Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)
1958-09-28 / 211. szám
4 1958. szept. 28., vasárnap NÉPÚJSÁG Pergő filmkockák ii. Ludas Matyitől — a Sóbálványig 1950-ben készült el az első színes film. (A felszabadulás előtt nem készült teljes hosz- szúságú színesfilm. A „Beszélő köntös” c. filmnek csupán a fele volt színes.) Filmgyártásunk a népi, paraszti mesehős: Ludas Matyi alakját vitte vászonra. Ez volt az államosított magyar filmművészet. első klasszikus feldolgozása. A Ludas Matyi elkészítéséhez .jelentős színes technikai segítséget kaptunk a baráti Csehszlovákiától, az ő segítségük nélkül nem tudtuk volna ezt a filmet elkészíteni. A Ludas Matyi elkészítése után Móricz Zsigmond „Űri muri”-jának megfilmesítése következett. Filmművészetünk fejlődése nem mutatott egyenletes képet az államosítástól napjainkig. Bár a tematika szélesedett, de ez nem minden esetben járt együtt a művészi eszközök gazdagodásával. 1950- től kezdődően filmalkotásainkra az egysíkú, sematikus ábrázolási mód nyomta rá a bélyegét.- Filmjeink túlzsúfoltak lettek a munka, a mozgalmi élet, erőszakolt, túlkom- penzáltságú ábrázolása miatt, az emberi sorsok elsikkadtak, s csupán egyoldalú megvilágításban mozogtak. Ez természetesen együtt járt a kifejező eszközök elszegényesedésével, a filmszerűden formanyelv létrejöttével. Ezek első sorban a mai életet bemutató munkástémájú filmjeinknél mutatkoztak meg. Mindezek a hibák . ellenére filmművézetünk megtartotta ebben az időben is népközelségét és a szocialista építés segítésének tiszta szándékát. Ezt szolgálta a mai témák feldolgozásával, de ezt bizonyította a történelmi múlt bemutatásánál is. 1953-ban á sematikus kötöttségek kezdenek feloldódni, s az igény mindinkább az árnyaltabb, igaz konfliktusokon épülő történetek kialakulása felé mutat, ahol a középpontban a „kis hősök” és egyszerű hétköznapi életük problémái állnak. Ebben az időszakban filmművészetünkre — mint ahogy többé-kevésbé Európa filmművészetére is — a neorea- lizmus irányzata van hatással. » A neorealizmus inspirativ ereje ott és akkor volt a legszerencsésebb, ahol találkozott a szocialista eszmeiség erejével, ahol végbement a mi társadalmunk helyzetéből adódó, a mi viszonyainknak megfelelő eszmei és művészi átformálás. Ez sikerült többé- kevésbé az „Egy pikoló világos”, a Hannibál tanár úr”, a „Budapesti tavasz” és a „Gázolás” c. filmeknél. A neorealizmus hatása nálunk romantikusabb, viszonylag optimistább megoldású műveket eredményezett. Az ember sokrétűbb ábrázolásának igénye mutatkozott már meg az 1953-ban készült „Kis krajcár” c. filmünkben, ahol egymás mellé került az egyszerű parasztlány öntudatra ébredésének folyamata, a sztálinvárosi építkezés gigantikus képével. Alkotó művészeink tehetsége, a művészi munka elmé- lyiiltsége mutatkozott meg az 1953. után készült, kiforrott, eszmei és művészi sajátosságokkal bíró filmjeinkben. „A harag napja”, a magyar munkásosztály 1919-ben kivívott forradalmi harcának állít drámai erejű, • művészi emléket. E témakörben megfogó eszmei erővel és filmszerű feldolgozással bír, Schönherz elvtárs életét bemutató „Különös ismertetőjel” című film. Mai munkástémában az ösz- szefogó emberi erő sajátosan drámai, realista ábrázolását kapjuk az „Életjel” című filmben, mely Karlovy-Vary-ban a Munkadíj kitüntetést kapta. Filmművészetünk igyekezett követni a társadalmi eseményeket, problémákat. Amikor világproblémává nőtt a fiatalok morális szemlélete, erkölcsi életük félrecsúszása, filmgyártásunk elkészítette az ,Egy pikoló világos” című játékfilmünket. Ez a film mondanivalójának fontosságáért és e mondanivaló nagyhatású feldolgozásáért nyerte el a „Szakadék” c. filmmel meg- oztva az 1955-ös Karlovy Vary- fesztivál első díját. Az 1955-ös év filmművészetünk jelentős éve.. A magyar filmgyártás 1955-ben készíti a mondanivaló súlyosságában és a művészi feldolgozás magas fokában egyaránt kiemelkedő filmjiait. Ebben az esztendőben nem egy jó film volt jellemző filmgyártásunkra, hanem a kiemelkedő filmek sorozata. 1955-ben készült el a felszabadulás 10. évfordulójára a „Budapesti tavasz". E film művészi érdemei és sikere abban keresendő, hogy szakítani tudott az ilyen jellegű témák tablószerű feldolgozásának hagyományával, s nem titánokat, nagy hadműveleteket, hanem az egyszerű ember sorsát és érzéseit állította előtérbe. Ez évben készült el az előzőleg említett ,,Különös ismertetőjel”, az „Egy pikoló vi- gos” és a derűs, szinte komédia del ’ arte-szerű „Liliomfif”, s az aktuális problematikával fellépő és nagy vitát kiváltó „Gázolás” és a „9-es kórterem”. Az 1955-ös év filmterméke. a nagy nemzetközi sikert elért „Körhinta”, mely a mai magyar parasztság életéből meríti témáját. Az ellenforradalom eszmei zűrzavara a filmművészet terén is éreztette hatását, és az eszmei bizonytalanság kiterjedt az 1957-es év első felében készült filmekre is, egyrészt hibás eszmei koncepció („Láz”, „Külvárosi legenda”), másrészt a mondanivaló igénytelensége („Játék a szerelemmel”, „Bolond április”), valamint mindezen tulajdonságokkal bíró igen gyenge művészi megformálásában elkészített „Nagyrozsdási eset” formájában. Az 1957. második felében elkészült filmek bizonyítják az eszmei, művészi fronton végbement konszolidációt, bár ezeket a filmeket az út-kere'sés jegyei jellemzik, de a valóságot már igyekeznek híven tolmácsolni. Ilyen filmjeink a „Tettes ismeretlen”, az „Éjfélkor” és a „Dani” című filmek. A magyar filmgyártás államosítása után a Budapesti Filmstúdió (volt HDF) híradókat és különböző műfajú kis- filmeket gyártó vállalat lett. Meglevő technikai kapacitása, művészeti dolgozóinak fejlődése lehetővé tette, hogy 1957- ben megkezdje a játékfilmek gyártását is. Eddig ez a filmstúdió négy játékfilmet készített. A „Gerolsteini kaland”-ot, a „Nehéz kesztyűk’’-^ t, a „Játék a szerelemmel” című filmet és a '„Razziát”. Jelenleg folynak „A liarangok Rómába mennek” c. film felvételei. így, ilyen körülmények között, s a felsorolt filmeken keresztül jutott el filmgyártásunk az 1958-as esztendő nagy kiemelkedő filmsikeréhez, a „Sóbálvány”-hoz. amely Karlovy Vary filmfesztivál harmadik fődíját nyerte el. (Következő számunkban: Filmgyártásunk a számok tükrében.) Összeállította: Márkusz László. 1958. szeptember 28, vasárnap: 1803-ban született Prosper Méri- mé francia író.% 1958. szeptember 29, héttő: 1848. Pákozd—sukorói győzelem. A Magyar Néphadsereg Napja. 1913-ban halt meg R. Diesel, német mérnök, a Diesel-motor feltalálója. 1758-ban született H. Nelson angol tengernagy, a traíalgari tengeri csata hőse. 1898-ban született T. D. Liszenko szovjet biológus, Micsurin tanainak továbbfejlesztője. V Névnap O Ne feledjük, kedden: JEROMOS — KÁLBAN több ezer forintos költséggel hét új szivaty- tyúskút építését kezdték el. Ebből kettő már elkészült. Kálban ugyanis a kutak vize nem jó, mivel magasan van a talajvíz. így egészségügyi szempontból is szükségessé vált a fúrott kutak létesítése. — A MÄTRAVIDÉKI Fémművekben orosz nyelvtanfolyamot szerveznek a munkások és műszakiak részére.- OKTOBER 1-TÖL a gyöngyösi postahivatalnál meghosz- szabbítják a pénzfelvételi szolgálatot a vállalatok részére. Eddig délután 5-ig volt pénz- felvétel, október 1-től viszont reggel 8-tól este 7-ig adhatják fel a vállalatok pénzküldeményeiket. — A HATVANI Cukorgyár, amely vízhiány miatt eddig nem tudta megkezdeni a cukorrépa feldolgozását, a hírek szerint hétfőn megkezdi üzemelését. — KÁLBAN 46 000 forintot fordítottak két utca villamosítására, a községfejlesztési alapból. — A GYÖNGYÖSI XII-es akna kiszistái ez év első felében 510 000 forintot takarítottak meg az elfekvő készletek feltárásával, újításokkal és egyéb takarékossági lehetőségek felhasználásával.- A MŰEMLÉKEK Országos Bizottsága 20 000 forintot biztosított a gyöngyösi alsóvárosi templom tornyának restaurálására, melynek munkálatai befejezés előtt állnak. W JHő-it izáfi Unni kajbQJichicLk VIDÁM NÓTASZÓVAL vonul az egység a verpeléti Bem-laktanya udvarán. „Szárnya, szárnya a madárnak, Fegyver kell a katonának.” ... Sej, haj gyöngyélet, Ez aztán a szép élet. Harckocsinkon vágtatunk a győzelem felé. Gondoltuk, szavukon fogjuk őket és beszélgetünk velük, vajon valójában szép élet-e a katonaélet. Elsőnek egy „öregkatonát“ kérdezzünk meg. Dunai József tizedes, magas, szőke mosolygós arcú katona. A tiszthelyettes iskola egyik rajparancsnoka. Mikor arra kérjük, meséljen a katonaéletről, elmosolyogja magát: — Hogy milyen a katonaélet? Semmiképpen nem olyan, mint ahogy azt egyesek az újoncoknak előadják, — mondja, majd folytatja. — Emlékszem, mikor én bevonultam, hasonló dajkamesékkel ámítottak el, s bizony kicsit féltem, mikor megérkeztünk a laktanyába. Kellemesen csalódtam. Másodéves katona vagyok, ősszel készülök tartalékállományba, de elmondhatom, az eltelt két év alatt nagyon megszerettem a hadsereget. — Még civil koromban, apám sokat mesélt az ő katonaéletéről. Tudod. fiam. — mondta, — amikor én újonc voltam és három nap után ebédre sorakoztunk, elhatároztam, hogy repetát kére*c. Úgy is volt. A kiosztott me- názsi után odamentem a szakácshoz és kértem egy újabb adagot. Észrevette ezt egy jutási törzsőrmester. A kapott adagot elvette tőlem, s kihívott a kaszárnya udvarára.« A csajkát letette a kaszárnva fala mellé, engem pedig felhívott a harmadik emeletre Szerzett egy jó hosszú zsineget, rákötötte a villát, és azt felógatía a csajkába. — Most már elfogyaszthatja — mondta és kajánul röhögött. Persze egy villával sem tudtam belőle megenni, nem is kértem én máskor repetát. — HÁT ÉN ILYESMIT, de még ehhez hasonlót sem tapasztaltam az eltelt két év alatt. Persze vannak most is jó és rossz katonák. Farkas Lászlónak hívják az egyik nö- növendékemet, ezzel bizony sok baj volt. Mikor bevonult, — mivel civilben futballista volt, — gondolta, ha itt is azt csinálja, kiváltságos előnyökhöz jut. Tanulmányait elhanyagolta, és a raj emiatt nem tudott kiváló lenni. Az egyik este odamegyek hozzá. — Idefigyeljen Farkas növendék elvtárs, maga miatt, — mert rosszul tanul — a raj nem tud kiváló lenni. Nem lesz ez így jó. Mi szívesen segítünk, csak szóljon, hogy miben kell. Hallgatott és láttam szégyelli magát. .«— Megígéri, hogy ezentúl legalább a megfelelő eredményt eléri? — kérdeztem. — Meg! — mondta. — Gondoltam ez csak olyan afféle ígérgetés, de azért megpróbáljuk, hátha sikerül. Ügy látszik azonban ez a kis beszélgetés használt Farkas növendék elvtársnak, mert valóban hozzáfogott a tanuláshoz. A jó jegyek száma napról- napra szaporodott a naplóban. Elérkezett a vizsga napja, s a raj valamennyi tagja izgatottan várta az eredményt. — Rajparancsnok elvtárs jelentem, — a vizsgán megfeleltem — jelentette boldogan Farkas elvtárs. — Örültünk valamennyien, mert tudtuk, hogy ezzel rajunk elérte a „kiváló raj” kitüntetést is. Hatan kaptuk meg a Népköz- társaság Kiváló Katonája címet. Farkas elvtárs pedig nyolc nap jutalom-szabadságot kapott az ezredparancs- noksáetól, a jó vizsgaeredményért. Bauer Ferenc, a tiszthelyettes iskola egyik növendékétől az élelmezésről érdeklődünk. — ÓH A KOSZTTAL nincs baj. Én mondhatom, elég nagyétkű ember vagyok, mikor bevonultam szakácsnak jelentkeztem, gondoltam, igv többet ehetek. Nem vagyok szakács, de nem is panasZKod- tam. Elsőéves katona vagyok, s bevonulásom óta, már öt kilót híztam. Nekem nagyon tetszik ez az élet, már csak azért is, mert az embert határozottságra neveli. Az egy év alatt kaptam egy ezredparancsnoki, kétszer századparancsnoki, s többször rajparancsnoki dicséretet. A vizsgák után én is megkaptam a Néphadsereg Kiváló Katonája kitüntetést — mondja büszkén. — Van-e megfelelő szórakozási lehetőség? — Persze, minden egységnek van egy kultúrszobája, ahol ki-ki megtalálja a maga szórakozását. -De tessék talán megnézni — mondja és elindulunk a körlet felé.' A klubszobában a filmvetítéseken, a különböző szakkörökben tanulnak, szórakoznak a katonák. Jólesik ez a kis kikapcsolódás a tanulás és a kiképzési feladatok után. Egyik sarokban vicceket mesélnek, míg mások elmélyedve olvasnak, esetleg levelet írnak haza szüleikhez, kedveseikhez, jóbarátaikhoz. Persze nem mindenki. A szolgálat most is, mint mindenkor, talpon van ,és őrködik a rend fölött. Kint lassan szürkülni kezd A laktanya elcsendesül, kígyóinak a körlet lámpái. A laktanya kürtöse vacsorára szólítja a katonákat. Vezényszavak hangzanak innen-on- nan. Sorakozó, vigyázz, jobbra át, indulj, és valamennyi szakasz elvonul az étkezdébe A hosszú asztalak mellett elfoglalják helyeiket. Nem csajkában, hanem tányérban kapják a finom, ízletes vacsorát. Vidámak és jóedvűek. Búcsúzunk. A kapuban gép- pisztolyos őr gondosan ellenőriz, mielőtt becsukná mögöttünk a nagy vaskaput. LASSAN BESÖTÉTEDIK, csend borul a laktanyára, csak az őr lépteinek koppa- nása hallatszik. KISS BÉLA A kazánnál Daljáték a gyöngyösi szüreti w. SOKORÓPÁTKAI Szabó István képviselő egyszer a 20- as években megeresztett egy „bölcs tanácsnak” és „józan megoldásnak” szánt parlamenti felszólalást, amely szerint leghasznosabb lenne „dana" helyett maktárnak használni a Dalszínház épületét. De nem ő volt az első honatya, aki az opera története során szót emelt a „fölösleges” intézmény ellen, és bezárását, avagy a szubvenció megvonását követelte. Hol állunk ma már ettől az állásponttól? Uj társadalmunk és egyre öregbedő mai életünk lassan megvívta kultúrharcát és a kultúra mint szükséglet jelentkezik a dolgozók széles rétegében. Igénylik a dalt. a táncot, a muzsikát, kívánják a művészi szépet és sokszor maguk is cselekvő részesei a mű- vészet-nyújtotta felemelkedésnek, a boldog örömnek. A Gyöngyösi Szüreti Daljáték háromszázhatvan helybeli szereplője is a fentieket igazolja. A táncos daljáték az üres és kispolgári romantika helyett itt egészséges romantikával szórakoztat, amely az emberi küzdelemben is meg tudja látni és láttatni a szépet. Megmutatja, hogy a gyöngyösi ember a múltban mennyi és milyen hősi küzdelmet folytatott maga és városa boldogulásáért, fejlődéséért. A küzdelmet mégis a közösség vívja, mert mindig és mindenütt ott áll az egyéni sorsok, az egyéni hősök mögött is és lényegében a főhős szerepét tölti be. Az egyén sorsa összeszövődik a közösség sorsával, annak ereiével és akaratával. HELYI MONDATÖREDÉKEK, történetek, nagyobb részt helyi és környéki dal, tánc, szokás és gyermekjátékhagyományok adják a daljáték alapanyagát. Szövegkönyvét Muharay Elemér, a Nép- művészeti Intézet osztályvezetője írta. Zenéjét gyöngyösi és gyöngyöskörnyéki gyűjtésből Szabó Tivadar, a Zeneiskola igazgatója állította össze. Az összeállítás munkáját Kodály Zoltán ellenőrizte és új kórusművet írt a játékhoz. A dal- és zeneanyagot néhány Bartók és Kodály gyűjtésű, más tájakról származó dallal egészítették ki. A táncok koreográfiái főként a helyi és környéki hagyományos táncok szerkezetére, motívumaira épült. Azonban dal- és tánchagyomány, de a játék- és szokáshagyomány is színpadi művészet követelményei szerint alakult át a daljáték mondanivalójának jobb kifejezése érdekében. A táncok betanítása Szabó Tiva- darné jeles munkáját dicséri. Rendező Horváth Árpád. A daljáték a keletkezési monda szerint Árpád harmadik leányának. Gyöngyvérnek a temetésével kezdődik, melyet a Székelyfonó Siratója foglal zenei keretbe. Majd megjelenik a regős, aki elmondja, mi történik itt. Jönnek a honfoglalók, állandó hazát keresnek és a „Ködelik a Mátra...” dallamára éneklik „Haj magyar! népek, álljunk a szélibe sűrű rengetegnek”. Jelentkezik az emberi küzdelem. Itt a Gonosz. aki Gyöngyöst el akarja pusztítani, de Gallya-apó megvív vele. Az énekmondó tovább vezet bennünket Gyöngyös történetén. Érezzük a tatár. török, német pusztításban az ember hősi küzdelmét, amely összefonódik a közösség sorsával és annak ereiében és akaratában győzedelmeskedik. Közben a gyermekek tatáros és törökös vidám játékai szintén a győzelmet, az életet hirdetik. Tovább fejlődik a város, újabb munkadallal belépnek az újjá- építők. folyik a gyöngyösi szőlőművelés. Ekkor egy Tinódi dallamban bemutatja az énekmondó a főszereplőket. Gyöngyös Gyöngyit, a város szépét, és Bállá Bálintot Gyöngyös legjobb kapását. Harmadik kiemelkedő szereplő az idegen Udvarbéli.' Bálint ellenlábasa. A főhőst, Bálintot — külországba küldik, hogy tapasztaljon. tanuljon, gyarapítsa a gyöngyösi szőlőkultúrát. Gyöngyi kezének az az ára. melyet ha szüretre hazajön, elnyerhet. El is tervezik, hogy szüret után lesz az esküvő. Közben ag idegen Udvarbéli leselkedik Gyöngyi után. Megcsendül a pohár Bálint búcsúztatására, és az első felvonás a kapások vidám mulatozásával ér véget. INDUL A SZÜRET, máris szárnyal a dal: „Virrad piros hajnal, szárnyát bontogatja.’1 De átveszi a dalt a kapásgazda és köszönti a szüretelő népet: „Városunk nevében köszöntőm e szorgos kapásnépet, Kívánok jó szüretet, szőlő mellé lágy kenyeret, Pecsenyéhez jó bort, bor mellé békességet, Békességhez egészséget.*» Szétoszlik a nép a szőlőhegyre és vidáman folyik a szüret. Ismét megjelenik az idegen Udvarbéli Gyöngyiért, mivel kedvese nem jött haza a szüretre. Az Udvarbélit hun- cutkodva „biztató dalokkal” leitatják, majd mikor megjelenik a Kisbíró és a Gyalogséta mindegyiket elűzik, kidobják. Közben hazaérkezik Bállá Bálint „a szőlő-hegyek királya”. A muzsika színpompásan tovább festi a szüretet: „Megérett a fehér szőlő...” A fiatalok a szüreti esküvőt tervezik. A harmadik felvonásban a Gonoszság szövetkezik a Rosz- szal, ez Bálint tetszhalálát okozza, de ebből a tetszhalálból Gyöngyi igaz szerelme új életre kelti. Impozáns kép következik: régi szokás szerint elgyűrőzi a kapások közössége a fiatalokat. Lakodalmas.’ Pár- nástánc, Gyertyás-tánc. színes látványos képeivel, nagy tömegjeleneteivel mély hatást kelt. mely a vidám dallamok keveredése közben fergeteges tánccal ér véget. Korsós Nándor.
