Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-22 / 172. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Fűkaszával arattak XI. évfolyam, 172. szám Ara 50 fillér 1960. július 22., péntek fl kiszisták dicséretére... .... íródik ez a vezércikk, most, amikor minden való­színűség szerint szombat estére, az északi részeket kivéve, az egész megyében befejeződik az aratás. A kiszisták dicséretére íródik ^ ez a vezércikk, akik még a 1 tavaszon elhatározták, hogy minden erőt és energiát; Iatbavetnek szövetkezeti mozgalmunk megsegítésére, az új kenyér betakarítá­sára Tizenegyezer hold ga­bona learatását, betakarí­tását vállalták a megye ; KISZ szervezetei, s a leg­utóbbi jelentések szerint ezt a vállalást nemcsak tel- ! jesítették, de túl is teljesí­tették. Maradjunk továbbra is a számoknál: 13 ezer fiatal, gyakorlatilag több, mint a KISZ Heve? megyei létszá­ma — ennyi vett részt csak eddig a nagy nyári mező­gazdaság] munkákban, s 54 ezer munkaegységet teljesí­tettek, gazdasági kihatásár ! ban több mint kétmillió fo- 1 rint megtakarításhoz juttat- , ták ezzel a megye termelő- i szövetkezeteit i Csak ezek a számok is igazolják, hogy Illő a dicsé­ret, és méltók a dicséretre ; azok, akik szombat délután és vasárnap, munkaidőn túl, kézzel, vagy géppel, tű- ; ző napsütésben, fáradságot nem kímélve, dolgoztak be­csületből, fogadalomból a nép, a haza igaz ügyét szol­gálva, a már kialakult ha- ( talmas gabonatáblákon. Sok , vád érte és éri manapság is 1 a fiatalságot. De ez a telje- , sitmény is azt példázza, < hogy méltatlanok a vádak, a mi ifjúságunk általában ilyen, mint ez a 13 ezer fia­tal, s nem olyan, mint az a néhány, akikkel foglalkoz- | ni ugyan kötelességünk, de j akik magatartásából az egész ifjúságra érvényes ál­talánosítást levonni a legtel­jesebb mértékig helytelen lenne. Öröm és büszkeség, hogy ( sikeresen* betakarítottuk, legalábbis, ami az aratást illeti, az új kenyeret, öröm i és büszkeség, hogy ebben ilyen tevékenyen részt vett megyénk ifjúsága, elsősor­ban a kiszisták. Bízunk ben­nük, hogy fogadalmukat továbbra is tartják, bízunk | bennük, hogy a cséplésben, a mezőgazdasági termelvé- nyek egyéb betakarítási munkáiban is ott lesznek, ahol szükség van segítsé­gükre, ott lesznek, ahol a termelőszövetkezetek meg­szilárdításáról, — gyakorla­tilag nemcsak a mezőgazda­ság holnapjáról, hanem egész népgazdaságunk gya- rapadásáról és fejlődéséről lesz szó. Dicséret az eddigi mun­káért, sok sikert a további­akhoz! Kállai Gyula Prágában RÁGA (CTK). Szerdán jába érkezett Kállai Gyu- a Minisztertanács első él- helyettese. A csehszlovák .rosban fogadására meg­át Frantisek Kahuda okta- és művelődésügyi mi- tér. a Csehszlovák Kom- ústa Párt Központi Bi- ságának több tagja és Mar- József nagykövet. Pártvezetőségi ülés a Mátravidéki Erőműben A Mátravidéki Erőmű párt- szervezetének a napokban megtartott vezetőségi ülésére meghívták a tömegszervezetek és a vállalat gazdasági vezetőit is. Az ülésen Záray Géza igaz­gató részletesen beszámolt az Erőmű első féléves munkájá­ról, majd az 5 éves népgazda­sági tervnek az erőműre vo­natkozó részét ismertették, ki­emelve a termelékenység nö­velésére kidolgozott műszaki intézkedések tervét. A beszámoló után a jelen­levők javaslatokkal segítették a tervek valóraváltását. Szilágyi Antal, az erőmű párttitkára, vitazárójában hangsúlyozta, egy pillanatra sem szabad szem elöl téveszte­ni, hogy a vállalati érdeket nem lehet szétválasztani a nép- gazdasági érdektől. E kettő szorosan összekapcsolódik és végső fokon az életszínvonal emelkedésének egyik fő ténye­zője. Az ülés második napirendi pontjaként a szocialista mező- gazdaság további megsegítését tárgyalta a vezetőségi ülés. Lévay András HOGYAN IRÁNYÍTJÁK A LÉGVÉDELMI RAKÉTÁT? ★ Dr. Gál György: BULGÁRIÁI ÜTIÉLMÉNYEK; ★ Pataky Dezső: RIPORT SZARVASKŐBŐL ★ Szalay István: SZELLEMI FELTÁMADÁS ★ Gyurkó'Géza: AMILYEN AZ ADJON ISTEN í ★ JELLEMZŐ SZAMOK ★ Dr. Rőczey Ödön: NAGYANYÓ Felkészültek a terményraktárak a gabona tárolására Heves megyében az idei nyár igen kellemes meglepe­tést hozott: 10—15 százalékkal jobbak a terméseredmények. Az előzetes számítások szerint mintegy 12 000 vagon gabona tárolásáról kellett gondoskod­ni. A Heves megyei Termény­forgalmi Vállalat raktárai is felkészültek a gabona tárolásá­ra és mintegy 2300 vagon ter­mény tárolására szükséges he­lyiség várja már az új gabo­nát. A termelőszövetkezetek többsége alkalmi raktárakat vesz igénybe a gabona tárolá­sára. A nehéz tárolási viszo­nyok ellenére is mintegy 80 százalékát helyben tudják el­helyezni a gabonát rövidebb, hosszabb ideig a termelőszö­vetkezetek. Az első szállítást a Egytál étel a határban Most van a nyári munka dandárja. A falu apraja-nagy- ja a határban dolgozik. De ki győzne ételt hordani 50—60 em­bernek, vagy még ennél is többnek? — Pedig jól esik a főtt étel, de ki főzze meg és ki vigye azt el az aratóknak, cséplőknek? Ezen is lehet segíteni — mondták Vámosgyörkön és Nagyrédén már tavaly. A*föld- művésszövetkezet az aratás- cséplési időszak alatt kísérlet­képpen megszervezte a terme­lőszövetkezetek tagságának déli egytál étellel való ellátá­sát — sikerrel. Az idén már több községben szállítják ki délben a friss, me­leg ételt a határban dolgozó embereknek. Poroszlón és Szi- halmon a termelőszövetkeze­tek „önellátásra” rendezkedtek be. Negyven darab hízottíer- tést tartalékoltak a nagy me­zőgazdasági munkák idejére. Jól élnek és jól halad a mun­ka a mi falvainkban. Szedik a paradicsomot a gyöngyöshalászi Petőfi Tsz-hen Dicséretreméltó, ötletes helyi kezdeményezésnek lehetett szemtanúja, aki a mezőtárká- nyi határban járt. Fűkaszákkal aratnak a tsz-ek, mégpedig úgy, hogy egy helybeli kisipa­ros, Kriston János ötlete és átalakító munkája nyomán a községben levő két zetoros és Terményforgalmi Vállalati azokról a helyekről kezdi, ahol< nincs kellő tárolási lehetőség.« A Termény forgalmi Vállalat a< megyében azzal is segítette a< raktározást, hogy 850 vagon« tárolásához szükséges raktár- területet átadott a termelőszö-_ vetkezeteknek. Több termelő-« szövetkezet a raktározáshoz« igénybe veszi a gazdaság vagy« a falu kultúrházát és néhány; helyen iskolaépületeket is.< Több tsz-ben — mint például; a nagyfügedi Dózsa Termelő-« szövetkezetben, ahol csaknem; 200 vagon gabona tárolásáról! kell gondoskodni, vagy a visz- neki Béke, ahol 150 vagon ga-J bonát tárolnak majd — a rak-« tárak biztosítva vannak. Kerekes József, a Zetor vezetője. négy lófogatos fűkaszát átala­kította aratógépekké. A Budapesti Duna Cipőgyár — mint patronáló vállalat — támogatta az ügyet, segítséget adott az ötlet kivitelezéséhez. A gépek kitűnően beváltak, a község vezetői és a szövetke­zeti tagok nagy örömére, igen jól'működtek. Maga a gépi megoldás igen ötletes és rop­pant egyszerű. A fűkasza kései mögé az újítók egy kis rácso- zott faasztalt ' szereltek, erre dűl rá a levágott gabona. Ke­zeléséhez csupán egy ember szükséges, aki ezt a kis billenő asztalkát lábnyomással kezeli, miután a gép egy kévére valót levágott és az asztalra döntött. Az aratás gyorsaságára jel­lemző, hogy a zetoros fű­kaszákkal napi 25—30, a lófo- gatossal pedig csak 6 holdat aratnak le egy nap. A nagyszerű ötlet, amelynek műszaki rajzát a Szabad Föld is közölte, igen sokat jelent a községnek. Az 1600 hold arat- nivalóból.m a gépállomás gépei csak 600 holdat vállaltak. A megmaradt 1000 hold aratása pedig a találmány segítségével könnyen megoldható volt. En­nek köszönhetik a mezőtárká- nyiak, hogy rövid idő alatt minden különösebb fáradság nélkül befejezték az aratást. A tervezett 8 munkaegység helyett így csak 2 munkaegy­ségbe keiéit egy-egy hold ga­bona levágása. Feleslegessé vált a gabona vágása és a ma­rokszedés, mert a gép után már csak kötözni és csomózni kellett a kész kévét. Munka­erőben és pénzösszegben is je­lentős megtakarítást jelentett ez a község szövetkezeteinek. Kint járt Mezötárkányban Koós Antal elvtárs, a buda­pesti Duna Cipőgyár igazgató­ja. Működése közben megte­kintette a gépet a Búzakalász Tsz földjein. Elismeréssel nyi­latkozott róla és hozzátette, nem ártana, ha más község­ben is, ahol még aratási gon­dokkal küzdenek, •átvennék és sikerrel alkalmaznák a mező­Cseh Pál, aki az átalakított fű­kaszagép billenő asztalának ke­zelője. tárkányi újítást. A helyi kez­deményezés, a patronálok tá­mogatása, a munkás-paraszt szövetség eszméje, jme, a gya­korlatban is szép és hasznos eredményeket hozott. A gyöngyöshalászi Petőfi Termelőszövetkezet 53 holdas paradicsomtábláján már a ko­ra reggeli órákban élénk az élet. A termelőszövetkezet va­lamennyi asszonya kint van a határban, szedik a paradicso­mot. Jókedvűen folyik a mun­ka, különösen azért, mert szá­mítás szerint az eddig beter­vezett 60 mázsás holdankénti átlagtermés helyett 100 mázsát is le tudnak szedni egy hold­ról. Jó pénzt hoz ez a szövet­kezetnek, s azért is igyekeznek, hogy már az első napokban át­adják a paradicsom zöpiét a MEK, vagy a HUNGARO- FRUCT átvevőinek. A leszedett paradicsomot a határból a szövetkezet saját Zetorja és tehergépkocsija hordja a központba, ahol a szövetkezet többi asszonyai osztályozzák és csomagolják export és hazai szállításra. Munkájukat nagyon megköny- nyíti a HUNGAROFRUCT-tól kapott osztályozógép. A Sza­bolcs—2 típusú gép mellett az asszonyoknak csak a zöld és a piros paradicsomot kell külön választaniok, s ezzel elérik azt, hogy jobb minőségű árut adhatnak át exportszállítás céljára. — A MÁTRAVIDÉKI SZÉNBÁNYÁSZATI Tröszt főmérnökének, Ursitz Jó­zsefnek az első acélpajzsos fejtőgépeit útnak indították a megrendelő országba, Ro­mániába. Az Ursitz-féle acél­pajzsos gépek különösen a lignitbányákban váltak be és könnyítették meg a termelést Segítenek a pedagógusok ■ A termelőszövetkezetek fej­lesztése után most országszerte legfontosabb feladat a megszi­lárdítás. Ehhez szervesen hoz­zátartozik az, hogy a termelő­szövetkezeti tagok megismer­kedjenek a szervezeti szabá­lyokkal, a munkaegységszámí­tást tökéletesen elsajátítsák, és ismerjék a rendeleteket. A jo­gok és kötelességek ismerete is hozzátartozik ahhoz, hogy a termelőszövetkezetekben jó le­gyen a munka, a munkafegye­lem és egyáltalában úgy dol­gozzanak, ahogyan azt akkor elképzelték, amikor aláírták a belépési nyilatkozatot. Ehhez a nagy munkához sok segítségre van szükség. A he­vesi járási pedagógusok egy része részt is vesz lelkiismere­tesen ebben a munkában. Ott vannak, ahol tanfolyamot kell vezetni, ott vannak, ahol segí­teni kell, de ez, sajnos, nem a hevesi járási pedagógusok egész kollektívája. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy akik dolgoznak, azok nagyon dol­goznak. Szíwel-lélekkel, de akik semmit nem segítenek, még ma is szép számmal van­nak. Tudvalevő dolog az, hogy a pedagógusoknak szükségük van a pihenésre, a nyári zavar­talan nyugalomra, de ha ezt a munkát elosztanák egymás kö­zött, akkor válna ez a pihenés mindenki számára igazán pi­henéssé. Az a segítség, amelyet a termelőszövetkezetek igé­nyelnek, nem olyan nagy mér­tékű, hogy el ne lehetne látni, s ha minden pedagógus olyan lelkesedéssel fogna ehhez a munkához, mint a most is dol­gozó nevelők, akkor nagy lé­péssel jutna .előbbre a terme­lőszövetkezeti tagság. A peda­gógusok még mindig ott álltak az élen, ha munka volt, és re­mélhetőleg, ez csak átmeneti visszahúzódás egyesek részéről, amit annál nagyobb lendület jellemez majd a továbbiakban. (ádám) Állandó kiállítási helyiség Hevesen Sok olyan kiállítási anyag van, amely nem jut el a fal­vakba, mert nincs hol elhe­lyezni. Nyáron még csak van lehetőség az iskolában, de té­len kevés helyen tudják ezt megoldani. Ennek a hiányos­ságnak a leküzdésére Hevesen a tanács egy állandó helyiséget jelölt ki, ahol a kiállításokat megrendezhetik. Az elmúlt esz­tendőben kínai reprodukciós kiállítás volt, megtekinthették a látogatók Vaszary és Révész képzőművészek kiállítását, volt itt francia képzőművészeti ki­állítás is, sőt a helyi képzőmű­vészek munkái is láthatók vol­tak a reprezentatív kis helyi­ségben. Jelenleg helytörténeti kiállítás van a teremben. Szombaton este a Szép- asszonyvölgyben nagyon sok ember volt az ország minden részéből. Váradi Lajos és zenekara jól el is szórakoztatott mindenkit. Jól estébe hajlott már az idő, amikor a Gáspár gyere­kek, anyjukkal együtt, meg­jelentek és elkezdtek muzsi­kálni. Akik nem ismernék őket, azokkal közlöm, hogy a három gyerek összesen 16 év körül van. Anyjuk sze­rint az egri zeneiskolába jár kettő. Hát akkor mi szükség van arra, hogy ezek a kis gyerekek, ha 'nem is részeg, de mégis boros em­berek mulatozásait kísérjék figyelemmel és muzsiká­val. Egy nagyobb lány jár­kál velük, aki tányérozik, és az únottan játszó kis gye­rekeket ösztönzi a muzsiká­lásra. Úgy vélem, s nemcsak én, a mi társadalmunkban nincs szüksége sem a Gás­pár Lacikának, sem Sanyi- kának arra. hogy zöld lajbi- ban emberek után sündö­rögjenek és lessék a nóta­rendelését. Tanuljanak az általánosban, tanuljanak a a zeneiskolában, és illetéke­sek is figyeljenek fel arra, hogy 5—9 éves gyerekeknek igazán nem való éjszaka a Szépasszonyvölgyben zenét szolgáltatni! (á) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom