Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-04 / 207. szám

1950. szeptember 4., péntek

népújság

*

Érdemes volt a közös utat választaii

/

— Fél esztendő mérlege Vjlőrinefalván —

(Tudósítónktól.)

MEGYÉNK egyik legfiatalabb közös gazdasága az Űj- lőrincfalvi' Május 1 Termelő- szövetkezet. A szövetkezet 103 tagja közel 1000 holdon kezdett, hozzá ezen a tavaszon a közös munkához. Nagy és merész vállalkozás volt ez, s annak idején bizony még mind- annyiukban felmerült a kérdés, vajön eredményes lesz-e fáradozásuk. Őszi vetéseik ugyanis még egyéni módon, kis szétszórt parcellákon kerültek a földbe és ebből kellett megteremteniük az idei kenyérnek. valót.

Nem sok idő telt el azóta, nem több egy fél esztendőnél és ha a mai eredményeket megnézzük, világosan kitűnik, hogy semmi ok a kétségbeesésre. A szövetkezet tagjainak szorgalmas és becsületes munkája eredményessé tette az esztendőt. Az első lépések, kezdeti nehézségek után talpra álltak, megtanultak járni a saját lábukon, s azóta is egyre erősödik, egyre fejlődik és eredményekben gazdagodik a .szövetkezet. Érdemes visszapillantani. hogyan is csinálták?

Azzal kezdték a működésüket, hogy kijelölték a táblákat és a tavasziakat már közösen, egy táblába vetették, Így került a földbe 65 hold vöröshere, 180 hold árpa, 70 hold zab, 150 hold kukorica, ezenkívül a borsó, a cukorrépa, és még a többi növényféleség is egy táblába került. Munkához látott a szövetkezet építő-brigádja és egymás után készültek el az istállók, pajták, nyári szállások. Munkájukat mindvégig hathatósan segítette a gépállomás, amely vontatót adott a szállításokhoz, Zetort a kukoricakapálás idején. Mivel a

Sarudi Gépállomásnak nem volt fűkaszája, azt is megtették, hogy Pétervásáráról hoztak le fűkaszát a szövetkezetnek,

SEGÍTETT a gépállomás,

de szorgalmasan dolgoztak maguk a tagok is. A kukoricának háromszori kapálást terveztek és azt sikerült is elvégezniük. A cukorrépa ötszöri kapálással várja a betakarítást, kazalban áll ötezer mázsa takarmányuk és csaknem minden termékféleségből felülmúlták a betervezett átlagokat. • Búzából — tekintettel a kis parcellás egyéni vetésre — 8 mázsát terveztek, és ezzel szemben 10 mázsát arattak holdanként. A 8 mázsás árpatermelési tervüket 12 mázsára teljesítették és a kukorica termésátlaga is jóval felülmúlja a várakozást.

Messze még a zárszámadás ideje, de a szövetkezet tagsága már előre tervezget, már most számítgatja, milyen lesz az idei jövedelem.

— Biztató a helyzet — mondja Bede elvtárs, a szövetkezet elnöke. — Most már világosan láthatjuk, hogy mennyi mindent tudunk osztani az év végén. Kezdetben még elég szerényen 37 forint 50 fillért terveztünk egy munkaegységre, de most már látjuk, hogy jóval felülmúljuk ezt az átlagot. Nemrég előleget, osztottunk a borsó árából. ötvennégyezer forintot osztottunk szét a tagok között a munkaegység arányában. Voltak olyan tagok — mint Csizmadia József, vagy Kovács Géza — akiknek 1000 forint ütötte a markukat.

Lesz tehát mit és lesz miből osztani, ezt mutatják a példák. Szépen jövedelmezett a borsó, a marhahizlalás 98 ezer forintot hoz a közös kasszába, s annyi

25 vagon takarmányt, 5 vagon vetőmagot hordtak össze eddig a tarnaörsi Dózsa Tsz új tagjai

Az elmúlt esztendőben a tarnaörsi Dózsa Tsz 260 holdon gazdálkodott, most azonban birtokuk meghaladja a 3400 holdat. A termelőszövetkezet az őszi munkákat úgy irányította, hogy 800 holdon máris elvégezték a szántást és 400 holdat műtrágyáztak.

Az állatállomány téli átteleltetése is biztosított, hiszen eddig 23 vagon Kazalba rakott takarmányuk van, amit az új tagok hordtak össze. Nincs gond a vetőmaggal sem, hiszen máris öt vagonnyi az a meny- nyiség, amit a tagok eddig a közösbe adtak.

A termelőszövetkezet a felül- vetésből 50 mázsa heremagot nyer, amely igen komoly mennyiség.

Feltétlenül meg kell említeni, hogy a tarnaörsi Dózsa Termelőszövetkezet az országos görögdinnye-versenyben a harmadik helyezést érte el.

a dohánytermésük, hogy alig tudják elhelyezni. Szilágyi János dohányos és munkacsapata 10 holdon közel 150 ezer forint értékű szabolcsi dohányt termelt. Az elmondottakon kívül pénzjövedelmet várnak még a vöröshere magjából, a napraforgó, s a cukorrépa terméséből. Nemcsak pénz, hanem termény is jut mindenkinek, amennyi kell, mert 2 ezer mázsa búzájuk, ugyanannyi árpa termett, nem is beszélve a várható kukoricatermésről.

A SOK-SOK jövedelemből arra is jutott, hogy napról napra gyarapítsák a közös vagyont. Saját erőből vásároltak 50 sertést, nemsokára 150-re gyarapodik a juhállomány, teheneket vásároltak és lassanként megteremtik a közös állattenyésztés alapját.

Nehéz jóslásokba bocsátkozni arról, hogy kinek mennyi lesz majd a jövedelme, ez még csak a zárszámadáskor tűnik ki véglegesen. Annyi azonban bizonyos, hogy aki jól dolgozott, nem csalódik. A szövetkezet elnöke szerint a tagság zömének már most jobb jövedelme lesz, mint egyéni korukban.

Lovász György például a múlt évben 14 holdon gazdálkodott. Két tehénnel, apró parcellákon, elavult módszerekkel dolgozni nem valami nagyszerű és eredményes dolog. Ma már Lovász György és társai rájöttek arra, hogy csakis a közösségi, a nagyüzemi munka lehet a jövő alapja.

Jó jövedelemre számít Lányi Mátyás is, aki 15 hold földdel lépett be a szövetkezetbe. Himer Dezső harmadmagával dolgozik és munkaegysége már megközelíti a 400-at. Himer József 350 munkaegység tulajdonosa. Molnár András a fiával együtt dolgozik a szövetkezetben, Kovács Géza munkaegységét pedig felesége és apósa segítő munkája is szépen szaporítja. Sok-sok tagot lehetne még felsorolni, akik szorgalmas munkájuk után méltán számíthatnak jó jövedelmekre.

FÉL ESZTENDŐ munkáját

és eredményeit rögzíti ez a rövid számvetés. Sok-sok fáradozás, de mindenképpen eredményes munka van a számadatok mögött. Beszédesen bizonyítják be itt Űjlőrincfalván is a társas gazdálkodás, a nagyüzemi termelés életképességét és döntő fölényét a múlttal szemben. Azok az emberek, akik bíztak a párt szavában, akik bátran és merészen nekivágtak az új életformának, ma már világosan látják, hogy helyesen cselekedtek.

Gondolatok egy pohár szódavíz mellett

Találmányszámba menő újítással kedveskedik nap mint nap a fogyasztóközönségnek az egri szódavízgyártó üzem.

Az örökirón után szabadon, az örökké tartó szódavíz lett az egriek tulajdona. — Az újítás lényege egyszerű, mint minden zseniális találmányé (én is kitaláltam volna).

„Nem kell szénsavai tenni a szódásüvegbe” — ez által a benne levő víz nem vész kárba, nem pocsékolódik, köny- nyelmű emberek nem herdálják el a drága nedűt, — mert a vizet az Istennek se lehet kisajtolni az üvegből. —

Akad ugyan egy-egy elavult rendszerrel töltődött üveg (fehér holló gyanánt) — amelyből aztán rendszerint pillanatok alatt elfogyasztjuk a buborékos vizet, mint a megszomjazott utas a sivatagban.

De ezeknek az ósdi csö- kevényes töltésű üvegeknek csak azok örülnek, akik még nem vetkőzték le konzervatív szokásukat, vagy az önzők, kik ellenértéket akarnak kapni pénzükért (vagy szomjasak).

Méltánytalannak tartom, hogy ez újítók még nem nyerték el méltó jutalmukat.

Javaslom: az ez ideig kifizetett sok-sok forint ötve- net, amely áltál tulajdonunkká vált ez újítás, vonják le a készítőktől — s biztos vagyok benne, hogy ezáltal a szódavízgyártó üzem is levonja a megfelelő tanulsáogt.

(P.-P)

Gyűjtik a közős állatok takarmányát a füzesabonyi járás új tsz-tagjai

A füzesabonyi járás ősszel kezdő és mór több éve működő termelőszövetkezeteinek új tagjai jó ütemben végzik a közös állatállomány szálastakar- mány-szükségletének gyűjtését. A 367 vagon szükségletből eddig 295 vagon már közös kazlakban van, s a többi rész gyűjtése is jó ütemben halad.

Ez a munka különösen a szi- halmi Kossuth, a felsőtárkányi Szabadság, a herédi, mezősze- merei Kossuth és a nagyúti Petőfi termelőszövetkezetekben halad jól, ahol nagyobbrészt már közös kazlakban van a teljes szükséglet.

Dinnyessüret

(A képes riport folytatása az 1. oldalról)

• ® •

Folyik a szüret. Felnőttek és gyerekek szedik a görögdinnyét, s kosarakkal hordják egy-egy csomóba, hogy amikorra befut az autó, felrakhassák, s irány: a vasútállomás.

Ez is a szürethez tartozik. U A gyerekeknek | nemcsak a sző- I lőszüret, hanem a dinnyeszüret is örömet jelent, hiszen igazán nagyszerű dolog felvágni egy 10 kilós dinnyét és azt hárman jóízűen bekebelezni.

Hány ember élt eddig?

Becsben a napokban nyílt meg a nemzetközi néprajztudományi kongresszus, amelyen a világ minden részéből származó néprajztudósok tárgyalják meg a Föld lakosságának problémáit.

Az egyik legérdekesebb előj~ Érdokos J/LU^tlfL * I

HÁZASSÁG —- FEJJEL LEFELÉ

Margaret Smith újdonsült menyecske lefelé lógva vágta fel esküvői tortáját. Huszonnégy éves férje, Peter Prasner, ugyanabban a testhelyzetben várta, hogy a tortát felemeljék hozzá. Mondanunk sem kell, hogy az ifjú házasok trapézművészek, akik augusztus 22-én esküdtek össze az angliai King’s Lynn-ben.

GYERMEK,

AVAGY ÖRÖKÖS?

Egy nyugatnémet gyárban a ve- •érigazgató kegyesen fogadja egyik sjkalmazottját dolgozószobájában,

így szól hozzá: „Gratulálok ön- ■ek a tegnap született trónörököshöz”. „Kedves vezérigazgató uram — felel az alkalmazott —, amíg a jelenlegi fizetésemből vagyok kénytelen megélni, örökösről nemigen lehet szó. Nekem egészen egyszerűen csak gyermekem születhetik.”

A SZÁZÉVES ARAM PAJMAN ÜJRA LÄT-----iu_»ii)-i A százéves

■ V Aram Pajman

I í t örmény mun.

I i kás a napoknyerte látását! ) ' Hét évvel ez.

'•"'■■hí előtt, 93 éves

korában vauult meg, s már belenyugodott, hogy soha többé nem látja meg a napvilágot.

Idén májusban fiához, Le- ninakanba utazott. A város híres szemészprofesszora megvizsgálta a beteget, s elhatározta, hogy megoperálja a száz éves embert. Mindkét szeméről eltávolította a szürke-hályogot. Az operáció sikerült, a 100 éves Pajman újra lát

Nagyok Eger életéből

KOHÁRY ISTVÁN

I

TT oháry István neve igen tiszteletre méltó helyet foglal el Eger történetében. Bár utca is megörökíti nevét, de mégis kevesen ismerik személyét, pedig Eger várát a töröktől visszavevő császári magyar csapatok parancsnoka volt

Csábrág váréban született 1649-ben. A nagyszombati, majd a bécsi egyetemen végezte tanulmányait, ö köszöntötte a bécsi egyetemet meglátogató Zrínyi Miklóst, a költőt és hadvezért. A mór 15 esztendős korában elnyert füleld vár parancsnokságát, egyetemi tanulmánya után foglalja el. Merész Kicsapásai során .nemegyszer egészen az Al-Dunáig szorította a törököt. Hamarosan magára is vonta a szultán seregeinek haragját, s gyűlöletét. Jellemző volt az az eset, amikor egy Eger környéki falucskát fosztogatott a török, egy paraszt- gazda elkiáltotta magát, hogy „jön Koháry!” A hír hallatára hanyatt-homlok menekült az ellenség. Egyre gyakrabban érkeztek a panaszkodó levelek Sztambulba. 1682-ben körül is záratta Fülek várát a váradi basa Thökölyvel. Koháry a végsőkig védekezett. A tüzes gránátok úgy hullot- stak, mint „vérszínű holdgöm- <bök’*, — írja egy nagyszebeni <szenátor, aki bentszorult a <várban. A vár kicsiny volt és <szűk, úgyhogy egy-egy- becsa- spódó lövedék nemegyszer 30 ^embert is elpusztított. A váriba szorult nemesek feleségei, ^lányai siránkozásba kezdtek,

ezzel megtörték a védők önbizalmát, akik később megadták magukat. Senkinek sem görbölt a hajaszála sem, csak Koháry került fogságba. Thököly 23 hónapig őriztette Régéé várában. Innen Munkács várába került, hol nedves, bűzös börtönben szenvedett tovább, kézen-lábon feszülő bilinccsel. Ruhája rongyokba foszlott testéről. Itt írta „Munkács kővárában szereztetett versek*’ c. kötetének verseit. A tokaji, pataki és ungvári rabság után végre kiszabadult; A dunántúli, Tiszán-inneni részek és a bányavárosok altábornagya lett és újra réme a töröknek. A székesfehérvári és az 1686-i budavári ostromban tűnik ki katonai képességeivel.

| 687-ben, magyar csapa■L tok élén, Eger alatt találjuk Koháry Istvánt. Eger már csak török sziget az országnak ezen részében, A Cap- rara—Mersy—Heister hadsereg elvágta a Budával való kapcsolatát, október 19-én kezükbe került már Szolnok vára is, majd Heves és Jászberény erőssége is elesett. Majd elesik Hatvan, Sírok, Cserép- és Szarvaskő vára. A felszabadító csapatok fővezére D’ Oria János, a bajor választó- fejedelem tábornoka, — a had. sereg létszáma alig 10 000 fő- nyi, A csapatok fele magyar

■ hajdúk és huszárok, Koháry

■ István vezérlete alatt. Keze i alá tartozott ajnácskői és put- . noki idevezényelt várőrség

■ magyar csapata is. Az alig 10 000 főnyi sereggel szemben,

1 a 4000-es fanatikus mohame■ dán, jól begyakorolt és vitéz

■ törökség állott Eger városában

■ és várában; A vezérek a ve- i szélyes és veszteségekre szá■ mottartó ostrom helyett, a : biztosabb és kockázatnélküli ' kiéheztetéshez folyamodtak;

Aratás előtt felégették az Eger . körüli földeket. D'Oria serege a várostól délre, Koháryé pe- • dig nyugatra települt, a Haj- ! dű-hegy felől. Ezért nevezték a Szépasszony-völgyet Koháry- völgynek, s az ott levő kutat Koháry-kútjának; Az egri török sereg keményen tartotta

■ magát, ki-kitört a várból. Egy ilyen kirohanás alkalmával a

' szóláti völgyben lelte halálát

■ a török várparancsnok, Os- 1 mán basa; Hetekig folyt már

■ az ostrom, mikor egy kiroha- ' nás alkalmával Koháry Ist■ ván „... derék magyarjaival

■ visszaverte ugyan az egri török katonákat, de midőn ezeket a Hatvani Kapuig (a mai Mártírok tere) nagy mészárlások között kergeté, egy golyóbis által, amely a várbástyáról ő reá vala arányozva, a pogányák vérétől akkor is párolgó jobb karját megsebesít1 vén, ötét az öldökléstől való

fwvvwyy^wfvavvvvwir»»»v»»»»»» >

megszűnésre kinszeritette." A; tábori sebészek veszedelmes-; nek találták sérülését, gyógyí-; tották is, de „nem a seborvo-; si regulák szerint*’. Ezért; Becsbe ment, de ott megrósz-; szabbul járt, elmetszették egy; fontos inát, úgyhogy ettől; kezdve nem használhatta jobb; karját. Említésre érdemes,; hogy amidőn később ország-; bíróvá lett, az 1715. évi; XXIX. törvénycikkel engedé-; lyezték neki, hogy „nevét; ezüst petsét-nyomóra vagy in-; kább táblátokéra metszve az; oklevelek alá nyomtathassa,; ami annyit érjen, mintha tu-; lajdon kezével íródott volna.*’ !

Koháry, azonban a vár át-; adásánál, a hősi csaták szín-; helyén, 1687; december 17-én; megjelent. ;

Béna keze megakadályozta,; hogy tovább is katonáskodjék.; Élete utolsó éveit a csábrági; várban tölti; Ö, aki annyi ha-; Iáit látott, nem félt a halál-; tói. Koporsóját élőre elkészít-; tette és sokat elmélkedett mel-; lette. 1731-ben halt meg, 83: éves korában. ;

Gokat áldozott a közjóra,;

700 000 forintot adott; közcélra; Megalapította a; kecskeméti algimnáziumot, a; debrecenit pedig kollégium-; mai látta el. A könyvek sze-j relmese volt, még a táborban; is hordott magánál mindig; néhány könyvet ;

A bátorság és a hősi kato-! nai magatartás képét hagyta! ránk Koháry István. Az egri! vár rögei róla is beszélnek—í nekünk, kései unokáknak. < Sugár István <

adás, amelyet Wilhelm Winkler bécsi professzor nyújtott be, azzal a problémával foglalkozik: Hány ember élt eddig

Földünkön? A professzor csupán hatszázezer évre becsüli az emberiség történetét, noha egyes kutatók szerint már több millió éve élnek emberek Földünkön. Így is szédületes számok szerepelnek a professzor előadásában. Becslése szerint az emberiség fennállása óta 4—5 billió ember született élt» szenvedett és halt meg.

Hogy erről a számról képet alkothassunk magunknak, képzeljük el a következőket:

A népsűrűség ma Földünkön átlag négyzetkilométerenként 27 ember, ha az emberiség keletkezése óta Winkler profesz- szor számításai alapján senki sem halt volna meg, egy négyzetkilométer területen jelenleg ötvenezer embernek kellene élnie. Ez azt jelentené, hogy mindenkinek legfeljebb annyi hely állna rendelkezésére, amelyen egy ágyat felállíthat magának.

Egy 325 érés iskola jubileumi

ünnepségére készül

Néhány nappal ezelőtt nyitották meg Gyöngyösön a Vak Bottyán Gimnáziumban az iskola 326-ik tanévét. E nagymúltú intézet ugyanis néhány hónappal több mint 325 éve nyitotta meg először kapuit a tanulni, művelődni vágyó fiatalok előtt. A szép évforduló ünnepségeit most összekötik a szinte már hagyományossá váló gyöngyösi napok eseményeivel, s a jubileumi megemlékezést szeptember 12-én rendezik meg.

A gyöngyösi gimnázium nem mindennapi eseményére ellátogat Ilku Pál művelődésügyi miniszterehelyettes is.