Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-17 / 270. szám

I X £ P ti 3 S A G 1959. rnucmf*« It., fc.«dt) 15J59. november 17, kedd; 1.919. A vöröéhadsereg felszabadí­totta Kurksz városát a fehérgár­disták uralma alól. 13G9-ben átadták a Szuezi-csator- nát a forgalorhnak. 19-Í6. Nemzetközi diáknap & Névnap Ne feledjük: szerdán JENŐ Gyerekszáj Barnás- gyerekeit a kirakat előtt... .Az üvegtábla mögé már megérkezett a gazdag Mikulás: cukrok, csokoládék tömege, s ezer­nyi szebbnél szebb ajándék. Mondom a feleségemnek: az idén már úgy kellene megoldani a gye­rekek mikulásnapi ajándékozását, hogy együtt mennénk el velük be­vásárolni. Erre a. feleségem: Így nem lesz meglepetés a gyerekek­nek, hadd higgyék, hogy a Télapó hozza az ajándékokat. Ráérünk még felvilágosítani őket. . . Egyikünk se vette észre, hogy a kisebbik fiú a hátunk mögött áll és kajánul figyeli, amit beszélünk. Csak a megjegyzésére néztünk hátra: — Már fel vagyok világosítva ... (“ r) — TANÁCSTAGI beszá­molót tart Székely Béláné, Egerben, a makiári úti isko­lában, 17-én (kedden) este 6 órakor.- KERECSENBEN ez év vé­céig befejeződik a /a’’’ villa­mosítása. A munkálatokra 110 ezer forintot biztosítottak. A munkákat a tamaörsi ktsz végzi. — AZ EGRI szőlő- és bor- gazdálkodás íejlesztésére 20 millió forintot költött az ál­lam az utóbbi időben. — SZOMBATON este Petőfi- bányán a Nőtanács jól sike­rült. tea-délutánnal egybekö­tött asszonytalálkozót rende­zett. A találkozón szovjet és csehszlovák vendégek is részt tettek. _ AZ EGRI Finomszerel- vénygyáj dolgozói 125 ezer orvosi fecskendővel gyárta­nak többet a tervezettnél a kongresszus tiszteletére. Az exportra készülő, terven fe­lüli fecskendőkből majdnem százezer darabot már elké­szítettek.- EGERBEN a megyei Nő- tanács legutóbb megtartott végrehajtó bizottsági ülésén a nemzetközi nőnap 50. évfor­dulójának megünneplését tár­gyalták. —. A MÁSODIK öteves terv során korszerű gépko­csi telephelyet kap Hatvan. -A VERPELÉTI köz­ségi pártszervezet a verpe­léti kultúrházban szabad párt­napot rendezett, amelyen a község lakosai nagy számmal jelentek meg. A pártnap kere­tében Noszticiusz Ferenc párt- vezetöségi tag, iskolaigazgató tartott előadást az MSZMP VII. kongresszusának tézisei­ről. — ÖT ÉVVEL EZELŐTT még kétmillió forintos veszte­séggel dolgozott a Gyöngyös- Egér vidéki Állami Pince- gazdaság, az elmúlt évben vi­szont már négymillió forin­tos nyereséget értek el, ame­lyet az idén túl akarnak tel­jesíteni.- ALDEBRŐN, a. vasúti megállótól a kultúrotthonig új járdát építenek. A községi ta­nács 40 ezer forinttal járul hozzá a munkához, a lakosok úttal vállalt társadalmi munka értéke pedig eléri a 20 ezer forintot. — ÖTSZÁZ HEKTÁR er­dősítést végeztek az idén a Nyugatbükki Állami Erdő- gazdaság dolgozón A telepí­tésnél új módszereket alkal­maztak. — TÓFALU lakói a jövő hét folyamán egy hídépítésnél ezer köbméter földet mozgatnak meg társadalmi munkában! — ÖNKISZOLGÁLÓ köny­vesbolttá alakították Gyön­gyösön a Fő téren levő üzle­tet. A vevők szabadon vá­laszthatnak a Könyvkiadó Vállalat könyveiből. Kortárs-est Hatvanban StiLfikmii LLf kalapja Irodalmi életünk élgárdáját, : színe-javát üdvözölhette az el- ! múlt szombaton Hatvan városa. A Hatvani Irodalmi Színpad j meghívására a Kortárs írógár­dáját, nagynevű irodalmi sze­mélyiségek szerzői estjét hall­gathatta végig a művészetet és irodalmat kedvelő hatvani közönség. A délutáni órákban a városi pártbizottság és a tanács fo- Igadást adtak a vendégek tisz­teletére. majd este 7 óra után a városi kultúrház zsúfolásig ! megtelt termében csattant fel \ a taps a Hatvanba érkezett írók, költők, előadóművészek | üdvözlésére. I Taksás Imrének, a Városi I Művelődési Ház igazgatójának i köszöntő és megnyitó szavai | után Tolnay Gábor, a Kortárs j főszerkesztője üdvözölte a I hatvani, valamint Egerből és I Gyöngyösről érkezett közönsé­get. — Szép, dicső hagyományo­kat követünk immáron egy esztendeje — mondta Tolnay Gábor. — Móricz Zsigmond hagyományát, aki reumás kar­jával, s szögesvégű botjával fáradhatatlanul járta az orszá­got. falvakat, városokat. Kap­ni és adni akarunk a népnek, állandó kapcsolatot óhajtunk kiépíteni, amelynek eredmé­nyeképpen dyan művek szü­lethetnek, amelyekben saját életük tükröződésére ismernek az olvasók, a váló élet igaz ábrázolását találják meg. Tolnay Gábor külön üdvö­zölte a többévtizedes távoliét után a Szovjetunióból hazatért Hidas Antal elvtársat, aki csa­ládjával együtt most jött haza szülőhazáiéba, azzal a család­dal, amely egyben Kun Béla csa’ádia is. Dr. Ripka Kálmán, a Hat­vani Irodalmi Színpad vezetője, szintén üdvözölte a fővárosi művészeket, majd Egres&y Ist­ván előadóművészt konferálta be. aki klasszikusainktól, Pe­tőfitől, Adytól és Juhász Gyu­lától mutatott be igazán művé­szi előadásban néhány szép költeményt. Ezt követően Tímár Máté, SZOT-díjas író Baj van a Bimbóval című kedves kis el­beszélését olvasta fel, amely nemcsak a szép számmal meg­jelent termelőszövetkezeti pa­rasztok, de az egész közönség tetszését is megnyerte. Az irodalmi est egyik igen kedves negyedórája volt az, amikor a hosszú távoliét után először állt szülőhazájában a nagyközönség elé Hidas Antal. — Harmincnégy év után na­gyon nehéz szólnom — kezdte szavait megilletődő hangon a költő, akinek haját belepte már a dér. — Harminnégy esztendeig voltam távol hazámtól, de mégis itt éltem az én népem között Horthyék kegyetlen uralkodása alatt hallgas volt a nevünk és mi mégis beszéltünk Soha annyi néger, kínai, gyar­mati költő nem bukkant fel, mint azokban a vérzivataros időkben. És ezek a négerek, kínaiak, japánok mi magyarok voltunk, e szép haza fiai. akik emigrációba kényszerítve él­tünk. de sohasem hallgattunk. A kedves bevezető szavak után Tolnay Gábor saját ver­seiből szavalt. Akár az Ujjon­gunk', Vágyódásról vagi' a Fiatalokhoz című versét hall­gattuk, mindegyikből kicsendült a népéért, a hazájáért aggódó magyar sóhaja, a panaszkodólc. a szenvedők, de az örökké bi­zakodó ember hangja. Amikor a közönség szűnni nem akaró tapsa után a költő újra elsza­valta egy versét, annak befeje­ző szavában így búcsúzott: Ha válasz előtt áünék ma. hát kez­deném elölről. A hatvaniak nagy lelkesedés­sel köszöntötték Szabó Pál Kossuth-díjas írót és feleségét, aki meleg szavakkal beszélt az írói hivatásról, a könyvről, egy­re szépülő, gazdagodó, kibon­takozó szocialista életünkről. Lászlóffy Kata, a Magyar Néphadsereg Színháza tagi a, valamint Egressy István elő­adóművész. a fiatal Simon Ist­ván Kossuth-díjas költőnk mű­veiből mutattak be néhányat, majd maga a költő állt a pó­diumra. Ügy érzem, hogy a nagy te­hetségű Simon István verseit örökre szívébe zárta a közön­ség. A messze állomáson, A ja­pánbirs, Nyár, nyárfák, de minden egyes előadott verse tiszta csengésével, könyed. bá­jos. szívből fakadó hangjával egyszerre lett mindenki kincse A jelenlevők megérezték, hogy az az ember áll előttük, aki igazán mestere, igaz művésze a szónak, akinek hangja tiszta és éi'thető és nem áll meg az emberek leikéig... Minden bizonnyal igaz, hogy alá eddig még nem ismerte, nem olvasta Simon Istvánt, most egyszerre sikerült őt megismerni és meg­szeretni is. Juhász Ferenc Kossuth-díjas és Földeák János József Attila- díjas költők versei is nagyon tetszettek és azok mindegyikét nagy-nagy tapssal köszönte meg a közönség. A helyi írók közül Püspöki Mihály novelláját. Forgács Ká­roly és Papp Miklós verseit hallgatta meg a Hatvani Iro­dalmi Színpad közönsége. k A hatvani Kortárs-esl meg­rendezéséért mindenekelőtt kö­szönet és elismerés illeti a megjelent művészeket, akik fáradságot nem kímélve, szí­vesen tettek eleget a meghí­vásnak, de a Hatvani Irodal­mi Színpad, valamint a mű­velődési ház lelkes vezetögár- dáját, akik ez alkalommal is­mét bebizonyították, hogy mél­tán bízik bennük és ismeri el munkájukat a város irodalmat kedvelő közönsége, de akik egyben bebizonyították azt is, hogy kis helyen is lehet nagy dolgokat tenni a nép kulturá­lis felemelkedéséért. A meg­jelent írók és költők vasárnap látogatást tettek a hatvani Pe­tőfi Termelőszövetkezetben és ott szívélyesen elbeszélgettek a tsz tagjaival. Szalay István EGRI VÖRÖS CSILLAG Emberi sors EGRI BRÖDY Traviata GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kölyök GYÖNGYÖSI PUSKIN A hetedik kereszt HATVANI VÖRÖS CSILLAG Micsoda éjszaka HATVANI KOSSUTH Fekete zászlóalj FÜZESABONY Hamis levét PETERVÁSARA Csodagyerekek Egerben délután fél -4 orakoi Ellenségek {Középiskolás bérlet) Abasáron este 7 órakor; Bástyasétány 77 — Képzelje már, kedvesem, ma reg­gel, ahogy men­tem a piacra, Stup- kánét új kalapban láttam feszíteni... Üj kalapban! — újságolta Csereiné szomszédasszonyá­nak, aki lelkesen ámuldozott és hall­gatta Csereiné ok­fejtését az új ka­lap származását il­letően, — ... mert mi­ből telhet neki már megint új ka­lapra... Miből? Flanc, új cipő, új kalap, gyanús ez... Nem vagyok rossz­májú, de a mai vi­lágban, higyje el, kedvesem, nem le­het ezt becsületes úton csinálni... A férje egy mulya alak, tehát csak az asszony ... Igen, csak az asszony ... Múltkor láttam egy idősebb férfi­val, olyan régivá­gású úriemberrel, azok vannak most tele pénzzel... Nem azért mon­dom, de attól kap­hatja a pénzt a flancra... S in­gyen? Hát olyanok a férfiak? — sóhaj­tott. megtörtén, mintha, azt sajnál­ná, hogy nem olyanok a férfiak. A szomszédasz- szony oly lelkesen hallgatta, hogy ész­re sem vette, már régen kifutott a tej. — A szeretője... érti, kedvesem? ... a szeretője annak a férfinak. Hogy nem sül ki a sze­me, hogy nem sze­gyein magát, meg­csalni ezt a ren­des, csendes fér­jét ... A gyerekei szeme láttára ... Micsoda erköl­csök? Eladja ma­gát egy vacak ka­lapért ... Bár nem tudom, mit esznek rajta a férfiak, olyan egyszálbélű, hogy tűbe lehet fűzni... Dehát, mondja, kedvesem, nem borzasztó az ilyen élet?... És mindez egy kala­pért — sóhajtozott Csereiné a szom­szédasszony mély helyeslése köze­pette, aki a maga részéről, rövid ne­gyedóra alatt négy további személy­nek adta át érte­süléseit Stupkáné kalapja származá­sát illetően. Másnap reggel Csereiné ismét ta­lálkozott a piacra igyekvő Stupkáné- val... — Jó reggelt... jó reggelt, kedves szomszédasszony ... A piacra? De mondja, hová tet­te a tegnapi édes kis kalapját? — A kalapomat? — csodálkozott Stupkáné. — Ne­kem nincs kala­pom, Csereiné ked­ves. Nem szeretem sapkát hordok mindig. — Nincs kalap­ja, tényleg? Akkor egész biztos, össze­tévesztettem vala­kivel — rántotta meg a vállát Cse­reiné és rögtön le­állt vitatkozni egy kofával: miért olyan drága az alma. — Pedig egész szép kalap volt! — mormolta magá­ban, miközben az almát berakta e szatyrába. (egri) Sárközi Lajos és zenekarának ven dégszereplése Fiizesa bon v ba » Füzesabonyban nagy érdek­lőd® mellett mutatta be pén­teken este műsorát Sárközi La­jos és népi zenekara, Fütyül a vonat, indul a bakterház cím­mel. A két előadáson — délután és este — teltház volt. ^ A mű­soron Völcsey Rózsi, Béres Fe­renc és még több neves mű­vész szerepelt. Sárközi Lajos fiatal prímás és zenekara már elég régen járják az országot és szórakoz­tatják városainkat, falvainkat. — Az én legnagyobb törek­vésem — mondja szerényen a művész — tovább fejleszteni a zenekart, hogy minél szebb,) tökéletesebb játékkal szórakoz­tassuk a közönséget. A tanu­lásra különösen jó alkalmam nyílt a Szovjetunióban tett turnémon, ahol a szereplés mellett szovjet zenészekkel is találkoztunk, s igen hasznos tapasztalatokat gyűjtöttünk. A szovjet közönség annyira szí­vébe fogadott bennünket, s raj. tunk keresztül a magyar ci­gányzenét, hogy ilyennel még eddig igen kevés helyen ta­lálkoztunk. A füzesabonyiak is igen nagy szeretettel és elismeréssel adóztak a zenekarnak. (Gyula Ibolya} Az egerek évi egymilllórd dollár kárt okoznak Becslések szerint az egerek világszerte évi egymilliárd dollár kárt okoznak. Ez a szá­mítás azon a tényen alapszik, hogy egy egérpámak évente akár 36 ivadéka is lehet, ami zavartalan szaporodás esetén három év alatt 250 000 utódot jelent. Ekkora egércsaládnak egy napi tápláléka máé 80 tonna gabonának megfelelő mennyiséget. MOLNÁR JÓZSEF: I Mátra és a Hiikk vidékének ellenállása 1849—1867dg (Befejező rész) „A 6. ZSANDÁREZRED pa­rancsnoksága arról panaszko­dott ebben az időszakban a helytartótanácsnak, hogy He­ves és Borsod megyékben a járási és községi tisztviselők utasítására a lakosság nem akarja elszállásolni öltét és ál­talában semmiféle hivatalos érintkezésbe nem lépnek ve­lük:’. Heves megyében az újonco­kat azzal biztatták, hogy ne vonuljanak be, hanem várják meg Kossuth és Garibaldi be­telését, amit elég hamarosan elérkezendőnek tartottak. A Bach-korszakban, hogy Eger mennyire gyűlölte mind­azt, ami osztrák volt, egy igen jellemző kis epizóddal szeret­ném alátámasztani: a kerületi főnök minden törekvése arra irányult, hogy Egerben egy német színtársulatot hozzon létre. Minden rendben lett volna a színtársulat felállítá­sához, csak alKalmas helyet nem találtak számukra. Hosz- szas töprengés után rájöttek, hogy a Líceumnak (a mai Pe­dagógiai Főiskolának), van egy nagy terme, amelyben színpad is van. Ezt még Eszterházy Károly egri püspök rendeztet- te be az iskoladrámák céljai­ra. Örültek is a Bach-huszá- rok a tervnek. Azonban vala­hogy előre kifecsegték elkép­zelésüket, amely eljutott á Lí­ceum akkori gondnokának a fülébe is, aki még aznap éjjel szétszedette a színpadot, sasi­nak részleteit elrejtette a ha­talmas épület labirintusaiban, Mikor le akarták foglalni a termet, már csak az üres né­zőteret találtál!. S mivel szín­pad nélkül nem boldogulták, nem tudták idehozni a német színtársulatot. A magyarérzé­sű gondnok nem engedte, hogy a magyar tudomány szolgálatára épített Líceum­ban a német kultúra érdekeit szolgáló színtársulat vethesse meg a lábát. Nem is lett Eger­ben állandó színház, illetve színtársulat, csak a népi de­mokratikus rendszerben, 1955- bem. UGYANCSAK EGERBEN létezett a Bach-korszakban, sőt a későbbi időkben is egy polgári lövésztársulat, ame­lyet még Mária Terézia korá­ban alapítottak az Egerben le­települt német polgárok. A szabadságharc bukása után az egyletnek csak tisztán magyar tagjai vannak, akik az ön­kényuralom és a „Gesammte Monarchie“ gondolata ellen küzdenek. Ezt mutatják az eb­ből a korból való és a lövész­társulat falát annak idején dí­szített szimbolikus és tréfás olajfestménvek, amelyeket va­lószínűleg Joó János festőmű­vész készített a társulat szá­mára. Például „Egy 1861. augusztus 4-t dátmwnval ellátott kép a kö­vetkezőket ábrázolta: egy szo­bortalapzatot, melyen Schmer­ling áll. A talapzathoz egy jól táplált osztrák támaszkodik, s mellette egy daliás magyar áll komoly arccal. A két ala­kot egy osztrák sapka alá akar­ja vinni Schmerling. A sapka felirata: Reichsrath. Egy másik délceg magyar fügét mutat az osztrák politikusnak, mintha mondaná: nem megyünk be azzal a bizonyos 85 taggal az összbirodalom tanácsába, a Reichsrath-ba” Egy másik szimbolikus kép Kossuthot élteti. Egy harmadik kép 1862. július 6-i dátummal keltezett. „Ennek előterében a földön egy kétfejű sárkány van, melyet szétlő a balsarők- ban ülő magyar ruhás vadász. A kép közepén szép szál ma­gyar ember áll szűrben, fején debreceni gulyás-kalappal és kezet nyújt eoy szerb férfiú­nak, aki szintén kezét nyújtja a magyar felé.” (A szétlőtt két­fejű sárkány a monarchiát jelképezi, a magyar és szerb férfi kéznyújtása pedig a nem­zetiségekkel való összefogást jelenti Becs ellen. Kossuth Dunai konföderációs tervének hatása.) 1861—65-ig ISMÉT önkény­uralom, a Schmeriing'-féle pro­vizórium korszaka köszöntött Magyarországra, Az önkény­uralommal szemben ismét megkezdődik az ellenállás, amely főleg az 1063-i lengyel felkelés hatására erősödött meg. Sokan úgy érezték, elér­kezett az idő arra, hogy a lengyel felkelőkkel összefogva, lerázzák a gyűlölt osztrák igát. „A szervezkedést Jámbor Aiídrás pesti szabómester és Sont.ogyi József volt honvédőr­nagy irányította. Somogyi 1863. tavaszán Egerbe utazott azzal a céllal, hogy volt honvédtisz­tekkel és honvédekkel kapcso­latot teremtsen és megkezd­hesse a fegyveres csapatok szervezését.” Azonban a tervezett felkelés­ből semmi sem lett, mert a rendőrség hamar nyomára jött a szervezkedésnek, a vezetőket letartóztatta és a hadbíróság súlyos várfogsággal büntette őket. Ugyancsak a lengyel felkelés hatására történt az Almássy Pál (Í848-49-ben Gyöngyös város országgyűlési képviselője és Nedeczky István által tör­tént szervezkedés. Almássy Pál tulajdonképpen nem akart mást, mint a 48-as törvények visszaállítását. A szervezke­désnek, főleg a guerilia-csapa­tok gyülekezésének egyik fő­helye a Mátra lett volna. A szervezkedést Asbóth Lajos rendőrbesúgó — akiben bíztak, mert a szabadságharc ideje alatt mint honvédezredes sze­repelt — és Beniczky Lajos árulása leplezte le. A rend­őrség a szervezkedésben rész­vevőiket letartóztatta és a had­bíróság formailag szigorúan megbüntette, mert 16, 18, 20 évi várfogságot szabott ki a vádlottakra. Valójában azon­ban érződött a bécsi udvar közeledni akarása, s ezek az elítéltek 1867-ben ki is szaba­dultai! a börtönből. Az 1860-as évek derekán az Osztrák Birodalom lába alatt inogni kezdett a talaj és ez késztette őket arra — meg fő­leg a königgrützi és sadovai vereség —, hogy közeledjenek Magyarországhoz. így született meg az osztrák és magyar ura’kodó osztályok között az 1867-es kiegyezés. k A MAGYAR DOLGOZ« NÉP 1867. után is folytatta hősi harcát ádáz ellenségei: a nagy földbirtokos urak és a nemzetet évszázados elnyomás alatt tartó Habsburgok ellen. A magyar nép azonban még csaknem egy évszázadon át sínylődött a Habsburgok el­nyomása, majd a helyükre lép» német imperialisták és belső bérenceik igája alatt A szabadságot és független­séget csak a nagy Szovjetunió világraszóló győzelme hozta el a magyar nép számára, amely szétzúzta a fasizmus erőit. (Vége)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom