Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-24 / 71. szám

2 NÉPÜJSÄG i960, március 34., csöt?l", ''k Dr. ÁROS TIBOR: A háztáji gazdaság kérdése a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben Százezrek ünnepelték Hruscsovot Párizsban Hruscsov beszéde a repülőtéren (Folytatás az 1. oldalról) bizalmat a nenizetközi kap­csolatokban, ez pedig minden embert közvetlenül érint, akit foglalkoztat a béke sorsa, legyen orosz, vagy fran­cia, lengyel vagy cseh, amerikai, vagy angol. Vegyük csak az európai problémákat. Itt, mint monda­ni szokás, beláthatatlan mun­katerület tárul fel előttünk, el­nök úr és kollégáink előtt. Legyén szabad fnegemlíte- nem egy kézzelfogható példát, amelyet úgy gondolom, ugyan­olyan jól megértenek a fran­ciák, mint az oroszok. A Szov­jetunióban, akárcsak Francia- országban, mindmáig elég gyakran bukkannak fel nem robbant bombákra, lövedékek­re, sőt, olykor egész hadianyag­raktárakra, amelyeket ä hitle­risták hagytak ott a háború idején. A lövedékek és a bom­bák berozsdásodtak, eltávolítá­suk a földből igen kockázatos De ha érintetlenül hagynánk, ez még nagyobb kockázat len­ne. Nos, mi legyen? Tűzszeré­szeink az ilyen esetekben bát­ran munkához látnak, ügye­sen, szakértelemmel eltávolít­ják a háborúnak ezeket a ve­szélyes maradványait. Ugyan­így kell eljárnunk nekünk és önöknek, államférfiaknak is: tisztítsuk meg gyönyörű ősi földünket a sötét há­borús idők maradványai­tól. Nehéz, bonyolult munka ez, de a népek köszönetét monda­nak, ha jól és összehangoltan végezzük el ezt a közös mun­kát. És boruljanak virágba a gyümölcsfák és neveljen ka­lászt a gabona azon a földön, amelyet megtisztítottunk a háborúból ittmaradt időzített aknáktól. E háborúban meg­szenvedtek népeink, e háború­ban vállvetve harcoltunk a közös ellenség ellen. A legjobb érzésekkel érkez­tünk önökhöz. Népünk barát­kozni akar Franciaország né­pével. A szovjet emberek mélységes rokonszenvet érez­nek a francia nép iránt, amely nagyban kivette részét a vi­lág kulturális, tudományos és technikai fejlődéséből. Ez a rokon szén v nem ma és nem tegnap született, hanem, mint mindannyian tudjuk, mélyen gyökerezik. Mi azt akarjuk hogy jó baráti kapcsolatol fejlődjenek ki országaink kö zött politikai, kereskedelmi é: kulturális területen. Országaink viszonyánál alakulásától sok tekintetbet függ az európai és nemcsak a: európai helyzet. Nem túlzás ha azt mondjuk, hogy ha a Szovjetunió. és Fran­ciaország, az európai szá­razföld két legnagyobb ha­talma a többi békeszerető Országos HAZÁNK felszabadulásánál tizenötödik és a vendéglátó, ipar államosításának tizedil évfordulója alkalmából márciuí hó 21-től 27-ig vendéglátóipar napokat tartanak országszerte A vendéglátóipari napokat £ megye területén a Vendéglátó­ipari Titkárság útmutatása: szerint szervezték meg. Sza- csűri István elvtárs a követke­zőket mondotta róla: — A megyében a jelentősebb vendéglátó vállalatok szakszer­vezeti bizottságait és vállalat­vezetőségeit mozgósították a vendéglátóipari napok sikeres lebonyolítására. Ezen ünnepi napokra a Mát- ravidéki és az Egri Vendég­látóipari Vállalatok, a Felső- magvarországi Üzemi Vendég­látó Vállalat, a Park Szálló és a mátrai üdülők készültek fel. Az Egri Vendéglátóipari és a Felsőmagyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalatoktól egy- sgy szakács utazik Budapest­re. Egerből Szakállas Mihály az egyik versenyző, akinek iísztálja: hideg békás tál lesz, íapi készítménye: májjal töl- iött szűz sült. A másik ver­senyző a fiatal Kocsis Csabit, aki 8—10 személyes dísztálat részit: töltött kappaiírnájpás­országgal együtt összehan­golt álláspontra helyezke­dik a béke megőrzésének alapvető kérdéseiben, ak­kor semmiféle agresszív erő nem ütheti fel a fejét és nem bonthatja meg a békét Európában. Közös erőfeszítésekkel sok tekintetben elősegíthetjük a békés együttműködés kiépülé­sét az összes európai országok között. Ugyanilyen szerepet hatnak országaink legégetőbb problémája — a leszerelés megoldásában. Uraim! Ma reggel, mindössze né­hány órával ezelőtt, amikor a moszkvai repülőtéren a szov­jet emberek elbúcsúztattak, megkértek, hogy tolmácsoljam szívből jövő üdvözletüket jókívánságaikat a párizsiak­nak, az egész francia népnek. Franciaországi tartózkodásom ez első perceiben nagy öröm­mel tolmácsolom e jókívánsá­gokat Franciaország dicső né­pének. Éljen a nagy francia nép! Éljen a szovjet—francia ba­rátság! Éljen a világbéke! N. Sz. Hruscsov válasza után a francia köztársasági elnök és szovjet vendége gépkocsi­ba szállt. A köztársasági elnök nyitott, fekete Citroen gépkó- csiján fogiáit helyet N. Sz, Hruscsov, De Gaulle tábornok jobbján. A menet, fehérsisakos, fé* hérkesztyűs és fehércsizmás motoros rendőröktől kísérve* mégindult. Az elnöki autót N. Sz. HruSCsóv kíséretének és a francia kormány tagjainak gépkocsijai követték. A gépkocsikaraván Párizs felé vette útját. A mintegy játsz- húszkilométeres útvonalon korunk százezrek sorakoztak fel. N. Sz. Hruscsov az Orleans-i ka­pun át lépett a főváros terü­letére. A szovjet kormányfő fran­ciaországi első megnyilatko­zása a francia közvélemény­ben igen kedvező hatást kel­tett. A francia dolgozókra mély benyomást tettek a szov­jet nép baráti érzelmeitől szóló szavak. Nem tévesztette hatását N. Sz. Hruscsovnak az a mondata sem, amelyben nagyságot és virágzást kívánt Franciaországnak. Politikai körökben is kedve­ző a szóvjet kormányfő fran­ciaországi első beszédének visszhangja. Degaulleista kö­rökben a köztársasági elnök Franciaország függetlenségé­ért vívott harcának megemlí­tése jó hatást keltett. (MTI) A francia sajtó köszönti ÍV. Sz, Hruscsovot A párizsi lapok legtöbbje el­ső oldalon N. Sz. Hruscsov nagy fényképét közölte. Vala­mennyi lap öles cikkekben méltatja a történelmi jelentő­ségű eseményt. Míg az Huma- nité N. Sz. Hruscsovot köszön­tő fő címe alatt a francia— szovjet barátságot és a békét élteti, a Libération jó szeren­csét kíván N. Sz. Hruscsovnak franciaországi tárgyalásaihoz. A hírmagyarázók szinte egy­behangzóan úgy vélik, hogy a csúcsértekezlet előkészítése és ennek keretén belül a leszere­lés, a nukleáris kísérleti rob­bantások kérdése, Berlin ügye, valamint a francia—szovjet kapcsolatok megvitatása szere­pel N. Sz. Hruscsov és De Gaulle megbeszéléseinek kö­zéppontjában. A Francia Kommunista Párt politikai bizottságának üdvözlete A Francia Kommunista Párt politikai bizottsága az Huma- nité hasábjain megjelent üd­vözlő nyilatkozatában kieme­li: a franciák tudatában van­nak annak, hogy miként har­col a Szovjetunió a békéért. A franciák emlékeznek a szovjet népnek a hitlerizmus elleni háborúban hozott végtelen ál­dozataira is. Tudják, hogy amikor a sztálingrádi harco­sok — akik között ott volt N. Sz. Hruscsov is — a Volgánál darabokra tépték a Wehr- machtot, a világ szabadságáért és a szolgaságba döntött Ftan- ciaország újjászületéséért is harcoltak. A második világhá­ború tanulságai ma is idősze­rűek. A Német Szövetségi Köztársaságban megelevenedő vendéglátóipi tétom, töltött tojással körítve, míg a napi készítménye: két­személyes vadásztál. A felsorolt vállalatok több mint száz főnyi alkalmazottat tűidének saját költségükön a budapesti vendéglátóipari na­pokra, ahol a cukrászati kiál- ítás a Hungária Kávéházban, i hidegkonyhai készítmények is terítési bemutató, valamint ítlapkiállítás a Belvárosi Ká- réházban, míg a vendéglátó- pari újítási kiállítás a Duna- torzó Kávéházban lesz meg­ártva. E KIÁLLÍTÁSOK célja a zocíalista vendéglátás tízéves ejlődésének igazolása. Megyei viszonylatban üzem­egységenként is bemutatják a rözönségnek a magyaros va- sora-készítményeket. A Park Szálloda és Ette- em Vállalat bemutatja a ktí- önböZő alkalomra készített sztalait. így „esküvői”-asz- alt, amely mirtusz és egyéb irágokkal díszített, ez Nagy 1 ózsef III. éves tanuló térítő­ié, selyemre nyomott étlap- al. A diplomata-asztal ízlése 1 ? szembetűnő és az étlapot a ! áros képe és kiemelkédőén a 1 linaret díszíti; Bóta György hitleri szellem és militarizmua ellenében a francia és a szov­jet népnek egymásra kell ta­lálnia a béke biztosításáért. Minden arra ösztönzi Francia- országot és a Szovjetuniót* hogy barátságban éljen egy­mással. Érdekeik sehol sem ütköznek. A gazdasági, kultu­rális és tudományos kapcsola­tok fejlődése gyümölcsöző len­ne mindkét ország számára. Ezért kívánjuk, hogy a tár­gyalások eredményesek legye­nek és lehetővé tegyék a fran­cia—szovjet kapcsolatok min­den téren történő megerősíté­sét. A csúcsértekezlet így ked­vezőbb légkörben kezdődhetik meg és a nemzetközi enyhülés újabb haladásához vezethez. ári napok II. éves terítéke. A reggeliző kerekasztal Varga József II. éves terítéke, öblös virágvá­zával hímzett terítővei és ká­vés szervizzel terítve. Jó íz­lésre valló terítékek. Zsabka elvtárs tájékoztatásul közölte, hogy a terített asztalok na­ponként változnak, más-más terítékkel és mindig másik ta­nuló által terítve. Szombaton este „101 magyamóta”-estet tart a Park Szálló, ebből az alkalomból. A szombati ven­dégek közül egy üveg pezsgőt nyerhet az, aki a legtöbb ma­gyar nótának megmondja a címét. A mai naptól kezdődő­en pedig közvéleménykutatást rendez a Park Szálló igazga­tósága a vendégek körében. Erre a célra közvélemény-ku­tató lapokat készíttettek, amelyeken három kérdésre kell feleletet adni: „Kedvenc ételem”, „Kedvenc italom” és .Kedvenc zeneszámom” AZ APRÓ KEDVESKEDÉ­SEK mind a magyar vendég­látóipar szeretetét és figyel- nességét mutatják a közön­ségnek és egyben méltó ün- léplését jelenti a vendéglátó- par tízéves évfordulójának. O. W. jobb megoldást alkalmaznia. Két alapvető körülményt kel mindenkor legmesszebbrhenöei figyelembe venni: Az egyik: döntő módón szá mításba kell venni a családnál a közös gazdasághoz, a közö munkához való viszonyát, c közös gazdálkodásban vált részvételét. A másik: messzemenően fi gyelembe kell venni a csalót körülményeit. a család helyze tét, nagyságát, stb. Ezeknek az irányelveknél- megfelelően — a megengedeti határon belül — aránylag na­gyobb háztáji területre jogo­sultak azok a családok, ante Jyeknek: a) több, teljes munkaképes­ségű tagja van és azok mine rendszeresen részt vesznek £ közös munkában; b) a családnak csak égj teljes munkaképességű tagja van, de az a mezőgazdasági munkát jól ismerő, gyakorlott nagy munkabírású (nehéz mun. kát is jól bíró), a közös mun­kában nagymértékben részveve személy és a kisebb munkabí­rású családtagjai is erejükhö; és képességükhöz mérten részi vesznek a közös munkában amikor arra szükség van; c) több. még nem munkaké­pes (kisgyermek, iskolás), vagy már nem munkaképes (öreg) családtag eltartásáról kell gon- doskodniok; d) továbbá azok a családok, amelyeknek egy-egy tagja esni5 átmeneti okból (katonai szolgá­lat, tanfolyam, betegség, stb.) nem tud teljes mértékben a közös munkában részt venni. Ugyancsak ezeknek az irány­elveknek megfelelően aránylag kisebb területű háztáji földre jogosultak azok a családok, amelyek: a) a család nem teljes mun­kaerejével vesz részt a kö­zös gazdálkodásban, tehát nem minden munkaképes családtag dolgozik rendszeresen a közös gazdaságban; b) a családnak nem egyedüli jövedelemforrása a termelőszö­vetkezet. tehát egy, vagy több családtagnak máshol (iparban, közlekedésben, kereskedelem­ben, állami gazdaságban, stb.) rendszeres keresete van; c) a családnak csak egy tag­ja végez rendszeres munkát a termelőszövetkezetben; d) a család kevés személyből áll; e) a család csak egy sze­mélyből áll (tulajdonképpen nem is család, csak magános tag, férfi, vagy nő), akinek azonban önálló háztartása van; f) amely családnak máshon­nan származó jövedelme is van. Ezeknek az elveknek érvé­nyesítése lehetővé teszi, hogy a háztáji gazdaság (föld) nagy­ságát — céljának megfelelően — minden esetben úgy határoz­zuk meg, hogy biztosítsa, zö­mében kielégítse a termelőszö­vetkezetben dolgozó család leg­közvetlenebb háztartási szük­ségleteit zöldségfélékben, gyü­mölcsben, húsban, tejben, to­jásban, stb. Ugyanakkor így válik lehetővé a közös és az egyéni érdekek legmegfelelőbb összeegyeztetése is. A fentiek alapján kimond­hatjuk. hogy az egyéni földdel rendelkező paraszt családtag­ja, mint tsz tágja részére ház­táji terület semmiképpen sem jár, mert e téren a családfője birtokában (használatában) le­vő földterület útján hiányt nem szenved, — valamint azért sem. mert nem rendelkezik ön­álló háztartással. A termelőszövetkezet tagjai­nak a háztáji gazdálkodáshoz való jogosultságát, a törvényes kereteken belüli háztáji föld­terület nagyságáriak az egyes tagonkénti kijelölését tehát a fenti irányelvek 'mérlegelésé­vel, mindig a helyi pIszonyok szárint kéll elbírálni. (Folytatjuk.) Amennyiben a visszatartha­■ tó, illetőleg a visszatartott föld- , terület a háztáji földnek a köz- - gyűlés által — a jogszabály­ban megengedett kereteken • belül megállapított mértékét meghaladja, a többletterületet ■ műszákilag le kell választani és azt a termelőszövetkezet '■ használatába kell átadni, amit a termelőszövetkezet, vágy a közös gazdálkodás keretében művel, vagy pedig — ami való­színűbb — használatra juttatja háztáji földdel nem rendelkező más tag részére. Ezen esetben akkor járunk el helyesen, ha a megengedett méreteken felüli területnek a háztáji területtel még nem rendelkező termelőszövetkezeti tagok közötti használatra való jüttatásánál a tag (földszom- széd) kiválasztását — különö­sen, ha az a föld a belterületen fekszik —. magára az érintett tagra bízzuk. Ha a háztáji célra szánt, visszatartható, illetőleg vissza­tartott földterület nagyobb a közgyűlés által a tag részére megállapított háztáji terület­nél és ennek a területnek a le­választása nem lenne célszerű, mert azt a megközelítés nehéz­ségei (különösen, ha az a bel­területen van), vagy egyéb helyi ok miatt a térmelőszövet- kezet nem tudná gazdaságosan hasznosítani, ezen esetben a többletterületet — a tag hasz­nálatában lehet hagyni, illető­leg használatába átadni. A többletterület azonban nem ké­pezi a háztáji területét, hanem azt mint közös területet kell megmunkálnia, amely esetben a többlet földterületnek kiadá­sai és hasznai a termelőszövet­kezetet illetik, amikor is az ezen tag által ráfordítot mun­kát a tsz a taggal szemben munkaegység jóváírása útján rendezi. A termelőszövetkezeti ta-g a saját tulajdonában levő visz- szatartott háztáji földnek a belterületen, tanyai belsőség­ben, vagy zárt kertben fekvő részével, mint személyi tulaj­donnal (maximum 1 hold ere­jéig) szabadon rendelkezik, de ha azt bármilyen címen elide­genítette, vagy használatát (öregség, munkaképtelenség, ’ betegség, tanfolyamon való részvétel, huzamosabb távoliét, stb. miatt) másnak átengedte, a termelőszövetkezettől háztáji földet sem az elidegenítéskor, sem pedig később nem kaphat. A termelőszövetkezet általá­ban köteles földkönyvet vezet­ni és ebben többi között elkü­lönítve kell nyilvántartani a háztáji gazdaságok céljára szolgáló földeket. Ezen földek­nél tagonként kell a háztáji földeket nyilvántartani és fel kell tüntetni, hogy a háztáji ' földet a tag tulajdonként tar­totta-e vissza, vagy a termelő- szövetkezettől kapta haszná- ■ latra. , A háztáji föld terheit annak : használója tartozik viselni. Vo- ■ natkozik ez az adóra és min- ; den más teherre. Ha a háztáji • földek után valamilyen terhet a termelőszövetkezet esetleg I teljesített, azt legkésőbb a zár- : számadáskor a taggal el kell i számolni. ; Minek alapján t határozza meg a közgyűlés a tagok részére , kijelölt háztáji föld nagyságát ? 1 Mezőgazdasági termelőszö- ' vetkezeteink kialakult gyakor­lata szerint a háztáji gazdái- 1 kodás céljára — a törvényes ; kereteken belül — kijelölt föld (nagyságát, a vezetőség javasla­tára a közgyűlés határozza 1 meg. Ez a gyakorlat helyes, megfelel a vonatkozó rendeíke- i zéseknek és azok szellemének. , A törvényes kereteken belüli . háztáji földterület nagyságá­nak az egyes tagonkénti kijélö- 1 lésére csak általános érvényű t iráhyélvek adhatók, amelyeket f figyelembe véve, minden ter­melőszövetkezetnek magának 1 kéll. a helyi viszonyoknak, kö- s rülmériyeknek megfelelő lég­ii. Ha a családból többen is tag jaí a termelőszövetkezetnek azon esetben is csak egy ház táji földterületet (maximum kát. holdat) igényelhetnek, ille tőleg tarthatnak fenn. Amennyiben a termelőszö vetkezeti tag közös háztartásá ban élő bármelyik családtagit rendelkezik a törvényes ház­táji földterületet (maximum 1 kát holdat) kitevő (meghaladó földterülettel — amely földin gatlan valamilyen okból kifo iyólág (legtöbb esetben tör­vényellenesen) nem lett a ter­melőszövetkezet közös haszná­latéba átadva — azon esetben t termelőszövetkezeti", külön háztáji földterület nem igé­nyelhető, még akkor sem, h£ az az igénylő tsz-tag a család­fő, mivel az egyazon család­ban, illetőleg a közös háztar­tásban élők a törvényes ház­táji földterülettől (maximum 1 kát. holdtól) többet semmilyen jogcímen sem kérhetnek, illet­ve nem kaphatnak. Ezzel kapcsolatban felmerül az a kérdés, hogyha a tag s közös háztartásból, amelyben él, kiválik, hogyan alakul a háztáji gazdasághoz való joga. Jogszabályaink ezt az esetet úgy szabályozzák, hogyha a tag a közös háztartásból kiválik, (pl. házasságot köt. más lakás­ba költözik, stb.) és tartós jel­leggel önálló (külön) háztar­tást alapit, ettől az időponttól kezdve különálló háztáji gaz­daság fenntartására jogosult. A jogosultság megszerzésé­nek csupán a különélés nem előfeltétele, különösen azon esetben, ha a különválás egy­azon házban (közös fedél alatt) történik, amikor is döntőként azt kell figyelembe venni, hogy bizonyíthatóan állandó jelleggel önálló (külön) ház­tartást vezetnek-e, vagy sem. Mekkora lehet a háztáji földterület nagysága ? A háztáji föld területe — a közgyűlés határozatától függő­en) fél holdtól egy kát. hold lehet, amelyen belül a szőlő (gyümölcsös) 400—600 négy­szögölig terjedhet. Háztáji szőlőterületre csak a2ok a tagok jogosultak, akik­nek a termelőszövetkezetbe való belépésükkor szőlőjük is volt, de azok szőlőterülete sem lehet több, mint az általuk be­vitt szőlőterület. A háztáji föld területébe be kell számítani a ház körül levő veteményes kertet, szőlőt, gyümölcsöst is, valamint a be nem épített házhelyet. Lénye­gében tehát be kell számítani minden mezőgazdaságilag mű­velhető területet, csak a be­épített telek és gazdasági ud­var képez kivételt, amelyre legfeljebb 300 négyszögölet le­het számítani. Az udvarhoz tartozónak kell tekinteni a szé­na, szalma, trágya, stb. elhe­lyezésére szükséges rakodóte­ret és szérűskertet. Azon tagok részére — pártoló tagok kivételével —, akiknek a belépésükkor földjük nincs (földnélküliek), a közös haszná­latban álló földből kell a ház­táji földet használatba kijelöl­ni. Szőlőterületet azonban nem kaphatnak, mivel az csak a szőlő földterülettel rendelke­zők (szőlővel belépők) részére adható. A közös használatban álló földekből kell használatra ki­jelölni a háztáji földet azon tagok részére is, akik a belépé­sükkor az általuk bevitt fö’d- ből valamilyen okból kifolyó­lag (pl. alkalmas föld hiányá­ban) nem tarthatták vissza. A földdel belépő tag háztáji földet — a közgyűlés hozzájá­rulásával — az általa bevitt földből tarthatja vissza, ha az a közös tábla kialakítását nem gátolja. Akinek a visszatartható, il­letőleg visszatartott földterü­lete kisebb annál, mint ameny- nyi a tartósan önálló háztar­tással rendelkező tagot egyéb­ként megilletne, annak részé­re kiegészítésül, szintén a kö­zös terü'etéből lehet még ház­táji területet kijelölni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom