Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-26 / 121. szám

•;«V' 1959, május 28.; ked<J NÉPÚJSÁG 8 Jól siker Ilit falugyűlések Toltak vasárnap a megyében Vasárnap délelőtt a megye több községében falugyűlések­re jöttek össze a dolgozó pa­rasztok. Karácsondon Putnoki László elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára, ország- gyűlési képviselő, Kálban Bíró József elvtárs, a megyei párt- bizottság másodtitkára, Bél­apátfalván Egri Gyula, Eger város pártbizottságának titká­ra, Szihalmon Lendvai Vil­mos a megyei tanács v. b. el­nöke, Egerszalókon Furucz János, az SZMT elnöke, Fedé- mesen Szabó Imre a KISZ megyei bizottságának titkára, Nagyúton Libertiny Sándor, a megyei rendőrkapitányság ve­zetője, a megyei párt-végre- hajtóbizottság tagjai, Szajlán Ivádi József, a megyei tanács elnökhelyettese, Gyöngyösoro- sziban Papp János, a Népúj­ság szerkesztő bizottságának vezetője, Tarnabodon Bartolák Mihály, a MÉSZÖV elnöke tartottak beszédet a gyűlésen a nemzetközi helyzet jelenlegi kérdéseiről, a belpolitikai helyzetről, népgazdaságunk, iparunk, mezőgazdaságunk fej­lődéséről, mindenütt több száz főnyi hallgatóság előtt. Karácsondon Putnoki László elvtárs, a megyei pártbizottság első tit­kára, országgyűlési képviselő mondott beszédet a falugyűlé­sen. Fél tizenegyre hirdették a községben a gyűlést, de a ter­melőszövetkezetek tagjai, bá­nyászok, vasutasok már jóval a kezdési idő előtt gyülekez­tek a Községi művelődési ott­hon előtti vörös és nemzeti­színű zászlókkal feldíszített parkban. A gyűlés színhelyére érkező országgyűlési képvise­lőt, a község iskolájának úttö­rői köszöntötték kedves sza­vakkal, szép virágokkal, majd Tóth Bertalan, az iskola igazgatója az időközben össze­gyűlt több mint ezer érdeklő­dő előtt megnyitotta a falu- 1 gyűlést. Rövid bevezetője után Putnoki László emelkedett szólásra; — Megérkezésemkor a vi­rággal köszöntő kis úttörők azt kérték, hogy ahogyan le­het, a párt és az állam segítse szüleiket abban, hogy az új úton, a közös gazdálkodás út­ján minél szebb, minél jobb eredményeket érjenek el, mi­nél emberibbé váljék jövendő életük, sorsuk, .— mondotta az országgyűlési képviselő be­széde bevezetőjében. — Mi ezt a segítséget megadjuk, szívvel és örömmel azoknak, akik valóban be akarják bi­zonyítani, hogy a közös gazdál­kodás hívei. Mert élnék m^ olyanok is közöttünk, akik'hol ettől, hol attól, most például a Genfben folyó külügymi­niszteri értekezlettől valami csodát várnak, ami által még a termelőszövetkezetek is fel- oszlanak, a népi demokratikus rendszerrel együtt. Pedig ez a remény nem válik valóra, mert erőnket, a szocialista or­szágok erejét az is bizonyítja, hogy éppen a külügyminiszte­ri értekezlet alkalmával tár­gyaló asztal mellé tudtuk kényszeríteni a nyugati hatal­makat. Az előadó ezután részletesen foglalkozott a genfi külügymi­niszteri értekezlet eddigi tár­gyalásainak eredményeivel, és az általános külpolitikai hely­zettel. Elmondotta, hogy új háborúról, annak kirobbantá­sáról nálunk csak „Horthy né­hány itt maradt leveli békája kuruttyol szívesen”, csak azoK kívánnak még egy világégést. Arra azonban nem gondolnak, hogy ez számukra a végső pusztulást jelentené, hiszen ha visszatekintünk fél évszázad történelmére, láthatjuk, hogy az 1914-es első világháborúnak az lett az eredménye, hogy létrejött a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a második világháború után 1945-ben, egy sor népi demok­ratikus állammal bővült a szocialista tábor, s a harmadik világháború is azt jelentené, hogy további százmilliók sza­badulnának fel véglegesen a rabság, az elnyomás alól. Putnoki elvtárs ezután pél­dákat sorolt fel az imperialis­ták legutóbbi kudarcaival kap­csolatban, s a népi demokrá­ciák eredményeiből, majd ha­zánk iparának és mezőgazda­ságának fejlődésével, különö­sen pedig a tsz-ek legutóbbi megerősödésével foglalkozott. Beszédét is ezekkel a szavak­kal fejezte be: —• Itt, Karácsondon, már három alkalommal kísérletez­tek a dolgozó parasztok a kö­zös gazdálkodás megteremté­sével. A gazdák döntöttek, de kezdeményezésük két alkalom­mal kudarccal járt, mert ebben a faluban éppen azokban az időkben a helyi reakció erő­sebb volt. mint ők. Tiszta szívből kívánjuk, hogy Kará- csond termelőszövetkezeti köz­ség most már maradjon is az, mert mint az már megérkezé­semkor is kiderült, a kis út­törők is tudják, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás az az egyet­len helyes és igaz út, amelyen -'sztságunknak járnia kell, en irányú törekvéseikben a párt és a kormány is min­den támogatást megad. Meg vagyunk győződve arról, hogy ezek után a karácsondi nép felelősségének tudatában, fia- zajának igaz szeretetét bizo­nyítva, becsületesen és lelki- ismeretesen végzi munkáját a termelőszövetkezetek földjein, hogy minél nagyobb segítségé­re lehessen szocialista orszá­gunknak, pártunknak, kormá­nyunknak. Minden reményünk megvan arra, hogy legköze­lebbi látogatásunkkor úgy kö­szönthetjük egymást Kará- csondon, hogy azt mondhat­juk: e falu tsz-tagságát a me­gye bármelyik közös gazdasá­ga elé példaképül állíthatjuk. Karácsond két új termelő- szövetkezetének tagsága az el­múlt héten már megkezdte a közös munkát, ötven iga se­gített a közös földek szántásá­ban és 45 holdon silókukori­cát is vetettek a tagok. Most Putnoki László beszéde után azzal tértek haza a falugyű­lésről mindannyian, hogy a jövőben is folytatják ezt a munkát, hogy rövid idő múl­va valóban bebizonyíthassák: méltók voltak a bizalomra, Kálban is nagygyűlést hirdettek a köz­ségi tanács hangszórói vasár­nap délelőttre. A kezdés idejé­re élég szép számmal érkeztek a lakosok, -hogy meghallgassák Bíró József, az MSZMP Heves megyei pártbizottsága másod­titkárának ünnepi beszédét. Tizenegy órakor az általá­nos iskolások a Himnusszal nyitották meg a falugyűlést. Majd Szuromi Erzsébet, a káli gimnázium III. éves tanulója szavalta el József Attila: Szo­cialisták , című versét. A rövid kultúrműsor alatt még egyre gyülekeztek a káliak. A Vö­rös Hajnal Termelőszövetkezet tagjai zászlókkal és a gyűlést üdvözlő feliratokkal vonultak a nagygyűlésre. Mikor Bíró József elvtárs megkezdte ünnepi beszédét, a tanácsháza előtti teret meg­töltötte a hallgatóság. — A világ, békeszerető né­peinek szeme Genf felé for­dul, és izgatottan várja a kül­ügyminiszterek tanácskozásá­nak kimenetelét, mert úgy ér­zik, hogy a háború és a béke Egri Lakatosárugyár azonnali belépesse) FELVESZ vas-szerkezeti és lemez-lakatosokat óráig a személyzeti Jelentkezni mindennap fél 7-t51 14 osztályon. ügye dől él ezen az értekezle­ten, — mondotta bevezetőben Bíró József elvtárs. Beszédének további részében foglalkozott az általános kül­politikai helyzettel, a nyugati hatalmak hidegháborús pro­pagandájával, majd részlete­sen foglalkozott a belpolitikai helyzettel, és a termelőszövet­kezeti mozgalom fejlődésével. — Parasztságunk szorgal­masan végzi a mezőgazdasági munkát. Lemaradás a mező- gazdaságban meg, eddig nincs és ha különösebb természeti csapás nem következik be, ak­kor jó termésre számíthatunk az idén is. Az új termelőszö­vetkezeti községekben az el­lenséges propagandát legyőzve jól dolgoznak a megalakult termelőszövetkezeteik. Tizen­kétezer katasztrális holdon vé­gérték el a közös vetést, hogy indulási alapot kapjanak az együttes munkára. Istállók­nak, gazdasági épületeknek rakják le alapjait. A továbbiakban a tsz-ek tá­mogatásáról beszélt Bíró elv­társ. Elmondotta, hogy me­gyénk is jelentős mezőgazda- sági gépeket, traktorokat, kombájnokat kap a közeljövő­ben, hogy ezek segítsék a kö­zösen gazdálkodók munkáját. Az ünnepi falugyűlést az általános iskolások énekkará­nak és zenekarának műsora zárta be. Szihalmon Fél tizenegy után körülbe­lül négyszáz ember foglalt he­lyet a tanácsháza előtt felállí­tott emelvénynél, hogy meg­hallgassa Lendvai Vilmos elv­társnak, a megyei tanács v. b. elnökének beszédét. t Kelemen András, Szihafom község tanácselnöke üdvözölte a megjelenteket, majd felkér­te Lendvai elvtúrsaí, tai*tsa meg beszédét. Lendvai elvtárs beszéde ele­jén a külpolitikában beállott lényeges változásokat ismer­tette, majd felvetette a hábo­rú, vagy béke kérdését. — Mi, kommunisták — mon­dotta —, nyíltan, azt mondjuk, hogy békét akarunk. Mert ki­nek érdeke a háború? A mun­kásnak nem, mert ahelyett, hogy katonának kellene menni és sáros lövészárkokban ret­tegni életéért, szívesebben dol­gozik nyugodt körülmények között, él boldogságban, meg­elégedésben. A parasztot az foglalkoztatja, hogy a hábo­rúban a verejtékével öntözött terményéből semmi sem ma­rad. Kell-e a háború az édes­anyának? Nem, mert nem mindegy, hogy gyerekét a bol­dog, alkotó életre, vagy ágyú­tölteléknek neveli. Ha válasz­tani kell, mindenki a béke mellett, vagyis a kommunis­ták törekvése mellett foglal állást. — A magyar nép békét akar. Ez kormányunk politi­kája is. Ennek folytán erősö­dött meg gazdaságunk. Gazda­sági életünk változása pozitív. Ugyancsak pozitív politikánk változása, de igényeink növe­kedése is az. Áhhoz azonban, hogy igényeinket kielégíthes­sük, nagyon szükséges mező- gazdaságunk fejlődése. Ennek egyetlen útja a mezőgazdaság szocialista átalákítása. Meg kell a parasztságnak érteni, hogy az ország fejlődésébén nekik is szerepük van, s a fejlődéshez nekik is hozzá kell járulniok; — Minden kezdet nehéz, de összefogással le lehet győzni minden akadályt. Szihaloon lakosságának zöme a termelő­szövetkezeti életet választotta, s ha jól halad ezen a megkez­dett úton, egy év múlva újra itt találkozunk, s akkor ma­guk előtt is hihetetlen ered- ménykről számolhatnak be. Ehhez a munkához kívánok jó egészséget és sok sikert — ffe­jezte be beszédét Lendvai elvtárs. Köszönet a gyors intézkedésért Az egri Tinódy utca előtt levő üres térségen délutánon­ként vidám gyermeksereg labdázik. Tegnap az egyik fiú labdájával véletlenül megrúgta a drótot, aminek következtében a biztosíték kivágódott. Néhány házban hirtelen sötétség Igtt és a gyerekek, de a lakók is két­ségbeesve lesték a villanyosz­lopot és valamennyien arra gondoltak: mi történik most. Az egyik házban éppen a kis­gyereket fürdették, máshol sürgős munkán dolgozott az asszony, harmadik helyen vasalni akartak, de a „bal­eset” következtében mind« munka félbeszakadt. Valaki felhívta az ÄVESZT és kérte segítségüket. Nem kellett sokat várni, mert né­hány perc múlva megjelent motorkerékpárral két vil­lanyszerelő és megcsinálta a kiégett biztosítékot. A vil­lany kigyúlt, a gyerekek mo­solyogtak és megfogadták, hegy máskor jobban vigyáz­nak a vezetékre. Az utca la­kói ezúttal is köszönetét mondanak a gyors segítségért az ÄVESZ dolgozóinak. sz... y Megérkeztek az első belorusz traktorok Magyarországra A Szovjetunió az idén tizen­kétezer géppel segíti a magyar mezőgazdaság fejlődését. A mezőgazdasági gépek szállítása már megkezdődött. Elsőnek húsz belorusz-traktor érkezett, s az erőgépeket Szolnok me­gyébe irányították. A Földmű­velésügyi Minisztérium Anyag- ellátási Vállalatának nagygép­osztályán közölték, hogy folya­matosan érkeznek a különböző munkagépek is. Az ekéket al­katrészekre szedve küldik a Szovjetunióból, s ezeket a Nyíregyházi Gépjavító Vállalat telepén szerelik össze. A siló­kombájnokat, a műtrágya­szórókat és egyéb gépeket a határállomásról közvetlenül a megrendelő nagyüzemekbe to­vábbítják. A tizenkétezer me­zőgazdasági gép túlnyomó többsége három hónapon belül megérkezik. Az ötszáz gabona­kombájnt már az idei aratás­nál munkába állíthatják, s megkezdi üzemelését a nyári szezonban a kétezer traktor is. (MTI) Üzemek a Tsz-ek megsegítéséért... A nagyarányú állami támo­gatáson kívül megyénk terme­lőszövetkezeteit a megye és az ország különböző üzemei, gyá­rai jelentős támogatásban és segítségben részesítik. Mezőtárkánv Szabadság Termelőszövetkezetiét a Duna Cipőgyár patronálja. A Cipő­gyár dolgozói vállalták, hogy még a nyár folyamán a ter­melőszövetkezet két Istállójába bevezetik a vízvezetéket, s a nyári nagy szünet beálltával 50 iskolás gyermeket három napra elvisznek Budapestre üdülni. Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat ugyancsak jelentős segítséget ad a községben levő Petőfi Termelőszövetkezetnek. Vál­lalták, hogy a termelőszövetke­zet tanyáját villamosítják és transzformátort biztosítanak a közvilágítási lámpák bevezeté­séhez. Ezenkívül 20 villanyosz­lopot is építenek a villanyháló­zat bővítése során társadalmi munkában, s a járdaépítéshez egy betonkeverőgépet biztosí­tanak. A besenyőtelki Béke Útja és Szabadföld tsz-eket az egri Autóipari Forgácsológyár pat­ronálja. A két tsz-nek iroda­bútort és szivattyút ajándékoz­nak a patronálás során. Űjlőrincfalvát a Téglagyári Egyesülés vállalta. Mivel a község termelőszövetkezeti község lett, új istálló építésére került sor, ahová a Téglagyári Egyesülés két szakembert adott az építkezéshez. A VII. VIT jegyében Mintegy tízezer fiatal a vasárnapi felsőtárkányi majálison Vasárnap már kora reggel megindult a megyeszékhely, valamint az egri járás községei felől Felsőtárkányba a fiatalok kerékpáros, motoros karaván­ja. Az úton a nagy forgalom aztán egy percre sem csökkent Állandóan újabb és újabb cso­portok igyekeztek^, az egri já­rási és városi KISZ-bizottság jól előkészített, a festői szépsé­gű felsőtárkányi tó mellett megrendezett majálisára. „A VII. VIT jegyében”, hirdették mindenütt a plakátok ezt az eseményt és ez az egy mondat valóban megmozgatta az egész alkalommal nagy csoport fia- a zsákban futás, rúdra mászás, talt hozva. Dél táj ban már kö- lepényevés. rülbelül tízezernyi munkás- és Az élénk szél délutánra már parasztfiatal sétált, szórakozott elvitte a hatalmas, gyönyörű a hatalmas lombkoronájú fák májusfa díszeit. A fiatalok A majálison fellépett több kultúrcsoport is, akik nagy­sikerű játékukkal tették még emlékezetesebbé a napot. A képen a novaji úttörőzenekar tart bemutató előadást. száma azonban a hűvösödő es­tében sem csökkent A tó part­ján ekkor már több zenekar játszott és sorba kellett állni nemcsak a sörért, vagy virsli­ért, de a körhinta előtt is. Este fiél hét tájban kedves vendégek is érkeztek a majálisra. A nép­viseletbe öltözött tárkányi és környékbeli lányok között fel­tűnt a hazánkban tartózkodó krími szovjet turisták több mint 30 tagú csoportja, akik részben azért is látogattak el Egerbe, hogy részt vegyenek a KISZ-fiatalok felsőtárkányi majálisán. A szovjet vendégek megérkezése után nem sokkal megkezdődött a tánc, amelyhez a járás legjobb tánczenekarai szolgáltatták a zenét és a ma­jális vidám részvevői éjfélig, szinte pihenés nélkül táncol­tak a tópart hatalmas fái alatt. Napernyővel a kézben, mint színes virágok a réten, úgy tarkállottak a népviseletbe öl­tözött kislányok. járás fiatalságát. Délelőtt 10 óra tájban nemcsak kerékpá­rosok és motorosok özönlöttek a tóhoz, hanem egymás után érkeztek az autóbuszok, gép­alatt, s számos nézője akadt a Hámán Kató kulturális sereg­szemle bemutatóinak, a külön­böző kultúrműsoroknak, sport- rendezvényeknek. Nagy sikert aratott az egész­napos kultúrműsor keretében fellépett egri Honvéd Helyőr­ség zenekara, az Eger Kamara Népi Táncegyüttes, a felsőtár­kányi népi táncegyüttes, az egercsehi bányász-zenekar, az egri Művelődési Ház bábegyüt­tese. valamint a többi tánc- csoport, népi zenekar is. A sportműsorban az ökölví­vó, tornabemutatók, a röplab­da, kézilabda villámtoma von­zotta a legtöbb közönséget, majd ezek után számos rész­vevővel megkezdődtek a nagy­kocsik, teherautók is, minden szerű tréfás sportversenyek is« Készül a bográcsos. A férfi „szakácsok” nagy gonddal ügyködnek a kis katlanok mellett, aminek tartalmát néhány óra múlva jóízűen fogyasztották ' t (Kiss Béla felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom