Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-06 / 4. szám
1960. január 6., szerda ngpüjsag 3 Megvalósuló tervek Nagy-nagy bizakodással léptünk át az új esztendő kapuján. Ez a bizakodás, ez a bizalom — mint az elmúlt évek nagyarányú fejlődése is, megmutatta — konkrét tényeken alapul. Az elhangzó szavaknak, az elhangzó ígéreteknek ma már nemcsak csengése, nemcsak megkapó varázsa van, mert konkrétságukat az egymás után valóra váló tervek reprezentálják. A párt, a kormány szava ma egyet jelent a tettekkel: amit ígérünk, mind valóra váltjuk, s ez kézzelfogható tényeiben szolgálja az országunk gazdagodását, a nép jólétének állandó emelését. , Különösen az elmúlt három esztendő eredményei bizonyítják ezt. Az ellenforradalom súlyos károkat okozott népgazdaságunknak, bizonyos mélypontról kellett újra elindulnunk: meg kellett valósítani a konszolidáció feladatait, s nyomban hozzákezdeni annak a hároméves tervnek a végrehajtásához, amelynek legfőbb feladataként a párt a következő évben kezdődő új ötéves terv megalapozását jelölte meg. Előrehaladásunk ütemét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a konszolidációt sokkal rövidebb idő alatt tudtuk végrehajtani, mint azt bárki is hitte volna. De bizonyítja az is, hogy hároméves tervünk második évében a párt már azzal a javaslattal fordulhatott a dolgozó néphez, hogy 1959. év végére érjük el a hároméves terv főbb mutatóinak egyébként 1960 végére tervezett színvonalát. Milyen eredményeken alapult ez a javaslat? Többek között azon, hogy az állami ipar termelése 1958. év végén nem kevesebb, mint 14 százalékkal haladta meg az 1955. évi szintet; a termelékenység 1955-höz képest nyolc százalékkal növekedett; 1958- ban a beruházás összege 2,3 milliárd forinttal haladta meg az 1955. évit; a külkereskedelmi forgalom egyenlege 1957- ben még több, mint kétmilliárd devizaforintos passzív mérleggel, 1958-ban már 580 millió devizaforintos aktív mérleggel zárult; a kiskereskedelmi forgalom 26 százalékkal volt magasabb, mint 1955-ben; ugyanakkor a kereskedelem árukészleteinek értéke 3,5 milliárddal volt nagyobb, mint az 1955. évi... Ezek a számok és tények szolgáltatták az alapot ahhoz, hogy a párt márciusi határozatában a tervek megvalósításának gyorsabb ütemére hívhatta fel az ország lakosságát. A felhívás nagy visszhangra talált a dolgozók körében; a dolgozók vállalták a megnövekedett feladatokat, s ma már azt mondhatjuk el: ama megjelölt, 1960-ra szóló egyes tervmutatók színvonala teljes. A cél elérését nagymértékben segítette az a széleskörűen kibontakozó munkaverseny, amelyet üzemeink, gazdaságaink dolgozói a pártkongresszus tiszteletére indítottak meg. A dolgozók felajánlásai, a dolgozók vállalásai — az év végére szólóan — csak az iparban mintegy 3,2 milliárd forint értéket tettek ki, s ebből a kongresszus napjáig 3,1 milliárdot teljesítettek is. Látva ezeket az eredményeket, látva a dolgozók nagyfokú aktivitását, munkakedvét és bizalmát a jövő iránt, lehet-e kétség az iránt, hogy sikerrel tudjuk megoldani az előttünk álló feladatokat? Nem lehet kétség. A mi népünk — amely valóra váltva célkitűzéseinket, egyre gazdagabbá teszi az országot és saját maga életét —, nem csökkenő, de növekvő lelkesedéssel vállalja a jövő feladatait. Az idei év célkitűzését ösz- szegezve, ezt lehet mondani: befejezzük a hároméves tervet, s még szilárdabb alapot biztosítunk az új ötéves tervnek. Az új ötéves terv számai, előirányzatai nemcsak megkapó- ak, de lelkesítőek is mindenki számára. A Központi Bizottság irányelvei, majd a pártkongresszus beszámolói is rögzítették a következő ötéves terv célkitűzéseit. Le kell rakni a szocializmus alapjait, meg krall - gyorsítani a szocializmus építését hazánkban. Ennek érdekében — többek között — az új ötéves tervnek biztosítania kell, hogy az 1958-as színvonalhoz képest az ipari termelés 1965. végére legalább 65—70 százalékkal, a mezőgazdasági vmelés 30—32 százalékkal növekedjék. Elérendő célként jelölte meg a kongresszus azt is, hogy a nemzeti jövedelem legalább másfélszeresére növekedjék. Az ipari termelés növelésének legfőbb módozatául a termelékenység 37—40 százalékos emelkedését jelölte meg a kongresszus. Nem kis feladatok ezek. Minden erőnkre szükség lesz megvalósításukhoz. Népünk vállalja a munkát — ereje tudatában. és bízva abban, hogy nagy feladataink megoldásához továbbra is segítséget ad a Szovjetunió, segítséget adnak a népi demokráciák. Tervünk Végrehajtása összhangban áll azzal a nagyszabású programmal, melyet a KGST dolgozott ki a szocialista országok együttes fejlődésének biztosítására. Mint a kongresszus is rögzítette: ,,A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának egyre eredményesebb munkája, a szocialista tábor országainak mind kiterjedtebb gazdasági együttműködése nagry biztonságot ad a népgazdaság fejlesztésére irányuló munkánkban. megkönnyíti a tervezést, elősegíti a tudományos munkát, kutatást, lehetővé teszi, hogy megalapozottabban tervezzünk." Magunknak, magunkért dolgozunk. A dolgozó emberek mind világosabban látják: csak akkor emelkedhet mind magasabbra az életszínvonal, ha növekszik termelés, ha valóra válnak célkitűzéseink. Terveink valóra válása iránti bizakodással, bizalommal léptük át az új év küszöbét, s kezdtünk hozzá az ünnepek után a munkához az üzemekben, bányákban, gazdaságokban s mii nütt. A napok múlnak egymás után, s mi tudjuk, hogy mind, valamennyi további előrehaladásunk egy- egy lépcsőjét rakja lé. Dér Ferenc Q r\ wumm az új év első munkanapjairól Hárommillió cigaretta és 160 ezer szivar Jó hangulatban kezdték az évet az Egri Dohánygyár munkásai is, mert az óévet sikeresen fejezték be, eleget tettek a kongresszusi munkaverseny- vállalásaiknak: 100,8 százalékos teljesítménnyel búcsúztak 1959-től. Még az 1959-es év decemberében négy új szivarfonógépet kapott a gyár, de a folyamatos termelést csak az új év első munkanapján. január 3-án kezdték meg velük. A munkaidő befejezése után jó eredményről számolhattak be a gyár igazgatójának az üzemrészek termelési felelősei. Az első munkanapon hárommillió cigarettát és 160 ezer szivart gyártottak az Egri Dohánygyárban. A második munkanap is hasonló eredményeket hozott. Akik az ünnepek alatt is dolgoztak A Hatvani Cukorgyár kéményéből az ünnepnapok alatt sem tűnt el a füst. Ez jelezte, hogy serény munka folyik a főzőüstök mellett, dolgoznak a gyár munkásai. Köteles József, a gyár igazgatója, arra a kérdésre, hogy milyen eredmény született az új év első munkanapján, így válaszolt: — Nálunk, a karácsonyi és a szilveezteri ünnepek alatt is megállás nélkül dolgoztak a munkások. Ellenőrzőutam során sehol sem tapasztaltam szabálytalanságokat, gondolok itt arra, hogy valaki a szilveszteri hangulat miatt italosán jött volna munkába. Ilyen nem volt. Teljes üzemmel dolgoztunk és 225—226 vagon répát dolgoztunk fel január elsején. Ez 31 vagon cukornak felel meg. Az évváltáskor minden megvolt a zavartalan munkamenethez, nem gátolta semmi a munkánkat, és szeretnénk, ha ez lenne jellemző az új évre is, mert akkor nem 124 százalékra — mint az 1959. évben —, hanem még ennél is magasabbra tudnánk túlteljesíteni az 1960. éves tervünket. Eredmények a Mátravidéki Fémművekben A Mátra nyúlványai közé ékelt gyárban is pontosan kezdődött az első műszak, mindenki elfoglalta a helyét, üres gépek nem jelezték, hogy valaki is hiányozna a munkahelyéről. A kerékpárláncot készítő üzem például az új év első munkanapján 2800 méter láncot készített. A gyár vezetői és a munkások már az első naptól kezdve igyekeznek úgy dolgozni, hogy nyereséggel zárják az 1960-as gazdasági évet is. Az első negyedévben mindig nagy problémát jelentett a gyártmányokhoz szükséges nyersanyag beszerzése, de most előrerendelé- sekkel biztosítják a szükséges anyagot. Uj gyártmány a% új évben Az egri Finomszerelvény- gyárban az első napon csendesek voltak a munkatermek, leltároztak a gyárban. De az első nap csendességét másnap, január 4-én, szorgos munka zaja váltotta fel. Az export mopedeket készítő üzemrészben a szereléshez készülnek. A munkát január 6-án kezdik. Az orvosi fecskendő készítők az előírt típusokból a rendelésnek megfelelően elkészítették a kellő mennyiséget. De az új évet új gyártmány készítésével is köszöntötték a gyár munkásai. A Budapesti Fémtömegcikk Vállalattól átvették a Danuvia és Pannónia motorkerékpárokhoz szükséges karburátorok gyártását. A hét első napjaiban a karburátorokhoz szükséges alkatrészeket készítik és a hét végén megkezdik a karburátorok sorozaiszerelését. Ezután minden Danuvia és Pannónia motorkerékpár az egri Finomsze- relvénygyárban készített karburátorral működik. Nehézségekkel kezd a Budapesti Haitómügyár egri telepe Az éves tervüket 102 százalékra teljesítették a Budapesti Hajtóműgyár egri telepének munkásai. De már az új évben elég komoly nehézségek közepette kezdték meg a termelést A termelési osztály vezetői szerint a gyár munkáját gátolja, hogy budapesti központja van a vállalatnak. Nem tudnak idejében intézkedni, zavarok keletkeznek az anyagszállításban, hosszadalmas és körülményes — az ügyintézés. Még az első napon tudtak dolgozni, de a vezetők úgy látják, ha nem kapnak megfelelő anyagot idejében, sok állásidővel, a termelésből kiesett munkaórákkal lehet számolni. ★ Az új év első munkanapjairól számoltunk be röviden a megyénk öt üzeméből. Bizakodással kezdtek a munkához, mindenütt reménykedéssel indultak az új évnek. (— áós) fi szerződéses zöldségtermesztés mintegy 80 százalékát a termelőszövetkezetek vállalják megyénkben A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya a termeltető vállalatokkal együtt most készíti elő az 1960. évi zöldségtermesztés terveit. A megye zöldség- termesztéséről híres községei, — így Taxnabod, Boconád, Kál, Heves, A tik ár, Hort — termelőszövetkezeti községgé alakultak. Szövetkezeti város lett Hatvan is, Csányban és Boldogon pedig az elmúlt napokban léptek sokan a közösbe a kertészkedő parasztok közül. Az új esztendő tehát hazánknak e híres zöldségtermelő vidékén a szövetkezetek adják már a szerződésesen termelt zöldségfélék nagyobbik részét. Az előzetes tervek szerint 7—8000 hold nagyüzemi zöldségeskertet alakítanak ki. és a megyében szerződésesen termelt zöldségféléknek mintegy 80 százalékát a közös gazdaságok adják. Már az első esztendőben mintegy 1500 holdon öntözéses termesztés bevezetését tervezik. Megkezdik a nagyüzemi hajtató házak építését is. Az első 160 négyzet- méteres hajtatóházat a gyöngyösi Dimitrov Termelőszövetkezetben készítik el. A helyi hagyományoknak és az országos, valamint az export igényeknek megfelelően Hevés megye új termelőszövetkezeti községeiben elsősorban a zöldborsó-, a zöldpaprika-, a paradicsom- és a diny- nyetermesztést fokozzák. _ A megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a MÉK azt várja, hogy mind a hazai, mind az exportszállítmányok tervszerűbbek lesznek, mivel most már nem sok ezer termelő munkáját kell egybehordani, hanem elsősorban 30 zöldség- termesztő szövetkezetét. A megye vezető kertészeti szakemberei sorra látogatják az új termelőszövetkezeti községeket és a helyi vezetőkkel együtt mérik fel a lehetőségeket. A télen 50 kertészeti brigádvezető és szövetkézeti kertész számára egyhetes tanfolyamot tartanak, ahol a szakmai ismereteken kívül elsősorban munkaszervezési kérdésekkel foglalkoznak. Heves megyéből a valóban nagyüzemi kertészetek megismerésére már a mült évben tanulmányútra küldték a kértészeket Hajdúszoboszlóra, a Nagymiskolci Állami Gazdaságba és Kecskemétre, a Duna—Tisza- közi Mezőgazdasági Kutató Intézetbe. Ezeket a tanulmány- utakat az idén folytatják. S. J, A hét végén megkezdődik az egri gázvezeték lefektetése A demjéni olajmézókön feltört gáz hasznosítására tervet dolgozott ki még hónapokkal ezelőtt az Egri Városi Tanács. E szerint elsősorban a város néhány üzemét és közintézményét látják el gázzal, de ehhez egy kétkilométefes vezeték lefektetésére van szükség. A vezeték darabjainak összehegesztése már ' megkezdődött, az érokásást és a csövek lefektetését pedig a hét végén kezdik meg azok az önkéntes társadalmi munkások, akik már hetekkel ezelőtt jelentkeztek segítségül ehhez a munkához. Az egyelőre még csak néhány üzem számára szolgáló vezeték egyébként része annak a tervnek, amely 5000 egri háztartás, gázszolgáltatásba bekapcsolását irányozza elő a közeli jövőre. A hitetlen Az idő mér eljárt felette, műidén óv hagyott egy-egy ráncot az arcán és hunyorgó szemének fénye is tompább lett. Sok csalódás érhette, mert az élet minden megnyilvánulását kétkedéssel fogadta, nem akart hinni, mert azt tartotta, úgyis hiába. Kétkedő emfoeí volt az öreg Jóska bécsi. Pipaszó mellett, hosszú-hosszú estéket kellett vele vitatkozni, míg valamit engedett makacs felfogásából és kezdte belátni: mégis van értelme az életnek, van miért élni Fiatal korában a postánál dolgozott. A leveleket hordta a házakhoz, így bejáratos volt a plébániára, és ott látta csak igazán, hogy milyen igazságtalanságok vannak. Böjti napon jókora csirkecombot hágott a tiszteletes és nem paphoz méltó hangon kergette ki a fiatal postást. — Bort ittak, oszt vizet prédikáltak — mortiiolja a szavakat, Ismételgeti a mondatot, hogy jobban emlékezetébe rögződjék. Megnősült. Az ígért szerelem csak ideig-óháig tartott, lassan elszállt, mint a tavaszi föld párája, ha rásüt az első meleg áprilisi nap. Egyedül maradt, teljésen egyedül. A szomszédból néha átjártak hozzá, de az egyre morcosabbá Váló öreget kerülni kezdték, mintha kóros nyavalyát rejtene régi bársonyruhája alatt. S a háború, az is csak rosz- szat hozott peki. Amikor megállapodott a helyzet, azt gondolta, eljött az ő ideje is, de az idő mást hózott. Nem tudott magára találni, pedig a három hóid földjébe ölte minden igyekezetét, maradék lelkesedését, mégsem volt megelégedve. Aztán nagy váltózás következett életében. Két esztendeje, hogy szövetkézeti tag lett. Jószággondozó, huszonhat szép, kövér tehénnek a gazdája. Az első évben, amikor a nyugdíjról hallott, nem szólt egy szót sem, csak befelé morgott: — Csak azít hiszem, amit látok, beszélni könnyű — és az évtizedek hitetlensége szállta meg újra. Azóta, hogy nyugdíjas tsz- tag lett, kezd megváltozni, a hitetlenségéből egyre többet ad lé, mert úgy látja, hogy igazságot hoz ez az idő, és ez igazán jólesik neki; 4 szív A fehér hó egészen beborította az erdőt, csak ott mutatta barnás testét a föld, ahonhan a nyargaló mátrai szél idejekorán elseperte a téli takarót. Messziről halottnak tűnt a táj. Nem járta ember e vidéket, csak a közeli faluból jött valami lárma, hogy megzavarja a havas erdő templomi csendjét. De mégsem! Két fiatal, fiú és lány, kacagva kaptak az oldalnak. Lépegettek felfelé, teljes súlyukkal ránehezedtek a vakító fehérségre és gyermeki örömmel figyelték, hogy előttük még senki sem járt arra, egyedül ők az első téli barangolók. A cipőnyőmok szorosan egymás mellett haladtak. Hatalmas Vargabetűket rajzoltak a nyomók, majd szív formájában szétágaztak és a végén egy helyen futottak össze, bolondos, szerelmes játékot hirdetve az erdei sétálókról. Amikor a szívet „írva”, eltávolodva egymástól, a süppedő hóban lassan indultak el, hosz- szúakat lépve, de később gyorsultak a léptek, sürgetni kellett a találkozást. Boldogan néztek vissza téli művükre, amelyet ők kezdtek és ők fejeztek be reménykedve, hogy sokáig megőrzi szerelmüket a csillogó hó. Kovács János Februárban megkezdődik a növénynemesítő szakemberek intézményes képzése Mezőgazdaságunk szocialista átszervezése növekvő feladatokat állít a hazai növénynemesítés elé. A mezőgazdasági nagyüzemeknek olyan új növényfajtákra van szükségük, amelyek megfelelnek a belterjes gazdálkodás, a gépesítés követelményeinek, s kielégítik a népgazdaság egyéb, például fokozódó exportigényeit is. Mindez szükségessé tetté, hogy a Földművelésügyi Minisztérium megkezdje a növényneme- sítők intézményes képzését, akik a hazai növénynemesítés gazdag hagyományainak folytatása mellett tudományos materialista szemlélettel, a mi- csurini biológia tanításaival felvértezve, a termelés gyakorlati szükségleteit és lehetőségeit ismerve oldják meg a feladataikat. A mezőgazdasági mérnökök szakmai továbbképzése keretében február elején megindul a növénynemesítő szak. A továbbképzés egy esztendejében a részvevők Gödöllőn az Agrártudományi Egyetemen a magyar növényhemesítés legkiválóbb szakembereinek előadásait hallgatják- Ezenkívül bizonyos gyakorlati időt kutató intézetekben, tudósok mellett töltenek, szabadföldi és laboratóriumi kísérletekkel, megismerkedve a növénynemesítés technikájával. A tanfolyamot sikeresen elvégzett szakemberek a kutató intézetekben és felsőoktatási intézményekben kapcsolódhatnak majd be a növénynemesítő munkába. A növénynemesítési továbbképző szakra olyan agrármérnökök jelentkezhetnek, akik diplomájuk megszerzése óta legalább két-három éve dól- goznak a mezőgazdasági termelésben. A jelentkezési korhatár negyven év. A részvevők a továbbképzés ideje alatt — 2500 forint felső határig — keresettén'lésben részesülnek. A jelentkezés határidő je: 1960. január 15. Részletes pályázati felhívás a Mezőgazda- sági Értesítőben jelenik meg, felvilágosítást az Agrártudományi Egyetem dékáni hivatala nyújt az érdeklődőknek.
