Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-30 / 25. szám
A gyöngyösi Kenyérgyárban VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 25. szám Ára 50 fillér I960, január 30., szombat Biztosak vagyunk abban, hogy népünk fáradozásait siker koronázza J Az országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés csütörtöki ülésének költségvetési vitájában felszólaltak: Szurdi István, Gödör Ferenc, Kiss Dezső, Kukucska János, Hunyadi Károly, Z. Nagy Ferenc, Berki Zoltán és Mokri Pál országgyűlési képviselők. A felszólalók elfogadásra javasolták a beterjesztett költségvetést. Az országgyűlés pénteken folytatta az 1960. évi költségvetésről szóló törvényjavas-; lat tárgyalását. Az ülést Vass Istvanné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Apró Antal, a forradalmi munkás-paraszt 1 kormány első elnökhelyettese, az MSZMP ■ Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. Apró Antal elvtárs felszólalása I960, évi tervünk nagyobb feladatokat tartalmaz. mint amilyent annak idején a hároméves népgazdaságfejlesztési terv irányelveiben az országgyűlés 1960. évre előirányzott — kezdte beszédét Apró Antal, majd megállapította, hogy az idei nagyobb feladatok kitűzése egyfelől lehetséges, másfelől szükséges is. Lehetséges. mert soha nem volt olyan szoros és bensőséges a kapcsolat a dolgozó tömegek, a párt és a kormány között,- mint ma. A dolgozóknak még soha Jjem VO.H olyan magas az életszínvonaluk, mint napjainkban, a szocializmus építésének idején. A jobb munkä, a termelés gazdaságosságának javításában elért eredmény alapozta meg ezt az életszínvonalat, amelynek további emelése is kizárólag a jó munkától függ. Biztonság- érzet, nyugalom, munkakedv, alkotókészség él a dolgozókban, s mivel a terv igazi realitását az anyagi mega'apozottságon kívül elsősorban a dolgozó tömegek munkaszeretete és lelkesedése jelenti, biztosak lehetünk abban. hogy az idei magasabb tervfeladatok sikeresen megoldhatók. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1959 márciusi határozata. majd pártunk VII. kongresszusának lelkes előkészületei, nagy lendületet gátak falun, városon a termelőmunkának, a szocialista munka- versenynek. Nagyobb lépéssel haladhatunk a szocializmus építésének útján azért is, mert a békés építőmunka számára kedvező a nemzetközi helyzet és nagyobb feladataink megoldásában — saját erőnk mellett —, bizton számíthatunk a szocialista tábor országainak, önzetlen, baráti támogatására, a velük kiépített, s egyre fejlődő testvéri együttműködésre. Szükséges is volt az idei magasabb szintek kijelölése, hiszen azt akarjuk, hogy a dolgozók élete a lehető leggyorsabban javuljon tovább és a legjobb előfeltételeket teremtsük meg á második ötéves terv eredményes végrehajtásához. Azt akarjuk,. hogv mielőbb elérjük a pártkongresszus által megjelölt alapvető célokat: befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását, meggyorsítsuk a szoáialítmus építését hazánkban. * ■ * Huszonhat mázsa kenyeret dagaszt gépével Nagy László, a gyöngyösi Kenyérgyár dolgozója. Tíz éve dolgozik már a vállalatnál. Szaktudását, szorgalmát dicsérik az üzemnél. (Foto: Márkusz)- tA/WVWWWVWVAA/V^A^VVVAVVVAAAAAAVsA/VWWS/WVWWWWVWNAAAA/VVVWVWWWVVsA/WVWSA//iAA/WNAI Gazdasági fejlődésünk üteme meggyorsult kedése és « felhalmozási alap részarányának növekedése mellett is szilárdan és reálisan belső erőforrásokra épült és épül a jövőben is. Az ipar alapjainak kiszélesítése, ezen belül az alapanyag-ipar, a szénbányászat, a villamosener. tria-terrnelés, a vaskohászat feltétlenül fontos fejlesztése. A mezőgazdaságnak, a szükséges építőanyaggal, gépekkel, műtrágyával, növényvédő szerekkel történő fokozott ellátása a biztosítéka annak, hogy ki tudjuk elégíteni a népgazdaság, a bel- és külkereskedeler növekvő igényeit. Egy év alatt soha nem kapott annyi gépet, berendezést és műszert iparunk, mint tavaly. Ebben az évben ez még fokozódni fog. Apró Antal ezután aláhúzta, hogy gazdasági fejlődésünk üteme minden területen meggyorsult. A legfontosabb gazdasági mutatókban már tavaly elértük a hároméves tervben 1960-ra előirányzott szintet. A szocialista ipar termelése már tavaly több volt az 1960-ra előirányzott termelésnél. A lakosság reáljövedelme szintén tavaly elérte, a lakosság áruvásárlása pedig meg is haladta a hároméves tervben 1960-ra előírt mértéket. Ha az idei terveteket sikeresen megvalósítjuk — s erre minden lehetőség megvan — a nemzeti jövedelem 1957-hez képest mintegy 25 százalékkal lesz nagyobb. A szocialista ipar termelése az eredeti hároméves terv szerint 22 százalékkal emelkedett volna. Az idei tervfeladatok eredményes végrehajtásával mintegy 35 százalékot ér él az emelkedés. 1957-ben úgy számoltunk, hogy új áron 57 milliárd forintot fordítunk állami beruházásra. Dolgozó népünk jó munkája lehetővé teszi, hogy három év alatt összesen — szintén új áron számítva — 75 milliárd forintot használhassunk fel beruházásokra. Eredetileg azt tartottuk lehetségesnek, hogy a bérből és fizetésből élők egy keresőre jutó reálbére, illetve egy főre jutó reáljövedelme az 1957. évihez képest 6, illetve 8 százalékkal legyen magasabb ez év végére. Ha jól dolgozunk 8, illetve 15 százalékos emelkedés lesz. A fogyatékosságok megszüntetéséért — Igen szépek az eredmények és a célok — folytatta —, minket, kommunistákat, vezetőket, a népi hatalom harcosait úgy ismernek, hogy bármilyen dicséretes, jó munka eredményeiről beszélünk is a méltatás szavaival, várható, hogy hozzáfűzzük: de... és következnek a bíráló megállapítások. Valóban, most is következik majd néhány „de”. Az országgyűlés tanácskozásain felszólaló képviselőtársaim közül számosán méltatták a terv realitását. rámutattak arra, hogy a terv — bár nagy feladatokat ír elő — megvalósítható. Majdnem minden felszólaló tett azonban az ilyen megállapítások után néhány megjegyzést, hozzátette szavai, hoz, hogy „de”... még ilyen, vagy olyan területen tovább kell javítani munkánkat. Ha városban, üzemben, vagy falvakban, hivatalokban dolgozókkal beszélünk, szinte egyöntetűen azt mondják: mi tagadás. jól élünk, csak soha rosszabb ne legyen, de azért még egy-két dolog kellene, amit szívesen megvásárolnék. Egyi'' nek több ruha, vagy jobb lakó* a másiknak új bútor, vagy televízió az igénye. Nos, ezért fűzzük mi is hozzá mindig, az eredmények elismeréséhez a „de" szócskát és figyelmeztetjük magunkat, figyelmeztetjük a gazdasági és politikai vezetőket a sikerek mellett jelentkező hibák, fogyatékosságok megszüntetésére és felhívjuk a figyelmet arra, hogy csak a növekvő termelés, a jó. gazdaságos munka nyomán érhető el, hogy szocialista hazánk tovább gazdagodjék, a dolgozóknak legyen jobb lakása, több ruhája, új bútora, televíziója: hogy fokozatosan minden dolgozó kielégíthesse igényeit, valóra válthassa egyéni elképzeléseit. Sok javítanivaló van még a beruházások vonalán. Annál' fontosabb, hogy e téren előrehaladjunk, mert a kiadások igen jelentékeny részét fordítjuk idén beruházásokra. — A nemzeti jövedelem, illetve az ipari termelés jelentős mértékű emelkedése lehetővé tette, hogy a felhalmozási alap részaránya a nemzeti jövedelmen belül az 1958. évi 21 százalékról 1959-ben 22 százalékra emelkedjék, 1960-ban pedig — tervünk szerint — ez az arány 25 százalékra nö. Akadhatnak, akik a beruházások növelésének hallatára felteszik a kérdést: Nem követ- jük-e el újra a korábbi hibákat? Erre a kérdésre mi nyíltan, egyértelműen válaszolunk: Ezen a területen sem ismétlődnek meg a régebbi hibák, a felhalmozási alap részarányának növekedésével együtt ugyanis — éppen dolgozó népünk jó munkájának eredményeként — a fogyasztási alap — 1959-ben történt mintegy 7 százalékos növelését ez évben is megismételjük, azaz 1957- hez képest három év alatt 20 százalékkal emeljük. Továbbra is töretlenül érvényesül tehát fiártunk és kormányunk azon álláspontja, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Belső erőforrásainkról — A nemzeti jövedelem növekedési ütemének fokozódása és a felhalmozási alap részarányának növekedése' már 1958- ban és 1959-ben is. külföldi adósságunk növekedése nélkül, belső erőforrásokból történt, sőt, már csökkentettük is külföldi adósságaink összegét Ezek a tények mutatják, hogy népgazdaságunk egyensúlya, a fogyasztási alap állandó emelProbléma: a beruházások koncentrálása — Említettem, hogy feltétlenül fontos a vaskohászat fejlesztése. Külön kívánok szólni a Dunai Vasműről. A fogyasztási cikkek, háztartási gépek, közlekedési eszközök fokozott gyártásához több kohászati termék, különösképpen több lemez kell. A második ötéves terv időszakában meg akarjuk kétszerezni sok országban ismert és keresett autóbuszaink termelését, s 1965-ig 460 000 mosógépet, 150 000 hűtőszekrényt akarunk gyártani. A Dunai Vasmű hideg- és meleghengerművének üzembehelyezése szükségtelenné teszi a finomlemez importját, sőt a második ötéves terv végén már évente 50 000 tonna finomlemezt tudunk majd exportálni. Ezzel segíteni tudjuk a többi szocialista országot is, ahonnan cserébe más fontos, nélkülözhetetlen alapanyagot tudunk vásárolni. Mindez indokolja, hogy ebben az évben mintegy 580 millió forintot fordítunk a Az Dunai Vasmű továbbfejlesztésére. A Vasmű már ebben az évben több mint 20 000 tonna lemezt, 350 000 tonna acélt és mintegy 420 000 tonna kokszot biztosít népgazdaságunknak. Egyidejűleg gondot fordítunk Sztálin- város további fejlesztésére is. Apró Antal beszédében mondotta, hogy változatlanul nagy problémát jelent a beruházások koncentrálása. A tapasztalatok alapján a kormány úgy döntött, hogy az értékhatáron felüli új beruházás megkezdésére 1960-ban csak 1,3 milliárd forintot lehet felhasználni, a többi anyagi erőt a már megkezdett beruházások befejezésére, illetve gyorsabb ütemű kivitelezésére kell fordítanunk. Oda összpontosítsuk anyagi erőinket, ahol a beruházás a lehető leghamarabb megtérül, segíti népgazdaságunk fejlesztését, korszerűsítését, a műszaki színvonal emelését. A mezőgazdasági beruházás az idén 27 százalékkal több a tavalyinál. A mezőgazdasági beruházások több mint felét a mezőgazdaság további gépesítésére használjuk fel. Sok egyéb gép mellett több mint 10 000 traktort, több mint 4000 gabonavetőgépet, 1400 gabona- kombájnt, 2400 fűkaszát, csaknem 3500 műtrágyaszórót kap az idén a mezőgazdaság. Az univérzális traktorok aránya ez évben országosan meghaladja az 50 százalékot. A termelőszövetkezetek megerősítésére, illetve fejlesztésére 2825 millió forintot irányoz elő a terv, ebből az állami hitel csaknem 2400 millió. A termelőszövetkezetek építési beruházásait több mint másfélmilliárd forinttal segítjük. építőipar feladatai Az idei beruházási program nagy feladatok elé állítja építőiparunkat és építőanyagiparunkat is. Az építőanyagipar szűk termelési kapacitásának megszüntetésére ez évben több mint 800 millió forintot költünk építőanyagipari beruházásokra. Különösen fontos ét meglevő cementgyárak kapacitásának bővítése, új cementgyárak építése. Vác közelében építjük fel a Dunai Cementes Mészművet, amely a hároméves terv legnagyobb építkezése. Ennek a gyárnak gyorsabb építése, illetve üzembehelyezése számottevően enyhíti majd a cementhiányt, s az ország cementipari termelését 1963-tól 1965-ig fokozatosan egymillió tonna cementtel, azaz a jelenlegi országos termelési kapacitás mintegy 70 százalékával növeli. Az építőipar dolgozói törekedjenek arra, hogy a legjobban előkészítsék a beruházásokat, az építkezéseket, a leghatékonyabban hasznosítsák az építési kapacitásokat, munkaerőt, gépet, anyagot. Válasszák ki a leggazdaságosabb megoldást, minden igyekezetükkel azon legyenek, hogy a beruházásokat a lehető legrövidebb idő alatt elkészítsék. A tervezőirodák biztosítsák a mező- gazdasági — különösen a termelőszövetkezeti — építkezésekhez a különböző változatú, a helyi anyagok felhasználását is figyelembe véve, típusterveket, a megfelelő kapacitást és az anyagot. Pártunk és kormányunk bizalmat élvező eredményeként napjainkban nagy társadalmi —gazdasági átalakulás mégy végbe. A hároméves terv időszakának eleién hazánk szántó- területének kereken egynegyede tartozott még csak a szocialista szektorhoz, a most érke- (Folytatás a 2. oldalon.)
