Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-05 / 262. szám
4 NEPÜJSAG I960, november 5., szombat Dicséret Az egri olajkutaknál pár nap óta saját áramot termelnek. Gázgép hajt egy generátort. Az „olajosok” maguk bányásszák a meghajtógép üzemanyagát és saját géppel maguknak termelik az áramot. Mi ebben a különös és új- tzerű? Az, hogy így olcsóbb a villanyáram. Mellékterméket hasznosítanak — igen gazdaságosan. A takarékosság, a gazdaságosság kérdése pedig fontos szempont nálunk. Az olajbányászokat elismerés és dicséret illeti. (F. L.) — AZ EGRI Lakatosáru- gyár pántműhelyében is nagy gondot fordítanak a takarékosságra. Ebben az évben 32 ezer forint értékű anyagot takarítottak meg a műhely dolgozói. — BALATON község főutcáját jegenyefák övezik, kisérve az Eger-patak medrét. A. jegenyéket már megöregítette az idő, s nem valószínű, hogy a jövő telet még megérik. A községi tanács úgy határozott, hogy az élemedett fákat kivágják, s a törzsek árából védöpalánkot építtetnek a patak mellé. — A FÜZESABONYI művelődési ház november 7-re dokumentációs kiállítást rendez a Szovjetunió gazdasági és kulturális fejlődését bemutató képekből és folyóiratokból. — AZ EGRI JÁRÁS községeiben szülők iskoláján vitatják meg az iskolareformot a szülők és a nevelők. A vitát előadások előzik meg, amelyek foglalkoznak az iskola és a társadalom, az iskola és a tanulók kapcsolatával, a szabadj idő-felhasználás és a korszerű általános műveltség kérdéseivel. — A HAZAFIAS Népfront Dormánd községi bizottságának tagjai tevékenyen kiveszik részüket a falu kulturális felemelkedéséért folyó munkából. A bizottság minden tagja részt vesz a mai magyar szépirodalom termékeinek terjesztésében. — TÍZÉVES jubileumi és zászlóavató ünnepségét tartja november 14-én a Gyöngyösi Fodrász és Fényképész Kisipari Termelőszövetkezet. Az ünnepi beszéd után okleveleket és jutalmakat osztanak ki a vállalat kiváló dolgozói között. A jutalomkiosztást zászlóavatás és kultúrműsor, illetve reggelig tartó táncmulatság követi. — V ÄNDOR-DIV ATBE- MUTATÖ lesz vasárnap, november 6-án Egerben, a Park Szállóban. A divatbemutatót a budapesti Illat - szergyár laboratóriuma és az egri Női- és Férfiruha Szabó Ktsz rendezi. A bemutatót kétórás vidám műsor, valamint kozmetikai és divat-tanácsadás követi. Ül technológiai eljárások az Egri öoliásiygyártiasi Az Egri Dohánygyárban több mint százmillió cigarettát állítanak elő havonta. A dohány szárítására, minőségének javítására és a munkafolyamatok gyorsítására új gépeket alkalmaztak. Különösen megnehezítette a munkát a nagy meny- nyiségű dohány tárolása és szárítása, amelyre nemrégiben új technológiai eljárást vezettek be. Zsíros Lajos főmérnök újítása alapján — a feldolgozási műveletek során infravörös sugárzással szárítják automatikusan működő futószalagon a dohányt, amellyel 2—3 százalék nedvesség! fokot is csökkentének. Ezáltal mellőzni tudják a szárító és tároló helyiségeket és jelentős nehéz fizikai munkát szabadítanak fel. Munkafolyamat közben végzik el azt a szárító műveletet, amelyet régebben az előkészítőben 4—5 napi nehéz munkával végeztek el és ami igen jelentős nehézségeket okozott — különösen esős idő esetén. Ezzel a gépi eljárással lényegesen gyorsabban végzik a munkafolyamatokat és a cigaretta készítésénél csaknem egymillió forint megtakarítást tudnak így elérni évente, (ka) Sadoveanu nyolcvan éves 4 mai román próza vete- ránja, Sadoveanu nyolcvan éves. Egy rendkívüli tehetségű, világirodalmi mércével mérhető egyéniség. Életműve régen túljutott hazája határain s meghódította Európát. Igazi klasszikus ő, nyolcvan esztendejével a vállain is harcos, fiatalos erőt képviselő író. Sadoveanu szülőhazája Moldva, ez a csodálatos népi világ, ahol az első irodalmi ösztönzéseket is kapta. Valami egészen különleges módon ötvöződik mindez írói műhelyében, egy nagyszerű életművé, amely nemcsak a sokat emlegetett mester, Ion Creanga munkásságában gyökerezik, hanem a román, közelebbről a moldvai népéletben, népköltészetben és népnyelvben. Ez a világ, s a festői moldvai táj állandóan bele-belejátszik a sadoveanui életműbe. ilyenformán érthető, hogy „írói ~ érdeklődésének legfőbb tárgya a parasztság”. Anyai ágon maga is paraszti származású. Mint gyermek, több ízben töltött hosszabb időt anyai nagyszüleinél, így volt alkalma megismerni a moldvai pásztor- és halásznépet, az erdők és vizek lakóit. Mindez oly nagyhatású, hogy később maga is szenvedélyes vadász és halász lesz. Sőt, életének jelentős szakaszában gazdálkodik. Talán ezzel magyarázható, hogy szereplőinek nagy része is valamilyen különös kapcsolatban van a természettel. Mint egyik méltató ja megjegyzi: „Az író paraszti hőseivel együtt él, lélegzik a természet, s ez nem írói túlzás: a a moldvai paraszti társadalom, s különösen a sadoveanui félmúlt világ embere, még nagyon közel áll a természethez.” \ paraszti témák mellett ^ nemegyszer dolgoz fel történelmi vonatkozású históriákat is. Es érdekes Sadoveanu ezen a területen is otthonosan mozog. A novellák, regények hitelessége kedvéért „ ... régi idők emlékeiről faggatja az öregeket, vallomásra bírja a kolostorok levéltárait is ... ” Szívesen tanulmányozza a krónikák, levéltári iratok nyelvezetét is, s mindez a népnyelvvel keveredve egészen sajátos ízt ad írásainak. Történelmi regényeiben olyan korok emlékeit idézi, mint pl. az István fejedelemé (Stefan cel Mare), megkapó korhűséggel. Az ember valósággal benne érzi magát a történelemben. A Soimarestiak, A rák hava, Nyestfiak, Nikora Potkova megírásával méltán válik a román történelmi regény klasszikusává. Paraszti tárgyú regényeket, elbeszéléseket a század elejéről ír. Olyan nagyszerű műveket említhetünk itt, mint a Bojár bűne, amelyben egy bojárfiú és egy szegényleány szerelmének tragédiáját írja le; Az örvény felett, amelyben komoly társadalmi problémákat érint; az 1930-as keltezésű Balta, amelynek témája sok vonatkozásban rokon a ' mi- Móricz Zsigmondunk Barbárok c. elbeszélésével, stb. A fenti témák feldolgozása mellett megjelenik a kisvárosi élet rajza is Sadoveanunál. Találó a megállapítás, amely szerint: „paraszttémái mellett legmaradandóbb elbeszéléseit a kisváros életének nyersanyagából alkotta. Hiteles, gyakran döbbenetes képet fest a kisvárosok fizikai és szellemi nyomoráról, a kicsinyesség pusztító, durva világáról. Kisvárosi hősei is többnyire szenvedők ... gyakori az elbeszélésekben az erőszakos halál, kegyetlenség, de az ábrázolt szituációknak ez a végletessége nem a romantika túlzása, hanem az életé. v EGRI VÖRÖS CSILLAG Légy jő mindhalálig EGRI BRÖDY Légy boldog, Irina GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Tűz a Dunán GYÖNGYÖSI PUSKIN Annuska HATVANI VÖRÖS CSILLAG Megbilincseltek HATVANI KOSSUTH ösvény a hegyekben HEVES Horgász a pácban FÜZESABONY A csodálatos malom PÉTERVÁSARA Négyszáz csapás műsora Egerben este 7 órakor: BEKOPOG A SZERELEM (Bianco-bérlet) Ebben az életben a tiszta szándék is a porba hull — a nyomasztó, sorvasztó kisváros megöl mindent”. Efajta, vagy’ legalábbis rokontémájú elbeszélései közül való az Egy kis nyomozás című novella is, amelyben valami egészen sajátos módon rántja le a leplet a korabeli román közélet léha és ostoba tisztviselőiről. Van ebben az elbeszélésben humor, bírálat bőven, s ami legnagyobb: a problémák gyökeréig hatoló realizmus. Sadoveanu a felszabadulás óta is fiatalos lendülettel dolgozik. A béke-díjjal jutalmazott Mitrea Cocor, az 1950-ben megjelent Virágöböl, majd a nagy történelmi regény, a Nikora Potkova mind a mester szellemi frisseségéről és témagazdagságáról tanúskodnak. Az irodalmi munka mellett a közéletnek is tevékeny részvevője. Reméljük, a 80. születésnapot még jó néhány követi, s eredményekben ezután is gazdag élete lesz a román próza e kiváló mesterének. Lőkös István KlSZ-kiildötlértekezlet lesz Hatvanban A Kommunista Ifjúsági Szövetség hatvani járási bizottsága KISZ-küldöttértekezletet hívott össze november 6-ra a Mátravidéki Erőmű kultúrott- honába. Az értekezleten a járási bizottság beszámolója után megválasztják, illetve újraválasztják a járási vezető szerveket és a megyei küldött- értekezlet részvevőit. I960. NOVEMBER 5., SZOMBAT: IMRE 65 évvel ezelőtt. 1895-ben ezen a napon született WALTER GIESEKING világhírű német zongoraművész. 1895: Lenin javaslatára megalakult Péterváron a „Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására ’. 1915-ben halt meg ÚJHÁZI EDE színművész, a Nemzeti Színház örökös tagja. 1750-ben született I.ACZKOVICS JANOS költő, a Martmovicsösszeesküvés egyik vezetője. 1880-ban született MIHAIL SADOVEANU román író. 1855-ben született EUGEN VICTOR DEBS észak-amerikai mun- kás ve zé r 1930-ban halt meg CHRISTIAN EIJKMAN holland orvos, a beriberi betegség kiderítője. ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK, FELFEDEZÉSEK AZ ELSŐ KEZDETLEGES ATMOSZFÉRIKUS GŐZGÉPET 270 évvel ezelőtt. 1690-ben DENIS PAPIN francia orvos és fizikus készítette. A csupán egy hengerből álló készülék alsó részében a viz melegítése által gőz keletkezett, amely egy dugattyút emelt fel. Ezután a gőz lehűtése következett, miáltal a külső légnyomás a dugattyút lefelé visszanyomta. A VALÖSZÍNÜSÉGSZÁMlTÁST 260 évvel ezelőtt, 1700-ban JAKOB BERNOULLI svájci matematikus fedezte fel-. Bernoulli tétele az ún. „nagy számok törvénye”, nagyszámú adatok alapján biztosítja az egyes valószínűségek megbízhatóságát. Télen sem szünetel az idegenforgalom Egerben A patinás város nemcsak nyáron csábítja falai közé a hazai és külföldi vendégeket. Az esős novemberi napok ellenére is, napról napra érkeznek turisták városunkba. Az elmúlt napokban is 300 főnyi szovjet turistacsoport érkezett Egerbe, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására. A csoport tagjai ellátogattak a város üzemeibe, középiskoláiba. és a Pedagógiai Főiskolára. A vendégek részt vettek több gimnáziumi osztály orosz óráján és elismerően nyilatkoztak a tanulók nyelvtudásáról. Egy kisebb csoport a József Attila Kollégiumba látogatott el, ahol részt vett a főiskola magyar—orosz szakos hallgatóinak klubestjén. A vendégek másik része a Szilágyi Erzsébet Gimnázium harmadikosaival kötött barátságot, amelyet cím- és jelvénycserével pecsételtek ?g. Az útépítő szak, í .erekből álló csoportot a Közúti Üzemi Vállalat hívta meg a Hatvan környéki útépítésekhez. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulójára rendezendő ünnepekre is- mét újabb szovjet turisták ér-1' keznek Egerbe. Illatos k Az ember mindig tanul valamit, s ez nagyon jó dolog. Most olvastam, hogy Amerikában a vadnyugati történeteket tartalmazó könyveket a nyeregbőr szagával pácolják, s ezzel a könyv atmoszférája legalábbis hiteles lesz, az olvasó már az első szippantásra a vadnyugat bűvöletébe kerül. Nem beszélve arról, hogy az ilyen könyvek, s az ilyen könyveket áruló könyvesboltok messzehangzóan hirdetik kincseiket, erősebb orrúak maguktól, a náthásak, egyszerű öleb vezetésével is egy-kettőre odajutnak, hogy beleszagoljanak a könyvesbolt illatába, s a nyeregbőr szagától felizgatott fantáziájuk aztán már lelkesen kész befogadni a vadnyugat izgalmas történeteit. Meg kellene ezt honosítani nálunk is, miért hagyjuk a jó ötleteket elkallódni, miért nem nyújtunk mi is valami újdonságot a könyv barátainak, mikor ilyen megoldással széles szagoló tömegeket nyerhetnénk meg a szagirodalom számára. Íme, néhány könyvhöz, néhány illat-ajánlatom: Háború és béke: lőporfüsttel kevert galambdúcszag. Csendes Don: vízszag. Oroszlánkölykök: lóhúsillat. Tamás úrfi kalandjai: Dögfai lőtt patkány és meszelt együttes illata. Az omnibusz utasai: Benzinbűz. Arrossmith: Karbolszag. Római lányok: pocsolya, fehérnemű és miegymás. A gólya kalifa: pe lexika-illat. A csendes amerikai: Whisky és gin keverékének szaga. Az öreg halász és a tenger: paprikás halászlé illata. Az sem volna lehetetlen megoldás, ha a könyveknek könyvszaga lenne. Ez még befektetést sem igényel és felhívja a figyelmet, hogy könyvről van szó. Lehet választani! (egri) Szómtól szembe önmagunkkal. Olga és Martin (Kovács Mária és Szoboszlal Sándor), az egyik drámai jelenet próbáján. díszletezők, világosítók és ügyelők nagyszerű összmunkája eredményeképpen alakulnak ki ezek a színészileg és technikailag egyaránt nehéz jelenetek. A próba után Kovács Máriával és Szoboszlai Sándorral, a dráma két főszereplőjével beszélgettem. Interjút kértem, mondják el véleményeiket szerepeikről. Először Martin alakítója kezdte a szót. A szerepről beszélt. aztán idézett egy mondatot, majd Kovács Mária válaszolt rá Danek szavaival. s egyik percről a másikra szinte folytatódott a próba, már nem Szaboszlai Sándor és Kovács Mária beszélt, hanem Olga és Martin. Annyira a darabban élnek mindketten, hogy ha elhangzik egy mondatfoszlány. máris mondják rá a feleletet. Beszélgettek. vitáztak, ismételték a dialógusokat, s én a művészetnek kijáró tisztelettel hallgattam ezt a rögtönzött próbát. — Nehéz szerep — mondta Szoboszlai Sándor —. a jelent sokkal nehezebb játszani, s Martin nagyon összetett figura. Jó és rossz keveredik benne, sokat vívódik önmagával, s ezek igen nehéz jelenetek, őszintén megmondom, vegyes érzelmekkel fogadtam ezt a szerepet, magát az egész darabot. de a próbák alátt nagyon megtetszett a dráma, s megszerettem szerepemet is. Kovács Mária is nagy lelkesedéssel beszél Olga a'akjáról. — Nagyszerű dráma, igazi arcomon tükröződnie kell a l®- játszódó jeleneteknek. Nagyon nehéz feladat. A dráma végén már nem ugyanaz az Olga áll a közönség előtt, mint amelyikkel az első jelenetben megismerkedtek. A fejlődés, a változás fokozatait érzékeltetnem kell. Remélem, sikerül... Mi is reméljük, hogy a mai témájú Danek-dráma a jó rendezői, színészi és technikai összmunka eredményeképpen — Jól figyelj, Zsuzsa! Ez a bácsi a te apukád. — Vass Károly rendező megbeszéli az egyik jelenetet Füzessy Ottóval és a kis Olgával, akit Ongjherdt Zsuzsa alakit. (Foto: Kiss Béla) nagy szerep. Elejétől végig a a vasárnap esti ősbemutatód színpadon vagyok, ahol meg- meghozza a várt sikert, elevenednek az emlékek, s az (markusx) E heti színházi krónikánk keretében egy próbáról számolunk be olvasóinknak. O. Da- nek: Szemtől szembe című drámájának utolsó próbái folynak a . Gárdonyi Géza Színház színpadán. Egy-két nap és itt a bemutató, az ősbemutató ideje. A sötét nézőtéren egy ember ül, s figyeli a színpadi játékot. A rendező. Fenn a színpadon egy szépen berendezett szoba szögletében ül Olga (Kovács Mária), kezében egy levél, s ahogy ol\rassa a sorokat, lassan megelevenedik apjának hősi története. Viardin (Pálf- fy György) lép színpadra és szavai nyomán ismét változik a szín. A Pireneusokban va- gyunk.Bajtársai hordágyon hozzák a sebesült tisztet, Olga édesapját. Tanúi vagyunk a drámai párbeszédeknek, de ugyanakkor látjuk prágai lakásában az emlékeivel küszködő Olgát is. Nehéz feladat elé állította e dráma bemutatása a színház egész személyzetét. Másod- percnyi pontossággal váltják egymást a színek, a fények. Láthatatlan kezek irányítják a díszleteket, a vetített hátteret, s kapcsolják a magnetofon szalagját. A rendező, Vass Károly, már csak ritkán szakítja meg a jeleneteket, inkább a szünetben mondja el észrevételeit. Most a vonat-jelenetet próbálják. Az egyik szín egy kis állomás peronja, röpke pillanat és befut a vonat. Látjuk a kupé utasait — drámai jelenet —, majd tovább robog a szerelvény. Színészek, statiszták,