Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-21 / 68. szám

«fffiPÜJISAG

1959. 21.. sswm'brf

±

Minden lehetőségünk megvan arra, hogy győzelemre vigyük 1919. nagy ügyét

.— Ünnepi est az egri Gárdonyi Géza Színházban —

19T9-re emlékestek tegnap este Egerben, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40 évfordulója a'ka’mából az MSZMP megvei bizottsága, az MSZMP városi bizottsága, a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnöksége által rendezett ünnepi esten.

Hét óra után néhány perccel — a gyönyörűen fe1 díszített szán pádon elfog’alta helyét az est elnöksége, Bíró József, Dór- kó József, Furuez János. Gubán Dezső. Lendrai Vilmos, Libertiny Sándor, Szabó Imre, a megyei párt-végreha jtó- bizottság tagjai, Kov cs G .bőmé, a városi pártbizottság osztály- vezetője, Papp János, a Népújság szerkesztője, Boros Laios, Csuhaj József, Gulyás József, Kiss Lajos, Pénz Dezső, Rokfalusi Dezső veteránok, Kocsmár János, a városi tanács v b. elnöke, Cser- Mik József, a Hazafias Népfront megyei elnöke, Horváth Nándorné, a megyei nőtanács elnöke. Szabó György őrnagy, a helyőrség parancsnoka és dr. Némedi Lajos, a Pedagógiai Főiskola igazgatóra.

Fe’hangzott a Himnusz majd az elnök’ő Csuhái József megnyitotta az ünnepséget Utána Gubán Dezső, az MSZMP me- g-ei bizottságának tagja az egri járás pártbizottságának titkára mondott ünnepi beszédet.

— Negyven évvel ezelőtt, 1919 március 21-én a magyar munkásosztá’y kezébe vett» a hatalmat, kikiáltották - Magyar Tanácsköztársaságot — kezdte a beszédét az előadó, majd így fo’ytatta: — a magyar munkásosztály elsőként követte az orosz munkások példáját a hata’om megragadásában, a proletárdiktatúra kivívásában, a mindenfajta kizsákmányolás -és e’nyomás megszüntetésében, a szocialista társadalmi rend építésének útjára vezette a magyar dolgozó népet. Jogos nemzeti büszkeséggel emlékezünk meg ma arról a korszakról, amikor hazánk a történelmi haladás élvona’ába áll.

Gubán Dezső ezután a Tanácsköztársaság k'kiáltását megelőző esztendőkről szólt, ame'yek alatt napról napra romlott s egyre elviselhetetlenebbé vá’t a nép élete. Sztrájkok és tüntetések je’ez- ték a munkásosztály elégedetlenségét.

Ilyen történelmi helyzetben jutott el Magvarország népéhez a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győze’mének híre — folytatta ezután az ünnepély szónoka — A forradalom győzelme és vívmányai

arra lelkesítették a magyar népet, hogy harcba indu’jon egy szebb jövő megteremtéséért. Útmutatást az orosz nép kommunista pártja mutatott s így 1918. végére a burzsoázia helyzete Magyarországon is tarthatatlanná vált. A központi ha- ta’mak elvesztették a háborút. A dolgozó nép pedig 1918. októberében elsöpörte a háborús kormányt és ezzel győzött az őszirózsás forradalom Magyarország függőt'enné lett és 1918. november 16-án kikiáltották a köztársaságot.

— A forrada’om győzőmével e’szakadt az ország Ausztriától. megdőlt a Habsburgok 400 éves uralma megszűnt a gazdasági függőség Az új kormány rendet akart, de o’van rendet, amelyben a forradalmi akciókat a mindenbe beletörődő nyuga’om vá’tja fel, ezzel szemben ’ a munkások szocialista bemndezésű kö: .apaságot. az agrárproletárok fö’d- osztást követeltek. A liberális burzsoá kormány tehetet'en- nek bizonyult, nem tudta de nem is akarta kielégíteni a dolgozó tömegek kö” te’éseit.

— 191§. novemberében a baloldali erők összefogásával sikerült létrehozni a Kommunisták Magyarországi Partját A’apítói az első perctől kezdve példaképüknek tartótat? az orosz kommunistákat, magukévá tették Lenin eszmé i s arra törekedtek, hogy hasznosítsák a Bolsevik Párt gyakorlati tapasztalatait A magyar munkásosztá’y legiobb erői. a párt vezetésével, harcba indu'tak hát, hogy a polgári demokratikus forradamat tovább fejlesszék szocia’ista forrada’om- rr.á. Nem volt könnvű feladat, de a do’gozó r.ép e’kóseredébe 1918 márciusára már igen magasra csapott A burzsoá kormány gyű'öltté vált a nép szemében, a kommunisták viszont egvre nagvobb befo’yás- ra tettek szert. Végül 's elérkezett március 21. a szociáldemokrata és. kommunista párt egyesülése s még ezen a napon kikiá’tották a Tanácsköztársaságot. Ezzel a világon immár második országban győzött a szocialista forradalom.

— A Tanácsköztársaság alkotmánya a magyar nép történetében először volt a do’gozó nép alkotmánya — mondotta a továbbiakban a szónok. — Biztosították a dolgozók alapvető jogait a szólás-, sajtó-, gyülekezési- és lelkrs- mereti szabadságot, kimondták a művelődéshez való iogot és azt, hogy a Tanácsköztársaságban csak annak van joga aki dolgozik. Az úi rend nagyon sokat tett a nép életkörülményeinek megiavítására

— A Tanácsköztársaság győzelmének híre r.agv kihatással volt a nyugaM hata’makra is Oroszország után a magyar- országi változások hallatára attó1 is féltek bogv = forradalom tüze tovább téried nvugat felé és veszélyeztetni fogja hatalmukat. F/’ek után arra az elhatározásra jutottak, hoev intprvene’ót szerveznek a Magyar Tanáccköz‘ársa«á>’ ei'en A’i<* pov hónappal az úl rend ifíVá’tésq ufán. már fegyverrel kő’ett védenie hntaimát a mawar nénnek. A fiára! vöröshadsereg sokszoros túlerővel szállt mindenütt harcba de fegyvert fogjak a kommunisták. s a ba'o’dai* «.-moi-vdemokraták iava«latára az üzemek leeiobbiai is. hogy mea- védiék államrendüket a r>ro- letár-hadsereg megállította a támadókat. Legd’csöséeesebb harcait északon viv+a, s ez a hadiárat megteremtette & feltételét. hogy a szlovák nro'e- taidátos is k'k'á’^sa 1919 június 16-án a tanácsköztársaságot H!áha vohak azonban a

le’kea koTV'’'v'Tin\R+ák, a rend odaadó védői, a be’-ő ámpőv segítségével a külső ellenség tú’p-eie végül is megtörte a vörösbadsereCTet. 133 nanos hős’ps lrfivde’em után a ”Ta- gyar Tanácsköztársaság elbukott. Azóta sok mindenen ment keresztül a magvar nép Horthv nribékiei ű’döz+ék a pro’etárdiktatúra híveit, evá rosok és fö'desurak senvves? tették kedvük szerint a munkásokat. parasztokat, a kom mur>;s*ák mo-ea’mát, a kom munista eszmék teríedésél azonban nem tudták eltölteni Ezért tudták sokan már a fel- szabad"iás narinihan is. hogy mit kell tenniök, hogy hol a helyük.

— Népi demokráciánk, a Magyar Tanácsköztársaság örökségének folytatója, — mondotta Gubán elvtárs, beszéde végén. — Megoldja azokat a feladatokat, amelyeket a Magyar Tanácsköztársaság az ellenforradalom győzelme mi-- att nem tudott végrehajtani Mi most sokkal kedvezőbb körülmények között folytathatjuk harcunkat, de tanuljunk 1919. (példájából. Minden lehetőségünk megvan arra. hogy győzelemre vigyük 1919. nagy ügyét, a szocializmus felépítését.

Az ünnepi beszéd után felhangzott az Internacionalé. majd az est második részében hivatásos művészek és öntevékeny művészeti együttesek adtak színvonalas műsort.

Külföldön élő Heves megyei veteránok távirata! és levelei a nagy évforduló alkalmából

A Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából több levelet kapott az MSZMP Heves megyei bizottsága a külföldön élő. de a Tanácsköztársaság ide'én Heves megyében harcoló és dolgozó veteránoktól, akik jókívánságaikat küldik az ünnep a’kal- mából, s kegyelettel emlékeznek meg a hősi harcokban elesett társaikról.

Riha Gyula Ostravából küldött táviratot, amelyben a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40 éves évfordulója alkalmából, mint a tanácsköztársasági idők egri közigazgatási szakosztályának vezetője. sok sikert kíván Heves megyei elvtársainak. Táviratát ezzel fejezi be: „Családommal együtt örülünk eddig elért sikereiteknek.”

Levél érkezett Nemecz Alajostól (Nagybánya, Románia), a Tanácsköztársaság Heves rfie- gyei mártírjának, Nemecz Józsefnek az öccsétől is. Nemecz elvtárs többek között a következőket írja:

„Az 1919-es proletárdikta- ~jéra egyik gyöngyösi harcosaként forró elvtársi üdvözletemet küldöm Eger városa és Heves megye ünneplő dolgozóinak.

Még élénken emlékszem visz. sza azokra a nehéz, dicső harcokra, amelyet a Heves megyei munkásság és dolgozó parasztság soha nem látott lelkesedéssel és önmegtagadással vívott a Tanácsköztársaság megerősítéséért.

Az .1919-es kommunisták megkezdték az új élet építését, de azt befejezni nem tudták, mert bármily lelkesen dolgoztak, harcoltak is, az ellenséges túlerő győzedelmeskedett.”

Levelében ezután megemlékezik azokról a veteránokról, akikkel együn harcoltak: Gyöngyösön Endrész József, Czifferszki Károly vasasokról. Kovács Antal, Palcsó Antal ácsokról, S. Pataki János kőművesről, Kiss Antal, Majzik Sándor, Czakó Sándor, Dono- vár János, Harján János szőlőmunkásokról, Waldner Fülep, Kardos Imre. Fenyvesi Gábor Gergely Danó értelmiségi dolgozókról és a kommunista eszmékért hősi halált halt Nemecz Józsefről, Donovár Jánosról, Palcsó Antalról, Kiss Antal, Lax Katalin, Sima Dá vidné gyöngyösi, valamint Nagy József, Tóth Géza Zv lekér Sándor és Reismann Béla Herman Heves megyei elvtársairól.

„Amiben mi, kommunisták mindig hittünk — felszabadulásunk be is következeit S ma nagy elégtétellel látjuk, hogy 40 év előtti harcunk nem volt hiábavaló, mert utódaink a mi nyomdokainkon haladba telies sikerrel építik az új, boldogabb jövendőt.

A mostani nagy jubileumi ünnep alkalmából kívánom Eger város és Heves megye dolgozóinak, hogy a várt vezetésével. nagy sikerrel építsek az új, boldogabb világot, amelyért a 19-es kommunisták oly bőségesen ontották vérüket.”

Nemecz Alajos elvtárs a kó- vetke-ő szavakkal fejezte be levelét „Ébenek ió egészségben a 19-es öreg kommunisták éljen a Magvar Szociális’’ Munkáspárt, s fe’szabadítónk. a dicső vöröshadsereg.

SZOKODI JÓZSEF:

Heves megyei adaloli a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez

(Gyöngyös a két forradalom idején)

A mi a politikai harcot és

'* a baloldal erősödését illeti, arra a kereszténys^ocia- listák kétségbeesett ellenállása vet legiobban fénvt. A „Gyöngyös és Vidéke” vad szocialista-ellenes uszításba kezd. A szocializmustól való rettegett félelmét immár vallási, nacionalista és demokratikus köntösbe burkolva igyekszik a lakosságra átvinni A december 1-i szám „Hátrább az agarakkal” című cikke elárulja a baloldal erőgvaranodását: „Az istentelen, vallást megtrgadó, hazát nem szerető szociáldemokrácia a tőle már jól ismert erőszakos eszközökkel, a terror és hatalom bunkóiával felfegyverkezve, a nyakunkra akar ülni, hogy megfojtsa mindazt és mindazokat, akik az ő igájába nem akarják fejüket hajtani.” 83

A keresztényszocialisták, a Károlyi-pártiak és a radikálisok — bár megegyezni nem tudnak — közös érintkezési fe- ’ületet találnak a szocial;s+ák ellen. Ezt mutatja a „Gyöngyös” c. rad’kális lap december 14-j számának egyik cikke, amelyben ez áll: „Szomorú szívvel tapasztaljuk ma. hogy a forradalmi országokban csaknem egyedül állunk, hol a kivívott szabadság — és önállóságunkat ennek az országnak a fiai veszélveztetik, nem azért, mert jobbat kívánnának kivívni, hanem csak azért, hogv a sok százezrekkel—milliókkal ellentétes agitáriókat fejtsenek ki saját érdekükben, a hatalom elnyerésére.” „Aki pedig rendbontó, vagy a boldogulásnak ellene izgat, az haza- áruló.” 34

A baloldal mindezt részben kihívásnak vette, részben természetesnek tartotta: a talaj egyre jobban kicsúszott azok lába alól, akik a polgári demokráciát végcélnak tekintették, s így akartak megállni az úton. A jobboldal támadására a baloldali ellentámadással válaszolt: nem vett tudomást a kormány azon törekvéséről, hogy a Nemzeti Tanács és a Munkástanács pusztán ellenőrző funkciókat gyakoroljon. Arra gondolva, hogy a Nemzeti Tanácsot sikerül megtisztítani a reakciós elemektől, a baloldal először erre összpontosította erejét.

T ) ecember 18-án a Nem- zeti Tanács ülésére azzal a szándékkal mentek, hogy a reakciós vezetőket lemondatják. Alig kezdődött meg az ülés, a baloldal — egy közbeszólásra, mint jeladásra — viharosan követelni kezdte a polgármester. aki egyben a Nemzeti Tanács elnöke is volt, azonnali lemondását. Kemény János lemondott, de helyébe dr. Somogyi István keresztény szocialista került így a terv csak felemásan valósult meg: a vezetésben lényeges változás nem történt (nem is történhetett, mert elnökjelöltet nem állítottak). Ugyanakkor azonban keresztülvitték, hogy az SZDP a továbbiakban nagyobb számmal vett részt a Nemzeti Tanács ülésén, mint a többi pártok. 95

A Nemzeti Tanács ezen ülése után azonban a baloldal taktikát változtatott: azt a célt tűzte ki, hogy a Nemzeti Tanácsot bojkottálja és a Munkástanács megerősítésére helyezi a fősúlyt.

Endrész József a Nemzeti Tanács december 21-i ülésén bejelentette hogy ő és elvtársai a Nemzeti Tanácsot csak addig támogatják, ameddig a párt elveivel azt össze tudják egyeztetni; ez a támogatás azonban azt is jelenti, hogy pártja és a Munkástanács „a teljes ellenőrzési és felülbírá- lati jogot” fenntartja magának. Egyben a baloldal nevében azonban követelte, hogy Bozsikot és Somogyit távolítsák el a Nemzeti Tanács éléről Amikor egyes szónokok (pl. Mintzér helyettes kormány- biztos) a hazafias érzésre apellálva, beszéltek, — „Nekünk nincsen hazánk!” kiáltásoktól hangzott az ülésterem.

Ugyanekkor ielentette be Endrész József hogy az SZDP kilén a Nemzeti Tanács tisztikarából Ezután a Nemzeti Tanács ülései teljesen ellaposodtak. januárban már ..a teljes részvéten ség” mutatkozott

..Ellenben a szociáldemokrata párt munkástanácsa annál erőteljesebben dolgozott és készítette elő uralmát.” 38

Mindez azonban nem jelentette. hogv a gyönevösi reakció beszüntette ellenállasát. Egyrészt a „po'gárszövetség” gondolatát felújítva, most már kizárólag bolsevista, kommu- nista-eí’enes uszításba kezdenek. Felszólítják a „józan” szociáldemokratákat is. hogy csatlakozzanak a „po’gómzö- vetséghez”.37 Másrészt pedig a képviselőtestület megmentésén fáradoznak. 1919. január 3-án megielent egy néptörvény, amely a képviselőtestületeket felváltandó nép’aná- csok létrehozásáról intézkedik. A keresztényszocialisták hatalmuk elveszítésének egv újabb momentumát látták ebben.

A képviselőtestület eddig ugyanis az ő kezükben volt. 160 tagból állt, amelyből 80 virilis (választás alá nem eső, legtöbb adót fizető egyén), 80 pedig választott, de a többség keresztényszocialista. Gyöngyösön tehát olvan politikai szituáció állott elő, hogy a Károlyi-kormányt, maid január 13-a után a Be- rinkey-kormányt — a városban egyiknek sem volt reális többsége — baloldalról burzsoá reakciós jellege jobboldalról, a keresztényszocialisták részéről pedig „forradalmi” jellege miatt támadták.

Miután a Nemzeti Tanács „elhalt”, s látva azt,, hogy a reakció a képviselőtestületet igyekszik menteni, a baloldali szocialisták ez ellen a szerv ellen mentek támadásba. Az SZDP január 26-án nagy népgyűlést tartott, amelyen a kép- viselőtesíület feloszlatását követelte. Utána tüntető felvonulást rendezett a képviselőtestületet védelmező keresztény szocialisták ellen.

A keresztény szocialisták ugyanezen a napon ellengyűlést szerveztek. Támadásuk közvetlenül a Berinkey-kor- mány azon rendelete ellen irányult. amely a vallás- és a köz- oktatásügyi tárca szétválasztását mondta ki. Ugyanakkor hazug és képtelen állításokkal támadták a szociáldemokratákat, de a támadás fő éle a kommunisták ellen irányult. Őrjöngő szónoklatokkal igyekeztek a gyűlésen részt vevő vallásos szülőket szembefordítani mindazzal, ami njint pozitív folyamat,' 1918. október 31. után lezajlott. Így lényegében a baloldali forrada’mi erőkkel akarták szembeállítani a gyűlés részvevőit,38

Ezzel a két gvű'ésse! a forradalmi és reakciós erők újabb hol nyílt, hol burkolt harca indult el. Ugyanakkor az a sajátos helyzet alakult ki — miután a kormány a városban reális hatalmat nem képviselt —, hogy lényegében a baloldali forradalmi erők vívták ki lépésről lépésre azokat a szűkre szabott politikai vívmányokat is, melyek megvalósultak Egy. egv kormányrendelet a baloldali szociáldemokraták legkeményebb harca útján érvényesülhetett.

Tgy történt az 1919. februárjában a Néptanács megszervezésénél is. A keresztényszocialisták — bár e törvény a polgári demokrácia konzerválásának egyik jelentékeny eszközeként született meg — Bozsik plébánossal az élen, a leghatározottabban tiltakoztak a Néplanács felállítása ellen, azt kiabálva a szociáldemokraták felé, hogy ..Nem akarjuk, hogy a Himnusz helyett a Marseillaise-t énekeljék, s nem akarjuk látni, hogy a nemzetiszínű csokor helyett vörös kokárdát viseljenek”. »Mi akarjuk sorsunk irányítását a kezünkbe venni *■ írja a Gyöngyös és Vidéke —t mi, a keresztény nép. mi akarunk itt dolgozni, alkotni és irányítani s ki fogjuk csavarni a hatalmat azok kezéből akik arra spekulá’nak. hogy álmosak, gyávák és buták vagyunk, s testünkön átlépve, magukhoz ragadják a hatalmat, holott nem a mi véreink.” 39

("’satlakoztak a Fejér me- gyei képviselőtestület azon határozatához, amely a királyság visszaállitását követelte; Bozsik a rendszert des- potizmussal, az emberi iogok sárbaíiprásával vádolta Ezt a lázadást nem hagyhatta szó nélkül a polgári demokrácia egyetlen hivatalos vagy félhivatalos fóruma sem. A lázadásról a Népszava a következőket írta: „Itt (Gyöngyösön) a háborús uzsorából szörnyen meggazdagodott nagyparasztok, szemtelen csukásoknak vezérlete alatt szembeszállot- tak a népköztársasággal és törvényeivel. A magát keresz- tényszociálisoknak valló banda . . éltette a fehérvári határozatot és azt ordította, hogy a népkormányt le kell bunkózni... le akarják bunkózni a népkormányt és a köztársaságot és vissza akarják állítani az úri tólvajok, fejedelmi gazfickók és gonosz csuhások uralmát ..40

Bár a lázadást hivatalos vizsgálat követle, még-s a legfrappánsabb választ a gyöngyösi munkásság adta meg a február 7-1 népgyűlésen, ahol a következő határozat született: „Gyöngyös város munkássága kijelenti, hogy az ellen- forradalmi törekvésekkel szemben, amelyek segítségével a kimúlt képviselőtestület reakciós tagjai és az azokkal szövetkezett elemek néprontó uralmukat fenn akarják tartani, fölveszi a legélesebb küzdelmet. Számontartja azok működését, akik eddig is mérhetetlen kárt okoztak a dolgozó népnek, akik ma is mindenre hajlandók, csakhogy a nép öntudatra ébredését és boldogulását megakadályozzák és minden rendelkezésre álló eszközzel végrehajtja a forradalmi idők azon követelményét, hogy a korrupció fenntartóit, a népbutítás bűnös uszályhordozóit a közélet színteréről örökre eltüntesse.” 41

A Néptanács tagjait a megyei kormányb'ztos február 15-én nevezte ki. A szó- ciáldemokraták azt követelték, hogy mint a város legnagyobb pártja, a legtöbb helyet kapja a többi pártokhoz viszonyítva, ellenkező esetben bojkottálják a Néptanácsot. így a 12 tagú Néptanácsba 5 szociáldemokrata, 3 radikális. 2 kisgazda, 1 Károlyi-párti és 1 keresztény- szocialista került. Ezután a Munkás- és Katonatanács, a Néptanács egy része által támogatva, öntevékenyen megkezdte a nemzetőrség megtisztítását a kereszt én yszoc! a’i=ta elemektől és közös értekezleten követelték annak hivatalos átszervezését is.42

A Néptanács - amelyben a szociáldemokraták szava döntött — február 16-i ülésén kimondta a képviselőtestület régi szakosztályainak és bizottságainak megszűnését és új bizottságokat választott.43

JEGYZETEK:

33. Gy V. 1918. december 1 se.

34 Gyöngyös, 1918. december 11. sz.

35. Tagyob. 2/17. és E. n 19», december 22.

36. Tagyob. 2/17.

37 Gyöngyös, 1919. január to. sz.

38. E. A. L. 2343.

39. Tagyob 2/17. és Gyöngyös és Vidéke 1919 február 9. sz.

40 Népszava. I9is Február 7 sz.

41. E. u 1919 február l? és Aa Üisá** 1*119. február 9 sz.

42. A Katonatanács megalakul'!® •iának időpontba néni ‘sineretes, de 'kkor már működött.

43. Idézi D. Bachó 1. im, %

(Folytatjuk}