Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-12 / 197. szám

4

NÉPOJSálj

1958. szeptember 12., péntek

Jegyzetek az „Utolsó felvonásáról

NÉGY LELKIISMERETES

és vállalkozó szellemű újságíró: Horváth József, Nemes János. Pintér István és Szabó László vállalkoztak arra, hogy egykorú dokumentációk alapján összeállítják a hitleri birodalom, s a fasiszta rendszer összeomlásának hazánkat érintő történetét. A közel 500 oldalas mű 1944. márciusának első napjaival kezdi, a kétku- lacsos Kállay miniszterelnök tehetetlen és szűklátókörű politikájával, amely — mint később kiderült — a németek malmára hajtotta a vizet, ami a totális hatalomátvételt és hazánk leigázása terén táplált terveiket illette.

Hogy a könyv mondanivalóit alaposabban megértsük, szükséges néhány szóban magunk elé vetíteni az/ eseményeket: Hitlernek biztos értesülései vannak a Kállay-féle angolszász orientációról, s a Führer árulást szimatol. Ez, s a megingott keleti front helyzete, cselekvésre ösztönzi. Magához rendeli Horthvt, követeli Kállay lemondatását, s új németbérenc kormány kinevezését, a gyengeelméjű Sztójayval az élén. Míg Horthy tárgyal, a német csapatok beözönlenek Magyarországra és március 19-én gyakorlatilag megszállják hazánkat. Horthy, bár szavát adta Kállaynak, hogy menesztését nem tűri el, megtörik, a miniszterelnököt lemondásra készteti és az örök tanácsadó és meghatalmazott führeri bizalmas, Weesen- mayer jelenlétében Sztójayt bízza meg kormányalakítással. Horthy és az őt körülvevő talpnyalók, Hennyey és Szombathelyi tábornok, Tost szárnysegéd, Keresztes-Fischer stb. hangulata ekkor még derűs, mert bíznak abban, hogy az angolszászokkal folytatandó tárgyalások eredményeképpen angolszász ejtőernyősök szánják meg majd Magyarországot, megakadályozva a szovjet csapatok előretörését. Fel is veszik az érintkezést az angolszászokkal — részint a Pestre akkreditált megbízottakkal, másrészt if j. Horthy Miklós révén a déli parancsnokság tábornokaival Olaszországban, de hatalmas csalódás éri őket: a nyugatiak kijelentik, hogy a négyhatalmi egyezmények értelmében minden államnak attól a nagyhatalomtól kell fegyverszünetet kérnie, amely nek csapataival harcban áll. Horthyék reményei szertefoszlanák.

HORTHY EKKOR — 1944

derekán — úgy dönt, hogy megkísérli a háborúból való kiugrást, vagy legalábbis puhatolódzik a szovjet hatalom szándékait illetően. Hogy szabadabban cselekedhessek, Sztójayt mégis félreállítja és Lakatos Gézát bízza meg kormányalakítással. Ezzel csaknem egyidejűleg elhatározza, hogy először nem hivatalos | formában, majd meghatalma-< zott parlamenterekkel felkere-< si Moszkvát a megkötendő < fegyverszünet érdekében. A 5 szovjet csapatok e közben > mindenütt átlépik a magyar 5 határokat és délről, észak- 5 keletről egyidejűleg megkez- í dik hazánk felszabadítását. A i követek mindkét ízben siker- < rel járnak. A Szovjetunió haj- < landó tárgyalni a béke ügyé- < bm. <

De a belpolitikai helyzet $ rendkívül tisztázatlan, Szálasi 5 és a hungaristák mozgolódnak. > Bár az összeomlás biztos, a ce- > zaromániás nyilasvezér esze- < ben csnk az iár: hogyan vehet- < né át ő és pártja a hatalmat.« Fel Keresi több ízben Horthvt, S aki megijed az erőszakos Szá-< lasitól és tárgyalásokat kezd« vele. A nyilas „vezér” kezdet-« ben kész is a kormányzóval < egviittműködni. annál is in-< kább, mert a németek tartani« igyekeznek az alkotmánvosság« látszatát s eleinte a kótyagos-; nak tartott -hungaristákat nem; támogatják konkréten. ;

Amikor azonban Szálasi; megnesze'li, hogy Horthy ki-; ugrásra készül, fordul a koc-; ka. Lóhalálában felkeresi; Weesenmayert s a német kö-; vet most már mindent megígér, A fegyverszünetet Horthy utasítására de facto megkötik Moszkvában, de erről még a kormány tagjai sem tudnak. A németek viszont igen! Pán99

célos erőket mozgósítanak a vár körül és elhatározzák, hogy Horthyt elteszik az útból.

Horthy, hogy Hitlerhez való hűségét és „úri becsületét” fitogtassa, elköveti államfői intézkedéseinek legostobábbikút: maga elé kéreti a német nagykövetet és hivatalosan is bejelenti, hogy fegyverszünetet kért. Persze a szovjet erők akkor ^nég elég messze voltak _ fővárostól, s a magyar hadsereg sem készült fel arra, hogy a volt szövetségeseknek esetleg ellenálljon. Hogyan is? Hiszen a tábornokok nagy része nyilas, s maga Horthy sem gondolt komolyan az ellenállásra. Épp ezért szinte boldog, amikor a németek — mű- felháborodást színlelve — követelik, hogy vonuljon visz- sza kormányzói tisztétől, helyezze magát a németek védelme alá s adja át helyét Szálasinak. A vénember boldog, hogy a történelem előtt „szárazon megúszta” a fejleményeket. Horthy -megy, s a nyilas testvérek megkezdik az elillanó levegővel együtt zsugorodó, a léggömbhöz hasonló hungarista „birodalom” megszervezését. A szovjet csapatok ellenállhatatlanul törnek előre, körülzárják Budapestet, Szála- siók Brennbergbányán ütik fel főhadiszállást. Míg néhány karrierista Hindy vezérőrnagy- gyal az élen Pesten marad, mert bíznak a német segítségben, addig a többiek a nyugati határ közelében tivomyáz- nak. Pest elesik, már csak Győr-Sopron megye a nyilasoké, de Szálasi még mindig íróasztalánál ül és ír. Hét kötetes memoárját írja a „Mein Kampf” mintájára, s rendeletet ad ki, hogy a hungarista birodalomban kötendő házasságok jegyesei nászajándékul megkapják ezt az „értékes’ írásművet. Pesten folyik a vér, a kommunisták és zsidók ezreit géppisztoly ózzák a Fertő tó vidékén, Beregffyék fegyverrel rekvirálnak.

MÉG NÉHÁNY NAP, egy tucat nyilas rendelet, az aranyvonat 105 láda aranyórával, ékszerrel, rablott zsidóholmival már Ausztria területén poro-szkál, ott dézsmálják az SS-ek és nyilas pribékek. Megjelennek a szovjet tankok és Szálasiék hanyatt- homlok menekülnek, ki az országból.

Ha valakinek netán kételyei lehettek Horthy szerepét és jellemét illetően; a háború

végnapjáé során, akkor ez a könyv most mindent tisztáz. Az emlékiratok idézeteit sorakoztatja fel, hogy lássuk: Horthy egyetlen indítéka a személyes hiúság s a minden áron felszínen maradás vágya volt. Mindaddig, míg a német fél támogatta, hűségesen mellette maradt. Amikor úgy érezte, hogy a fegyverszünet kérésével „jó pontokat” gyűjthet a jövőt illetően, azt sem késlekedett megtenni. Határozatlan, konfuzus, és vajmi kevés valóságérzékkel rendelkező öregember volt, akinek önzése olyan jellegzetességekben is megnyilvánult, mint a kenderesi birtokkomplexum hóldankénti összeharácsolása, vagy mint az a gesztus, ahogyan szőnyegben ellopott fiáért egyszeriben odadobta fegyverszüneti elképzeléseit és fennen hirdetett hősi gesztusait a németekkel szembeni „végső ellenállásról.”

És Szálasi, ez a piperkőc, száját rúzsozó, arcát púderral és festékkel kenő alak, akit a népbírósági tárgyalásokon ma ga Weesenmayer követ is eszelősnek bélyegzett, s akit — cinkosaival, Kovarccal, Vajnával, Keménnyel, Nidositfal, Csiá val, Budinszkyval egyetemben — még a r.émet tábornok urak is megvetettek. Féktelen hatalomvágy, szadizmus, felelőtlenség és hisztéria, ezekből volt a „Duna-Tisza nagyhaza” nemzetvezetője összegyúrva. Kár, hogy a könyv már nem említi meg ezt az esetet: Brenn bergbányán, az utolsó napokban, amikor a szovjet tankok már csak 70 kilométernyire voltak a nyilas főhadiszállástól, felkereste Szálasit von Lipke ezredes, a hitleri parancsnokságról hozott utasításokkal. A hivatalos tárgyalásokat követő magánbeszélgetéseken Lipke elszólta magát: ’’...aber meine nicht offizielle Meinung, dass wir den Krieg verloren haben, weil die Russen nicht mehr aufhalten können...” (az a nem hivatalos véleményem, hogy a háborút elvesztettük, mert az .4>rps?okat, többé nem tudjuk •feltartóztatni).

SZÁLASI LILÁRA vált arccal ugrott fel s olyan dührohamot kapott, hogy kisebb szélütés érte, s a wienemeu- stadti kórházba kellett szállítani. Ekkor von Lipke felhúzta a vállát és így szólt a kö- rülállókhoz: „Na és? Egy őrülttel kevesebb...” -pagony—

Érthetetlen tolakodás

/ .mm*

1958. szeptember 12, péntek:

1931. a Bia—Tói'bágy-1 vasúti híd provokációs felrobbantása, amelynek ürügyén kihirdették a kommunisták ellen a statáriumot.

Névnap <2

Ne feledjük, szombaton: LUDOVIKA

fifüslr

— TARN ÁSZÉN T MÁRIÁN még a tanév megkezdése előtt 4000 forintot fordítottak iskolaújításra. A tanácsházát 3000 forintos költséggel hozták rendbe.

— SZEPTEMBER 12—13-án a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál értekezlet lesz a népfront-bizottságok elnökei és titkárai részére.

— VASÁRNAP — a Hazafias Népfront-bizottság és a tanács mezőgazdasági csoportja rendezésében — mezőgazdasági kiállítás lesz Kerecsenden.

— HUSZONÖTMILLIÓ forint értékű árut adtak át a megye termelőszövetkezetei ez évben az állami szerveknek. így a termelőszövetkezetek nagymértékben járultak hozzá a lakosság jobb

ellátásához,.

— A PÉTER VÁSÁRI járási Nőtanács szeptember 20-án rendezi meg nagy szabi ú szű réti mulatságát a recski SZOT szanatórium kultúrtermében.

— NAGY ISTVÁN és Le- hóczki András, a szűcsi 10- es akna F. 4-es vájárai Kiváló Bányász kitüntetés kaptak.

EGRI VÖRÖS CSILLAG

Huszárok EGRI BRÖDY A 12. órában

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Tájfun Nagaszaki felett GYÖNGYÖSI PUSKIN örvényben

HATVANI VÖRÖS CSILLAG

Svejk, a derék katona (II. rész) HATVANI KOSSUTH Játék az ördöggel

Ez a jelenet nap mint nap megfigyelhető az egri, gyöngyösi és 'a megye valamennyi busz-megállójánál. Amikor e felvételt készítettük, az autóbusz belseje teljesen üres volt, tehát a látható tolongásnak semmi értelme nem volt. Ha a felszállni kívánók fegyelmezetten és nyugodtan foglalták volna el helyeiket, gyorsabban és kevesebb méreggel történt volna meg a felszállás. A kívülálló nézőnek érthetetlen e tolakodás. Nézzék meg tehát a tolakodók is!

FILMFÓRUM

ti

A sóbálvány

— A Karlovy Vary-ban dijat nyert magyar íilm —

Hargittai Ferenc régi úri család csemetéje, akit hivatásos tisztnek nevelt anyja, megszökik a frontról, a háború reménytelenségéből. Anyja nem tudja, mert nem akarja megérteni, elzavarja a háztól. A fiú pusztulása megrázó: a német járőrök géppisztolysorozata halálra sebesíti. Mohay doktor segélyhelyére viszik be ... Sötét árnyak, nyilas, fasiszta, háborús pinceborzalmak váltják egymást...

Mohay doktor, rendes, becsületes ember, de semleges, mindenbe beletörődő közönye halálba taszít egy kommunistát. Nem érdekli a dráma, amely körülötte örvénylik, az operációs asztal mellől nem akarja észrevenni az embertelenséggel, gyalázattal nyomorító világrend arcát.

A felszabadulás új méltóságot, meleg családi otthont, szabadságot hoz az emberek- I nek. De Mohay doktort gyötri

az út legnehezebb szakasza. Pár méternyi utat ugyan még enyhe emelkedőjű úton teszünk meg a szálerdőn át vezető szekérúton, azonban a keleti oldalon jóval merede- kebb a kapaszkodó és éppen jobb kéz felől irtásos terület fekszik, tehát a Nap akadálytalanul onthatja iánk „áldását”. Ömlik is a verejték, mire a Mátra-pihenőhöz érünk. Ezen a kis platón újra csak kifújjuk magunkat, s hallgatjuk az erdő susogását.

RÉGI IDŐKRŐL mesél a lombok közt susogó szellő. Ősi pogány népekről, akik itt élteK a rengetegben és védelmükre „kőgyepü”-t építettek Ennek maradványai a gerincen található „Muránykövek”. De szól Tiba Istvánról is, aki .huszárainak élén oly hősiesen harcolt Eger vára visszafoglalásakor. Az ő nevét őrzi a hegy és. lábánál a forrás, amelyiK mellett nemrégen haladtunk el.

A további út ismét enyhén emelkedik. Nem vágunk neki a völgyön és a Tiba-réten át vezető összekötő útnak, ami ugyan rövidebb lenne, de újabb kapaszkodást jelentene, hanem a Bükk gerincén haladunk tovább. Itt már a gépkocsi és motorkerékpár nyomok is bizonyítják, hogy kényelmesebben mehetünk.

Valóban, inkább egy őspark árnyas sétányán érzi magát az ember, mint a vadonban Csak akkor szédül meg egv kicsit, amikor ismét irtásos helyhez ér és messze-messze, lent a mélyben megpillantja

Egert, mögötte pedig a kék- lőn integető Mátrát. Mint a gyermek játékházai, akkorára zsugorodtak össze a nagy épületek és távcső nélkül inkább csak következtetni lehet, melyik mi is akar lenni. Pedig a levegő ősziesen tiszta, másként a Mátrát sem lehetne látni.

Egyébként most már kultúr- helyhez közeledünk. Erre nemcsak a sűrűsödő turista- jelzések, gépjárműnyomok engednek következtetni, hanem a sok eldobált papír, konzervdoboz és egyéb jelei a „civilizációnak". Valóban, hamarosan vidám emberek zaja száll felénk és előbukkan a rét szélén álló turistaház.

Biztatóan integet felénk az öreg cserfa, így hát engedünk a szíves invitálásnak és alátelepedünk. Közben megmertük a kulacsot a Várkút üde forrás-vizével és csomagbontás után új erőt gyűjtünk, hiszen sok-sok megnézni való van a Várhegyen.

SAJNOS, a legnagyobb élményben nem részesülhettünk. A régi fából ácsolt kilátó, amely oly hősiesen állta az idő vasfogának ostromát, az emberi nemtörődömség áldozata lett. így ez alkalommal nem élvezhettem azt a csodálatos körképet, amiben kb. öt éve még gyönyörködhettem. Bizony ideje lenne, hogy erre a nagyszerű helyre, modem, vasvázas kilátó épül- ’ön, s így még nagvobb idegenforgalmat biztosítson. A kövesdi-kilátó némileg ugyan kárpótol. Innen a Fennsík és

a múlt vissza-visszatérő lázas látomása, s nem tud szabadulni tőle. Nem érti a megváltozott, őt körülvevő világot, bizonytalan a jelenben, bizonytalan a jövőben, céljaiban. öngyilkos akar lenni. Menekülne önmaga elől, a saját lelkiismeretétől retteg. Eliz, a szerelme, kiüti kezéből a méregfiolát, megtisztítja, mint viharzás a fellegber- kes eget. Foszladoznak az árnyak, győz a bátorság, a fény.

A film az aljas, szétzúzott nyilas-világ hű képe, jellemeK, embersorsok sikerült foglalata. Bátor, művészi eszközökkel vág utat témájának mondanivalóival — az értelmiség megérti és belátja semlegessége, passzivitása bűnét, ledönti és megtagadja múltjának sóbálványát, a jövőért—, sokak problémáját sűrítő alakjainak hitelességével tör ösvényt a neorealista tétovázások bozótján. — palaky —

a Déli-Bükk felé nyílik igen szép kilátás. Lent a mélyben húzódik Nősz vaj, felette Bükk- zsérc és a távolban Cserépfalu.

Persze van azért még itt egyéb látnivaló is. Látni a hajdani őspogány vár alapjait, amiről a hegy nevét is kapta. Jól megerősített, fontos védelmi hely lehetett hajdan a Várhegy, ami később már csak mint jelző őrhely játszott szerepet. Ezen keresztül repült füst jelzéssel a hír Eger és Diósgyőr között a török időkben. Védettségét biztosították azok a szikiaüre- gek is, amelyek itt feltalálhatok. Érdekes az a kettős kőudvar is, — a „kuklya” — ami a forrás vizét gyűjti ösz- sze.

És ezzel még mindig nincs kimerítve minden. Hiszen az a sok szépség, amit a természet tár fel, nem leírás, hanem személyes élmény alapján élvezhető csak igazán. Különösen, ha módjában áll az embernek, hogy a minden kényelmet biztosító turistaházban lakva napokon keresztül járhassa az erdőket, hegyeket, völgyeket és megismerhessen minden tenyérnyi helyet.

DE NEKEM — sajnos —» ez még' nem adatott meg. Még csak délutánra jár az idő, mégis indulni kell Fáradt ugyan a lábam, kedvem azonban nem hagyott el. Ma is sok szép élménnyel lettem gazdagabb, s bár már találkoztam a közelítő ősz ezernyi ’elével. Csokonai biztatását magam is vallom, rte minis barátom jer, ha klsétálünk,

*z őszben is elée örömet találunk. Ha nincs is oly pompás, mint a

víi? kikelet.

De mis: is sok ré.szben dicsekszik

A **

HALASY LÁSZLÓ

södtek. Távolról nézve az

egész terület bíborvörös színű, de ha szobánk díszítésére

csokrot szedünk, a sárgától a rózsaszín különböző árnyalatain át gyűjthetünk belőle a lángvörösig.

FELJEBB CSER- és egyéb tölgyfajok bokrosai húzódnak rózsa, kecskerágó. ostormén- fa és egyéb cserjékkel keverve. Ezeknél az ősz jele az érő, vagy érett termés. A piros csipkebogyó, a hamvas kék kökény, a pöspöksüvegre emlékeztető kecskerágó az erdőmező madarainak, vadjainak nyújt ízletes táplálékot a sanyarú télben.

De nemcsak a vadontermő gyümölcsök kíiuilgatják magukat. „Á sárgálló almák, a piros kört- vélyek

Legörbült anyjokaak emlőjén ke- vélyek.

Fája alatt hever a főtt berkenye, A kövér noszpolya, a borzas gesztenye.

Megterhelte az ősz a fáknak ágait, Vastagon rá fűzte gazdag áldásait".

így dicséri Csokonai „Az ősz” című költeményében a természet örök törvényét: nyár után az ősznek, virág után a gyümölcsnek kell jönnie.

A Kis-Bajúsz hegy alatt, az út mellett hűvös vizű gémes- kút álldogál. Bárki jön erre — turista, vagy szőlőmunkás — lepihen pár percre, s falatozik kicsit, hogy legyen mire Inni. De tanácsos is a pihenő annak. aki a Várhegyre indult, hiszen ez idáig _sík dűlő-úton haladtunk, s az ut java még csak most ion.

Ide már nincs messze a Tiba-hegy. Most következik

i HA VALAKIT nem győzött imeg erről az iskolásoktól hangos reggeli utca, jöjjön ki a i szabadba.

; Nyárinak is beillő hevességgel ostromolta a Nap vasárinap reggel az ablakomat, s : nem nyugodott, míg egyik sugarával nem sikerül szemhéjaimat felpattantani. A kertből ibehangzó víg madárdal már icsak éppen arra volt jó, hogy ia hátizsák telegyömöszölése ne [menjen zene nélkül.

; Szóval — pár perc múlva ;már a vár ódon falai alatt ko- ;pogott bakancsom, s néhány [szusszanás után a Dónát-teme- ;tőn kaptattam felfelé. Jobbról- í balról szüretre készülődő sző- Ilőskertek vigyázták az utat és ! mosolygó fürtök itták az

Jarany napsugarakat. Néhány ! helyen még kapált a gazda, a »legtöbb kert azonban már ün- »nepre váró rendben díszlett. »Bezzeg a szántóföldek zöme »letarolva árulkodott a nyár vé- »géről. A tarlók merev seriéit £ eltakarta a nektárt kínáló tisz- >tesfű — amelyiket még nem

> törte fel az eke. De már friss ^szántást is sok helyen lehet J látni — feketén csillognak a írögök a traktor munkája nyo- <mán. „Sárgul már a kukorica- cszár” is. messzire virít táblája <a zöldellő szőlőskertek közül.

< A Cigléd-dűlő legmagasabb s pontjáról elénk tűnik a balol- \ dalt Felnémet, előttünk pedig Saz Eged—Tiba—Várhegy vo> nulata. Innen — a nyugati ol> dalról — nézve a legszembe- stűnőbb a Nagy-Eged „őszü- Mése”. Mint tarka szőnyegek ? futnak fel lábán a szántók.

> gyümölcsösök, szőlők, majd fe- I lettük sűrű bozót terpeszkedik

> körbe. Ezen a részen a bok- >rok zöme cserszömörce, amelynek levelei már megvörö„Szép megyénk szép tájain“

Közelít az ősz