Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-05 / 3. szám

19*0. január §., kedd népűjsag S Három lakóház épül — és 70 kórházi ággyal bővül a Mátraházi Tüdőszanatórium t>j esztendő, új terveket hor­doz méhében mindig. Így mondják az emberek, s így is van rendjén. Tervez a mun­kás, tervez a gazdaember, s tervez az orvos is. Nem első­sorban a> maga érdekében, ha­nem a betegekért, akiit itt Mátraházán, a Tüdőszanatóri­umban keresnek teljes gyógyu­lást. s akikért, ha kell éjjelt, nappalt munkával tölt. A tervekről, az elképzelé­sekről ezúttal dr. Koltay Győző igazgatóhelyettes főorvossal beszélgettünk. — Ha visszaemlékszem fia­talkorom „tébés” betegeinek nagy számára — mondja ■—, jelenlegi helyzetünket úgy foglalhatom össze legköny- nyebben, ha így fejezem ki magam: kényelmes szakma lett a TBC-s szakorvosé. Az elmúlt tizenöt esztendő alatt rengeteg lehetőséget kaptunk az államtól, s mi éltünk is ezekkel úgy. hogy ma már nagyon szép eredményekkel dicsekedhetünk, mind a meg­előzés, mind a gyógyítás te­rén. — A megelőzés lényegesen csökkentette a fertőzések számát? — Minden tekintetben nagy hasznunkra volt — hangzik a válasz. — Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy a tébés fertőzések a mi­nimálisra csökkentek máris. Ehhez idő kell még. Annyi azonban bizonyos, hogy a gü- mőkór már közel sem olyan veszélyes betegség, mint egy­kor volt. Ez egyúttal igazolja előbbi állításom másik felét is: kényelmes szakma lett a mi­énk, de azért túlságos kénye­lemről még szó sincs. Annál is inkább, mert a tüdőmegbe­tegedesek mellett — nem ve­szélyes számban ugyan — de szinte újként jelentkeznek az egyéb természetű tébés bajok, amelyek gyógyítására, kezelé­sére csaknem nagyobb gondot kell már fordítanunk az elő­zőnél, mert komplikáltabbak, összetettebbek. — Az újabb fájta TBC-s megbetegedések alapos gyó­gyításáért mit tudnak tenni a mátraházi szakorvosok? — Eddig elég nehéz hely­zetben voltunk, főként a la­káskérdés miatt. Orvos, ápoló- személyzet egyre nagyobb számbán kellett, rendelkezünk is sok kiváló szakemberrel, de lakást, illetve egy-egy szobát csak úgy tudtunk biztosítani, hogy a betegektől „lopkodtuk” el. Áldatlan állapot volt ez, részben azért, mert ha dolgo­zóink számára van elegendő lakás, sokkal többen kereshet­tek volna gyógyulást nálunk, részben pedig, mert egészség- ügyi dolgozó számára sem na­gyon „egészséges“ tébés bete­gek közelében, sokszor egy folyosón lakni, családostól. — Van-e valami kilátás a jelenlegi helyzet javulására? Dr. Koltay Győző elmoso­lyodik: — Csak ki kell nézni a sza­natórium egyik-másik abla­kán — mondja —, s máris látható, hogy van. Nem sokkal ezelőtt ugyanis a szanatórium dolgozói számára egy lakó­épület falainak félhúzását kezdték meg. s az elsőt rövi­desen követi még kettő. A há­rom új lakóház elkészültével megoldódik a régi aond. A dolgozók számára kényelmes lakások — bölcsödével, üzlet- helyiséggel — állnak rendel­kezésre, a betegek réizére pe­dig hetvennel több korházi ágy, mint eddig. — Vannak már tervek az új lehetőségek alapján adódó fejlődéssel kapcsolatban? — A terv ilyen tekintetben nálunk mindig készen áll. hi­szen mi szeretnénk a legjob­ban, ha minél több ember bú­csúzhatna el évenként tőlünk a teljes gyógyulás tudatával. Ezért elsősorban a belgyógyá­szatot és a sebészetet fejleszt­jük a hetven ággyal. A bel­gyógyászat egészen új részt kap a lakások elkészülte után az épületben, s a sebészet is nyújtózhat egyet. Ez termé­szetesen még nem minden. A régebbi, nagyobb tapasztalat­tal rendelkező orvosok tudják, milyen sokat jelent az a gyó­gyításban, a beteg és az orvos kapcsolatában, valamint ép­pen a fiatal orvosok fejlődésé­ben, ha az ember, akire bízták egy másik egészségének hely­reállítását, nemcsak papíron látja maga előtt egy-egy labo­ratóriumi vizsgálat eredmé­nyét, hanem maga is elvégez­heti azokat. Ilyenre azonban eddig, sajnos, nem nagyon volt lehetőségünk, éppen a helyszűke miatt. Most ha ter­jeszkedhetünk végre ismét az épületben, osztályos laborató­riumokat is állítunk fel, ahol az orvosok minden szükséges vizsgálatot elvégezhetnek, amelyekre — úgy gondolják — a gyógyítás érdekében szük­ség van. — Mikorra várható a la­kóházak elkészülte, s ezek alapján a szanatórium ilyen „átszervezése?” — Azt pontosan még nem tudjuk megmondani, de mind­annyian reménykedünk ab­ban, hogy nagyon hamar. — ger. Szeretni kell az erdőt • • • SZIL V ÄSV AKAD—Szalajka. Völgy. Ki ne ismerné a festői­én szép kirándulóhelyet, ki ne járt volna a zúgó bércek lá­bainál, ahol fürge pisztrán­gok siklanak a hegyi patak vizében, ahol naplementekor ezer színt játszik a tó. Sokaknak ismerős már e táj, nemcsak a közelebb lakoknak, de a távolabbiaknak, más or­szágbelieknek is, akik sok-sok kilométert utaznak azért, hogy láthassák a Bükk egyik leg- szebbik gyöngyét. Itt a tó partján, a sietős kis patak mellett lakik Juhász Jenő, a szilvásváráéi erdőmér ­nök. Sopronból egyenesen ide­vezetett útja és az itt eltöltött két esztendő úgy elröppent, mintha éppen szárnyakon szállt volna az idő. Nem volt- tak könnyűek ezek az évek, hiszen a mérnöki diploma után az élet iskoláját kellett tovább járni, élő, érző. dolgo­zó emberekkel kellett .meg­valósítani. aprópénzre váltani mindazt, amit az iskolában ta­nult meg a fiatal mérnök. Ju­hász Jenő most a többezer holdas szilvásváráéi erdészet vezetője, a tervezések, a fa­használat intézője, aki idejé­nek jelentős részét tölti kint az erdőn a Bükkfennstkon, a fatermelő, tisztító és szállító­munkások között. Az erdészház ablakából a sötét estében messzire világít a lámpa. t— Itthon van a mérnök kar­társ — mutat egy arra járó a világító ablak felé. Éppen pi­henés közben, esti olvasgatá­sában zavarom meg őt, de azért szívesen fogad. — KETTECSKÉN éldegé­lünk itt a nagy hegyek között — meséli később. Feleségem idehaza, magam meg a nap nagyobbik részét az erdőben, vagy az irodában töltöm. — Tavasszal, nyáron külö­nösen szép itt minálunk — kapcsolódik a beszélgetésbe a kedves, fiatal háziasszony és amikor azt kérdem, unalmas-e itt, messze a várostól, távol még a falutól is. szinte cso­dálkozva tekint rám, mintha nem értené a kérdést. — Munka az mindig akad, a rádió, a könyvek, az újság, meg a szép vidék kitöltik a szabad időt, aztán egy erdész feleségének szeretni kell ám az erdőt, a természetet még akkor is, ha maga nem szak­mabeli, hanem éppenséggel háziasszony. Minden évszak­nak megvan a szépsége, a nyárnak is csak úgy, mint a télnek és nemcsak a vidám turisták, vadászok, kirándulók hozhatnak változatosságot, ér-g dekességet az erdészcsaládg életébe, de az őzek. szarvasok,? más egyéb vadak is, amelyeke egészen az udvarig belátogat-jj nak, különösen akkor, ha már hó borítja a hegyeket, az er­dőt. Később a beszélgetés során! szóba kerül az új esztendő. — Sok minden szépet és jót; várunk ettől a kerek észtén-! dőtől — mondja a kedves hó-' zaspár. A férj mindenekelőtt munkájáról szól, terveiről be-» szél, arról hogy 1960. szép-® tember 30-ig 22 000 köbméter anyag termelése és leszállttá-, sa mutatkozik feladatként, ar-? ról, hogy május 1-ig a fülle- dékeny bükkrönköket el kell§ szállitani a feldolgozó üze-j meknek. Szóba kerülnek még' az 1960-ban épülő új erdei; utak, amelyek nagymértékben^ könnyítik majd meg a szállí-j; tást, de igen jelentősen csők-, kentik az önköltséget is. Ez, mind-mind a férj, a mémö-a; gondja, de szívesen osztozik1; felesége terveiben is. amelyek» lényegében mindkettőjüké^ számukra a jövőt jelenti. — Mosógép, szőnyegek, le­mezjátszó, magnetofon van itt felírva I960 számlájára, no meg egy csehszlovákiai út... aztán az asszonyka férjére te­kint s mindkettői mosolyog­nak. — .;; Aztán az is lehet, hogy az új esztendő végére már bekopogtat az új kisven­dég és már hárman búcsúztat­juk majd 1960-at. KÉSŐRE JÁR MAR, amikor elbúcsúzom a kedves mémök- csa Iádtól. A lámpáoska fénye imboiyogva világít az estében és valahol a Szalajka-völgy öreg fáin bagoly kiált bele a születő éjszakába. Szalay István ... hogy a négy nagyhata­lom megegyezett a csúcstalál­kozó időpontjában: május ló­ban és abban, hogy Párizsban tartják meg ezt az oly fontos találkozót. A világ valamennyi orszá­gában érdeklődéssel várják a napot és reménykednek, hogy a hidegháború jege tovább ol­vad s végül meghozza az any- nyira óhajtott békés megegye­zést. A találkozó esélyeit latol­gatva egyes nyugati körök igyekeznek a bizonytalanság, a kilátástalanság hangulatát kelteni, hogy a „szovjet felté­teleit nem lehet elfogadni, nem tudnak megegyezni, minden marad a régiben”. De ez a hang egyre gyengébb lesz és bízni lehet abban, hogy egészen elnyomja majd a népek békeóhaja. A vezető angol lapok a cso­dák évének nevezték az óévet és amikor a találkozóra gon­dolnak, az „évszázad legre- ményteljesebb éveként’ emle­getik az új évet. Bízunk ben­ne: így lesz! (—ács) — A HATVANI Bajza Jó­zsef Gimnáziumból rendsze­resen ötven fiatal jár poli­technikai oktatásra a Mátra- vidéki Erőműbe, ahol a leg­jobb szakemberek tanítják őket és nevelik a fizikai munka megbecsülésére a di­ákokat. ÉRDEKES HÍREK ~ a világ minden tájáról fyvwyvwwvvyvyv¥VYy¥Yyvyy.wvM SMARAGDSZOBOR A világ legnagyobb smaragd­ja Amritsarban (Brit-lndia) ta­lálható: egy kis 1 kg 20 dekás szoborról van szó, amelyet az említett drágakőből faragott is­meretlen alkotója. Jelenleg egy antikvárius tulajdonát képezi, nemrégen vásárolta potom pénzért egy idegentől, aki nem is sejtette, milyen értékes kincstől válik meg. BECSÍPETT GALAMBOK Bath~ban furcsa esemény zavar­ta meg az utcákon járókelők so- ráit. Egy csoport galambra lettek figyelmesek: a máskor oly nyu­godt kis állatok egymás után hányták a bukfenceket és kótya- gosan féllábon ugráltak. Idős gon­dozójuk maga is kénytelen volt el­ismerni, hogy védencei szabály­szerűen lerészegedtek. Utóbb kide­rült, hogy rendes napi sétájuk so­rán egy malátagyárba tévedtek, ahol jócskán belekóstoltak a sör­gyáriak számára kikészített csírázó árpába. A szokatlan hatás csakha­mar megmutatkozott: a madarak nem is találtak haza megszokott helyükre, hanem kábultaií kószál­tak az utcákon s a járókelők nágy örömére, bohó cirkuszi mutatvá­nyokat végeztek. HOGYAN UTAZNAK A BALNAK? Sydney világhírű állatkértje új lakókkal szaporodik a jövő­ben: az igazgatóság Alaszkából vagy Tasmániából fiatal bálna­csemetéket akar importálni ez évben. A kényes viiiállatok Sydneybe szállítása légi úton történik; a kis cetfiókákat vas­tag mohamatracokra fektetik és az utazás ideje alatt állandó* an friss vízzel permetezik, ne­hogy bőrük kiszáradjon. RENDKÍVÜLI REPÜLŐ­JÁRATOK HAWAIBAN Hawai szigetén működésbe lépett a Kilauea vulkán. A ki­törő lávafolyam nem veszé­lyezteti a környező településék lakosságát, de annál nagyobb számban csalogatja a világ minden tájáról összesereglett turistákat. A hawai repülőtár­saság rendkívüli járatokat in­dított a sziget és a vulkán kö­zött. hogy kellőképpen kielé­gíthessék a ritkaszép látvány­ban gyönyörködni szándékozók igényeit. A LORD ÉS TEHENEI Érdekes téma került megvitatás! ra a Lordok Házában. A tehenek^ röl és azok tejhozamáról folyt a vita. Lord Derwent, az egyik tisz­teletre méltó hozzászóló — külön­ben lelkes állatbarát —, kijelentet­te, hogy a zene nagymértékben ké­pes befolyásolni a tehenek téjho- zamát. Saját tapasztalatai alapján elmondta, hogy a Kék Duna kérin- gőt hallgatva, tehenei jóval több tejét adtak, a jazz viszont nagyon károsan hatott az állatok tejhoza­m4ra- Ford: M. K. Ádám levele az Úrhoz Hosszú és kimerítő archeológiái kutatáso­kat végeztem a lakás­hivataltól kissé balra elterülő pampákon, ahol azelőtt a Para­dicsom volt, hogy minden titkát feltár­jam az ember terem­tésének. A kisüzemi módszereket ugyanis sohasem becsültem sokra, s az Űr, aki röpke egy hét alatt, ha kissé selejtesen is, megcsinálta az egész világot, de kétségkí­vül igen korszerű technikai eljárásokat alkalmazott. Mondom, ezután kutattam, sok tapasztalatot gyűjtöt­tem, s most sorban, rendben közreadom kutatásaim eredmé­nyeit. Először is azzal a levéllel kezdem, amely aláírásából is igazolhatóan, ama Ádámtól származik, akit kiűzettek a Para­dicsomból. A levelet fügefalevélre írták kí­gyófoggal, valódi Pe­likán vérrel. Mivel ősünk nem járt isko­lába, csak az elis­merés hangján lehet beszélni stílusáról, és helyesírásáról. A le­velet különben egy alrhacsutka méllett, egy levedlett kígyó- bőr alatt találtam meg. így szólt: „Fellebbezés! Tárgy: A Paradi­csomból való kiűzetés ellen. Kelt: A világ te­remtése után 382-ben, annak is június ká­vában. Tisztelt Uram! ön engem, nejem­mel, Évával, kiűzetett a Paradicsomból. Tet­te ezt, mert tehette, mert ön volt a házi­úr, de úgy tette, hogy lángpallossal, angyal­lal. nagy feltűnés kö­zepette, s a büntetés­re ítélt fél előzetes és alapos meghallgatása nélkül. Pedig a körül­mények, amelyeket Uram, ön, akkor el­felejtett meghallgatni, merőben más színben tüntetik fel a helyze­temet, amelyért nem­csak magam előtt, de éppen az ön minden­ható akarata miatt a majdan következő egész emberiség miatt felelősséget kell érez- nem. A helyzet ugyanis az, hogy amikor a kí­gyó Évát az almával kínálgatta, én több­ször szóltam a felesé­gemnek, hogy, Éva, vigyázz! Éva több­ször vigyázott is. De akkor a kígyó azt mondta, hogy az ál­ma, amelyet le kell szakítanunk a tudás fájáról, az nem akár­milyen alma: hibrid fajta. Uram, nekem nem mondtad, hogy hibrid almát nem ehetek, nem is hal­lottam róla, s ezt mondtam is a kígyó­nak. A kígyó kifej­tette, hogy ez egy ke­resztezés, és sikerét csak azzal lehet el­lenőrizni, hogyha esz* nek belőle. Azt pedig be kell látnom, hogy kígyó létére ö nem le­het mérvadó egy ilyen alma minősé- gének megítélésében. Ezt beláttam, s ekkor, de csakis ekkor járul­tam hozzá, hogy elő­ször Éva, aki, mint tudod, Uram, a leg­hasonlóbb teremtmé­nyed, és utána én, megízleljük e fának gyümölcsét. Summázva: Uram, én a tudomány áldo­zata vagyok. Védd ezt enyhítő körül­ménynek. Siralomvölgyi üd­vözlettel: Ádám, az ősapa. ★ Eddig a levél. To­vábbi kutatásaim azt látják igazolni, hogy a fellebbezést az Űr nem vette figyelem­be. (egri) II cél: többet, jobbat, olcsóbban Hatvan város anyakönyvéből Születtek: Vas Tibor, Lados Jó­zsef. Pózsa István János, Bangó Tibor. Kovács Mária, Kállai István János, Tóth Ildikó, Kovács István János, Zsámboki Erzsébet Mária. Házasságot kötöttek; Nagy János —Rádics Mária Anna, Tamássy István—Oldal Julianna. Meghaltak; Nagy Istvánná (Ro­botka Rozália), Borbély István Jó­zsef, Tomoga István, özv. Szabó Jánosáé (Juhász Piroska.) AZ ÉV ELEJÉN sok-sok munkást és műszakit foglal­koztat, hogy az új esztendő­ben milyen feladatokat kell megoldani, mennyi munkával kell hozzájárulni közös boldo­gulásunkhoz, miből mennyit kell gyártani, hogy ne legyen semmiben hiánya az emberek­nek, és azt is, miként teremt­hetik meg biztos alapját to­vábbi jólétüknek. Megyénk egyik legnagyobb üzemének, a gyöngyösi MÁV Váltó- és Kitérőgyártó Üzemi Vállalat főmérnökét, Varga Jó­zsefet kértük meg, nyilatkoz­zék az üzem ez évi tervéről. Arról, hogy miként járul hozzá a gyár a kulturáltabb közle­kedés megteremtéséhez. — Milyen változást hoz az üzem terve ebben az évben? — Mi teljesen az Államvas­utak igénye szerint dolgozunk — válaszolta. — De ha tervün­ket jóváhagyják, megközelíti a 300 milliós értéket, az általunk gyártott 1600 kitérőcsoport és egyéb, vasútnál használt álta­lunk gyártott termék. A tava­lyihoz képest ez több, mint ötvenmilliós emelkedés, de valószínű, hogy még ennél is magasabb lesz a tervünk. Nagy feladatot ró ez az üzem mun­kásaira és friűszaki dolgozóira, különösei! ha hozzávesszük, ! hogy ez évben még majdnem ! másfélmillió úgynevezett geo­sínnel, hogy az utasok minél kényelmesebben juthassanak el a MÁV vonalain az ország kü­lönböző helységeibe. — Sikerült-e „átmenteni” az 1959-es évben tapasztalt nagy munkalendületet az új évre? — A kongresszusi munka­verseny nálunk is megmutatta, hogy a párt szavára készek lel­kiismeretesebb és eredménye­sebb munkára az üzem dolgo­zói. Szép gazdasági sikerek bizonyítják ezt. Örömmel lehet beszámolni arról, hogy a gyár dolgozói egyöntetűen elhatároz­zák: tovább folytatják a mun­kaversenyt és hazánk felszaba­dulásának 15. évfordulója tisz­teletére még az elmúlt évinél is nagyobb eredményekre töre­kednek. Elhatározták, hogy majd hárommillió forinttal nö­velik a termelési értéket, jelen­tős mennyiségű szerszámot ta­karítanak meg. tíz százalékkal csökkentik a selejtet és 6,3-rŐl hat órára csökkentik az egy hegesztésre jutó időt. A MUNKAVERSENYNEK nagy szerepe lesz az idei terv teljesítésében s az első napok eredményei azt mutatják, ez évben tovább növekednek gaz­dasági sikereink. Ebből a Ki­térőgyártó Üzemi Vállalat va­lamennyi munkása és műszaki dolgozója ki akarja venni ré­szét — fejezte be nyilatkozatát Varga József főmérnök. _______ K. ft sa bb is lesz. A kísérlet, amelyet Kelenföldön végeztek el, siker­rel járt, így nincs semmi aka­dálya az új gyártási eljárás be­vezetésének. Az év legnagyobb termelési szenzációja az lesz nálunk, hogy a sínszékeknél újfajta megoldással majdnem négymil­lió forintos megtakarítást tu­dunk elérni. De ígérkezik másik szenzáció is. körülbelül az év közepére, amikor elválik, megfelelő-e az újfajta sínrögzítés, amely újabb milliós megtakarításokat jelentené a népgazdaságnak. AZ ÜZEM ORSZÁGOS vi­szonylatban is jelentős, hiszen csak mi végezzük a sínek ösz- szehegesztését, amely megszün­teti a vonatokon most még ta­pasztalható rázást, csattogást. A „hosszú-sínesítési program” so­rán az elmúlt évben már száz kilométernyi vonalon simán futhattak a vasúti kocsik, való­színű, ez évben duplájára nö­vekszik a zakatolás-mentes vonalak hossza és ezzel a gyár sínhegesztő telepén is még ez évben duplájára nő a termelés. Ez lesz a legnagyobb válto­zás az elmúlt évi tervhez ké­pest s kíváncsian várjuk a dön­tést, .mert hiszen szeretnénk hozzájárulni mind több hosszú lemezt és 200 biztosító beren­dezést is el kell készíteni. A TERV TELJESÍTÉSÉHEZ már megrendeltük a szüksé­ges anyagot s ha a kohászok rendszeresen küldik, nem lesz fennakadás és az év elején za­vartalanul haladhat a munka, nem úgy, mint tavaly, amikor nagy anyagellátási gondokkal küszködtünk az év első hónap­jaiban. — A „műszaki fejlesztés évé­ben’“ milyen eredményekre számítanak? — A műszaki dolgozók és a munkások körében nagy tet­szésre talált a párt Központi Bizottságának határozata, hogy minden eszközzel elő kell se­gíteni a műszaki fejlesztést és többet, jobbat, és olcsóbban kell termelni, a meglevő lehe­tőségek kihasználásával, az üzemek modernizálásával. A cél nálunk is ez, és éppen ezért mintegy 600 000 forintos költséggel új gépeket szerzünk be, de más üzemiektől is szer­zünk gépeket, amelynek átala­kításával a mostaninak duplá­jára lehet emelni egyes áruk termelését. Ez évben már korszerűbb el­járással készítjük az úgyneve­zett angol kitérőt, amely ezál­tal nemcsak olcsóbb, de tartó-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom