Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-10 / 85. szám
népüjsAg 1960. április 10., vasárnap tf «mii Mi, liittH Jánottvk Feldebrön sok-sok Kiss János él. Viselik ezt a nevet öregek, fiatalok, szóval minden korosztályból van belőlünk jócskán. Nagy a rokonság, mármint a névrokonság, és ilyenkor, egy ilyen felfedezés esetén sok mindenre rájön az ember. Dallamos név: Kiss- já-nos ... Nem igaz? ... Így ni: ti-tá-tá... Ezt most éreztem először, hogy sokat hallottam másoktól is emlegetni. És nem mindennapi emberek a Kiss Jánosok. Nem, óvakodom ugyan szépnek nevezni őket, szerénységem tiltja, de szóval, azért van bennünk valami. De mást mondok, azt is nagyszerű dolog tudni, hogy sokan vagyunk. Sokan és ez valami felemelő. Találkozunk mi, Kiss Jánosok és cinkosan összenézünk, mi, akiktől mindenki ugyanazt kérdezi: Kiss, két essel? Sokan vagyunk, Dunát lehetne rekeszteni velünk, ó mily nagyszerű érzés ... Mit tudja, és mit értheti mindezt mondjuk: Khutogo- witz Manó ... (Kiss J.) — KISKÖRE községben négytantermes iskolát építenek az idén. Az új, korszerűen felszerelt iskolát az eredetileg tervezett augusztus 15-e helyett már július elsején átadják rendeltetésének.- MÁTRABALLÁN meglőtte magát fegyverével Horváth Sándor, Radnóti utca 1. szám alatti vadász és a szerencsétlenség folytán 60 százalékos rokkant lett. Horváth Sándor vadász-balesetbiztosítást fizetett, ezért az Állami Biztosító a napokban 6000 forint biztosítási összeget fizetett ki számára. — 17 NAPI keresetnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak Petőfibányán a Szállító és Szolgáltató Üzem dolgozói. Az idén kapott nyereségrészesedés háromnapos kereseti összeggel több, mint az elmúlt évben osztott nye- reségvészesedés összege.- 50 FÉRŐHELYES szarvasmarha-istállót építenek a makiári Kossuth Termelőszövetkezetben. Az építési munkát végző ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói elhatározták, hogy az előre tervezett augusztus 31-i határidő helyett már augusztus 5-én átadják rendeltetésének az új épületet, s ezzel lehetővé teszik, hogy a szövetkezet tagjai még a nyár folyamán közös helyen tarthassák az állatokat. Széchenyi István Czáz évvel ezelőtt, 1860 ^ április 8-án halt meg Széchenyi István. Kevés olyan személyiség akad történelmünkben, akinek politikai tevékenysége, egyéni élete any- nyi ellentmondó vonásból tevődött volna össze, mint afe övé. Mit jelentett Széchenyi nemzetének? Szerepének értékelésével kapcsolatban a haladás és maradiság hívei különböző módon próbálkoztak hozzáférkőzni. A Habsburg- legitimizmus történetírása Széchenyiben látta az elmúlt időkben a követendő eszményt és élesen Kossuth rovására foglalt állást. A „szegedi szellem” képviselői a politikában és publicisztikában, a tudományos történetírásban egyaránt egészen Kossuthig mentek vissza az 1918-as háborús katasztrófáért „felelősek” felkutatásában. így történhetett meg, hogy az a Széchenyi, akinek eszméi egy évszázaddal korábban a forradalomhoz vezető fejlődést nagymértékben elősegítették, egy ellenforradalmi korszak hőse lett. Ma már tisztán látjuk, hogy a polgári haladás kérdéseit Kossuth értette meg és képviselte helyesebben. Mindez nem jelenti azt, hogy nem él Széchenyi a magyar nép lelkében, mint a tespedés, az elmaradottság elleni küzdelem jelképe. Életműve haladó múltunk szerves alkotórésze. A történelmi fejlődés követelményei Magyarországon Széchenyi fellépése idején paran- csolólag írták elő a feudális viszonyokból való gyors és teljes kibontakozás szükségletét: a polgári termelési viszonyok megteremtését. Széchenyi a társadalmi szükségszerűség követelményeinek tett eleget, amikor elsőnek fejtette ki Magyarországon a polgári átalakulás megvalósításának átfogó programját. Ha elgondolása nem is elégítette ki mindenben a nemzet szükségleteit, ha célkitűzéseiben észrevehető is osztályhelyzetének minden korlátja, mégis a haladás egyik legelső képviselőjének tekinthető a reformkorban. Kevesen voltak, akik mélyebben át- érezték a feudális Magyarország elmaradott állapotát, mint ő. Olyan értékes tulajdonságai különböztették meg és emelték magasan a főnemesség fölé, mint a magyar néphez, a hazai földhöz, kultúrához való ragaszkodás, mélységes hazaszeretete, lelkiismeretessége és felelősségérzete és ezzel összefüggő önbírálata. A nagy ébresztő szerepét játszotta, aki az 1830-as évek elején kimuir.lUllllllltilllllllll Hétfőn, április 11-én. este 6 órakor, a művelődési autó TIT-előadója József Attila életműve címmel tart előadást Mátraszentlászlóm. Az előadást filmvetítés követi. ★ A SZABADEGYETEM HÍREI: Világirodalom tagozaton Ab- karovits Endre, a TIT irodalmi szakosztályának elnöke tart előadást kedden, V. Majakovszkij címmel a főiskola II. em. 78-as termében. A művészettörténeti tagozaton Heves megye műemlékei címmel tart előadást Bakó Ferenc, a Dobó István Vármúzeum igazgatója kedden — 12- én — a főiskola II. em. 70-es termében. Mindkét előadás befejező előadás. Az előadások 17 órakor kezdődnek. miiHorn ; Egerben délután 3 órakor: KORMOS ÉG (Ady-bérlet) Este 7 órakor: KORMOS ÉG (Katona-bérlet) Bekölcén este 7 órakor: A CSODALATOS VARGANÉ Hétfőn, délután 5 órakor: hazadnak rendületlenül (Irodalmi Színpad műsora) Este V, 8 órakor: hazadnak rendületlenül tatta, hogy a magyar nem élhet többé a régi módon. A Széchenyi reformrend- szerét tartalmazó három nagy alkotás, a Hitel, a Világ és a Stadium megporha- nyósította a „nagy magyar parlagot”, s elvetette beléje azokat a magvakat, amelyekből egy évtized alatt a polgári átalakulás lényegét összefoglaló reformprogram és a megvalósulásukért harcoló ellenzéki párt kisarjadt. Gazdasági elméletének lényege az, hogy a magyarországi kapitalizmus fejlődését a nagybirtoknak a feudalizmusból a kapitalizmusba való zökkenőmentes átmentése érdekében kívánta alárendelni. Az átalakulás vezetését osztályának megfelelően átnevelt, hazaszeretettel áthatott tagjaira, a főnemesekre kívánta rábízni. A polgárosítást a nép közreműködése nélkül, de úgy akarta megvalósítani, hogy annak jótéteményeiben a nép is részesedjék. Felülről, reformokkal akarta kielégíteni a tömegeket, hogy elkerülje a követelések alulról jövő, forradalom útján történő megvalósítását. Az átalakulást a reakciós Habsburg-biroda- lom adott keretein belül kívánta végrehajtani. Reformeszméinek ezek az ellentmondásai később szükségszerűen a tényleges fejlődéssel való konfliktusokhoz vezettek. Mégis, Széchenyi István működése az 1830-as években feltétlenül haladó volt, hiszen ő indította el a reformmozgalmat. Nemes és főúr létére szembefordult a nemesi kiváltságokkal és harcolt a feudalizmus bizonyos fokú felszámolásáért. Ezért „Széchenyi Istvánnak ott van a helye népünk szívében, a magyar haladás úttörőinek végeláthatatlan sorában”. Czéchenyi nemcsak gon^ dolkodott és írt, hanem cselkedett is. Első nyilvános politikai fellépésével 1825-ben megalapította a Magyar Tudós Társaságot, a későbbi Akadémiát. Kulturális létesítmények által jelentős mértékben előmozdította, hogy Pest ne csupán gazdasági, hanem kulturális központtá is váljék. Alkotásai a mezőgazdaság tőkés fejlődését voltak hivatva szolgálni: a Pest és Buda között állandó híd építésére létesített Híd-Egyesület, a Dunagőzha- józási Társaság munkájában való részvétele, a pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapításáért folyó munkában való szerepvállalása, a Vaskapu szabályozása, a Tisza-szabá- •lyozási munkálatok, a Gazdasági Egyesület alapítása stb. Széchenyi azonban, aki az 1830-as években még a haladás táborának vezetői közé tartozott, a 40-es évek elejére a haladás fékezőinek táborába került. Túlhaladt rajta a fejlődés, amikor egyre jobban előtérbe került a nemzeti függetlenség kérdése, amelynek megvalósítása immár elválaszthatatlanul egybefonódott a belső átalakulással. De pályájának első, pozitív szakasza sokkal jelentősebb — amikor a történelmi fejlődés sodrában állott —, mint a második, jobbára negatív szakasz. Az 1848-as márciusi forradalom győzelme még őszinte lelkesedéssel töltötte el a minden korábbi várakozást felülmúló eredmények láttán, de az egyre mardosóbb önvád, hogy a nemzeti tragédiába torkolló folyamatot az ő reformtevékenysége indította el, a döblingi elmegyógyintézetbe vitte. S amikor hosszú évek után újból felderült lelkének éjszakája, Blick című munkájában pellengérre állította a Habsburg-abszolutizmus magyarországi elnyomó politikáját. A rendőri zaklatások újból felborították lelki egyensúlyát és az 1860. április 7-ről 8-ra virradó éjjel pisztollyal vetett véget életének. Czéchenyi Istvánnak ma ^ is kiemelkedő helye van népünk kegyeletes emlékezetében: „életműve haladó múltunk szerves alkotórésze, emlékét azok sorában őrizzük, akik az emberiség haladásának úttörői voltak, alkotásai nagy tettekre, új erőfeszítésekre lelkesítik napjaink új országát, új társadalmat építő nemzedékét”. Dr. Szántó István, a TIT történelmi szakosztályának elnöke. 1980. ÁPRILIS 10., VASARNAP 55 évvel ezelőtt, 1905. április lián született JÓZSEF ATTILA, f proletariátus költője, Petőfi és' í\rany mellett a legnagyobb líriku-J sunk. Műveivel a magyar munkás? ságót a szocializmusért vívott, harcra szólította fel. Néhány jel-' lemző verskötete: Nagyon fáj *~ Döntsd a tőkét, Ne siránkozz, For-' radalmi, versek. Küzdelmes életét 1937-ben elkövetett öngyilkossága1 fejezte be: Balatonszárszón a vó-< nat alá vetette magát. x f Á 65 évvel ezelőtt, 1895-ben haiti ' 7 ^ meg LOTHAR MEYER német ké-; mikus: 18t>9-ben Mengyeléjev orosz tudóstól függetlenül kidolgozta a növekvő atomsúlyok tekintetbe vételével az elemek periódusos rendszerét. 1960. ÁPRILIS 11., HÉTFŐ 1895. Üzembe helyezték Tomszkban Szibéria első villamos érő-} művét. 1945. Meghalt: F. D. ROOSEVELT, az USA elnöke. 1880. Meghalt: HENRY WIENIAWSKY lengyel hegedűművész.< A & MINDEN TA'JA'HŐO ....... A lengyel filmszínházak rövidesen bemutatják a GYANÜ KÖRÉBEN című új. szovjet filmet, amelyet Zilinska rendezett. főszereplője Guszev. * A statisztikai adatok szerint a Szovjetunióban van a legtöbb filmszínház a világon. Csaknem 40 ezer szovjet mozi működik, 9 ezerrel több, mint Észak- és Dél-Amerikában. A második helyen az USA áll, 19 350 mozival, a harmadik Franciaország, ahol 10 435 filmszínház működik. * Sanghajban elkészült A HA- LÁSZFIÜ című színes rajzfilm, amely a 60 évvel ezelőtt lezajlott boxer-lázadásból meríti témáját, .alkotói népmese motívumokat és a hagyományos papírkivágásokat, illetve árnyjátékokat használták fel. # A sajtó elismeréssel ír Marcel Hahöun A. NYOLCADIK NAP című filmjéről, amelynek mindössze három szereplője van. A rendező kevés szöveggel. főleg képekben fejezi ki mondanivalóját. A film rendkívül izgalmas, cselekménye lenyűgöző és Joseph Kosma új stílusú, kifejező zenét írt. A főszerepet Emmanuele Riva alakítja. • Svájcban bemutatták Robert Bresson A ZSEBMETSZÖ című filmjét, amely egy ember lelki életét vetíti vászonra. A zsebmetsző egyhangú, bűnös életében egy fiatal lány jelenthetné a fordulatot, azonban ezt már csak a börtön rácsai mögött érti meg. A címszerepet Martin Lassolle alakítja kitűnően. • Berlinben megkezdték » TRÓJA KINCSE c. film forgatását. A film rendezője J. Lee Thompson, főszereplője O. W. Fischer. A külső felvételeket Görögországban készítik el. iiiiiiiiiisiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii'iiiiüiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiMiiiiuiiiaiiiiiim EGRI VÖRÖS CSILLAG 10—11-én: Emberek és farkasok (szélesvásznú) EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 10- én: Idegen gyermekek 11- én: Nyomorultak (I.—II. rész együtt) GYÖNGYÖSI PUSKIN 10—11-én: Hegyen-völgyön (Cimborák H. rész) (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH 10—ldL-én: A Blum-ügy HEVES 10- én: A vasárnap gyilkosai (szélesvásznú) 11- én: A matrózok dala (szélesvásznú) FÜZESABONY 10—ll-én: Mi ketten egyedül PÉTERVASARA 10-én: Trapéz EGRI BÉKE 10—ll-én : Menekülés az árnyéktól 4. zek szerint tehát a tíz- parancsolat nem isteni, hanem társadalmi eredetű, amely lényegében véve a magántulajdon és kizsákmányoláson alapuló osztálytársadalom erkölcsi követelményeinek összefoglalása. Ebből az következik, hogy a szóban levő parancsolatok nem absztrakt és örök, hanem nagyon is konkrét és viszonylagos erkölcsi elveket tartalmaznak. Igen meggyőzően ki lehet ezt mutatni a tízparancsolat minden egyes pontjáról. Engels az Anti-Dühring című munkájában kifejti, hogy „attól a pillanattól kezdve, amikor az ingóságok magántulajdona kialakult, mindazokban a társadalmakban, ahol ez a magántulajdon érvényben volt, közösnek kellett lennie a Ne lopj! erkölcsi parancsolatának, örök erkölcsi parancsolattá válik-e ezáltal ez a parancsolat? Korántsem. Egy olyan társadalomban, amelyben a lopás indítóokait kiküszöbölték, amelyben tehát idővel legfeljebb csak elmebetegek lophatnak majd, hogy kikacagják azt az erkölcsprédikációt, aki ünnepélyesen ki akarná hirdetni az örök igazságot: „Ne lopj!” (Engels: Anti-Dühring 97. oldal. Id. kiadás.) Ugyanezt minden további nélkül el lehet mondani a tízparancsolat többi pontjairól is. De különösen szembetűnő a tizedik parancsolat konkrét osztályszerepe, amely kimondja, hogy felebarátodnak semminemű jószágát, vagyonát, tulajdonát el ne kívánjad. Ez a parancsolat a kizsákmányoló osztályok érdekében a magántulajdon szentséDr. FÖLDI PÄL: Az ateizmus zászlaja alatt gét nyilatkoztatja ki. Az elmondottak alapján visz- szautasítunk minden arra irányuló kísérletet, hogy valamely erkölcsi dogmatikát örök, végleges, a jövőben változha- tatlan erkölcsi törvény gyanánt erőszakoljanak ránk azzal az ürüggyel, hogy az erkölcsi világnak is megvannak a maga maradandó alapelvei, amelyek a történelem és a népek különbözőségei felett állanak. A valláserkölcs képmutató módon leplezett osztályerkölcs, mégpedig a mindenkori kizsákmányoló osztály erkölcsi szentesítője és védelmezője. A valláserkölcs reakciós ^ osztályszerepénél fogva mélységesen antihumanista jellegű. Erre azt mondhatná valaki, hogy nem igaz, mert hiszen a valláserkölcs fő parancsolata a felebaráti szeretet. Hogyan lehet antihumanista jellegűnek minősíteni azt az erkölcsöt, amelynek fő tétele így hangzik: szeresd felebarátodat, mint saját magadat?! Ezek szerint valóban úgy tűnik, hogy a felebaróti szeretet- ről szóló dogma kizárja a valláserkölcs antihumanista jellegét. Ez azonban csak látszat, amely nem téveszthet meg bennünket. A felebaráti szeretet prédi- kálása teljesen tartalmatlan és káros fecsegés, mert lehetetlenségeket kíván az emberektől. Azt hangoztatja például, hogy aki téged kővel dob meg, dobd vissza azt kenyérrel, vagy ha megütik az egyik orcád, tartsd oda a másikat. Aligha akad egyetlen épeszű ember a világon, aki komolyan veszi ezeket a képtelen hittételeket. Egyébként a valláserkölcs igen határozottan előírja az ellenség iránti szerete- tet is. Az újszövetségi szentírásban a következőket találjuk: „Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket.” (Máté, 5. r., 44. v.) XII. Pius pápa egészen odáig ment, hogy az ellenség iránti szere- tetet minősítette a legnagyobb fokú hősiességnek. Ez aztán valóban képtelenség. A felebaráti szeretetet egy feneketlen kúthoz lehet hasonlítani, amibe minden belefér, de még sincs benne semmi. A szeretet önmagában véve, a szeretet, mint olyan — nem létezik. Az abszolút tiszta szeretet, amelynek nincs semmiféle konkrét tartalma, értelmetlenség. A gyűlölet nélküli szeretet egyenlő a lehetetlenséggel, mert szeretni a megfelelőt any- nyi, mint gyűlölni a nem megfelelőt, vagyis szeretni a barátot annyi, mint gyűlölni az ellenséget. Már Giordano Bruno is észrevette, hogy „végső elemzésben a szeretet a gyűlölségnek, a gyűlölség a szeretetnek egy fajtája. Az ellentétest gyűlölni annyi, mint szeretni a megfelelőt; ezt szeretni annyi, mint amazt gyűlölni.” (Giordano Bruno párbeszédei, 64. oldal. Franklin Társulat, 1914.) Teljes indokkal állapítja meg M. Gorkij, hogy aki nem tud gyűlölni, az nem tud őszintén szeretni sem. Annak ellenére, hogy a keresztény hitélet fő parancsolata a felebaráti szeretet, a valláserkölcs lényegét a gyűlölet szelleme hatja át. Egyáltalán nem a „tiszta” felebaráti szeretet szellemében hangzanak az evangéliumnak Jézus Krisztus szájába adott szavai: „Ha valaki énhozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fivéreit és nővéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom.” (Lukács, 14. r., 26. v.) „Aki velem nincs, ellenem van.” (Máté, 12. r., 30. v.) Lehetne még sorolni az idézeteket, de felesleges. Az idézettek is meggyőznek bennünket arról, hogy az oly sokat hangoztatott felebaráti szeretet nem egyéb, mint képmutató frázis, amely a valláserkölcs antihumanista jellegének leplezésére hivatott. A valláserkölcs tényleges antíhumanizmusa igen világosan kitűnik abból az alapvető hittételből, . amely szerint a boldogság utáni vágy a földi élet során megvalósíthatatlan. Eszerint nem a boldogság, hanem a szenvedés az élet lényege, mert szenvedés nélkül nincs tökéletesség. Az emberi élet egyetlen értelme: az isten országa. A földi élet pedig nem más, mint a siralom völgye, amely a szenvedések hosszú útján vezet az örök üdvösség országába. Élni atiy- nyi, mint szenvedni! Ez a lényeg. Ha a boldogságot valóban nem lehetne elérni, akkor az emberi élet teljesen céltalan lenne. Minden ember a boldogságra törekszik, mindenki egyszer igazán boldog szeretne lenni. Elérik-e az emberek a boldogságot? Ha nagyon akarják, akkor igen. De ennek többek között az a feltétele, hogy ne a szenvedésre, ne az önsanyargatásra, hanem a boldogságra rendezzék be az életüket. A boldogságra joga van mindenkinek, de köteles is harcolni mindenki a boldogságért: A boldogság utáni vágy a földi élet során igenis megvalósítható. Ezekben foglalható össze röviden a kommunista erkölcs álláspontja a boldogságról. P zek szerint tehát elítél- jük az öncélú szenvedést és küzdünk a boldogságért. Így beszélt erről Kádár János elvtárs a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusán: „A kommunistáknak nem kell semmi másnak lenniök, mint a többi ember, nem kell különlegesnek lenniök, — csak embernek, a szó igazi értelmében. Miért kell erről beszélni? Azt hiszem, nem hihetünk annak az embernek, aki azt állítja magáról: azért lett kommunista, hogy szenvedhessen a népért. Nem hiszem, hogy normális emberi ésszel és érzéssel bárki ráadná a fejét valamire, csak azért, hogy szenvedhessen. A kommunisták emberek. * (Folytatjuk)