Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-25 / 71. szám

ftíPPÜSStfG 1959 március 25., szerda SZOKODI JÓZSEF: Heves megyei adalolt a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez (Gyöngyös a két forradalom idején) VIII. IVJárcitis utolsó napjaiban különböző rémhíreket röpítették szét az emberek kö­zött. Azt h'resztelték, hogy „a Tanácsköztársaság napjai meg vannak szám’álva,” mórt a nyugati hata’mak Úgysem né- Z k tétlenül a kommunisták ura’mát. Éppen ezért , egy ga­rast” sem érdemes tenni a pro’etárdiktatúrára, mert a győztes ellenforradalom ítélő­széke e'őtt mindenkinek be ke’l számolnia tetteiről; felel­nie kell a kommunisták ural­ma alatt tanúsított viselkedé­séért nem lesz bocsánat „a tn gtévedtek” számára. Az ellenséges agitátorok aem egyszer előbb értesültek a rendeletekről mielőtt azok napvilágot láttak, vagy ha megjelentek, perceken belül mesküdték annak „magyará­zatát.” A lakások szocializálásáról Szóló rendeletet az uto’só be­tűig kiforgatták, s vészjósló következtetéseket vontak le: ma a lakás, holnap a bútor, ékszer, azután a gyermek, a fe'eség, stb. kerül szocializá­lásra. Ahogy a reakció értesü't az egyházi vág onok leltározásá­ra vonatkozó utasításról, azon­nal kü'önböző rémhíreket in- df ott útnak. Március 29-én a város már tele volt az ilyen hírekkel: minden papot letar­tóztatnak; a városban lévő ko’ostorból kávéházat csinál­nak. miután a Korzó-kávéhá- zat más célból megszüntették; a város közepén lévő templo­mot kultúrháznak akarják a vörösök berendezni; minden- k;nek, ha élni akar, meg kell tagadnia a va’lását, s ki kell nyi’vánítan'a. hogy nem hisz istenben; a gyermekeket csak istentelen szikiemben szabad nevelni nem lehet imádkozni, mert akiről ezt megtudják, annak súlyos baia esik; eljött az antikrisztus és jaj lesz an­nak. aki nem hAdol neki. de ezerszer jaj annak, aki hódol neki. mert nincs messze az íté­let, s a krisztus bírái kegyet­lenül megtorolják azt, aki megtagadja vallását. Ilyen „a’apos” előkészítő munka után került sor, illetve került vo’na március 30-án de 10 órakor a ferencesrendi zárda vagyonának leltározá­sára A direktórium 3 tagú bi­zottságot küldött ki a leltár fe'vétóére: Szabó, Czifferszki, Maiz'k. V’ asámap vo't. a templom ’ tele volt hívőkkel. Ahogy a leltározó közegek megé-kez- tek a zárdába, a temp’ómban vil'ámgrorsan terjedt I a hír: a vörösök papjainkat ki akar­ják kergetni a városból. E hír ha’latára a hívők közül kb. százan, fe’bőszülve megrohan- tá a bizottság tagjait, s mi­közben szida’mazták és bán­talmazták őket, egyesek „vér- beborult szemekkel k'abálták,” hogy „ner. hagyjuk a hitünket bántani.” A vörösőrség közbe- avatkozá- ira .volt szükség, hogv a csúfosan megtévesztett emberek lecsi’lapodjanak.60 A hamis hír azonnal szét­röppent a városban, a temp­lom körül nagv csődü et ke­letkezett; a ferencesek a fel­izgatott tömeghangulatot meg- nyergelve, tüntetést szervez­tek és a városháza elé vonul­tak A direktórium felszó’ ítot- ta P Péri Bonavrnturát. hogv cáfo’ja meg a rémhírt, ö erre nem vál'alkozott. Ismételt kar­hatalmi beavatkozásra volt szükség, s a néhány száz fő­nyi tüntető csoport csak így volt hajlandó felosztani. A szocialista párt és a di­rektórium ugyanazon a napon délután 3 órára népgyűlést hirdetett hogy a vad híreket megcáfolja- és a rémhírter­jesztőket leleplezze. A reak­ció azonban úgv érezte, hogv nyeregben van és ismét ural­ja a várost, ezért provokáció: szervezett" a néogyíílést pro- letárellenes jelszavak kaba­lájával megzavarta és anar­chiába ful’asztotta. A városi karhatalmi alakulat a józan dolgozóik aktív támogatásával azonban a huligán elemeket könnyűszerrel szétverte. A közbiztonság feltétlen biztosí­tása érdekében Nemecz Jó­zsef a Hadügyi Népbiztosság­tól karhatalmi segítséget kért, amely Salgótar ánból irányí­tott egy karhatalmi osztagot Gyöngyösre. S miután a rend­bontás másnap is folytatódott, a direktórium felhatalmazásá­val Nemecz József várospa­rancsnok kihirdette az ostrom­állapotot: „este 7 óra után az utcán tartózkodni senkinek sem szabad... Aki ez ellen vét, azt a Forradalmi Tör­vényszék halálra ítéli.”41 * A kijárási tilalom ideje alatt csak kimaradási engedély alapján lehetett az utcán tar­tózkodni. A város közbiztonsági szervei, látva, hogy a vallásos hívők tudatos félre­vezetéséről van szó, a felbuj­tókat letartóztatták. Letartóz­tatták a Tanácsközársaság megátalkodott ellenségét, Bo- zsikot is és a pesti gyűjtőfog­házba szállították, ahonnan csak augusztusban szabadult ki. A letartóztatásokkal egyidő­ben a következő szövegű pla­kát jelent meg a házak fala­in: „Világ proletárjai, egye­süljetek! A kútmérgező nem oly gyalázatos és nem oly vé­szedé'mes, mint amilyenek ezek, akik a lelkeket akarják megmérgezni. Grófok, bárók, pesti milliomosok és banká­rok költségén járják a vidé­ket és a fa’vak hívő népét az­zal a buta hazugsággal veze- t>k félre, hogy az új rend, a Tanácsiköztársaság eltörli a vallást, lerombolja és meg­gyalázza a templomot. Fog' átok el, vagy verjétek ki a b'tan got, aki ezt a hit­vány rágalmat terjeszti! Tud­juk mindnyájan, hogy ennek a híresztelésnek hazudik min­den szava és hazug még a lélegzete is az olyan ember­nek, aki ezt a hírt terjeszti A Tanácsköztársaságban sza­bad mindenkinek a hite, val­lása, felekezete! Imádhatja ki-ki a maga is­tenét. amint akarja és ahol akarja, sőt a Tanácsköztársa­ság, az új rend megvédi, hogv ebben senki ne gátolja, ne za­varhassa. Az új rend nem bántja a vallást, nem nyúl a templomhoz és aki akarja, a gyermekét is nevelheti a val­lásos hitben. A Tanácsköztár­saság nem akar mást, csak annyit, hogv a vallás minden­kinek magánügye legven. Ez annyit tesz, hogy senkit se lehessen hitvallásra kénysze­ríteni hite, akarata, meggyő­ződése ellen mint ahogyan a sötét középkorban ezrével mé­szároltak le o’van embereket és országokat dúltak fel azért, hogy emberekre olyan vallást kényszeritsenok, amely nekik nem kellett. Szabad az embe­ri lélek és szabad a lelkiis­meret. Hí égvén és imádkozzon mindenki esze vagy sz’ve sze- rnt. De ne 'ehessen senkinek üz'ete a vallás, senki ne ko­vácsolhasson a vallásból fegv- vert, hoev a szegényeket és gyengéket elnyom'a. Ez az igazság emberek Elv­társak! A szabadság, iólét és pervon1 őség. az öröm és meg- e'égedés napja kel föl sze­gény Magyarországon és az égés-* megszenvedett világ fö­lött. Ne engedtétek, hogy a hazugság és butaság elvegye ennek fénvét és a sötétsége* ho"za meg'nt reánk. Verjétek ki az árulót, a hitvánvt, aki azért megy hozzátok, hogy ily h'tang rézatommal ártson az új rendnek és e'rte'szon ben­neteket a bo'dos lövőtől, mely mindnyájunkra vár.” 63 8. A z ellenforradami lázadás ** leverése után a gyön­gyösi kommun'sták nagy erő- oróba előtt álltak- A F. Kt. XXVII. sz. rendelete értelmé­ben a tanácsválasztást április 7-ig meg kellett tartani. A felizgatott kedélyek még nem csillapultak le teljesen, amikor április 2-án megjelent & Tanácsköztársaság alkotmá­nya. A választások előtt a re­akció esősorban az alkot­mány 21. §-át támadta, amely így szól: „Nem választók és nem választhatók azok: a) akik nyereség szerzése céljából 'bér­munkásokat alka'maznak; b) akik munka nélküli jövede­lemből élnek; c) kereskedők: d) lelkészek és szerzetesek; e) elmebetegek és gondnokság alatt állók; f) akiknek politikai jogai aljas indokból elkövetett bűncse'ekmény miatt fel van­nak függesztve, annak az idő­nek tartamára, amelyet az íté­let megállapít.” “ A §• d. pontiával kapcsolat­ban újból szárnyra keltek azok a hírek, amelyek a Ta­nácsköztársaság vallás elleni hadiáratáva' rémítge*tek a vallásos hívőket, mondván, hogy ez a kezdet. Természetesen a szocialista nárt sem volt tétlen és meg­felelő ellenagitációt feitett k! ame’ynek kedvező politikai hatása lett, a reakció ezen a vonalon átmenetileg elszigete­lődött. A reakció a vá'asztások előtt nem sikertelenül használta k a földbirtok szocializálásáról steló rende'etet. A rende'et — nem téve alaoos e'emzés tár­gyává az adott körii'ményeke' — önmagában is hibás; a föld­osztás elejtése — mint utal­tunk rá — je'entös szeeénypa- rasztj tömegeket lehangolt A rende'et el'en a reake'ö ..a pa­rasztság érdekeit képviselve ’ uszított, ijesztgetve a kis- és közénoaras-tságot azzal, hoay „ma én, holnap te” követke 2el. Az ellenséges propaganda a negatív közvéleményt még- inkább felfokozta, aminek eredményeként Gyöngyösön is megmutatkoztak a fö’dmun- kások között az elégedetlen­ség jelei. Különösen azonban a járás községeit zaklatták fel, s nem egy kisgazdapárti és keresztényszoc alista elem letartóztatására került sor.64 G yöngyösön a tanácsvá­lasztást április 7-én tar­tották meg. Á kedvezőtlen előjelek ellenére, a választá­sok zavarmentesen folytak le. A város élére 37 tagú tanács került, amely megalakította az intézőbizottságot és m°gvá- lasztotta a szakosztályvezető­ket. A választások alánján a Munkástanácsnak az alábbiak lettek tagiai: Nemecz Józse* Batta József, Kovács Antal Csáki József, ifj. S. Pataki János, Hablic"ek Fe-enc Czékmány Antel. Jungbancz Ferenc, Junghancz János. Kasztner Ferenc. Endrész Jó­zsef. Cziffersi’lci Káro’y Pü- lös Bo'ázs. Otoh Gec"e'v K’- rá'v Ernő. Tul'pán Pál, Hor- to'ányi Sándor, Dömén Kál­mán Veiufp'd Tinót, Ov Danó Mo'nór János. Kovács Lász'ó. Babtoálc István. Gon­dos M'k'ÓS, Nagy Lajos, Pal- csó Antal Natv Ferenc, Tí­már Béla. Mairik Sándor B-Pa Tctv-te Virág Jár»*-*« Kis Pál. Kis Antei Donavőlt Já­nos Cto'-ó Sándor F-bgr Jó- zsefné. Schwartz Ármin. A 3 tanú iritéaő Mzn**séy ta.a-ai ácgomé'vt vá'tnaácnV tör­téntek': Nemecz József. Jung­hancz Ferenc és Criffersv'ri Káro'y. Szakosz+élweze+ők; Mun'teü'zvi sz. o: Pa'oső An­tal; Lakás*’mii sz. o: Habl'csek Ferenc: Élelmezési sz. o: Ve'nfeld linót; Közokta*á.i- ügvi sz. o: Nagy T.alos: Köz- igazqa*ási sz. o: Domán Kál­mán; Pénzügyi sz. o: Schwartz Ármin: Közrevdészeti sz. o: Ba+ta József; Közeoészség- üqvi sz. o: Jungbancz János E-ek me'tett működött egy város-úiraénítési osztály. amelvnek Molnár Gyula volt a vezetője. 65 JEGYZETEK: 6«. Uo. és D. Barhó L. lm. 96. 1. 61. Uo. és Taitvob. 1/3. és V. M. 1919. április 1. sz. 62. Tagyob. 2/17. 63. T. T. I. füzet 46, í, 64. Tagyob. 4/3. 65. HD HL 1919. június 12. sa, íFolytatjuk) Elutazol! a szovjet párt- ás kormányldildöttség Kedden délelőtt a Ferihegyi repülőtérről visszautazott ha­zájába a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége, amely részt vett a Magyar Tanács- köztársaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából rende-ett ünnepségeken. A küldöttséget A. B. Arisztov. a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága elnök­ségének tagia, a Központi Bi­zottság titkára vezette. A kül­döttség tagiai voltak N. V. Po­pova, a S'oviet Nőtanács el­nöke, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának tagja. A. A. Miiriszep, az Észt-Szoviet Szo­cialista Köztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, I. M. Vas a Szovte*unió Kommun's- ta Pártia Károátontúli Terü­leti Pártbizottságénak első titkára és J. 1. Gromov, a Szovjetunió budapesti rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe. aki Budapesten csatla­kozott a küldöttséghez. A kü’döttség búcsúztatására megielent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás- naraszt kormány elnöke, An rá Antal. Biszku Béla. Fehér La* ios, Fock Jenő, Kállai Gyula. Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Mik­lós, az MSZMP politikai bi- ■■ot*ságának tagiai. Komócsin Zoltán és Nemes Dezső, a poli­tikai b’zottság póttagiai. az Elnöki Tanács, a kormány, az WSZMP Központi Bteo*t-óaá- nak számos tagja, a politikai, a gazdaság’ és a kulturális é’et sok más vezető személyi­sége. Jelen volt a búcsúztatásnál a budaoesti dinlomáciai kép- vis°'etek számos ve’etőie ás tagja. Ott voltak a szovjet nagykövetség munkatársai A repülőtér betonján több ezer fővárosi dolgozó gyűlt össze a szovjet párt- és kor­mányküldöttség búcsúztatásá­ra. A magyar és a szovlet him­nusz elhangzása után A B. Arisztov '’mondott beszédet. Mi, drága elvtársaK. önök­kel, a magyar dolgozó nér különböző rétegeinek képvise­lőivel való szívélyes és baráti találkozások felejthetetlen él­ményeivel térünk vissza ha­zánkba. Mély hálánkat fejez­zük ki szívélyességükért, gon­doskodásukért, kedvességü­kért, amellyel bennünket kö­rülvettek a Magyar Tanács­köztársaság kikiáltásnak 40 évfordulója alka’mából ren­dezett ünnepségeken. A ma­gyar munkásokkal, parasztok­kal és értelmiségiekkel történt találkozásaink a meabontha- tatlan szovlet—magvar barát­ság fényes megnyilvánulásai voltak — mondotta a többi kö­zött A. B. Arisztov. Befejezésül a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió népeinek megbonthatatlan ba­rátságát, a szocialista országok nőnemek t é'tette. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára mondott be­szédet A szovjet küldöttség jelen­léte ünnepségünkön nagyban növelte annak fényét és erő­sítette mély internacionaliz­musát. A Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, valamint a Magyar Nép- köztársaság kormánya nevé­ben köszönetét mondok ezért a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának, a küldöttség ‘vezetőjének, ked­ves barátunknak, Arisztov elvtársnak, a küldöttség min­den egyes tagjának — mon­dotta Kádár János. — Végtelenül jólesett ne­künk az a megbecsülés, amellyel a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának, kormányának és Legfe’sőbb Tanácsa elnöksé­gének üdvözletében. Arisz.ov elvtárs a magyar országgyű­lésben elhangzott felszólalá­sában beszélt népű nkrőL A szovjet kommunistáknak a magyar kommunisták iránti elvtársiasságu és szolidaritása, a szovjet népnek a magyar nép iránti megbecsülése és igaz ba­rátsága csendült ki ezeknek az üdvözleteknek nagyszerű szar­vaiból, Biztosíthatom az elv­társakat, hogy a magyar né­pet erősíti ez, s m ndenkor méltónak bizonyul erre a ba­rátságra. — Itt-tartózkodásuk napjai­ban személyesen győződhet­tek meg arról, hegy a ma­gyar nép, amely 40 évvel ez­előtt kikiáltotta a Tanácsköz­társaságot, a történelem min­den megpróbáltatása ellenere, sőt azok által ntegedzve, ma eltökéltebben és határozottab­ban halad a szocializmus út­ján, mint bárm'kor korábban. Meggyőződhettek arról is, hogy do’gozó népünk széles tömegeiben kitéphetetlenü] és erősen él a szovjet nép, a szocialista tábor országainak népei iránt táplált intemaei- ona'ista szolidaritás. Él en a Szovjetunió Kom- m'mista Pártja! Éljen örökké a magvar— szoviet barátság' 6lj=n a *zo- cia’izmus és a béke! — Fejez­te be nasv tetszéssel fogadott bőszedét Kádár János. Ezután az Int°mac’oná'é hangjai csendültek fel. majd a d'szőrség d;szmenetével fe­jeződött be a búcsúztatást ün­nepség. (MTI) , Km Remiim nyilatkozata a Maiyar Távirati Irodának a né,ml békeszer.ödésrö, a ma var fasiszták nyuial-néme országi aknamunkáiról Max Reimann, a Német Kommunista Párt főtitkára, a Tanácsköztársaság 40. évfor- du'ójára hazánkba érkezett pártküldöttség vezetőit nyilat­kozott a Magvar Távirati Iro­da munkatársának. Arra a kérdésre, hogyan ér­tékeli a Szovjetunió javas'a- tait a Németországgal való bék-sz-rződés megkötésére, — Max Re’m-nn rámutatott, heg • a szoviet kormány javaslatai igen nagv érdek'ődtef keltet­tek a szövetségi köztársaság népében. A munkálok, a pa­rasztok és az értelmi'éetek széles körben tá’-nml'ák a ja­vaslatokat Fel''merték ugyan­is, hogy a békeszerződés ter­vezete egészen mást jelent, mint a hazánkká’ kötött elő­ző békeszerződések. Nem olyan békéről van most szó, mint pé'dául az e'ső világhá­ború utáni versa'llesi-ról, amely m’r magában hordozta egv úi háború magvát. Az 'gazi békeszerződés na1* szol­gálatot tenne az egész német nénnek Európa mipd^n népé­nek. A német ember"k túlnyo­mó töhh-éqz fei'zmerl . hogs/ ezt a békeszerződés-tervezetet nem a bosszú suga'Ha Célja az. hogy Németország mind- kit része po'itP’ai és aa-d"’sá­ri szenj-n--* jtei egyaránt bé­kében feilődjék. Max Reimann gyakorlati pél­daként e'mnnd-Ha. hegy mint ismeretes a Ruhr-vtoéken 40 millió terma e’adatlan szén tomyosn' hegyekbe. A bányászok jól tudják, Időj ■irásjelenlé» Várható IdSIárás szerda estig: felhőátvemulások, néhánv helyen kisebb záporeső. esetleg zivatar. Mérsékelt délkeleti-déli. később délnyugati-nyugati szél. Az éisza- kai lehűlés egv-két fokkal gyen­gül. A nappali felmelegedés alig változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: plusz 2. plusz 5, legmagasabb nappalt hőmérséklet szerdán: 17—ae tok között, (MTI) hogy a békeszerződéssel lehe­tőség nyílik a két Németország és általában a Kelet—Nyugat közötti kereskedelmi kapcso­latok széte'körű megteremté­sére. Az NDK pé'dáu' szíve­sen importálna Nvugat-Német- országból négymil’ió tonna szenet, hasonlóan érdeklődnek a kereskedelmi kapc'o’atok iránt más szocialista orszá­gok Igv megszűnhetne az a tarthatat’an helyzet, nosy ugyanakkor, amikor óriási mennyiségekben tornyosul a Ruhr szere, a nyugatnémet és az amerikai monopóliumok összefonódásának eredménye­ként Nyugat Németország húsz millió tonna szenet kényte­len importálni az Egvesü’t A'- 'amokból hiszen ott ’« érezteti hatását a gazdasági válság. — Véleményükkel a munká­sok nem állnak es’redül. Az értelmiség is a békeszerződés mellett van. hiszen csak ettől remé'heti. hogy megszabadul a militarizmus és a fasizáló- dás nyomásától. Arra a kérdésre, mi'yen szerepet játszanak Nyugat-Né- me' országban a magyar fasisz­ták, Max Re'mann e’mondot- ta, hogy Bécs után a magvar fasiszta erők központja Mün­chenbe tevődött át Aknamun­kájukat nemcsak a Magyar Népköztársaság, a magyar nép, hanem a német nép ellen is folytatják. Göbbe’si stílusban írt újság/uk gyakran közöl Hitler-idézeteket. A becsületes németeknek elegük van ebből az uszításból. Jellemző, hogy Bajorországban a közvélemény nyomása oly erős vo’t. hogy a Német Szociá’demokrata Párt a tartományi gvű'é«ben kérdést intézett a kormány­hoz: meddig tűri még a mete gyár fasiszták tevékenységét? Bizonyos, hogy az ieazi bé­keszerződés lehetetlenné tenné ezeknek az elemeknek a ga­rázdálkodását. Népünk minden néppel, köztük a magyarral is békében kíván élni. — E célok szellemében har­col ma is a Német Kommunis­ta Párt. 1918 óta légy ízben tiltották be — sokan azok kö­zül. akik betiltották, ma már nem élnek A nár* azonban él. Él a munkások szívében min- d~n német ember szívében, aki a békét és demokráciát kívánja. És így lesz ez a lö­vőben is. Pártunk egyébként az illega’itásban is keménven harcol. Nvueat-Németország lakossága körében mind erő­sebbé válik a követelés; dol­gozhassák a várt ismét legáli­san. A dolgozók túlnyomó többsége ugyanis fe’ismerte, hogy a kommunisták az err'ét­ién pírt amely miniig az igazságot mond*a. hogy a kom­munisták nélkül a -émet kér­dést nem leimt megoldani. Első magyarországi benyo­másairól ezeket mondotta Max Reimann: — Valóban otthon éreztem magam tatabányai binyásztár- saim és a budapesti munká­sok között egs/aránt. Boldog vagyok a szocializmus évítése nagyszerű sikereinek láttán e$ új győzelmet kívánok a ma­gyar munkásosztálynak, az egész magyar népnek. (MTI) A Magyar-Szovjet Baráti Társaság küldöttsége Tb lisz ben TBILISZI (TASZSZ): A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság küldöttsége. Kassai Gé­za vezetésével hétfőn Moszk­vából Tbiliszibe érkezett. Megtekintették Tbiliszi ne­vezetességeit, megismerkedtek a város életiével, este pedig találkoztak a köztársaság po­litikai és gazdaság ve .e ői- vel akik képet Grúzia fejlődésének a szov et hats oro éveiben elért eredményeiről, a köztársaság gazdaság és kul­turális fejlődésének távlatai» róL (MTU

Next

/
Oldalképek
Tartalom