Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-20 / 67. szám

28

WB¥>03SACí

1959. március 20., pintek

ÍSZOKODI JÓZSEF:

Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez

(Gyöngyös a két forradalom Idején )

ív.

1918. november 3-án a polgármester (Kemény János) a hadügyminisztertől távirati parancsot kapott a nemzetőrség felállítására. Ennek kapcsán szóba került, hogy a Kápolnán veszteglő katonai alakulat Gyöngyösre vonul. Erre az alakulat parancsnoka a hadügyminisztériumtól utasítást isikapott. Bozsik vezetésével a helyi reakció ezellen a leghatározottabban tiltakozott, s a Gyöngyösre készülő alakulat parancsnokát, távbeszélőn azzal fenyegették meg, hogy ameny- nyiben nem áll el szándékától, a városi polgárőrség kénytelen lesz gépfegyvertűzze’ kényszeríteni arra, hogy mond1'on le a városba való bevonulásról.26 Bozsikék — ismerve a katonaság forradalmi hangulatát — attól tartottak, hogy a hatalom esetleg kicsúszna a kezükből, ha helyet adnak az alakulatnak Gyöngyösön. Egy esetleges fegyveres ellenállás megszervezésének a lehetősége abból adódott, hogy a polgárőrséget már eleve olyan egyénekből szervezték meg, akik a kemsz- ténvszocia'isták táboriba tartoztak, s Bozsik utasításait elfogadták. A karhatalom „le’ke és sznieálatvezetőie” a helyi KSZNP elnöke, Király János volt. Miután azonban a nemzetőrség felállítása elkerülhetetlenné vált, elhatározták, ho«v mindenféle külső segítség nélkül, salát maguk szervezik azt meg. fgv minden kétséget kizáróan a hatalom a keresztényszocialisták kezében volt, de ezt az egyeduralmat nem sokáig élvezhették.

A Nemzeti Tanács mellett novemberben egy új politikai erő jelentkezett a városban. Megalakult (november

5.) a Munkástanács. 27 Befolvá- sa fokozatosan terjedt, amelynek nyomán a Nemzeti Tanácsban levő baloldali érzelmű egyének is egyre bátrabban merték véleményüket nyilvánítani. (A Nemzeti Tanácsok átmenetileg kisaiátították a közigazgatási szervek funkcióit, ami bizonyos anarchiát eredményezett. Az arra irányuló törekvés (központilag), hogy e szervek kapják vissza hatáskörüket, nem egyszerűen az anarchia puszta megszüntetését célozta.)

Bár Gyöngyösön a fegyveres hatalom a reakció keze ben volt, a Munkástanács befolyását és a baloldali elemek térhódítását megakadályozni nem lehetett, akik egyre határozottabban a régi közigazgatás teljes felszámolására törekedtek, s a Nemzeti Tanácsban is ilyen követeléssel léptek fel. Ezért nem véletlen, hogy november második hetében Hakker Béla azzal a javaslattal állt elő a Nemzeti Tanács ülésén, hogy „a nép minden rétegét képviselő tanács a jövőben csak a képviselőtestület határozatainak felülvizsgálására szorítkozzék”.28

A baloldali erők befolyásának növekedése a keresztény- szocialisták bázisát fokozatosan gyengítette. A keresztényszocialisták befolyása alatt álló munkások, látva azt, hogy Bozsikék egyáltalán nem törődnek a kisemberek, a vagyontalanok érdekeivel, s hogy minden erejükkel a királyságot akarják megmenteni, mindinkább a szociáldemokraták felé

fordultak.

üzt az „átállási” folyama- tot gyorsította a KSZNP nyílt kiállása a monarchia mellett, amely egyben a párt első politikai vereségét eredményezte Gyöngyösön október 31. után. Ez a politikai vereség az államforma kérdéséről lefolyt vita során következett be: milyen legyen az ország államformája, királyság, vagy köztársaság?. A Nemzeti Tanács ülésén a keresztényszocialista vezetők — elsősorban Bozsik — minden erejükkel azon voltak, hogy a tanács a királyság mellett döntsön. A szociáldemokraták és a radikálisok a köztársaságot éltették és a király személye eilenj kirohanásokkal és jogos vádakkal is érveltek a köztársaság mellett. A tanács a vita hevében köztársasági többségéé alakult át, illetve az addig passzív tagok is kifejezték a királysággal szem. beni gyűlöletüket. Erre a ke- resztéovszociah'sta vezetők — köztük Bozsik is. aki a vita hevében azt kiabálta, hogy „a király személyét csak a saját testén át engedi támadni” — félve befolyásuk teljes elveszítésétől, visszavonulót fújtak és „a k^+ársaság mellé álltak”.

T gy született meg novem1 bér 13-án a következő határozat: „A gyöngyösi Nemzeti Tanács, amely Györgvös város lakosságának minden társadalmi osztályából, szám- aránvuk szigorú figyelembevételével, 200 tagból áll, november 13-án tartott teljes ülésén kimondotta, hogy figyelembe véve a pragmatica sanc- tio megszűnését és az európai eseményeket, Magyarország létének és társadalmi békéjének megvédésére, szükségesnek tartja a képviseleti rendszerű demokratikus köztársasági államforma felállítását.” 28 Bár a határozat egyhangú szavazattal született meg, de a keresz+ény- szo^aüsták veresége nyilvánvaló volt.

5.

1918. november 16-án kikiáltották a köztársaságot. A gyöngyösi dolgozó tömegek lelkesedéssel fogadták, számítva arra, hogy most már előtérbe kerülnek az ő gazdasági érdekeik is. A helyi reakció már nem képviselt korántsem olyan erőt, mint az első napokban. A politikai hatalomnak nem kizárólagos birtokosa már a KSZNP.

Az előbbiekben érintett Munkástanács — bár az SZDP keretében alakult meg — Nemecz József és baloldali társainak tevékenysége alapján egyre határozottabban fordul szembe az SZDP hivatalos vezetésének reformista politikai vonalával és a forradalomból valóban forradalmat, a népköztársaságból valóban népköztársaságot akar csinálni.

ddig, amíg a reformista helyi SZDP-vezetők a „polgári egységfront” hamis illúzióját akarták a munkássággal „bevetetni”, s a keresztényszocialisták hazug, nacionalista honmentő propagandájának behódolva, tettek hitet a „békés nemzeti egység” mellett, a Munkástanács nyílt harcba lépett a reakció ellen. Waldner Fülöp és reformista, opportunista társai csak koncot kértek a hatalomból a keresztényszocialistáktól; a Munkástanács a hatalmat követelte tőlük.

A keresztényszocialistákban csalódott egyszerű dolgozók nagy része két hét alatt — s

16-a után egyre többen — eljutott az SZDP-hez. Pontosabban az SZDP balszárnyát képviselő és a Munkástanácsban is tevékenykedő forradalmi szocialistákhoz. Az SZDP vezetésében is megbomlott az egység, miután Endrész József vasmunkás, a párt elnöke, egy- rp határozottabban állt ki a baloldali, forradalmi törekvések mellett. 1

Ezt az „átállási” folyamatot Vargha Tivadar, a KSZNP tagja így összegezte: „Az egyre fokozódó izgalmas időkben a Szociáldemokrata Párt mindig nagyobb erőre kapott, különösen, hogy a földmunkások zöme is hozzájuk csatlakozott, egyre merészebben és kihívób- ban léptek fel. Immár hatalmat képviseltek és keresztül vitték a Nemzeti Tanácsban, hogy a tagok a pártok' számaránya szerint állapíttassanak meg. Dr. Horovitz Alfréd és Dr. Weidner Fülöp még türtőztették magukat, de Endrész József már, ki a pártnak elnöke volt, merészen adta elő megjegyzéseit és követeléseit a tanács ülésein. Hatalmasan fel is voltak vértezve és napról napra a Kertész-házban tartott gyűléseiken, mint egy külön városi intézmény, rendelkezett.” 38

p’zen túlmenően a keresz- tényszocialisták pozícióit a Radikális Párt hivatalos megalakulása és ezzel megindult térhódítása is gyengítette, amiről ugyariccak Vargha a következőket írja: „A földműves és iparos osztály rendjét e párt zászlóbontása megzavarta és sokakat elvont a Keresztényszocialista Néppárt híveiből, mert úgy látszott, a középpolgári osztály érdekeit csupán e párt kesében lehet megvalósítani.”31

Az SZDP tömegbázisa - megerősödött, amelynek alapján a baloldal egyre határozottabb politikai akciókat kezdeményezhetett. A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása csak fokozta az aktivitást. Bár arról nincs tudomásunk, hogy Gyöngyösön alakult volna KMP-szervezet, de a baloldal előretörésén lemérhető november 20. hatása.

A dolgozók széles tömegei „egyre nagyobb bizalommal viseltettek” az SZDP és a Munkástanács iránt. „A panaszok hatalmas erővel törtek elő a sokáig lenyűgözött keblekből.” 33

A nincstelenek földet követeltek, a hivatalnokok szerény keresetük kiegészítéseként ugyancsak földigénnyel álltak elő. A munkanélküliek a munka jogát hangoztatva, sürgették helyzetük megváltoztatását. A lakásnélküliek családi otthon után vágytak. Az egész város dolgozó társadalma zúgott a rossz közellátási viszonyok miatt, s amiatt, hogy a Nemzeti Tanács nem tett semmit az egyszerű emberek érdekében. S a „hatalmas erővel” feltört panaszok és követelések immár semmibe sem vették az ellenforradalmat képviselő keresztényszocialistákat

íyi inden, az új, a boldog élet után vágyó munkás-tekintet a szocialisták felé fordult. Az SZDP-baloldal kettős feladatot tűzött maga elé: I. a Nemzeti Tanácsból kiszorítani a reakciót; 2. megjavítani a város közellátását. (Ez utóbbiról csak annyit jegyzünk meg, hogy a közellótás megjavítása nem sikerült még hónapokkal később sem. Gyöngyösön a szőlőkultúra elfojtott minden más termelési ágat, s így az önellátásra vajmi kevés remény volt. Az élelem vidékről való beszerzése rendkívül kínosan ment — a rekvirálások stb. —, csak néhány napra eredményeztek javulást. Az SZDP- nek csak egy alkalommal sikerült vidékről nagyobb meny- nyiségű lisztet szereznie, amit a szervezett munkások között osztottak szét. Gyöngyös közellátásával a megyei szervek is foglalkoztak, de ez sem oldotta meg a problémát.)

JEGYZETEK:

26. D. Bach* L.: I. m. 39. t,

27. Vargha Tivadar (Tagyob. 2/17.) a várisi Munkástanács alak iiő ülését november 24-re teszi. Az éltkor megalakult Munkástanács elnöke Endrész József, jegyzője Nemecz József lett, s a vezetőségben helyet kaptak az SZDP töbDi vezetői is. Itt csupán arról lehe> szó, hogy a már előbb is működő Munkástanács bizonyos értelmű befolyásolására törekedtek egyes pártvezetök (Waldner, ’VelnfeSd, stb.) s ezért határozták el a tanács átszervezését,

28. Uo. 41. t

29. Idézi D. Bachó L. lm. 42. 1.

30. Tagyob 2/17.

31. Tagyob. 2/17. Megjegyzés: Vargha Tivadar idézett megállapításában tévesen a Károlyi-pártra utal, hogy ti. a Károlyi-párt csak december elején kezdte meg Gyöngyösön működését. Ez ellentmond D. Bachó Lászlónak, aki viszont a Radikális Pártról írja, hogy december elején alakult meg hivatalosan, de már előtte is működött. D. Bachó állítása valószínűbb, annál is inkább, mert Vargha a „Gyöngyös” c. lapot is úgy emliti, mintha az a Károlyi- párt lapja lett volna, holott a radikálisoké volt. így valószínűsíthető az is, hogy nem a Károlyipárt, hanem a Radikális Párt növelte november végén, december elején tömegbefolyását, mivel hivatalosan ez a párt alakult meg akkor.

32. Tagyob. 2/17.

(Folytatjuk)

Szuszlov beszéde az angol munkáspárti képviselők egy csoportja előtt

LONDON (TASZSZ): A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Angliában tartózkodó küldöttsége március 18-án este M. A. Szuszlov vezetésével találkozott a munkáspárt parlamenti frakciójának külpolitikai csoportjával. Szuszlov, a Legfelső Tanács szövetségi tanácsa külügyi bizottságának elnöke, beszédet mondott.

Elsőnek a békés együttélés elvének érvényesítésével foglalkozott. A békés együttélési politika elidegeníthetetlen részének nevezte a különböző leszerelési intézkedéseket. Utalt az atomfegyver-kísérletek megszüntetésével fog'alkozó genfi értekezletre, amely a nyugati hatalmak álláspontja következtében lényegében zsákutcába jutott.

Ennek illusztrálására Szusz- lov megemlítette az ellenőrző csoportok kérdését. A Szovjetunió azt javasolta, hogy ezeket a csoportokat részint a Szov. ietunió, részint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és más államok képviselőiből állítsák össze. Mivel az amerikai javaslat szerint ezeket az ellenőrző csoportokat szét kell szórni a Szovjetunió területén, végül is teljesen külföldi, vagyis amerikai felügyelet alá kerülnének, hiszen amerikaiak állnak a NATO élén — mondotta Szuszlov —, a Szovjetunió természetesen nem nyugodhat bele, hogy területét a NATO önkényes felügyelete alá helyezzék.

A nyugatiak elfogadhatatlan javaslataira példaként megemlítette, hogy egyszerű szótöbbséget indítványoznak annak eldöntésére mikor és hol kell az ellenőrzést megejteni. Ez valójában azt jelentené, hooy a nyugati hatalmak bármilyen ürüggyel felderítőket küldhetnének a Szovjetunió bármely pontjára. A Szovjetunió ezzel szemben azt javasolja. hogy az ilyen döntéseket az atomfegxjverrel rendelkező összes hatalmak egyetértésével, az egyenlőség elve alapján hozzák.

Szuszlov az európai biztonság problémájára áttérve, külön kiemelte a német, és ezen belül a nyugat-berlini kérdés jelentőségét. Rámutatott, hogy a nyugati hatalmak vezető körei elősegítik a német milita- rizmus feltámasztását, elgondolásuk az, hogy Nvusat-Né- metországot a NATO legerősebb rohamcsapatává teszik.

Szuszlov hangsúlyozta, hogy az európai biztonság szempontjából elsőrendű jelentőségű lenne a német békeszerződés megkötése és a berlini kérdés

megoldása. De felvetődik a kérdés — mutatott rá —, kivel kössünk békét, amikor két német állam van? Véleményünk szerint q békeszerződést mindkét jelenlegi német állammal, vagyis a Német Demokratikus Köztársasággal és a Német Szövetségi Köztársasággal, az államszövetség létreiötte esetén pedig ezzel az államszövetséggel kell megkötni. Ha a nyugati hatalmak elutasítják a német békeszerződés megkötését, a Szovjetunió és a többi békeszerető állam számára nem marad más hátra, minthogy békeszerződést köt a Német Demokratikus Köztársasággal.

Szusz’ov megjegyezte még, hegy a Szovjetunió a német békeszerződést és a nyugatberlini kérdést hajlandó megvitatni kormányfői értekezleten, külügvm'niszteri értekezleten, vagy békeértekezleten.

Az angol—szovjet viszonyról szólva, Szuszlov kiemelte egy angol—szovíet megnemtámadási egyezmény je'entőségét Utalt rá, hogy a kereskedelmi, a kulturális eg1 ült működés kibővítése, a tudományos és technikai kapcsolatok elmé’yí- tése szintén lényegesen javíthatná és erősíthetné a két ország közötti megértést és bizalmat. (MTI)

Hruscsov bestédének visszhangja t az arab közvéleményben

MOSZKVA (TASZSZ).

• Kondrasov. az Izvesztyija kairói tudósítója beszámol Hruscsov beszédének az arab közvé'eményben keltet visszhangjáról. Hruscsov megállapításai az Arab-Kelet he'vze- téről és az Egyesü t Arab Köztársaság és Irak közötti viszonyról — írja a tudósító — nagy érdeklődést keltettek.

A beszédet kivonatosan ismertető kairói lapok azonban elhallgatták azt a részt, amelyen Hruscsov sajnálkozását fejezi ki az EAK és az Iraki Köztársaság közötti kapcsolatok megrom'ása nfatt és baráti szavakkal megjegyzi, hogy ez csak az imperialisták érdekeit szó1 gál ja, s a nemzeti felszabadító harcot vívó arab népek egységének megbontásához, s erőfeszítéseik gyegíté- séhez vezet. Nasszer elnök nem vá1 aszóit Hruscsovnak e kijelentéseire.

Ezek a megállapítások azonban — folytatja a tudósító — mé'ységesen igazak és időszerűek. Tükrözik az arab közvé- ’emény egyre növekvő aggodalmát. Kairóban sokan aggódva figyelik, hogy a két arab ország viszonya egyre jobban éleződik. Ebben nem utolsó szerepet tölt be az a felelőfen, Irak-ellenes propaganda, anv.hez az utóbbi napokban az Egvesült Arab Köztársaságban fo’yamodtak. Ezzel kapcsolatban elegendő megemlíteni, hogy nem csupán a sajtóban, hanem hivatalos fórumokról is állandóan felhívások hangzanak el. az Iraki Köztársaság törvényes kormányának megdöntésére.

Kairóban és Damaszkuszban — folytatja Kondrasov — hatósági utasításra gyászfelvonu- 'ással egybekötött tüntetéseket rendeznek az összeesküvő Ssv- vaf ezredes és más nóruljárt felkelők emlékére. Ugvan akkor az arab kommunistákat a legkíméletlenebbül üldözik.

Ez a kommunista-ellenes kampány szoviet-efenes kirohanásokra ösztönzi a provokátorokat és imperialista ügynököket, más arab országokban. Ezt bizonyítja a beiruti szovjet kiállítás eg'dk termében történt bombarobbanás is.

Az Egvesü’t Arab Köztársaság és Irak kölcsönös viszonyának vá’sága rendkívül elfajult. Az Egyesült Arab Köztársaságban az Irak-elenes kampány káros befolvást gyakorol a lakosság politikailag

nem eléggé fejlett réteg°ire Ennek ellenére a közvé'eményben — beleértve befo'yásos arab nacionalista köröket is — mindinkább gvökenet ver az a meggyőződés: itt az ideje kijózanodni abból a rö’nd’áto propagandából. amely csak az imperialisták malmára hajtja a vizrt. és ideje á'lamférfiúi jó',an',áftgal f'»'a'kozni a problémákkal. (MTI)

Adenauer a? eurőrai L* Sz’n Mait szeredében te'szeleg írja a szoc.áldemokrata sajtószolgálat

BERLIN (MTI): A Német S"oc'áldemokrata Párt sajtó- szolgálata éleshangú cikkben foglalt állást Adenauer kancellár legutóbbi nyilatkozatával kapcsolatban. Mint ismeretes, Adenauer e nyilatkozatában elutasította a korlátozott fegyverzetű európai övezet létrehozásának gondolatát, s ezt azzal indokolja, hogy minden ilyen terv végrehajtása a nyugati védelmi erő csökkenésével járna.

A szociáldemokrata sajtószolgálat hangsúlyozza, hogy Adenauer e nyilatkozatával kockára tette mindazt, amit Macmillannel folytatott tanácskozása eredményének könyvelt el a világ. Vajon ez az ember tényleg azt tartia-e céljának, hogy az európai Li Szín Man szereidében tetszelegjen? Teszi fel a kérdést a s7o<-iáV'i'mokrata sajtószolgálat. (MTI)

A Monds a OO-arsz^ok Srov’e’iniőnak klüdjndo válasz;egyzékéröl

PÁRIZS (MTI): A NATO állandó tanácsa szokásos heti ülésén szerdán foglalkozott a német problémával. A NATO szóvivője szerint általánosságban megvitatták a szovjet kormány március 2-i jegyzékére adandó nyugati válaszok tervezetét. E válaszok egybeh an go’ás ára csütörtökön űiabb rendkívüli ülést tart a NATO állandó tanácsa.

A Monde úgy értesül, hogy a válaszjegyzékek tervezetei majdnem készen állnak, csupán London hozzáiáru’ása hiányzik még egyes részletkérdésekben.

Márc’ns 30-161 npril’s 7-iw „algériai hetei4’ tartanak a Szovjetunióban

Idő járás !e'enlés

Várható időjárás péntek estig:

változó felhőzet, néhány helyen, főként délen és nyugaton kisebb eső, mérsékelt, időnként élénk délkeleti szél, a nappali felmelegedés kissé fokozódik.

Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: általában 0. plusz 3 fok között, a keleti megyékben gyenge fagy.

Legmagasabb nappali hőmérsék- ltet pénteken: 13—16 fok között.

Távolabbi kilátások: a hőmérséklet tovább emelkedik* (MTI)

MOSZKVA (TASZSZ): Az ázsiai és afrikai országokból való szolidaritás szovjet bizottságának elnöksége szerdai ülésén határozatot hozo’t. amelynek értelmében március

30-tól április 7-ig ..algériai hetet” tartanak a Szovjetunióban. Április 15-e pedig a Szovjetunióiban „Afrika szabadságának napja” lesz. A bizottság határozata kifejti, milyen intézkedéseket kell tenni a közvélemény mozgósítására az imperialista tömbök ellen, az afrikai népek nemzeti szabadságának támogatására.

A felszólalók egyhangúlag üdvözölték az iraki népet és nemzeti vezérét, Abdel Karim Kasszemet abból az alkalomból, hogy szétzúzta a sötét reakciós összeesküvők áruló klikkjét. Ugyanakkor az ülés részvevői állást foglaltak az iraki nép egységének aláásá- sára az Irak határain túl szított kampány ellen.

Az ülésen határozatot fogadtak el, amely elítéli Iránnak az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú katonai egyezményét. (MTIJ