Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-24 / 174. szám

4 íf t PÜ JS AG 1960. JtiUua ti., vasárnap-rr“ Jt= ÜIMW „Gyors ütemben* A. betgh csapatbknak. „gyors ütemben” kell elhagyniuk Belga- Kongót — ez volt ö .Biztonsági Ta­nács határozata. így akarták meg­szüntetni a belga-kongói agressziót, így akartak érvényt szerezni a kongói lakosság jogos követelésé­nek. A határozatot tudomdsÜl vették a belga csapatok, de a „gyors ütemből” ném lett . semint, ' inert még nem érkezett jelentés arról, hogy egyetlen belga katona is el­hagyta. volna. Kongó földjét. Ügy látszik, a belgákra fokozot­tabban érvényesül a gravitáció Kongó földjén, mint hazájukban. CSak rá ne fizessenek! r- ács) — HUSZONÖTÉN VÉ­GEZTÉK EL a dolgózök álta­lános iskoláját Pétervásárán A tanuló dolgotok és a peda­gógusok lelkiismeretes mun­kájának eredménye, hogy a végzősök csaknem négyes át lagoi ériek el tanulmányaik során.- A HÉT KÖZEPÉN a Szak­szervezeték Megyei Tanácsá­nak munkavédelmi felügyelője a Hatvan városi tanács egész­ségügyi osztályának kiküldött­jével ellenőrzést tartott a Hat­vani Konzervgyárban, ahol a munkavédelmi és egészségvé­delmi berendezés állapotát vizsgálták meg. — 50 növendék- MARdÁT vásárolt a pétervásári Eztiska- lász Tsz tagsága. A növendé­keket hizlalásra állítják be, s valamennyire szerződési kötöttek az Allatíorgalml Vállalattal. 20 darabot már az Idén leadnak, a többi a kö­vetkező évben kerül leadásra. *_ 4 SZARVASKŐI bánya­iizem féléves beruházási tervét 109,4 százalékra teljesítette, sa­ját beruházást munkálatokkal közel hatmillió forint értékű beruházásokat- végeztek el. — MEGKEZDTÉK az árpa eséplését az északi községek­ben ís. Szajlán a termelőszö­vetkezeti tagokból alakult cséplőbrigád végzi a nagy munkát. ~ AZ EGRI Pinomszeret- vénygyátban termelési tanács­kozásokon beszélik meg a má­sodik félév terv jeladatainak teljesítését és az önköltség csökkentésének további lehe­tőségeit. — KÉT ZETORT vásárol­tak az idén a visznek! Béke Tsz tagjai, a gépekhez való munkagépekkel együtt. A gépek árának eg?’ részét sa­ját erőből biztosították.- TŰLTELJÉSlTÉTTÉK a gabonából termelési tervüket a bitori tíegyi Csillag Terme­lőszövetkezet. tagjai. Búzából mintegy kettő, árpából három mázsával lesz magasabb az át­lagtermés az előző évek átlagá­nál. — NEGYEDMILLIÓ FO­RINTOS BERUHÁZÁSSAL átépítik, szélesvásznú film­színházzá alakítják a péter­vásári mozit. A mozi átépí­tésének munkálatait már megkezdték, s előreláthatólag még ebben a hónapban be is fpipTik- NÉHÁNY NAPPAL EZ­ELŐTT Nagyrédén, Győri Andrásra rádölt egy fal. A sze­rencsétlenül járt ember tagja volt a helyi termelőszövetkezet önsegélyező csoportjának, ezen­kívül háztáji biztosítása is volt, így özvegye az Állami Biztosítótól IS 800 forintot ka­pott. Bulgáriai útiélmények Irta: dr. Gál György Kolarovgrádi városkép a török templommal EGEI VÖRÖS CSILLAG 21-én: A csodálatos malom 2S-én: Vörös tinta EGRI BRÖDY 24—25-én: Nines előadás EGRI KERTMOZI 24- én: Hovanscslna 25- én: Még sötét a hajnal GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 24—25-én: Sikoly az utcáról GYÖNGYÖSI PUSKIN 24—25-én: Különös hajótöröttek HATVANI KOSSUTH . 24—25-én: Végállomás: szerelem HATVANI VÖRÖS CSILLAG 24- éh: Merénylet 25- én; Emília Gálottl FÜZESABONY 24—25-én: Virrad HEVES 24- én: Nyomorultak (I. rész) 25- én: Az út vége PÉTERVASARA 24-én: Láthatatlan kötelék S5-én: Nincs előadás IV: Kolarovgrádtól 17 kilométer­re találjuk Bulgária legjelen­tősebb történelmi rezervátu­mát, az ún. madarai fennsíkon. Az itt talált leletek és törté­nelmi emlékek nemcsak a bol­gár nép története', de az egész emberiség fejlődése szempont­jából is jelentősek és rendkí­vül nagy tudományos jelentő­séggel bírnak. A hatalmas er­dők övezte, több mint száz mé­teres kőpár sziklatÖfnböktől határolt tájon levő barlangok­ban neolit-kori eszközöket, bronz- és vaskori edényeket és szerszámokat találtak. A trák agyagtálák és korsók i. e. V.—IV. század kultúrájáról tanúskodnak. A bolgár törté­neti emlékek közül a legje­lentősebb egy százméteres Sziklafalon, az eredeti sziklá­ból kivésett, bolgár kánt ábrá­zoló művészi lovas dombormű. A dombormű körül bevésett feliratok a Vili—IX. század­beli bolgár történelem legfon­tosabb eseményeit örökítik meg és a történetkutatás szá­mára is igen jelentős adatokat szolgáltattak. A sziklák alatti múzeum a rendkívül értékes leletek és emlékek valóságos tárháza. Késő délutáni órákban ér­keztünk Várnába, a tenger­partra. Várna gyönyörű szép, modem város. Bulgária har­madik legnagyobb városa. A várnaiak azt mondják: nincs még egy ilyen szép város a fekete-tenger partján. Egyéb­ként a város maga ősrégi tele­A Központi Statisztikai Hi­vatal a napokban jelentette meg az 1960-as népszámlálás­ról készült első kiadványát. A több száz oldalas könyv — bár még előzetes adatokat tartal­maz —, igen érdekes eredmé­nyeket közöl mind az ország, mind megyénk társadalmi éle­tében bekövetkezett változá­sokról. A népszámlálás adatai sze­rint, Heves megye területén 1960. január 1-én 348 756 lakos élt, közel 33 ezer fővel és 10,3 százalékkal több, mint az 1949. január 1-1 népszámláláskor. A pülés. Első lakói a trákok vol­tak, de a görögöket megbűvöl­te a helv szépsége és elűzték onnän a trákokat. A rómaiak a várost erőddé építették ki. Amikor a bolgárok a Várost el­foglalták. Várna ekkor már nagyforgalmú tengeri kikötő is. ahová messze vidékekről futottak be a hajók. Különösen Velence bonyolí­tóit le a kikötőben óriási for­galmat. A törökök 1391-ben foglalták el. A török uralom megszűnése után hatalmas fejlődésnek indult. Ma a bol­gár nép felszabadulába után alig több mint 15 évvel Vár­na minden tekintetben modem nagy város, ipárj központja Bulgária egyik igen gazdag kerületének. egyben kultúr- központja is a tengervidéknek. A várost egyrészt történelmi múltja, másrészt természeti szépségei, a város körüli öreg tölgy- és hársfaerdők, gyógy­hatású tengeri homokja és fürdője — Közép- és Kelet- Európa leglátogatottabb fürdő­városává tették. Óriási forgal­mára jellemző, hogv 1960-ban kb. 80 000 külföldire számít á város vezetősége. A tenger partján hatalmas szállodai építkezések folynak. Ebben az évben is több mint 20 modern szálloda felépítését tervezik^ Ugyanakkor a város gyönyörű éttermeiben biztosítva van a vendégek kifogástalan ellátá,- sa is. Várnái jogászkollégánk és barátaink elragadtatással be­szélnek szép városukról, mi pe­dig éppen igy arról a kedves, meleg vendégszeretetről, amellyel várnai barátaink ben­nünket fogadtak. Szeretnénk itt, Magyarorszá­gon őket mielőbb viszont­látni, viszonozni a baráti vendéglátást — ha nem is a Fekéte-tenger partján, de a mi „magyar tengerünk” partján, a Balaton mellett. Hiszem, hogy ők is éppen olyan gazdag em- ' lékekkéi fögnák távozni, mint ml távoztunk városukból. Várnától észak-kelétre, Bal- csik tengeri fürdővároskát Is megtekintve értünk Bulgária legnagyobb dunqi városába, Buszéba. Az említett városok­ról azért nem akarok részlete­sebben írni, mert az elmúlt évben városunkból Bulgáriá­ban járt újságíró-küldöttség egyik tagja e városok szépsé­geiről a Népújság olvasóközön­ségének már beszámolt — szí­nesebben, mint ahogyan ezt én tehetném. Ruszéből, a Duna mellől ké­ső este értünk Plevenbe. Ple­ven'városa a Duna és a Közép- Balkán hegység között elterülő sík vidéken Bulgária egyik leg­szebb és történelmileg légje­lentősebb várdsa. Gyönyörű fekvésénél és környezeténél csak az 1877. évi pleveni hős­tettek sorozata szebb. Az orosz—tötök felszabadító há­borúban a pleveni hadiesemé­nyek központi helyet foglalnak el, mert eldöntötték a háború kimenetelét. Hat hónapig tar­tott a hősi küzdelem Pleven városáért, amelyben áz orosz hadsereg hervadhatalan dicső­séget szerzett. Gvivícánál, Rá- disevnél, a „Zöld magaslato­kon”, Bukovlikinél és még más csatamezőkön az orosz nép fi­ai életüket áldozták a bolgár nép szabadságáért és függet­lenségéért. A város mindért talpalatnyi földjét az elesett, hősök vére Öntözte. A bolgár nép hálás felszabadítóinak, szí­vében őrzi emléküket Pleveni rövid tartózkodá­sunk ideje alatt is tapasztal­hattuk, hogy milyen mélyen él áz egész bolgár nép szivében ä magyar nép iránti barátság eszméje. Jogász bárátáink, élü­kön áz ősz „Papával”, akiről már első közleményemben ír­tam — ennek a barátságnak Soha el nem felejthető tanú- bizonyságát adták. (Eolytaijuk.) SCHÖNHERZ ZOLTÁN 1940. JULIUS 2#., VASÁRNAP: KINGA 55 éwél ezelőtt, 1905. Július 25-én stúíétéít SCH0.SHFR2 ZOLTÁN, eiéktíoftiémÖk, S kommunista pirt mártírja. Egész fiatal korától kezd­ve részt vett a mozgalomban, mint á Szlovák Ifjúsági Szövetség tagja, majd vezetőjé. A magyarországi kommunistákkal 1938-tól . kezdve lépett kapcsolatfia., és a KMP veze­tőségi tagja létt. ö írta az illegális Szabad Nép első vezércikkét: Sza­bad nép szabad országban címmel, fíorthy vészbírósága halálra ítélte. Börtönében példaképe volt az ön­zetlen, kemény kommunistáknak, idézünk búcsúlevéléből: Ab­ban á hitben halók még, hogy mun­kám ném volt Hlábgvaiő. Ha még- egyszer . születnék és ■ újból élnék, akkor sem tudnék másképpén élni, -. . . Töretlenül állok itt, mint egész életemben és úgy is halok meg." Sehönhérz Zoltánt 1942-ben a Margit-körúti katonai fogház udvarán kivégezték. 50 évvel ezélőtt, 1910. július 24-én halt meg ARHIF KUINDZSI orosz festő, a romantikus ukrajnai tájak ábrázolója (Berezovói li­get, Holdas éj á Dnyeperen). Küindzsi 1842-ben született. 10 éve, 1950-ben g napon halt meg LEV BÉRG, Sztálin-díjas szóidét földrajztudós és klimatológus. Művel közül kiemelkedik á Szovjetunió földrajzi zónáiról írt művé. Magyarul is megjelent az Éghajlat és élet című könyve. Berg akadémikus 1876-ban született. 30 éWel efelőtt, 1930-ban e napon Kairóban, AleksZandriában és Egyiptom más városaiban, hatalmas impérialista-éllenes tüntetés zajlóit le. . 1960. JÚLIUS 25., HÉTFŐ: JAKAB 25 évvel ezelőtt, 1935-ben, Budapesten e napon az építőiparban sztrájk kezdődött, mely hamarosan az ország több városára is ki­terjedt. 20 évvel ezelőtt. 1940-ben e napon nyitották meg Kirgizlsztánbán az úgynevezett ÉSZAK-FERGANAI CSATORNÁT; Lebontott állványok után — Hm... melyik házban is lakom? Heves megye népességének alakulása a népszámlálás tükrében megye népessége előrelátható­an még ez év végére eléri a 350 ezer főt. Érdekes megfigyelnünk, hogy az elmúlt 60 év alatt a megye lakossága csaknem 100 ezer fő­vel, több mint 40 százalékkal növekedett. Az elmúlt 60 év népességszámának és népsűrű­ségének alakulását az alábbi tábla szemlélteti: Jelenlevő AZ előző nép-> Számlálás ada­Népsűrűség népesség száma (fő) • (1 km2-re jutó taihoz viszo­nyítva %-ban lakos, fő) 1900 242 600 — 66,7 1910 265 700 109.5 73,0 1320 282 300 106,2 77,6 1930 301 000 106,6 105,9 82,7 1941 318 700 3Í6 300 87,9 1949 99,2 87,2 I960 348 800 110,9 95,9 * A megye jelenlegi területére számítva. A felszabadulás előtt (1900— 1941-ig) a lakosság növekedé­sének évi átlagos üteme 0,76 százalékos volt, míg az elmúlt 11 évben 0,93 százalékos. Mind­ezek a számok döntően bizo­nyítják azt a gyökefés társa­dalmi és gazdasági változást, mély országunkban az elmúlt 15 év alatt bekövetkezett. A népszámlálás és a népmozga­lom eredményei érzékeltetik, hogy a növekvő életszínvonal, a kedvezőbb társadalmi és gazdasági viszonyok milyen ha­tást gyakoroltak népünkre. Érdemes megemlíteni, hogy a háború előtt a csecsemő­halandóság és a gümőkórhalan- dőság vészesen magas volt Ma­gyarországon. Heves megyé­ben például 1928-ban 10 ezer lakosra 25 gümőkór haláleset jutott, ma 4. 1928-bán ezer él- veszülött csecsemő közül 217 meghalt, mielőtt az egyéves kort elérte volna. Má 59 fő az ezer élveszülöttre jutó csecse­mőhalandóság. Csökkent a hal- vaszületésék száma is. A la­kosság egészséges fejlődéséhez hozzájárult a növekvő gazda­sági jólét mellett áz egészség- ügyi intézményekkel való jobb ellátottság, az orvosok számá­nak növekedése, a kórházak befogadóképességének bővü­lésé, a szociális ellátottság fej­lődése. Talán leghívebben tük­rözi a megváltozott helyzetet a halálozási arányszám alakulá­sa. 1928-bán 18,4 volt az ezer lakosra jutó halálozás, ma ez a szám 10,7. Heves megye népességének növekedése az elmúlt évtized során a többi megyéhez képest magas volt. Az ország lakossá­ga az elmúlt népszámlálás óta 8,4 százalékkal növekedett. A megyék lakosság-növekedése általában kevés helyen haladja túl a 10 százalékot. így csak Komárom, Fejér, Borsod és Veszprém megye népesség-sza­porulata volt nagyobb Heves megyéénél. Ugyanakkor egyes megyékben — például Tolna, Vas, Bács, Békés, Csongrád — a lakosság száma csökkent. A lélekszámót tekintve, He­ves megye a Í9 megye közül a 12. helyen, területnagyság- rendileg pedig a 14. helyen áll. Legnagyobb lakosú megye Pest és Szabolcs-Szatmár, leg­kisebb lakosú Komárom és Tolna. Heves megyén bélül a né­pesség alakulása bizonyos elté­rő tendenciát mutat. Legna­gyobb növekedés a városoknál tapasztalható. Egyes területek iparosodása befolyásolta a me­gye lakosságának alakulását. Az iparosodás és a megnöve­kedőt munkaalkalom bizonyos bevándorlásokhoz is vezetett, így Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs megyéből az elmúlt 11 év során többen költöztek Heves «legyébe. Az ipar fejlő­désével kapcsolatos változáso­kat híven tükrözi a városok és áz ipari jellegű járások lakos­ságának növekedése, míg a mezőgazdasági jellegű járások lakossága — így például a fü­zesabonyi és a hevesi —, alig növekedett, vagy pedig csök­kent Járás, város Egri járás Füzesabonyi járás Gyöngyösi járás Hatvani járás Hevesi Járás Pétervásári járás Járások együtt: Eger jjv. Gyöngyös Jjv. Hatvan jjv. Városók együtt: Heves megye összesén: A járásokon belül kiemel­kednek egyes iparvidékek köz­ségei. így például Lőrinci köz­ség lakossága (Petófibányával együtt) csaknem kétszeresére Jelenlevő népesség 1949. 1960. január 1. 41029 42 425 52 652 33 096 50 743 28 441 44 700 42 420 54 660 39 907 50 029 33015 1960. év az 1949. év %-ában 108,9 100,0 103,8 120,6 98,6 248 386 284 761 106,6 29 382 35 375 120,4 21 969 28 668 130,5 16 536 19 952 120,7 67 887 83 995 123,7 316 273 348 756 110,3 nővékédétt. Parádsasvár, Mó- nosbél, Felnémet községek lé- lekszátn növekedése meghalad­ja a 30—40 százalékot. Ugyan ékkor, mint ahogy a járási adatoknál is láttuk, a mező- gazdasági vidéken — így pél­dául Poroszló, Kerekharaszt, Pély, Atány községekben — a lakosság száma csökkent. A népszámlálás adatai alap­ján a népesség nemek szerinti alakulásáról is képét kapha­tunk. Heves megyében 179 347 nő és 169 409 férfi lakott a népszámlálás időpontjában, így 1000 férfire 1059 nő jut. Az országos átlag 1071. Nálunk is, mint legtöbb megyében, több nő él, mint férfi. Megjegyez­nénk, hogy megyénkben csak­nem valamennyi népszámlálás alkalmával nc.öbblet mutatko­zott, amely a háborús veszte­ségek hatására fokozódott. A nemek aránya az utóbbi évek­ben azonban javult, hiszen még 1949-ben is 1000 férfire 1098 nő jutott megyénkben. Legmagasabb a nők aránya a füzesabonyi és a gyöngyösi já­rásban, legalacsonyabb Hatvan városban és a hatvani járás­ban. Á Statisztikai Hivatalban most folynak a népszámlálás további adatainak részletes feldolgozási munkálatai. É munkálatok során további olyan . anyag kerül majd nyil­vánosságra, amely lehetővé te­szi a népesség társadalmi és gazdasági viszonyainak sokol­dalú elemzését, és alkalmas lesz olyan vizsgálódások elvég­zésére, amelyek elősegítik a tervező munkát, s ezzel támo­gatják a népünk jólétének fel­emelésére irányuló törekvése­ket. Kovács József, Mégyei Statisztikai Hivatal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom