Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-08 / 288. szám

1959. december 8., kedd NÉPÚJSÁG I fl mezőgazdaság nagyszerű távlatai Jegysetek hírekhez Az ötéves terv irányelvei ■zerint mezőgazdaságunkban az elkövetkező öt év folyamán búzából több mint 35 százalék­kal, kukoricából 25—30 száza­lékkal, árpából, cukorrépából és burgonyából mintegy 20 százalékkal növeljük a termés­átlagot. Az ötéves terv idején száz hold szántóra 128,5 mázsa hústermelést tervezünk az 1954—58. évi 97 mázsával szem­ben, a tejtermelést pedig 17 ezer literről legalább 26 ezer literre akarjuk emelni 100 hol­danként. A fejlődés nagy­szerű számai ezek, s azt jelen­tik, hogy öt esztendő leforgása után munkánk nyomán na­gyobb kenyér jut minden em­ber asztalára, sokkal több lesz a tej, s megoldódnak a hús- fogyasztásnál jelentkező prob­lémáit is. E tervek teljesítése a mezőgazdaság dolgozóinak fokozott részvételét jelenti ab­ban a nagy munkában, ame­lyet a szocializmus alapjainak lerakása jelent országunk min­den becsületes dolgozójának. A feladat, amit meg kell ol­dani, nem kicsi, különösen ak­kor nem, ha számításba vesz- szük, hogy országunkban a termésátlagok a háború előtti­hez viszonyítva alig emelked­tek, egyik-másik növényféle­ségnél úgyszólván nincs szá­mottevő változás, állatállomá­nyunk pedig egyik-másik ágá­ban még most sem érte el a háború előtti színvonalat. A feladat tehát nagy és mégis megvalósítható. A megvalósu­lás útját Fock elvtárs a párt- kongresszuson így jellemezte: ,,A fejlett agrotechnikai mód­szerek alkalmazására, a nagy­üzemi munkaszervezésre ala­pozzuk az ötéves terv előirány­zatait.” A. nagyüzemi gazdálkodás gyökerei ma már szilárdak or­szágunkban. Bizonyítja ezt az is, hogy olyan vihar sem tudta megingatni a parasztság leg­jobbjainak a termelőszövetke­zeti gazdálkodás helyességébe vetett hitét, mint az 1956. évi ellenforradalmi lázadás, s ha volt is számottevő kilépés, azt nem sokkal utána, a szövet­kezeti mozgalom újabb, addig nem tapasztalt fellendülése kö­vette. A szövetkezeti mozga­lom ma erősebb hazánkban, mint valaha is volt — annak eredménye ez, hogy a paraszt­ságban megnőtt a bizalom a kormány és a párt iránt, an­nak,. hogy a termelőszövetke­zetek az elmúlt években ott tartottak, hogy bebizonyíthat­ták a nagyüzemi gazdálkodás fölényét minden téren a kis­üzemi parcellákkal szemben. Termelőszövetkezeteink ter­mésátlaga évek óta magasabb, mint az egyéni gazdálkodóké, állatállományuk fejlődik, s ál­lattenyésztő szövetkezeteink, — mint például a viszneki Béke — bebizonyították, hogy nagy­üzemi körülmények között, ke­vesebb ráfordítással is sokkal jobb eredményt, nagyobb jö­vedelmet lehet elérni, A dol­gozó parasztság jóformán ma már ott tart, hogy elismeri a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét, azt, hogy a kisüzem nem képes felvenni a versenyt a táblás gazdálkodással. Azt is elismerik, hogy a szövetkeze­tiek jövedelme ma már eléri, s nem egy esetben meg is ha­ladja az átlagos paraszti jöve­delmet. Nem utolsósorban hoz­zájárult a szövetkezeteik fejlő­déséhez az is, hogy a "dolgozó parasztok eg5rre jobban fel­ismerik, nekik is hozzá kell járulniuk fokozottabb, mérték­ben az ország építéséhez, nem lehet a végletekig csak az ipari munkásságra hárítani a terhe­ket. Dolgozó parasztságunk fe­lelősségérzete megnőtt az or­szág ügyeivel szemben — ép­pen a párt helyes politikájá­nak, a kölcsönös bizalom meg- erődésénak hatására. Ez év ta­vaszán már tömeges belépések voltak, s a fejlődés nem áll meg, ezt bizonyítja az, hogy az elmúlt napokban Bükkszék a szövetkezeti községek sorai­ba lépett és sok községünkben ma mindennapos beszélgetés tárgya a szövetkezet fejleszté­se, új szövetkezetek alakítása. Erjed az új gondolata falva- inkban egyre erősebben. Ez maga már biztosítékot jelent arra, hogy az ötéves terv nagyszerű számai valóban megalapozottak, s az egyik fel­tétel, a nagyüzemi gazdálko­dás, a termelőszövetkezeti mozgalom, szintén napról nap­ra fejlődik. Űjabb és újabb emberek ismerik fel azt, hogy megteremteni a mezőgazdaság­ban is a termékek bőségét, és ezzel növelni 'az életszínvona­lat csak így lehet. Nagyszabásúnak, s rendkí-| vül érdekesnek ígérkezik az Egri SC úszószakosztályának bálja. Mint már közöltük, a bál 12-én. szombaton este 20 órai kezdettel kerül megrendezésre a Szakszervezeti Székház nagy­termében. Iránta városszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg, amit csak fokoznak a leg­újabb értesülések. De biztosítva van a nagy­szerű számok valóra váltása úgy is, hogy az állam az eddi­ginél nagyobb mértékben se­gíti a mezőgazdaságot. Az öt­éves terv végére például, mint­egy két és félszeresére növe­lik a traktorok számát, s ez azt jelenti, hogy míg 1958-ban egy traktorra átlagosan 339 hold megmunkálása jutott, az ötéves terv végére egy traktor­ral csak mintegy 150 holdat kell megművelni. Ennek hatá­sa természetesen a növekvő termésátlagokban mutatkozik. A gépesítés ilyen mértékű fej­lődése azt is jelenti, hogy egyes növényeknél, úgyszólván min­den munkát gépesíteni tudunk, s ezzel jelentős munkaerő sza­badul fel, sokkal jövedelme­zőbb, munkaigényesebb ipari, kertészeti növények termelésé­re. de ugyanakkor a legnehe­zebb munkát teljesen leveszi a mezőgazdasági dolgozók vál­láról.* Nagymértékben irányoz­zák elő az ötéves terv irány­elvei a műtrágya felhasználás fokozását. Bár még az ötéves terv végére sem érjük el a szomszédos államok műtrágya­felhasználási szintjét, maga ez a tény is hozzájárul a termés­átlagok Ugrásszerű emeléséhez. Jelentős lépés a mezőgazda­ságban az öntözés fejlesztése, az öntözéses gazdálkodás kiter­jesztése a takármányfélékre és kapásnövényekre, s az is, hogy az ötéves terv végére már hib­rid kukoricát termelünk a ku­korica vetésterület 100 száza­lékán. A mezőgazdaság fejlesztésé­nek nagyszerű távlatait tükrö­zik ezek a számok. Azt, hogy ötéves tervünk végére virágzó nagyüzemi gazdaságot tudunk teremteni a kisparceliák he­lyén. Ez pedig a termékek ed­dig nem tapasztalt bőségét, a dolgozók életszínvonalának to­vábbi növekedését jelenti. Deák Rózsi A bálon ugyanis a már ha­gyományos tombola mellett az izgalmas „Dupla vagy semmi" játékra is sor kerül, amelynek keretében sporttárgyú, főleg Heves megyei sportvonatkozá­sú kérdéseket kapnak a pályá­zók. Mindezeken kívül gazdag büfé és kitűnő tánczenekar várja a közönséget. Meghívó­igénylés az egri sportuszodá­ban. Anna Frank naplója Az .ember ha figyelmesen tallózik a napisajtó hírei kö­zött, gyakran találkozik olyan közleménnyel, amely a tájé­koztatás korántsem lebecsülen­dő igényének kielégítésén túl,- elgondolkoztatja az olvasót. Egy-egy ilyen hírecske — né­hány sor csupán — néha töb­bet mond, mint egy ezer soros beszámoló, jobban rávilágít az élet szennyes Zugaira, mint a legerősebb reflektor. Tallózom a hírek között és ezt olvasom: „Az 'amerikai Arkansas ál­lamban «feketelistára»- tették Anna Frank naplóját. A meg- okolás: «A könyv, a közérdek ellen irányul." Olvasom ezt a néhány sort és aztán elolvasom még egy­szer: nem csal-e a szemem? Nem csalt! Anna Frank meg­rázó erejű naplója, amely egy serdülő lány drámai benyomá­sain keresztül vall hitet a győzhetetlen emberség mellett és mond kegyetlen verdiktet a fasizmus felett, libris non gratus Arkansas államban: Ez a napló, amely világsikert ara­tott — nem a bestsellerek mú­ló sikerét, hanem az emberi emlékezés, a halál, a pusztítás elleni örök tiltakozására épült sikerét! — a világ számos szín­padán, amelyet elolvasni meg­rázó erejű élmény — ném kí­vánatos könyv Amerikában. Dehát miért? Dehát milyen a közérdek Arkansas állam kormányzói szerint, pontosab­ban milyen az á közérdek, amely ellen egy ilyen könyv irányulhat? Ilyen „köz”-érde­Szőlő~any «telepet létesítenek Nagyrőde határában A Szőlőoltvány- és Facseme­teforgalmi Vállalat az ország szőlőjének felfrissítésére, vala­mint a szőlőterületek növelésé­re tervbe vette, hogy a gyön­gyösi járás területén szőlő- anyatelepet létesít. Az illetékes szakemberek megvizsgálták az adottságokat, s úgy döntöttek, hogy az anyatelepet Nagyréde határában létesítik. E célból a járási tanács mezőgazdasági osztálya a napokban adott át 120 katasztrólis hold állami tartalékterületet. A tervek sze­rint még a tél folyamán elvég­zik a talajforgatást, a tavasszal pedig megkezdik a telepítési munkát két ismertünk és ismerünk, s éppen emiatt egyszerűen nem mer e sorok írója messzemenő következtetést levonni erről a „feketelistáról”, amelynek ma­tériája gyanúsan azonosnak tű­nik a Klu-klux-klan kámzsa anyagával. Honest John Nem színésznek, nem va­lami érdekes közéleti szemé­lyiségnek, még csak nem is biztosítási ügynöknek a neve ez. Először én is azt hittem, eljátszogattam a névvel, em­bert formáltam mögé, megpró­báltam elképzelni, hogyan néz­het ki vasárnap délután, amint családjával kirándul a Long Islandra, ahol mindig és ol­csón van szórakozási lehető­ség. Kicsit szögletes állú, kicsit lompos, nagyon elszánt kiné­zésű, de alapjában véve jóindu­latú fickó ez a Honest John, akinek karján, virágos mintás ruhájában, ott libeg a vasár­A nagykökényes! Rákóczi Termelőszövetkezet új tagjai a közös munka megkezdésekor bevitték a felértékelés alapján kijelölt állatokat és a gazdasági felszereléseket. 69 szarvasmar­hát és 21 pár lovat vittek a kö­zösbe, majd megkezdték a gaz­dasági felszerelések bevitelét is. Huszonhárom kocsit, 23 bo­ronát, 17 ekét és hat vetőgépet nap délutáni örömöktől W4e&- kesülten Mrs. Honest, persze egy pillanatra sem feledkezve meg a két rakoncátlan boy ál­landó ellenőrzéséről. Mondom, így, ilyennek kép­zeltem el azt a bizonyos Ho­nest Johnt, akiről később ki­derült, hogy nemcsak, hogy nem színész, közéleti ember, vagy biztosítási ember, de még csak nem is ember. Atomtöltésű rakéta, amely- lyel a Bundeswehr gyakorla­tozott a minap, egy Hamburg­tól délre fekvő gyakorlótéren. John amerikai gyártmányú, akik gyakorlatoztak vele. Ame­rikában vettek részt kiképzé­sein, és Johnnak fejében nem vasárnap délutáni vidám gon­dolatok voltak, hanem most „csak” dinamit-töltet. Sokat olvastam Long Islarid- ról, a New York-iak kedvenc kirándulóhelyéről, ahol Tonaok, Billek, Drightek és Johnok szó­rakoznak. Ez a másik John, ez a Honest John, Long Islandot is fenyegeti! (gv---ó) vett át a szövetkezet, s ezeknek kifizetését a napokban kezdte meg a termelőszövetkezet veze­tősége. A gazdasági felszerelések ki­fizetése után sem marad pénz nélkül a tsz, egy munkaegység­re az idén 40 forintot fizet tag­jainak, s így egy-egy tag 25—30 ezer forintos jövedelmet visz haza zárszámadáskor. Dec. Dec. 10 11 csütörtök | péntek Magyaros 3 vacsora és cukrászati bemutató Gyöngyösön, ..—————“———— —- --TTTT­„D upia vagy semmiu tombola —■ ax úszóbálon Megkezdték a bevitt gazdasági felszerelések kifizetését a nagykökényesi Rákóczi Tsz-ben A JÁRÁS vezetőivel beszél­gettem a székhelyen, Gyöngyö­sön, amikor az egyik ük — an­nak igazolására, hogy a falvak­ban a termelőszövetkezetek élén milyen kiváló emberek dolgoznak — megjegyezte: — Tóthról írni kellene, a Ka- rácsondi Vörös Hajnal elnöké­ről. Miért pont róla, ezt is meg­mondta. — Fiatalember, új el­nök, a tavasszal kezdte, de máris kitűnő vezető, tele am­bícióval, szorgalommal, dolgo­zik és haladni, fejlődni akar. Most iratkozott be a Mezőgaz­dasági Technikumba, levelező hallgatónak. Így került neve a jegyzetfü­zetembe. Még aznap elindultam, hogy megkeressem, mert kíváncsivá tett, milyen ember az, aki fia­talon odaáll egy ezerholdas gazdaság élére, vezető lesz* minden előzetes gyakorlat, ta­pasztalat nélkül és alig féíesz- tendő után már azt beszélik: írni kellene róla. Karácsondon a tanácsházán van a tsz-iroda. A szövetkeze­tek ügye a községé is egyben, Könnyen megférnek hát együtt, sőt talán annak a kifejezése is ez a közös fedél alatt élés, hogy jó a kapcsolat. BENT. AHOGY a villany­nál megnéztem, először valami olyasmit éreztem, hogy ha rámbíznák, keressek elnököt, úgy a látszat után nem esnék Tóth Józsefre a választásom. Persze csak a látszat után nem, ami — mint mondjáK — igen csalóka dolog. Ránéznék és azt gondolnám: Nagyon fiatal ez a legény, a 195 ember közt az első, a vezető helyre, no, meg Az első ember csendes is és mintha lassú vol­na hozzá, itt pedig energikus hang, nagy lendület kell. Ilyen a látszat. Mert a való­ság .;.? Erről szól a riport. Nem dohányzik. Mondom ne­ki, hogy rágyújtok: — A ciga- rettázás pedig elnöki szenve­dély. Megmosolyogja ezzel: — Hát lehet, hogy rászokom, nyugta­tónak jó lesz. Nyugtatónak, mert sokat vállalt. Ha tavaszon megvá­lasztása után úgy lép az elnö­ki tisztségbe, mint valami egyetemi tanár, aki elfoglalja helyét, ha ő is elmondja a székfoglalóját, annak aligha­nem ez a tartalma: Dolgozni fogok, ahogyan az erőmből fut­ja. Közösen munkálkodjunk a jobb életünkért, majd én me­gyek elől. Vezetői elve: a példaadás. — Most is az egyik tag ho­zott 15 mázsa szenet az óvo­dának, lerakta a kapu elé és elment. Jött hozzám az óvónő, hogy nem maradhat ott a tü­zelő az utcán éjszakára. Be­hánytam a pincébe magam. A GYAKORLATBAN meg­testesült elv példája ez a pár szó, de ha kell, következhet akár példatár is. A napjai után kérdezősködtem, azt kutattam, mikor k«l, mikor fekszik. Éjjel kimegy a szántást el­lenőrizni. Viszi a mércét s mé­ri az eke után a szántás mély­ségét. Nappal maga jár minden emberhez: magyaráz, irányít. Mert nem lehet eleget magya­rázni, hogy mit lehet kihozni ebből a gazdaságból, csak dol­gozni kell. Kevesebbet ugyan, mint azelőtt, de munka nélkül ma sem megy az élet. Lelket önteni az emberekbe, önbizal­mat adni nekik, felrázni egy kicsit valamennyit, és menni előttük: hiszen járni tanulnak. Magyaráz, mert szóból ért az ember és itt értettek. Voltaképpen — ha nem is tűnik ennyinek — harmincegy éves. Nyolc holdon gazdálKo- dott előbb és bár elvégzett négy elemit, meg négy polgárit is, gyerekkorától kezdve föld­művesnek számít. Ha tanult, az nem járt azzal, hogy a me­zőn kint nem kellett gyakorol­nia a munka fizikai részét. Most nem várt sok hívásra, eldöntötte könnyen, merre tart­son, nem volt első belépő, de közel az után következett. A ta­vaszon volt ez, nincs egy esz­tendeje és így méltán keresgél az ember: honnan a jártassága mégis. Ért a könyveléshez, a mun­kaegységhez — elmondta, ami­kor arról beszélt, hogy néha valami nyugtatót kíván. Az őszön a vetésnél hat géppel járt kint, dolgozott és túl mindezen, számolta a munka­egységeket, de besegített a könyvelésnél is. — Honnan, hogy érti? — Megtanul az ember, ha a muszáj úgy hozza — kedélyes- kediK. PERSZE, a kíváncsiság az nem hagy nyugtot, furdal, tud­ni akarom, hogy mi a taliz­mánja. — Szereti a könyvet? Igen. Három hónapja, hogy hajszol egy Jókait. Magyará­zatul elfogadható: beletanult a munkájába, hiszen könyvsze­rető ember. Ez a fajta köny- nyebben boldogul. Érettségizni fog;.: Nem biztatták, magától jelentkezett, másnak nincs eb­ben semmi része azontúl, hogy buzgón helyeselhettéK a tervét. — Nevelni kell itt az embe­reket — mondja és arról be­szél, hogy sok' az idő» tsz-tag, gép kell és a fiatalt mór nem kaszálni tanítják majd, hanem kaszálógépet vezetni. Tanulni? Ez a követelmény? Ö akkor hozzáfog ;;. A példa megint... Az elnök az első. Faggatom, nem mintha igen­lő válaszra várnéK, szerény ah­hoz túlságosan is. — Szeretik itt az emberek? Zavarba hozza a kérdés, éi- zem, tapintatlannak és ostobá­nak tartja. Mit akarok, mit válaszoljon? Talán magában eldöntötte, hogy hányadán áll velük, de lehet azt így kikia- bálni? — Van türelmem az embe­rekhez. — mondja és segítsé­gért az adóügyi referensre te­kint, aki .eddig a másik asz­talnál rendezgetett valami pa­pírokat. — TISZTELIK a Jóskáh hogyne, de mennyire szeretik — azonnal sorolja Esztergályos Ferenc a tagság szeretetének megnyilatkozási formáit, de az elnök nem hagyja sokáig. Fel­néz és mintha a szüleiről szól­na egy nagy kamaszgyerek, ki­jelenti: — Én szeretem őket.;; Kiss János Szabadság Étteremben MAGYAROS ÉTELKÜLÖNLEGESSÉGEK, — KIVÁLÓ CUKRÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEK! A zenét a Rádióból közismert hatvani Mezei Gyuszi és népi zenekara szolgáltatja. MINDENKIT SZERETETTEL VÁR: A VEZETŐSÉG laiiltlIlIfliliiifllllllllllillllUflItllllllllllMlltllllilllllillUIIIDIIIIIIilllllilllllllllliililllllllllllllIHlUltiliilltIki

Next

/
Oldalképek
Tartalom