Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)
1958-08-17 / 176. szám
4 NEPÜJSÄÖ 1958. augusztus 17. vasárnap Megtartotta évadnyitó társulati ülését az egri Gárdonyi Géza Színház MINDEN ÜJ születésekor, vagy egyéves munka újrakezdésekor elfogódott érzés szorongatja azoknak az embereknek a torkát, akik szívvel és lelkesedéssel, hittel és akarással állnak a születendő új bölcsőjénél, eltelve azzal a szándékkal, hogy erejük és képességeik teljes latbavetésé- vel jó munkát végezzenek. Ez az ünnepi érzés uralta ezúttal is azokat a művészeket és műszaki dolgozókat, akik részt vettek a Gárdonyi Géza Színház pénteken megtartott évadnyitó társulati ülésén. Eljöttek a társulati ülésre a színház múlt évadjából már ismert és közszeretetnek örvendő művészei és eljöttek az újak, akik tavaly még egy másik város színoadán szolgálták szép hivatásukat. A beszámolót Szőllősy Gyula, a színház igazgatója tartotta. Beszámolója elején ismertette azokat a feladatokat, melyeket pártunk és népünk joggal elvár alkotó művészeitől. Elmondta, hogy színészeinknek a szocialista realizmus eszközeivel kell segíteni az emberek lelkének és tudatának szocialista átformálását. Fel kell venniök a harcot a levert ellenforradalommal, amely az elmúlt évben kulturális életünk talaján próbált — és nem is sikertelenül — teret hódítani magának. Harcolniuk kell mindenfajta revizionista és az embertől, az igazságtól távolálló, vagy annak éppen homlokegyenest szembenálló absztrakt, úgynevezett modernista törekvésekkel. — Ä művészetnek az igazságot, az embert kell szolgá1- nia és nem a megzavarodást, — mondotta többek között Szőllősy Gyula. ■— A művészet a maga nagy meggyőző ereiével korunkban a legádázabb küzdőporond. Itt csap össze a két erkölcs és a két kultúra. Az elnyomott osztály végleges felszabadításához járul hozzá minden mű, amely az élet, az erkölcs ú] tartalmával foglalkozik és bármilyen módon feltárja mindazt, amivel az osztályt, a nemzetet már gyarapította. Az uralomra jutott munkásosztály, a nép érdekeit szolgálja minden mű, amely szocialista társadalmunk eredményeit, a további jobbért, nagyszerűbbért folytatott munka mélységeit és küzdelmeit, a haladás ellenségeivel szemben folytatott harcait, a szocialista magánélet erkölcsi problémáit, az ember személyes vonatkozásait ’tükrözik... — A művésznek az a feladata, hogy formába öntse amit a nép alkot, hogy kifejezze az alkotó munkában szült érzéseit. EZUTÁN Szőllősy elvtárs ismertette a színház vezetőségének műsorterv javaslatát a következő évadra. Az értékes és sokat igérő műsorterv szerint a színház szeptember 17-én nyitja kapuit, amikor is Móricz Zsigmond népszerű „Nem élhetek muzsikaszó nélkül“’ című vígjátékát mutatja be. Ezután kerül sor Duna- jevszkij már klasszikusnak számító, már Magyarországon is nagy sikert aratott „Szabad szél” című operettjére. A következő darabokat már nem időrendi sorrendben tartalmazza a műsorterv, hanem műfajok szerint csoportosítva, A prózai művek közül feltétlen nagy sikerre számíthat Bródy Sándornak, Eger nagy írószülöttjének drámája, a „Tanítónő“’. Az 1956-os októberi ellenforradalomból meríti témáját Dobozi Imre, Budapesten és az ország több városában már bemutatott, nagy sikert aratott drámája, a „Szélvihar“’. Nagy kulturális kötelességének tesz eleget a színház akkor, amikor bemutatja Garcia Lorca, a nagy spanyol drámaíró születésének hatvanadik évfordulóján a „Csodálatos Vargáné*’ című, páratlanul szellemes bohózatát. Méltán számít nagy sikerre a modern nyugati drámairodalom egyik illusztris képviselőjének, Callegari-nak: „Megperzselt lányok" című drámája, amely az egész világot lázhahozó és felháborító Montesi-ügyből merítette témáját. A népi demokráciák íróit Kohaut csehszlovák drámaíró képviseli, akinek a budapesti Néphadsereg Színházban is bemutatott: „Ilyen nagy szerelem" című tragédiáját mutatja be a Gárdonyi Géza Színház. De nem panaszkodhatnak a zenés darabok, a vígjátékok és az operettek rajongói sem. Színházunk ez évi műsorterve azt bizonyítja, hogy az úgynevezett könnyű műfajban is lehet értékeset nyújtani. A már említett „Szabad szél” című operetten kívül bemutatásra kerül Strauss klasszikus nagyoperettje, a „Cigánybáró" Nagy közönséget vonz majd minden bizonnyal Ábrahám : „Viktoria“’ című operettje. Sok kedves, már ismert melódia csendül fel Kellért— Lajta: „Három tavasz’’ című operettjében. A zenés vígjátékokat Eisenmann Mihály: „Bástyasétány 77" és Sardou francia író hihetetlenül szellemes: „Váljunk el" című műve képviseli. AZ IGAZGATÓ által elmondott műsorterv javaslatot a társulat tagjai nagy örömmel és lelkesedéssel fogadták. A műsortervet és az erejében megnövekedett társulatot, annak lelkesedését és hitét, a színház egységes, kultúrált művészeti vezetését nézve minden remény megvan arra, hogy megyénk színháza a következő évadban valóban be fogja tölteni azt a hivatását, melyet Szőllősy Gyula igazgató beszámolójában körvonalazott, amelyet a színháztól elvár pártunk és a színházba járó kulturált és művészetet szerető közönségünk. Öten az újak közül GYURICZA OTTÓ BODÓ JUDIT RUTTKAI MÁRIA Sacha Gultr" — a világhírű francia író, színész és rendező mondotta. — A közelmúltban hunyt el. PÉNZ: Csak akkor van értéke, ha kiadjuk. Mi hasznunk belőle, ha a zsebünkben tartjuk? Bizalmas közlés: Eszünkbe ne jusson, hogy feleségünknek előző feleségeink becstelenségeiről beszéljünk. Nem szabad ötleteket adni neki. Diplomácia: Abból áll, hogy az embereket hibáik alapján értékeljük. A hibák szülik a szükségleteket és a szükségletek kielégítéséhez pénz kell. A pénz leleplezi a titkokat és megnyugtatja lelkiismeretünket. Feltéve, hogy sok pénzünk van. Nők: Ne beszéljenek nekem a nőkről, ellenzem... határozottan ellenzem. Először a karjaink közt tartjuk őket — majd karonfogva járunk velük — s végül a nyakunkra nőnek. — A nő, az igazi nő elsősorban nem feminista. — Éppoly nagyra becsülöm önöket, mint a végtelenül becses műtárgyakat: a könyveket, ereklyéket, miniatűröket... — Úgy imádom önöket, ahogy az ember egy eredti kiadást imád: a hibáikkal együtt. És én sose csinálok szamárfület szép könyveimben. őszinteség: Az igazán őszinte ember csak a felét mondja ki annak, amit gondol, vagy esetleg a kétszeresét. Férfiak: A férfiak mind színészek. Kivéve néhány színészt. Házasság: Az első férfi, aki megnősült, istenem rendben van... nem tudta. De a másodiknak már igazán nem lehet megbocsátani. Házasság: (érdekből) őrültség. Házasság: (szerelemből) Szintén, de kisebb a kockázat. Engedelmesség: Megtiltottam, hogy írjon, megtiltottam, hogy betegye a lábát hozzám. Pontosan megértette, mit várok tőle: telefonált, írt és eljött. Valóban engedelmesebb, mint gondoltam volna. Vicc: A jó vicchez három emberre van szükség: egyre, aki megérti és egyre, aki nem érti meg. így annak az élvezetét, aki elmondta és aki megértette, fokozza az a tudat, hogy a harmadik nem értette meg. Közönség: Gyüits össze ezer hülyét és kapsz egy értelmes lényt, ez a közönség, amely sohase rosszindulatú. Feltéve, hogy nincs közöttük szabad- jegyes. PUSZTAI PÉTER Aforizmák Riadó 1958. augusztus 17. vasárnap: 1931-ben jelent meg a Scinteia, a Román Munkáspárt központi lapjának első száma, 1945. Az Indonéz Köztársaság kikiáltása. 1733-ban született Tóth Ferenc, a Szuezi-csatoma első tervezője, a Dardanellák hőse. 1958. augusztus 18, hétfő: Szovjet Légierők Napja. 1850-ben halt meg Honoré de Balzac, a nagy francia realista Író. V Névnap Ne feledjük: hétfőn: ILONA kedden: HUBA HÍREK — A HEVES MEGYEI KISZ-fiatalok közül, akik az ipari szakmában dolgoznak, az első félévben 1 580 095 forintot takarítottak meg. — A HATVANI JARÄS KISZ szervezet jelentése szerint ez év első félévében újítások és talámányok alkalmazásával pontosan 533136 forintot takarítottak meg. = ÚJJÁALAKULT a komlói Alkotmány és Petőfi Tszcs. Az előbbinek 42, az utóbbinak pedig 92 tagja van. — AZ EGRI Finommechanikai és Vasipari Vállalat dolgozói a tervhez képest az első félévben 3,7 százalékkal értek cl jobb anyagtakarékossági eredményt. Ez 208 000 forintot jelentett a vállalatnak. rí» i rnn — rn---------------------—— Az elmúlt vasárnap rendezték meg Egerben az országrészi tűzoltóversenyt. A versenyen nagyon jól szerepeltek a Heves megyei önkéntes tűzoltó csoportok is. A 12 megyei tűzoltó csapatból 10 nyert dijat a különböző versenyszámokban. A tűzoltóversenyen nagy sikerrel mulatták be tudásukat az állami tűzoltók is. A pályán felépített parasztház kigyulladt. Az állami tűzoltók rövid néhány perc alatt megjelentek két nagy tűzoltóautóval, amelyben összesen 60 hektoliter vizet hoztak a tűz oltására. Képünkön a tűzoltóautó érkezését mutatjuk be... HATVANI VÖRÖS CSILLAG 17—18-án: Legenda a szerelemről Matiné, 17-én: Matróz HATVANI KOSSUTH 17- én: Az első örömök 18- án: Csatorna FÜZESABONY 17—18-án: Rómeó és Júlia (angol) pétervásAra 17-én: Csendes otthon EGRI BÉKE 17—18-án: Anatol úr kalapja EGRI LAJOSVAROSI KERTMOZI 17-én: Till Ulenspiegel. HEVES 17—18-án: 420-as urak (Ttj rész) EGRI VÖRÖS CSILLAG 17—18-án: Betörő az albérlőm Matiné, 17-én: A fiú GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 17—18-án: Királyasszony lovagja Matiné, 17-én: Tigriskölyköik GYÖNGYÖSI PUSKIN 17- én: Az első örömök 18- án: Rómeó és Júlia (angol) Matiné, 17-én: Páncélos dandár Hevesy Sándor: A régi egri városfal A Hatvani-kapuról pontos ábrázolás is maradt ránk. A Bécs melletti Laxenburgban ismerünk egy üvegfestményt, amely az 1830-as évek egri látképét mutatja, ennek a sarkában látható az akkor még ép kapuzat. Ezek szerint emeletes építmény volt, a közepén, a földszinten nagy kosáríves kapunyílással. Az emeleten két kis négyszögletes ablak látszik, közötte valószínűen Barkóczy püspök címerével. A falsíkok széle kő-kváderozást mutat, a földszint teljesen sávozott. Az építmény manzárd tetővel volt lefedve. A kaput az új székesegyház építése idején — valószínűen az ottani tér rendezése alKai- mával bontották le, 1833— 1836 között. A másik érdekes egri kapu — amelynek történetét részletesebben ismertetjük ■—• a volt Cifrakapu. A régi városfal a város északi részén, körülbelül a mai Mária utcai hídnál keresztezte a patak medrét. Itt, a patak balpartján, a mostani Cifrakapu utcai iskola észak- nyugati sarkánál vágtak a falba egy gyalogkaput — amint már említettük —* valamikor a XVIII. század elején. Ezt a kis kaput alakítat- ta át Eszterházy püspök 1781- ben kocsival is használható városkapuvá —, „amint azt a’ reá tett esztendő szám mu- tattya", írja a régi krónikás. A kapu kialakítása abból az alkalomból történt, hogy elkészült (az 1771—1781. években) a városfal egy részéből kialakított nagy völgyzárógát, az un. „Posuerunt’“-fal, vagy amint a nép akkor nevezte, a „nagy masina ...” EZ A VÁROSKAPUNK volt az utolsó, amelyet lebontottak: az 1878. évi nagy árvíz után — amikor az említett völgyzárófal egy részének beomlása Eger egyik legpusztítóbb árvizét okozta — került sor a bontásra. Végül tisztázzuk; hol is III. ment a régi városfal pontos vonala? Erre több elég hiteles térképünk van a XVIII. század második feléből — így a Hazael-féle térkép még részletesen feltünteti a nagy létesítmény részleteit. Vegyük ennek az adatait. A városfal egyik vége a „Törökkert“-bástya délkeleti sarkánál csatlakozott a várhoz. Innen nagyjában a Mekchey utca vonalán futott a Szarvas térig. Itt volt a Makiári kapu: az Almagyar utca déli végén, a tér északi oldalán. A fal tovább, a még ma is meglevő kis köz helyén nyugati irányban vonult a Petőfi térig, majd a» patakig, azután pedig a Klapka utcától északra, kb. a színházig. Ekkor majdnem derékszögben fordult északnyugatra, hogy elérje a Hatvani-kaput, amely a volt plébánia-épület előtt állott, ott, ahol az út hirtelen irányt változtat a Kossuth Lajos utca felé. A Hatvani kapu utáni szakasz a régi, 1713—1727 között épült templomtól nyugatra állott, tehát ez a templom kétségtelenül a falakon belül emelkedett. Innen tovább a fal — a nevezett térkép szerint — átvágta a mai érseki magánkért területét, vagyis ezek alapján a kert mostani nyugati kerítés szakasza nem volt a régi városfal darabja, hanem későbbi (XVIII. század vége?) eredetű. A városfal ezután északi irányban haladt: a szeminárium nyugati kerítésénél. Tovább — a mai Heves megyei nyomdánál — a jelenlegi Városfal (volt Jezsuita) utca keleti oldalán állott, majd a Tündérparton át a Sertekapu utca kelet felőli végéhez érkezett: itt volt a régi Sertekapu. Ezután a Vitkovics utcánál ismét felkapaszkodott a dombra —, a falon belül álló Ráctemplom után fordult élesen kelet felé, hogy a jelenlegi 3. számú (volt Orsolya) iskola előtti téren emelt Ráckapuhoz csatlakozzon. A Ráckapu után a Mária utca, Malom utca között haladt, a már említett „Posuerunt” falként a Cifrakapuig. Ezután a fal már fent a „Tetemvár” dombon emelkedett, hogy végül az északi un. Baldigara bástyánál érkezett ismét a várhoz, kb. ott, ahol a putnold vasút vonala átvágta a nevezett bástyát. A fal méreteire is van némi adatunk: Gorové — akinek az idejében a városfal egyes szakaszai még állottak — elmondja, hogy „... a kerítés.., a‘ mellyeknek magassága a’ puskázó lyukakat is belé értve, mint egy három ölet mutat, a’ vastagságok pedig három lábnyi volt..." Majd ő is felhívja a figyelmet: „Különös az, hogy amint a’ helyenként fennálló dülledékek- ből kimérni lehet, a‘ ketret- zes fal nem mindenütt egyforma távolságra feküdt egymástól, hanem hol 5, hol 8, hol több ölekre ment az egymástól való távolság”. A két fal között voltak az un. „Cincturalis" területek, amelyeknek a tulajdonjoga a XVIII. században sok vitára adott alkalmat. A RÉGI VÄROSFAU lebontása a XVIII. század utolsó negyedében indult meg: Eszterházy püspök kezdte „letöretni“’ a falakat. A pusztítás olyan tökéletes volt, hogy ma már alig van a nagy létesítményből valami. — így a Ráctemplomnál, a Vécsei utca 22. számú ház felett látszik még néhány kő, és a „Posuerunt”-fal kevés maradványa tűnik elő a Mária utcánál. Legépebben maradt meg a Heves megyei Nyomda kapujával szemben az egyik kiszögelő városfal-bástya: a nagy történelmi időket látott építmény egyetlen jelentős emléke, amelynek a restaurálását — reméljük — még ebben az évben el fogja végeztetni a Gárdonyi Géza tanítóképző —, hogy egyéb műemlékeinkkel együtt ez a helyreállított falrész is regélje! Eger viszontagságos múltjáról,
