Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-04 / 209. szám

4

NÉPÚJSÁG

1960. szeptember 4., vasárnap

'iiiasi

Rádióira nyitású traktorok

Hírügynökségi jelentések számoltak be arról, hogy a sztálingrádi traktorgyárban elkészültek a rádióirányítású traktorok első példányai, s a kísérleti traktorok közül hatot már kipróbáltak.

„Okos gép” a szovjet mezőgazdasági ipar e legújabb terméke: egy ember könnyűszerrel két traktort vezethet. A traktoros előtt a fülkében egy elenyésző súlyú rádióadó készülék áll. A traktoros ezen a készüléken át ad parancsot a tőle 100 méterre haladó vezető nélküli traktornak. Rádióírá- nyítással a vezető nélküli traktor jobbra és balra tud fordulni, csökkentheti a sebességet, megállíthatja a gépet, s meghatározott mélységben szánthat. A vezető nélküli traktoron kis félvezetőkkel működő rádiókészülék fogja fel a parancsokat. Ha a vezető nélküli traktor túlságosan eltávolodott a vezérlő traktortól, önműködően megáll. Kellő távolságban aztán ismét bekapcsolja a motort egy automatikus berendezés.

Űjabb *nagy segítség ez a szovjet földművelők számára, a végtelen kolhozföldek megművelésében.

(pataky)

— HÚSZ anyakocája

részére 20 férőhelyes sertés- fiaztatót épített a káli Március 15-e Tsz. Tervezik még egy százférőhelyes hizlalda építését is, saját erőből.- A FÜZESABONYI Állami Gazdaság II. számú üzemegységében, Hangiban, ötezer baromfi részére építenek, illetve alakítanak át épületeket. Az építkezési tervek másik, jelentős része még a keltetőhöz létesítése. A tervek szerint ugyanis az is épül a baromfi- telepen. s itt három tízezres keltetögépet helyeznek el.

*=> MEGKEZDTÉK a vetőmag előkészítését az őszi vetéshez a Kompolti Kísérleti Gazdaságban. Azonkívül folyik az elcsépelt mag minőségi ellenőrzése és a liszt vizsgálata.

sb Ü J KOMLÓSZÁRlTÓT kapott a Füzesabonyi Állami Gazdaság, amely közel kétmillió forint beruházással épült. A gazdaság most komlótermelésre is szakosította magát, de a szomszédos gazdaságokból is ebbe az új háromemeletes épületbe hozzák szárítani a komlót.

— TlZ KATAS ZTRAUS hold dohányterületükről 300 métermázsa dohányt szednek le a káli tsz-tagok. A dohánytörés szeptember közepén fejeződik be.- KOMBINÁLT famegmunkáló gépet vásárolt a poroszlói Vegyes Ktsz az asztalosrészleg számára. Az új gép 30 000 forintba került.

— A POROSZLÓI Aranykalász Termelőszövetkezet régi nádfeldolgozó telepét a község kisiparosai rohammunkával — részben a tanács támogatásával — rendbehozták és raktárrá alakították. Az idei termés nagy részét már az új raktárban helyezi el a szövetkezet.

EGRI VÖRÖS CSILLAG

4—5-cn: Az ordító egér EGRI BRODY

4—5-én: Nincs előadás EGRI KERTMOZI

4- én: A megjavultban bízni kell

5- én: A béke völgye GYÖNGYÖSI SZABADSÁG

4- én: Két év után

5- én: Feleségem a sztár GYÖNGYÖSI PUSKIN

4- én: Folytassa, admirális

5- én: Nincs előadás HATVANI VÖRÖS CSILLAG

4—5-én: Hüvelyk Matyi HATVANI KOSSUTH

4- én: A szél

5- én: Nincs előadás HEVES

4- én: III. Rlchárd

5- én: Láthatatlan kötelék FÜZESABONY

4—5-en: -Végállomás: szerelem PÉTERVASARA

4-én: Szombattól hétfőig

i-én: Nincs előadás

Hatvanezer emberért, vagy ellenére?

MÓRICZ ZSIGMOND

I960. SZEPTEMBER 4^

VASÁRNAP: ROZALIA

1879-ben e napon született MÓRICZ ZSIGMOND Író. Realista Jellemábrázolásával, erősen egyéni stílusával az Irodalom legkülönfélébb műfajaiban maradandót alkotott. 1906-ban a Nyugat-ban megjelent Hét krajcár című novellájával Vonta magára a figyelmet. Néhány jellemző műve: a magyar falut megelevenítő Sárarany, a vidéki rothadó „úri” társadalom éles kritikáját adó KI világos kiviradtig, Űri muri, Forr a bor, Rokonok, az erdélyi regényciklusa, Rózsa Sándor regényes életrajza. Jelentősek az alföldi parasztvilágból vett, eredeti zamatú novellái.

85 évvel ezelőtt, 1875-ben született JEVGENYIJ LANSZER szovjet festő és grafikus. Mint újságiUusztrátor az 1905-ős forradalom idején szatirikus rajzaival tűnt ki. Illusztrált Tolsztoj müveket (Hadzsl murát), jelentős műve, továbbá a Dagesztán vörös partizánjai című festmény és a Moszkvai Kis Színház bélső dekorációja. Lanszer 1946-ban halt meg.

60 évvel ezelőtt, 1900-ban e napon született KISS LAJOS vasmunkás, 1919-es vöröskatona, akit a Tanácsköztársaság védelmében való részvételéért bebörtönöztek. Börtöne után emigrált és a fel- szabadulás után tért haza. 1956-ban a budakeszi Hazafias Népfront- bizottság elnöke volt, s az ellenforradalmárok meggyilkolták:

1960. SZEPTEMBER 5.

55 évvel ezelőtt, 1915-ben e napon kezdődött meg Bem mellett az ún. ZIMMERWALDI KONFERENCIA. E háborúellenes nemzetközi megmozduláson, amelynek célja az volt, hogy kapcsolatot teremtsen az internacionalista szociáldemokraták között, 11 ország küldöttjei vettek részt. A baloldal vezetője Lenin volt és a konferencia a következő pozitív eredményeket hozta a baloldal sürgetésére: elítélték a szociálsovinlszták megalkuvó politikáját, amellyel azok a hadihiteleket megszavazták, felszólították a tömegeket a háború elleni harcra, áUástfoglaltak az azonnali, annexiő nélküli béke mellett és létrehozták az ún. Zimmerwaldi szövetséget.

15 évvel ezelőtt, 1945-ben e napon ült össze Debrecenben az

IDEIGLENES. NEMZETGYŰLÉS

55 évvel ezelőtt, 1906-ben e napon kötötték meg az orosz—japán háború végét jelentő PORTSMOUTHI BEKÉT.

75 évvel ezelőtt, 1885-ben e napon Kelet-Ruméliában felkelés kezdődött, amely Észak- és Dél-Bulgária egyesüléséhez vezetett:

Társadalmi munkában

HATVANBAN NINCS sebészeti szakrendelés, a röntgen Szakrendelés, a belgyógyászati túlterhelt, korszerűtlen és csak szükségmegoldásként működtetik. Túlzsúfolt a fogászat, de a Vécsey utcában működik a gyermek-, a belgyógyászat és hetenként egyszer a szemészet is.

A Horváth Mihály úti ren- c-elöt az eredeti tervek szerint már ki kellett volna üríteni, hogy megkezdhessék az átépítési munkálatokat, de szeptember 14-én mindedképpen át kell adni a kivitelező vállalatnak. *

— Hova költözik a három körzeti orvosi rendelő, a sebészet, a nemibeteg-gondozó?

Dr. Zeke Gábor, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője, meglehetősen kedélyesen fogja fel a kérdést:

— Majd lesz valahogy. Három körzeti orvos a saját rendelőjében dolgozhat, sebészorvosunk úgy sincs, de ha lenne, ideiglenesen majd beköltöztetjük a Vécsey utcai rendelőbe. Igaz, onnan előbb ki kell tenni a lakót. A Tüdőgondozót is átépítik, majd bemegy az is a Vécsey utcába.

Vajon dr. Zeke főorvos nem tudna arról, hogy hónapokon keresztül folyóvíz nélküli helyiségben tartották a sebészeti szakrendelést, a röntgenorvos és az asszisztens állandó sugárveszélyben dolgozik? Ha Boldogon, vagy Ecséden reggel jelentkezik a beteg a körzeti orvosnál, röntgen-vizsgálatra küldik a hatvani konzervgyári rendelőbe. Orákhosszat várhat, mert sok a beteg. A röntgentől jó két kilométer távolságra volt a sebészet. Gyaloglás, újabb várakozás, vég nélküli sorbaállás. Most pedig mehet Gyöngyösre a beteg, de aznap már aligha tud időre beérni. Többnyire csak a harmadik nap jut vissza a kezelőorvoshoz. Az SZTK háromnapos táppénzt és utazási költséget fizet, a kezelésből két nap elveszett, a beteget meg ugyancsak gyötörte az ide-oda való utazgatás és a várakozás viszontagsága. Naponta 80—100 sebészeti eset fordul elő Hatvanban.

Most még rosszabb lesz a helyzet. Fokozódik az orvoshiány, az építkezések miatt még nagyobb lesz a zsúfoltság és a felfordulás. A betegek végső elkeseredésükben szidják az SZTK-t, az orvosokat, mindent... De Zeke dr. azt mondja: majd csak lesz valahogy...

— Idejében megtette ön a szükséges intézkedéseket a szakrendelők munkájának zavartalan ellátására? — szegezzük neki a kérdést. Hosszú magyarázkodások után Zeke dr. elővesz egy levelet. Az Egészségügyi Minisztérium augusztus 18-án azt írja hogy sebészeti szakrendelésre helyettest nem tud adni. De nem új probléma ez Hatvanban, közel másfél éve nem tudja ezt megoldani a város vezető főorvosa.

— Több körzeti orvos nyugdíjazás előtt áll, nincsenek betöltve a szakrendelői státuszok. Lesznek-e idejében kellő szakképesítéssel rendelkező főorvosai az új kórháznak?

— Hogyne, Hatvan város igen nagy fejlődés előtt áll. Jó a fekvése, közel van Pesthez. Lesz elegendő pályázó, válogathatunk — bizakodik a város főorvosa.

— Ha olyan sok a jelentkező, miért nem töltik be a szakorvosi állásokat?

— Mert nem tudunk az orvosoknak lakást biztosítani.

— MILYEN INTÉZKEDÉSEKET tett ebben az ügyben? Megfelelően tájékoztatta-e a tanácsot és a pártbizottságot, kérte-e segítségüket?

— Az a megyei tanács egészségügyi osztályára tartozik. Orvosok ügyében jártam az Egészségügyi Minisztériumban, majd most, a nyári szabadságok után rendeződnek az ügyek. Talán adnak majd helyettest, addig küszködünk. Látja, nincs gépíróm sem. Könyörögnöm kell a titkárságon, ha valamit le akarok diktálni — méltatlankodik Zeke főorvos.

Panaszát nem tudtam kellően méltányolni, mert arra gondoltam, hogy egyáltalán nem irigylésre méltó annak a 60 000 főnyi embernek a sorsa, akik megbetegedés esetén az itteni szakrendelőkre szorulnak.

Zeke dr. igen széleskörű magánrendelést folytatott, amíg a rendeletek erre módot adtak neki. Ismeretsége, sőt, nagy befolyása van á városban, hiszen évek óta itt él. Agilis embernek tartják. Hosszú időn keresztül mégsem tudott kellő eredményt felmutatni a város egészségügyének fejlesztésében. Vajon miért?

— Kielégítőnek tartja a hatvani kórház, illetve a szakrendelő építkezéseinek előrehaladását?

A kérdésre Zeke doktortól nem kaptunk egyenes választ. Inkább arról beszélt, hogy a beruházás engedélyezése, a szükséges pénzösszeg megszerzése körül milyen személyes érdemei voltak. Különbenis a megyei tanács tervosztálya az építtető, a terv-változtatásokat pedig a minisztérium rendelte el.

— NEM, AZ ÉPÍTKEZÉS

előbbrevitele ügyében tartott megbeszélésen nem vettem részt — mondja a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője. Hallott ugyan arról, hogy társadalmi munkát szerveznek az építkezések mielőbbi befejezésére, de annak különösebb jelentőséget nem tulajdonít. Nem segíti a lakosság megmozdulását.

Visszatértünk még egyszer a témára, hogy Hatvanban az orvoskérdést — tehát mintegy 60 000 ember egészségügyi ellátását — szakrendelők és orvoslakások nélkül megoldani nem lehet.

— Tudomásunk szerint a minisztérium megfelelő összeget bocsátott rendelkezésre orvosi lakások vásárlására. Hogyan áll ez az ügy?

Előterjesztések, , huzavona, bürokratikus intézkedések, akadályok és aggályoskodások, de lakás nincs egy sem. Az engedélyezett orvosi állásokat nem hirdette meg még az egészségügyi osztály vezetője, pedig annak szükségességére már felhívták figyelmét, sőt a pályázat szövegét is elkészítették részére.

TÜLTERHELTEK az orvosok, a szakrendelőkben órákig várnaka betegek. Ilyén körülmények között Hatvanban ma már alig lehetséges a betegellátást megoldani. De túlzsúfoltak a magánrendelések is. Kormányzatunk törekvése az, hogy minden biztosított korszerű és ingyenes betegellátásban részesüljön. Ezt a célt szolgálja az új kórház és a rendelőintézet -r- ha felépül. De mikor helyezik üzembe — kérdezik egyre türelmetlenebbül Hatvanban és környékén.

Fazekas László

Készítik a JMátrcf ásványtani térképét

A Mátra ásványtani térképének elkészítéséhez a hét szerdáján 30 főből álló geológiai kutatócsoport érkezett a Mátrába. A csoport tagjai szeizmográfiai műszerekkel kutatják az érctellér vonulási irányát. A kutatócsoport tagjai Recsk községben helyezkedtek el, és onnan indulnak gépkocsikkal a hegységbe.

A Vöröskereszt, által kezdeményezett tisztasági és egészségügyi mozgalom egyre te- kintélyesedik, egyre bővül. Mind több és több helyről, községből, faluból érkeznek híradások arról, hogy újabb háztulajdonosok neveztek be a „Tiszta udvar — rendes ház!” mozgalomba.

Igen örvendetes és nagy jelentőségű eseményről tudósított bennünket a legújabb híradás: az erki cigánytelep lakói a „Tiszta udvar — rendes ház!”

A pétervásári Járási Művelődési Ház vezetősége még a téli hónapokban elhatározta, hogy átfesteti az épület néhány, már eléggé elmocskoló- dott helyiségét. A tavasszal ezt nem tudtuk megvalósítani, fedezet hiányában. Egy alkalommal találkoztam Barna János pétervásári szobafestővel, aki ígéretet tett, hogy társadalmi munkában a művelődési ház

mozgalom kertén belül versenyre hívták ki a komlói cigánytelep lakóit.

Értékes jelenség, értékes híradás ez. Annál is inkább, mert Kömlő község háztulajdonosai csak szórványosan neveztek be a Vöröskereszt tisztasági és egészségügyi versenyébe, viszont a cigánytelepen minden család nevezését kérte a versenybe. A komlói cigánytelep házain hamarosan megjelennek a „Tiszta udvar — rendes ház!” feliratú táblák.

nagytermét és előcsarnokát kifesti.

Barna János ígéretét hamarosan tett követte. A festékanyag beszerzése után, augusztus első napjaiban megkezdte a munkát. Nagy gondban voltunk a munkálatok elvégzésével, mert augusztus 14-re vártuk a Gárdonyi Géza Színház vendégjátékát. Barna 'János mindent megtett, hogy erre az időre elkészüljön a nagyterem, nemcsak ő, hanem felesége és sógora is segítségére sietett Ennek híre ment a községben és néhány nap múlva már öten dolgoztak, éjjel-nappal. így sikerült befejezni a munkálatokat a kívánt időre.

Egy éve dolgozom a művelődési házban, s talán most érzem először, hogy munkánk nem volt eredménytelen. Sikerült az emberekkel megszerettetni a kultúra házát olyan mértékben, hogy már áldozatot is hoznak.

Dalos Andor

„Tiszta udvar—rendes há%!“

A kómiői cigánytelep lakóinak kezdeményezése

Bányássssírvel -— munkáshűséggel

ÉPPEN A HORTI Gépállomás bejáratánál találkoztunk vele először. Ha rögzítettük vplna ezt a pillanatot, még jelképnek is szép lett volna- Szép, mert igaz. Martinkovits Ernő, a petőfibányai bányász, aki hónapok óta segíti Horton a tsz-ek munkáját, erősödését, a gépállomásról az Ezüstkalász Tsz irodájába megy. Mint napokon. heteken, hónapokon keresztül mindig.

Magas, izmos termetén kék munkásruha, szőke haját sapka fogja össze, a lábán csizma, mert a határban ez a legjobb. Kemény kézzel fogja a Pannónia kormányát, és nyílt tekintettel néz előre. Magatartása. megjelenése az erő és biztonság érzését váltja ki abból, aki beszél vele. Hangja nyugodt, mélyen zengő, olyan, amire azonnal figyelni kell.

És figyelnék is rá. Méghozzá sokan.

Amikor a tanácstitkártól érdeklődtünk. ő is ezt a véleményt fejezte ki.

— Még csak június óta van nálunk Martinkovits elvtárs, — mondta a beszélgetés elején Madár Zoltán VB-titkár —, de úgy szeretnénk, ha el se menne. Nagyon kellene ő nekünk továbbra is.

Hogy miért? Erre sem nehéz a feleletet megadnunk. Ha abból indulunk el, hogy az emberre a cselekedetei a legjellemzőbbek, akkor érthető, hogy mi is Martinkovits Ernő tevékenység iránt érdeklődünk először. Illetve: nem is kellett érdeklődnünk, mert Madár Zoltán elvtárs kijelentésének indoklásául maga kezdte el a felsorolást. Hadd derüljön ki abból, miért szeretnék megtartani továbbra is Horton Martinkovits elvtársat.

AMIKOR JÚNIUSBAN megérkezett Hortra, ahol négy szövetkezet működik, ebből egy régi, három pedig ezen a tavaszon alakult, bizony nem volt rózsás a helyzet. A szövetkezeti parasztokat még a munkára is szervezni kellett. A növényápolás pedig nagyon sürgette a kapát, kellett a szerszámfogó kéz. Míg a szövetkezetekben a tagokat serkentette a munkára, addig otthon, Pe- tőfibányán, a bányászokhoz fordult segítségért. Naponta legalább két teherautó hozta és hozza most is a segítséget Volt úgy. hogy naponta többször is megtette az utat Petőfi- bánya és Hort között, csak azért, hogy fennakadás semmiben ne legyen. Esténként a vezetőségi gyűléseken biztatta jó szóval, de mindig egyenes szóval a csüggedőket. nappal pedig a tsz-parasztok között járt-kelt beszélgetett, érvelt, vagy éppen vitázott.

És mintha kiapadhatatlan ereje lenne, mintha nyűhetet- lenek lennének az idegei, soha nem vesztette el a türelmét

Mindig a kendőzetlen igazságot mondta, még akkor is. ha az orvosság keserűnek tetszett.

A gazdasági munka szervezése mellett a fő figyelmet a tsz-ek pártszervezeteinek az erősítésére fordította, mert nagyon jól tudta, hogy minél hamarabb megizmosodik a tsz-ek pártszervezete. annál hamarabb állnak talpra a tsz-parasztok is. Annál hamarabb szűnik meg a fejekben a kó- válygó gondolatok gátja, szabadulnak meg a lelkek a múlt nyűgétől, a szűk egyéni érdek kötöttségeitől, s annál hamarabb döbbennek rá arra az igazságra, hogy a közös érdek útja jelzi az egyéni boldogulás irányát is.

TŰLZAS LENNE AZT állítanunk, hogy ma már rend van Horton minden paraszt fejében. hog£ a lélekben felkavart viharok már mindenkiben elvonultak és még a pora sem maradt. De hol vannak már attól, amiben még a tavasszal vergődtek! Hogy ma is vannak még „nemakarom emberek’“ Horton? Néhány hónap alatt emberek ezreit megváltoztatni nem lehet.

De hogy megkönnyítse az emberi tudat formálását, a tsz-ekben a pártszervezetek mellett létrehozta a pártonkí- vüliek széles aktívahálózatát, a Nőtanácsot, és a KlSZ-szervezetet. így lépnek ki a horti tsz-parasztok a múltban önmaguk köré vont szűk körből és szoknak hozzá ahhoz, hogy a néhány hold helyett az egész határt befogja a tekintetük, és megtanuljanak eligazodni országos dolgokban, de helyesen lássák azt is, hogy mi történik a világban.

Reggeltől estig a határban, a tanácsházán, a tsz-irodában. Röpíti a Pannónia, és mindig ott van, ahol a legnagyobb szükség van az irányító, jó szóra, a hasznos, emberi tanácsra. És sokszor csak az éjfél veti haza a kis családhoz, Petőfibányára, hogy hajnalban már újra induljon vissza oda, ahol most folyik az első vonalban a harc a közös paraszti élet megteremtéséért.

És a hortiak tudják, érzik az áldozatot, amit Martinkovits Ernő hoz értük. Elmondták ezt a tsz-parasztok, a brigádvezetők, a tsz-elnökök, de a községi párttitkár, Rádi János elvtárs is. Amikor Czibolya Jánostól, az Ezüstkalász Tsz elnökétől, vagy Krajcsik Lászlótól, a Haladás Tsz elnökétől és Nagy Istvántól, a tsz párttitkárától kértünk felvilágosítást: mind ugyanazt mondta.

MINTHA ÖSSZEBESZÉLTEK volna: nagyon sok segítséget adott, tud az emberekkel

bánni, mindenki becsüli és ragaszkodik hozzá. Tartanák szívesen, ha maradna.

Megérdemelt dicséret ez? Bizonyára. Annyi ember nem mondaná másként, ha Martinkovits Ernő nem szolgált volna rá a dicséretre;

És, hogy miért fárad annyit Martinkovics Ernő? Mert látja a célt. Mert a párt megbízta ezzel a munkával. Mert ismeri a paraszti életet, hiszen ő is ebből a fajtából való. Ebből, a paraszti életből került a bányába, majd a néphadsereg tisztje lett. Éveken keresztül vigyázta a dolgozó nép rendjét és békéjét. Az ellenforradalom idején s fegyverrel a kezében harcolt a népért, a pártért. A fegyvert azóta sem tette le: most munkásőr.

De tudja azt is nagyon jól, hogy a munkás-paraszt államnak művelt emberekre van szüksége, ezért tanul felnőtt fejjel is. Bányaipari technikumot végez. Ott sem vall szégyent: kitűnő eredményt ért eL

így válik világossá az, amit előbb mondtunk: ismeri a célt. öntudattal néz a jövőbe a munkásosztály harcosa, a paraszti élet szövetségese, a párt katonája.

Az osztálytudat pedig olyan erő, amely a világot képes megváltoztatni, a saját képére átalakítani.

ENNEK A HARCNAK egyik

kemény katonája Mártinké vits Ernő.

G. Molnár Fereag