Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-18 / 272. szám

4 NÉPÚJSÁG 1960. november 18., péntek Miért pihen a mosógép? Várakozunk, beszélgetünk. A felsötárkányi asszonyok is ott koptatják az időt a megál­lónál. Az újságról is szó ke­rül. — Keveset ír a faluról, Fel- sőtárkányról. Pedig lenne mit — mondják, majd az egyik asszony harciasán felém for­dul. — Tudja-e, hogy hetek óta otthon fekszik a mosógépem? — Nem tudhatom, de el kell vinni a. szervizbe ... — De nincs annak semmi olyan baja! — Hanem milyen? — Nincs áram, elveszi a fű­rész. Két műszakban járatja az erdőgazdaság és mind el­szedi az áramot a falutól. Sok­szor még üresen se bírja haj­tani a mosógépet. Ha így megy tovább, eladhatjuk a rádiót, mosógépet... így áradt a panasz, s a vége mi is lehetett volna: — Ezt írja meg az újság­ban! íme: megírtuk. K. E — SZOMBATON, novem­ber 19-én, a MÉSZÖV rende­zésében takarékossági napot tartanak Komlón. Az előadást Patkó József, a MÉSZÖV fő­osztályvezetője tartja meg. majd kultúrműsor, ügyességi verseDv, és kérdezz-felelek- játék szórakoztatja a közön­séget. — SZERDA DÉLUTÁN tar­tották meg Egerben a szövet­kezetek központi üzemi kultúr­termében az Eger és Vidéke Cipész Kisipari Értékesítő Szö­vetkezet 111. negyedévi közgyű­lését. A közgyűlés a tervtel­jesítéssel és más, szövetkezeti problémával foglalkozott. — 2331 SERTÉST vásárol­tak fel eddig az egri járásban. A felvásárolt sertések na­gyobbik részét a termelőszö­vetkezetek, illetve a háztáji gazdaságok biztosították a népgazdaság számára. — A GYÖNGYÖSPATAI Ál­talános Iskola úttörői az el­múlt nyáron mozgótáborozáson voltak. Megismerkedtek a vi­segrádi Duna-kanyarral, Buda­pesttel és élményekben gazda­godva máris megkezdték a kü­lönböző munkáikból kapott pénzek gyűjtését a jövő nyári táborozásra. — AZ EGRI JÄRÄS az adófizetési terv teljestésében második helyen áll Heves megyében. A községek közül e téren különösen ki kell emelni Demjén, Egerszalók, Noszvaj és Bükkszentmárton községeket, amelyek mindig időben, pontosan teljesítik adófizetési kötelezettségüket. — NOVEMBER 18-ÁN, este fél 8 órakor a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat egri klubjában előadást tart Perge Imre főiskolai tanársegéd. Az előadás címe: „A véges és a végtelen problémája" — DECEMBER 1-RE befe­jezik az építkezéseket az eger- szalóki Új Élet Termelőszö­vetkezetben. Elkészül erre az időre egy ötvenférőhelyes is­tálló és egy húszférőhelyes sertésfiaztató és egy 5 vago- nos góré. EGRI VÖRÖS CSILLAG Tacskó EGRI BRÖDY Ma utoljára GYÖNGYÖSI PUSKIN ArcnélküU város GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A Fekete-tenger lánya HATVANI VÖRÖS CSILLAG Fűre lépni szabad HATVANI KOSSUTH Tacskó HEVES Rózsák az államügyésznek PÉTERVASARA Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás _______ MU KKASOITIION’ MOZI műsora; November 20-án, vasárnap dél­után 5 és 7 órai kezdettel: Égrenyiló ablak November 2fl-án, vasárnap dél­előtt 11 órakor matiné: áégkirálynö GIORGION E (1478—1510) elence művészeiének alakulása a sajátos vi­szonyoknak megfelelően na­gyon elütött a szárazföldi Itá­lia művészetétől. Fekvése, helyszűkében, az épületek ösz- szezsúíöltságára kényszerítet­te, s minthogy így monumen­tális hatást ezekkel az épüle­tekkel legtöbbször lehetetlen volt elérni, ezt a díszítőelemek festői halmozásával és csillo­gó pompájával pótolták, ami­ben erősen érzik, főleg a kö­zépkorban, Bizánc hatása Ez a körülmény befolyásolta a velencei festészet alakulását is. Mát- a quattrocentoban (15. század) is nyilvánvalóvá válik a különbség Velence és Itália más városainak festői felfogá­sa között. Ez a különbség csak fokozódik a reneszánsz követ­kező századában, a cinquecen- toban. A velencei festészet leg­jellemzőbb tulajdonsága a szí­nek képalkotó szerepe lesz, amely a kompozíció egész sú­lyát képviseli. E belső szín- harmónia elsőnek legtisztáb­ban Giovanni Bellini érett mű­vészetében jelentkezik. Bellini nagyszámú tanítványai sorá­ból kerültek ki a XVI. századi Velence legnagyobb mesterei, így a velencei Cinquecento út­törő mestere, Giorgione és leg­kiválóbb képviselője, Tizián. Giorgio da Castelfranco, kit kortársai daliás alakja miatt Giorgionenak, nagy György­nek neveztek, 1478 körül szü­letett Castelfrancoban. Eleié­ről igen kevés hiteles adat ma­radt fönn. 1507-ben a velen­cei signoria 25, majd 20 ara­nyat utalványoz ki Giorgione­nak festményekért; 1508-ban a Fondaco de Tedeschi homlok­zatán festett falképeiért 150 aranyat fizetnek. 1510 október elején, alig 30 éves korában, a pestis ragadja el a nagy mes­tert. A castelírancoi templom­ban temették el, ahol ránk ma­radt egyik szép műve ma is ékesen hirdeti emlékét. A kép a Madonnát ábrázolja, két szenttel, magas, ékes trónuson, ölében fia. A trónus mögött szelíd táj lankái húzódnak. A kép ünnepélyes hangulatú, ál­modozó; cselekvéstelen, elmé­lyedő alakjainak lelkiállapotát kiválóan festi alá a castel- francoi táj méla csendje. Cl iorgione túlnyomóan fal- képek festésével foglal­kozott, amelyek Velence párás, sós levegőjében már a XVI században igen megrongálód­tak és később szinte nyom nél­kül elenyésztek. A freskó te­rén kifejtett nagyszabású tevé­kenysége közepette olajfest­mény nem sok kerülhetett ki kezei közül. Ezek között egyik legszebb gyöngyszem a Drezdai Képtár féltett kincse, a szuny- nyadó Venus. A fiatal istennő a kép előterében, színes sely­meken végignyúlva fekszik, a háttérben dombos táj látszik, amelyet Tizian festett a mű­vész halála után. Venus ruhát­lan testének világos foltja gyö­nyörű, lágy körvonalakkal vá­lik el a háttér sötétjéből. A puhán megfestett női formák finomsága szép ellentétben áll a lepel selymének keményebb redővetésével. Az egész képet mélyen hangolt színezés, a szí­neket összefogó meleg tónus és valami rendkívül finom eroti­kával teljes álmodozás jellemzi Hogy Giorgionét kortársai mennyire megbecsülték, annak fényes jele, hogv Castiglione gróf „II Cortegiano” című hí­res könyvében Giorgionét. a velencei festészet úttörő mes­terét mintegy sajátos és igen tökéletes stílus megteremtőjét, KÉP SZÖVEG NÉLKÜL Leonardóval, Michelangelóval és Rafaellel egy rangba helye­zi. A halála után feltűnt űj csillag, Tizian, szinte egy év­századra terjedő tüneményes pályájával elhomályosítja ugyan Giorgione hírét. Java művei, a velencei paloták dí­szítő felképei is elenyésztek. Nagyságát azonban ránk ma­radt kevés olajfestményén kí­vül még ma is ékesen hirdeti az a nagy hatás, amelyet kor- társaira alkotásaival gyakorolt és amelyhez talán csak Leo- nardónak a lombardiai iskolá­ban érvényesült hatása fogha­tó \ inthogy fiatalon halt meg, tulajdonképpeni tanítványai nem voltak. Ennek ellenére a Cinquecento első fe­lében alig van velencei mester, akit Giorgione hatása ne érin­tett volna, még Tizián is az ő felfogásától megihletve kap szárnyra, a kisebb tehetségek pedig Giorgione nyomain in­dulva, nemegyszer remekmű­veket teremtenek. Dr. Baksai Ernőné a TIT tagja L\1 1960. NOVEMBER 18., PÉNTEK: JENŐ 280 évvel ezelőtt. 1680 novemberé­ben halt meg GIOVANNI BERNINI olasz építész, festő és szobrász, az olasz barokk leghíresebb mestere. Müveit a pápák és XIV. Lajos fran­cia király megrendelésére készí­tette, az ő műve a római Szt. Péter templom oszlopsora, több római síremlék és szoborcsoport. Épületei közül kiemelkedik a Barberini pa­lota, szoborportréi közül pedig leg­híresebbek a XIV. Lajost és Richelieut ábrázolók. 135 évvel ezelőtt, 1825. november 18-án született LÉVAY JÓZSEF költő. Müvei a Miskolc körüli tájak szépségeit örökítették tipeg. Két legismertebb költeménye: Mikes és a Szüretünk. 100 évvel ezelőtt, 1860-ban született IGNACY PADEREWoKI len­GlOVANNl BERNINI mu so ta Egerben este 7 órakor: HÁROM A KISLÁNY Bemutató előadás. (Gárdonyi-bérlet) ba gett ­------------------------------------------- — _ , 10 20-ban a politikai életből visszavonult. Kiváló zongoraművész volt, mint zeneszerző, kisebb, csillogó zongoradarabjai í’évén vált népszerűvé. 40 évvel ezelőtt, 1920. november 18-án alakult meg a torok KOMMUNISTA PÄRT. 1918-ban ezen a napon kiáltották Id, a dolgozó tömegek köve­telésére, Magyarországon a köztársaságot. A cowboy-filmek hatásúra Az angliai Workinglonban a 9 éves John Robertson a lakás belső lépcsőjének korlátjára felakasztotta magát, röviddel azután, hogy egy televízióban j közvetített cowboy-filmben akasztási jelenetet látott. A kisfiú 12 éves nővérével együtt nézte a televíziót, amelyben nagy szerepe volt egy akasztotl embernek. Adás közben ki­ment a szobából és felakasz­totta magát. Mire nővére ész­revette és segítségül hívta a szomszédokat, a kisfiú már ha­lott volt. Legeslegújabb közmondásgyűjteményünk Manapság gyakran hallunk mendemon­dákat arról, hogy mo­dern korunkban hal­doklik a magyar fol­klór. Egyesek szerint hajdan virágzó folkló­runkból csupán a káromkodáskultúra maradt fenn, de a káromkodásokban is csafc az imádság tart­ja a lelket. Ezt a né­zetet vagyok megcá­folandó, amikor be­számolok etnográfiai tevékenységem ered­ményeiről, közmon- dásgyűjteményemről, amely élő bizonyíté­ka viruló folklórunk­nak. A most követ­kező közmondásokat még sehol nem pub­likálták, de ez termé­szetes is, hisz csak a napokban lestem el őket közmondásokat alkotó népünk ajká­ról. Azon sem csodál­kozom, hogy más még nem figyelt fel a népi bölcsesség eme megnyilvánulásaira: hisz csak az vehette észre őket, aki állan­dóan a tömegek „pul­zusán tartja a ke­zét”, már pedig ilyen ember — tudomá­som szerint — csak én vagyok. Most pedig lássuk a közmondásokat! Ha lassan jársz, nem sietsz. Duna vizének két helyen van partja. Sarudon is reggel kél a Nap. Amilyen a pofon, olyan aki adta. Nem minden ha­zugnak sánta a ku­tyája. Kétlábú póknak ritka a hálója. Zátonyos hajósnak a tenger is kevés. Kanális partjára is rászáll az alkony. Gavallér öngyilkos nem spórol a kötéllel. Nincs tenger víz nélkül. Zajos szobában is megalszik a tej. Nap mellett a jég­eső is izzad. Kalocsán sincs pú­der a gereblyén. Vendégnek ne nézd a fogát. A tyúknak két szárnya van, mégis egyet tojik. Izmos pacsirtának sem pereg a fészke. Jobb ma egy túzok, de még jobb a kettő. Akinek bíró a ba­rátja, nem üt bele a ménkű. Lassú víznek híg a leve. Halottból nem lesz halottkém. Koldusnak foltos a kutyája is. Sötétben a Nap is másként ragyog Sáros úton ragad a föld is. Kerekes kútnak is vízbe ér a vödre. Futó nyúlnak gyor­san jár a lába. (A munkában meg­fáradt gyűjtő előre is elhárít minden vádat és kívánságot, amely számon kérné tőle a tudományos rendsze­rezést, tehát azt, hogy mondjuk, miért nem csoportosította anyagát tudományos szempontok szerint, vagy ha ez nem állt módjában, legalább a kezdőbetűk rendjébe szedhette volna, Ezekre a vádaskodá­sokra lakonikus rö­vidséggel csak any­agit válaszol: Csak. Csak után pedig nem szabad tovább kér­dezni. Hogy miért? — Csak!) (garas) WVAAAJsAAAAA* WWVVWW)AA^A/WWVvVvA/WVVVVWW^AAV\AAAAA\^\AVWVNAA/WWWWWWV\AVAVVWWWWWWVWVWW>A/WW\AAAVvVWWW A novemberi lucskos idő fá­radtan terpeszkedik a falura. Az emberek — bár megszokták —, mégis szidják a sarat, dü­hösek a rohanó autókra, ame­lyek vigyázatlanul fröcskölik össze a feldebrői házakat. Hiá­Mitterhuber Rudolf, az iskola igaz­gatója, a község iskolájának múlt­járól, s a mai, megváltozott körül­ményekről beszél. ba, ez amolyan „nemszeretem” idő, ám ettől függetlenül van itt egy olyan hely, ahol vidá­man, gondtalanul folyik az élet Délelőtt egy falusi iskolában A nemrég átadott új általá­nos iskolában nézelődünk. A tágas csupa-ablak folyosókon ott sorakoznak a gyerekek le­vetett cipői, mert a beeresz­tett padlóra csak tornacipőben mennek be. Nekik is tetszik ez az újdonság, hiszen ezek a gye­rekek még jól emlékeznek ar­ra a kis egytantermes iskolá­ra, ami néhány évvel ezelőtt ennek a fényes épületnek a helyén szerénykedett. Mitterhuber Rudolf, az is­kola igazgatója, már 1945 óta tanít itt. Ügy beszél az akkori állapotokról, mint az az em­ber, aki örömmel felejti el a rosszat, s megbecsüli, értékeli az újat. — Ez az iskola most még csak 4 tantermes, de tervezői már gondoltak a fejlődésre mert olyan az építkezés, hogy még éppen 4 tanteremmel — emeletráhúzással — bővülhet tovább az iskola, ha arra szük­ség lesz. Most 2 millió forint érték közepén állunk — mutat körül a folyosón, a termeken — 214 gyerek jár ide, és jövőr megvalósítjuk a teljes osztott Ságot. Ami az épületbe új fe' szerelésként került, annak a értéke közel százezer forint. Régi iskolai emlékekkel telve kukkantunk be egy fizikai órá­ra, ahol a gyerekek figyelme­sen hallgatják tanárukat, amit az ellenállásról magyaráz, s éber szemmel, tudásra szom­jas fejjel figyelik a műszerek működését. Nagy Magdolna és Székely Endre jól értik a ma­Nagy Magdolna és Székely Endre figyelmesen hallgatják az elektromos ellenállás felhasználásá­nak fontosságát. kentünk, mert az ajtó nem en­gedett. Nem ám. Hiszen az új parkett huszonöt—harminc cen­timéteres magasságban felpú- posodva teszi használhatat­lanná a kis helyiséget. A fizi­kai és kémiai előadóban a szek­rény akar orrabukni a felpúpo- sodott padlón. A nevelői lakás­ban ugyancsak domborzati tér­kép hullámzik a szobában. Itt valami „konstrukciós” hiba van! Meg kell ezt az építő vál­lalatnak alaposan néznie, mert ha a helyiségek egy része hasz­nálhatatlan, ha összetöredezik a parkett, nem sok hasznát ve­szi az iskola! Lassan közeledik a váltás ideje. Még néhány perc, s a délelőttnek vége, hogy rövid szünet után újrakezdjék a megszakított munkát az iskola nevelői. Jön a délutános „mű­szak”, jönnek a kicsik, hogy megtanulják az alapokat, ami­re építeni lehet. Újra megtelik a folyosó, kicsi cipők kerülnek az ajtók mellé, s az Archime­des törvényének bemutatása helyett most felcsendül a csu­kott ajtó mögött az apróságok hangja: — öt meg egy az hat! Bizony, annyi, gyerekek! S mire hozzáteszitek a sok-sok nullát, mire megtanuljátok a fi­zika, kémia, a természet törvé­nyeit, addigra ti is megértitek, mit jelentenek ezek a munkás délelőttök, délutánok az isko­látokban, ahol nevelőitek a szépre, jóra, az igazság védel­mére, a magasabb tudományok megtanulására készítenek fel benneteket! Cs. Adám Éva gyarazatot, s amikor rajuk ke­rül a sor, okos szóval szólnak közbe feleleteikkel. Székely Endrét különösen érdeklik ezek a dolgok, hiszen gépipari technikumba akar menni, mert végső célja a gé­pészmérnöki diploma megszer­zése. Rajta kívül három fiú és három lány határozta el, hogy nem áll meg az általános is­kola elvégzése után, hanem ki pályájának tervezett. Érdekes Tősi Lajos elképzelése, aki vasútipari technikumba sze­retne menni, mert a vasút je­lenti számára a követendő utat. Megszólal a csengő. Éles berregése végigsüvölt a folyo­sókon, feloldja az apró gyer­mekgondokat, egyeseket meg­ment a feleléstől, mások vi­szont dühösen veszik tudomá­sul, hogy íme, ma sem sike­rült felelni. Pedig hogy felkészült! Hiába! Az élet már itt is meg­mutatja két- oldal óságát, ami az egyik­nek jó, a má­siknak nem biztos, hogy ugyanazt je­lenti. A széles fo­lyosókon bő­ven van hely 'evezetni az órák merevsé­gét, izgalmát és a nyugodt (!) üldögélését. A fizikai szer­tár igen felkel­tette érdeklő­désünket,. s megkértük az igaz­gató elvtársat, kalauzoljon most már végig az iskolán. Az úttörőszobában kicsit meghök­ilyen, ki olyan iskolába, szak­iskolába vagy gimnáziumba megy, hogy megszerezze azt a szakképzettséget, amit elete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom