Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-27 / 227. szám

4 NßpejsAta 1959.szeptember VJ^vagämam Falusi asszonyok házatáján ESTELEDIK. Az amúgy is forgalmas káli utcák megele­venednek, hazatértek az em­berek a földekről. Több mé­ter vastagon áll a levegőben a por. Nem lehet ezt megszok­ni, ezen csak segíteni lehet, de minél hamarább! — Már nem sokáig les? por, leaszfaltozzák, — mondja a kis harmadik osztályos Raji Istvánba. — Aztán hol vagy te egész nap, ha mindenki a határban van? — elegyedek beszédbe a gyerekkel. — Jolán nénéméknél! Ö -főz és így tudok főtt ételt enni! Eközben beérünk a tágas, hatalmas Raji-portára. A fia­talasszony egész nap kukori­cát tört, de azért frissen, ele­venen toppan be a szobába. — Jaj, tetszik tudni, alig le­het ezt győzni! Krumpliásás, paradicsomszedés, kukoricáié­rt»! Hajnaltól estig mindig csak a határ! Már olyan reces, kérges a kezem, hogy fogni is alig tudok vele! — És a férje? Ö nem tud segíteni? — Dehogy tud! A Füzes­abonyi Gépállomáson erőgép­vezető. Hajnalban elmegy és késő este jön haza! Dolgozni keli, ha az ember vinni akar­ja valamire! Tetszik tudni — fogja halkabbra a hangját —, ez az egy kisfiúnk van, Ist­vánka. A kislányunkat elvitte másfél éve a paralízis-járvány. Ennek a gyereknek meg is adunk mindent! Nemrég vett az apja neki 3000 forintos tangóharmonikát. Tanul is a kedvesem. Pillanatra csend ereszkedik közénk, a halott kislány em­léke megakasztja a beszéd fo­nalát. — Nem is bánom, hogy be­léptünk a tsz-be — fordít egyet a szón — mert talán nem kell majd _ ilyen ember­telenül sokat dolgozni, és ma­rad időm arra is, hogy a gye­rekkel törődjek! Neon zavarok tovább. Elme- aőben még alaposan megné­zem az idősebb Raji nénit, a'd még mindig három családnak dagaszt és süt kenyeret. És este, ilyenkor hazatérés után. a menyével együtt lát neki a temérdek ház körüli munká­sak, Az pedig akad bőven! Á falusi asszonynak talán még erősebb második műszakja van, hiszen nem kis dolgot je­lent az állatok ellátása, és rendszerint ezután következik rnég a család. ★ AKÁRKI akármit mond, sok asszonnyal beszéltem, aki meg­könnyebbüléssel veszi tudo­másul a közös gazdálkodást. Tudni nem mind tudja, de e~- zi, hogy nagy-nagy segítségé­re lesz az új élet. Gondoljunk csak arra, hogy Kaiban ren­geteg a vasutas, illetve vasút­nál dolgozó férfi. Kire marad a határ? Bizony csak az as­szonyokra! Hogy a férj segít? ... huszonnégy órás szolgálat után! És az asszonyok, mint ezer "évvel ezelőtt, fogják az igát és húzzák. Igaza van Ra­jinénak, jobb lesz a közös munka, és emberhez méltóbb. Csak mindenki egyformán fogja meg a dolog végét, mert csak úgy lehet haladni! — fog­lalja szóba gondolatát. Tompa Béláné. — Mert úgy van az hogy egyik ember világ életé­ben szeretett iparkodni, a má­sik meg herdálni. — Negyvenötben egyformán kaptunk — mondja az öreg Tompa bácsi — oszt az egyik házat épített a munkája után, a másik meg elitta! A sarokban „Hattyú”-mosó- gép. Az asztalon a vacsora merzsás maradványai, de bár­merre terelem a, szót. mindig a nagy, sorsdöntő fordulat mellett kötünk ki. Mi lesz? Hogy lesz? Mi lesz az öregek­kel? — Mert mondjuk meg az igazat, nehéz egy dolgos élet­tel szerzett gazdaságról lemon­dani, no! — veszi át újra a szót Tampáné. Hisz“, ha ott is, a közösben is meg tudunk lenni úgy, hogy mindenki ma­gáénak érzi és úgy dolgozik, ahogy a magáéban, akkor nem is lesz semmi baj! Hát igen. Talán ez a veleje az egésznek. Ügy, olyan szív­vel dolgozni, mint a sajátjá­ban. Kell és jó ezekről a dol­goktól az asszonyokkal beszél­getni. Kell, mert fontos, hogy tisztán lássanak, és jó, mert a beszélgetés a legjobb módja az indulatok és rossz elgondo­lások levezetésének. remélj üti, més a tél beállta előtt hallgathatják a rádiót. Pete János, Hatvan: Levelét as ügyiratokkal együtt megkaptuk. Kérjük, amíg e hosszadalmas pa­naszát kivizsgáljuk, várjon türe­lemmel. Az eredményről levélben értesítjük. Csak mellékesen jegyzi meg Tampáné, hogy a fia agrár-! mérnök, s most Jászberényben dolgozik. Hej! De sokat tudna ő beszélni az újról, a jobb és emberibb életről! ★ NÁGYÉKNÁL már betaka­rítottak- Talán sehol annyi örömmel nem beszélt asszony a tsz-ről, mint éppen itt. — Beteges, gyenge asszony vagyok — néz rám szinte bo- csánatkérően nagy barna sze­mével Nagyné. — Talán akad nekem is majd valami mun­ka! Ügy szeretnék sokat, erő­sen, egészségesen dolgozni, de gyerekkorom óta beteges va­gyok. Csak attól félek, hogy a többiek kinéznek a csoportból. Pedig nagyon sokat gondolko­dom azon, hogy nem akarok én a többi egészséges as«zonv- nyal versengeni, de valami csak jut nekem is! ★ Üjra elmerülök a portenger­ben. Ahogy az állomás felé ballagok, két gondolat foglal­koztat. Az egyik az. hogy én egészen másról akartam hal­lani, másról, akartam írni. És rájöttem arra, hogy az embe­rek. akik a tavasszal elhatá­rozták magukat a közös gaz­dálkodásra. azok most néha bizony még a munkában is megáknak, s esténként, árny­kor összekerül a család apra- ja-nagyja, szinte egyedül ez a fő téma! Nincs ezen mit cs< dálkozni! Messzire világító, korszakalkotó lépése ez a ma­gyar falvak dolgozó paraszt­jainak. A másik gondolatom pedig az, hogy ha az ember elbeszél­get mpst a dolgozó parasztok­kal, rengeteg olyan problémá­val találja szembe magát, amire bizony csak alapos fel- készültséggel lehet válaszolni Sok idős ember áll szemben azzal a kérdéssel, hogy egész életét ledolgozta, s mos mi lyen munkába tudják bevonni a termelőszövetkezetekbe. A népnevelőknek most kell hivatásuk magaslatára állni! Tanuljanak, beszéljék meg a dolgokat és úgy menjenek ki a faluba! Ügy menjenek be a házakhoz, hogy minden kér­désre tudjanak válaszolni. Vigyék magukkal a tudás mellett azt a széliemet, ami az új tsz-tag-okben megszilár­dítja a hitet: valóban embe­ribb életet fogunk élni, és csakis így jutunk el a boldo­gabb jövőbe. Cs. Adám Éva ni,Mí Még sóiét u hajnal MAGYARUL BESZÉLŐ LENGYEL FILM 1J59. szeptember *5’?» vasárnap: 1884-ben megnyílik a budapesti Operaház. 1910. Szovjet tengerészek napja. 1919. Megkezdődött az angol vas­utasok általános sztrájkja. Tgész Angliában megszűnt a vasúti for­galom. 1959. szeptember 28, hétfő: 1804. Az I. Intern a cionálé meg­alakulása Londonban. tó Névnap © Ne feledjük, hétfőn: VENCEL. » kedden: MIHÁLY ■"felüli — ÜTVÉN férőhelyes nö­vendék-istálló építését kezd­ték meg Kisfüzesen. Az anyagszállítást és az építke­zés egy részét a szövetkezeti tagok társadalmi munkában végzik.- A HATVANI Konzervgyár dolgozói elhatározták, hogy eb­ben az évben legalább egymil­lió forint értékű tartósított gyümölcsöt és konzervet készí­tenek terven felül. Vállalásu­kat a kongresszusi verseny se­gítségével biztatóan teljesitik. — TÖRIK a kukoricát Egerszalók község határában. Az idei kukoricatermés jó eredményt hozott, mert hol­danként megadja a 35—30 mázsás átlagtermést.- A GYÖNGYÖSI MÁV Ki- térőgyártó Üzemi Vállalat dol­gozói a kongresszusi'munka- versenyben 10 százalék selejt- csökkentést vállaltak. Már ed­digi munkájukban, a selejt- csökkentésből 74 071 forint nyeresége van a vállalatnak. — 350 KÖBMÉTER silót készítettek a detki Szabadság Termelőszövetkezet tagjai. Az ötven 1 holdas silókukoricát már az új tagokkal közösen vetették, amelyből még 500 köbméter silót készítenek.- A NAGY FORGALOM miatt erősen megrongálódott a gyöngyösi XII-es aknát és a Kitérőgyárat a várossal össze­kötő útszakasz, ezért most je­lentős költséggel új utat építe­nek a régi helyett. A munká­latokat a közeljövőben befeje­zik. — JÖL DOLGOZNAK az Egri Gépállomás dolgozói a járás termelőszövetkezetei­ben. Iáidig 1113 hold tarló- hántást, 730 hold vetőszántást és 1533 hold mélyszántást vé­geztek el. A film cselekménye Gdanskban, a Balti-tenger partján elterülő nagy kikötővárosban játszódik. A városban többségé­ben lengyelek laknak, de nagy számban élnek itt németek ia. A nácik háborús terveinek megfelel ez a tény, hiszen így, a „német nép védelmében” bármilyen ürüggyel megszállhat­ták a várost. A megszállás hamarosan bekövetkezett, s ek­kor a lengyel posta alkalmazottai elhatározták, hogy utolsó leheletükig védik a postahivatal épületét. Ebben a harcban sokan életüket áldozzák, de a lengyel nép és az emberiség nem felejti el tettüket. A filmet Hevesen mutatják be szeptember 30—ókt.l-ig. Beszélgetés \emecz Alajossal Nemecz József, Gyöngyös város mártírjának öccse, dr. Nemecz Alajos Gyöngyösön élő rokonainál tölt pár napot, bátyja szobrának leleplezése óta. Dr. Nemecz Alajos a Ro­mán Népköztársaságban, Nagy­bányán él. Gyöngyösi tartóz­kodása alatt igyekezett kap­csolatot teremteni a diákság­gal, az egybegyűlt gimnazis­táknak elmesélte küzdelmes gyermekkorukat: Szegény kőműves gyermekei voltak, de a sok nélkülözés mellett, ha nehezen is, de ta­nultak. Különösen részletesen és sok oldalról mutatta be bátyja fejlődését és jellemének kialakulását. A Tanácsköztár­saság ideje alatt Gyöngyösön kifejtett aktív munkájából vi­lágosan Játtuk Nemecz József életcélját és törekvéseit. El­mesélte az elitélés borzalmas eseményeit és a kivégzés kö­rülményeit. A gimnazisták há­lás tapssal köszönték meg az értékes előadást, hiszen így nemcsak Nemecz József szob­ra emlékeztet bennünket célki­tűzéseire és tetteire, hanem öc csőnek szavai mélyen vé­sődve szívünkbe, mint biztos iránytű vezetnek bennünket a jövő felé. Ellátogatott a II. sz. általá­nos iskola Petőfi Sándor út- tötrőcsapatához is. A tavaly készült úttörőotthont a pajtá­sok lelkes munkával díszítet­ték fel. Sok értékes adatot, eredeti feljegyzéseket, fényké­peket gyűjtöttek össze Nemecz Józsefről, akit az úttörőcsapat példaképül választott magá­nak. A falra kitett fényképek­hez fűzött visszaemlékezései nyomán Nemecz József alakja és tettei újra életrekelteb a pajtások előtt. Majd megígérte nekik, hogy kapcsolatot teremt köztük és a nagybányai úttö­rők között. A pajtások meg­szerették, s a mártírhalált halt bátyjával együtt az. élő dr. Nemecz Alajost is a szívükké zárták. Szabolcsi Éva Megkezdi működését az egri városi bábszínház Az egri városi bábszínpaá vezetősége vasárnap délelőtt fél 11-kor mutatja be évad­nyitó műsorát a Városi Műve­lődési Ház nagytermében. Az ünnepi bemutatóan színi« kerül a Csili Csala Csalavér című kétfelvonásos mesejáték; T Nagy Sándor, llevesvezekénv: A panaszos levelét ügyintézés vé­gett a Heves—Nógrád megyei TÜZSP Vállalat igazgatójának küldtük ót. A válasz megérkezése után levélben értesítjük. Román Sándorné, Eger: A levelé­ben foglaltakkal egyetértünk, de valószínűnek tartjuk, hogy hely- szűke miatt történt, s csak azok iámatnak óvodába, kiknek mind­két szülője dolgozik. Takács Istvánná, Felsötárkány: A Dózsa utcai lakosok panaszát továbbítjuk az illetékesek felé, s P P*/® ■ mß m fc VST» “ * * 7 BORI VÖRÖS CSILLAG 27-28-án: Kenyér, szerelem. féltélcenyeég EGRI BHÖDY 27—28-ún: Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 27—28-án: Halál a nyeregben GYÖNGYÖSI PUSKIN 27—28-án: Akilfet a pacsirta eildsér- 17 AT VAN I VÖRÖS CSILLAG 27—as-án: Vakmerő szív HATVANI KOSSUTH 27-én: Szerelem csütörtök 23-án: Nincs előadás HEVES 27-én: Nincs előadás 26-án: Országúton PETERVASARA í7-en: Sabella nagymama 28-án: Nincs előadás FÜZESABONY 27—23-án: Játék a szerelemmel MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: szeptember 27-én de. 11 órakor: Matiné: Mese a 13 találatról Délután 5 és 7 órai kezdettel: Régi idők mozija (Olasz film) műsora: Vasárnap: Egerben délután fél 4 és este. fél 8 órakor: erdkkhazassAg (Bianco-bérlefc) Hétfőn: Egerben szünnap, Györgyösön este fél 8 órakor: Wan-enne mesterség« r -----------­| Most, amikor immár har- imadször rendezzük meg a [,,NÉPŰJSÁGNAP”-ot, nem lesz [minden haszon nélküli, ha fiússá visszaforgatva az idő ke- ^rekét, megnézzük, hogy miként ►is írtak lapjaink „azokban a er égi jó időkben”. Nem me­ggyünk túl vissza, — csak a 'világháború utolsó esztendei­ének sajtójáig; a „Magyarság főt, a „Függetlenség”-et, az j,,tij Magyarság”-ot és az ■ „Egyedül vagyunk”-ot lapoz­ik végig. Leplezzék le a ha­zugságot saját hangjukon, s ►mondják ki maguk felett a fsoha vissza nem vonható íté­letet ... t Hitlert, ezt az emberbőrbe [bújt farkast szolgálta teljes [ mel [szélességgel az a magyar ►sajtó, amelynek olyan haza- járuló hangadói voltak, mint ►Kolozsváry-Borcsa Mihály, kFiala Ferenc, Marschalkó La­jos, Milotay István, Rajniss [Ferenc. Vajtha Ferenc, Rupp­► recht Olivér és társaik. ► „A kisállamok biztonságát ►Németország sohasem veszé- Jyezteti.” írta a „Magyarság” [1939-ben. Ugyanezen időben a [Pesti Üjság azt hirdette, hogy ^„Németország minden ország ► semlegességét a legszigorúbban ttiszteletben tartja.” l Nem pirultak, amikor Hitler [hadai megkezdték villámhábo- [ rújukat. így írt 1939. áprilisá­rban a Magyarság: „A dán la­kosság barátsággal fogadta a ^ német csapatokat.” Amikor a kcseh nép került sorra, az Üj [Nemzedék így zengedezett: ► ,,... a cseh nép számára hely csak a birodalomban képzel­hető el.” A hírhedt Pesti Üjság er­kölcstelen, hazug szemforga­tással így írt: „Németország­nak egyáltalán nem érdeké a neki tulajdonított támadó ter­vek végrehajtása és tiltakozik minden ilyen rémhírterjesztés­sel szemben.” Amikor pedig megindult az esztelen háború a Szovjet­unió ellen, akkor jöttek Hort­hy Magyarországának bértoll- nokai igazi elemükbe. 1941. októberében így vall színt a Magyarság: „Egy borzalmas arányú hadigépezet nem egé­szen négy hónap alatt össze­omlott és ma ízeire tépve, le­törve, körülzárva, a vissza­vonulás korszakában vergődve várja sorsa beteljesülését.” A Magyar Távirati Iroda, amely a sajtót tömte a hazug­ságokkal, 1941. őszén ezt tudó­sította: „ ... amilyen bizonyos, hogy a föld a nap körül forog, ugyanúgy bizonyos, hogy e nagy küzdelmet Németország és szövetségeseinek teljes gyö­ígr írtak ok , • • zelme fejezi be* 1944-ben, amikor már ma­gyar földre szorította a vörös hadsereg a fasisztákat, még mindig így ámít a Magyar Őr­szem című nyilas sajtótermék: Hírszerzőink szerint az egyik magasabb szovjet parancsnok­ság a budapesti hadszíntérről azt jelentette felettes parancs­nokságának, hogy .. képtelen Budapestet elfoglalni... A szovjet hadvezetőség minden rendelkezésre álló ember- és anyagtartalékát beleadta ma­gyarországi hadjáratába, s most, hogy célját nem érte él, a legnagyobb válságnak tekint elébe." A Virradatban pedig ez olvasható: „A magyarorszá­gi szovjet offenzíva ugyanarra a sorsra jut, mint az ellenség erőfeszítése nyugaton: meg­állásra kényszerül.” A Függetlenségben Vajtha Ferenc így zengedezik: „A faj- védelmi eszme az új Európa rendszerében uralkodó ténye­ző lesz... az új Európában minden egyes államnak külö­nös figyelmet kell szentelnie e problémának. Biztosak va­gyunk abban, hogy ez az esz­mény, amelyet Magyarorszá­gon oly rendkívüli kultúrával és mély hittel rendelkező férfi hirdet, mint Imrédy Béla, min­den egyes európai nép számára új perspektívát fog meg­nyitni.” Amikor a nyilas csőcselék került; uralomra náci segítség­gel, akkor az ország azt hir­dette, hogy „... a magyarság ezer éven keresztül ott állott a német nép oldalán... Mi csak Németországgal emelked­hetünk fel ennek a gigantikus küzdelemnek a végén.” Rupp- recht Olivér a Magyarság ha­sábjain így áradozott: „Mind­annak, amit a német népnél áldásihozónak ismerünk el,... mihamarabbi importálását, ha úgy tetszik, lemásolását lelki- ismereti kötelességünknek tart­juk.” Ezután a néhány kiragadott érdekesebb sajtóközlemény után nézzük meg, hogy miként vélekedik saját magáról a Horthy-világ sajtója. A Pest 1941. április 11-ild számában ez olvasható: „Az új sajtó a magyar Jcözvéleméiig 'gazi arcát tükrözi, amely minden tekintetben loeresztéiiy és nemzeti... Büszkén el­mondhatjuk, hogy fejlődött, erkölcsi hitele növekedett és mindazokat, akik csinálják, felelőségérzet és fegyelem hat­ja át... Tiltakozást jelent m hazugság és kútniérgezés el­len.” A következő nap gz Űj Magyarság még ezzel fcoldja meg a magyar sajtó önkarika- túráját: „...A felelősségérzés és fegyelem a nemzeti szellem­mel csontja velejéig átitatott újságíró iránytűje minden in­formáció mérlegelésénél, min­den leadott szónál, s irta a közvélemény csakugyan úgy érezheti, hogy nyugodtan rá­bízhatja magát a sajtóra, amely nem szenzációhajhászás­sal foglalkozik, nem áll zsold- jában semmiféle sötét hatalom­nak, s nem szolgál más érdeket, csak a nemzetét... őszinték* megbízhatók és hitelesek a tengelyhatalmak sajtójának je­lentései. A magyar újságírás büszkén modhatja el, hogy méltó az új világhoz,.. Ügy hisszük, hogy nem. volt minden haszon nélküli idézni a mai napon a letűnt évek magyar sajtójának hangját, hogy láthassa a ma olvasója e csokorba szedett néhány sze­melvény tükrében, miként fes­tett valójában az úri Magyar- ország újságírása, mely ss)játt maga mondotta ki maga felett^ a halálos ítéletet. Sugár István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom