Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-24 / 95. szám

1959., április 24., péntek SiSPÜJSÄiä 9 A béke tíz esztendő óta állandóan győz Békenagy gyűlés a% Egri Pedagógiai Főiskolán Zeng. zsong az Egri Pedagó­giai Főiskola nagyterme. A hallgatók békenagygyűlésre készülődnek. Félöt után né­hány perccel megérkeznek a várva várt vendégek is: 17 gyarmati ország hazánkban tanuló fiataljainak 7Ó tagú küldöttsége. Néhány perccel később a békenagygyűlés el­nöksége is elfoglalja helyét az emelvényen a szépen feldíszí­tett hosszú asztal mellett. Pa- taky László főiskolai tanár emelkedik szólásra, közvetlen szavakkal köszönti a részve­vőket, a külföldi vendégeket, Mihályffi Ernőt, a Magyar Nemzet főszerkesztőjét és fe­leségét, a „Filó” néven ismert rajzolót, akinek békeplakátjai évek óta hirdetik, hogy a há­ború elkerülhető, ha a népek békeharca egy pillanatra sem áll meg. Utána Mihályffi Ernő emel­kedik szólásra. A szemtanú, az első párizsi béke-világkong- resszus részvevője szól most. — Életem, egyik legfelejthe­tetlenebb élménye volt az az öt nap, amit tíz esztendővel ezelőtt Párizsban töltöttem — mondja bevezetőjében. — Ma egy évtizede, ezekben a dél­utáni órákban Paul Robeson énekét hallgattam, s talán a sok felejthetetlen között is ez volt a legfelejthetetlenebb; — Prágán keresztül utaztunk a francia fővárosba a béka hí­veinek első világkongresszu­sára. Ott találkoztunk a mon­gol, kínai, szovjet küldöttség­gel, illetve a küldöttségek egy csoportjával, s ott tudtuk meg, hogy külföldi barátaink közül és közülünk is sokan nem kaptak beutazási enge­délyt Párizsba. A közlés után néhány perccel szinte szabá­lyos békegyűlés alakult ott. a repülőtéren, s felvetődött az ötlet: akik nem mehetnek Pá­rizsba, külön tartsanak béke­kongresszust a csehszlovák fő­városban. De mégse külön kongresszus lett a prágai, ha­nem a párizsinak szerves, an­nak egységes része. A cseh­szlovák békedelegáció ugyanis nem sokkal előttünk indult el Franciaországba, s mire mi megérkeztünk, az akkor már ülésező különböző bizottságok az ró javaslatuk alapján már meghozták a határozatot, hogy egyszerre, ugyanazokkal a na­pirendi pontokkal mindkét he­lyen tartsanak békekongresz- szust. A felszólalások jöttek, mentek telefonon, repülőgépen továbbított magnetofon-szala­gokon s mindegyik elhangzott Párizsban és Prágában. A 72 ország 2190 kü dötte közösen hozta meg a határozatot is, annak ellenére, hogy egy ré­szük a csehszlovák fővároson túl nem juthatott, — 600 millió ember nevé­ben beszéltek négy napon keresztül a küldöttek. Ha körülnéztünk, nem volt ne­héz megállapítani, hogy az emberiség legnagyobb szellemi nagyságai gyűltek itt össze. Picasso, aki ennék a kongresz- szusnak a plakátjára rajzolta meg először a fehér béke­galambját, Fagyejev, Eren- burg, Pablo Neruda. Meresz- jev, az Egy igaz ember, Anna Seghers, Aragon, s Zójo édes­anyjának nevét visszhangozta az egész város. Chaplin csak üdvözletét tudta elküldeni, mert akkor még nem volt be­utazási engedélye Európába, így tettek a többiek is, akik nem jöhettek el Párizsba. Éreztük, tudtuk, hogy akkor, ott, a kongresszus nagy kohó­jában állt össze, kovácsolódott hihetetlenül szilárd egységgé a világ békemozgalma. — Paul Robesonról már az első percekben szóltam — foly­tatja Mihályit Ernő. — Mégis vissza kell, térnem rá. Nem­csak énekelt, hanem rövid po­litikai beszédet is mondott. Idézem szavait:. „Mi, négerek, sohase fogunk fegyvert olyan háborúban, amely a Szovjet­unió ellen irányul. Számunkra a kapitalizmus csupán a rab­szolgaság új formáját jelen­tette. Én akkor éreztem elő­ször embernek magam, amikor végre ellátogathattam a Szov­jetunióba.” S a kongresszus negyedik napján megszületett a határozat. Aragon olvasta fel. Zengett a szava az üléste­remben: „El vagyunk szánva az éberségre és megalakítjuk a világbéke híveinek bi­zottságát ... Összefogunk és megnyerjük a béke csa­táját, az élet csatáját.” — Hatalmasak, erősek vol­tunk már akkor. Hogy meny­nyire, azt legjobban az utolsó napon rendezett békegyűlés bizonyította. Több mint egy­millió ember gyűlt össze Pá­rizs legnagyobb sport-stadion­jában, s a francia kormány valóságos mozgósítást rendelt el ellenünk. Felfegyverzett rendőrök, motoros, vidékről a fővárosba rendelt csendőrök tízezrei vették körül azt a vá­rosrészt, ahol a gyűlést tartot­tuk. — Tíz esztendő múlt el az­óta, s az egy évtized küzdel­mei után méltán kérdezheti mindenki, hogy mi a biztosí­ték arra, hogy a béke győzni fog. Semmi más, csak annyi, hogy a béke már tíz esztendő óta mindig győz. Ereje hatal­masabb lett azokénál, akik még mindig a háborút akar­ják. Kimoj, Macu, Korea, Ti­bet, Moszul, a dél-amerikai zavargások, a magyarországi 1956. október, mind a háború kirobbantását segítették volna, ha az imperialisták szándéka diadalmaskodik. S a béke, az emberek hatalmas békevágya minden esetben győzött min­denütt. — Tudjuk, nincs még vége.a béke és a háború gigászi küz­delmének — mondja befejezé­sül Mihályffi Ernő —, de a líz esztendő egy érte7 mű­én és törés nélkül a béke erőinek növekedését bizo­nyítja, s ez a hatalmas erő végül abszolút győztesként kerül ki a harcból.” Még zúg a taps, ami a főis­kola ifjú hallgatóinak ígéretét is jelenti: továbbra is küzdeni fogunk a békéért, amikor fel­áll egy indonéz fiatal és ismét néma csend borul a teremre. — Az ázsiai és afrikai népek sok száz évig a kapitalista el­nyomás alatt szenvedtek — mondja. — Az ilyen körülmé­nyek között élő népek soha­sem értettek egyet, sohasem barátkozhattak a kapitalisták­kal. Mj békét akarunk. De gondolják el, hogy tud egy olyan nép békében élni, amely a hatalmas elnyomás miatt örökké a szabadságharcról ál­modozik. A magyar nép sze­reti a gyarmati népeket, mert szereti a békét, s rendületle­nül küzd érte. Köszönjük. Kö­szönjük, hogy a kapitalisták, imperialisták elleni küzdel­münkben mellettünk vannak hangos szóval, s tettekkel egyaránt, hogy végre mi is emberi módon, békében él­hessünk. Most egy tanganyikai fiatal kér szót: — Mély, s őszinte szerető ér­zéseket vált ki belőlünk az, hogy a magyar emberek, ak;k békében élnek, s 14 év óta oly régen áhítozott szabadságukat élvezik, részt kémek a gyar­matosítók elleni küzdelemben — mondja. — Mi olyanok vol­tunk az angolok, amerikaiak számára, mint a futball-labda. Rugdostak bennünket kényük, kedvük szerint. De tudjuk, hegy egyszer majd elmennek tőlünk. Nem is ez a kérdés, hanem az, hogy milyen gyor­san távoznak el országainkból Afrika még ma is a kapita­lizmus igájában van. Tele. amerikai és angol érdekeltsé­gekkel. Az idegenek nem ér­zik, mert nem akarják érten és érezni, hogy az emberiség színre, fajra, távolságra te­kintet nélkül, egy család. A béketábor hívei azonban már valóban úgy élnek, úgy érez­nek, mint egy szerető család, s ezért is kívánom, azt hiszem, minden gyarmati társam, min­den gyarmati fiatal nevében, hogy hosszú ideig éljen a bé­ke az egész világon. Az egri főiskolás fiatalok érzéseit nem lehet kifejezni szóval. Szemükből igaz, barát' szeretet csillan a vendégek fe­lé. S tenni akarnak a tízéves évforduló ünnepén is a béké­ért. Üzenet fogalmazódik az ország összes pedagógiai főis­kolájának: tartsanak ők is em­lékező békenagygyűléseket a béke-világmozgalom fennállá­sának tízéves évfordulója al­kalmából. Cseréljék ki a bé­keharcban szerzett tapasztala­taikat. s újítsák fel a régi. jól bevált tanulmányi ver­senyt, ami valamikor a peda­gógiai főiskolák békemunká­jának egyik fontos része volt Ezután műsor következik. Szavalatok,' énekszámok, hang­zanak el, majd véget ér a gyűlés. Ki-ki siet vacsorázni, hogy aztán ismét találkozhas­sanak a vendégekkel a nagy­teremben, egy baráti, vidám, táncos, zenés összejövetelen. A gyarmati fiatalok az ugyancsak ez alkalommá! megnyitott főiskolai hét alkal­mából péntekig maradnak Egerben. A Pedagógiai Főis­kola KISZ-szervezetének tag­jai gondoskodnak szórakozá­sukról. így csütörtökön dél­előtt megtekintették az Egri Dohánygyárat, elbeszélgettek az ott dolgozó fiatalokkal, meglátogatták a híres egri borpincéket, majd utána a felnémeti Petőfi Termelőszö­vetkezet tagsága látta vendé­gül őket. Programjukban sze­repel egy kirándulás Eger környékére s egy nagy séta is, amelynek során megyénk székhelyével ismerkednek meg. A rövid látogatás után visz- szatérnek tanulmányaikhoz a gyarmati fiatalok. Szorgalma­san tanulnak tovább, hogy majd iskoláik elvégzése után hasznos tagjai lehessenek ha­zájuknak, s munkájukkal is küzdhessenek az elnyomás alól való felszabadulásért, népük békéjéért. — ger. — 100 nap a világűrben Április végén műkor a tornán intervenciós csapatok már csaknem a Tiszáná1 vol­tak, megindították támdásukat a francia és olasz vezetés alatt álló cseh burásod csa­patok is. A csehszlovák tá­madás közvetlen célja az volt, hogy elfoglalja Miskolcot, Salgótarjánt és elvágják Bu­dapestet az ország jelentős iparvidékeitől. A csehszlovák csapatok május 1-én Bánréve felől visszanyomták a 60. dan­dár csapatait és május elsején elfoglalták Ózdot. A 60. dandár Ózd kiürítése után Bélapátfalván állította fel a parancsnokságot, s Apát­falva^—Mikófalva — Egeresek! vonalán akarták a csehek elő­nyomulását feltartóztatni. A csehszlovák csapatok két zászlóaljnyi erővel nyomultak előre az Eger—Ózd-i műúton, páncélautók támogatásával. Balról támogatást kaptak a Bánréve-—Miskolc-felé támadó 2. cseh dandártól, az egység jóhbszámyát pedig a Salgó­tarjánt bekerítéssel fenyegető ellenséges csapatok biztosítot­ták. A 60. dandárparancsnokság jelentése szerint az Apátiává —-Mikófalva—Egercsehi tér­ségében rendelkezésre álló erő 400 puskából, 12 géppuskából és két 10 em-es tarackból állt. A parancsnokság jelentéséből kitűnik, hogy a csapatok tel­jesen ' kimerültek és felbom­lottak. Kétségtelen, hogy a dandárparancsnokság nem túl­zott, amikor ilyen tartalmú jelentést küldött Veroelétre, az oda. menekült kassai kerü­leti parancsaókságnaik, Az ál­A Tanácsköztársaság Heves megyében Az északi hadszíntér landó esőzés és a többnapos harc felőrölte a harcosok ere­jét és erkölcsileg is csökken­tette ellenállóképességüket. Ahhoz azonban, hogy a csa­patok felbomlottak, jelentős mértékben hozzájárult a tisz­tikar egy részének reakciós, ellenforradalmi magatartása. Nagyobbnak tüntették fel az ellenség erejét, mint amilyen ténylegesen volt, s ezáltal még azoknak a katonáknak a hitét is megingatták, akik akartak harcolni és hittek a győzelem­ben. Egykori vöröskatonák le­írják visszaemlékezéseikben, hogy a harcosok zúgolódással vették tudomásul az állandó visszavonulást, a tisztek azon­ban ezen felül a sereg egy ré­szét még szabadságolták is, mondván, a közelgő május el­sejét hadd töltse lehetőleg mindenki szerettei körében. Ilyen körülmények között ez a humánusnak tűnő cseleke­det egyet jelentett az árulás­sal. AZ ELÖNYOMULÖ cseh- szolvák csapatok május 2-án elfoglalták Miskolcot, Salgó­tarjánt pedig körülzárással fe­nyegették. A támadás hatásá­ra több csapattestben fejetlen­ség lépett fel. Az 5. hadosz­tály jelentése szerint Salgó­tarjántól keletre a visszavo­nulás olyan rendszertelenül történt meg, hogy egyes szá­zadok létszáma 40—S® főre apadt és a csehek Pétervásá- rát is elfoglalták. Pétervásá- rától az itt levő székely al­egység kisebb harcok után vonult vissza Aldebrő felé. Annak érdekében, hogy Sal­gótarján védelmét megerősít­sék, az 5. hadosztályból egy erős harcértékű csoport nyo­mult élőre Párád—Ajnácskő felé és a salgótarjáni védelmi vonal jobbszámván foglalt ál­lást. Az Apátfalvánál levő, je­lentős mértékben demoralizált csapatok az új védelmi vonal­ban sem tudták megállítani az ellenséges támadást, to­vább folytatódott a visszavo­nulás, s az ellenséges csapa­tok május 2-án. Szarvaskőt is elfoglalva Eger alá értek. Az egyesült román, csehszlo­vák támadás hatására a Ta­nácsköztársaság rendkívül sú­lyos helyzetbe került. Az el­lenséges intervenciós csapa­tok mindenütt az ország bel­sejében állottak, s kevés re­mény volt arra, hogy a vörös­hadsereg fel tudja tartóztatni Budapest felé való élőnyomu­lásukat. Az áruló szociálde­mokrata vezetők pedig telje­sen kilátástalannak festetté'-; le a proletárdiktatúra helyze­tét és Böhm körtáviratábar utasította a csapategységek parancsnokait, hogy kérjenek fegyverszünetet a szembenálló ellenséges csapatoktól. A kom­munisták azonban nem adták A szovjet űrra­kéta több mint száz nartia kering a világűrben. Ed­digi útig során 250 millió kilomé­tert tett meg. A tudósok számítása szerint a rakéta jelenleg kb. 20 millió kilométer távolságban van Földünktől. 60— 70-szer távolabb, mint a Hold. Az év végére a távol­ság menhaladia a 150 millió kilomé­tert. A Szovjetunió­ban most az eddi­gieknél még töké­letesebb szerke­zetű szputnyikok tervezésén dolgoz­nak. A cél az, hogy a szputnyi­kok forgási idő­tartamát lehető­leg korlátlan idő­re tolják ki. Ter­mészetesen, eb­ből adódik a má­sodik probléma: meg kell oldani a mesterséges égi­testnek a Földre való visszatérését is. Az ember űrre­pülése perspekti­vikusan áll a szov­jet szputnyík-ter- vezők előtt. A kérdés - komple­xumnak legfon­tosabb része az ember űrrepülésé­vel kapcsolatos életfunkciók ta­nulmány ozása. Szóba kerül olyan szputnyikok tervezése, ame­lyek igen nagy magasságba bo­csáthatók fel- Nem feledkeznek meg a holdrakétá­ról és más égites­teket is elérő spe­ciális rakétáról sem. A további táv­lat: interplan etá- 7Í.; szputnyikál­lomások létesíté­se, amelyek alkal­masak lennének több ember huza­mosabb időn át történő befogadá­sára. Az ilyen szputnyikállomá- sok és a Föld kö­zötti összeköttetés speciális rakéták segítségével tör­ténne. A moszkvai ipa­ri kiállításon be­mutatásra került, és még most is megtekinthető a jövő szputnyikjá- nak egyik variá­ciója. A miniatűr szputnyikmodell felső részében kü­lönleges akkumu­látor van elhe­lyezve, amely a napsugarat ener­giává változtatja. Ez tulajdonkép­pen egy miniatűr villanytelep, melynek a hőt I* elnyelt napstiQO* rak adják. A napenergia villamosenergiává változtatására új félvezető fotoele- met használnak, vékony kvarcle­mezből. Ha a le­mezt fénysugár éri, megindul az elektronok zárt­körű keringése. Az egyes kvarc­lemezek által oko­zott feszültség el­éri a 0,5 voltot, a hasznos együttha­tó pedig 9—11 százalékot tesz ki. Ha ezeket a kvarcelemeket megfelelő módon egyesítik, kellő erejű és feszültsé­gű villanyáramot kapnak. Az ilyen nap- batéria időtarta­ma meglehetősen hosszú. A készü­lék akkumuláto­rok feltöltésére, rádiókészülék üze­meltetésére, stb. használható. Ilyen berendezéssel lát­ták el a III. szputnyikot, mely­nek energiája táp­lálja még má is a beépített „Ma- lyak” típusú rá­diót. A jövő szputnyikjain a napbatériák kapa­citását jelentősén megnövelik. Csökkentik a balesetek sxámát Az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat egri üzletigazgatóságának dolgozói a gyakori balesetek miatt le­maradtak a versenyben, s ez veszélyeztette az élüzem-cím megszerzését is. Éppen ezért a vállalat vezetősége, a párt- és tömegszervezetek vezetői elha­tározták, hogy az idén foko­zottabb gondot fordítanak a balesetek csökkentésére. Az egyéb termelési feladatok mel­lett megszervezik a rendszeres baleseti oktatást, s arra töre­kednek, hogy az elméleü kép­zésen túl" gyakorlati oktatás­ban is részesüljenek a vállalat dolgozói, hogy ezáltal sikere­sen csökkenthessék a balese­tek számát. —1 Kiszisták a term el5szivetK ezelekért Üdvözlendő kezdeményezés látott napvilágot Gyöngyösön; a járási, városi ,KISZ-bizott- ság kezdeményezésére akció indult a járás termelőszövet­kezeteinek megsegítésére. Az akció keretében vállalták a város fiataljai, hogy 1200 köb­méter követ termelnek a szö­fél az ellen állást; hanem fegy­verbe hívták a proletariátust, s a május 2-i munkástanács ülésen elhatározták a harc to­vábbi folytatását. az Április végi, május eleji harcokban meggyengült, jelentős mértékben széthullott csapatokkal azonban győzel­met ígérő ellentámadást nem lehetett megindítani. Át kel­lett szervezni és csoportosíta­ni a vöröshadsereget, friss proletárerőkkel kellett feltöl­teni, s csak ezután lehetett az ellenség kiűzését megkezdeni Május 3-án Stromfeld meg­kezdte a hadsereg átszervezé­sét. és. a csapatok átcsoportosí­tását. A meglevő erőket igye­kezett gazdaságosan felhasz­nálni. Á hadseregparancsnok­ságnak közvetlenül alárendelt 5. hadosztálynak feladatul tűzte ki a Tisza-vonal megfi­gyelését Kisköréig, északra pedig Verpelét, Pétervására, Rimaszécs felé a csehszlová­kok ellenőrzését. A sikeres ellentámadás meg­indításához jelentős tartalékra volt szükség, ezért a hadse­regparancsnokság Hatvanban összpontosított 12 régi és 16 újonnan megszervezett mun­kászászlóaljat. Ez a 16 zászló­alj lett a vöröshadsereg mag­va. Azért esett Hatvanra s h adseregparancsnokság \siár vetkezeti építkezésekhez. A Vak Bottyán Gimnázium 600, a gyöngyösi MTH 600, a Mező- gazdasági Technikum 900 mun­kaórát ajánlott fel e célra. A munkához máris hozzáfogtak és bár még csak a kőbánya tisztogatása folyik, hogy előkés szítsák a robbantást, máris 87 köbméter követ termeltek ki. Az ifjúság kezdeményezése széles visszhangot váltott ki a városban, a 34-es Autóközle­kedési Vállalat például arra tett ígéretet, hogy társadalmi munkában biztosítja a fiatalok : kiszállítását a farkasmályi kő. 'bányához. A XII-es akna és a honvédség pedig arra tett ígé­retet, hogy lerobbantja a szük­séges kőmennyiséget. ; A helyes kezdeményezés, az ■ összefogás minden bizonnyal | lehetővé teszi a vállalás telje­sítését, a termelőszövetkezetek > megsegítését. ; = A GYÖNGYÖSI városi itt- •nácstagok MSZMP pártcso- ; portja szerdán ülést tartott, ; amelyen a csütörtöki tanács- : ülés anyagát tárgyalták meg. Joggal és rendelőtökkel ismerkednek a Heves megyei : termelőszövet k esetek asszonyai ; Heves megyében a helyi nő- ; tanácsok kezdeményezésére a ; termelőszövetkezeti nőiagok ; részére Kisgyűléseket szervez- ; nek, melyeken a megyei és : járási ügyészségek tagjai tar- . tanak előadásokat a jogtudo- ; mányról, valamint az időszerű ! rendeletekről. Ezeken az eíő- I adásokon a termel őszöve tke- : zet nődolgozói megismerked- • nek a munkaegység kiszámí- Itásával is, valamint átfogó ké­■ pet nyernek a termelőszövet­kezeti tagok jogairól és köt*- ; lességeirőb lasztása, mert vasúti csomó- > pont, ahonnan egyaránt köny-z nyen meg lehetett közelíteni? az északi, keleti és déli fron-? tokát. A hadseregtartalék ősz-? szefogására megalakították a? 3. hadtestet, melynek parancs-? noka Landler Jenő népbiztos? lett. A hadtestparancsnokság? székhelye Hatvanban volt. < A hadtestparancsnokságiét-? rejötte után azonnal megin-? dúlt a hadsereg átcsoportosí- ? tása. A 3. hadtestnek az 1., 4.,| és 6. hadosztály volt aláren-? delve. Az 1. hadosztálynak? Vámosigyörk, Jászárokszállás,? Visznek, Adács között gyüle- ? kezett; a 4. hadosztály a? Zagyva völgyében Nagymartai,? Túra, Hort, Apc Között; a 4.S hadosztály pedig ugyancsak a? Zagyva völgyében Hatvan? északi részén Kisterenye,? Pásztó, Szurdokpüspöki között.? Május 4-től kezdve minden? irányból szállították a kije-? lölt gyülekező helyekre a régi? és új zászlóaljakat a vasúti? szerelvények. A helyi direktó- ? riumok pedig élelmezték, be-? szállásolták a katonákat, gon-? doskodtak róluk. AZ ÁTSZERVEZÉS alatt a? tartalékban levő csapatoknál? állandó volt a kiképzés, fegy-s veres gyakorlatokat rendeztek,? politikai oktatásban részesül-? tek. A csapatok politikai biz-? tosai állandóan tájékoztatták? a harcosokat a harc meneté-? ről, a kül- és belpolitikai? helyzetről előkészítették őket? az intervenciósok elleni küz-> delemre. ? (Folytatjuk) Magy József l

Next

/
Oldalképek
Tartalom