és Moszkvából is. Lenin ennek ellenére, illegálisan mégis bejárta 1900 tavaszán és nyarán Pé- tervárt, Rigát, Nyizsnij—Nov- gorodot, Szamarát, stb. városokat és mindenütt híveket szervezett terve számára. Lenint 1900 májusában —, amikor szintén illegálisan tartózkodott Pétervárott — a cári esendő EGRI VÖRÖS CSILLAG Különös kirándulás (széles) EGRI BRODY Meghasonlás GYÖNGYÖSI PUSKIN Rovere tábornok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Diplomácia, ól HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az elvarázsolt herceg HATVANI KOSSUTH Arcnélküli váróé HEVES Ellopták a hangomat (széléé) PÉTERVASARA Fűre lépni szabad (széléé) FÜZESABONY Tűz a Dunán KÖZLEMÉNY Felhívjuk a közönség figyelmét, hogy az Eger 1. sz. postahivatal december 24-én 19 óráig tart felvelő szolgálatét. Pénzfelvétel 17 óráig lesz. Postaíőnökseg. m agara. Egerben délután 4 órakor: CSINN-BUMM CIRKUSZ (Gyermek-előadás) rök az utcán letartóztatták. Mivel azonban nem találtak nála semmi titkos feljegyzéseket, amelyek külföldi forradalmi szervezetekkel való kapcsolataira vonatkoztak volna, — de ők erre számítottak — 10 nap után kénytelenek voltak szabadon engedni. Zu- batov csendőrezredes 1900-ban a főnökeivel való titkos levelezéseiben azt írja, hogy a „forradalomban ma nincs nagyobb Uljanovnál”, s ezért javasolta is Lenin lefogatását és ki végeztetését. F enin, miután előkészí^ tette a talajt Oroszországban a lap számára, 1900. július 16-án el is utazott külföldre. Ezzel megkezdődött Lenin első, több mint öt évig tarló emigrációja. Külföldre érkezve, azonnal hozzáfogott a forradalmi marxista párt megteremtésére vonatkozó tervének megvalósításához. Lenin elsőnek látta meg, hogy a kapitalizmus „békés”, zavartalan fejlődési korszakát felváltotta a forradalmi viharok és megrázkódtatások korszaka. Felismerte, hogy a történelem egész menete az orosz munkásosztályt tolja a nemzetközi munkásmozgalom előterébe. Bölcs előrelátását igazolják írásai. „Az a legközelebbi feladat, melyet a történelem most elénk tűzött, a legforradalmibb minden más ország proletariátusának legközelebbi feladatai közül. Ennek a feladatnak a megvalósítása, az európai és (most már mondhatjuk) egyben az ázsiai reakció leghatalmasabb védőbástyájának lerombolása az orosz proletariátust a nemzetközi forradalmi proletariátus élcsapatává tenné”. T enin a marxista forra- dalmi munkáspárt felépítésében a legfőbb láncszemnek az összoroszországi politikai lapot tartotta. Ilyen lap lett az „Iszkra”, amelynek első száma I960 decemberében jelent meg. Az első szám vezércikkét „Mozgalmunk legfontosabb feladata” címmel Lenin írta. Ebben világosan megindokolja, hogy miért van szükség egy erős, szervezett marxista párt megalakítására. Megmagyarázza, hogy enélkül a munkásosztály nem teljesítheti történelmi hivatását; nem szabadíthatja fel saját magát és az egész népet a politikai, a gazdasági és a szellemi rabság alól. A pártot a cárizmus kegyetlen üldözésének tüzében kellett építeni: Leninnek és híveinek állandó harcot kellett folytatni a munkásosztály számos ellensége, a pártosság elvének ellenzői, a kishitűek és siránkozók ellen, valamint mindazon opportunista kísérletek ellen, amelyek arra irányultak, hogy a forradalmi szociáldemokráciát a burzsoáziával való megalkuvás útjára tereljék. Lenin az „Iszkra” szervezője, lelke és közvetlen vezetője volt. Gondosan megszerkesz tett minden számot, maga is írt cikkeket, kijelölte a cikkek témáit, szerzőket keresett, levelezett, felkutatta az anyagi eszközöket és azokat az utakat, amelyeken keresztül a la pót illegálisan Oroszországba lehetett bevinni. Az „Iszkra” rendszeresen megjelent, ami főleg Lenin érdeme volt. Oroszországban Lenin kezdeményezésére az „Iszkrát támogató csoportok” alakultak. Bakuban volt egy titkos nyomda, amelyben az „Iszkra' egyes számait újra nyomták. Ugyancsak ilyen illegális „Iszkra”-nyomdát szerveztek Kisinyovban is. A lenini „Iszkra” mintaszerű forradalmi marxista lap volt, olyan új típusú újság amilyent még nem ismert a munkásmozgalom története, Ez a lap lett az orosz munkásság harcos nevelője, öntu- datosítója. A lenini terv lerakta az alapjait annak az összeforrott, harcos, megacélozott kommunista pártnak, amely példaképe lett a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom számára. A z „Iszkrá”-ban megje- lent cikkek világos válaszokat adtak a munkások és a forradalmi szociáldemokraták legnyugtalanítóbb kérdéseire, és egyúttal ezek a cikkek pontos útmutatásokat is adtak arra vonatkozólag, hogy mit és hogyan kell tenni. Az „Iszkra” magasra emelte a marxizmus forradalmi elméletéért vívott harc zászlaját. Lenin az „Iszkrán” keresztül arra tanította a haládó proletárokat, hogy legyenek hűek ehhez a nagyszerű zászlóhoz, erősítette és igazolta bennük a marxizmus mindenféle eltorzításával szemben való elvi engesztelhetetlenséget. Az „Iszkra” — mint ahogy a későbbi események igazolták — mintaszerűen betöltötte történelmi szerepét és hivatását. Dr. Molnár József, a TIT tagja. DECEMBER 24., ADAM, ÉVA SZOMBAT: 1» évvel ezelőtt, li)45-ben halt meg RÉVÉSZ IMRE festőművész. Bécs- ben, Párizsban tanult, majd Itthon a Képzőművészet! Főiskola tanára és a kecskeméti művésztelep vezetője lett. A nép életéből vett, realista ábrázoláséi képeivel nagy sikert aratott. Egyik legmegrázóbb, legkifejezőbb erejű műve a fegyveres és földesúri elnyomás alatt nyögő nép hangulatát ábrázoló Panem! című képe. Révész Imre 1859-ben született. :i0 évvel ezelőtt, 1930. december 24-én halt meg OSCAR NEDBAI. cseh zeneszerző és karmester. Néhány müve: a Nagyanyó mesél és az Ördög nagyanyja c. balettek és a nálunk Is nagy sikert aratott Lengyelvér című operett. Nedbal 1874-ben született. 80 évvel ezelőtt. 1900-ban e napon jelent meg a lenini ISZKRA in. Szikra) című, illegális marxista újság első száma. December 24-e Líbia függetlenségi ünnepe. RÉVÉSZ IMRE (a hogy ezt a darabot évente egyszer játssza óriási sikerrel az operaház. De mindezek ellenére, annak ellenére is, hogy komplikált, nehéz szerep, nekem tetszik és igyekszem azt adni. amit a darab, s az operai légkör megkíván. Ilyen bajkeverő szer-epet még nem játszottam. Sokrétűségiét éppen az adja, hogy mint a cselekmény szálainak bogozója — többféle művészi teljesítményt kíván. Most már „nincs mese” — fejezi be mosolyogva — a figura kész, legfeljebb menetközben lehet rajta változatni. Kanalas László: — Még mindig sok diáklány súg össze a hátam mögött, ha az utcán találkozunk: „Nézd, a Misi!” Igen. úgy látszik, sikeres volt az Érdekházasság-beli a la- - kításom, s most csak azt szeretném, ha ez a rendkívül érdekes, komplikált kis epizód-figura is olyan emlékezetes lenne, mint a Misi. Nagyon szeretem, szívesein dolgozom a figura kialakításával, mert egyszerűsége ellenére például zeneileg komoly követélményeket állít elém, így a legnehezebb tercet- tet énekeljük, remélem — sikerül. Ehheiz a kis epizódszerep megoldásához még el kell mondanom azt. hogy nem mindig a főszerep a lényeg, mert ha az ember él tudja mondatni egy-egy mellékszereplővel azt, ami föltétlenül szükséges, az már megérte a munkát! Vasárnap délután és este újra felcsendülnek a kedves Stra- uss-dallamok, újra látjuk, halljuk A denevért, mégpedig érdekességként hadd mondjuk még el — végig kettős szerep- osztásban. S a második szerep- osztás már vasárnap délután színpadra lép. (ódám) ALKONYI VARÁZS Repássy István felvétele A XX, század ismert regényei Uj sorozatban az Európa Könyvkiadó Milliók Könyve sorozatának terveiről si ára kötetenként egységesen 25 forint lesz. A sorozat egészvászon kötésben készül — minden mű más-más színű vászonba kötve. Az előfizetők a sorozat indulásakor műanyag védőmappát is kapnak, hogy olvasás közben a könyvek ne rongálódjanak. Az Európa Könyvkiadó klasszikus sorozatai mellett a napról napra növekvő újabb olvasórétegek, a falusi és üzemi vásárlók igényeinek kielégítésére új sorozatot indít Milliók Könyve néven. A sorozat cél kitűzése: bemutatni a XX. század haladó tendenciájú alkotásai közül a legérdekesebb regé nyékét. A sorozatban csak külföldi elbeszélők jelennek meg, Zolától Solohovig. A Milliók Könyve sorozat öt év alatt jelenik meg és az 1961-es ünnepi könyvhéten indul. Könyvhéttől könyvhétig évente tizenkét mű, tehát öt év alatt hatvan mű lát napvilágot, előreláthatóan 76— 78 kötetben. A sorozat csak előfizetője részére készül, bolti forgalomba nem kerül. A Milliók Könyve sorozat előfiaetéA sorozatban az első esztendőben kiadják Dreiser Amerikai tragédia. Alekszej Tolsztoj Golgotha, Gráncé A vörös liliom, Steinbeck Érik a gyümölcs, Fagy ej eV: Tizenkilencen, Zola: Tisztes úriház, E. Knight: Légy hű önmagadhoz, Anna Franck és Rubinewitz Dávid naplója, Solohov Csendes Don, Hasek Svejk, Maltz Holnap is nap lesz, Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című művét. (MTI) Megvolt a bemutató, elhangzott az egri színház bemutatásában a híres daljáték. Az értékelés a kritika dolga, ám az énekeséknek is van mondanivalója erről a valóban nagy próbálkozásról. A rendezőé, Horváth Árpádé a szó: — Hosszú vodt az út idáig. Van mögöttem néhány darab rendezése, főleg prózák, de azért szép számmal akadnak operettek is. Sőt Debrecenben a kezem alól került ki egy Mozart vígopera és bevallom őszintén, sokkal jobban szeretem az operai kívánalmakat, az operai légkört, mint az operettet. Ennél a darabnál fő hangsúlyt a zenekar és a színpad együttes munkájára helyeztem, főleg operai jelenetek megoldása foglalkoztatott. Egyet mondhatok — nagy feladatot jelentett a társulatnak ez a bemutat !ó Olgyai Magda: — Én a szegedi színház operatársulatánál kezdtem a pályámat, s mint operaénekes négy évig énekeltem operaszerepeket. Akkor énekeltem a Don Pasqalle Normáját. Figaró Szüzanját, a Rigoletto Gildáját és még néhány jól ismert szerepet. éppen ezért nagyon örülök, hogy most ismét találkoztam kedves műfajommal. Izgalmas, szép szerep, és én nagyon szeretem sokrétűsége miatt. Mint érdekességet árulom el, hogy a következő szerepem — próza: ' Dulsca asszony — lesz. Antal László: — Marica, Sybill, Mosoly országa. Víg özvegy, hogy csak a legfontosábbb főszerep-állomásokat soroljam, ez áll mö- < göttem. Nagyon szeretem az operettet, de most ez a fősze- 1 rep mégis megtisztelő® szá- 1 mámra. Megtisztelés, mert : azért csak azt mondhatom,
