Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-26 / 148. szám

i S E I’ ti J $ A 1. 1 ‘>59 június 26„ péntek FILM: Nagyok Eger életéből LÁNYI ERNŐ, a magyar kórusművészet nagymestere ISMÉT FELCSENDÜL az ének a kórusok ajkán az egri dalosünnepélyen... Illő hát em­lékezni arra, akinek karmeste­ri pálcája alatt virágbaboruli az Egri Dalkör, s akinek, neve oiy fényesen ragyog a magyar korusművészet egén, — Lányi Ernőre. 1861. május 1-én született Budapesten. Négyéves korában Párizsba kerül, s ott kezdi meg első zenei tanulmányait is. Onnan Németországba kerül, — a lipcsei és müncheni zenei főiskolák hallgatója. Svédor­szágban jár, majd Bécsben ta­nul. A megélhetés nehéz gond­jai elszólitják már 18 éves ko­rában az iskolából: Miskolcra hívják meg színházi karmes­ternek. Hosszú esztendőkön át irányítja az ország legnagyobb vidéki színházának zenekarát. Innen Kolozsvárra kerül, a Nemzeti Színházhoz, melynek o az első karmestere. Kolozs­váron írja a „Tavasz elmúlt, a rózsának...” kezdetű dalát, mely országszerte elterjedt és a nagy Kossuth-kultusz évei­ben. valósággal imádságként énekelték. E dal egy csapásra c Virágosán ismertté teszi a fia­tat zeneszerzőt. Már mint is­mertnevű dalköltő megy Bu­dapestre, ahol Kösler tanár vezetése alatt, a Zeneakadé­mián fejezi be zenei tanulmá­nyait. Rövidesen az Opera­házhoz szerződik, mint karmes­ter és korrepetitor. Egy esz­tendő múlva azonban megválik az operától és a színháztól, s négy évig Székesfehérváron egyházi karnagy. Innen kerül 1892-ben Egerbe, székesegy­házi karnagynak. 1892. nyarán önálló kezdeményezésként megalapítja az első „nyilvános- sági zeneiskolá"-t, a város ..Kacsa” című épületében. Egy évre Regensburgba távozik, hogy a világhíres Haberl-féle egyházzenei iskolában is diplo­mát szerezzen. Nagy tudása miatt nevezték ott „kis Paleszt­inná”- naljj Az Egri Dalkörnek 1892—1901-ig volt karnagya és éppen ezekben az években aratja legnagyobb sikereit! A dalárdát Rudassv Jánostól ve­szi át. Csak három hónapon át próbálja a kórussal, a csupán durván betanult darabot, Pol- dini „Ébredj nagy álmaidból” című dalát, mely mellé egy I-ányi-számot tanít be és egy országos versenyen, a két egyenlő értékű első díj közül az egyiket: Erkel Ferenc tömör KCiKI VÖRÖS CSILLAG A dzsungel könyve EGRI BRODY A vihar kapujában EGRI KERTMOZI Csodagyerekek (szélesvásznú) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Bogáncs GYÖNGYÖSI PUSKIN Nővérek llATVANI VÖRÖS CSILLAG Alvajáró Bonifác HATVANI KOSSUTH Fények a föld alatt FÜZESABONY Nincs előadás PÉTERVASÁRA Nincs előadás HEVES Nincs előadás A V/t A sajtó két érdekes olasz do­kumentumfilmről számol be. Az egyiket Rossi, az Utolsó paradi­csom rendezője készítette CA YPSO cipimel. A filmet a karibiai tenger szigetein forgatták. A má­sik film rendezője Alessandro Blasetti. címe EURÓPA ÉJSZAKA, amely végigvezet az európai fővá­rosok éjszakai szórakozóhelyein. Alberto Cavalcanti rendező legújabb alkotása a VELEN­CEI NÁSZ című színes film, amelynek forgatókönyve Abel Hermant regényéből készült. A film főszerepeit Vittorio de Sica, Martine Carol és Philipe Wicaud játsszák. A sajtó kü­lön kiemeli a film szép felvé­teleit a napsütötte Velencéről. A Román Népköztársaságban működő Nemzeti Filmarchivum rövidesen belép a Nemzetközi i iimarchivumok Egyesületének sorabe. ezüst szobrát nyeri el az Egri Dalkör. 189-1-BEN FIUMÉBEN arat­ja nagy sikereit a Dalkör és Lányi. A bemutatkozás előtti ismerkedési esten a kórus Lá­nyi „Talpra magyar” című da­lát adják elő és már ekkor nyílt titokká válik, hogy az ő vezetése alatt álló kórus viszi el az első díjat. Úgy is történik. A dalárda Lányi „Egy gondo­lat bánt engemet” című dalá­val lép a versenydobogóra és — a korabeli sajtó szavaival élve — „óriási hatást” ér el. Egybehangzó megelégedéssel veszik a részvevők tudomásul, hogy Lányi Ernő egri kórusa viszi el a pálmát, az első díjat. 1896-ban a millenniumi ver­senyen is fellépnek az egriek Lányi pálcája alatt. Szabolcs- ka Mihály „Erősödünk, szapo­rodunk” című, megzenésített versét adja elő az Egri Dal­kör. Innen is kitüntető első ok­levelet hoznak haza énekese­ink. 1901-ben Budapesten, az „Otthon írók és hírlapírók kö- ré”-ben 'szerepelnek, ahol is­mét Petőfi „Egy gondolat bánt engemet”. Lányi által megze­nésített darabjával aratnak —, mint írták — „frenetikus si­kert”. Még ez évben, sajnos, Miskolcra távozik Egerből, ahol a városi zeneiskola igaz­gatója lesz. Működése alatt emelte magas színvonalra az intézetet. 1907-ben már Szabadkán ta­láljuk, ahol a városi zeneisko­la vezetését veszi át. Itt csak­nem a semmiből teremti meg a Filharmóniai Társaságot és azt országos viszonylatban is az elsők közé emeli. 1913-ban hat hónapra hívják meg Budapesti­re a vezetése alatt álló Filhar­móniai Társaságot. E jeles ze­nei társaság működése alatt — mint akkoriban írták — a klasszikus zenei irodalom va­lamennyi alkotását, a IX. szimfónia kivételével az ösz- szes Beethoven szimfóniát elő­adja. A Szabadkai Filharmó­niai Társaság vendégei Lányi Ernő karnagy alatt, nem ki­sebb személyek voltak, mint Hubay Jenő, Valborg Svänd- ström, Bartók Béla és még sok zenei nagyság. 1919-ben nyug­díjba vonul, de haláláig kar­nagya a Szabadkai Munkás­dalárdának, melyet oly közel érzett mindig szívéhez. Utol­jára 1923. február közepén szerepel a nyilvánosság előtt, a Madách-ünnepélyen, ahol da­laival és Beethoven nemes in­terpretálásával aratott utoljára is maradandó sikert. 1923. március 10-én hunyta le Lányi Ernő örök álomra szemét? LÁNYI NYOMTATÁSBAN megjelent műveinek opus-szá- I ma: 200, de egy-egy szám alatt sok-sok dal húzódik meg. Van olyan opus, mely 83 dalt foglal magában. Népdaloknak, mű- daloknak, zongorára, hegedűre és orgonára írt műveinek egész sora alkotja életművét. Igazi hangszere azonban az emberi hang és legértékesebbet a szö­veges művekben alkotta. Nép­dalait magáévá fogadta a ma­gyar nép és sok-sok nótáról kevesen tudják, hogy nem a nép ajkán, hanem Lányi mé­lyen érző muzsikus szívében születtek. Ilyenek például: Minek a szőke énnekem, — Kalapom, kalapom csurgóra, — Kedves babám miért vágj' olyan szomorú, — Ha megha­lok, nem lösznek a temetőbe. Sikeres művelője a pásztor- és betyárnótáknak is, anélkül, azonban, hogy elszakadna a népiestől. A magyar líra torén Petőfi­től, Aranytól, Tompától, Vo- rösmartytól, Berzsenyitől kezd­ve. Kiss Józsefen át, a moder­nekig. Adyig, — a modern líra legszebb termékeit zenésítette meg. Híres számai: Kosztolá­nyi Dezső: „Az Üllői úti fák”, és Ady Endre: „Szeretném, ha szeretnének” megzenésített dalai. Legmaradandóbbat azon­ban mégis a férfikari zeneiro­dalom terén, kora modem stí­lusának megteremtésével al­kotta. Két évtizeden keresztül az ő férfikarra írt munkái do­minálták a magyar kórusok műsorát. Érdemes megemlíte­nünk, hogy Stuttgartban egy versenyen 600 pályázó közül dicséretet, — egy másik német pályázaton 300 pályázó közül az első díjat nyert el. Lányi Ernő élete nem volt nyugodt, egyenletes és zavar­talan folyású. A nagy városok rohanó, káprázatos életét ma- gánaikélő szerénysége és finom idegrendszeri felépítése nem bírta el. Ezért élt talán vidé­ken, — így Egerben is. Bár a vidék sivársága, tikkadfkultú- rájú levegője sokszor neheze­dett lelkére, — zsenije áttörte a korlátokat: gazdag munkás­ságával életében elismert, ha­lála után pedig fennmaradó nevet szerzett magának. Mi egriek is büszikék lehetünk Lá­nyi Ernőre, mert amellett, hogy maradandóan beírta nevét Eger zenei múltjának és az Egri Dalkör történetének fényes lapjaira, — de egri tartóz­kodása alatt emelkedett csil­laga a magyar kórusművészet egének zenitjére is. MOST, AMIKOR MAJD fel­csendülnek itt Egerben a Lí­ceum előtti Szibadság téren a kórusok ajkán a dalok és ének­számok, — egy pillanatra em­lékezzünk Lányi Ernőre és hajtsuk meg előtte az elisme­rés és hála zászlaját. Sugár István 4 dzsungel könyve 1959. június 26, péntek: 18.1.4-ben s&ülelolt Kemény Zsig­mondi író, 1945. ölvén állam aláírta az Egyesült Nemzetek alapokmányát. 1869-ben született Martin Ander­sen Nexö dán író. & Névnap <3 Ne feledjük, szombaton: LÁSZLÓ — A VASÁRNAPI napsütés rekord létszámú kirándulót vonzott Parádfürdőre. Pécsről, Debrecenből és a csepeli Vas­es Fémművekből érkezett na­gyobb kirándulócsoport. — AZ É. M. Heves megyei Állami Építőipari Vállalat­nál rendszeresen megjelenik az Üzemi Híradó, amely tá­jékoztatja a munkásokat a kongresszusi munkaverseny állásáról. A legfrissebb hír­adó a hét elején jelent meg és a vállalat belső éleiével, az eredményekkel, s a hibák okaival foglalkozik. — ÜJABB EXPORT-széria gyártáson dolgoznak a Parád- sasvári Üveggyár üvegcsiszo­lói. A szállítmányt megosztva, a nyugati országokba, főleg Amerikába indítják. — A RECSKI községi ta­nács községrendezési tervei­ben legfontosabb feladatként a falun keresztülfolyó Tárná patak szabályozása szerepel. A munkát a közeljövőben el- kezdik. — NAGYSZABÁSÚ torna­ünnepélyt rendezett a tanév­zárás alkalmával a poroszlói általános iskola. A gyerekek tornaünnepélyét több mint ezer ember tekintette meg. — A BEKÖLCEI általános iskolások a tanévzárás alkal­mából kézimunka- és rajz- kiállítást rendeztek. — AZ ALDEBRÖl termelő- szövetkezet új tagjai ez ideig közel 200 mázsa takarmányt vittek a közösbe. A termelő- szövetkezet takarmánykészlete napról napra növekszik. — EGER VÁROSBAN több utcán és járdaszigeten rózsát ültettek az elmúlt évben. A rózsák egy része megmaradt, azonban igen sok belőle ki­pusztult, mert gyakran a já­rókelők is összetaposták. A hiányzó rózsákat most mus­kátlival pótolják. — ELKÉSZÜLT az egerfar- mosi Kossuth Tsz új irodahe­lyisége. Néhány nap múlva a jelenlegi szükségépületből át­költöznek az új irodahelyi­ségbe. Nagyszabású, látványos, színes angol film. Főszerepben Sabu. Kipling regénye nyomán készült a f ilm, Korda Sándor rendezésében. A filmet az egri Vörös Csillan Filmszínház mulatja be július 1-ig. Három ember - egy kiállítás Ismét megdoboghat a lokál- patrióta szív: nemcsak a ter­mészet szépségeiben, a termé­szet kincseiben gazdag ez a megye, de a művészetékben is. Pontosabban a — ha nem is hivatásos — de hivatott művé­szekben. Ma délután nyílik meg Egerben, a Pedagógiai Fő­iskola egyik termében Szeren­csi Kálmán, Gál István és Si­mon Károly kiállítása. A há­rom ember a művészet három ágát képviseli, mégis a tő, amelyből művészetük kihajtott, közös: a nép művészete. Sze­rencsi a vasba lehelt lelket, üllővel és kalapáccsal „csinál” művészetet, Gál István és Si­mon Kárély vésővel, bicskával dolgozik, de a2 egyik fából mintáz, a másik pedig a szarvas agancsából... Népművész mind a három, s rögtön hozzátehetjük, nem farigcsáló emberek, nem unalmatűző szórakozást kere­sők, hanem valóban hivatott művészei a holt anyagnak. Sze­rencsi Kálmán, aki a megyei tanácson vízvezetékszerelő, alig egy esztendeje alkot vas­ból. .. Amikor először csinált hamutartót, megcsodálták és fogalma sem volt, hogy mi van azon csodálni való, amit ő csak úgy, játékos kedvében „fabrikált”. Az eltelt egy év tudatos művészt faragott belő­le, s erről a tudatosságról, mesterségbeli biztonságról árulkodnak a kiállítás darab­jai. Vasból kovácsolt rózsája illatot áraszt, csillárjai olyan könnyűek, szinte csipke fínom- ságúak, hogy egyszerűen nem veszi tudomásul az ember, hogy vasból készült, hogy ül­lőn formálódott, kalapács se­gítségével. Amihez hozzányúl, alakot ölt, művészetté válik keze alatt... — Ifjú Gárda raj, feküdj! •Tölts! — csattognak a kispus- >kájc závárjai, s pár pillanat múlva ropogás veri fel a kör­nyék vasárnap reggeli csönd­jét, céltáblát lyukasztanak a lövések. — Hetes köregység kilenc lóra irányában. Kilences kör­iegység tizenkét óra irányéban. ■ Nyolcas köregység... — ki­váltják a jelzők a jó eredmé- Inyeket. A rajok hamar lead­jál! a lövéseket, s már jelént- keznek is a lőtér sarkában a nap főparancsnokánál Halász 'Ernő MHS-elnök elvtársinál. , — Második raj, vigyázz! iHét óra negyven pere. Irány ;a kijelölt útvonal. Indulj! Nagy erőpróbájuk van a [gyöngyösi városi KlSZ-bizott- Iság Ifjú Gárda tagjainak: el- Iső járőrversenyükön vesznek Irészt. A lőtérről, pontos indí- Itás után gyalog veszik útju­kat Mátrafürednek, a kijelölt lellenőrző állomások érintésé­ivel. Sietnek a rajok, legtöbb Ihelyen még szaladnak is, Imert az időt is pontozzák a V versenyben, a harmadik raj [elindulása után már autóval is csak a második rajt tudjuk elcsípni a két temető között levő ;első ellenőrző állomáson. Itt ;találjuk Simoni Lajos elvtársat, ’az Ifjú Gárda helyettes pa­rancsnokát, aki az előírásnak [megfelelően elméleti kérdé­sekből vizsgáztatja a rajt, A Járőrverseny a Mátrában kérdések között politikai, mű­vészeti, technikai és szervezeti egyaránt megtalálható. Me­lyik az a nyugati nagyhata­lom, amelyik politikájával Kö­zeledni próbál a Szovjetunió­hoz? Ki az Elnöki Tanács el­nöke? Ki írta a Csák Máté földjén című költeményt? Mi­lyen büszkeségei vannak a magyar gépgyártásnak? — mindezeket a Kérdéseket meg­oldani nem nagy probléma az ifigárdistáknak. Hamar meg­felelnek, s már szalad is a raj tovább. Csatlakozom a második rajhoz, a sütőipariak és a gimnazistái! közül került ki a hét ember. Közben a nyári nap már kitartóan ol­vasztja az aszfaltot, a fiúkról lekerülnek az ingek. Rövid tízpercek, hosszú fu­tások alatt elérjük a követke­ző állomást. A hármas útel­ágazásnál, elhagyott kőbányá­ban találjuk Győri elvtársat. Most derül ki, milyen éles az ifik megfigyeíőképessége. Győ­ri elvtárs zakója alatt ■ egy csomó használati tárgy, bics­ka, gyűrű, toll, cigarettatárca található. A raj tagjai húsz másodpercig figyelhetik a tár­gyakat, aztán mindenki pa­pírt, ceruzát kap: mindernd összeírja mi mindenre emlé­lékszik a látottakból. Az ered­mény itt is jó. A kilenc tárgy­ból legalább hetet-nyolcat mindenki megjegyzett. Sokan mindenre emlékszenek. Győri elvtárs beírja a lapra az ötö­söket, négyeseKet,' aztán to­vább halad a raj. Irány a meredek, a pipiShegyi repülő­tér szélzsákjához kell felha­tolni. Itt nem kell külön fel­adatot megoldani, elég nagy teljesítmény maga az, hogy felfutnak a hegyen. („Elvtár­sak, mindjárt a célnál va­gyunk, most már az időtől függ minden, ne hagyjuk ma­gunkat”) az ellenőrzésnél iga­zoló blokkot kapnak a raj tagjai. v Közben motorral utolérjük a négyes állomásnál az első rajt. Kivétel nélkül a 34-es AKÖV dolgozói. Itt, az utolsó állo­máson harminc méterre kézi­gránátot dobnak célba. Öt dobásból három-négy beletaiál a kis körbe. De Nagy Jóska rajparancsnok így sincs meg­elégedve. — Hova dobod, te! Ne az eget bombázd! Laposan dobd, úgy megy messze! Aztán elsötétül a parancs­nok arca: a pipisi lejtő végén emberek mozognak. — Szorítsátok gyerekek. gyerünk, mert utolérnek a pékek! És valóban! A második aj veszedelmesen közeleg. No, de ne féltsük az akövistákat se, már a cél felé járnak, amikor a második raj parancs­noka, Kunsay Sándor lejelent­kezik. Gyorsan ledob ez a raj is, s már szaladnának tovább, amikór a következő incidens áll elő: A csapat elé áll egy pöttöm óvodás, és kiabálni kezd: — Apa, apa, hová mész? — Apa, vagyis Groszmanek La­jos, egy pillanatra meglepődik, de már határozott is. Futni kezd, csak úgy futtában kiáltja: — Megyek a parkba, kisfi­am. Gyertek majd ti is oda. Öcsi csak áll, és nem érti. miért rohan úgy apa, mint a rossz fiúk az óvodában. Na, de érdemes volt rohanni, a célnál, a füredi parkban ak­kurátus katona-szakács ve­zénylete alatt kondérban ke­verő lányok ínycsiklandó illa­tokat támasztanak, s az egyik fa ölében ott dorombol egy jól megtermett kishordó is. Az előkészületek jót sejtetnek. Hamarosan befut mind az öt raj. A vezetőség, Halász Ernő MHS-elnök elvtárs, Sza­- Gál István, a szilvásvárad! erdőmérnök,, a Székelyföldről, ideszármazott; faszobrász. arasznyi kis szobrai plasztici- tásukkal, dinamikájukkal, nagy kifejezőerejükkel nyűgö­zik le a nézőt. Arany János, ismert balladájának, Ágnes asszonya megdöbbentő, sugár­zik belőle a ballada tragikuma,, a tuskóirtás férfi alakja, áz i z- rfiok domborodó játéka, az em­beri erőnek ellenállni akaró sudár fa íves feszülése, művé-, szi fokén állít emléket a győz­ni akaró és győzni tudó ember­nek, az emberi munkának. Simon Károly, a harmadik) szintén erdész, ő is szilvásvá­rad!. Még 1935-ben kezdett el fával dolgozni, az utóbbi évek­ben azonban a szarvasagancs, a csont szerelmese lett. - Nem­csak a természet abszolút is­merete, de nagy művészi meg-' elevenítő erő is árad Ids fara­gásaiból. A lesen ülő vádászon érezni a vadvárás izgalmát. tP mellette ülő- kutya is hegyezi; fülét, valósággal ugrani készük Másik faragásán szarvasbika bőg, mellette tehene legelé­szik. .. Az alig hüvelyknyi két állat, a kis tisztás, az egyetlen fa, az erdő életének illúzióját kelti a szemlélőben. Öröm és megelégedés tölt­heti él a kiállítás látogatóit, hogy egyszerre három ember élete első kiállításán lényegé­ben kész művészként mutat­kozik be, hogy alkotásaik népi hagyományaink méltó foly­tatását jelentik, s hogy mód és Tehetőség nyílt számukra: a nyilvánosság elé léphessenek. A kiállítás szervezéséért és megrendezéséért elismerés il­leti a lelkes Lipiczey Gabriel­lát, a megyei tanács művelő­dési osztályának népművészeti előadóját. (gy... ó) bó Elemér őrnagy a honvédség részéről, Papp elvtárs, a mun­kásőrség vezetője, Bata József KISZ-titkár és Nádudvari Ist­ván gárda-parancsnok kiérté­kelik a rajok munkáját. Az eredményhirdetésre ebéd előtt kerül sor. Hatalmas taps, és egy szép serleg az első helye­zést elért második raj jutalma. Ök a „pékek”: Kunsai Sándor. György László, Kosztya Ernő, Kiss Márton, Kiss Győző. Groszmanek Lajos és Dudás Lukács. Na, de Nagy Jóskáék, az első raj is jól dolgozott. Ök kapták meg a második helye­zést elismerő másik serleget. Finom gulyás és kitűnő debrői hárslevelű várta ered­ményhirdetés után a rajoka' A helyezettek rögtön föl is avatták debrőivel az új serle­get. Abból minden részvev • nek innia kellett az egészsé gükre. Hamarosan hangolni s/ dett a honvéd tánczenekar, fo­rogni kezdtek a párok. Ké­sőn, este kilenckor' ért véget nagyon jó hangulatban a ki­rándulás. Befejezésül talán Halász Er­nő elvtárs szavait idézhet­nénk: végső soron mindegy, hogy melyik raj lett az első., a fontos az, hogy ez a nap is bebizonyította ifjúgárdistáink alapos felkészültségét, és azt, hogy mindig számíthatunk . .a ma fiatalságára. Rózsa Gyula *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom