Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-24 / 146. szám

4

KÉPCJSAG

1953. június 24., szerda

Az egri Pedagógiai Főiskolán végzett hallgatókat tizennégy megye hivta városaiba és falvaiba

A? EGRI Pedagógiai Főiskola tömör falai között ezekben a napokban az izgalom is sűrű: a levegő nehezen áramaik. a vizsgázók ünnepi ruhájukban nemcsak a júniusi melegtől izzadnak, hanem az izgalomtól is, amely a vizsgák perceiben a kitűnő és a szerényebb képességű vizsgázókat is elfogja. Egyelőre el is kerüljük a tantermeket, ahol a kérdések és feleletek keresik egymást.

Dr. Néniedi Lajosnál, a főiskola igazgatójánál érdeklődünk a végzős növendékek iránt, akik most az államvizsga sikeres letétele után tanítani kezdenek az ország különböző részeiben, az általános iskolákban. Kérdéseinkre dr. Némedi Lajos a következőket mondja:

— Száztíz hallgatónk államvizsgázik az idén. Ezeknek a végzős hallgatóknak az elhelyezkedés nem probléma. A minisztérium háromszor annyi állást kínált fel, mint ahány végzős hallgatónk van. Én még emlékszem azokra a harmincas évekre, amikor az ADOB (Állástalan Diplomások Országos Bizottsága) működött és igyekezett állást, kenyérkeresetet szerezni a hozzája fordulóknak. Ez az idő végleg elmúlt.

— Jó előre véleménykutatást tartottunk a hallgatók körében: ki. hova, merre szeretne menni? Falura, városba? A meghallgatott kívánságok birtokában tájékoztattuk felső szerveinkét. Június 18-án. csütörtökön tartottuk a kihelyezési napot — az egyetemekhez képest későn —, amikor a megyei tanácsok művelődési osztályainak személyzeti előadói — tarsolyukban a kitűnő lehetősegekkel — megjelentek nálunk és jobbnál jobb elhelyezkedési lehetőségre kívántak szerződést kötni a végzős hallgatókkal. Az érdeklődésre jei- emzö, hogy tizennégy megye küldte el emberét „háztűzné- zöbe”: még Baranyából is itt voltak és nem is hiába. Pedig a pécsi testvérintézet nekik nevei elsősorban szakembereket.

— ENNEK a kitüntető érdeklődésnek egyik magyarázata a kétségkívül jelentkező pedagógushiány. A másik ok —> és ezt szerénytelenség nélkül állíthatom — a Főiskola

* munkájának eredménye. Az innen kikerülő pedagógusokat szeretik az országban és nem véletlen az, hogy Tatabánya és Győr is ellátogatott hozzánk pedagógust szerezni.

— A kihelyezési napon, a szerződések megkötésénél kitűnő, sokszor már vígjátékba illő „ötletekkel'’ igyekeztek megnyerni az ifjú pedagogusoKOVÁCS ENDRE:

kát a személyzeti előadók arról, hogy az ő ajánlatuk a legelfogadhatóbb. Mégis megtörtént, hogy a Pest megyei előadó — jóllehet három budapesti állást hozott a tarsolyában — dolgavégezetlenül távozott.

— Általános és országosán hangoztatott vád az egyetemek és főiskolások hallgatóival szemben, hogy csak városban akarnak elhelyezkedni és ha lehetséges, akkor a fővárosban. A falut nemigen kívánják. A mi főiskolánkon ez a törekvés és elfogultság nem tapasztalható. Ezt — joggal hiszem — céltudatos és szívós politikai munkánknak köszönhetjük elsősorban. A mi fiataljain« kitűnő ajánlatokat kaptak vasúti gócokra (Mezőkövesd, Füzesabony, tatabánya, Győr) és városokba egyaránt (több miskolci hely is akadt a kínálatban). de a megkérdezett és agitált hallgatók egy része azt mondta, hogy Istenmezejére megy, vagy Devec serbe, vagy7 éppen Abaújszántóra. Ennek a döntésnek sole összetevője van, de itt már nem elhanyagolandó százalékban közrejátszik a politikai öntudat is.

A NYAKIG tanulásban és vizsgaizgalomban levők közül hármat kérdeztünk meg: hova mennek, milyen terveik vannak, mit várnak a pályától és önmagoktól?

Belie Kálmán magyar-orosz szakos tanárjelölt Abaújszántóra megy. A gyermeknevelés hagyomány az ő családjában, szülei is sárospataki padagó- gusak. A feltett Kérdésekbe szabatosan és röviden válaszol. Egyénisége fegyelmezett. Eddig vizsgái jól sikerültek.

— Szelhetek dolgozni — mondja. Nemcsak az iskolapadok között igyekszem majd, hanem a társadalmi munkából is Ki akarom venni részemet. Nagyon fontos dolognak tartom a szakköri foglakozásokat is — éppen kötetlenségük miatt és azért is, mert a szakköri munkát na©7 tárgyszeretettel és szorgalommal végzik a diákok.

Pásztor Mihály Szabolcsból került a főiskolára. Matematikus és fizikus. Szülei kérsem- jéni parasztok, tsz-tagok, ő sem akar messzebbre kerülni a szabolcsi földtől. A falut akarja. Nemcsak azért, mert ott is kell valakinek tanítani, hanem meggyőződésből. Szaktárgyainál fogva is kapott ajánlatot Pestre, vagy nagyobb vidéki városiba is, de nem ment. Ahogy mondja: jobban szereti az ötszázlelkes falucskát, mint a várost. A

faluban otthon érzi magát, az az ő világa. A kemény Kötésű, sűrű szabolcsi gyerek igazai mondott. És még hozzátette; ugyan csák huszonhárom éves, de őszre valószínűleg megnősül.

SZERETNÉ, ha a faluban a fizikai szertárt gyarapíthatná, vagy — ha úgy kell — megszervezhetné. Énekkari munkát akar végezni, mert az éneklés — komoly szaktárgyai ellenére . — szenvedélye.

A harmadik megkérdezett Szabó Margit, pécsi lány. Rajz- földrajz szakos. Filigrán és a modern szabású fotőjben, képeslapok fölé hajolva úgy tűnik, mint ogy kis középiskolás, aki megszeppenve vár a tanár megjelenésére. Pedig | komoly eredményekkel vizsgázott eddig is már. Pécsre akart hazamenni és ez a pécsiek jóvoltából sikerült is. Indokát csak kérdezgető« után és szerényen árulja el. Nemcsak a szülei miatt megy haza, hanem a festészet miatt is. Hiszen ő elvégezte a budapesti Képzőművészeti Gimnáziumot Is és — fájdalmára — nem vették fel a Képzőművészeti Főiskolára. De a festészetet, a művészetet csak egyszer lehet megismerni, azt abbahagyni vagy megtagadni nem' lehpt. Mások mondják el helyette, hogy a főiskolán láthatók alkotásai, első díjat is nyert képeivel. Igen tehetséges és sok függ attól, hogy további fejlődése milyen kezekbe kerül. Elmondja, hogy a gyermekek nevelésén kívül azok iránt a szakkörök iránt érdeklődik most a legjobban, amelyek jelenleg Pécsett működnék. Három is van és reméli, hogy egyiknél, vagy másiknál megtalálja művészi fejlődésének a lehetőségét.

ÍME: NÉHÁNY mondat

azokról, akik lelkesedéssel és felkészülten indulnak az egyik legszebb munkába: a jövőt fogják formálni a kicsi és fogékony emberek Telkében.

(f. a.)

Protekció nélkül

1959. június 24, szerda:

A szovjet légierők napja.

1932. Thaiföld nemzeti ünnepe. 1909-ben halt meg Szász Gyula szobrász.

V Névnap V

Ne feledjük, csütörtökön: VILMOS

JjlDsjí

— JÓL SIKERÜLT évzáró bált 'rendeztek szombaton este az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban. Szálkái László zenéjére vidáman búcsúztak a tanulók az 1958—59-es tanévtőL- AZ UTÓBBI hetekben több új termelőszövetkezet vásárolt teheneket, így az eger- farmosi és a kápolnai Űj Élet tsz-ek is. A kápolnai Űj Élet Termelőszövetkezet a közeljövőben még 13 üszőt is vásárol.

— A JÖVÖ VASÁRNAP a béke és barátság nap ja alkalmával az egri Városi Művelődési Ház bábcsoportja délután két órai kezdettel az eddig bemutatott legjobb játékokat adja elő.- EGER több régi épületére műemlékjelző táblát helyeztek el az elmúlt napokban. Műemlék-jellegű épületté nyilvánították a Hittudományi Főiskolát is.

— AZ EGRI KISKERESKEDELMI Vállalat óvodájának növendékei szombaton este a Városi Művelődési Házban műsoros estet rendeznek.- A FÜZESABONYI járás termelőszövetkezeteiben általában már befejezték a cukorrépa és a kukorica harmadszori kapálását. A répa különösen a mezőtárkányi Ezüstkalász Tsz-bén és a füzesabonyi Szabad Nép Tsz-ben, igen szép.

.gpOMl

, * * 1 * ■ « a.

Sok ember között él olyan megítélés, hogy vannak helyzetek, problémák, amelyeket az egyszerű ember más úton nem is tud megoldani, csak protekcióval. E felfogás lélektanát vizsgálva, könnyen kideríthetjük: honnan ered a hiedelem? A múltból — aminek számos csökevényét még mindig magunkban hordjuk, még mindig nem tudtunk megszabadulni tólük. Abban az időben — tizenöt—húsz évvel ezelőtt — valóban el sem lehetett képzelni valamely cél elérését protekció nélkül. A végzős mérnök, fiatal tanár, tagy jogász csak akkor kapott állást legtöbb esetben, ha volt valaki „lenn”, aki hajlandónak mutatkozott, hogy szól néhány ajánló szót az érdekében, illetve érdekükben. De volt idő, amikor protekció nélkül még a bányákba, üzemekbe se vettek fel embereket — különösen akkor, amikor nagy volt a munkanélküliség, nagy volt a munkaerő-kínálat és sok állásnélküli kevesebb bérrel is beérte, csakhogy dolgozni, keresni tudjon.

Ma új társadalomban elülik, a szocializmust építjük, — és ez azt Is jelenti, hogy leszámoltunk a múlt maradványainak jelentős részével. A szocializmus építésében minden ember munkájára szükség van, az élet minden területén. Szocialista oktatási-nevelési rendszerünk is egyre Inkább olyan irányban hat, hogy népgazdasági terveink célkitűzéseinek megfelelően irányítja az embereket, a most felnövekvő ifjú nemzedéket. A lehetőségek nagyok és széleskörűek — s magukon az embereken múlik, hogy azokut hogyan használják fel. Ez a való helyzet, elvileg teljesen kiküszöböli » protekció életterét.

A gyakorlat azonban nem egy esetben mást mutat; előfordul olykor még most is, hogy jó kapcsolataik révén egyesek előnyösebb helyzetbe kerülnek, mint megérdemelnék, vagy képességeiket meghaladó munkakört foglalna! cl. Miért van ez így? Egyrészt a már említett hibás felfogásból, hogy „protekció nélkül úgysem lehet elintézni semmit“, másrészt pedig abból, hogy számos magasabb beosztásban levő vezető — talán azért, hogy mielőbb megszabaduljon a Hu- nyerálótól, vagy pedig a „jótevő” tógájában akar sajátmaga és mások előtt tetszelegni — „hóna alá nyúl” emberének és segíti, egyengeti az útját és előrehaladását.

Hogyan lehet a legeredményesebben küzdeni az ilyen protekció-megnyilvánulások ellen? A felvilágosító munka mellett erélyes társadalmi jellegű beavatkozással. Az emberek sokát beszélnek a protekció károsságáról és tarthatatlanságáról. Nos ne csak beszéljenek róla, hanem, ha tapasztalják, leplezzék is le, A protekció — a múlt maradványa, s mint ilyen ellen, keményen harcolni kell.

A mi társadalmunkban az emberek előrehaladását tudásuk, rátermettségük, hazaszeretetük határozza meg, nem pedig a „jő összeköttetés". Ezt a helyes elvet védik azok, akik felemelik szavukat és tesznek a protekció megnyilvánulásai ellen.

Csoportos kirándulásokra készülnek a bélapátfalvi fiatalok

EGRI VÖRÖS CSILLAG Bogáncs EGRI BRÖDY

A boldogság vasaruap

gyöngyösi szabadság Szent Péter esernyője GYÖNGYÖSI PUSKIN Nercbunda

HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az anyai szív

| HATVANI KOSSUTH Egy éj Velencében FÜZESABONY

Feleségem a sztár PÉTERVASARA löl-es sas HEVES

Kék sirály EGRI KERTMOZI

Don juan legutolsó kalandja

A Bélapátfalvi Cementgyár KISZ-fiatal munkásai nagy munkában vannak. A pártkongresszusra való készülődés során mozgalmak indítottak a gyárbán, amelynek fő célja, hogy az új anyagokkal való jobb gazdálkodással egy ember legalább 100 forintot takarít- i son meg a maga munkahelyén.

| Ezzel a mozgalommal már az J elmúlt esztendőben is szép I eredményt értek el. Két | hónap alatt harminckilencezer forint értékű anyaggal keve- | sebbet használtak fel a terve- I zettnél.

j Ez azonban csak az egyik a j sok közül, ami mostanában I foglalkoztatja a gyár fiataljait. A nyáron ugyanis szeretnének többször csoportos kiránduláVIII.

. Az élményekre ehes vándor jn elfogyasztotta a látnivalók cipóját, most már csak a mór- vsakat söpri egybe. A morzsákat, amelyekben hűen érződik a cipő íze, zamata.

Ezekből a morzsákból hintek búcsúzóul néhányat az olyasó asztalára, miközben i.zon bosszankodom, miért is nem ehetett a milliónyi szép es .anulságcs emléket az emberek elé tárni', hogy megismerhessék s megszereLhesséK ily távolról is ezt a hatalmas világvárost.

„Mozibusz"

Feltűn t, hogy esténkén t f u: - esa rakománya autóbuszon körül gyakran támadt csoportosulás. Kíváncsiságtól

vajtva mi is odafurakodtunk. mit osztanak?" Hat látnivalót osztottak, mert ezek a furcsa i’ákományú gépkocsik „mozibuszok” voltak. Csak félre kellett húzni a hatalmas vetítőgép előtti ablakot, ráirányítani a fénykévét a szemben levő falra, máris indulhatott a vetítés — a percek alatt támadt szabadtéri moziban, amelynek igen nagy sikere van Moszkvában.

A mezőgazdasági kiállítás falán is rendszeresen vetítenek a mozibuszok, s minden külön értesítés nélkül mindig telt „házzal“ folyik a vetítés, s az csak természetes, hogy belépőjegy nélKül.

És a kisfilmek, rajzfilmek és a rövid filmek kedvelői mindig ott találhatók a mozibuszok körül.

A kiszely

Aki nem hallott még róla, annak elárulhatom: ez ínyenc ital. Az egyiK ebédnél titokzatos és sokat ígérő arccal járkáltak a szakácsnők és a felszolgálók. Látszott az arcukon: meglepetést készítenek elő. VeBernes meglepetést.

• A •n'- ’-cs el is Kottyantotta a ' l< zás okát... ínyenc

italt szolgálnak majd- fel ma ebéd után: a kisze'lyt.

Türelmetlenül vártuk hát az ebéd végét, s még annyit sikerült kiszedni a tolmácsból; hogy a kiszely a legtáplálóbb, a legkedveltebb, a leg... a leg...-ital és dSigyümöicsök héjából Készül, amelyet megszárítanak, porrá törnek és vízzel eresztenek fel.

— Csak már jönne a ki- *szaly — sóhajtottunk fel, és jött... Sötét rózsaszínben díszelgett, s megízleltük. A gumi arábikum, az aszalt gomba és még jó néhány meghatározhatatlan, számunkra kellemetlen íz és illat keverék 9 gyötörte tőle nyelvünkét... Míg fanyar képpel raktuk vissza a poharakat, erősen fo- gadkoztunk: soha nem fájdul fogunk ínyenc italokra ...

A luftballon és a rendőr...

;.. úgy vonult be moszkvai emlékeim közé, hogy a Vörös térnél megtorpanó autók sokasága vonta magára figyelmemet. A fékező autók előtt a közlekedési rendőr sietett át az úton egy eisznb 'u”

luftballont kergetve. A luft- ballon gazdája — egy apró fiúcska — az út szélén siratta pusztulásba rohanó kedvenc játékát. Miatta állította le a rendőr a világvárosi forgalmat és rövid üldözés után a járókelők segítségével sikerült is elfognia a szökevény luft- ballont.

S ezen az apró epizódon egyformán derült fel a kisfiú, a rendőr, a gépkocsivezetők és az alkalmi bámészkodók arca. Érzékeny rezdülése volt ez az utca életének, amilyenből ezer fordul elő. s az ilyen apró kedves rezdülések hangja mégis erősebben árad, mint a nyolcmillió« világváros ka- kofónikus lármája.

Az utca éjiéi

Nem is csendes, nem is zajos, de él, lüktet. Képe azonban más, mert a trolik, autóbuszok, taxik helyét furcsa alakú gépkocsik foglalják el a széles úttesteken. Mikor csendesedik a forgalom, éjszaka borul a városra, ilyenkor „teszik tisztába" Moszkva útjait. Locsolóautók mossál; fel az aszfaltot, seprőgépek szorgoskodnak, amelyek élénksárga színükkel messzire rikíta- nak. s utánuii eső illatú tiszta utcák maradnak. Mikor hajnalban újra éled az utca, nyoma sincs már az előző napi szemétnek, pornak,:. Öröm az utcán járni.

Kjcsí a világ!

Mi mást mondhatna azem. a- amikor több ezer kilométerre a hazától, ebben a temérdek nagy városban egyre- másra „fut bele“ a jó ismerősök tucatjába. Mert !tt minden hazabeli közeli ismerős, jó barát, majdhogynem test- .vér, akinek úgy megörvendezik a távollevő emberi...

Nézzük a Szverdlov-szobrot s közben kérdezgetünk a szobor történetéről, mire a néhány méterre álldogáló csoportból kapunk választ, jó szolnoki hangsúllyal, mivelhogy a „szászországiak” közül több mint százan jöttek ide szabadságukat eltölteni.

Máskor meg a Hattyúk tava előadásának szünetében bukkantunk Moszkvában tanuló magyar egyetemistákba.

S mikor az elutazásnál szerelvényünket keresve tanácstalanul álldogáltunk a Kijev- szkaja csarnokában, egy vasutas tiszta jó magyarsággal igazított. útba.

— Kiskőrösi ©-erek vagyok én. — adta magyarázatát

nyelvtudásának — vagyishát nem is én. hanem az apám. aki az első világháborúban máradt itt.

Ezért nem csodálkoztunk már azon sem, mikor az egyik vasárnap megyénk képviselőjét, Szurdi István elvtársat pillantottuk meg egy újabb küldöttséggel.

S ho©7an is csodálkozhatnánk, amikor ilyen kicsi a világ, s más tájakra is oly ->< - kan eljutnak e hazából. /, iFV'k'bitjok '

sokat szervezni, Bánkúira, Csípkéskútra, a Szalajka- völgybe, s általában a Bükk :b kedvelt kiránduló helyeire. sj Ehhez azonban pénzre is szükség van, még ha a vállalat igazgatója gépkocsival segíti is a kiszeseket. A dunaharaszti KISZ-táborba eddig né©en mehetnek Bélapátfalváról. A taggyűlés dönt majd arról, hogy az elmúlt időben végzett jó termelő és mozgalmi munka alapján kik lesznek a szerencsések, a cementgyár fiataljainak képviselői.

Akik nem mehetnek Duná- harasztira, másként gondoskodnak a nyári szórakozás, ki- ■ rándulás lehetőségeinek megteremtéséről. A . KISZ-tagok nagy része kéthetenként vasárnapokon ócskavasat rak vagonba, va©7 más munkát végez. Az ezért járó pénzt félreteszik. A színjátszók meg a Gárdonyi Géza Művelődési Otthonná] történt megállapodás alapján május eleje óta rendszeresen járják a Bástya- sétány7 77 című operettel a környező falvakat, s távolabbi ; vidékeket is. A kedves operettet már előadták Tatabányán, HeLyőcsabáo. Balatonban, Fel- ; sőtárkányban, s a közeli jövőben látogatnak el Verpelét- re és Bekölcére. Az eddigi előadások közül egy bevételét, a kiszista szereplők rendelkezé- isére bocsátotta a művelődési otthon, s még egy re van szük- • ség ahhoz, hogy az első kirándulás, a Bánkúti, költségei összejöjjenek.

Ha ez meglesz, egy szép vasárnap autóra ülnek a cementgyári KISZ-fiatalok, ételt, italt ‘ pakolnak fel. elviszik a gyár nyolctagú zenekarát, s r- élvezve a szorgalmas, jó munka jutalmát — egy vidám, kellemes napot töltenek el a Büklí- ben.

»I u sor a:

’üzesabonyban. este 8 A Viktória