Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-24 / 95. szám
1959., április 24., péntek SiSPÜJSÄiä 9 A béke tíz esztendő óta állandóan győz Békenagy gyűlés a% Egri Pedagógiai Főiskolán Zeng. zsong az Egri Pedagógiai Főiskola nagyterme. A hallgatók békenagygyűlésre készülődnek. Félöt után néhány perccel megérkeznek a várva várt vendégek is: 17 gyarmati ország hazánkban tanuló fiataljainak 7Ó tagú küldöttsége. Néhány perccel később a békenagygyűlés elnöksége is elfoglalja helyét az emelvényen a szépen feldíszített hosszú asztal mellett. Pa- taky László főiskolai tanár emelkedik szólásra, közvetlen szavakkal köszönti a részvevőket, a külföldi vendégeket, Mihályffi Ernőt, a Magyar Nemzet főszerkesztőjét és feleségét, a „Filó” néven ismert rajzolót, akinek békeplakátjai évek óta hirdetik, hogy a háború elkerülhető, ha a népek békeharca egy pillanatra sem áll meg. Utána Mihályffi Ernő emelkedik szólásra. A szemtanú, az első párizsi béke-világkong- resszus részvevője szól most. — Életem, egyik legfelejthetetlenebb élménye volt az az öt nap, amit tíz esztendővel ezelőtt Párizsban töltöttem — mondja bevezetőjében. — Ma egy évtizede, ezekben a délutáni órákban Paul Robeson énekét hallgattam, s talán a sok felejthetetlen között is ez volt a legfelejthetetlenebb; — Prágán keresztül utaztunk a francia fővárosba a béka híveinek első világkongresszusára. Ott találkoztunk a mongol, kínai, szovjet küldöttséggel, illetve a küldöttségek egy csoportjával, s ott tudtuk meg, hogy külföldi barátaink közül és közülünk is sokan nem kaptak beutazási engedélyt Párizsba. A közlés után néhány perccel szinte szabályos békegyűlés alakult ott. a repülőtéren, s felvetődött az ötlet: akik nem mehetnek Párizsba, külön tartsanak békekongresszust a csehszlovák fővárosban. De mégse külön kongresszus lett a prágai, hanem a párizsinak szerves, annak egységes része. A csehszlovák békedelegáció ugyanis nem sokkal előttünk indult el Franciaországba, s mire mi megérkeztünk, az akkor már ülésező különböző bizottságok az ró javaslatuk alapján már meghozták a határozatot, hogy egyszerre, ugyanazokkal a napirendi pontokkal mindkét helyen tartsanak békekongresz- szust. A felszólalások jöttek, mentek telefonon, repülőgépen továbbított magnetofon-szalagokon s mindegyik elhangzott Párizsban és Prágában. A 72 ország 2190 kü dötte közösen hozta meg a határozatot is, annak ellenére, hogy egy részük a csehszlovák fővároson túl nem juthatott, — 600 millió ember nevében beszéltek négy napon keresztül a küldöttek. Ha körülnéztünk, nem volt nehéz megállapítani, hogy az emberiség legnagyobb szellemi nagyságai gyűltek itt össze. Picasso, aki ennék a kongresz- szusnak a plakátjára rajzolta meg először a fehér békegalambját, Fagyejev, Eren- burg, Pablo Neruda. Meresz- jev, az Egy igaz ember, Anna Seghers, Aragon, s Zójo édesanyjának nevét visszhangozta az egész város. Chaplin csak üdvözletét tudta elküldeni, mert akkor még nem volt beutazási engedélye Európába, így tettek a többiek is, akik nem jöhettek el Párizsba. Éreztük, tudtuk, hogy akkor, ott, a kongresszus nagy kohójában állt össze, kovácsolódott hihetetlenül szilárd egységgé a világ békemozgalma. — Paul Robesonról már az első percekben szóltam — folytatja Mihályit Ernő. — Mégis vissza kell, térnem rá. Nemcsak énekelt, hanem rövid politikai beszédet is mondott. Idézem szavait:. „Mi, négerek, sohase fogunk fegyvert olyan háborúban, amely a Szovjetunió ellen irányul. Számunkra a kapitalizmus csupán a rabszolgaság új formáját jelentette. Én akkor éreztem először embernek magam, amikor végre ellátogathattam a Szovjetunióba.” S a kongresszus negyedik napján megszületett a határozat. Aragon olvasta fel. Zengett a szava az ülésteremben: „El vagyunk szánva az éberségre és megalakítjuk a világbéke híveinek bizottságát ... Összefogunk és megnyerjük a béke csatáját, az élet csatáját.” — Hatalmasak, erősek voltunk már akkor. Hogy menynyire, azt legjobban az utolsó napon rendezett békegyűlés bizonyította. Több mint egymillió ember gyűlt össze Párizs legnagyobb sport-stadionjában, s a francia kormány valóságos mozgósítást rendelt el ellenünk. Felfegyverzett rendőrök, motoros, vidékről a fővárosba rendelt csendőrök tízezrei vették körül azt a városrészt, ahol a gyűlést tartottuk. — Tíz esztendő múlt el azóta, s az egy évtized küzdelmei után méltán kérdezheti mindenki, hogy mi a biztosíték arra, hogy a béke győzni fog. Semmi más, csak annyi, hogy a béke már tíz esztendő óta mindig győz. Ereje hatalmasabb lett azokénál, akik még mindig a háborút akarják. Kimoj, Macu, Korea, Tibet, Moszul, a dél-amerikai zavargások, a magyarországi 1956. október, mind a háború kirobbantását segítették volna, ha az imperialisták szándéka diadalmaskodik. S a béke, az emberek hatalmas békevágya minden esetben győzött mindenütt. — Tudjuk, nincs még vége.a béke és a háború gigászi küzdelmének — mondja befejezésül Mihályffi Ernő —, de a líz esztendő egy érte7 műén és törés nélkül a béke erőinek növekedését bizonyítja, s ez a hatalmas erő végül abszolút győztesként kerül ki a harcból.” Még zúg a taps, ami a főiskola ifjú hallgatóinak ígéretét is jelenti: továbbra is küzdeni fogunk a békéért, amikor feláll egy indonéz fiatal és ismét néma csend borul a teremre. — Az ázsiai és afrikai népek sok száz évig a kapitalista elnyomás alatt szenvedtek — mondja. — Az ilyen körülmények között élő népek sohasem értettek egyet, sohasem barátkozhattak a kapitalistákkal. Mj békét akarunk. De gondolják el, hogy tud egy olyan nép békében élni, amely a hatalmas elnyomás miatt örökké a szabadságharcról álmodozik. A magyar nép szereti a gyarmati népeket, mert szereti a békét, s rendületlenül küzd érte. Köszönjük. Köszönjük, hogy a kapitalisták, imperialisták elleni küzdelmünkben mellettünk vannak hangos szóval, s tettekkel egyaránt, hogy végre mi is emberi módon, békében élhessünk. Most egy tanganyikai fiatal kér szót: — Mély, s őszinte szerető érzéseket vált ki belőlünk az, hogy a magyar emberek, ak;k békében élnek, s 14 év óta oly régen áhítozott szabadságukat élvezik, részt kémek a gyarmatosítók elleni küzdelemben — mondja. — Mi olyanok voltunk az angolok, amerikaiak számára, mint a futball-labda. Rugdostak bennünket kényük, kedvük szerint. De tudjuk, hegy egyszer majd elmennek tőlünk. Nem is ez a kérdés, hanem az, hogy milyen gyorsan távoznak el országainkból Afrika még ma is a kapitalizmus igájában van. Tele. amerikai és angol érdekeltségekkel. Az idegenek nem érzik, mert nem akarják érten és érezni, hogy az emberiség színre, fajra, távolságra tekintet nélkül, egy család. A béketábor hívei azonban már valóban úgy élnek, úgy éreznek, mint egy szerető család, s ezért is kívánom, azt hiszem, minden gyarmati társam, minden gyarmati fiatal nevében, hogy hosszú ideig éljen a béke az egész világon. Az egri főiskolás fiatalok érzéseit nem lehet kifejezni szóval. Szemükből igaz, barát' szeretet csillan a vendégek felé. S tenni akarnak a tízéves évforduló ünnepén is a békéért. Üzenet fogalmazódik az ország összes pedagógiai főiskolájának: tartsanak ők is emlékező békenagygyűléseket a béke-világmozgalom fennállásának tízéves évfordulója alkalmából. Cseréljék ki a békeharcban szerzett tapasztalataikat. s újítsák fel a régi. jól bevált tanulmányi versenyt, ami valamikor a pedagógiai főiskolák békemunkájának egyik fontos része volt Ezután műsor következik. Szavalatok,' énekszámok, hangzanak el, majd véget ér a gyűlés. Ki-ki siet vacsorázni, hogy aztán ismét találkozhassanak a vendégekkel a nagyteremben, egy baráti, vidám, táncos, zenés összejövetelen. A gyarmati fiatalok az ugyancsak ez alkalommá! megnyitott főiskolai hét alkalmából péntekig maradnak Egerben. A Pedagógiai Főiskola KISZ-szervezetének tagjai gondoskodnak szórakozásukról. így csütörtökön délelőtt megtekintették az Egri Dohánygyárat, elbeszélgettek az ott dolgozó fiatalokkal, meglátogatták a híres egri borpincéket, majd utána a felnémeti Petőfi Termelőszövetkezet tagsága látta vendégül őket. Programjukban szerepel egy kirándulás Eger környékére s egy nagy séta is, amelynek során megyénk székhelyével ismerkednek meg. A rövid látogatás után visz- szatérnek tanulmányaikhoz a gyarmati fiatalok. Szorgalmasan tanulnak tovább, hogy majd iskoláik elvégzése után hasznos tagjai lehessenek hazájuknak, s munkájukkal is küzdhessenek az elnyomás alól való felszabadulásért, népük békéjéért. — ger. — 100 nap a világűrben Április végén műkor a tornán intervenciós csapatok már csaknem a Tiszáná1 voltak, megindították támdásukat a francia és olasz vezetés alatt álló cseh burásod csapatok is. A csehszlovák támadás közvetlen célja az volt, hogy elfoglalja Miskolcot, Salgótarjánt és elvágják Budapestet az ország jelentős iparvidékeitől. A csehszlovák csapatok május 1-én Bánréve felől visszanyomták a 60. dandár csapatait és május elsején elfoglalták Ózdot. A 60. dandár Ózd kiürítése után Bélapátfalván állította fel a parancsnokságot, s Apátfalva^—Mikófalva — Egeresek! vonalán akarták a csehek előnyomulását feltartóztatni. A csehszlovák csapatok két zászlóaljnyi erővel nyomultak előre az Eger—Ózd-i műúton, páncélautók támogatásával. Balról támogatást kaptak a Bánréve-—Miskolc-felé támadó 2. cseh dandártól, az egység jóhbszámyát pedig a Salgótarjánt bekerítéssel fenyegető ellenséges csapatok biztosították. A 60. dandárparancsnokság jelentése szerint az Apátiává —-Mikófalva—Egercsehi térségében rendelkezésre álló erő 400 puskából, 12 géppuskából és két 10 em-es tarackból állt. A parancsnokság jelentéséből kitűnik, hogy a csapatok teljesen ' kimerültek és felbomlottak. Kétségtelen, hogy a dandárparancsnokság nem túlzott, amikor ilyen tartalmú jelentést küldött Veroelétre, az oda. menekült kassai kerületi parancsaókságnaik, Az álA Tanácsköztársaság Heves megyében Az északi hadszíntér landó esőzés és a többnapos harc felőrölte a harcosok erejét és erkölcsileg is csökkentette ellenállóképességüket. Ahhoz azonban, hogy a csapatok felbomlottak, jelentős mértékben hozzájárult a tisztikar egy részének reakciós, ellenforradalmi magatartása. Nagyobbnak tüntették fel az ellenség erejét, mint amilyen ténylegesen volt, s ezáltal még azoknak a katonáknak a hitét is megingatták, akik akartak harcolni és hittek a győzelemben. Egykori vöröskatonák leírják visszaemlékezéseikben, hogy a harcosok zúgolódással vették tudomásul az állandó visszavonulást, a tisztek azonban ezen felül a sereg egy részét még szabadságolták is, mondván, a közelgő május elsejét hadd töltse lehetőleg mindenki szerettei körében. Ilyen körülmények között ez a humánusnak tűnő cselekedet egyet jelentett az árulással. AZ ELÖNYOMULÖ cseh- szolvák csapatok május 2-án elfoglalták Miskolcot, Salgótarjánt pedig körülzárással fenyegették. A támadás hatására több csapattestben fejetlenség lépett fel. Az 5. hadosztály jelentése szerint Salgótarjántól keletre a visszavonulás olyan rendszertelenül történt meg, hogy egyes századok létszáma 40—S® főre apadt és a csehek Pétervásá- rát is elfoglalták. Pétervásá- rától az itt levő székely alegység kisebb harcok után vonult vissza Aldebrő felé. Annak érdekében, hogy Salgótarján védelmét megerősítsék, az 5. hadosztályból egy erős harcértékű csoport nyomult élőre Párád—Ajnácskő felé és a salgótarjáni védelmi vonal jobbszámván foglalt állást. Az Apátfalvánál levő, jelentős mértékben demoralizált csapatok az új védelmi vonalban sem tudták megállítani az ellenséges támadást, tovább folytatódott a visszavonulás, s az ellenséges csapatok május 2-án. Szarvaskőt is elfoglalva Eger alá értek. Az egyesült román, csehszlovák támadás hatására a Tanácsköztársaság rendkívül súlyos helyzetbe került. Az ellenséges intervenciós csapatok mindenütt az ország belsejében állottak, s kevés remény volt arra, hogy a vöröshadsereg fel tudja tartóztatni Budapest felé való élőnyomulásukat. Az áruló szociáldemokrata vezetők pedig teljesen kilátástalannak festetté'-; le a proletárdiktatúra helyzetét és Böhm körtáviratábar utasította a csapategységek parancsnokait, hogy kérjenek fegyverszünetet a szembenálló ellenséges csapatoktól. A kommunisták azonban nem adták A szovjet űrrakéta több mint száz nartia kering a világűrben. Eddigi útig során 250 millió kilométert tett meg. A tudósok számítása szerint a rakéta jelenleg kb. 20 millió kilométer távolságban van Földünktől. 60— 70-szer távolabb, mint a Hold. Az év végére a távolság menhaladia a 150 millió kilométert. A Szovjetunióban most az eddigieknél még tökéletesebb szerkezetű szputnyikok tervezésén dolgoznak. A cél az, hogy a szputnyikok forgási időtartamát lehetőleg korlátlan időre tolják ki. Természetesen, ebből adódik a második probléma: meg kell oldani a mesterséges égitestnek a Földre való visszatérését is. Az ember űrrepülése perspektivikusan áll a szovjet szputnyík-ter- vezők előtt. A kérdés - komplexumnak legfontosabb része az ember űrrepülésével kapcsolatos életfunkciók tanulmány ozása. Szóba kerül olyan szputnyikok tervezése, amelyek igen nagy magasságba bocsáthatók fel- Nem feledkeznek meg a holdrakétáról és más égitesteket is elérő speciális rakétáról sem. A további távlat: interplan etá- 7Í.; szputnyikállomások létesítése, amelyek alkalmasak lennének több ember huzamosabb időn át történő befogadására. Az ilyen szputnyikállomá- sok és a Föld közötti összeköttetés speciális rakéták segítségével történne. A moszkvai ipari kiállításon bemutatásra került, és még most is megtekinthető a jövő szputnyikjá- nak egyik variációja. A miniatűr szputnyikmodell felső részében különleges akkumulátor van elhelyezve, amely a napsugarat energiává változtatja. Ez tulajdonképpen egy miniatűr villanytelep, melynek a hőt I* elnyelt napstiQO* rak adják. A napenergia villamosenergiává változtatására új félvezető fotoele- met használnak, vékony kvarclemezből. Ha a lemezt fénysugár éri, megindul az elektronok zártkörű keringése. Az egyes kvarclemezek által okozott feszültség eléri a 0,5 voltot, a hasznos együttható pedig 9—11 százalékot tesz ki. Ha ezeket a kvarcelemeket megfelelő módon egyesítik, kellő erejű és feszültségű villanyáramot kapnak. Az ilyen nap- batéria időtartama meglehetősen hosszú. A készülék akkumulátorok feltöltésére, rádiókészülék üzemeltetésére, stb. használható. Ilyen berendezéssel látták el a III. szputnyikot, melynek energiája táplálja még má is a beépített „Ma- lyak” típusú rádiót. A jövő szputnyikjain a napbatériák kapacitását jelentősén megnövelik. Csökkentik a balesetek sxámát Az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat egri üzletigazgatóságának dolgozói a gyakori balesetek miatt lemaradtak a versenyben, s ez veszélyeztette az élüzem-cím megszerzését is. Éppen ezért a vállalat vezetősége, a párt- és tömegszervezetek vezetői elhatározták, hogy az idén fokozottabb gondot fordítanak a balesetek csökkentésére. Az egyéb termelési feladatok mellett megszervezik a rendszeres baleseti oktatást, s arra törekednek, hogy az elméleü képzésen túl" gyakorlati oktatásban is részesüljenek a vállalat dolgozói, hogy ezáltal sikeresen csökkenthessék a balesetek számát. —1 Kiszisták a term el5szivetK ezelekért Üdvözlendő kezdeményezés látott napvilágot Gyöngyösön; a járási, városi ,KISZ-bizott- ság kezdeményezésére akció indult a járás termelőszövetkezeteinek megsegítésére. Az akció keretében vállalták a város fiataljai, hogy 1200 köbméter követ termelnek a szöfél az ellen állást; hanem fegyverbe hívták a proletariátust, s a május 2-i munkástanács ülésen elhatározták a harc további folytatását. az Április végi, május eleji harcokban meggyengült, jelentős mértékben széthullott csapatokkal azonban győzelmet ígérő ellentámadást nem lehetett megindítani. Át kellett szervezni és csoportosítani a vöröshadsereget, friss proletárerőkkel kellett feltölteni, s csak ezután lehetett az ellenség kiűzését megkezdeni Május 3-án Stromfeld megkezdte a hadsereg átszervezését. és. a csapatok átcsoportosítását. A meglevő erőket igyekezett gazdaságosan felhasználni. Á hadseregparancsnokságnak közvetlenül alárendelt 5. hadosztálynak feladatul tűzte ki a Tisza-vonal megfigyelését Kisköréig, északra pedig Verpelét, Pétervására, Rimaszécs felé a csehszlovákok ellenőrzését. A sikeres ellentámadás megindításához jelentős tartalékra volt szükség, ezért a hadseregparancsnokság Hatvanban összpontosított 12 régi és 16 újonnan megszervezett munkászászlóaljat. Ez a 16 zászlóalj lett a vöröshadsereg magva. Azért esett Hatvanra s h adseregparancsnokság \siár vetkezeti építkezésekhez. A Vak Bottyán Gimnázium 600, a gyöngyösi MTH 600, a Mező- gazdasági Technikum 900 munkaórát ajánlott fel e célra. A munkához máris hozzáfogtak és bár még csak a kőbánya tisztogatása folyik, hogy előkés szítsák a robbantást, máris 87 köbméter követ termeltek ki. Az ifjúság kezdeményezése széles visszhangot váltott ki a városban, a 34-es Autóközlekedési Vállalat például arra tett ígéretet, hogy társadalmi munkában biztosítja a fiatalok : kiszállítását a farkasmályi kő. 'bányához. A XII-es akna és a honvédség pedig arra tett ígéretet, hogy lerobbantja a szükséges kőmennyiséget. ; A helyes kezdeményezés, az ■ összefogás minden bizonnyal | lehetővé teszi a vállalás teljesítését, a termelőszövetkezetek > megsegítését. ; = A GYÖNGYÖSI városi itt- •nácstagok MSZMP pártcso- ; portja szerdán ülést tartott, ; amelyen a csütörtöki tanács- : ülés anyagát tárgyalták meg. Joggal és rendelőtökkel ismerkednek a Heves megyei : termelőszövet k esetek asszonyai ; Heves megyében a helyi nő- ; tanácsok kezdeményezésére a ; termelőszövetkezeti nőiagok ; részére Kisgyűléseket szervez- ; nek, melyeken a megyei és : járási ügyészségek tagjai tar- . tanak előadásokat a jogtudo- ; mányról, valamint az időszerű ! rendeletekről. Ezeken az eíő- I adásokon a termel őszöve tke- : zet nődolgozói megismerked- • nek a munkaegység kiszámí- Itásával is, valamint átfogó ké■ pet nyernek a termelőszövetkezeti tagok jogairól és köt*- ; lességeirőb lasztása, mert vasúti csomó- > pont, ahonnan egyaránt köny-z nyen meg lehetett közelíteni? az északi, keleti és déli fron-? tokát. A hadseregtartalék ősz-? szefogására megalakították a? 3. hadtestet, melynek parancs-? noka Landler Jenő népbiztos? lett. A hadtestparancsnokság? székhelye Hatvanban volt. < A hadtestparancsnokságiét-? rejötte után azonnal megin-? dúlt a hadsereg átcsoportosí- ? tása. A 3. hadtestnek az 1., 4.,| és 6. hadosztály volt aláren-? delve. Az 1. hadosztálynak? Vámosigyörk, Jászárokszállás,? Visznek, Adács között gyüle- ? kezett; a 4. hadosztály a? Zagyva völgyében Nagymartai,? Túra, Hort, Apc Között; a 4.S hadosztály pedig ugyancsak a? Zagyva völgyében Hatvan? északi részén Kisterenye,? Pásztó, Szurdokpüspöki között.? Május 4-től kezdve minden? irányból szállították a kije-? lölt gyülekező helyekre a régi? és új zászlóaljakat a vasúti? szerelvények. A helyi direktó- ? riumok pedig élelmezték, be-? szállásolták a katonákat, gon-? doskodtak róluk. AZ ÁTSZERVEZÉS alatt a? tartalékban levő csapatoknál? állandó volt a kiképzés, fegy-s veres gyakorlatokat rendeztek,? politikai oktatásban részesül-? tek. A csapatok politikai biz-? tosai állandóan tájékoztatták? a harcosokat a harc meneté-? ről, a kül- és belpolitikai? helyzetről előkészítették őket? az intervenciósok elleni küz-> delemre. ? (Folytatjuk) Magy József l
