Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-19 / 42. szám
2 BíBPŰJISAG 1959. február 19., csütörtök Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) évad második felében jelentős változáson ment át. A klasszikus darabok mellett mind több az új magyar bemutató, köztük igen hasznos és értékes, haladó alkotások is színre kerültek. Foglalkozott zenei életünk fejlesztésének eredményeivel. A múlt évi könyvforgalom csaknem 21 millió kötet. 1958- ban százezer ismeretterjesztő e'őadás volt, kC. —Tail négy- I millió részvevővel. Az életszínvonalat tartani l és a lehetőségekhez képest még tovább fokozni csak nagyon jó, munkával lehet. Bízunk benne, hogy ebben az esztendőben is túl fogjuk teljesíteni lakásépítési tervünket és ezzel tovább csökkentjük a sajnos még meglevő lakásproblémát. A terv még ebben as évben nyilvánosság elé kerül Az a cél, hegy 1975-ig elérjük: minden családnak önálló lakása legyen. Tovább építjük a Dunai Vasmű kokszolóüzemét, hideg- és meleghengerművét. Folytatjuk a Lenin Kohászati MűVek építését, az Oroszlányi Erőművet, a Dunai Celluloze-gyárat. A bútoripartól a jelenleginek egyhar- madával több konyhabútort és 19 százalékkal több kombinált szekrényt várunk, mint tavaly. Körülbelül harminckét százalékkal akarjuk növelni a bútorforgalmat. Ennek az esztendőnek tervfeladatai megkívánják, hogy az élelmiszer- iparban nagy lépéssel fejlődjék az úíszerű technika. Ez elősegíti a jelentkező igények mind tökéletesebb kielégítését, egyúttal a gazdaságos termelést. Feladatunk, hogy néhány fontos, nagyon keresett áru termelését növeljük. Az a tervünk, hogy ebben az esztendőben 43 ezer darab televíziós készüléket, kilencezer darab hazai gyártmányú hűtőszekrényt, nyolcezer darab 25 0 köbcentiméteres motorkerékpárt hozzunk forgalomba. Szeretnénk a választékot bővíteni az elektromos tűzhelyből, villanyvasalóból, csillárból és más cikkekből is. Münnich Ferenc ezután az 1959. évi beruházási tervet ismertette. Az 1959, évi beruházási terv állami erőből — nem számítva a vállalati saját erőt — rövidlejáratú bankhitelt és a tsz-eknek nyújtandó hosszúle- áratú hitelt — 13,2 milliárd forint beruházás megvalósítását irányozza- elő. Ez 2,2 milliárd forinttal, azaz közel egyötöddel több, mint az 1958. évi felemelt előirányzat. A lakásépítkezések részesedése az állami erőből megvalósított beruházások között 9,4 százalékról 12,2 százalékra növekedett. A gépi beruházások részesedése 29 százalékról 35 százalékra nő. Kiemelte az építkezések határideje megtartásának, az épíAz eredményhez hozzájárult az iparnak és a névgazdatiág legkülönbözőbb ágainak egyre javuló munkája, de külkereskedelmünk is- Az elért eredmény egész népgazdaságunk megerősödését mutatja, de benne van a szocialista bázis erőteljes növekedése, szervezettségének fokozása is. Érmek az évnek a legfontosabb feladata az 1961-től 1965-ig terjedő időszak távlati tervének elkészítése. Együttműködés a testvéri országokkal — ez a legszilárdabb bázisa a mi népgazdaságunknak és ez nyújt biztos védelmet a kapitalista válság és tertési költségek csökkentésének, a korszerű tervkészítésnek a fontosságát. Tervszerűen fejlesztjük az éoítőanvasit>ar+ mfőszereket alkalmazzuk és fokozzuk a gépesítést. Nagyon sok és jelentős feladatot akarnak megoldani ebben az esztendőben egészségügyünk irányítói is. Ezután Münnich Ferenc gazdasági eredményeinkről szólott, hangsúlyozta: Gazdasági sikereink legnagyobb fokmérője, hogy az ellenforradalom után először a múlt esztendőben már melési anarchia káros hatásaival szemben. Kereskedelmi kapcsolatainkról a kormán y elnöke elmondotta: a Szovjetunióval való forgalmunk az egész külkereskedelmi forgalomnak mintegy 40—45 százalékát teszi majd ki. A Szovjetunió a legfontosabb nyersanyagok és gépi berendezések szállítását vállalta. így válik lehetővé távlati terveink megvalósítása. Ugyanezen az alapon folytattunk eredményes tárgyalásokat a KGST-bén is Természetesen igyekszünk a nyugati országokkal is továbbfejleszteni gazdasági kapcsolatainkat. A továbbiakban meg tudtunk állani saját lábunkon a termelő szövetkezeti mozgalom fejlődéséről beszélt, s többek körött elmondotta: Egyik legnagyobb és legfontosabb feladatunk ebben és a következő esztendőben a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése. Az a véleményünk, hogy a párt és a kormány politikája a termelőszövetkezeti mozgalomban is helyesnek bizonyult. Az ellenforradalom után a termelőszövetkezeteket politikailag, szervezetileg és gazdaságilag meg keUett szilárdítani. 1957-ben és mégin- kább 58-ban már megteremtődtek a feltételek a termelő- szövetkezetek számszerű fejlesztésére is. A számszerű fejlesztést a kormány 1958. elején á 3004-es kormányhatározattal és más intézkedésekkel is elősegítette. Az elmúlt évben a termelőszövetkezetek földterülete 250 000 katasztrális holddal növekedett. 1958. végén 3560 mezőgazdasági termelő- szövetkezet és termelőszövetkezeti csoport működött 175 000 taggal, 1 647 000 katasztrális holdon Ez a szántó- területeknek körülbelül 13,5 százaléka. A párt és a kormány úgy látja, hogy 1939-ben az eddiginél gyorsabban lehet előrehaladni a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében. Erre minden feltétel és _ lehetőség megvan. Rendkívül ■fontos ma is és ez lesz a jövőben is, hogy betartsuk az önkéntesség lenini elvét, de világos: a szocializmus építése megköveteli, hogy mindennapos, szívós, szervező propaganda munkát végezzünk és népszerűsítsük a nagyüzemi munka előnyét. Kormányunk úgy határozott, hogy anyagi eszközökkel is fokozottabb segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek. Ezzel is el akarjuk érni, hogy az új termelőszövetkezetek minél gyorsabban, példamutató üzemek legyenek. Ebben az évben négyszázmillió forinttal több beruházást irányoztunk elő, mint tavaly. A Minisztertanács néhány héttel ezelőtt rendeletéit fogadott el a 3004-es kormányrendelet módosítására és igen jelentős intézkedéseket hozott. Elsősorban az újonnan alakult, vagy a területileg megnövekedett termelőszövetkezeteknek biztosítjuk az anyagi segítséget, hosszúlejáratú hitelekkel. A saját erőből fedezett termelési alapok után középlejáratú hitéleket folyósítunk és tovább fokozzuk a gépállomások munkája után fizetendő kedvezményeket is. Bekötőutat, kórházat, villamosítást és egyéb kommunális létesítményeket elsősorban azok a községek kapnak, ahol a dolgozó parasztság többsége a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett. A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének elősegítésére a községekben már eddig is sok, úgynevezett fejlesztési bizottságot hoztak létre. Mi azt szeretnénk, ha minél több helyen alakulnának ilyen bizottságok. Azt szeretnénk, hogy azokban a termelőszövetkezeti tagokon kívül tekintélyes, szövetkezeti utal választó egyéni parasztok, pedagógusok, traktorosok, állami gazdasági, földművesszövetkezeti dolgozók vegyenek részt. Ezek a bizottságok fogják vezetni a termelőszövetkeze- zetek szervezésére irányuló agitációs munkát. Továbbra is erősíteni akarjuk a gépállomásokat, ugyanakkor a munka megkönnyítésére lehetőséget adunk a jól gazdálkodó termelőszövetkezeteknek arra, hogy univerzális traktorokat és hozzávaló munkagépeket vásároljanak.- Már is látjuk hogy ennek az összehangolt munkának megvan az eredménye, a termelőszövetkezetek nagy fejlődés előtt állnak és jelentősen megnő azoknak a száma Magyarorlcodás útját választják. Ez egész népünk érdeke, az egységes szocialista társadalom felépítésének elengedhetetlen feltétele. Azt hiszem, hogy a szocializmus minden hívét örömmel és lelkesedéssel töltik el azok a hírek, amelyek az ország különböző részéből érkeznek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének meggyorsulásáról. Mindenekelőtt azt láthatjuk belőlük, hogy különösen Győr és Veszrrrém megyében, de kzn- oolcs, Szolnok, Komárom, Fejér és más megyékben is gyors ütemben érnek a feltételei annak, hogy a falun egyre tömegesebben térnek át az egyéni kisárutermelő parasztgazdaságok rendszeréről a szocialista, szövetkezett nagyüzemi gazdaságok rendszerére. Jellemző a termelőszövetkezeti mozgalom meggyorsuló feilődésére az is, hogy az ország néhány részében szágon, akik a közös gazdála kösépparasztok is tömegenen meg indultak a termelőszövetkezetekbe Ez pedig rendkívül jelentős dolog. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a folyamat fokozódjék. A győri, veszprémi, komáromi és más példák sok egyéb mellett azt a különösen fontos tanulságot nyújtották számunkra, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom sikeres fejlődésére azokon a helyeken lehet számítani, ahol a mezőgazdaság szocialista átal; Jutásának elősegítése 44 sadalmi üggyé válik. El lehetünk készülve arra, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom gyorsabb fejlődése ellenségeink dühös acsarkodá- sát váltja ki. Az ellenséges elemek mindannyian felcsapnak dolgozó parasztjaink „szabadságának” hithü védőivé és ijeszgetésekkel, fenyegetésekkel, rémhírterjesztésekkel, minden módon igyekeznek fé- ’ ázni a fejlődést. T nk abban, hogy dol- perasrtságunv — amely az ellenforradalom idején * is bebizonyította politikai érettségét — ilyen körülmények között is helyesen fog dönteni, s egyre nagyobb számban követi az élenjárók példáját. Bízunk abban, hogy dolgozó parasztságunk a termelés frontján is helytáll, s gondosan felkészül a tavaszi munkákra. Az idei kedvezőtlen té. után fokozottabb szükség van erre. Termelőszövetkezeti fejlődésünk ez évi ütemét csak néhány számadattal ábrázolom: Január 1-től február !5->g 47 000 család 59 000 taggal 370 000 hold földdel alakított termelőszövetkezetet, vagy lépett be a meglevő szövetkezetekbe. Az úi szövetkezeti községek száma 200, ebből több mint száz Győr, hatvan pedig Veszprém megyében van. Nyilvánvaló, hogv nagy feladatok állnak előttünk az -iparban, a mezőgazdaságban és az egész népgazdaságban E fe1 adatok mennél iobb végrehajtása a dolgozók, a munkások. a parasztok, értelnvségi- ek munkájának lendületétől, a közvetlen vezetőket a dolgozókkal szorosan összefogó jó kapcsolatoktól, a közvetlen vezetők átgondolt, céltudatos tevékenységétől fügig. Terveink megfontoltak, adva vannak a túlteljesítés fettételei Ennek azonban arra kell irányulnia, hogy a népgazdaság erőforrásai gyarapodjanak. Ezután a Minisztertanács elnöke a kormány külpolitikájáról beszélt. Rámutatott: korunk egyik legfontosabb eseménye zajlott le néhány héttel ezelőtt: az SZKP XXI. kongresszusa. A XXI. kongresszus tanácskozásait a béke és az erő szelleme hatotta át. A kapitalizmus és a szocializmus között nemzetközi méretekben fob'ó verseny döntő szakaszába érkezett. A Szovjetunió és vele a szocialista tábor erőinek növekedése azt jelenti, hogy szocialista társadalmi re id ■ törvényei egyre nagyobb be - ’ folyást gyakorolnak a nemzetközi életre. És mivel a szocializmushoz úgy ar- tozik a béke, mint a hoz a fény, a szó- '• • > rend erőfölényének kedése növeli a ti folyó küzdelem ' sikerének eshe A továbbiakban , ől s. Münnich Ferenc, hogy ó szocialista tábor többi országaival is egyre erősödik, bővül az együttműködésünk a testvéri sem'tség szegemében. Beszámolója végén Münnich Ferenc hangsúlyozta, hogy as anyagi erővé váló szubjektív tényezők közül a legfontosabb a tömegek kezdeményező aktivitása, bekapcsolódása és rendszeres részvétele az állam- hatalom helyi gyakorlásában a tanácsok útján állandó részvétele a népgazdaság helyi irányításában, az üzemi tanácsok, a termelési értekezletek útján. Szocialista rendünk alaptétele, hogy a nép választott képviselőin éo vezetőin kérészül kormányoz. Ezért kell a képviselőknek. beleértve a kormány tagjait is, a tanácstagoknak, de az ipari, mező- gazdasági, kulturális élet vezetőinek is állandóan tartaniok és ápolniok kapcsolataikat a dolgozókkal. Ezért kell különösen nagy gonddal ügyelni, hogy megtöltsük értékes tartalommal azokat a szervezeti formákat, amelyek biztosítják rendszerünk demokratizmusának érvényesülését. A nemzet haladó erőinek összefogásában fontos feladatai vannak a Hazafias Népfront-mozgalomnak9 amely az elmúlt időszakban kiemelkedő sikereket ért el. A tavaly novemberi választások a megújhodott Hazafias Népfront első nagy erőpróbája volt, s az azóta eltelt hónapok alatt nem csökkent, hanem rohamosan nőtt az érdeklődés a népfront-munka iránt. Minden lehetőség adva van arra, hogy a Hazafias Népfront ezután méginkább megvalósítsa igazi feladatát: a párt vezetésével, a kommunisták aktív részvételével összefogja az igaz hazafiakat és mozgósítsa őket a forradalmi munkás-paraszt kormány szocializmust építő, a nemzetközi béke érdekében ható programjának végrehajtására. A népfront eddigi tevékenysége azzal a reménnyel tölt el, hogy általa megvalósult az a szilárd nemzeti egység, amely nagy céljaink eléréséhez szükséges. •— A szocialista építés igaz harcosai tömörítsék szilárd cs megbonthatatlan egységbe dolgozó népünket — mondotta befejezésül a Minisztertanács elnöke, — s vezessék tántorit- hatatlanul a harcot szerte az országban. A szocialista eszme és a nép ereje legyőzhetetlen, ha ilyen egységbe forr össze. Kérem a tisztelt orszá -—ülést, hogy beszámolómat elfogadni szívesVM 'ék. A Minisztertanács elnökének beszámolója után megkezdődött a vita. Felszólaltak: Ortutay Gyula, Németh Károly, Nánási László, Maros Józsefné, Túr* jánszky Mihály képviselők. Am országgyűlés második napirendi pontja Az országgyűlés ezután áttért a napirend második pontjára és állást foglalt a Szovjetunió kormányának a Németországgal megkötendő békeszerződés tárgyában 1959 január 10-éii tett javaslatával kapcsolatban. A napirend előadója Kiss Károly, a külügyi bizottságok elnöke volt. Javasolta, kezdjenek tárgyalásokat a német kérdés rendezésére, a békeszerződés megkötésére. — Mi, magyarok nagyon sokat szenvedtünk a történelem folyamán a német uralkodó osztályok hódító törekvéseitől. Nem felejtettük el, hogy a Magyarországról kiseprűzött fas’sztáknak még ma is nagyszámú hada él Nyugat-Német- országban, akiknek eszük ágában sincs, hogy lemondjanak népellenes terveikről. — Mindenki előtt ismeretes, hogy 1956-ban milyen szerepük volt ezeknek a szervezeteknek. Azonban Európa népeinek — folytatta — köztük nem utolsó sorban a német népnek — szerencséjére a militaristák újjáéledő hatalma nem teriedhe- tett ki Németország egész területére. Az egykori szovjet megszállási övezet területén a német történelemben első ízben munkás-paraszt hatalom alakult, az első békeszerető német állam, a Német Demokratikus Köztársaság. Ez az állam testesíti meg a német nép valódi érdekeit. A magyar nép teljes szolidaritást vállal a Német Demokratikus Köztársaság népével és békeszerető kormányával, és sok sikert kíván törekvéseihez. A magyar kormány a Szovjetunióhoz intézett válaszjegv- zékében részletesen kifejtette azokat az okokat, amelyek arra késztetik, hogy egy ilyen tárgyakor) részt vegyen. — A Szovjetuniónak és a Német Demokratikus Köztársaságnak a békeszerződés megS kötésére vonatkozó lépéseit támogatva, a külügyi bizottság nevében javaslom: hozzon az országgyűlés határozatot, amelyben a magyar kormány előbb említett tárgyalási készségét hangsúlyozva, támogatja a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának a német békeszerződés mielőbbi megkötésére irányuló konstruktív kezdeményezéseit. Az országgyűlés külügyi bizottsága nevében a következő határozatot javasolta elfogadásra a Németországgal kötendő békeszerződés ügyében: „Az országgyűlés melegen üdvözli a Szovjetunió kormányának a Németországgal kötendő békeszerződésről szóló, 1959. január 10-én kelt szóbeli jegyzékét, s ahhoz csatolt békeszerződés-tervezetet, valamint a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának január 21-én ugyanebben a kérdésben közzétett nyilatkozatát. A Magyar Népköztársaság országgyűlése mélyen meg van győződve arról, hogy a javaslatok elfogadása az európai békét és biztonságot jelentős mértékben megerősítené. Az országgyűlés teljes egészében helyesli a magyar külügyminiszter január 15-i nyilatkozatát, valamint a Magyar Népköztársaság kormányának január 29-én kelt szóbeli jegyzékét, amelyben kormányunk a legteljesebb támogatásáról biztosította a Szovjetuniónak a német békeszerződés megkötésére irányuló kezdeményezését. A békeszerződésnek a Szovjetunió tervezete alapján történő megkötése lehetővé tenné a Nyugat-Németországban gyors ütemben feléledő német militarizmus visszaszorítását, biztosítaná a német nép számára a demokratikus, békeszerető, egységes Németország létrehozását és ezáltal lényegesen megjavítaná a tartós béke megteremtésének esélyeit Európában. A német militarizmustól sokat szenvedett magyar nép nagy megkönnyebbüléssel fogadná, ha a fent említett békeszerződés megkötése és megvalósítása az Anschluss- és a Drang Nach Osten-törekvések- ről végérvényesen lemondott egységes, békeszerető, demokratikus Németországot teremtene határai közelében. Mindezekből kiindulva, a Magyar Népköztársaság ország- gyűlése megbízza a forradalmi munkás-paraszt kormányt, készüljön fel a Szovjetunió által javasolt béketárgyalásokra, s a Szovjetunióval és a Német Demokratikus Köztársasággal, valamint a többi szocialista és békeszerető országgal szorosan együttműködve, minden tőle telhetőt tegyen meg a x béke- szerződés sikeréért. Az országgyűlés egyúttal felhívja a német békeszerződés megkötésében érdekelt valamennyi állam parlamentjét, támogassa a Szovjetuniónak e nagyjelentőségű békejavasla. tát. Megbízza a külügyminisztert, hogy az országgyűlés ezen határozatát közölje a Szovjetunió kormányával. Megbízza továbbá az ország- gyűlés elnökét és a külügyminisztert, hogy jelen határozatot hozza a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának tudomására.“ Az országgyűlés a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Megbízta a külügyminisztert. hogy az országgyűlés határozatát közölje a Szovjetunió kormányával, továbbá az országgyűlés elnökét, hogy a határozatot hozza a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája tudomására. Az országgyűlés ezután elhatározta, hogy legközelebbi ülését február 19-én, csütörtökön tartja és annak napirendjére az 1959 évi állami költségvetés és, költségvetési törvényjavaslat tárgyalását tűzte ki. (MTI) V
