Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-16 / 165. szám

2 népújság 1959. július 16., csütörUfe PR A GÁ TÓL—BÉCSIG A VIT-ek történetéből i. Hetedik nagy találkozójára készül a világ ifjúsága. Szerte a világon ifjú szívek millióit dobogtatja a vágy, hogy július 26-án ott legyenek Bécsben és testvérként találkozzanak távo­li tájak fiaival, leányaival. A Világifjúsági Találkozó­nak nagy vonzóereje van a fiatalokra, a világ bármely pontján éljenek is. Az eddigi Világifjúsági Ta­lálkozók története a kitartó küzdelem sok ezernyi példáját jegyezte fel azokról a legkü­lönbözőbb nemzetiségű fiata­lokról, akik a legszömyűbb terror ellenére is eljutottak hazájukból e nagy nemzetközi találkozóra. Mi volt az elindítója a fiata­lok millióit átfogó mozgalom­nak? Honnan pattant ki a szikra, amely a barátság nagy tüzévé nőve, fényével bevilá­gítja az egjész világot? Lapoz- eunk vissza a történelembe. Megszületik az ifjúság nem­zetközi összefogásának gondo­lata. A II. világháború véres har­cai közepette, 1941 szeptem­berében a szovjet ifjúság kép­viselői antifasiszta nagygyűlést tartottak Moszkvában. A gyű­lés részvevői felhívással for­dultak a világ ifjúságához: i.Gyűjtsétek össze erőiteket az emberiség leggonoszabb ellen­sége, a fasizmus ellen”. A kö­zös ellenség elleni küzdelem­ben megértésre talált a fel­hívás. Szerte a világon mozgalom indult az ifjúság erőinek össz- szefogására. Egy évvel a szov­jet ifjúság felhívása után, 1942 novemberében 28 ország de­mokratikus ifjúságának kép­viselői Londonban megalakí­tották a Világifjúsági Tanácsot. Különböző társadalmi rend­szerben élő, különböző politi­kai és vallási nézeteket valló fiatalok tömörültek harcba a közös célért: a fasizmus meg­semmisítéséért, a béke kivívá­sáért. 1945. október 29-én — har­minc ország ifjúságának kez­deményezésére Londonban ült össze az első világifjúsági kongresszus. Hatvanhárom or­szág 1437 küldöttje és 148 meg­figyelője 30 millió fiatalt kép­viselt. A kongresszus új ifjú­sági világszervezet létrehozá­sát határozta el. így alakult meg a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, amely már lét­rejöttekor elhatározta, • hogy harcolni fog a békéért, a sza­badságért, a demokráciáért, a nemzetközi függetlenségért, az Ifjúság szocialista és politikai jogainak védelméért, a nem­zetközi ifjúsági mozgalom egy­ségének erősítéséért. Tevé­kenységét azóta is e célok el­érése érdekében folytatja. Már a DÍVSZ alakuló kong­resszusán javaslat hangzott el a béke és barátság találkozói­nak megrendezésére. Ennek alapján tartják meg. minden második évben a fesztiválokat. Prága A béke és barátság találko­zójára először 1947 nyarán Prágában került sor. Nehéz időket éltek akkor a világ né­pei. Alig két éve ért véget a második világháború. Európa még romokban hevert, és sa­jogtak a háború okozta sebek. A világ fiataljai azzal a gon­dolattal indultak az első Világ­ifjúsági Találkozóra, hogy töb­bé nem engedik megismételni a pusztító világháborút, hogy dolgos kezeket és fiatalos lel­kesedést sohasem fognak töb­bé imperialista háború céljaira pazarolni. A csehszlovák ifjúság vendé­gül látta Prágában 73 ország legjobb fiait. A Vencel tér örömmámorban úszott, és a világ nemzeteinek zászlóit lo­bogtatta a friss szellő. Az af­rikai néger fiatalok az ősi tam-tam dobok ritmusára tán­coltak, a bécsiek valcert jár­tak és sokan megtapsolták a magyar fiatalok népszerű csár­dás-bemutatóit. A csehszlovák főváros szín­házaiban, előadótermeiben, szabadtéri színpadain és a sportpályákon naphosszat tar­tott öt világrész fiataljainak nemes vetélkedése. A népi együttesek versenyét a világ­hírű Hacsaturján szovjet zene­szerzőnek ítélte a bíráló bi­zottság. A sportversenyeken hírneves sportolók indultak. Találkoztak a fasizmus elle­ni felszabadító háború ifjú ve­teránjai, a szovjet és lengyel, a jugoszláv és a francia, a csehszlovák és az olasz parti­zánok fiatal küldöttei. Együt­tesen fogadták meg: nem en­gedik, hogy a fasizmus még egyszer felülkerekedjék. A távoli országokból érke­zett küldöttek a vendéglátó csehszlovák fiatalokkal együtt a találkozó napjaiban felke­resték a Prágától nem messze fekvő Lidicét: azt a falut, ame­lyet a náci barbárok a földig romboltak, s amelynek min­den lakosát — férfiakat, asszo­nyokat, gyerekeket — legyilkol­ták. 1947-ben az ifjúság még alig ocsúdott fel a háború vérziva­tarából, s a csehszlovák fővá­rosban tartott VIT-en egy bé­késebb, boldogabb jövőbe ve­tett hit csendült ki a fiatalok szavaiból, dalaiból. Ezen a ta­lálkozón vált Novikov zeneszer­ző dala a DÍVSZ himnuszává: Egy a jelszónk, a béke Harcban boldog jövőért me­gyünk .., Itt vált felismeréssé és meg­győződéssé a szárnyaló dal egyik sora: „Nincs oly erő, mely legyőzné, ki a népért küzd...” A prágai találkozó olyan óriási visszhangot váltott ki a fiatalokból, hogy itt javasolták: ezentúl kétévenként rendszere­sen rendezzen a DÍVSZ feszti­vált. Ehhez az elhatározáshoz csatlakozott a Nemzetközi Di­ákszövetség is, és azóta közösen rendezik a VIT-eket, amelyek­nek nevét: „Világifjúsági és Diáktalálkozó”-ra változtattak. Budapest Budapesten 1949 augusztu­sában találkoztak másodszor öt földrész fiainak és lányainak küldöttei, 84 ország tízezer fia­talja jött fővárosunkba, hogy a magyar ifjúsággal együtt hitet tegyen a béke mellett. Egy évtized telt el azóta... Bizonyára sokan vannak, akik személyes élményeik alapján most is emlékeznek a gyönyörű két hétre. Történelmi napjai voltak ezek népünknek. A II. budapesti VIT még ha­tározottabb, még erőteljesebb béketüntetés volt, mint a prá­gai. Erre szükség is volt. 1947 és 1949 között bizonyos válto­zások következtek be a nemzet­közi helyzetben. Egyre világo­sabban látszott, hogy a nyugati imperialisták — elsősorbán az USA vezető körei — háborúra spekulálnak. De kifejezésre ju­tott az is, hogy a népek le akarják fogni a háborús gyúj­togatok kezét. Már hónapokkal a VIT idő­pontja előtt előkészítő bizottsá­gok alakultak Argentínában, Kubában, Mexikóban, Auszt­ráliában, az Egyesült Államok­ban, Angliában, Norvégiában. Bulgáriában, Kínában, Indiá­ban és sok más országban. Számos kapitalista kormány akadályt gördített a VIT-re utazni vágyó fiatalok elé. Nor­végiában például nem adtak külföldi valutát az utazáshoz. Olaszországban és Izraelben megtagadták az útlevelek ki­adását. A nyugatnémet ható­ságok nem engedélyezték a holland küldöttek átutazását. Dél-Amerikában börtönbe ve­tették a VIT-re induló fiatalok egy részét. Hiába volt azonban a sok nehézség, a békeharcos fiatalok leleményessége és aka­rata legyőzte az akadályokat. 1949. augusztus 14-én az Új­pesti Stadionban ünnepélyesen megnyílt a II. Világifjúsági Ta­lálkozó. Budapest két hétre a világ ifjúságának fővárosává vált. A „Fesztivál-láz”, amely a Világifjúsági Találkozó elma­radhatatlan velejárója, magá­val ragadta a magyar fiatalo­kat is. A Körúton, a Nemzeti Színház előtt, a Városligetben jelvényeket cseréltek, egymás dalait tanulták a találkozó részvevői, a tábortüzek fényé­nél új barátságok születtek. Olasz és indonéz dallam, szovjet és mexikói énekszó hallatszott mindenfelé. Az ünnepségből nem maradtak ki a vidéki nagyvárosok fiataljai sem, akiket a külföldi fiatalon: egész autóbuszkaravánokkal kerestek fel. Megifjodott a vén Duna is, amikor hullámzó, lampionos csónakokkal, virágfüzérekkel és fényszórókkal díszített ha­jókon tízezernyi fiatal tett sé­tahajózást. Egész Budapest megfiatalodott, hatvanéves bá­csik és nénik együtt zakatol­tak a fiatalokkal. Napról- napra gyönyörködhettünk a változatos kultúrműsorokban, izgatottan figyeltük a sport- versenyek eredményeit. Sze­mélyesen találkozhattunk Ked­ves regényhőseinkkel Maresz- jevvel — az ,.Egv igaz ember­rel —, Radek Jurkinnal. Az Ifjú Gárda tagjával, a hazájuk sza­badságáért harcoló kínai, gö­rög és vietnami partizánokkal. Hazánkban, a népi demokra­tikus Magyarországon, sok ezer nyugati országból érkezett fia­tal meggyőződhetett arról, hogy az úgynevezett „vasfüg­göny” kitalált mese, és ha ilyen van, azt az amerikai imperia­listák emelik a népek közé. Amikor a Hősök terén bú­csúzásra gyűltek össze a fiata­lok, szent esküvés szállt a vi­lág négy tája felé: „Mi, de­mokratikus ifjak, akik a Föld minden részéből érkeztünk Bu­dapestre a Világifjúsági Talál­kozóra, együttesen kifejezzük lángoló akaratunkat, hogy bol­dogan éljünk olyan világban amely nem ismeri többé a nyo­mort és a háborút...” Az eskü megfogant az ifjú­ság legjobbjainak szívében. Bizonyság erre többek között a holland, a dán, és a nor­vég fiatalok tüntetése, akik a reakciós lapok székházai előtt leleplezték ezeknek az újsá­goknak a budapesti VIT-ről írott hazugságaiig Tizennégy napos ünnepség, a nemzetek fiataljai között rendezett baráti találkozó után Budapesten bevonták az ár­bocról a VIT zászlaját, s azt csak két esztendő múlva, 1951 augusztusában Berlinben- bontották ki újra, Berlin 1951 augusztusában a fiata­lok tízezrei indultak útnak, hogy részvevői legyenek a III. Világifjúsági Találkozó­nak. Nem egy olyan küldött volt, aki távoli hazájából már áprilisban elindult és az ős­erdőn gyalog vágott át, hajó­val, vonattal utazott, hogy augusztus elsejére Berlinben legyen. Az imperialista hatal­mak még szigorúbb határzá­rat rendeltek el, mint 1949- ben. Olaszországban nem ad­tak útlevelet az NDK-val ha­táros országokba, de hasonló volt a helyzet a latin-ameri­kai államokban is. Nyugat- Németországban rendőrök ez­rei idomított farkaskutyakka! őrizték a határt, így akarták megakadályozni, hogy a íyu- gatnémet fiatalok eljussanak Berlinibe. Azonban a küldöt­tek mégis átjutottak. Az ünnepélyes megnyitóra fényes nappal került sor, és mégis hatalmas tűzijátékot rendeztek. Óriási luftballono- kon a nemzeti zászlók emel­kedtek a magasba, majd a ballonok a levegőben szétpuk­kantak, és a zászlók kis ejtő­ernyőkön ereszkedtek le a földre, az ünneplő milliók kö­zé. Mert milliók voltak jelen: a 25 ezer külföldi fiatal mellett kétmillió német fiú és leány jött el hitet tenni a béke és egység és a barátság mellett. Azonban a levegőben nem­csak békés léggömbök és szí­nes rakéták • röpködtek. A szomszédos Nyugat-Berllnből sárga amerikai helikopterek merészkedtek az Unter den Lindenen felvonuló fiatalok fölé. és uszító röpcédulák tíz­ezreit dobták le. Nem ériek el vele sokat, még csak in­kább növelték az ellenük iz­zó gyűlöletet, amit a fegyel­mezett német fiatalok egyéb­ként azzal fejezték ki, hogy Összeszedtek minden röpcédu­lát, és a helyszínen elégették valamennyit. A levegőben röködő helikopterek felé mil­liónyi fenyegető ököl emelke­dett e szavak kíséretében: ..AMI GO HÓM!” „Amerikai­ak, takarodjatok haza!” SZABÓ IMRE. a KISZ M. B. titkára (Folytatjuk.) Szerdától a kínai lapokat új írásjelekkel nyomtatják PEKING (Üj Kína) A kínai írás megreformálására alakult bizottság és a népművelés­ügyi minisztérium közös köz­leménye szerint szerdától kezdve a kínai lapokat, folyó­iratokat és könyveket új, egy­szerűsített írásjelekkel nyom­tatják. (MTI) A Lengyelorsxágbat, párt• és korm Katowicéi VARSÓ (MTI): A Lengyel- országban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség N. Sz. Hruscsov vezetésével szerdán különvonaton Katowi­cébe, a sziléziai iparvidék egyik központjába utazott. A küldöttséget elkíséri W. Go- mulka, a LEMP Központi Bi­zottságának első titkára, P. Jaroszewicz, a lengyel minisz­Kedd éjjel szí 1'élmilJió amerikai PITTSBURG (AP—Reuter): Kedd éjfél után egy perccel sztrájkba lépett félmillió ame­rikai acélipari munkás, meg­állt a munka az Egyesült Ál­lamok hatalmas acélipari üze­meiben. Szerdára ‘ virradó éjjel az elnéptelenedett üzemek ka­pui előtt elfoglalták helyüket a sztrájkőrök. A szakszervezetek és a mun­káltatók több mint két hónap­ja folyó tárgyalása eredmény­telen maradt. Eisenhower erő­feszítései sem tudták megaka­Fidel Castro «sszeli a latin-amer HAVANNA (MTI): Az Üj Kína hírügynökség jelentése szerint Fidel Castro kubai mi­niszterelnök szombaton beszé­det mondott, amelyben felhívta a latin-amerikai népeket, hogy támogassák egymást és ne higgyenek a Kubát becsmérelő Egyesült Államoknak. Mind­azok, akiket érintett a kubai forradalom — mondotta —, Kubára hárítják a felelősséget a Karib-tenger térségében ke­letkezett nyugtalanságért. Ezek a körök abban reménykednek, hogy ha a külföldi érdekeket képviselő csoportok leigázzák a kubai népet, akkor a testvémé- pek már nem tiltakoznak majd.” A továbbiakban a kubai for­radalom jelentőségéről beszélt és rámutatott, hogy Kuba egyetlen bűne —, ha „ilyen bűnről szó lehet” — az, hogy a szabadságot kívánja. Kubanern „Ez nem jellem Amerikai lapszerke NEW YORK (TASZSZ): Jú­lius 14-én amerikai lapszer­kesztők egy csoportja nyilat­kozatot adott ki, amelyben hangsúlyozzák, hogy a Moszk­vában megnyíló amerikai kiál­lítás bizonyos anyagai „nem tipikusan jellemzik” az ame­rikai életet, hanem csupán propagandacélokat szolgál­nak. A lapszerkesztők tilta­koznak például a moszkvai rendeltetésű divatbemutató el­len, amely fehéreket és nége­reket együtt vonultat fel. Az Associated Press hírügy­nökség jelentése szerint a di­vatbemutató New York-i fő­próbájára meghívott, negyven lapszerkesztő beadványában hangsúlyozza: „Mi, az ameri­kai sajtó dolgozói, tiltakozunk a moszkvai kiállítás részére tervezett divatbemutató ellen, amelynek összeállítása nem tükrözi helyesen az amerikai életformát.” A szerkesztőcsoport különö­sen elítéli azokat a jelenete­ket, „amelyek nem tipikusak az egyszerű amerikai családok életére”. Néger férfi és nő há­zasságkötése fehér vendégek jelenlétében, estély egy ma­Szoviet lapok a MOSZKVA (TASZSZ) Naumov, a Pravda genfi tu­dósítója, a lap szerdai számá­ban azt írja, hogy a genfi ér­tekezlet cselszövényei ellenére reális lehetőségek mutatkoz­nak bizonyos eredmények el­érésére. A nyugati polgári saj­tó is elismeri, hogy a helyzel javulásában döntő szerepe volt a Szovjetunió magatartá­tartóxkodó sxovjeí íny küldött ség e utaxott tertanács elnökhelyettese, K Zamajtis nehézipari miniszter F. Waniolka bánya- és ener­giaügyi miniszter, valaminl más vezető személyiségek. A török körme az atomfegyverei! övezetre tett sa ANKARA (Reuter): Jól ér­tesült ankarai körök közlése rájkba lépett acélipari munkás dályozni, hogy a sztrájk a szakszervezetek által kitűzött időpontban megkezdődjék. Ax Új OSXÍt csütörtökön teszi Helmer volt beliig1 a kom BECS (MTI): Az Osztrák Néppárt és a Szocialista Párt a hosszas kormányalakítási tár­gyalások után most hivatalo­gásra szólította fel íkai népeket exportálja forradalmát más la­tin-amerikai országokba — fűzte hozzá a miniszterelnök —, de a példa hatását nem akadályozhatja meg. (MTI) Francia « titkos terrorsxervex ROMA (MTI) Az egész olasz társadalmat felháborította az a tragikus esemény, melynek következményeként egy olasz gyermek esett áldozatul az al­gériai szabadságharcosokat ül­döző kolonialisták terrorcse­lekményének. Mint ismeretes, kolonialista ügynökök Olasz­országban merényletet követ­tek el Tayeb Mohamed Bour- louf tuniszi újságíró ellen. A robbanás áldozata azonban Rolando Rovai, egy tízéves olasz kisfiú lett. A gyermek életét vesztette, öt másik gyer­z6 Amerikára" 9ztők nyilatkoznak gánházban, ahol a vendégek között több néger van. (MTI) Kasszem miniszi az iraki forrada BAGDAD (MTI): Irakban szerdán már második napja tartanak a július 14-i forrada­lom első évfordulójának ünnep­ségei. Kedden a nagy katonai díszszemle, szerdán pedig a la­kosság felvonulása szerepelt az évforduló ünnepi műsorának középpontjában. Abdel Karim Kasszem mi­niszterelnök kedden este a ka- ;onai akadémia tisztavató ün­nepségén beszédet mondott, nyugati hírügynökségek jelen­tése szerint közölte, hogy a jö­vő év január 6-tól, a hadsereg napjától kezdve újból szabadon működhetnek a politikai pár­tok. Bejelentette még, hogy új ilkotmányt készítenek elő, amelyről népszavazáson dön- enek. Másfél éven belül pedig, vagyis a jövő év végéig újra megválasztják a nemzeti taná­csot. A miniszterelnök kijelentet- ;e, hogy Irak baráti együttmű­genii értekezletről sának, hiszen a Szovjetunió erőfeszítései arra irányulnak, hogy kölcsönösen elfogadható alapon megegyezés jöjjön lét- , re. Kudrjavcev, az Izvesztyija ' genfi tudósítója azzal a titkos üzenettel foglalkozik, amelyet a bonni kormány az amerikai, : az angol és a francia kor­mányhoz juttatott el. A bonni vezető körök - hangsúlyozza az Izvesztyija tudósítója — az értekezleten és az értekezleten kívül elfog­lalt álláspontjukkal egyáltalán nem használnak, hanem árta­nak nyugati szövetségeseiknek. (MTI) íny elutasította tői mentes balkáni iovjet javaslatot szerint a török kormány.eluta­sította az atomfegyverektől mentes balkáni övezetre tett szovjet javaslatot. .A török kormány szóbeli vá­laszát hétfőn ismertették a szovjet külügyminisztériummal (MTI) •ák kormány- le hivatali esküjét ^miniszter kimaradt lányból san közölte az űj kabinet hi­vatalos névsorát. A Szocialista Párt az utolsó pillanatban, általános megle­petésre Josef Afritsch-ot, a bé­csi városi tanács osztályvezető, jét jelölte belügyminiszternek:. Helmer eddigi belügyminiszter visszavonult a közéleti tevé­kenységtől. Az új kormány tagjai csü­törtökön teszik le Schärf köz- társasági elnök előtt a hivatali esküt. (MTI) is algériai etek garáxdálkodása mek pedig megsebesült. Olaszországba is eljutott az algériai szennyes háború — ír­ja ezzel kapcsolatban az Uni- ta. — Tévedett, aki azt hitte; hogy ez a háború francia bel- ügy és hazánkat nem érinthe­ti. összeomlott az az állítás, hogy „atlanti szövetségesként’* kell állást foglalnunk e hábo­rúval kapcsolatban, „szolidá­risnak kell lennünk a nyugati határok védelmében Afriká­ban.” Ha elfeledkeztünk az Algériában és a párizsi rend­őrségen megkínzott szabadság- harcosok jajkiáltásáról, ha el­feledkeztünk a „Vörös Kéz”, a szabadságharcosok ellen küzdő terrorszervezet rémtet­teiről, most egy ártatlan olasz gyermek tragikus halála eszünkbe juttatja ezt. lerelnük beszéde lom évfordulóján ködést kíván a kölcsönös meg­becsülés és a jószomszédi poli­tika alapján minden arab vagy nem arab országgal. Kapcsolataink a baráti kom­munista vagy szocialista álla mokkái és más baráti orszá­gokkal a kölcsönös érdekek alapján fejlődnek — hangsú­lyozta Kasszem. Semleges, békeszerető állam vagyunk — mondotta —. barátságra törekszik az egész világgal. (MTI) Időjárásjelentés Várható időjárás csütörtök estig; Erősen felhős idő, sok helyen eső. zivatar. Mérsékelt, holnap a Du­nántúlon élénkebb szél. Igen eny­he éjszaka. A nappali felmelege­dés keleten 1—2 fokkal mérséklő­dik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 17—20, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön: nyugaton 22—25, keleten 25—28 fok között. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom