Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-09 / 159. szám

1959. július 9., csütörtök népújság 3 Irány: BÉCSU1 f albúgnak a hajoküríök... É^ a két impozáns testű ma­gyar hajó — a „Felszabadulás" és a „Deák Ferenc” — lapát- kerekei fürgén hasítják a Du­na zöldes vizét. Az útirány — Bécs, a VII. Viláigiíjúsági Ta­lálkozó.. 3 Bécs az ódon patinájú, ős­régi város, ünnepi külsőt ölt. öt kontinens ifjúságának kül­dötteit várja a VIT ünnepsé­geinek idejére. Közel húsz or­szág küldi el fiataljait az oszt­rák fővárosba: a Szovjetunió, a népi demokratikus országok, s a nemzeti függetlenségükért harcoló Algéria, a néger Afri­ka, Amerika, Franciaország, Olaszország stb; Bécs várja a világ ifjúságátl Várja őket az ősrégi Burg, a bécsi Opera, a' Burgtheater, a Konzerthaus, a Práter-stadion és ezernyi más nevezetesség, látványosság, amit a város tartogat a fiatalok számára. A VIT-re készülő, az utazás vá­rakozó izgalmában élő fiúk és lányok, különböző nemzetek fiai, nem ismerik egymást, kö­zülük talán még senki sem járt Becsben. Mégis mind ba­rátok lesznek, barátokként ta­lálkoznak ott. Mert összekap­csolja őket az egyetlen nagy érzés: a béke és a barátság emberi gondolata! A VII. Világifjúsági Talál­kozó az ifjúság felejthetetlen, hatalmas tömegtüntetése lesz! Szimbolikus demonstráció a semleges Ausztria szívében, a kapitalista világ kapujában. Tömegtüntetés lesz az ifjúság találkozója, tüntetés a-, gyilko­lás, az embertelen vérontás, a pusztító háború ellen — a bé­kéért, s minden elnyomott nemzet szabadságáért! És ez nem tetszik az impe­rialista uraknak! Ezért igye­keznek a tőiké reakciós kor­mányhatóságai, hogy mindent elkövessenek: fiataljaik ne utazzanak el a Világifjúsági Találkozóra, Bécsbe. Aljas és ostoba mesterkedésekkel totá­lis propagandahadjáratot in­dítottak, s „bamkádokra“! von­tatták leghatásosabibnák kép­zelt lélektani fegyvereiket is. A kudarcuk nyilvánvaló: a fi­atalokat nem tudják eltéríteni szándékuktól! Persze a meg­veszekedett nyugati rettegők az erőszakos eszközöktől sem riadnak vissza. Mitől féltik ifjúságukat, ml az, amitől ennyire rettegnek a tőkés „nagybácsik?« A válasz nagyomis egyszerű és világos: Becsben ott lesznek a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok ifjúságának képviselői is! Rettegnek attól a gondolattól, hogy a kommunista eszmék talán „megfertőzik" fiataljaik lelkét! A neofasiszta szervezetek Becsben is sietve porondra léptek és munkába kezdett más kommunista ellenes erők egész bandériája is. Hogyan? Bécs minden nagyobb — ösz- szejöveteiek megtartására al­kalmas — termét, épületét ma­gas bérleti díjakart ígérve, elő­re lefoglalták, hogy a VIT idejére mások ne juthassanak ezekhez a helyiségekhez; sha mégis hozzájutnák, akkor kényszerítve legyenek a legma­gasabb bérleti díjat megfizetni. Ezt a módszert átvették a bé­csi szálloda- és étteremtulaj­donosok is. Számítva a felduz­zadt idegenforgalomra, fel­emelték a szállodai szobák és a vendéglői ételek, italok árát. A • magyar államnak nincs erre kidobni való pénze. Ezért gondoskodott maga az állam a VIT-küldöttek elszállásolá­sáról és étkeztetéséről. VIT- küldöttségünk hajón lesz el­szállásolva, s itt is étkeznek. Július 23-án, két hét múl­va, elindul a két magyar hajó fölfelé a Dunán, az osztrák fő­városba. A „Felszabadulás” és a „Deák Ferenc" fedélzetén, a négyszáz magyar fiú és lány között, ott lesznek megyénK küldöttei is, a magyar ifjú­ság képviseletében. Elindul a hajó és négyszázan tekintenek majd vissza a fodrosodó hul­lámokra, a távolodó kikötőre. Aztán lassan elmarad minden, a kikötő, a parlament tornyai — s már csak a főváros hal­vány körvonalai integetnek a búcsúzok után :. j — kyd — Átadás előtt az egri dohánygyári építkezés Á hosszú idő óta húzódó egri dohánygyári építkezés végre befejeződött. Az új épület- szárnyba költözik át az előké­szítő- és a csomagoló-osztály, míg ezeknek a helyén a fürdő­és mosdóhelyiség átalakítási munkálatait kezdik meg, ame­lyet a terv szerint az új évre befejeznek. Az új gyárrész műszaki át­adása ma, csütörtökön történik, ... hogy az Egyesült Álla­mokban egyre elviselhetetle­nebbé válik a gazdasági pan­gás. Akárhogyan is kerülgetik a nyílt szavak használatát az USA vezetői, végeredmény­ben jogos az az állítás, hogy nem átmeneti hanyatlás van a tengeren tálon, hanem po­litikai és gazdasági válság. S ez igen súlyos. Az a helyzet ma az USA- ban, ebben a „mesés, gazdag, erős, jelfelé ívelő, a nagy le­hetőségek országában”, hogy megdöbbentő a munkanélkü­liek száma. Mitchell munka­ügyi miniszter az elmúlt na­pokban megtartott gazdasági értekezletén közölte, hogy hi­vatalosan öt és félmillió azok­nak a száma, akik hónapok óta munka nélkül sínylődnek. — Megdöbbentő ez a szám ismeri be az angol Daily Express, amely a legreakció- sabb jobboldali lapok egyike —, a hivatalos számadat min­dennél jobban beszél, — na­gyon súlyosak lettek Eisen­hower gondjai. — Hát még az országutak éhes vándorainak gondjai... F. I. Bányászok a karácsénál termelőszövetkezetben EGYMÁS UTÁN indulnak a bányász-autóbuszok, a gyön­gyösi Xll-es akna irodaháza elől viszik az éjszakai munká­ban elfáradt bányászokat a tá­voli falvakba. Egy kis csoport még vára­kozik a párttitkárra, hogy meg­kapja a feladatokat a „máso-. dik műszakra”. Amikor meg­történt az eligazítás, Juhász Ferencék is felszálinak egy munkás-autóbuszra és irány Karácsond, a Dózsa Tsz. Mindennap indul egy cso­port a termelőszövetkezetbe, segíteni, a romos istálló újra­építésénél. A gyöngyösi Xll-es akna bányászai védnökséget vállaltak a karácsondi Dózsa Termelőszövetkezet felett. Igyekeznek is a vállalt feladat­nak eleget tenni, nehogy szem­rehányást kapjanak a termelő­szövetkezeti tagoktól. Előre megszabott terv sze­rint dolgoznak a bányászok. Váslai9 A nagyim emberekről ’A nagyfiú —, így ketl őt neveznem —, az egri Népkert sétányán tűnt fel, oldalán alá­zatosan lépkedett, s csodálat* tál nézett fel rá egy nála más­fél fejjel alacsonyabb bakfis. Furdalt a kíváncsiság, mi igézhette meg ennyire fiatal bakfis-szívét ennek a lány­nak. Furdalt a kíváncsiság, mert a csíkos, fekete pulóver es, sze­gekkel kivert csőnadrágos ifiúr külseje nem adott ma* gyarázatot e nagy ragaszkodás miértjére. Inve, most is megáll, két ke­zét hanyagul zipzárral ékesí­tett. szűk nadrágzsebébe dug­jOi Gí> e • «I — Ide süss! — szőtt jelen* tőségteljesen intve fejével az olvadozó bakfis felé. Száját félrehúzva „tömörített”, majd arcát teleszívta levegővel, s a következő pillanatban a szemben levő pad támláján „ült” a csodaköpés. A bakfis Ujjongva sikoltott. rr* Istenien csináltad, — He... he... h... h... *** nyefegett nagyképűen a fiú... a tudás kidomborodik — bö­kött képére, amely kész volt az újabb „tömörítésre”, hogy még mesteribb találattal vív­ja ki az őt igézettel néző bak­fis ámulatát. Már messze jártak, de még mindig ott tolakodott a fülem körül a nagyfiú öndicséretet zengő szava: „a tudás kidom­borodik .. A tudás? Ebben a fejben? Ott. a hosszában csíkos feke­te pulóver felett? — Lehetet­len! Lám, áz élet gyakran produkál szokatlan eseteket. Egyik nap három kőműves, — Juhász Ferenc, Dudás 'István, és Farkas József — ment mun­kaidő után istállót építeni, délután pedig Királyházi elv­társik, a fiatalok váltották fel őket. A bányászok segítségével gyorsan halad a munka. Már befejezték a tető padlásozását, lebetonozták az istállót, köz­falat bontottak. A LAKATOSMŰHELYIEK az elhanyagolt kutat javítgat­ták. Vaslétrát szereltek fel és vasvázra állították a szivattyút. Ha valahol, szükséges volt a vízvezeték „orvoslása”, a szak­értő kezek rövid időn belül helyrehozták a hibát. A sertésé lak lebetonozása a szaporulat miatt sürgőssé vált. Egy délután belefogtak a pat­ronáló bányászok, s nem nyu­godtak addig, amíg készen át nem adták a tsz elnökének. A régi istállóépület felújítá­sán kívül még új etető építé­sén dolgoznak a bányászok kö­zösen a tsz tagjaival. Épül az istálló, gazdagodik a termelő- szövetkezet. A baráti segítő­készség a gyöngyösi XII-es ak­na bányászai részéről elisme­rést érdemel és tudják is érté­kelni a karácsondi Dózsa Tsz tagjai. Jóleső érzés, hogy látják a kőművesmunkába hajló bá­nyászokat, aki knek kezén még az előző műszak szene kormo- sodik. Érzik, hogy nem hagyta el őket a munkásosztály ebben a jelentőségteljes munkában. MINT KÖZELI ISMERŐSÖ­KET, már úgy fogadják a ka- rácsondiak az autóból kilépő bányászokat. Érzik a segíteni- akarást, a baráti kézfogás ere­jét és ezért is bíznak a jövő­ben a karácsondi termelőszö­vetkezeti tagok. K. J. A csillagok világa felé» TVfyári éjjeleken, amikor nem borítja felhő a sötét ■*-’ égboltozatot, — ma már egyre kevesebb ámulattal nézzük a fent, a magasban ragyogó csillagokat. Néhány év­tizeddel, vagy akár csak néhány évvel ezelőtt is, a csillagos ég megközelíthetetlen misztikumként élt bennünk, s csak olvastunk, hallottunk a tudósok álmodozásairól és tervezge- téseiről, amelyek azt mondták, hogy a csillagok világa egy­szer elérhetővé válik. A tudósok tervei, elgondolásai végül is valóra váltak: a Szovjetunió felröpítette a kozmoszba a világ legelső mes­terséges bolygóját. Ez a mesterséges bolygó, ott fenn, a szin­te végtelennek tűnő magasságban, azt hirdette: az emberi tudomány előtt kinyílt a végtelenség; azt hirdette a szá­guldó szputnyik, hogy a szocialista tudon^ány és technika, mindenki mást megelőzve, jutott el oda, amely valamikor csak az álmok birodalma volt. Az első szputnyikot követte a második, a harmadik, — majd a Lunik, amely már a Hold felé irányítva, hagyta el a Földet, s azóta világrendszerünk örök bolygójává vált —, benne a Szovjetunió sarló-kalapácsos zászlajával. A mesterséges holdak mellett a szovjet tudósok több, úgynevezett ballisztikus rakétát is fellőttek nagy magassá­gokba, hogy a magasabb légrétegekben tudományos kutatá­sokat folytassanak. Július 2-án, három kísérleti állattal — két kutyával és egy nyállal — belsejében újabb ballisztikus rakétát lőttek fel a Szovjetunióban. E geofizikai rakéta felbocsátása na­gyon fontos része az ember űrhajózását előkészítő, program- szerű szovjet kísérlet-sorozatnak. A fellőtt rakéta sikere ismert tény, a lapok és a rádió megfelelően tájékoztattak erről. A szerzett adatok feldolgo­zása, a kísérleti állatok megfigyelése folyik és nagy eredmé­nyek várhatók. A sikeres rakétakísérlet jelentőségét azonban nem csupán a várható nagy eredmények mutatják. Jelentősége még ezeknél is nagyobb, hiszen újabb bizonyítékát szolgál­tatja annak, hogy a szocialista tudomány nem ismer lehe­tetlent, olyan hatalmas tettekre képes, amely méltán csodá­latba ejti az egész világot. Tudunk arról, hogy hasonló kísér­letek folynak az Egyesült Államokban is, amelyekre azon­ban nem mindig a siker a jellemző. A sikertelenségnek szá­mos oka van, ezek között az egyik feltétlenül az, hogy ott a tudomány nem mindig az egész népet, nem az emberi haladást szolgálja teljes egészében, hanem olyan érdekeket is, amelyek éppen az emberiség, a haladás ellen vannak. A Szovjetunióban már több esztendeje előre meghatá­rozott program alapján végzik a szovjet tudósok a felső atmoszféra, valamint a kozmikus térség felderítését. E prog­ram keretében lőtték fel a július 2-i ballisztikus rakétát is Ezt a rakétát a következő években még több követi, s az eredmények alapján mind közelebb érünk ahhoz az időpont­hoz, amikor majd az ember indul el, az ember által készí­tett űrhajón a csillagok világába. béléves eredmények, féléves tervek as egri Ssaksserveseti Kultúrotthonban 4 felháborodott verő Szóvihar korbácsolja fel a bolt szokott zsongását. A har­sogó asszony fél veknit ráz fenyegetően, szavai bizonyítá­saként. A boltvezető idős, ré­gi szakmabeli ember, nyugal­mat erőltet arcára, úgy hall­gatja a rázúduló szemrehá­nyásokat. Alig észrevehetően védekezik. — Méghogy száraz a ke­nyér? Hát istenem, egynapos. De ha nem hoznak frissebbet, mit adjak? — próbál szembe­szállni a felháborodott vevő­vel. de az egyre magasabbra srófolja hangját, úgyhogy a? A LÉPCSŐ hosszan elnyúlva, kicsit meg*, kölnis üvegek halkan össze- Ukopott fokaival úgy nyújtózkodott fel a ma* koccannak a polcokon. <gasba, mint valami égi lajtorja. Ezernyi láb A lárma tovább nő, majd?koptatta köveit fényesre, eső verte, jég mar- két csattanás... aztán vége.<ta, nyár heve forrósította, de makacsul és Az egyik csattanást a kenyér ^kitartóan ellenállt az időnek, az időjárásnak, és a pult erőteljes találkozásaid lépegető, futó, csoszogó lábaknak. A lép- okozta, a másikat az ajtófélfa leső nem változott! sínylette meg. S , Ezen a lépcsőn iramodtam fel. egy futás* A boltos áll megkövültén ya, hármasával véve a fokokat, nem gondol* és tanácstalanul. \va> nem mérlegelve a lépcsősor történelmét. _ Ö csinálja ezt velem? ^Emberek maradtak el mögöttem, kik irigy* Ő. .. _ motyogja. _ Mikor\kedve, kik fejcsóválva, vagy egyszerűen csak mé g'kicsi volt, abból a.mór- ^mosolyogva nézték a vad rohamot, amellyel zsaból evett, amit az anyja ^száguldottam, fel... fel az utolsó fokok felé, kftnv-firmwre nsöwnprtpm \hogy ott egy pillanatra megállva, visszanéz* L odaaS.. m^^akkor fitymálva jegyezzem meg: nem is nem volt kenyér... akkor a?°^an s°c ez a ?epcso... morzsa is aranyat ért Most? — Ezen a lépcsőn siettem fel, gyorsan i»n „ R,ára, , jszaporan szedve a labam, néhány embert nvér Nem kell’ Pedto csak?meffetó2we> néhánnyal lépést tartva és né* egynapos Nézzék mennvit\hanytó1 niegelöztetve. Mentem elszántan és egynapos. e zeK. ? ígyorsan, kicsit haragudva a lépcső fokaira, enged a keznek - mondja? meI#efc nem eU ygyorsan akartak elma- maga ele. miközben cfcsz^Íródni siető lábaim mögött. Mikor az utolsó nyomja a pulton hagyott ke- Uf^n megálltam és visszanéztem, akarat- nyeret, hogy bizonyítsa: nem SjanMj js ei kejjett ismernem, hogy meglehe* is olyan szaraz. Arcara van Hősen hosszú lépcsősor ez, de túlzás volna írva: nem érti az egeszet. >azj állítani, hogy kimeríti az embert,.. Nem érti. mikent változna-s ... Ezen a lépcsőn mentem fel, számolva tott ilyet a világ, hogy akkorsfokait, az ember tudniakarásával: vajon mi- a morzsát is megköszönték. >iyen erő felett győzedelmeskedik. Megszá- most meg az egynapos kényé- hnoltam, 64 lépcsőfok... Észrevettem, hogy rét sem viszik el. jegy férfi mellettem, magában mormolva, Kovács Endre ?ugyanezt számoljai Javakorabeli, erőteljes Ha a látogató a hét bárme­lyik napján benyit az egri Szakszervezeti Kultúrotthon kapuján, műidig találkozik szórakozó emberekkel, könyv­tárba siető fiatalokkal, színda­rabokat, táncszámokat, vagy zeneszámokat próbálgató cso­portokkal, s különböző szakkö­rökkel. Az elmúlt fél évben elég mozgalmasnak mondható a kul­túrotthon munkája. A külön­böző ünnepi rendezvényeken kívül előadások hangzottak el az űrrakétáról, a társadalmi tulajdon védelméről, az atom jövőjéről, tartottak orvosi elő­adásokat, irodalmi és zenei is­mertetéseket. Dicsérendő eredménye a kultúrház munkájának az ifjú­sági énekkar létrehozása. Ez az énekkar közel száz fővel mű­ködik és egy-két ünnepségen már bebizonyította életrevaló­ságát. Nagy népszerűségnek örven­denek a szakkörök is. A kultúr­ház keretében bélyeggyűjtő­szakkör, „ki mit gyűjt”-szak­kör működik. Nagy sikere van a filmklubnak is, amelyet rendszeresen 500-an látogatnak. A képzőművészeti szakkör eredményeiről kiállításon szá­moltak be a szakkör tagjai. Bárcsak röviden futunk át a kultúrház első féléves munká­járól, mégis meg kell említeni a szabástanfolyamot, a színját­szó csoportok munkáját. Bár ez utóbbi nem valami jól válasz­totta meg műsorait, de tagjai nagy lelkesedéssel jártak a próbákra és az előadásokra. Ugyancsak lelkesedéssel dol­goztak a szalonzenekar tagjai is, akik több rendezvényen szó­rakoztatták a város dolgozóit. Az 1959-es esztendő második félévének tervét a kultúrott­hon vezetői az első félév ered­ményedre, s a dolgozók igé­nyeire építették fel. Előadá­sokat terveznek Eger város műemlékeiről, a város irodal­máról, sportjáról, de tartanak továbbra is orvosi előadáso­kat, filmmel egybekötött bal­esetelhárítási unkátokat is. A zenekedvelők is megtalál­A lépcső ember volt, halántékán őszült csak egy ki-\ csit, szemét összehúzta, és kicsit sértődött < tekintettel figyelte, hogyan iramodik fel1, előttünk valaki, nem számolva a fokokat,\ nem törődve, hogy 64 lépcsőfokot rohannakJ át lábai ... — MIT TUDSZ TE az életből? — jegyezteJ meg önmagát vigasztalóan és nekiindult ve­lem együtt a 60. lépcsőfoknak... ... Ezen a lépcsőn küzdőm most fel ma-< gam. Már vagy tízen túl vagyok, és tudom,' hogy még ötvennégy vár rám. Megállók,' pihenek, erőt gyűjtök és újból nekiindulok.' A lépcsőfokok érthetetlen lassúsággal fogy-< nak alattam, olyan közel és mégis olyan\ messze van még a hatvannegyedik. Irigy-' kedve és fejcsóválva nézem a rohanókat:' mit sietnek, úgyis odajutnak, ahová én! A \ lépcsősor tetejére. Most gyorsan, aztán mind< lassabban és lassabban. S egyszer majd megállnak az első foknál,] és nem is mennek tovább... Minél gyorsab­ban száladnak most, annál hamarabb állnak] meg majd... Én már tudom, ők még nem.; Naivak! De ha még egyszer elölről kezdhetném a< küzdelmet ezzel a 64 lépcsőfokkal, ha még< egyszer nekiiramodhatnék, hogy erős lábaimi számolatlanul repítsenek fel... fel a magas- í ba, tudom, újból csak rohannék az irigykedő, I a fejcsóváló embereket megelőzve. Már ilyen az ember, s jó is, hogy ilyen] az ember. (gyurkó) ják majd szórakozásukat és tanulási lehetőségüket. Halla­nak majd előadást Puccini életéről, Mozart életéről és munkásságáról, MusszoPgszkij- ról, Csajkovszkijról, a roman- ticizmusról, Chopinről, ■ Brahmsről. Schubertról, s hallhatják majd Beethoven X; szimfóniáját is. Nagy gondot fordított a Szakszervezeti Kultúrotthon a különböző tanfolyamok szer­vezésére is. Az ősszel ismét indul szabás-varrás tanfolyami sütő-főző tanfolyam és folyta t- ják majd munkájukat a kü­lönböző szakkörök, a színját­szó csoportok, tánccsoportok, zenekarok is. A második félévben az ed­digieknél nagyobb segítséget kívánnak adni az üzemek, hi­vatalok ismeretterjesztő kul­turális munkájához. Több elő­adást tartanak majd az üze­mekben és segítséget adnak a kultúrcsoportok szervezéséhez is. Reméljük, hogy ezeket a terveket meg is valósítják majd a kultúrotthon dolgozói ebben a félévben. (M. L.) Bővül a Mátravidéki Fémművek profilja A jövő évben a Mátravidéki Fémművek forint értékben be­fizetett termelési eredménye kétszeresére emelkedik a jelen­leginek. Űjabb profillal bővül a gyár: Tubusgyártó üzemrésze is lesz a jövőben, valamint ki­szélesítik a jelenlegi gyárrésze- ket. A gyár fejlődése 1960. után is tovább folytatódik és az öt­éves terv végére a termelési eredmény a háromszorosa lesz az 1959. évinek. Figyelmeztetés, - nekünk is Thomas Cahil, San Fran­cisco rendőrfőkapitánya kije­lentette, hogy a jövőben, va­lahányszor halálos végű köz­lekedési baleset fordul elő a város területén, a rendőrség minden egyes gépkocsija 24 órán át kis fekete zászlót kö­teles kitűzni. A főkapitány az új módszert figyelmeztetésül és intő például szánja a fele­lőtlen és bravúroskodó veze­tők és járókelők számára. «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom