Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-19 / 151. szám

4 vEFUJSAO 1958 .július 19., szombat Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij A SZOCIÁLIST A költészet megalapítója és legnagysze­rűbb alakja, V. V. Majakovsz­kij, 1893. július 19-én született egy kicsiny grúziai faluban, Bagdagyiban. Élete mozgalma­sabb és eseményekben dúsabb a legizgalmasabb regényeknél is. Az orosz—japán háború, az 1905-ös forradalmi események, korai árvasága, kenyérkereset­tel párosult gimnáziumi évek, az illegális pártmunka és az ezért több ízben elszenvedett börtön formálják „Konsztan- tyin elvtárs”-at megnemalku- vó agitátor költővé. Kezdeti műveiben a futuriz- mus nyomai fedezhetők fel, de Gorkijjal való megismerkedé­se után szakít ezzel a — for­radalmi külsőségei ellenére is — alapvetően reakciós szelle­mű irányzattal. Költői érlelő- désének ideje az első világhá­ború, s csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom bonta­koztatja ki virágzásának tel­jes pompáját. Első nagy műve, mely igazi költői hírnevet szerez számá­ra, a „Nadrágban járó felhő” — tiltakozó kiáltás az emberi érzés igazsága nevében a tár­sadalmi viszonyok hazugságai ellen. A világháború fokozza köl­tészetének addigi aktivitását. A hazafiság magasztos nem­zeti eszméje, hősi művészethez való vonzódás hatja át egész lényét. A nép szenvedésének és pusztulásának átélése, a hazaáruló spekulánsok, kincs­tári tolvajok, az országot el­kótyavetyélő bandák galádsá- gának látványa indulatoktól fütött leleplező versek Írására késztetik a költőt. Szatirikus „himnuszai” nevetségessé te­szik a forradalom előtti élet visszásságait, és leleplezik a kapitalista rendszer egész emberteleftségét, például a Himnusz a baksishoz és a Mi közöm hozzá? versei. 1917-BEN örömmel üdvözöl­te a felkelő népet. A Téli Pa­lotát ostromló matrózok és vö­rösgárdisták az ő költeményeit énekelve, indultak rohamra. A forradalom napjaiban lázasan tevékenykedett a győzelem ki­vívásáért. Részt vett az ország politikai, gazdasági és kultu­rális életében. Céltudatosan rombolta le a válaszfalat a „magas” irodalom és a „nép­szerű” irodalom között. A párt propagandista költője lett. Egyetlen célja volt: segíteni szovjet hazáját, hogy legyőzze ellenségeit. Tollát szerszám­nak, önmagát munkásnak te­kintette, aki a szocializmus építését szolgálja. Szovjet ha­zafiság, proletár nemzetközi­ség, az ellenség gyűlölete ha­totta át új költeményeit. Az Induló balra és a Hadparancs a művészetek seregéhez című verseiben az emberi alkotó­erők felszabadulásán érzett boldogság zeng. A szocialista építés szakaszában megénekli a szovjet élet minden örömét, szépségét, gondját, a hősi épít- keziések nagyszerű erőfeszíté­seit, a szovjet rendszer erköl­csi és kulturális fölényét a burzsoá erkölcs és kultúra fe­lett. Ilyen versei: Beszélgetés Lenin elvtárssal, Kuznyecksz- troj, Vers a szovjet útlevélről, Black and white. Költészetének csúcsára érke­zik el két hatalmas poémájá­val, a V. I. Lenin és a Csuda­jó c. műveivel. Az elsőben Le­nin elvtársnak, a. nagy forra­dalmárnak alakját hozta em­beri közelségbe, a másodikban a Forradalom történeti tényeit dolgozta fel egyéni élményei alapján. A haza, a nép, a párt forró szeretete hatja át e mű­veket. Róluk szólva, szenvedé­lyes odaadás sugárzik sorai­ból. A legmagasabbrendű pár­tosság megnyilatkozása ez. MAJAKOVSZKIJ költésze­tének jelentősége abban rejlik, hogy megállapította a szép­ségnek és költészetnek új nor­máját, megvetette az új szov­jet líra alapját, gyakorlatilag első ízben igazolta a pártos művészet lenini elvét. Élete, költészete népének sorsától elválaszthatatlan. Hatása nem­csak az új szovjet líra kiala­kulására felmérhetetlen, de a világ haladó íróira is óriási. Aragon ezt írta: Majakovszkij tanított meg arra, hogyan kell szólnom az emberek milliói­hoz, azokhoz, akik át akarják formálni ezt a világot. HALMOS GYULA, tanár, a TIT irodalmi szakosztályának tagja. Ehhez mit szólsz ? 1958. július 19. szombat: 1810. Columbia függetlenségének ünnepe, (148 éve.) 1946. Laosz ftiggetlénségi ünne­pe. (12 éve). 1879. Született: Móra Ferenc író, (79 éve.) 1893. Született: V. V. Majakovsz­kij szovjet költő, (65 éve.) NÉVNAP Ne feledjük, vasárnap: ILLÉS Az egri Gépíró és Gyorsíró Is­kolában az 1938—59. tanévben kez­dők és haladók részére Indul be a tanítás. Jelentkezni és érdeklőd­ni lehet (Eger, Klapka u. 7.) Az igazgatóságnál. Van-e uborkasxexon a maxikban? Nines! — mondják a Heves megyei Mokép-nél Nagyon jól tudjuk, hogy a film megátalkodott rajongói is alábbhagynak filmszenve­délyükkel, ha beköszönt a nyári hőség. Nem szeretnek beülni a fülledt nézőtérre, in­kább strandolni mennek, vagy a hegyekbe. Ezen a moziláto­gatási érdektelenségen a sok évi gyakorlat szerint úgy igyekeztek segíteni, hogy a nyári hónapokban a már leját­szott filmeket, vagy olcsón összevásárolt régi kópiákat forgattak, — így legalább a ráfizetés kisebb volt. így van-e most is? keres­tük fel a Heves megyei Mo- kép-et. Az igazgatót nem ta­láltuk, de a tervelőadó kész­séggel válaszolt kérdéseinkre. Mikor megkérdeztük: lesz-e az idén nálunk uborkaszezon? — magabiztos fej rázással vá­laszol. A bizonyítás akként kezdő­dött, hogy elővett egy nagy dossziét és az üzemegységekre lebontott tervlapokról felso­rolta a július—augusztusi programot. Az egri Vörös Csillagban július 24—30 között vetítik a Szerelem és fecsegés c. olasz filmvigjátékot, Vittorio de Si- cával a főszerepben. Ezt a filmet most játsszák a pesti elsőhetes mozik. Július 31—- augusztus 6 között a Legenda a szerelemről c. cseh—bolgár közös produkció kerül bemu­tatásra. Augusztus 7-én a leg­újabb svéd film, a Gyermek­kori szerelem bemutatója kö­vetkezik, Mai-Britt Nilsonnal a főszerepben. Augusztus 21- én újabb bemutató: Svejk II. rész. Augusztus 28-án ugyan­csak bemutató: a díjat nyert francia—japán közös produk­ció, Tájfun Nagaszaxi felett c, film kerül a Vörös Csillag vásznára. ' A Bródy moziban a cseh­szlovák filmgyártás egyik al­kotása, a Bomba kezdi az' augusztusi műsort, majd rep- rízben az Oké Néró és Nehéz kesztyűk c. filmek, augusztus 22-én jugoszláv film, a Bűn kerül vetítésre, augusztus 29- én ismét csehszlovák film, a Hamis legény kerül bemuta­tásra. Az augusztusi műsorban szerepelnek még az Isten és ember előtt c. nyugatnémet filmdráma, a 101-es sas c. ro­mán repülős kémtörténet, a Polonia expressz c. keletné­met film, a Párbaj c. új szov­jet film és reprízben a Csen­des otthon magyar vígjátéK. Az egészségház-utcai Kert­moziban az Éjszaka szépei a következő műsor, aztán egy keletnémet alkotás: Tett szín­helye: Berlin, majd egy cseh­szlovák bűnügyi film az izga­lom kedvelőinek: Több, mint gyanú címen. A kertmozi Ki­emelkedő produkciója lesz a nagyrészt dokumentumfelvéte- lekből álló Utolsó paradicsom című film. Reprízben a 420-as urak. Gyöngyösön a Szabadság moziban: Reprízben a Tavasz c. jugoszláv film. Annak foly­tatásaképpen a Ne várd a májust! c. filmvígjáték követ­kezik. Július 31-én mutatják be az Utolsó paradicsomot, majd augusztus 7-én egy re­pülő-filmet, amelynek a címe: Ég és föld között. Augusztus 14-én mutatják be a Király­asszony lovagját, augusztus 21-én a Régi idők lovagja c. olasz filmszatírát, majd egy rendkívüli csemegét kap a gyöngyösi közönség: egy amer rikai filmet, amelynek címe és tartalma: Chaplin-parádé. A gyöngyösi Puskin mozi­ban július 17-én kezdték ve títeni az Anatol úr kalapja c. lengyel bűnügyi filmvígjáté­kot, aztán július 24-én a Gyermekkori szerelem c. svéd filmet mutatják be, majd jú lius 31-én kezdik játszani a szovjet fiatalokról szóló fil­met: Amiről az utca mesél. Játszani fogják még a Romeo és Júlia c. angol és a Rend' kívüli nyár c. szovjet filme­ket. Amint látjuk, a Moképterv előadója számszerűen bizonyít és terveivel cáfolja azt, mint­ha náluk egyáltalán uborka- szezonra valaha is gondoltak volna. A sok bemutató, a kül­földi film-művészet alkotásai arról tanúskodnak, hogy a me­gyei filmvállalat a nyáron ját­szott filmeknél is elsősorban a mozilátogatók igényeit akarja kielégíteni és nem tö­rődik a kánikulai hőséggel és annak esetleges negatív hatá­sával. Az igaz, hogy a kert­mozinál törik magukat és egymást az emberek a jegye­kért, mert a derűs csillagos ég alatt dupla az élvezet, de az is valószínű, hogy a Szerelem és fecsegést még a Vörös Csil­lagban is megnézi a filmsze- rető közönség: elsősorban Vit­torio de Siva kivételes mű­vészi egyénisége és alakítása miatt. ' (f. a.) — Nézd, — mon­dotta. a barátom, Gugyelka —, tu­dom, hogy a túl­zott nemzeti büsz­keség, a naciona­lizmus az méreg, az .az veszélyes dolog, dehát ne le­gyek büszke arra, hogy vannak dol­gok, amelyek csak nálunk vannak és nálunk dolgok? Igen! Hát itt van a birkózó-világ­bajnokság, az úszó- európabainokság... Jójó, ne szólj köz­be, tudom, hogy ez még nem min­den, hogy ettől még nem kell bukfencet vetnie magyar ,szivem­nek ... De mii szólsz ahhoz, -1 kezdett el sugá­rozni az arca, — hogy Magyaror­szág ... érted.., ez a kis folt a vi­lág térképén, ez a kis maroknyi, so­kat szenvedett or­szág — csuklóit el a hangja —, ez volt hosszú ideig Euró­pa leghidegebb pontja... És aztán ez a kis ország, ez a kis folt Európa térképén, ez volt ■ kontinens legfor­róbb pontja... Éu ahhoz mit szólsz, mondd, de őszin­tén, ahhoz mit szólsz — könnyezte el magát —, hogy Magyarország fe­lett, a Duna gyön­gye, Budapest fe­lett csapott össze a hideg és meleg levegő ... Ehhez mit szólsz? — sírt a büszkeségtől. Mit tehettem mást: én is fakadtam! sírva (egri) „Lakást“ kaptak a tűzoltó lovak Régi problémája volt a pélyi parasztságnak, hogy a nyári tűzvédelmi szolgálat alatt a szolgálatos lovak istálló nélkül voltak. Ez a problémájuk el­intézést nyert. Július 15-én át­adták az új istállót, s most már tető alá kerülnek a tűz­védelmi szolgálatra beosztott lovak. 4500 forintos beruházással új mérlegházat is kaptak a pé- lyiek. A jószágok mérése mi­att most már nem kell a kö­zeli községekbe elvándorolni. A régi sáros járdát új be­tonjárda váltotta fel a község­ben. A 3100 méteres új járdá­hoz a lakosság mintegy 17 000 forint értékű társadalmi mun­kával járult hozzá.’ Hatvan város anphőnpéb&l Születtek: Dombi József Tibor, Szeles Judit, Kertész Márta, Ko­vács Magdolna, Kovács ' Zoltán, Kovács Tibor, Bányai László Gyu­la, Tóth János, Horváth János, Nagy Ilona, Szulágyi Judit. Házasságot kötöttek: Tóth Ist­ván—Bedő Mária, dr. Bőczey Ödön Ernő—Vörös Éva. Meghaltak: Sebestyén István, Marcsinák József, özv. Nagy Ist- vánné, (Liptai Terézia.) — A TENKI termelőszö­vetkezetben néhány hónap­pal ezelőtt pártcsoport ala­kult. A pártcsoportnak a KISZ-titkár a vezetője, cs igen sok eredménye van a működésének. Már felvettek tagjelöltet, és rendszeresen megvitatják a termelőszövet­kezet gazdálkodásának mód­ját, az ottani eredményeket, hibákat. A pártcsoport tagjai arra törekednek, hogy fej­lesszék, erősítsék a kis párt­egységüket, hogy minél előbb pártalapszervezetet hozzanak létre.----------4= mi li- A BÉLAPÁTFALVI kul­túrotthon színjátszói elhatá­rozták, hogy összegyűjtik fa­lújuk népdalait és táncait, s ebből egy zenés-táncos mű­sort állítanak össze, s ezt több helyen bemutatják. — KÖZEL 90 000 FORIN­TOT fordítanak az idén jár­daépítésre Csány községben. — ELINDULTAK Heves megyéből az első turistacso­portok a Szovjetunióba. Teg­nap egy újabb csoport indult Csehszlovákiába, Karlovy Va- ryba. — EGERBEN háromhetes or­szágos népművelési, néprajzi tanfolyam nyílik a Megyei Tanács Népművelési osztályá­nak rendezésében, július 20- án. ' — 10-12 EZER FORINT ér­tékű társadalmi munkával já­rulnak hozzá a járdaépítéshez Szilvásváradon. ___a a ■•■••//■■■ ■■! EG RI VÖRÖS CSILLAG Bum, a katona EGRI BRODY Isten és ember előtt EGRI KERTMOZI (Szélesvásznú) Az éjszaka szépei EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI LAJOSVAROSI KERTMOZI Egymásra találtak GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fecske küldetése GYÖNGYÖSI PUSKIN Anatol úr kalapja HATVANI VÖRÖS CSILLAG Trspéz HATVANI KOSSUTH A béke völgye FÜZESABONY 420-as urak (II. rész) PETERVÁSÁRA A feleség HEVES Csalódás Dr. VAJDA PÁL: A repülés magyar úttörői (16-ik folytatás.) Kz 1921. július 26-i béke­szerződés és az azt követő rendelkezések következtében az entente összes gépeinket, beleszámítva a háború utáni polgári Célokra épülteket is, megsemmisítette. Az építési tilalmat szerződésellenesen meghosszabbította és csak 1922. novemberében, súlyos korlátozások árán oldotta fed. Ezek szerint legfeljebb hat­van lóerős motorú gépet le­hetett készíteni, olyat, ami nem alakítható át katonai cé­lokra, legnagyobb emelkedő magassága terhelve 4000 mé­ter, legnagyobb sebessége pe­dig óránként 170 km. Az 1926-os párizsi légügyi egyez­mény tartalmazott ugyan né­hány úgynevezett „könnyí­tést”, de ezek egy akkori Kül­földi szaklap megállapítása szerint „légiforgalom fejlesz­tése szempontjából semmiféle jelentőséggel nem bírnak és minden jel arra vall, hogy az új határozmányokat inkább politikusok, mint szakemberek alkották”. A párizsi légügyi egyezmény többek között ki­mondta, hogy „a magyar kor­mány gondoskodik arról, hogy a magyar polgári légiforgalom a természetes fejlődés hatá­rait ne lépje át.. . hogy sem­miféle anyagi támogatást ne nyújtsanak olyan szervezetek­nek, társaságoknak vagy ma­gánszemélyeknek, amelyek és akik sportrepülést űznek, il­letve sportrepülő pilótákat, vagy pilótanövendékeket ké­peznek ki, vagy általában re­püléssel foglalkoznak... gon­doskodni tartozik arról, hogy ily támogatást semmiféle olyan közigazgatási szerv ne nyújt­son, amely közpénzeket ke­zel”. Ilyen nehéz körülmények között, súlyosbítva a rossz gazdasági helyzet okozta prob­lémákkal, alakult meg 1921- ben a Műegyetemi Sportre­pülők Egyesülete. Nem vitás, hogy az egyesület úttörő mun­kát végzett a magyar sportre­pülés terén, bebizonyítva, hogy a magyar pilóta, magyar repülőgéppel és magyar mo­torral méltó versenytársa le­het a Nyugatnak. Mindent Itthon... A sárkány­építők lelkes táborához csat­lakozott az Egyesületben Thorotzkai Pé­ter, aki a mo­torépítés terén végzett úttörő munkát, ö volt az, aki saját­tervezésű mo­torjaival meg­kezdte még az első világhá­ború előtt a kí­sérleteket. 1913- ban építi meg háromhengeres 20/22 lóerős, 48 kg súlyú rotá­ciós motorját. Ez a motor ab­ban az időben is nagy feltű­nést keltett. De Thorotzkai munkásságának súlypontja az 1920—1930-as évekre esik. Egymásután tervezi és építi jobb motorokat. ek új utakon jártak: megépí­tik a világ első motoros vi­torlázógépét, 12 lóerős Tho- rotzkai-motorral. Műhely hiá­nyában az alkatrészeket kü­lönböző helyeken készíttették; a végleges összeépítés az al­Thorotzkai Péter motorja jobbnál- bertfalvi repülőgépgyárban Abban az történt. Ez volt az egyesület időben a németek a motor- első gépe, amelynek még a nélküli repülést kapták fel; motorja is magyar gyártmá- ezzel szemben a műegyetemi- nyú volt. A gép 1924. máiílws 8-án az albertfalvi repülőté­ren emelkedett először a leve­gőbe. 1924-ben készült el Thorotz­kai 18/20 lóerős motorja és az első világrekordot ezzel a motorral 1927. szeptember 14-én állították fel — a 200 kg üres súlyon aluli könnyű sportgépek kategóriájában — Budapet—Manor között, zári­körben ide-odarepülve, 9 óra 21 perc alatt, 746 km-es tá­von. (Ebből csak 650 kilomé­tert hitelesítettek, mert 96 km-t levontak a fordulókra.) 1928-ban pedig szintén világ­rekordnak elismert 517 km légiutat tett meg Budapestről egyenesen Polába. Onnan át­repült az Appenini félszigetre, ahol Rómában a repülőgépet „Róma” névre keresztelték. Ugyanez a kis gép 1929-ben 5130 km-es körutat tett meg; Budapest—Bécs—Prága— Ber­lin—Travemünde — Koppen­hága, a svédországi Karlstadt, innen visszajövet ismét Kop­penhága—Hamburg— R, tter- dam—Berlin—Prága—Bécs — Budapest útvonallal. Sem a sárkányt, sem a motort sehol semmi baj nem érte, ami a tervezőkre, az építőkre a leg­szebb bizonyítvány. A motor és a gép kiváló teliesítményét bizonyítja, hogy 1930. június 14-én ugyancsak Budapest— Monor között, zárt körben 1033 km-t repülve megdöntötte Fő­vel francia pilóta rekordját és újat állított fel. Kétségtelen, hogy Thorotz­kai Péter és lelkes munkatár­sa ha%ümas erőfeszítéseket kittek, hojj' mindé« részében magyar motort szerkesszenek és készítsenek. Hogy a Tho- rotzkai-motorok lóerősúlyban nem érték el a legjobb angol és amerikai motorokat, az csak azon múlott, hogy kezei alól sajnos nem a motorok százai, hanem csak öt külön­böző lóerőegység egy-egy mintapéldánya került ki. így érthető, hogy a részletek tel­jes kifinomítására nem volt módja. De motorjait bizton­ság, egyszerűség és áttekint­hetőség jellemzi. A Thorotz- kai-motorok bármelyikét akár a konstruktőr, akár a motor­kezelő szemüvegén át nézzük, szinte magától értetődő egy­szerűség, tiszta következtetés, konstruktív elgondolás jellem­zi. Egy pillantás elegendő, hogy minden alkatrész célját és rendeltetését át lehessen kezelni. Nem célunk a Thorotzkai- motor egyes típusainak részle­tes ismertetése, de rá kell mutatnunk az 1929-ben épített 120 lóerős motorok egyik sa­játos és a maga korában igen érdekes megoldására: külön­leges, dugattyúként két hajtó­rúddal bíró hajtómű teljesen szimmetrikus elrendezése, ami a motor teljes kiegyensúlyo­zását eredményezte. Ha figyelembe vesszük a korabeli külföldi motorokat, akkor a Thorotzkai-motort bátran említhetjük együtt a „Bristol Jupiter”, a ,.Wright” és a „Wasp" motorokkal. Még két jelentős magyar motorkonstrukcióról kell meg­emlékeznünk. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom