Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-08 / 210. szám
4 NÉPÚJSÁG 1959. szeptember 8., kdd Váljanak a népművelés igazi segítőivé AZ UTÓBBI esz téridőkben már annyi mindennel próbálkoztunk kisebb nagyobb sikerrel. már annyi módszert dolgoztak ki illetékes szervek a népművelési munka hathatós segítésére városon és falun, hogy az ú:i hírnek, amely néhány nappal ezelőtt röppent fel, sokan már nem is tulajdonítottak túlságosan nagy jelentőséget. Pedig, a rövid jelentés sokkal többet mond. mint amennyire szűkre szabott szavai alapién következtetni lehet. A tény ez: a Heves megyei Tanács v. b. Művelődési Osztálya mellett az elmúlt héten Megyei Népművelési Tanácsadó, egyszerűbben, magyarosabban: módszertani csoport alakult egy vezetővel és három taggal. Feladata, segíteni a városokban és falvakban a népművelési munkát, beleértve a szak- szervezetek és más szervek által irányított népművelést is. A módszertani csoport kísérleti stádiumban van még e pillanatban. Nem is alakították meg csak a fővárosban és hót megyeszékhelyen. Ezek egyikeként működik a jövőben Heves megyében is, s a megyei szakemberek. de maguk az egyes művelődési otthon vezetők is nagy várakozással tekintenek tevékenysége elé. s A kis csoport munkálat a Népművelési Intézet működési elvei alapján végzi me'd. Éppen ezért esett a választás olyan szakemberekre, vezetője és tagjai kijelölésénél, akik válóban a legtöbbet tehetik . népművelésünk fellendítéséért. A módszertani csoport vezetője Szántó Imre, az Egri Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára. Tagjai, Horváth Árpád, az egfi Gárdonyi Géza Színház rendezője, aki a művészeti feladatokat látja majd el. Rá azért esett a választás, mert másutt végzett öntevékeny csoportokat segítő munkája, s az ezzel kapcsolatos eredményekben gazdag múltja biztosíték arra, hogy hathatós segítséget tud nyújtani minden, a művészeti csoportokkal kapcsolatos probléma megoldásában. Az is- meretterjesztési feladatokat Molnár József, az Egri Pedagógiai Főiskola pedagógiai tanszékének adjunktusa látja el,_s ez megint nyereségnek számít, mert sokan emlékeznek még arra, hogy Molnár József a TÍT megyei titkáraként is hosszú ideig végzett eredményes. jó munkát. Szüksége van a csoportnak egy, a művelődési otthonok, klubok általános munkáját támogató szakemberre is. aki egy-egy ünnepi est megrendezésétől kezdve a legkisebb gazdasági kérdésig mindenben tanácsot tud^ adni. E tekintetben SchilUngér Attilát, az egri Városi Művelődési Ház igazgatóját tudják megyeszerte a leghozzáértőbbnek, s így őt is választották meg a csoport harmadik tagjául. A NÉPMŰVELÉSI tanácsadó szerv tagjainak egyszerű felsorolása már meglehetős biztosítéknak látszik arra, hogy munkájuk nyomán megyénkben is következetesebben tudjuk a jövőben megvalósítani a párt művelődéspolitikai Irányelveit, lobban tudjuk segíteni a munkásosztály helyzetéről szóló és a szocialista mezőgazdaság megteremtéséről szóló határozatok valóraváltását. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt. hogy a következetesebb, a megalapozottabb népművelési munka közelebb tudja hozni az embereket nagy terveinkhez, könnyebben, gyorsabban halad a tudományos világnézetre való nevelés, a város és falu műveltségi színvonalának emelése. Négy ember azonban, —bármily kiválóak is legyenek szakterületül, "n — természetesen Tiem l. <a meg ezekkel a feladatoké. Első teendőjük az less, hot- nem nagy', de minden tekintő-: > n lelkes aktíva- ek ki maguk köré. kis munkaközösségeket, amelyek minden téma kidolgozásánál hathatós segítséget nyújthatnak. Miről szólnak majd a *a- nácsadó első témái? Elsősorban vehetjük a felszabadulás 15. évfordulójára való készülődést, amely megyénkben tulajdonképpen két szakaszban zajlik le. Akkor, amikor a megye egy-egy helysége felszabadulásának évfordulóját ünnepli — tehát ez év őszén — s 1960. április 4, előtt, ezeket az ünnepségeket minden eddiginél tartalmasabban, a régitől, a megszokottól, a szinte sablonnak hatótól egészen eltérően akarják megrendezni mindenütt. Az ebben a munkában való módszertani tanácsadás lesz tehát a következő idők legnagyobb munkája. Ezenkívül természetesen van még egy sor sürgető tennivaló. Megvizsgálni a bejáró és a munkásszállásokon élő munkások kulturális helyzetét. a termelőszövetkezetekben különböző előadások keretében megértetni a tagsággá.1, hogy nem elegendő, ha a parasztember csak a földjét és munkaeszközeit viszi a közös gazdaságba, hanem oda kell adnia szívét, lelkét is ahhoz, hogy munkájuk sikerrel járjon, a, művelődési otthonokban pedig fokozatosan és egyre nagyobb mértékben azt kell elérni, hogy kialakuljon végre a már oly régen kívánatos társasági élet, a klubmunka, s ezáltal a kocsmák és más, a mi felnövekvő ifjúságunknak nem való helyek helyett inkább itt töltsék szabad idejüket a munkás- és parasztfiatalok. AZ ELSŐ PERCEKBEN a működését most kezdő csoport nem kaphat túlságosan sok segítséget, csak annyit, ameny- nyire futja. Saját erejéből azonban sok mindenre képes lehet. Már az jelentős támaszt adhat további munkájához, ha — mint az a tervben szerepel — az Egri Városi Művelődési Házat járási minta művelődési házzá fejlesztik. Ezek természetesen a jövendő, részletes terveknek még csak a halvány körvonalai. A pontos program, a legsürgősebb feladatok határozott ösz- szeállítása azonban már megkezdődött. S a segítőeszközök között szerepel eszerint majd a módszertani csoport rendelkezésére bocsátott megyei keskeny filmtór, a rövidesen felállításra kerülő diafilmtár, majd a későbbiekben a megyei jelmezkölesönző, díszletkölcsönző, a színműd és hang- lemeztár is, s azok az összeállítások, amelyek — a szakemberek tapasztalatait alapú :véve .— útmutVtást adnak a jövőre vontkozóan például abban: hogyan lehet a legjobban kihasználni a művelődési otthonok televíziós, rádió és magnetofon készülékeit, valamint azt a művelődési autót, amit nemrégen kapott a megye. SOKRÉTŰ TEHÄT b feladat, de ha a „segédeszközök1’ lassanként mind rendelkezésre állnak majd, mind ‘ megvalósításra kerülhetnek a távolabbi tervek is. A keskeny- és diafilmtár anyagának felhasználásával színesíthetik az ismeretterjesztő előadásokat, amelyek közül a jövőben a legfontosabb a világnézeti nevelés leszv- természettudományos alapon, bibliográfiákat állítanak össze az ifjúság neveléséhez szükséges anyagokról. kézikönyvet adhatnak ki példák sokaságával, azoknak az előadóknak. , akik Heves megye felszabadulás óta elért fejlődéséről beszélnek alkalmanként. Mindezekelőtt azonban va- lóraváltják a régi álmot, nemcsak évenként egyszer részesítik oktatásban a művelődés- ügy egy-egy • •»ának vezetőit, hanem rendszeres továbbképző napokon bővítik tudásukat, a megye három irodalmi színpadának vezetői számára pedig rövidesen tapasztalatcsere megbeszélést szerveznek, amelynek fű témája a következő évad tennivalója lesz. Aztán: pedig megpróbálkoznak azzal, ami eddig szinte teljesen lehetetlennek tűnt: a megye néhány , művészeti .csoportjának állandósításával bizonyításául annak, hogy nem az a fontos, hány csoport működik ősszel és télen a megyében, hanem az, -hogy azok, amelyek megalakultak, s egyszer közös munkát végeztele, ne is hagyják abba, ha a nagy tavaszi-nyári mezőgazdasági munkák.ideje jön. NAGY MUNKÁT, hatalmas, idáig megoldatlan, feladattömeget vállalt magára a múlt héten megalakult népművelési tanácsadó, a módszertani csoport. De azzal a szándékkal kezdtek munkához, . hogy a népművelés igazi segítőivé akarnak válni, s ehhez a nemes elszánáshoz csakr annyit teszünk hozzá; úgy is legyen. Weidinger László FILM: 1934. Madridban megkezdődött a fasisztaellenes általános sztrájk. lS94-ben halt meg H. L. P Helmholtz nemet fizikus. a szemtükör feltalálója. 1474-ben született L. Ariosto olasz költű. 1804-ben született Eduard Mörike német költő. Névnap V Ne feledjük, szerdán: ADÁM inucli — AZ EGRI járás községeiben befejezték a földrendezést. A termelőszövetkezeteknek már birtokba is adták az új földterületeket, így a vetésforgót .már ez alapján alakíthatták ki. — AZ EGRI Gárdonyi Géza Színház szakszervezeti bizottsága szeptember 12-én, szombaton este, a Park Szálló összes termeiben ismerkedési estet rendez, — LEVÁGTÁK az új vetésű vörösherét a tamamérai Ezüstkalász Termelőszövetkezet tagjai. A közös gazdálkodást az ősszel kezdik, de a vörösherét már közösen vetették, kaszálták. A közös munkában mintegy 60-an vettek részt. — BEFEJEZTÉK az andor- naktályai hivatalsegédi lakás építését. — 108 SZÁZALÉKRA teljesítette egész éves áruértékesítési tervét a nagyrédei Kossuth Termelőszövetkezet. Ez a magas mutatószám a tsz helyes gazdálkodásáról ad számot, ezért az állam számos kedvezménybei részesíti. — BEFEJEZŐDTEK a földmunkák a párád—mátraházi útszakasz parádsasvári nagy- kanyaráuál. A munkálatok során jelentős mennyiségű földet mozgattak meg, s ezzel biztonságosabbá tették a közlekedést a télen igen veszedelmes útszakaszon. Sabella nagymama Olasz filmvígjáték, amely egy harcias ilagymama egy fiatal és egy öreg szerelmespár összeütközéseiről szól. Főszereplő Tina Pica, Remato Salvátori és Sylva Cosciná. A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház játssza szeptember 10—16-ig. Megnyitja kapuit as MSZMP Heves megyei Bizottságának Marxismus-Leninismus Esti Egyeteme Az 1959 60. tanévben három évfolyammal indul a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem. A III. évfolyam tegnap, a II. évfolyam ma, az I. éviké EGRI VÖRÖS CSILLAG Rendkívüli történet (II. rész) EGRI BRODY Vágyak szárnyán EGRI KERTMOZI Szent Péter esernyője GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Felhívás táncra GYÖNGYÖSI PUSKIN Mi ketten egyedül GYÖNGYÖSI MÁTRA KERTMOZI Rose Bernd HATVANI VÖRÖS CSILLAG Csigalépcső HATVANI KOSSUTH. < Szállnak a darvak HEVES Játék az ördöggel petervására Calabuig FÜZESABONY Ház a sziklák alatt lyam pedig holnap, szerdái! délután 4 órakor tartja ünnepélyes megnyitóját. Az évnyitó ünnepségen Bíró József elvtárs, az MSZMP Heves megyei Pártbizottságának másodtitkára mond beszédet. SmkuM imdtgzf Tínnyel Sándor, Hatvan: Kérjük, írja meg, melyik szerv kiérte el fényképét, mert Így nem tudjuk, leinél járjunk közbe annak visszaküldésére. Fehérváry Jánosné, Eger: Az önkiszolgáló boltról irt észrevételeit; megkaptuk, s a boltvezető felvilágosítása értelmében a pénztárnál iiem a szalagon feltüntetett Számot fizettetik, hanem a gép által ÖSZ- szeadott és kimutatott összeget kell fizetni. A gép pontos, tehát nem valószínű, hogy önnek többet kellett volna fizetnie. Az ellenőrző szelvények megvannak az üzletben. utólag Is meggyőződhet helyességéről. Fodor Endre, Hatvan: Kérjük; kísérje figyelemmel lapunkat, ». közeljövőben nagy cikkben foglalkozunk majd a gépkocsivezetői tanfolyamokkal. > VSAA/VVSAAA/WVVVVVVVVVVVWWWVWV 55. A házban tökéletes csend ;volt, mindenki lábujj hegyen járt, a főnök pihent. A járókelők is óvatosabbra fogták lépteiket, ha a J. J. Perez Calle 10. alatti villa előtt haladtak el. Tudták, hogy ott lakik Ko- vács-Krausz tábornok, a rettenetes nagy úr, a „Haza Atyjának” bizalmasa és legfőbb katonai tanácsadója. Amit ő ;mond, az szentírás, az emberek feletti hatalma korlátlan. Kovácsról, az eredeti, kitűnő léghűtő berendezéssel (Made in USA) temperált lakásban dőlt a víz, az Azua-i internáló, tábor lakói viszont egyenesen úgy érezték magukat, mintha a pokolban lennének. A tábor •ósdi épületének hullámpala- Üemezből készült falai annyira átforrósodtak a tűző napon, hogy a rájuk öntött víz pillanatok alatt gőzzé változott. De hol van itt víz, te jóságos isten? A tábor lakóinak legtöbbje la Dunára és a Tiszára gondolt. Hajók járnak rajtuk, hidak ívelnek felettük, s alattuk ott folyik a víz. Ha nem szakadtak volna el a hazai tájtól, ha Ima is ott lennének a Duna ;vagy a Tisza partján, meríthetnének a vízből s annyit lihatnának, amennyi beléjük Ifér, amennyit a hőségtől eltikkadt szervezetük megkíván. Itt még folyók sincsenek. Otthon kinek jutott volna eszébe a fo- llyóból inni? Itt csak az utcán Ivan vízcsap, viszont abban nincs egy csöpp víz se, legfeljebb esőzés után, amikor hegyi patak vize gyűlik össze a vezetékben. Abban is iszap ka- Ivarog, amely a régi hazában nem ismert betegségeket terjeszt. A táborlakók legtöbbje tizenöt—húsz kilót lefogyott a rossz táplálkozás és a rossz viz miatt. De mégsem engednek. Inkább szenvednek a hőségtől, az internálótábor poklában, minthogy engedjenek Kovács tábornok agitátorai érveinek. Hiszen, ha ebből az intemáló- táborból ki is szabadulnak, egy másik pokol vár rájuk: a. kolóniák. Nem, a pokolból nem érdemes úgy menekülni, hogy a pokol másik szintjére ké- redzkedik áz ember. Csak egy menekvés van — el innen, el Dominikából, vissza Európába. S egyszer talán haza... Az internáltak mocskos priccsen feküdtek, s a hőségtől forró agyukban kínzó gondolatok kavarogtak. Vajon mi lesz a sorsuk? Meddig kell még szenvedniük? Vajon milyen büntetést kell még eltűmiök azért, mert hallgattak Kovács- Krausz tábornok szavára? Mint egy szörnyű grandguig- nol, úgy peregtek le előttük nap mint nap az elmúlt hónapok rettenetes eseményei. Disszidálás, az otthonok hűtlen elhagyása. Ausztria, a „szabad világ” első országa. Fény, csillogó kirakatok, autók, ragyogó, nerz- bundás nők, neonfénytől csillogó mulatóhelyek, amelyeket ők természetesen csak kívülről láthattak. Zsúfolt lágerek, idegtépő bizonytalanság, rossz koszt, veszekedések. És ami ezzel együtt jár: kétségek és álmok, a kivándorlás álma. És egy napon megjelent Ko- Vács-Krausz tábornok fényes, csillogó autóján, összehívatta a lágerek magyarjait, beszélni kezdett nekik: — Magyarok! Testvéreim! Magyar véreim! Azért jöttem, hogy segítséget hozzak számotokra ... Ott hagytátok Magyarországot, mert nem akartatok rabságban élni. Igazatok van. Én, mint a szabad és független Dominikai Köztársaság állampolgára, igazán tudom értékelni a szabadságot! Néhányan közbekiáltottak: — Éljen! Éljen! Kovács elegánsan meghajtotta magát, mosolygott a tavaszi napsütésben, csillogó szemmel nézte az embereket. Olyan volt, mint egy amerikai film hőse. Ebben a lírai pózban folytatta: — Szívemen viselem a sorsotokat, hiszen én is Magyar- országról szakadtam el, csaknem három évtizede! Ha én mondom nektek, hazátok fia, hogy Dominika a korlátlan lehetőségek országa, akkor elhiheti tek! Kérdezzétek csak meg azokat, akik ismernek: Kovács Sándor tábornok hazudott-e már valakinek életében? Diadalmasan nézett körül. A disszidensek is szétnéztek: keresték azt, akitől érdeklődhetnének Kovács tábornokról, meg Dominikáról. De nem volt ott más, csak a szónok és közvetlen kísérete. Kovács tábornokból folyt a szó. Elmondta, hogy Dominika tejjel és mézzel folyó Kánaán. Az úthálózata kitűnő, ipara — amit „nem győz eléggé hangsúlyozni” — nagyon fejlett, na*- gyón sok nyugat-európai állam is megirigyelhetné. Iparánál csak mezőgazdasága korszerűbb. A Dominikai Köztársaságban olyan magas színvonalú a mezőgazdaság, mint talán az Egyesült Államokon kívül sehol a világon. A talaj kitűnő, helyenként két méter mély a humüszréteg. A jó termést minden vidéken kiterjedt öntözőhálózat segíti, az öntözőberendezéseknél elektromos motorok emelik a vizet. Azon a területen, ahová majd a magyarok kerülnek, minden európai növény megterem. De nagyszerű lehetőségei vannak az állattenyésztésnek is. Ezért a magyarokból külön állattenyésztő csoportot alakítanak, amelyikbe a nőtlen embereket osztják be. Minden család 20 holdnak megfelelő területet kap művelésre, amelyen szabadon termelhet. Semmiféle adót nem kell fizetniük, a terményt szabadon értékesíthetik. A szántóföld telekkönyvikig is az ő tulajdonuk lesz. A magyar kolóniákon a legmesz- szebbmehőkig gondoskodjak arról, hagy senki semmiben ne szenvedjen hiányt. A magyar kolónián magyar orvos lesz, magyar iskolát állítanak fel, ahol magyar tanerők tanítanak majd. A telepen külön kórházban kezelik a betegeket, de Dominikában különben is mozgó kórházak vannak, s ezekben röntgen és a fogorvosi rendelés teljesen ingyenes. — Gyertek hát, barátaim ós testvéreim, hallgassatok a hívó szóra! Dominika vár benneteket, ott leltek majd új hazát, jobbat, szebbet, bőkezűbbet, mint amilyet elhagytatok! Kovács egyre járta a lágereket, de a Bécs-kömyékieket nem kereste fel. Olyan táborokban járt, ahonnan messze volt a főváros, s ahol a dis*- szidenseknek kevés módjuk nyílt arra, hogy érdeklődjenek, értesüléseket szerezzenek Dominikáról. Végül is hatsaáz magyar jelentkezett a dominikai kivándorlásra, s indult útnak Ge- ’’ nova kikötőjébe, Mr. Ferron vezetésével. Akkor még nem tudták, hogy ki tulajdonképpen Mr. Ferron. Vonaton érkeztek Genovába, ott a kikötőben felszálltak a „Franca C” nevű olasz hajóra. A hajó három napig ott vesztegelt, de Mr. Ferrón egyetlen kivándorlónak sem engedte meg, hogy kimehessen a várost megtekinteni. Ez gyanús volt egyesek előtt, de hát Mr. Fer- ron mindent megmagyarázott: — Tudják, ez csak azért van, mert nem tudtam, hogy a hajó motorja még nincs kész, tehát várnunk kell, de nem kértem olyan vízumot az önök számára, amellyel a városban közlekedhetnének ... (Folytatjuk.!
