Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-22 / 69. szám
1959. március 22., vasárnap ífepüísáö ■4 szocialista forradalom felé .Mindenkihez!! S9 SS* 1919. március 2l-e sorsfordulót jelentett a magyar proletariátus történetében. Ezen a napon, a magyar proletariátus, amely több évtizedes harcot folytatott a tőke kizsákmányoló hatalma ellen, egyszerre elérte célját, megszüntette egyik napról a másikra a kizsákmányolást és a maga kezébe vette sorsának irányítását. A prole- . tárforradalom amely a munkásság kezébe adta a hatalmat, szükségszerűen következett az adott kül- és belpolitikai helyzetből és az egész dolgozó Magyarország leghőbb óhaját váltotta valóra. 1918. őszétől a magyar forradalmi helyzet rendkívül gyorsan fejlődött. Mintha csak a hatvan évvel előbbi forradalom eseményei ismétlődtek volna meg Magyarországon. Európa keleti felén élet-halál harcát vívta az első szocialista állam és győzött az antanttámadók ellen, nyugaton viszont a jobboldali szociáldemokraták segítségével a burzsoázia arra törekedett,_ hogy vérbe fojtsa a baloldali munkásmozgalmat. Ebben a helyzetben Közép Európában a magyar forradalom egyre jobban balra tolódott és világossá vált, hogy a magyar dolgozók hatalmas tömegei követni kívánják az orosz proletariátus nehéz, de példamutató útját. A magyar munkásság for- radalmasodását elsősorban a rendkívül súlyos belső gazdasági helyzet váltotta ki. Az egyre nehezebbé váló megélhetési viszonyok között a munkásságnak mind nagyobb tömegeik kezdték úgy látni, hogy a válságból csak a munkáshatalom adja meg a kivezető utat, csak a munkásállam tudja biztosítani a munkához való jogot s ezzel együtt az emberi megélhetést is. így következett be a magyar munkásság rendkívül gyors forra- ' dalmasodása. 1918. novemberében a munkásság hatalmas tömegei és a katonaság is bíznak a Károlyi kormányban. December végén a kommunista mozgalom még csak gyerekcipőben jár. Január végén még keresztül tudják vinni a szociáldemokrata vezetők a kommunisták kiíratását a munkástanácsból és el tudják érni, hogy február 22-én nagy munkástömegeket mozgósítsanak a kommunisták ellen. Négy hét múlva pedig ugyanez a pesti munkásság felvonul a gyűjtőfogház elé, hoey ha kell hát erőszakkal is kiszabadítsa a kommunista vezetőket. A súlyosodó belpolitikai helyzet — párosulva a szinte megoldhatatlan kü1 politikái helyzettel — megadták a végső lökést a proletárforradalom kitöréséhez A szociáldemokrata pártvezetőség nagy része is belátta, hogy az adott viszonyok között nincs más kiút, meg kell egyezni a kommunista vezetőkkel. Létre kell hozni a munkásmozgalom egységét, és a kommunista és szociáldemokrata munkások egységére támaszkodva, meg kell teremteni a proletárdiktatúrát, pzek a gondolatok vezet- ték el a szociáldemokrata vezetőket a gyűjtőfogházba, hogy tárgyaljanak Kun Bélával és társaival. Március 21-én délben létrejött a megegyezés oly módon, hogy a szociáldemokrata vezetők lé nyegében elfogadták a kommunista párt , követeléseit. Bőhm a megégyezésről azt jegyzi meg könyvében: „A felülkerekedett kommunisták diktáltak, az alapjában megingott szociáldemokrata párt kapitulált.” A gyű itőfosháían történt megegyezés szövege a következő: „Határozat. Az egyesülés azon az alapon történik, hogy a párt és a kormányhatalom vezetésében a két párt együttesen vesz részt. A párt a proletariátus nevében átveszi az egész hatalmat A proletárság diktatúráját a munkás-paraszt és katonatanácsok gyakorolják. Éppen ezért természetszerűleg, és véglegesen elejtődik a nemzetgyűlési választások terve. Haladéktalanul megteremtendő a proletárság osztályhadserege. amely a fegyvert teljesen kiveszi a burzsoázia kezéből. A proletárság uralmának biztosítására és az antant imperializmusa ellen a legteljesebb és legbensőbb fegyveres és szellemi szövetség kötendő az oroszországi szovjet kormánnyal.” A határozatot az SZDP részéről Landler Jenő, Weltner Jakab, Kunfi Z ágmond, Pogány József és Haubrich József, a Kommunisták Magyarországi Pártja rés érői pedig Kun Béla Szántó Béla, Vágó Béla, Jancsik Ferenc, Vántus Károly, Chl^pkó Ede, Seid er Ernő és Ra' lovits József írta alá Létrejött tehát a munkásmozgalom egysége, s az immár szervezetileg is egységes proletariátus kezébe vehette az ország irányítását. Az okmányt aláíró szociáldemokrata vezetők közül később Landler Jenő és Pogány József, az illegális kommunista párt harcosai és vezetői lettek, Weltner és Haubrich jobboldali szociál- 1 demokraták voltak akiknek az őszinteségében még ekkor is kételkedhetünk. Feltehető ' ugyan, hogy az események sod- I ra ezeket is magával sodorta. Haubrich a Vasas Szakszerve- ! zet főtitkára volt és a vasasok I kiáltották ki elsőnek a proletárdiktatúrát. Kunfi centrista volt. aki a határozat megho- I zatalakor őszintén csatlakozott az új párthoz és a Tanácsköztársaság idején közoktatási téren számos helyes intézkedést is tett Később azonban megtört pályája és már 1919. nyarán szembeszáll a Tanács- köztársaság számos intézkedésével. A szélső 'jobboldal, Garami, Peidl és még több más jelentéktelenebb szociáldemokrata vezető kimaradt az egyesült pártból, félreálltak, később pedig tevőlegesen1 is szembefordultak a proletárdiktatúrával. Ilyen előzmények után ült össze március 21-én este 7 órakor a Munkástanács, hogy formálisan is kikiáltsa a proletárdiktatúrát. A proletárdiktatúra kikiáltását Garbai Sán- doy jelentette be az egybegyűltek előtt és szinte minden szavát tomboló lelkesedés kísérte. A Munkástanács ülése után megalakult a Forradalmi Kormányzótanács, amelynek elnöke Garbai Sándor lett. Belügyi népbiztos Landler Jenő, földművelésügyi Csizmadia Sándor és Hamburger Jenő, pénzügyi Varga Jenő, külügyi Kun Béla, közoktatásügyi Kunfi Zsigmond, kereskedelemügyi Landler Jenő (ideiglenesen), hadügyi Pogány József, igazságügyi Rónai Zoltán, szocializálási népbiztos Bőhm Vilmos volt. ti a megnézzük a népbiz- tosok névsorát, megállapíthatjuk, hogy egyedül Kun Béla tartozott a kommunista párthoz, a többiek a szociáldemokraták közül kerültek ki. Ebből azonban nem vonhatjuk le azt a következtetést, mintha a Forradalmi Kormányzó- tanács megalakulása a jól bol- dali erők uralomra jutását jelentette volna. A szociáldemokraták közül kikerült népbiztosok többsége is olyan volt, akik ekkorra már eljutottak a kommunista meggyőződésig és később is harcos tagjai lettek a kommunista pártnak. Az olyan centristák, mint Bőhm, vagy Kunfi, ekkor még teljesen egyetértettek a proletár- forradalom célkitűzéseivel. Egyedül Rónai Zoltán a-*, akit eleve a jobboldali vezetők közé lehet számítani. A proletariátus forradalma vér nélkül győzött. A kispolgárság és értelmiség főleg nacionalista szempontból még örömmel is fogadta a Tanács- köztársaság kikiáltását. A burzsoáziának pedig sem ereje, sem bátorsága nem volt ahhoz, hogy az új átalakulással szembeszálljon. Károlyi Mihály proklamációt intézett a nemzethez, amelyben vázolta az új helyzetet. A kiáltványt így fejezte be: „Én, mint a Magyar Népköztársaság ideiglenes elnöke, a párizsi konferenciának ezzel a határozatával szemben a világ proletariátusához fordulok igazságért és segítségért, lemondok, és átadom a hatalmat Magyarország népei proletariátusának.” * Forradalmi Kormányzó- tanács még a győzelem estéjén az egész világ munkásságának a tudomására hozta, hogy Magyarországon győzött a proletárforradalom. A kiáltvány szövege igy kezdődött: „Mindenkihez! Magyarország proletariátusa a mai' nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat.” A kiáltvány tartalma a következő volt: A polgári világ összeomlott. A koalíciós kormányzás csődbe jutott. A magyar forradalomnak egyetlen eszköze a maga megmentésére a proletárdiktatúra, a munkások, és földművelő szegények uralma. Ennek megvalósítása érdekében egyesült a kommunista és szociáldemokrata párt, s kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A kiáltvány már vázolja azokat a nagy jelentőségű gazdasági és szociális intézkedéseket amelyeket a diktatúra folyamán megvalósítottak, vagy amelyek - megvalósítását megkezdték. Kimondja a kiáltvány, hogy az új proletárállam hatalmas proletárhadsereget szervez és testvéri üdvözletét küldi Szovjet Oroszország, valamint az egész világ proletariátusának és fegyveres szövetséget ajánl fel a harcoló orosz munkásságnak. A kiáltványban felszólították a szomszédos országok munkásait, hogy forduljanak szembe Párizzsal, szövetkezzenek Moszkvával, állítsák fel a Tanácsköztársaságot és fegyverrel kezükben szálljanak szembe a hódító imperialistákkal. Fz a kiáltvány jelentette-Lí a magyar proletárállam első megnyilatkozását. Ezzel kezdetét vette az a 133 napos hősi küzdelem, amelyben a magyar proletariátus az egész világ előtt bebizonyította, hogy a proletariátus az állami és gazdasági élet minden területén megállja a helyét és le tudja magáról rázni a burzsoázia igáját. Újabb 10 hold komlót telepítettek A Hevesi Állami Gazdaságnak már korábban volt 10 hold komlója. A komlót kísérletképpen telepítették. A gyakorlat azt b'zonyította, hogy a sörgyártás e fontos alapanyagát a gazdaságban sikerrel lehet termeszteni. Az elmúlt évben holdanként 240 kilót adott a komló, mázsájáért 5800 forintot kapott a gazdaság. A kezdeti sikereket látva, a gazdaság vezetősége elhatározta, hogy tovább folytatja a komló-telepítést és újabb 10 holdat telepítenek az idén. Jelenleg a huzalkifeszítés tart, de végzik a régebbi ültetésű komló műtrágyázását is. Megkezdték a taviszi eidősííési munkákat A Nyugatbükki Erdőgazdaság do’gozói már hozzáfogtak a tavaszi erdősítési terv végrehajtásához. Az elmúlt héten megkezdték a csemete- és su- háng-kiemeléseket A munkaerőt már nrndenütt biztosították a munkához. Az idei tavaszon az erdőgazdaság 320 hektárt erdősít, s 260 hektár erdősítését vé<?zi ■ ál’aml gazdaságok a vasút és az Üifenn tartó részére. ,Ha a világon mindenki ilyen vo na* Közlemény Kertész Lajos zongoraművész korábban, betegsége miatt elmaradt hangversenye az Állami Zeneiskolában 25-én, este 7 órakor lesz megtartva. DÉLI PIHENŐ Ifi (Foto: Márkusz) Ä KISZ Heves megyei bizottságának vá-asza az MSZMP Központi Bizottságának a szocializmus épitése meggyorsítására hozott határozatára A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Kommunisták Magyarországi Pártja a mai napon közös vezetőségi ülésben a két párt teljes egyesülését határozta el. Az egyesült új párt neve mindaddig, míg a forradalmi internacionálé nem dönt a párt végleges elnevezésében, s következő lesz: Magyarországi Szocialista Párt: Március 16-án Egerben, a Csemegében vásároltam, s a nagy forgalomban pénztárcámat elvesztettem. Benne volt egészhavi ebédjegyem, s pénzem. Negyedóra múlva vettem észre, hogy hiányzik. Visszamentem s kétségbeesve érdeklődtem a pénztárnál, hogy megtalálták-e * pénztárcámat? Udvariasan megkérdezték, hogy mi volt benne, s miután egyeztek az adatok, megkaptam. Még egyszer hálás köszönetét mondok a becsü'etes megtalálónak és a Csemege dolgozójának. r. l, Eger, főiskolai hallgató. A KISZ Központi Bizottsága március 17-i ülése a magyar ifjúság nevében 15 pen! ban foglalt válaszával fejezte ki egyetértését és cselekvő készségét pártunk Központi Bizottsága március 6-i ülésének nagyfontosságú határozata mellett, amellyel teljes egészében, egyetért. A KISZ heves megyei bizottsága megtárgyalta a megyénk ifjúságára háruló tennivalókat, s megállapította, hogy a kitűzött célok a reális helyzet értékeléséből indu’nak ki, éppen ezért a munkából megyénk ifjúsága a reáeső részt vállalja. A KISZ megyei bizottsága bizonyos abban, hogy pártunk újabb, nagyszerű célkitűzései ezúttal is “elentős sikereket k’váltó lelkes válaszra találnak a dolgozó fiatalság körében. Bánvékban, üzemeikben, szántóföldeken, hivatalokban és isko'á kHan ezrével élnek olvan fiatalok, ak'k az e’múlt évek folyamán már többször bizonyították pnfelá’dező. példamutató munkáinkkal, hogv a szocializmus pnitós^ során nagyszerű tettekre kénesek. Xfiócóotink öntudatára, lelkesedéire támaszkodva a párt Központi Bizottságának határozatára a KTS7 m-e^ei bizottság a következő feladatok e'végzésének vállalásával válaszol: I. A pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaverseny-moz. galom célkitűzéseivel egyetértünk, s ezért tovább fejlesztjük a hagyományos ifjúsági termelési akciókat: a bányász- és export-brigádok versenyét, az önkéntes ifjúsági segítöbrigádok versenyét, valamint a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban a silózó és hibrid kukorica termelőbrigádok versengését. Felhívunk minden ifjúmunkást, hogy legyen kezdeményezője, példamutató részvevője a „szocialista munka brigádja” elnevezésű versenymozgalomnak, s hozzanak létre ilyen brigádokat. Felhívjuk az ifjúmunkások figyelmét, a fiatal műszakiakat ésszerűsítések, újítások, találmányok előállítására és elterjesztésére. 2. Szocialista építésünk meggyorsításának fontos feltétele a gazdaságosság, az önköltség csökkentése, a jó minőségi munka. E célkitűzés megvalósítására megyénkben az 1958-as év eredményeire építve, 1959-ben tízmillió forint értékű népgazdasági megtakarítást vállalunk a KISZ takarékossági mozgalmának továbbfejlesztésére: 3. Ifjúmunkások, parasztfiatalok, ipari tanulók, főiskolás és középiskolás fiatalok 1959-ben a KISZ „20 órás társadalmi munka” mozgalmának keretében százezer önkéntes munkaórát vállalnak út, vasút, kultúrház, iskola, sportpálya, pihenőpark, termelőszövetkezeti gazdasági , épületek, istállók, silógödrök és egyéb építkezéseken. A tavaszi és őszi fásítás során az úttörőkkel együtt 500 ezer facsemetét és suhángot ültetünk el. 4. Az üzemi patronázs-mun. kából, amelyek a termelőszövetkezeti községek felé irányulnak, üzemi KlSZ-szerve- zeteink hatékonyan kiveszik részüket. Kiszistákból és a szervezeten kívüli fiatalokból munkabrigádokat alakítunk. Céljuk és feladatuk az építkezésekhez szükséges alapanyagok kitermelése, kő, tégla, vályog, homok termelése és előállítása, valamint a termelő- szövetkezetekben folyó építkezések meggyorsítása lesz. 5. Ez év nyarán mintegy 800 főiskolás és középiskolás fiatalt mozgósítunk építőbrigádokba. Közülük 300 főt országos, 500 -at pedig megyei táborba küldünk. Ez idén zárt nyereséggel fennállása óta először az Eger és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. A szövetkezet igazgatósága a napokban osztotta ki a dolgozóknak a mintegy kétheti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést. A nyereség 97 dolgozót érintett, akik nemcsak a kapott pénz*6. Két szövetkezetben ön-* állóan építünk gazdasági épületet, helyi építőanyag-források feltárásával. Egyben elősegítjük a fiatal építőmunká- sok szervezését is. 7. Megszervezzük az ifjú-, sági traktoros-brigádok versenyét, a gépi munkák időben történő elvégzésére. Elősegít- jük, hogy az ifjú traktorosok a nagy munkák idején nyújtott műszakban, illetve kétszer 12 órás műszakban dolgozhassanak. Elősegítjük a megfelelő szakmunkások szervezését a mezőgazdaságba érkező új gépekre. A KISZ Megyei Bizottság felszólít minden alapszervezetet, kiszistát, hogy a felső- rolt hét pont megvalósításában való részvétel mellett önállóan is dolgozzon ki és hajtson végre minél szélesebb körben újabb feladatokat, s teljes tudásukkal odaadásukkal segítsék pártunk Központi Bizottsága március 6-i határozatának megvalósítását. Ifjú kommunisták, kisze- sek! Fiúk és lányok! Hűségeteket, odaadástókat szocializmust építő hazánis- hoz, a Magyar Népköztársasághoz fejezzétek ki azzal is, hogy egységesen részt vesztek a fenti célkitűzések megvalósításában. A párt vezetésével előre a szocializmus győzelméért! Eger, 1959. március 20. Magyar Kommunista* Ifjúsági Szövetség Heves megyei bizottsága. nek örülnek, hanem a szövetkezet jó munkájának is. A közgyűlésen Bognár Gábor, a szövetkezet elnöke részletesen beszámolt a végzett .munkákról és ismertette azokat a feladatokat, amelyek a jövőben még a szövetkezet előtt állanak. Nyeresévge1 zárt az Eger és Vidéke Körzeti Fö dmű vessző vetkezet