Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-19 / 272. szám
19S». nwremfeer 1»., csütörtök NtPCJSAO 3 —gwiiiw anommmmmmsrnmam————————wa—^ Szomorít és megdöbbentő statisztika Dobért Cashing, a londoni Királyi Történelmi Társaság tagja, nyugalomba vonult. Többé nem megy be hivatalába, nem ü£ íróasztala mögé. vaskos kötetek, levéltári aüdtaha&nazoik mellé, mint eddigi életében tette. Tudományos munkás volt, kutató történész, tanulmányok, könyvek szerzője. Neve mégsem e tudományos sikerek, hanem egy szomorú és megdöbbentő statisztika közzététele kapcsán vált emlékezetessé — elsősorban a ködös Albínóban. Cashing professzor negyven esztendőn át tanulmányozta az emberiség történetét, négy évtizeden át foglalkozott a háborús és békés időszakok kérdésével. Kutatásainak eredményeit nemrég publikálta. Cashing kutatási területe közel harminchat századot ölel fel, pontosabban: 3559 esztendőt Kiindulási pontja — hiteles. írásos kútfőkkel dokumentált időpont — az a pillanat, az az idő, mikor a föníciaiak cédrusfából kivájt vízijárműveiken nekivágtak földközi-tengeri útjukraak; s a kutatási terület végső határa: a második világháború befejezése. Ebből a közel harminchat századból csak 268 év telt el pusztító háborúk nélkül. Nincs szükség a differenciált hányados, az analitikus geometria magas ismereteire, egyszerű kis számvetés, gondolkodás után látja az ember: ez a 268 esztendő a vérzivataros esztendők nyolc százalékát alig teszik ki. Mennyire kevés az az idő, amit az emberiség békében töltött el! Ha e kevés százalékot, ezt a 268 évet századokra szétosztjuk, az eredmények még riasztóbban szomorúak ... Mert minden száz évből csaknem 92 éven át dúlt — a világ valamely pontján, vagy egyszerre több pontján is — pusztító háború, öldöklés. Csak a két világháború között eltelt két évtized alatt 118 esetben lángolt fel a fegyverek tüze, 113 esetben riasztotta a világ a számok mögött — az emberiség szenvedéseiről. És kiegészítéssel is szolgálhatunk a második világháború befejezése óta eltelt 15 esztendő történetéből: Korea, Vietnam, Guatemala, Marokkó. Tunisz, Szuez, Algéria és Cuba — hogy csak a jelentősebb színtereket említsük. S a kép még így sem teljes... Cashing doktor statisztikája végső fokon annak a béketörekvésnek óhajtása, támogatása, annak az emberiség jövőjének szempontjából sorsdöntő jelentőségű perspektíva, időtávlat alátámasztása, melyet Hruscsov elvtárs így fogalmazott meg az SZKP XXI. kongresszusán: „A Szovjetunió, s valamennyi európai és ázsiai szocialista ország gazdasági terveinek megvalósítása reális lehetőségeket teremt arra, hogy a háborút, mint a nemzetközi kérdések megoldási eszközét örökre félretegyük az emberiség útjából.” Az emberiség próbálgatja az első lépéseket azon az úton, ahol nem ismerik a háborút. Mert ez az út itt feliszik lábunk előtt. De fegyverekkel nem léphetünk erre az útra, csak munkaszerszámokkal. Földre kell parancsolni az égen repülő lökhajtásos légierődöket, a naszádokat, tengeri flottákat luxushajókká, uszályokká kell átépíteni. Hruscsov elvtárs. amerikai körútja során, az ENSZ közgyűlése elé terjesztette az általános és teljes leszerelés szovjet javaslatát: meg kell semmisíteni minden hadviselési eszközt, hogy szikrányi lehetősége se legyen a háború kirobbantásának! Cashing szomorú és megdöbbentő statisztikát nyújtott át az emberiségnek. A jövő század és az elkövetkező századok történésze már szerencsésebb lesz, mint angol elődje volt: ő megnyugtató statisztikát állít majd • • • hogy a nyugatnémet kormány megtiltotta a bonni Beethoven hangversenyteremben fellépő Ukrán Állami Énekkarnak két dal éneklését. Biztosan valami lázitó dallal akartak szerepelni az énekkar tagjai — gondolhatná az ember —, azért nem engedélyezték az előadást. Így lehet elképzelni — de mi a valóság? Egyáltalán nem lázitó énekről van szó, és mégis kihúzták a műsorból. Ezzel az intézkedésükkel is csak azt bizonyították be, hogy menynyire „őszintén” akarják « béícéí és mennyire félnek már az olyan daloktól is, — amelyek ezt hirdetik. A betiltott két dal ts ezt tolmácsolta volna a nyugatnémet hallgatóságnak. Az egyik a Ttaktoros-induló, a másik a Békedal volt. Ettől féltek a nyugati rendezők, ezeket nem engedték elénekelni a vendégszereplő ukránoknak. (K. J.) „Az állattenyésztésben alapvető célkitűzés a hozamok erőteljes növelése ... 1961—65-re ... a gyapjúterme- lést 50—55 százalékkal kell 1954—1958-hoz képest növelni*’. (A Központi Bizottság irányelveiből.) Falurosszák csendjét a puskaropogás. Megdöbbentő, szomorú adatok! Hű képet adnak a rabszolgatartó társadalom, a feudalizmus, a kapitalizmus és a jelenkori imperializmus háborúkkal telített történetéről és össze a háború és a béke nagy kérdésében. És abból a statisztikából hiányozni fog ez a szörnyű szenvedéseket, pusztítást és halált felidéző szó: háború Patakj- Dezső y Értékes újítás és jelentős anyagtakarékosság a gyöngyösi Férfi és Női Szabó Ktsz-ben A gyöngyösi Férfi és Női Szabó Ktsz dolgozói a kongresszusi munka versenyben szép eredményeket értek eb A férfi és női szabászok 78 517 forint értékű anyagot takarítottak meg körültekintő, figyelmes munkájúkkal, és a kongresszusig szeretnék elérni a százezer forintot. Erre a szabászoknak minden lehetőségük megvan. A termelékenység emelésére és a minőség javítására a konfekció-részlegben bevezették a szalonszerű termelést, ami az eddigi tapasztalatok szerint jól bevált és a termelés tíz százalékkal növekedett. A szabóságukat egy női részleggel is bővítették. A lakosság egyre nagyobb számban keresi fel a ktsz rendelt részlegeit. A város kisiparosai egymás után jelentkeznek a ktsz- nél, hogy belépjenek és együtt dolgozzanak a mostani tagokkal. Jelenleg a tagok létszámát nem tudják növelni, mert nincs helyiség, ahol foglalkoztathatnák őket. Ha az OKISZ és a KISZÖV segíti a tervek megvalósítását, akkor a jövő évre egyemeletes üzemházat építenek, A kongresszusi munkaver- seny vállalásainak teljesítését segíti elő a szövetkezet műszerészének, Mihályi Gyulának az újítása. Több hónapi kísérletezés után sikerült a női fehérnemű készítéséhez speciális gépet szerkeszteni. Az új gépnek az az előnye, hogy technikai felépítése egyszerű, bármilyen varrógépre felszerelhető, könnyen és gyorsan javítható. Az országos viszonylatban is jelentős szabászati gépet most próbálják M a ktsz dolgozói s a lehetőségük megvan arra, hogy a hozzáfűzött reményeket beváltja és rövid időn belül átadhatják rendeltetésének. Katolikus papok gyűlése Egerben A Hazafias Népfront megyei bizottsága november 24-én délelőtt gyűlést rendez a megye római katolikus papsága részére. A gyűlésen az ötéves terv irányelveiről, és belpolitikai helyzetünkről, a megye gazdasági sajátosságait is figyelem- bevéve, lesz szó. Ezen a napon, délután az egyéb egyházak képviselői számára is megtartják ugyanezt a gyűlést. Mindkét gyűlés előadója dr, Földi Pál lesz. VANNAK MÉG ILYENEK? Nem tűntek el még az évek múlásával, a falu fejlődésével, változásával? Sajnos, nem. Itt van ez a nem túlságosan nagy község: Gyöngyöstarján — itt is bőségesen találni belőlük. Már benn, a járási székhelyen is elsőként emlegették ezt a falut, mint ilyen tekintetben a legrosszabb példát, kint aztán a község vezetői csak megerősítették ezt a véleményt. Furcsa egy história ez. Van a faluban néhány fiatal, akik munkaidő után nem tudnak mit kezdeni nagy életkedvükkel, szabad idejükkel, s nemcsak, hogy rendetlenkednek, de legszívesebben kiforgatnák a világot sarkaiból. Esténként tőlük hangos a kocsma, majd éjszakánként a békés utcasor, s nem egy esetben rongálások jelzik hazafelé vezető útjukat. „Élnek.” Duhajkodva, gondtalanul és gondolattalanul, de számukra ez a szép, ez a jó. Van egy 19 éves társuk, Cs. A. Nyugodtán lehetne vezérük, de ha nem is az, minden bizonnyal példaképük. Ha neve hivatalos körökben szóba kerül, mindenki gyanúsan sűrűn cserélődő motorkerékpárjaira gondol, amelyek eredete, „vásárlási” módja minden, csak nem tiszta. Megmagyarázhatatlan dolgai vannak. Nem lenne soha semmi baja, ha ő maga nem szerezné magának, mint legutóbbi ügyét is. A Tarjánhoz közeli községben, Gyöngyöspatán udvarol egy kislánynak. Egyik este is meglátogatta szíve választottját és a látogatás után nem volt kedve gyalog hazamenni Beült hát a faluban vesztegelő üres autóbuszba, beindította motorját és szépen elkormányozta a kocsit Gyöngyöstarján határáig. Ott kiszállt, sorsára hagyva a buszt — mondván —, ha keresik, úgyis megtalálják, s nyugodtan hazaballagott aludni. LEHETSÉGES, HOGY ilyen dolgok történjenek meg • 1959- ben, nálunk — tűnődhet az eseten bárki, s a sajnálatosan szomorú válasz ez: úgy látszik, igen. De miért? Erre Miha- 1 i k László elvtárs, a község párttitkára igyekezett választ adni. Pedagógus ember, ismeri hát a község fiataljainak lelkét, gondolkodását, véleményét életükről ilyen tekintetben is. — Nálunk Gyöngyöstarján- ban, az a legnagyobb baj — mondja —, hegy az idősebek néhány százalék kivételével közömbösék, csak magúknak élő, befelé forduló emberek. — Mit tanulhat hát a fiatal^ A A. A A A.A.AA DwyyyTWvf ▼▼▼ wwwwwwwww ww ság ilyen példa láttán? Azt, hogy a tánccsoportot fel kellett oszlatni, mert senki sem járt próbára egy nevetséges ok miatt. Azért, mert „a sok ugrálásban kopik a csizma talpa.” Próbálkoztunk más módon bevonni a falu ifjait a KISZ-munkába, de helyiség is kellene a fiataloknak, mert az sincs. Verekedtünk is sokáig a régi postaépületért, de hiába. Az ügy elakadt valahol, az Állami Pincegazdaságnál. Még ez is a falurosszák malmára hajtja a vizet. Az ő borukat kimérő kocsmába kénytelenek járni azok a fiatalok is. akik nem tartoznak ugyan a falurosszák táborába, de ha kicsit beszélgetni akarnak egymással, hát Ha tetszik, ha nem, csak a kocsmában találkozhatnak. ITT PEDIG NEM kezdhetnek el érvelni a józan ész nevében a tőlük elszakadt, rossz úton járó társaiknak, mert a választ könnyen a szódásüveg adhatja meg. Meddig? Meddig lehetnek még falurosszák, falu rémei Gyöngyöstarjánban? A válasz oly egyszerű. Addig, amíg a megerősödő helyi pártszervezet a komolyan gondolkodó fiatalok táborából megfelelő ifjúsági vezetőket nem nevel, akik éppúgy széles látókörűek ♦és élni kívánkozók, mint a jeGYURKÓ GÉZA — SUHA ANDOR: QjuJxpÚjlol (BEFEJEZŐ RÉSZ) Elgondolkodtató az is, hogy Bulgáriában a diáklányok valóban diáklányok. Egyszerű sötét ruhában, egyensapkában sétálgatnak a kora esti órákban Várna, Russe. vagy éppen Szófia utcáin. Nem divatbabák, nem festik magukat —. hanem diákok, szerények, csinosak és kedvesek. Nyolc óra után, mint egy varázsütésre, eltűnnek az utcáról és tíz óra után már a felnőtt generáció képviselői is csak elvétve tűnnek fel a fénycsövekkel megvilágított tiszta utcákon. Bulgária különben nagy idegenforgalmat lebonyolító ország. Tengerpartján évről évre tízezrek üdülnek, nemcsak a népi demokratikus országokból, de a kapitalista államokból tó eljönnek ide a turisták, hogy gyönyörködjenek Balcsik történelmi szépségeiben. Várna csodálatos fekvésében Eljönnek és nem csalódnak. A tengerparton húzódó sok-sok kilométeres üdülő- és szállósor minden kényelmet biztosít már most a vendégek számára és az építkezés nem áll meg, egyre újabb és ú.jabb szállodák, éttermek épülnek a lankás, erdős hegyek tövében, az Arany-parÚ.tÜLafliÓ ton. amely csillogó sárga homokjától kapta ezt a hízelgő nevet —, nem érdemtelenül. Mi magunk tó, pedig már a/, úgynevezett szezon után látogattunk el ide, sok külföldivel találkoztunk: némettel és lengyellel, szovjet turistákkal és csehszlovák üdülőkkel, francia csoporttal és kínai vendégekkel. Itt igazán nem keltett feltűnést a magyar szó! — Az útinapló — de nem az emlékek —. végére értünk.. Sok mindenről nem esett sxó. nem beszéltünk például a legmodernebb felszerelésű tudományos kutatóintézetbeli látogatásunkról. arról a várnai színházi estről, amely sokáig emlékezetes marad. Nem beszéltünk eleget magáról a bolgár táj szépségéről sem. amelyet láttunk háromezer méter magasból és láttunk közvetlen közelről. Nem jutott hely és idő arra sem, hogy beszámoljunk arról a fekete-tengeri találkozásról, amely a sablai halászok jóvoltából a Passaria Fortunán, ezen a román halászgőzösön zajlott le, három nép fiai — a román, a bolgár és a magyar Kifutott a halászflotta a Fekete-tengerre. Ütjulc során nemcsak vonuló halrajokkal, de testvérhajókkal: román, szovjet halászhajókkal Is találkoznak. — között. S nem beszéltünk ismerkedni, s ahová visszatérmagáról Tolbuchinról. erről a tünk új élményekkel gazdagab- 45 ezer lakosú, fejlődő mező- ban. gazdasági városról, amely pe- Ne is kívánja az olvasó, hogy dig tulajdonképpen az ottho- egy újság szűkös keretei között, nunk volt, ahonnan elindultunk s alig három hét benyomásai alapján teljes és részletes képet lehessen adni egy olyan nagy múltú, szép jelenű és kétségkívül még nagyszerű eredményeket elérő nép munkájáról, életéről, életének ezernyi apró és jellemző momentumáról, mint amilyen a bolgár nép. Ezekkel a sorokkal még töredékét sem tudtuk kifejezni élményeinknek, még a töredékét sem hálánknak, hogy megismerkedhettünk Bulgáriával, hogy barátokat szerezhettünk, s talán egy kicsit bennünk is barátokra leltek azok, akiknek múltja is. jelene is, de jövője is olyannyira hasonló a mi népünkéhez. Az út. s az írás végére értünk. De az emlékek velünk maradnak, s amíg csak élünk, nem feledjük el a Fekete-tengert, a Balkán hegység korán hósapkát húzó ormait. Dobrudzsa gazdagságát, a közös Duna hömpölygő szépségét, a bolgár nép. a bolgár ember igaz. mély. baráti érzéseit. Azzal kezdtük, hogy nem sikerült a rövid idő alatt egészen megismerkedni ezzel a néppel, ezzel az országgal. Nem volt egészen helyénvaló ez a megállapítás: a jelenét megismertük S ebből lehet következtetni a múltra, de a ragyogó jövőre is. ;lenlegi falurosszák, azzal a különbséggel, hogy életüket, fialtál éveiket hasznosan, tanulva, 's okosan szórakozva akarják ♦leélni. Ha pedig ezek csoportja már szilárdan áll a lábán, ♦s van kire támaszkodni a to- Ivábbi munkában —. kezdődhet a még nagyobb, még fele- »lőg'-.égteljesebb munka, a ma ♦még komiszkodók, rendetlen- ikedők nevelése, s fokozatos, {türelmes bevonása a KISZ ♦munkájába. | A válasz, lám milyen egy- Iszerű. De ahhoz, hogy a szép ♦elgondolásból tettek tó szület- {hessenek. még sok minden kell |a falu népének feleszmélése {Annak megértése, hogy itt végieredményben fiaikról van szó. ♦Értékes, fiatal életekről, akik- fnek nem mindegy, hogyan ala- jkul a sorsuk, mert nem olyan |viiágban élnek, mint egykor ♦ők. A lehetőségek kapuja tárva ?áll előttük, de azon csak az {léphet be. aki becsületes, ren- ♦des életet tud feimufalni j *ár- {sadalomnak. belépésre jogosító {bizonyítványként. * HA ERRE FELESZMÉL a {falu népe. a párttagok —. előtűnnek a „falurosszák” Gvön♦ Jgvöstarjánból. t Weidingei László
