Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-24 / 148. szám

1960. június 24., péntek NÉPÚJSÁG s Ä szocialista emberré válás útján .. EGERCSEHI: I960 EGYENLETES ZAJJAL búg a „végtelen gép", sivalkodnak a villamos motorok, s a vága­tokban szénnel telt csillék gör­dülnek a lejtakna alá. Napon­ta 400 torma szén „utazik" ,a lejtősaknán. A föld méhe éjjel­nappal ontja fekete-barna kin­csét, a szenet. Harmadik napja fejezték be féléves tervüket, 100,2 százalékkal. 6239 tonna szenet adtak terven felül a bá­nyászok. E termelési eredmé­nyekben a szocialista munka­brigádok kezemunkája is ben­ne él. Ballagunk lefelé a légaknán. Csorog nyakunkba a főtevíz. Az üzemi bizottság elnöke, Vtassy D. Mátyás kalauzol. A „12-es ereszké’1-be iparkodunk, Nagy H. Pál és Papp István brigádjához. A vágatokra, ereszkékre szabdalt mélység­ben a sárga fényű lámpák vi­lágánál bányászok feszülnek neki a szénfalnak, csattog a fejtőkalapács, csákány sújt, s nehéz zajjal omlik le a szén. Csikorog, fülsértőn jajong a csilléket vonszoló drótkötél a vascsigákon. Fények villannak szemünkbe messziről: a folyo­só végén bányakőművesek fa­lazzák a vágatot. Ez itt már a 12-es ereszke. Tiszta szénben járunk. — Egercsehi jövője — mutat a szénre Utassy elvtárs. — A leggazdagabb szénmezőnk. Több millió tonna szén húzó­dik itt. Nemcsak szenet ont ez az ereszke. Sokkal értékesebbet is fényre hoznak itt a bányászok, amit nem lehet pénzben mér­ni. Mi ez a ritka érték? Űj er­kölcsű, új gondolatoknak, esz­ményeknek élő emberek for­málódnak itt, a szocialista munkabrigádokban. Négy bri­gád küzd a címért, három bri­gád már elérte a célt. Három szocialista munka- brigád dolgozik Egercsehi ben: Nagy H. Pál, Papp István és Dénes József brigádja. Me­gyénkben legelsőnek itt alakult munkacsapat a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Egy esztendeje született meg a bányászok körében az elhatá­rozás: szocialista emberként rendezik be életüket, szocialis­ta emberekké válnak. És szö­vetkeztek egymással, brigá­dokba tömörültek. Bányá­szok ők. Bányászok, akik a je­lennek éltek eddig, a pillanat­nak éltek, és semmi sem ér­dekelte őket, csak a pénz, a vastag boríték. Ezek az embe­rek most gondolkoznak. Más­ként, mint tegnap tették. Hiva­tásukká. belső világukká vált a munka. Könyveket forgat­nak, — igaz, ezt még ritkán te­szik! — újságot olvasnak. Gon­dolkoznak életről, társadalom­ról, munkáról, politikáról. Azon töprengenek, hogyan válhat­nak igazi, szocialista emberré. Annyit már régen tudnak, hogy becsülettel helyt kell áll­ni a termelésben. De vajon elég ez? Érzik, hogy nem. Másként kell élni, szebben, tartalmasabban. józanabbul, mint azelőtt. így gondolkoznak Nagy H. Pál brigádjában, ösz- sze kell tartani a brigád kis kollektíváját, szolidaritásra, becsületre nevelni és felszaba­dítani a szellemet, hogy műve­lődjenek, hogy tudják, értsék, miért is dolgoznak, miért is él­nek. Értelmet, célt kell adni az életnek. A szocialista munkaerkölcs bölcsője van Egercsehiben. Kezdetben sokan állták körül ezt a bölcsőt, sokan bábáskod­tak a brigádok körül. Baj is akadt bőven. Főleg a kocsmák tájékán. A bányászok szeretik a szeszes italt. A brigádtagok is fel-felöntőttek a garatra, az­tán nem mentek siktába, „sza­badságot" kértek. Ilyen esetek — ritkán bár! — előfordulnak mostanában is. Mi a valóság a szocialista brigádok házatáján, Egercsehi­ben? • PAPP ISTVÁN BRIGÁDJA kilenc fő: Bartha L. Balázs, Szecskó Vendel, ifjú Papp Ig­nác, Balogh F. Ernő, Balogh O. Antal, Meleg Cs. Ernő, Balogh O. Bemát és Meleg Kálmán. Egerbocsra valók. Fiatalok mindnyájan. A legidősebb bri­gádtag 29 éves. a legfiatalabb már elmúlott 20. A brigádvezető középmagas, izmos, atléta termetű. Huszon­hét éves. 1949 óta bányász — hat hónapig Somsályon volt a szénben — tíz éve Csehiben dolgozik. Tavaly márciusban alakult a brigád, ősszel elnyerték a szo­cialista munkabrigád címet. Azóta mindennapos verseny­ben állnak a tervek teljesíté­séért. E havi tervük 103 száza­lékra áll. — Hány csille szenet adnak naponta? — Tíz, tizenegy körül. Ha jó napunk van és „teli orttal” lö­vünk. megvan a tizenhárom csille is. Csakhát az üres csil­lékkel mindig baj van. Most is. Kevés. Hányszor fel kell men­nünk az ereszkén a szállítók­hoz, hogy küldjék már azokat a csilléket. Múlt hét péntekjén kezdték a szenelést. Nehéz munkájuk volt előtte. Kemény rio! it-réte­gen kellett áttömiök, három­négy méteres gyűrűben. A rio- litot nem fogja a csákány, szüntelenül robbantani kell. — A tanulással, a szakmai képzéssel hogyan állnak? Bartha L. Balázsnak hat ele­mije van, több iskolát nem vé­gezhetett a múltban. Ősszel beiratkozik a hetedik osztály­ba, elvégzi a nyolc általánost. — Nem lehet butának ma­radni, megy a gyerek iskolába — mondja. — És dolgozótársaik nevelé­se? Papp István elmond egy ese­tet. Az egyik bányász a sínek közé. a sárba deszkákat rakott, merthogy lyukas volt a csizmá­ja. Szóltak neki. ne pocsékol­ja az anyagot. Azóta nem csi­nálja. Egerbocsiak mind a kilen­cen. Mégis kevésszer találkoz­nak egymással, keveset vannak együtt, nincs közös program­juk. — Van még vagy öt bokor krumplim, azt kell kapálni; A ház körül is akad mit tenni... arra megy az idő —' mondja Bartha. Egy faluba valók és keveset találkoznak. Segíteni akarnak ezen ők is. Van egy elgondolá­suk: aratni mennek a tsz-be, s a pénzen majd kirándulnak a Bükkbe, Szilvásváradra, vagy Jósvafőre ruccannak el kicsit. Sportolnak is. Röplabdáznak. A beszélgetésnek vége, dol­goznak tovább. Lapátolják a szenet a csillékbe, csákány ha­sítja a szénfalat. Műszak vé­géig még legalább hat csillét leéli felküldeniök az ereszkén. * SZOCIALISTA BRIGÁD ide, szocialista brigád oda, sen­ki sem örül a nehéz munka­helynek. Nagy H. Pál brigád­ja is erre panaszkodik. Mere­dek, mély vágatban fejtenek most a 12-es ereszkén. Nehéz a rakodás, nehéz a szén felszál­lítása a vizes, sáros lejtőn. Nyomasztó itt a hőség és kevés a levegő. Erőlködve dolgozik a ventillátor. Az itt-tartózkodás is kimerítő, hát még a mun­ka. Nagy H. Pál magyarázza az embereknek: „Ha ilyen helyen dolgozunk, eredményeink érté­kesebbek, mert így is elérjük a 120 százalékot.” Igen, elérik ^ és túl is szárnyalják legtöbb-« szőr. A múlt hónapban 124 szá-J zalékra teljesítették havi ter-< vüket. S ebben a hónapban« sem lesz kevesebb. j Tanulnak ők is. A szocialistái munkabrigádoknak összevon-! tan, közösen rendez műszaki; tanfolyamot az üzem, < — Tanulni mindenkinek; kell, hiszen vállaltuk. < — A keresetük, a brigádta-; gok nevelése? < Havonta átlagban három-; ezer forintot visznek haza a; borítékban. A brigád — kilenc; ember — keveset tud együtt; lenni, mert mikófalvi, erzsé-; beti lakosok is vannak köztük.; Többségük Istenmezejére való.; Az istenmezeiek összetartanak,: vasárnaponként együtt söröz-: nek, fröccsöznek. De mérték-; kel. Akik nappalos műszakba: mennek, azoknak szólnak: elég: volt, nektek dolgozni is keik még! Ennyire törődnek egy­mással. * INDULUNK VISSZAFELÉ a légvágatban, az I-es kereszt­vágaton át a kashoz. Elöl Ma­tyi bácsi halad, vezet a vágatok útvesztőin. Lámpáinkon billeg a láng. S az ember agyában mélyre fészkelődül a gondolat. . . .Majd három tucat bányász járja a szocialista emberrévá- lás útját Egercsehiben. Szám­szerűleg ez talán nem sok — de nem is kevés! Mert a leg­elsők példáját újabbak követik, a legelsők eredményei, a bri­gádokban kialakult közösségi szellem kezdi áthatni a bányá­szokat, s egyre többen akarnak másképpen élni. A felvonóhoz érünk. Búg a kürt, többször villan a jelző- készülék lámpája, kisvártatva tompább búgások hallatsza­nak; fölülről érkezik a válasz: indulhat a kas. Idefent szikrázik a Nap, szik­ráznak a domboldalakon tar- kálló új házak ablaksorai. Me­gyünk az úton. És szemünkbe tűnik az egyes akna épülő, 25 méteres vastornya, az égnek törő vastraverzek. Zizegnek a drótkötélpálya vezetékei. De nem ez itt a szépség! A szépség itt az ember, aki értelmet és célt ad, könnyebbséget az egy­kori kínzó, nyomorékká és rokkanttá betegítő bányamun­kának, aki a táj arculatával megváltoztatja, tökéletesebbé alakítja önmagát. Pataky Dezső ..hogy hatmillió ember hirdetett sztrájkot Japánban. Hatmillió munkáskéz pihent meg azért, hogy tiltakozzék az amerikai—japán katonai szerződés ratifikálásáért és ezzel kifejezze békeakaratát. A szigetországban szinte megbénult minden erre a napra, halotti csend fogadta az utcákon sétáló fegyveres katonákat, rendőröket. Tokió munkásnegyedeiből most is megindultak a mun­kások a, gyárak felé, de: né­ma sztrájkjukkal megbéní­tották a munkát. Egyetlen gyár sem kezdett munkába a hét első napján Japán fővá­rosában. A csenp olyan nyomasztó lehetett, mint a második vi­lágháború befejezésekor Hi­rosimában, vagy Nagaszaki- ban. Hatmillió ember — majd­nem annyi, mint hazánk fel­nőtt lakossága. Nagy erőt képvisel ez a tömeg. A Kisi- kormány megingott, a nép nyomására a lemondásának módján gondolkodik. Van erő a japán népben és ha békéjéért szállt síkra, nem tartóztathatja fel semmilyen bábkormány és idegen fegy­ver. Az afrikai népek független­ségi mozgalmaiból is tanul­hattak volna már az ameri­kaiak. A japáni tiltakozás újabb figyelmeztető számukra. (—ács) Érdekes novellán kötetek, történelmi regények a Szépirodalmi Kiadó tervében Az ünnepi könyvhét után a Szépirodalmi Kiadó nyilvános­ságra hozta nyári programját. A magyar írók alkotásai közül öt mű jelenik meg a harmadik negyedévben. Barabás Tibor történelmi regénye Savonaro- láról szól. Takács Imre új írá­sa Báthory Zsigmond és Bocs­kai István korát idézi. Szabó Pál Tiszán innen, Dunán túl című kisregényében egy ti­szántúli falu egyetlen napját és éjszakáját pergeti le. Sásdi Sándor Boldog hajlék című munkája a felszabadulás előtti falusi életet ábrázolja. Ismét megjelentetik Fehér Klára A tenger című regényét. Kossá István Dunától a Donig című regényét kibővítve bo­csátják közre. Ugyancsak a harmadik negyedéves tervben szerepel Tamási Aron Abel trilógiája, Tatay Sándor Sime­on családja és Kovái Lőrinc Fáklyatánca. A novellaírók közül Remé- nyík Zsigmond Afrikai ro­mánc, Molnár Zoltán Régi sze­relem, és Abody Béla kötete jelenik meg. Az Olcsó Könyvtár-sorozat­ban kiadják Juhász Gyula Himnusz az emberhez című versesgyűjteményét. Megjelenik Móricz Zsigmond legszebb el­beszéléseinek első kötete, Gö- da Gábor A planétás ember című szatirikus regénye, Zola Germinal-ja, Maupassant Egy asszony élete, Jirasek a Kincs, és Puskin A kapitány lánya című műve. A Magyar Klasszikusok-so- rozatban Tömörkény váloga­tott elbeszéléseinek kötete, a Magyar Parnasszus-sorozatban a magyar népmesék gyűjtemé­nyes kiadása és Petőfi Összes költeményei jelennek meg. Ki legyen az Egyesült Államok elnöke — a gyorsíró szemszögéből Jack Romagna húsz éve a washingtoni Fehér Ház hivata­los gyorsírója és jobban ismeri az amerikai politika titkait, mint a politikusok nagy része. Ez idáig három elnököt szol­gált: Rooseveltet, Trumant és Eisenhowert. Romagna izgatottan várja, ki lesz Eisenhower utóda: „Nixon könnyű eset lenne, Kennedy már nehezebb és Humphrey Hetvenegy éves doktorjelölt A 71 éves Francis Gouvril a napokban nyújtotta be dokto­ri disszertációját a Rennes-i egyetemen. A különös disszer­táción harminc éve dolgozik, miközben kerékpáron bejárta egész Franciaországot. A disszertáció tárgya Her- sart de la Villemarque XIX. századi breton költő, aki egyik legismertebb folklór szakértő­je a francia irodalomnak. Go­uvril 30 évig szorgalmas és ki­tartó munkával végigjárta Franciaország falvait és fel­kutatta a breton költő által összegyűjtött népdalok és le­gendák „forrásait”. Disszertá­ciójában kétséget kizáróan ki­mutatta, hogy Villemarque gyűjtése egytől-egyig „hami­sítvány”, a költő az ún. nép­dalokat és népmeséket kitalál­ta. Moszkvából jegesmedve-bocsok érkeztek a londoni állatkertbe A londoni és a moszkvai ál­latkert közötti csereegyezmény keretében két darab néhány hónapos jegesmedve-bocs ér­kezett Moszkvából a londoni állatkertbe. A bocsok egy TU— 104-es gépen két utazóládában érkeztek meg. Az egyik láda világoskék, a másik rózsaszínű volt, aszerint, hogy hím, vagy nőstény bocs tartózkodott ben­ne. komoly nehézséget okozna” —■ mondja Romagna, aid persze csak a jól érthető dilctálás szempontjából ítéli meg az el­nökjelölteket. ____ A szülő ne legyen kövér! A Los-Angeles-i Sherman házaspártól a bíróság el akarja venni kilenchónapos nevelt gyermeküket azzal az indoko­lással, hogy a 114 kg-os papát és a 130 kg-os mamát bármikor megütheti a guta és akkor a 9 hónapos gyermek magára ma­rad. A nevelőszülők egyrészt fellebbeztek a bíróság határo­zata ellen, másrészt — radiká­lis fogyókúrába kezdtek. Liften a fellegekbe Lepipálták a párizsi Eitfel-tornyot Európa legmagasabb tornya 310 méteres magassággal rövid idő óta a Moszkva közelében fekvő Malojaroslavez városnál mered az égnek. Szerkezete acélból készült, tetején egy — geofizikai kutatások céljára szolgáló — laboratórium van. A torony belsejében lift köz­gi jándék A lig hat centiméter, egy gyermekma- ^ roknyi csupán. Gyapjúból született. ;Puha is, mint valami szivacs. Szürke színé­iből csak az orr feketesége villog ki, mint ;egy csillogó sörét. Csontváza drót, keze, lába ;hajlik, ezer mozdulatba rögzítheti a játékos ;kéz. • 0 Egy gyermekszív hídján jött el hozzám. Ezért olyan kedves. Kis gazdája három szál rózsát bízott rá, hogy fogja össze őket, szét ne hulljanak. A rózsák már elhervadtak, de a hozójuk ma is él, íróasztalom kedves dísze lett. Pedig csak parányi mackó. Mégis a szí­vemhez nőtt, értékben többet jelent drága ajándéknál. De hát miért van ez így, miért tudunk örülni annyira apró, kis dolgoknak, ame­lyek mások szemében olyan keveset jelente­nek? ... Az ajándékozás lélektanából következik ez. Ajándékot adunk, ha szeretetünknek akarunk kifejezést adni; ajándékot adunk, ha aálánkat akarjuk valamiképpen kimutatni; le ajándékot nyújtunk át akkor is, ha számi- ék vagyunk, valamit várunk attól, akinek íelénk való hajlását megfogni akarjuk. No, kicsi mackó, te hová tartozol?... A iáiéhoz elég lett volna a három szál rózsa, sőt egy is, hisz ez is elmond mindent; a szá­llításhoz már nem lett volna elég egy hatal­mas rózsacsokor sem, mert a számítás már pénzértékben mér. Marad az első, a legszebb, i szeretet, amely nem számít, csak ad, mert i szív nem mér, csak érez...‘Te a kis gaz­dád szívéhez nőttél, hányszor jelentettél neki elfelejtkező boldog perceket a játékban. Mé­gis nekem adott. A legdrágábbat, ami a szí­véhez nőtt, amitől elválni olyan nagyon ne­héz ... Három szál rózsával küldött útra té­ged, hogy ajándéka igy még kedvesebb le­gyen. Lám, mennyi szépség van az ilyen aján­dékban ... Nem csúfítja el az önzés, az ér­dek. Tiszta örömök lépnek nyomába, hogy elhozzák a szív üzenetét, a szeretetet. Meny­nyivel szebb lenne az életünk, ha mosoly­ban, szóban, egy-egy szál virágban meglát­nánk az ajándék nagyságát, amit adni csak a szív szeretető tud.. lekedik, amelyen az év igen sok napján egyenesen a felle­gekbe utazhatunk. A tornyot másfél méter át­mérőjű, hat méter hosszú acél­csövekből építették, amelyek­ből ötven darabra volt szük­ség. A szereléshez egy hatton­nás darut használtak. Az egyes darabokat egymáshoz hegesz­tették, a hegesztési varratokat radioaktív izotópokkal vizs­gálták át. A torony rögzítéséhez, me- revítéséhez 15 kilométer hosz- szúságú acéldrótkötelet hasz­náltak fel. Az egész alkotmány egy mindössze egy méter át­mérőjű „acéltűn” áll, r .égis ellenáll a legnagyobb vihar­nak, legerősebb szélnek is, mi­vel a szerkezet kiegyensú­lyozása tökéletes, összsúlya körülbelül 3000 tonna, össze­hasonlításul megjegyezzük, hogy a párizsi Eiffel-torony súlya (amely 300 méteres ma­gasságával eddig Európa leg­nagyobb építménye volt) 9000. tonna. A Moszkva melletti tor­nyot egy 24 tagból álló szere­lőbrigád 9 hónap alatt építette' fel. Még ez évben Ukrajnában is felállítanak egy hasonló tor­nyot, ennek magassága 350 méter lesz. (A Berliner Zeitungból.) Tömeges „kibcsk er esés" Dániában Mostanában ezrével akad­nak Dániában kincskeresők. Egy jótékonycélú sorsjáték ere­deti ötlete volt, hogy nagy összegű pénzjutalmakat he­lyeztek el vaskazettákban, amelyeket egy lezárt övezet­ben elástak. A „kincses öve­zetet” természetesen csak meg­határozott beléptidíj ellenében lehet felkeresni. Vállalkozó szellemű dánok most éjjel-nappal ásóval és kapával túrják fel a megjelölt terület földjét, hogy ráakadja­nak az ígért kincsekre. A be- léptidíjakból máris jóval na­gyobb összeg folyt be az ígért jutalmaknál. A kincseket egyébként olyan tökéletesen rejtették el, hogy állítólag ma már a sorsjáték rendezői sem tudják a pontos helyet, ahová a kazettákat elásták. A furcsa kincskeresést a dániai televí­zió is közvetíti. Jégdarab 111 ennyi sok kis apró esemény melletti haladunk el napról napra, észre sem] vesszük őket, vagy elnézünk felettük. Pedig í kár. önmagunk leszünk szegényebbek ezzel,l mert a szépség, az öröm ezernyi kedvességé-] tői fosztjuk meg magunkat, amelyek belőlük> úton-útfélen felénk néznek. > Valamelyik nap is... Éppen befordultam] a Május 1 utcából a Torony utcába, amikori egy kisfiúra lettem figyelmes. Szemben jött] velem. Lassan lépkedett, talán a teher lehe-l tett nehéz, amely kezét lefelé húzta. Az ] egyikben szatyor, megrakva vásárolt bolti] árukkal, a másikban emeletes ételhordó. ] Megállt. Óvatosan leengedte terhét az] úttest aszfaltjára, aztán néhányszor kinyúj-] tóttá, majd összehúzta karját, talán, hogy iz-l mainak adjon új frisseséget. Már a Mecset] Étterem mellett jártam, amikor visszanéz-] tem. Éppen akkor hajolt a szatyor fölé. Bele-] nyúlt, valamit kiemelt, maga elé tartotta, s; így gyönyörködött benne. Aztán a szájához] emelte és megnyalogatta, majd az arcát is] megsimogatta vele. Jég volt, elég nagy da-] rab, csak úgy csillogott a déli napfényben. ] Mosolyogni való, kedves jelenet volt. El-] küldték beszerző útra, vizsgák után nagy] segítség ez az otthonnak. El is ment, de vála-] mi különlegességgel meg akarta fűszerezni] az útját. Meglátta a jeget, hát kért egy ok-] lömnyit, s lám, milyen jól elszórakozott] vele... Ki tudja, hányszor vette már elő,] hogy megvan-e még, nem olvadt-e el a nagy] melegben. Hűsének örült, kísérletezett is,< sok érdekességet mond el ilyen jégdarab...] Télen más. A befagyott víz akkor is elgon-] dolkoztató. De most nyár van, forrón süt a] Nap, jéghez jutni nem is plyan könnyű. ] Mert ne higgyük azt, hogy a gyermek nem5 töpreng, nem gondolkodik, ha egyedül van.] Figyel, néz, szemlélget akkor is, így kutatja] a természet titkait. Csak ügyes, élelmes. Sok-] szór csínytevést látunk tetteiben, pedig ilyen-] kor is tanul. Talán játékosan tesz-vesz, hogy] mit miért, néha meg sem értjük, elméje] azonban gondolatot gondolatra rak. S ha to-] vább nem is, de a sejtés magaslataira egye-] dűl is felér. ] Mint ez a kisfiú is, á Torony utcában... $ HÚRVÖLGYI ISTVÁN i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom