Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-24 / 226. szám

4 NÉP Ü J S A G 1960. szeptember 24., szombat tuDcir Köszönet érte... Szerdán, munkaideje után kisfiával vásárolni ment P. Li­ne, az egri Kiskereskedelmi Vállalat bölcsődéjének dolgo­zója. Megfordult több üzlet­ben, s a sikeres bevásárlás örömével tért haza. Öröme azonban nem tartott tokáig... Táskájának tartalmát kirak­va, ijedten vette tudomásul, hogy a havi fizetésének több mint felét tartalmazó pénztár­cája elveszett. Hiába járta vé­gig még egyszer a megtett út­vonalat, az üzletek már zárva voltak, a pénztárcát nem ta­lálta. Másnap délelőtt, utolsó re­ményként benézett az Állami Áruházba. A drogéria részleg­nél vásárolt előző nap, s az ott felejtett pénztárca becsületes gazdára talált. Az elárusítónő hiánytalanul átadta a kétség- beesett asszonynak. Az elárusítónő becsületessé­ge megmentett egy asszonyt a gondoktól. Köszönet érte. (p. e.) — VASÁRNAP társaski­rándulásra indulnak az Északmagyarországi Áram­szolgáltató Vállalat Egri Üz­letigazgatóságának dolgozói Lillafüred —Miskolc —Tapol­cára,- A SZAKSZERVEZETI Vi­lágszövetség megalakulása 15. évfordulójának tiszteletére az Úzdvidéki Szénbányászati Tröszt üzemeiben — így Eger- csehi Bányatelepen is — szep­tember 20-án ünnepi taggyűlé­seket tartottak. — AZ EGRI Szilágyi Erzsé­bet Leánygimnázium III D. osztálya jól sikerült kirándu­láson vett részt. Meglátogat­ták a főváros után Pécs neve­zetességeit és környékét is.- MÉG EBBEN az évben je­lentős vízvezetékhálózat-bőví- tési munkálatokra kerül sor Egerben a Rákóczi, a Szepesy és a Koszorú utcákban. A Rá­kóczi és a Szepesy A. utcában közkútáthelyezések is lesznek. A vízvezetékhálózat-bővítési munkálatait 100 000 f orintos beruházási költséggel végzik. — AZ EGRI JÁRÁSI ta­nács igazgatási állandó bi­zottsága ülést tartott szep­tember 17-én, amelyen érté­kelték a sorozással kapcsola­tos kérdéseket. Megállapítot­ták, hogy a járás fiataljai tel­jes létszámban megjelentek a sorozáson. Megtárgyalták, hogy a kormányrendelet által szabályozott segélyezést az ÁB mérje fel, és azoknak jut­tassa, akiket illet.- A PAPKERT csatornázá­sa — Egerben — műszakilag 50 százalékban kész. A hátralevő munkálatokat 30 000 forintos beruházással, december végéig befejezik. Bővíti állatállományát a hatvani Béke Tsz A nemrég alakult hatvani Béke Termelőszövetkezet azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy a jövőben bővíteni fogja állatállományát. Az idén 56 sertést szerződött le a tsz, amit decemberben adnak át, s hogy jövőre még többet szeretné­nek, azt bizonyítja: most épí­tettek 20 férőhelyes sertésfiaz- tatót, 32 ezer forintos beruhá­zással. Ezenkívül most épül egy 50 férőhelyes tehénistálló is, mert a közeljövőben 20 te- nyészüszőt vásárol a tsz. Az állatállomány bővítését mutat­ja a gondos silózás is, amit nemsokára be is fejeznek. Férfi segédmunkásokat keresünk felvételre. TEJÜZEM, EGER, Mária utca­jelentkezés reggel 8 órakor. Filmfórum Alázatosan jelentem ÜJ MAGYAR FILMET mu­tatott be az egri Vörös Csillag Filmszínház: a Bóka László novellájából készült Alázato­san jelentem című filmdrá­mát. A dráma a Horthy-hadsereg életébe viszi vissza a nézőt. A szakaszvezetők, az őrvezetők világába, ahol a szolgálati sza­bályzat és a függelem csak arra jó, hogy alantas ösztönei­ket és dölyfüket kellőképpen kiélhessék. A „feküdj”, a „re­pülő”, a „kúszás” nemcsak útált vezényszavak a karpaszo- mányosok és egyéb, a hadse­regbe került földi halandók ré­szére, a parasztok és a munká­sok előtt, hanem tartalom is, értelmetlen és céltalan szemlé­let, aminek a fegyelemhez csak annyi köze van, hogy minden­kit bábbá akar nevelni, enge­delmes és vakon engedelmes figurává kíván csökkenteni. Ennek a képekben — és mi­lyen reális képekben — meg­elevenedő világnak és szemlé­letnek a tengelyében Benedek Zoltán őrnagy áll. K. u. K.-ér- telemben vett katonai jellem, akinek az edzését lelkileg már a Zögereiben megkezdték. A zsenge gyermekkortól vaskala- posan nevelt Benedek minden kedélytől és érzelemtől meg­szabadult (legalább is ő ezt hiszi!), beosztottjaitól és min­denkitől, aki vele érintkezésbe kerül, elvárja, hogy a katonai szabályzat szellemében gon­dolkodjék és cselekedjék. Ennek a Benedek Zoltán őr­nagynak vannak érzései, józan ítéletei is, de nem látja, nem akarja látni, hogy körülötte hogyan kavarog a küzdelem, hogyan lesznek áldozatokká becsületes és elvhű emberek. Benedek Zoltánnak már ezer oka lett volna, hogy gondol­kozzék az összefüggések felett, de ő nem tud mást olvasni, mint a szolgálati szabályzat paragrafusait és csak aszerint tud élni. Mint a megátalkodott Omár kalifa, aki a Koránon kívül megsemmisíttetett min­dent Alexandriában. NEM LÁTJA, nem akarja látni azt a korruptságot, amit — ha csak félig nyitja is ki a szemét — észre kellett volna vennie. Az összeköttetések, a felsőbb és az alsóbb vezetés közötti űr és ellentmondás, a lélektelen dölyf körülfonja őt is, átszövi az egész halálra- szánt és Keletre dobott hadse­reget. De ő csak a szabályzatot látja, számára az az erkölcs és az ész tabuszerű foglalata. A fronton az egészségesebb gondolkodású altisztek érzik a feltartózhatajlan veszélyt, ha nem is értelmesen, de ösztö­neikkel látják a reménytelen­séget. Benedek kapja a paran­csot és végrehajtja — ameddig tudja. Még akkor sem gondol­kozik. amikor a legegyszerűbb halandó számára is nyilván­való a németek árulása. Hiába igyekszik magyarázni a döntő pillanatban, hogy ő nem ellen­ség, a német géppisztoly-soro­zat leteríti. A filmet Szemes Mihály ren­dezte. A kitűnő forgatókönyv­ből filmre vitte azt a drámát, amit Bóka László, nyilvánva­lóan személyes élményeinek felhasználásával írt meg. A dráma elevenen él és hat a vásznon és ez Szemes Mihály érdeme is. Nem alkalmaz me­részen új fogásokat, a képso­rok itt-ott a híradók gyorsasá­gával és mozaikszerűségével peregnek, mégis nyilvánvaló minden lélektani helyzet a drámában, ahogyan az esemé­nyek és az emberek keringe­nek. A pléhdobolás a drámai fordulókon figyelmeztetően jelzi a nézőnek a dráma ira­mának gyorsulását. GABOR MIKLÓS Benedek Zoltánja kitűnő alakítás. A vaksi katona-lélek szerencsét­len és szemellenzős figuráját megdöbbentő következetesség­gel formálta meg. Szinte érez­zük, hogyan válik bábbá ez az ember. A duplanevű tábornok szerepében Uray Tivadart lát­juk. Feledhetetlen arcfintorok­kal érzékelteti a mindent felü­letesen kezelő, a csak önmagá­val törődő férfi-vénséget, akit a szőke tündér oda visz, ahová akar. Ruttkay Éva a gyászoló öz­vegy ruháját hordja, de osz­tályhűsége az illegális mozga­lomhoz kapcsolja. Érzelmileg jól megalapozott jellem, meg­nyeri rokonszenvünket. Szirtes Ádám karpaszomá- nyosa csak néhány villanásra jelenik meg a filmen, A Bene­dekkel való beszélgetése, aho­gyan a szavak élével és tartal­mával mindketten játszanak, kitűnő részlet. Házy Erzsébet és Psota Irén egy-egy érdekes alakot formál­nak meg az akkori idők pesti világából. A filmdráma mindvégig le­köti a néző érdeklődését és bár olykor szerteágazó a mondani­való, amit a mozaikszerűen felépített filmmese összefog, hitelességéhez kétség nem fér: a jellemek valódiak, a drámai konfliktusok még elnagyoltsá­gukban is igazak maradnak. A SZOVJET FRONTRÓL készült híradófelvételek fel­frissítik a háború borzalmas élményeit, akik esetleg megfe­ledkeztek arról a szenvedésről, amibe az országot belekerget­ték a második világháború éveiben. Farkas András MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: szeptember 25-én, vasárnap délután 5 és 7 órai .kezdettel: Vörös tinta (magyar) szeptember 25-én, vasárnap délelőtt 11 órakor, matiné: A világ teremtése EGRI VÖRÖS CSILLAG Alázatosan jelentem (széles) EGRI BRÖDY Áru Katalóniának EGRI KERTMOZI Rosemarie GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Mozart GYÖNGYÖSI PUSKIN Rangon alul (széles) HATVANI VÖRÖS CSILLAG Fapados szerelem HATVANI KOSSUTH A kicsi HEVES Az aranyvonat FÜZESABONY ítélet magánügyben PETE RVAS ARA Tűz a Dunán musoru Egerben este 7 órakor: ŰRI MURI (Katona-bérlet) Abasáron este 7 órakor: BEKOPOG A SZERELEM fflaptar I960. SZEPTEMBER 24., SZOxMBAT: GELLÉRT 20 évvel ezelőtt, 1940-ben e napon halt meg IVÁNY1 GRÜN- WALD BÉLA festőművész. Először naturalista jellegű történeti ké­peket festett (Isten kardja. Tatárjárás után), majd külföldi tanul- mányai után hazaköltözve, a nagybányai művésztelep megalapítója lett és itteni munkáit a kötetlen, impresszionista ábrázolás jelle­mezte. 1907-ben a kecskeméti művésztelep vezetője lett. Néhány jellegzetes műve: balatoni tájképei, a Kecskeméti kofák című. díj­nyertes képe. a debreceni egyatem auláját díszítő nagy kompozí­ció. Iványi Grünwald 1867-ben született. 60 évvel ezelőtt, 1900-ban e napon született PAP KÁROLY író. Azarel című regénye gyermekkorának őszinte rajza. 15 évvel ezelőtt. 1945-ben e napon halt meg HANS GEIGER né­met fizikus, az atomfizikában igen fontos Geiger—Müller számlá­lócső szerkesztője (1913.) Ez a készülék az egyes ionizált részecs­kék útját mutatja meg és kimutatható vele a mesterséges., vagy pl. a bányákban a természetes radioaktivitás. Geiger 1882-ben szüle­tett. 25 évvel ezelőtt. 1935-ben, mintegy 400 ezer bányász részvételé­vel az Egyesült Államokban hatalmas sztrájk kezdődött. Okióber közepén óira megrendezik Hatvanban az őszi vásárt Hatvan városban a jövő hó­nap közepén ismét megrende­zik a kétnapos — immáron ha­gyományosnak számító —, őszi vásárt. A megyénk kereskedel­mi szervei már most készülőd­nek a vásárra, amelynek nem­csak a hatalmas árukészlet, ha­nem ezenkívül még sok más érdekessége is lesz. Divatbe­mutatókat rendeznek, ezenkí­vül mosógép-, mosószer-bemu­tatókra is sor kerül. Szemlélte­tő televízió-előadásokat tarta-« nak, és a TÜZÉP Vállalat is érdekes meglepetésre készül: a vásárterületen egy vikendház építésének bemutatójára is sor kerül. A kereskedelem mintegy 20 —25 milliós készlettel vonul fel a hatvani őszi vásáron. Hetvenöt esztendős a motorkerékpár Amikor 75 évvel ezelőtt Stuttgart egyik elővárosában megindult a két hatalmas, küllőskerékkel, bőrnyereggel és motorral ellátott különös alkotmány, senki sem gondol­ta, hogy ez volt a motorkerék­pár megszületésének órája. 1883-ban, az 51 éves Gottlieb Daimler mérnök hosszas kí­sérletezés után „petróleum­motort” szerkesztett, amelyet két évvel később egy fából ké­szült kerékpárba, majd továb­bi egy év múltán hintószerű személygépkocsiba épített be. Ezzel megkezdődött a motor- kerékpár diadalútja. Amerika legismertebb és legnépszerűbb zeneszerzője. George Gershwin, 1897. szep­tember 25-én született. Ifjúko­rában a Columbia Egyetemet látogatta, de csakhamar kide­rült róla, hogy univerzális ze­nei tehetség. Ám „a korlátlan lehetőségek hazája" sem adja könnyen a sikert. Gershwinnek igen nehéz éveket kellett át­vészelnie. Gershwin életét nagyjából a Kék rapszódia (Rhapsody in Blye) című filmből ismerik ná­lunk. Gershwin zenei alkotá­sai gazdagok ritmusban, aenei A Nyüzsgő Ember egyébként itt él közöt­tünk. Egyébként él itt, máskülönben nem. Tu­dom, ez utóbbi kijelen­tésem egyébként értel­metlen, de mindjárt kiderül, hogy máskü­lönben nem az. Mielőtt azonban értelmet ad­nék kissé homályos be­vezető mondataimnak, először hadd mutassam be írásom főszereplő­jét, a Nyüzsgő Embert. Közbevetőleg azonban még meg kell jegyez­nem, hogy a Nyüzsgő Embert iskolában kel­lene természetrajz órán mutogatni. Hadd lát­nák a nebulók, hogy az élő szervezet mennyire képes alkalmazkodni az életkörülményekhez. Mert, mint ahogy a ró­kának terepszíne van, vagy éles szeme a sas­nak, úgy van a Nyüzs­gő Embernek nyüzs­gésre alkalmas testal­kata. Hosszú, mozgékony végtagjai, a könnyen hordozható rövid törzs- zsel, fitos kis hátvég­gel, a megnyúlt, spe­ciális nyak, futkározó ádámcsutkával és rajta a teljes körülfordulás- ra alkalmas fej, mind­mind a nyüzsgő élet­módot hivatott szol­gálni. Haja rövid, hogy ter­hével ne akadályozza feje fürgeségét. Ruhá­zata feltűnést kel mert ugyebár: a feltű­A Nyüxsgő Ember nés nagyon kell a nyüzsgéshez. Saját ter­vezésű szögletes zakót, fityegő zsebű szűk nad­rágot, lehetőleg mére­ténél kisebb ballonka­bátot visel. Az egész emberben van valami folyton matató, keres­gélő, idült fürgeség. Na, már most, tér­jünk az egyébkéntre. A Nyüzsgő Ember ak­kor él közöttünk, ha a városban nincsenek hí­res emberek, vagy kül­földi delegációk. Más­különben, ha ilyen a környékre téved, érke­zésük pillanatától a búcsú percéig köztük, körülöttük nyüzsög, felszámolva arra az időre minden helyi kapcsolatát. Tulajdon­képpen semmi dolga velük, semmi köze hoz­zájuk, így bámulatos ügyességre van szüksé­ge, hogy az idegenek közé lopja magát. Mi­helyt azonban sikerült a befurakodás, attól a perctől kezdve repre­zentál a város összes vezetője helyett. Ma­gyaráz, megmutat. Sze­mélyes barátokat sze­rez, nem kímél erőt és semmi fáradságot. Eh­hez a megnyerő mun­kához kell a testalkat. Képzeljék el, többfe­lé kell egyszerre be­szélni. Rá kell moso­lyogni az egész delegá­cióra globálisan, még akkor is, ha a jövevé­nyek egy része a háta mögött van. Ha az ide­genek közül az egyik leszól, a másik viszont dicsér valamit — és ez egy időben történik — a Nyüzsgő Ember azért nyüzsgő ember, hogy egyszerre mind a ket­tőnek helyeseljen. Kü- lön-külön az nem vicc, azt bárki meg tudja csinálni. A fáradságos kezdet jutalma az a nagyszerű pillanat amikor kivo­nul megszerzett ide­genjei társaságában a városba, a bennszü­löttek közé. Ilyenkor lehetőleg belekarol va­lakibe, vagy olyan bi­zalmasan közelhúzódik a jobb sorsra érdemes vendéghez, hogy az jó­formán menni sem tud tőle. A vendégekkel beszélni kell, fontos­kodva, széles gesztu­sokkal. Közben nem árt figyelni a helyi isme­rősöket és ha feltűnik valaki közülük, az ide­gent el kell vezetni előtte, hadd lássa, ki­vel van a Nyüzsgő Em­ber, mert az nem akár­ki, hozzá a világ min­den tájáról eljönnek nagyszerű barátai. Szórakozóhelyen a Nyüzsgő Ember az ide­genek legcsinosabbjá- val táncol. Tegyük fel. az idegen szépség éne­kesnő és felmegy a pó­diumra énekelni. A Nyüzsgő Ember ilyen­kor elemében van. Először azt játssza meg, hogy ő kérte a mű­vésznőt arra, hogy éne­keljen, legyenek azért mindenekelőtt neki há­lásak a bennszülöttek. Majd arckifejezése azt mondja: megengedtem, hogy énekeljen. A pro­dukciót természetesen a pódium közvetlen közelében hallgatja. Időnként a felső C-t elismerő fejbólintással jutalmazza — elvégre, kinek van itt joga raj­ta kívül elismerni. Kis­vártatva körülnéz, fon­toskodva, mindenki fö­lött és kifejezése most már messze kiáltja, túl a falakon: nézzétek meg, velem van, és hogy énekel? A barátság a vendé­geskedés idején áldo­zatokkal jár. A Nyüzs­gő Ember ajándékokat osztogat és bánatos, ha a felesége tűsarkú ci­pője nem megy rá a vendégművésznő lábá­ra. Kizárólag saját ma­gát átkozza ilyenkor, amiért aprólábú nőt vett feleségül. Az ide­genektől minden szük­ségtelen dolgot pénzért Gershwin és a film hatásokban és egyéni szépség­ben. Számos amerikai nagy film zenéjét Gershwin komponálta. Leghíresebb zenei bravúrja a Kék rapszódia, amely eredeti­leg az Jazz-király című film betétszámaként vált világszerte ismertté, utána a dzsessz-asne- karok, mint a legnagyobb slá­gerek egyikét játszották világ­szerte. A Porgy and Bess című né­ger operáját ez idáig csak a rádió jóvoltából — részleteiben — ismerjük. Az opera premi­erjét 1935. szept. 30-án tartot­ták meg a New York-i Alvin Theaterban. A siker csak foko­zatosan bontakozott ki. Az ope­rát azóta játsszák Amerikában, s bemutatták Európa csaknem valamennyi nagy városában. Az elmúlt években Lengyel- országban. Prágában és Moszk­vában is színre került. Gershwin a premier után két évvel, 1937. július 11-én halt meg. Végrendeletében meghagyta, hogy művét csak egy bizonyos New York-i néger színészcsoport adhatja elő. sen­ki más. Ez a néger együttes. tetté világhírűvé operáját. Az elmúlt évben a drámai feszültségű operából filmet ké­szítettek. Ebben is kizárólag néger színészek játszanak. Mégpedig Amerika legkivá­lóbb néger színészei. Sidney Poitier, ő alakítja Porgyt. (A magyar közönség egyébként a Megbilincseltek című filmben ismerheti meg rövidesen.) Bess szerepét Dorothy Dandridge alakítja, öt már láttuk a Ta- mango című filmben. A Porgy and Bess forgatását 1958 szeptemberében kezdték meg, európai ősbemutatóját 1960 áprilisában tartották meg Mürlchenben. A filmet Otto Preminger rendezte, akinek a Szent Johannáját nagy sikerrel vetítik filmszínházaink is. A film a lehetőség szerint ragasz­kodik az eredeti színdarabhoz. A Porgy and Bess Gershwin egyik legszebb melódiájú ope­rája. Színpadi bemutatója után most a filmváltozat állít örök emléket a korán elhúnyt nagy zeneszerzőnek, örülnénk, ha mi is megismerhetnénk ezt az operát teljes egészében, ha másképpen nem, a filmvász­non. (murait vásárol meg, a vett áruval aztán széltében- hosszában, mint kapott ajándékokkal dicsek­szik. Ha a külföldiek rágógumit hoznak, csámcsogva rágja éjjel­nappal, ócsárolja köz­ben a magyar ipart, amelynek gyártási programjában minden szerepel, csak éppen a külföldi rágógumi nem. Lehetne még sorolni a reprezentatív és egyéb tetteket. Kétség­telen, hogy a Nyüzsgő Ember nagyobb művel érdemelne, hazánkban ugyanis jóval kisebb öntevékenységért is megbecsülés jár. A Nyüzsgő Ember pedig sokat dolgozik, a pá­lyaudvaron az egyik delegációt búcsúztatja az első vágányon, a másodikon közben rpár fogadja az új jövevé­nyeket. Szegény-sze­gény nyüzsgő bará­tunk, mennyi vacsora, díszebéd, bankett, ün­nepély szakad a vállai- ra és ő mégis matat- matat, mert a népsze­rűségért dolgozni kell. Igaz, az arcán a fárad­ság jelei mutatkoznak, nemrégen egy külföldi csoportot vezetett el előttem és nekik mond­ta magyarul, hogy én is halljam: mégiscsak szörnyűség, az ember­nek nincs egy szabad napja!!! Kiss János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom